Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-30 / 182. szám
«TT Mt <sLsrtap IStf. NOVEMBER 30. SZOMBAT Csak egységes harc útján lehet... Felelőtlen pletykólgatók Ipolytölgyesen A körülbelül 600 fát számláló Ipoly menti község politikai életéről még a nyár folyamán cikket írtunk lapunkban, s bíráltuk a pártszervezetet, amiért megtűrte soraiban az intrikát, a frakciózást. Azóta valamelyest javult a helyzet Ipolytölgyesen, de azért a pártegység állapota még ma sem megnyugtató. Ezzel a körülménnyel magyarázható, hogy a kommunisták nem tudnak kellő erétlyel és egységesen fellépni a zavarosban halászó ellenséges érzületé emberekkel és az őket pletykájukkal támogató helybeli „hírharanigokkal” szemben. így esett meg a közelmúltban, hogy rosszindulatú személyek Bóna Béláné elvtársiéi különféle híreket1 költöttek, s az általuk kitalált pletykákat és rágalmakat úgy adták tovább, mintha azokat magától Bónánátó'l hallották volna. Amikor erről megkérdeztük az idős elvtársnőt, bizony szenvedélyesen kifakadt a felelőtlen fecsegések miatt. — Sohasem mondtam olyat, hogy az ellenforradalom alatt tanúsított magatartásukért; felelősségre vont falubelieket a pártszervezet vitette el — kezdte. — Hogy is mondtam volna, hisz mindenki tudja, hogy a pártnak nem ez a feladata, hanem a község politikai irányítása. Persze azzal mindenki egyetért, akár kommunista, akár nem, hogy aki valóban bűnös, az bűnhődjön. Mert most a falu népe igazán boldogul... Aki pedig a kormányzatunkkal szembeszáll, megérdemli a legsúlyosabb büntetést isi — Azt is beszélik, hogy Bó- náné elvtársnő állítólag kijelentette: ha megválasztanák járási tanácstagnak, senkit sem „vinnének” el a községből, meg azt is mondják, hogy Banáné elvtársnő ki tudja „szabadítani” a rendőrség által őrizetbe vett személyeket... Mi erről véleménye? — kérdezzük. — Ez is hazugság, meg az is, Először is, eszem ágába sem jutott, hogy járási tanácstag legyek. Csak az ellenséges- kedők állíthatják, hogy ón ilyent mondtam válaha. Hogyan is tudnám én kiszabadítani a bűnösöket?!... Három évig voltam a. falu tanácselnöke. saját kérelmemre váltottak le. Dehogy akarok járási tanácstag lenini! De ha még az volnék is, akkor sem szólhatnék bele abba, hogy a hatóság kit tartóztat le vagy kit nem. Ez kizárólag a törvény embereinek a dolga és nem a tanácsé. Ebbe akkor sem volt beleszólásom, amikor tanácselnök voltam. Bónáné felháborodása jogos. Nem elóg azonban a mél- tatlankodós, arra is szükség van, hogy a pártszervezet minden tagja egységes fellépéssel leplezze le és verje vissza az ellenséges provokációkat. Ha ezt teszik a kommunisták, akkor Ipoly tölgyes józan, becsületes többségének nyugalmát nem zavarhatja meg semmiféle alantas rágalom vagy pletyka. Ehhez azonban legelső feltétel, hegy a kommunisták saját soraikból egyszer s mindenkorra száműzzék a •rosszhiszeműséget, a meg nem értést. — nd — Cukrászati kiállítás Vácott A jövő építőanyaga, a perlit iránt külföldiek is érdeklődnek A modern építéstudomány hosszú évtizedek óta kutat olyan anyagok után, amelyek könnyű fajsúlyúak és mindemellett jó hő- és hangszigetelők. Ezeknek a követelményeknek megfelel a természetben előforduló perlit, az alkálioxidban gazdag szili- kátanyag. A geológiai becslések gazdag perlit-készletet állapítottak meg hazánk terűMiéit nincs mozi a nagykőrösi tanyaviiágban ? Az alsónyársapáti iskola közelében, mintegy hét kilométerre a várostól, most, az őszi munkák végeztével arra vagyunk utalva, hogy napi munkánk után otthon töltsük el a hosszú téli estéket. Mivel egész nyáron szorgalmasan dolgoztunk, szeretnénk a téli estéken valami szórakozást találni. Két évvel ezelőtt minden szombaton hoztak ki az iskolához egy kis mozigépet. Nem tudjuk miért, ezt abbahagyták, pedig nagyon hálás közönségük volt; 120-an is összejöttünk egy-egy előadáson. Mindig nagyon vártuk a szombat estét, hiszen a tanyavilágban semmi szórakozás nincs. Az is nagy baj, hogy I mind a három tanító a városban lakik, kissé kellemetlen ne- I kik a kijárás. Talán ez is oka volt, hogy mozink eltűnt, pedig ! az út jó és az iskola is megfelelő arra, hogy ott mozielőadáso- | kát tartsanak. Kérjük a szerkesztőséget, segítsenek, nagyon hálásak lennénk érte. Varga Józsefné Nagykőrös, Gcgány dűlő 7/a létén is. A MINERALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat már exportra is szállítja ezt az ásvány* kincsünket. A vállalat alig néhány hete kötötte első üzletét, de máris több külföldi cég érdeklődik a perlit iránt és. kilátások vannak további mennyiségek eladására. A perlit szállítása sokkal olcsóbb, mint más építőanyagoké. A nyers perlit válogatása és őrlése ugyanis á1- talában a bányák közelében levő malmokban történik és az őrölt perlitet az építkezés színhelyén hő'kezeiik, expandálják. A magyar perlit is őrölt, de nem expandált állapotban kerül exportra. Feltárják a 'ilág eddig leg nagyold} középkori bazilikáját Most tárnak fel Csehszlovákiában egy háromhajós bazilikát. melyet a IX. század második felében építettek. A templom a legnagyobb a maga nemében, melyet ezideig ilyen korai időből valaha is találtak. A Váci Vendéglátóipart Vállalat — mint eddig minden évben — az idén is megrendezte cukrászati kiállítását. A kiállítást a városi pártbizottság földszinti termeiben rendezték. Kubinyi Béla, a Vác és Környéke Népbolt Vállalat dekoratőrje és társai könnyen áttekinthetővé és ízlésessé tették a kiállítást. Az anyagot a vendéglátóipart vállalat cukrászai készítették — minden bírálatot kiálló színvonal mellett. A megnyitó napján, november 28-án a meghívottakból alakított bíráló bizottságnak nagyon nehéz dolga volt. Nehéz volt elbírálni a ragyogó rózsák, a brüsszeli finomságú csipkék,' a „megszólaló” marcipángyümölcsök, az „ennivaló” citromcsokoládá és egyéb torták a. szamócáskosa- rak, az eltörött hegedű — és még ki tudná mind felsorolni — közül, hogy melyik nyerje el a pálmáit. Az első és a harmadik díjat rózsa csokrával és gyümölcskosarával Laczi István, a központi cukrászüzem vezetője szerezte meg. Nagy meglepetés Varró István harmadéves cukrásztanuló negyedik helyezése. Műve: cseréptálon egy karéj kenyér, paprikásszalonna, zöldpaprika, piros paradicsom és „bugylibicska”. Legszívesebben nekiláttunk volna „tízóraizni”. A második és az ötödik díj is (hírnevet hozott készítőjüknek. Lövész Józsefné csipkedíszes csokoládétortája nyerte az előbbit és Kovács Árpád két földgömbje — az #gyik a keringő szput- nyikkai — az ötödik díjat. Megjegyezzük, hogy mindketten mindössze fél éve szabadultak. A kiosztott öt díj után az volt az érzésünk, hogy a bíráló bizottság még nyugodtan kiadhatott volna öt újabb díjat is, mert jónéhány díjazásra érdemes remekmű akadt a kiállított anyag között. A különlegességi kiállítás mellett bemutatja a vállalat a mindennapos „szükségletet”: több mint félszáz tortát, rolá- dot, mignont, a fogyasztóközönség kedvenceit. (Hétköznap is szeret nénik látni ilyen ünnepi választékot.) A cukrászati kiállításon árusítanak is, ezenkívül eszpresszót és bor- kósolót is rendezett a vállalat. Egy külön érdekessége is van a kiállításnak — az édes Lottó. Az édesipari termékeken nincsen név, csupán egy szám. Minden vendég kap egy cédulát, s erre kell ráírnia, hogy milyen süteményt, tortát látott a kiállításon. így akarja a vállalat megtudni, hogy a vendégek mennyire ismerik a cukrászati készítmények neveit. Nyeremények a díjnyertes cukrászkészítmények lesznek. A kiállításnak van egy versenyen kívüli vitrinje is. Fili- povics Istvánná, a Fehér Galamb étterem vezető szakácsa hidegtálakat állított ki. Sokat lehetne még írni a kiállításról, de ezt inkább látni kell! Aki látta, az csak elismeréssel nyilatkozik a vendéglátói pari vállalat munkájáról, a cukrászok művészetéről. Fazekas Mátyás l utasa u M l %-lói / Október 29-i számunkban közöltük: Több száz munkás lemaradt a vonatról hétfőn reggel című cikkünket, amelyre a Magyar Államvasutak Igazgatósága a következőket válaszolta: „Megállapítottuk, hogy a panaszban foglaltaik a tényállásnak megfelelnek^ A panasz a hétfő reggeli, Lajosmizséről induló 3719. sz. vonatra vonatkozik, amelynek szerelvénye Kecskemét állomásról indul. Ennék a vonatnak a megszabott nagysága megfelel az igénybevételnek, azonban ismételten előfordult, hogy Kecskemét állomás nem ennek hanem egy másik, kisebb utasforgalmú vonatnák a szerelvényét használta fel tévesén a vonat részére. A szegedi igazgatóság útján intézkedtünk a megfelelő nagyságú szerelvény elindítása iránt, égyben a vonat befogadóképességét is növeltük két kocsival." Ismét elmúlt egy gazdasági év K üszöbünkön már a tél, vége van ismét a gazdasági évnek. Csűrökbe, kamrákba gyűjtötte a nyár termését a falvak népe, s mert az időjárás sem volt mostoha, aki jól dolgozott, tele kamrával várja a hidegeket. Most, hogy futja az időből, számot vethet ki-ki, hogyan dolgozott, ho- igyan kamatozott fáradozása. Termelőszövetkezeteinkben is javában folynak a zárszámadások. Értékelik az eddig végzett munkát, lezárják az esztendő minden gondját- baját. Nincs szégyelnivalójuk. A termelőszövetkezeti parasztság becsülettel megállta helyét: országos és megyei viszonylatban is bátran felvette a versenyt az egyéni parasztsággal. A gabona termésátlaga például álita’ában magasabb a tsz-eifcben, mint az egyéni gazdák parcelláin. De kukoricaföldjeiket sem verte fel a gaz, mint sokszor amnakelőtte. rSMÉTELTEN bebizonyosodott, hogy Magyarországom van jövője a termelőszövetkezeti mozgalomnak, mélyre eresztette itt is gyökereit a szocialista nagyüzemi gazdaság gondolata. Bár a tsz- ek többségében a régi szegényparasztok és kisbirtokosok maradtak — akik lényegesen kevesebb szaktudással rendelkeznek, mint a jómódú közóp- parasíztsáig — az ellenforradalom óta eltelt időszak bebizonyította, hogy nem csupán a földhöz ragaszkodnak, hanem túlnyomó többségükben igenis nagyüzemi módon tudják vezetni, irányítani gazdaságukat. Az idei tavaszon soha nem lár tett szorgalommal kezdtek munkáihoz, s ez a szorgalom jellemző volt rójuk egész esztendőben. Néhány esettől eltekintve nem kellett az idén munkáira noszogatni a tsz- tagokat, tudták maguktól is, mi a kötelességük. Megnőtt a tsz-tagság erkölcsi felelőssége gazdaságuk és dolgozótársaik iránt, megszűnőben vannak az éveken át tapasztalható lógások, fegyelmezetlenkedések. Egyre kevésbé fordul elő, hogy nagy munkák idején külső segítséget vegyenek igénybe. A tápiószentmártoni Kossuth Tsz-ben például eddig minden esztendőben ott arattak társadalmi munkában a községi tanács dolgozói, csak az idén nem. Pedig jóval kevesebb a tagság létszáma, mint azelőtt bármikor volt, csakhogy most mindenki megfogta a munka végét. Ha kellett, éjfélig dolgoztak, s a hajnal már újra talpon találta őkta, de a becsületük nem engedte, hogy idegen munkaerőt vegyenek igénybe. Persze, az eredmény nem is maradt el. Közel 80 forint értékű részesedés esik náluk egy-eigy munkaegységre, amellett, hogy a közös alapra is jelentős összegeket fordítottak. Hasonlóan " jó eredményekkel dicsekedhet a páteri Rákóczi Tsz, ahol 60 forint, s a túrái Galgamenti Tsz, ahol 57 forint egy munkaegység értéke. Természetesen vannak gyengébb tsz-ek is, ahol jóval kevesebbet tudnak osztani ennél: Főleg, mart sek kárt szenvedtek az ellenforradalom következtében, vagy nem rendelkeznek a nagyüzemi gazdálkodóshoz szükséges előfeltételekkel. De általában többet kaptak, mint az előző években, legalábbis terményekben. /örvendetes tény, hogy '* anyagilag is igyekszik rendet teremteni háza táján sok termelőszövetkezet és csak legnagyobb szükség esetén vesz igénybe állami hiteleket. Legtöbbször saját erőből építkeznek, vásárolnak Zetort, gépkocsit, egyéb gazdasági felszerelést. Igyekeznek tisztázni az állammal szembeni tartozásaikat. Előfordul már olyan örvendetes tény, mint a ceglédi Táncsics Tsz-nél, hagy a jelenleg nem esedékes hiteleket is visszafizették, csakhogy tiszta lappal kezdhessék a következő gazdasági évet. Az ilyen jó! dolgozó, adómentes termelőszövetkezetbe bizonyára örömmel lépnek majd be az egyéniek, hiszen sokszor a tsz-ben meglevő hatalmas adósságok riasztották el őket a belépéstől. Nagy felelősség nyugszik a meglevő termelőszövetkezeteken és termelőszövetkezeti tagságon. Nem csupán saját boldogulásuknak kovácsai ők, hanem mezőgazdaságunk szocialista építésének előharcosai is. Kormányzatunknak, pártunknak eltökélt szándéka, hogy szocialista alapokra helyezze a mezőgazdaságot. A meglevő termelőszövetkezeti tagságra vár a feladat, hogy bebizonyítsa a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisparaszti gazdasággal szemben. Sajnos, még többfelé megtalálni az egyéniek és tsz- tagok között fennálló ,,kutyaR* macska” barátságot, amely eléggé el nem ítélhető, hiszen a mai egyéni paraszt a jövő termelőszövetkezeti tagja. Egyes helyeken azonban már túljutottak az efféle ellenségeskedéseken, mint például az albertirsai Szabadság Tsz-ben, ahol a kívülállók is használják a tsz darálóját, fűrészgépét, s a legnagyobb egyetértésiben élnek. ÉG VITATOTT kérdés, hogy szükség van-e a termelőszövetkezetekben agronó- musra. A tények azt bizonyítják: ez évben is legjobb eredményt azok a tsz-ek tudnak felmutatni, ahol kiváló szakemberek vezetik a gazdaságot. Ilyenek például: a ceglédi Dózsa Népe, a tápiószentmáirtoni Kossuth, az albertirsai Szabadság, s a szentmártonkátai Dózsa tsz-ek. Többszáz holdas gazdaság irányításához már komoly szaktudásra van szükség. Ne sajnálják hát sehol azt a néhány ezer forintot, amelyet így saját zsebükből keli kifizetndök, hiszen sokszorosan .visszatérül az néhány éven belül. A modem agrotechnika és zoológia világában azonban az sem elég, ha csupán a vezető rendelkezik szaktudással. A nagyüzemi mezőgazdaság művelt, okos parasztságot igényel magának. A termelőszövetkezeti tagság is ragadjon meg minden alkalmat a tanulásra most a téli időszakban, hiszen sokfelé működnek ezüstkalászos tanfolyamok, gazdakörök, ahol tanulni, fejlődni lehet. Ne sajnálják a fáradságot, mert megéri. Emellett még jut idejük pihenésre, szórakozásra is. S ha jön a tavasz, induljon a munka még nagyobb odaadással, lendülettel és lelkesedéssel. _Sz. E __ jy rorvég halászokról szól ez J- » a regény, küzdelmes, gyakran emberfelettien nehéz életükről. Egyszerű, de mélyen érző és sokat szenvedő emberekről, akik a tengerrel, az időjárással való örökké megújuló küzdelem árán biztosítják nyomorúságos életüket. Voltaképpen semmi rendkívüli nem történik ebben a regényben. A mindennapi élet, s az Északi-tenger zord at- mcczférája bontakozik ki előttünk izzó drámaként, s a szerző szenvedélyes humanizmusa és költői erejű ábrázolása felejthetetlenné teszi az olvasó számára az ősvikingek utódainak megható, de ugyanakkor megrázó erejű történetét. Ilyenék, így élnek és halnak meg ezek az emberek — mondja az író és nem fűz hozzá magyarázatot. Mégis, miniden sorából kiérezzük mély c~yüttérzését ezzel a faragatlan, nyers beszédű, de szinte szemérmesen gyengéd érzésű halásznéppél; mégis halljuk a szavak mögött rejtőző kérdést: miért nem jut nekik több ételből, italból, nyugodt, szép családi eigyüttlétekből? De azt is megmutatja az író, menynyire ragaszltodnak a terv- gerhez a régi vikingek e késő utódai, hogy mit jelent számukra a víz, a vihar, a vad szélben repülő ócska halász- bárka — szenvedésük és örömük legfőbb forrása. Romy Schneider az idei cannesi filmfesztiválon nagy sikert aratott a Sissy című osztrák filmben, amelyben anyjával, a háború előtti német filmek kedvenc sztárjával játszott együtt Stephans Jourat: JÁRT UTAKON Európa Kiadó Amikor azonban egy nagy polgári lap szerkesztőségébe kerül, hamar megtanulja az aljasság mesterségét, íróasztalnál, a kávéházakban és az ágybon egyaránt. Két asszony szól bele az alapjában véve nem romlott Sylvain életébe. Az egyik: Madeleine, n törtető újságírónő, a másik: Antoinette. Az író kitűnő készséggel és nagy írásművészettel egy nap és egy éjszaka történetébe sűríti Sylvain életének nagy fordulópontját. Az ízléses kiállítású könyv minden bizonnyal hamar megnyeri majd a francia regények barátainak népes olvasótáborát. j fiatal és hamar népszeri rűvé vált francia írónak ez a regénye számos érdekes, önéletrajzi elemet tartalmaz. Jourat, a vidéki kisvárosból Párizsba került fiatal újságíró saját életének problémáit írja meg, amikor a polgári újságüzlet kavargásában arra a kérdésre próbál válaszolni: mer-' re felé tartsunk, ha élsikkadni, magunkat eladni, vagy prostituálódni sem akarunk. Sylvain Gortz, a regény újságíró hőse — maga az író — közvetlenül a második világháború befejezése után, 1945 nyarán érkezik Párizsba. Ekkor még félszegség és nyegleség keveredik benne, s egész továbüi életé bizonytalan.
