Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-30 / 182. szám

1957. NOVEMBER 30. SZOMBAT 5 '"ic/Cirlap Békés versenyt, együttműködést! Az elmúlt hetekben szin­te minden nap nyilvánosság­ra került egy-egy olyan közle­mény, nyilatkozat, mely a vi­lágon mindenütt széles érdek­lődést és figyelmet váltott ki. Ezek /közé tartoznak Hruscsov elvtárs beszélgetései is, amelye­ket nyugati újságírókkal foly­tatott, ezek közül is leginkább az amelyet Hruscsov elvtárs W. R. HBarettel, az amerikai Hearst konszern főszerkesztő­jével és tulajdonosával folyta­tott. A Hearst úrral folytatott be- Bzélgetés igen sok „kényes“ kérdést is érintett, s Hruscsov divtára válaszai mindennél vi­lágosabban mutatják a szov­jet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártjának hatá­rozott, következetes politiká­ját. A beszélgetés nyílt és őszinte volt, A nyugati tudó­sító a legkényesebb kérdése­ket is nyíltan vetette, fel, s Hruscsov elvtárs azokra a tég- myíltabban de ugyanakkor a legtárgyllagosabban válaszolt. Az első problémakör, ame­lyet a beszélgetés során érin­tettek, a tági ellenőrzés és a bizalom problémája volt. Hearst úr elképzelése szeriint elsősorban a tégi ellenőrzést kellene megvalósítani, s ez a későbbiek során kölcsönös bi­zalomra vezetne. Hruscsov elvtárs nagyon helyesen arról beszélt, hogy: ,,Ha az országok között rossz a viszony az el­lenőrzés felderítéssé válik, vagy annak a pillanatnak ku­tatásává, amely valamelyik tél, számára a legkedvezőbb az agresszió végrehajtásához. Mi nem gondolunk semmiféle ag­resszív támadásra és termé­szetesen ilyesféle ellenőrzésbe nem egyezünk bélé. Ha azon­ban az országok között létre­jönnek a kölcsönös bizalom feltételei, akkor az ellenőrzés feltétele nem ütközik semmi­féle akadályba.” A továbbiak során Hruscsov elvtárs több példával bizonyította, hogy a szovjet kormány nem egy esetben határozott lépésekkel kívánta elősegíteni a nemzet­közi légkör enyhülését, a köl­csönös bizalom kifejlődését, azonban ezek a kezdeménye­zések fennakadtak egyes ame­rikai körök merev elzárkózá­sán, A továbbiakban Hruscsov elvtárs Hearst úr kérdéseire válaszolva arról beszélt, hogy a két rendszer között, a szo­cializmus és a kapitalizmus között kétségtelenül éles ideo­lógiai harc folyik. Azonban „az ideológiai harcnak nem kell összeütközésekre, főleg azaz melyik rendszer kell ne­kik. A fegyverkezési hajszáról beszélve Hruscsov elvtárs is­mét kifejtette a Szovjetunió sokat hangoztatott álláspontját. A következőket mondotta: „Országunk sohasem kezd há­borút, ha nem éri támadás, nem gondoltunk háborúra sem az Egyesült Államok ellen, sem valamilyen más, a Szov­jetunióhoz közeli, vagy távot! ország ellen, mert ez ellent­mond ideológiánk szellemének. Mi a békés építésben, az alkotó munkában akarunk versenyez­ni.” De ugyanakkor Hruscsov elvtárs nem titkolta azt sem, hogy egy esetleges háború ese­tén nem a Szovjetunió lesz a gyengébb fél, mert „mi most olyan abszolút fegyverrel ren­delkezünk, amely minden te­kintetben tökéletes és rövid idő alatt készült el. Ezt nem ijeszt­getés végett mondom, mert erre nincs szükség, hanem egy­szerűen tényeket szögezek le. A Szovjetunió interkontinentá­lis irányítható rakétákkal, kü­lönböző rendeltetésű és külön­böző rendszerű rakétákkal ren­delkezik, valamennyi rakétánk alkalmas arra, hogy atom- és hidrogéntöltettel lássuk el. Eb­ben a kérdésben tehát bebizo­nyítottuk fölényünket". A Szovjetunió azonban, mint ezt már nem egy esetben bizonyí­totta, s most ezt Hruscsov elvtárs ismét élesen aláhúzta, nem fegyverkezésben, hanem a békés építésben kívánt és kí­ván versenyezni a kapitalista államokkal. Ez azonban csak akkor sikerül — fejtegette Hruscsov elvtárs — ha az Egyesült Államokban abba­hagyják a háborús pszichózis szítását, s nem hangoztatnak olyan jelszavakat, mint Hitle­rik kedvelt jelszavát, hogy „kevesebb vajat, több ágyút”. Szó került a szíriai helyzet­ről is, s Hruscsov elvtárs igen világosan fejtette ki, hogy va­lóban kik szították a viszályt Törökország és Szíria között, s kik kívánták azt, hogy háborús tűzfészek teremtődjék a Közel- Keleten. rezzük az elsőséget. Ebben, ha szabad így kifejezni magam, a szovjet emberek támadni fog­nak. De ez olyan támadás lesz, amelyben az emberek nem pusztulnak el, hanem el­lenkezőleg, javítani fogják éle- [ tűket, emelni fogják a gazda­ság és kultúra színvonalát." Még Hearst urat is meghök­kentette Hruscsov elvtársnak az a reflexiója, amellyel az amerikai légíhaderő készült­ségi gépeit illette, melyek ál­landóan a levegőben tartóz­kodnak hidrogén- és atom­bombákkal. Ez különben Ang­liában és Franciaországban is nagy felháborodást váltott ki, s nagyon találóan jegyezte meg Hruscsov elvtárs, „mindig előfordulhat, hogy a normális lelki alkat felmondja a szol­gálatot és a pilóta a legkisebb jelet akcióra való felszólítás­nak értelmezi és rárepül arra az objektumra, amelyre pa­rancsa szerint repülnie kell. Ilyen körülmények között a háború megkezdődhet teljesen véletlenül: minthogy azonnal viszont cselekedetre kerül sor. Ebben az esetben már I nem a kormány dönti el a há­ború kérdését, hanem a pilóta. S ez, önök Is beláthatják, ször­nyű dolog." A beszélgetés során szó esett a Szovjetunió hatalmas technikai eredményeiről, így a szputnyikok fellövéséről is. Hruscsov elvtárs, miután kije­lentette, hogy ha szükséges, holnap akár egy tucat,, vagy két tucat mesterséges holdat is felboesáthatnak, arról be­szélt, hogy a Szovjetunió na­gyon szívesen segít Ameriká­nak mesterséges holdak fellö­vésében, nem őrzi hét lakat alatt a holdakat felröpítő ra­kéták titkát, azonban ennek az a feltétele, hogy Amerika egyezzék bele a leszerelés vég­rehajtáséba és a nemzetközi ellenőrzésibe. A beszélgetés végén Hrus­csov elvtárs elmondotta, hogy a kommunista politikusok szó­kimondó emberek. Nem fo­A Szovjetunió baráti kapcso­latokat szeretne az Egyesült Államokkal — mondotta Hrus­csov. „Szüntessük meg a hideg­háborút és érjük el a nemzet­közi feszültség enyhülését. Hi­hászkodnak szemforgatóan is­tenhez, mint egyes nyugati po­litikusok, s ugyanakkor azok emberek millióit küldik a pusztulásba: A szókimondás- nak is azonban egy a célja, degháború helyett jobb lépés­ről lépésre az államaink kö­zötti baráti kapcsolataink meg­teremtésének útján haladni. A békés versenyben mi arra fo­gunk törekedni, hogy meg sze­mint a szovjet politika egé­szének: a kölcsönös megértés, a bizalom erősítése, elérése annak, hogy ne csuk szavak essenek a béke ügyéről, hanem tettek is következzenek. Ülést tartott a MEDOS5E elnöksége | Pénteken ülést tartott a Me- 1 zőgazdasági és Erdészeti Dől- | gozók Szakszervezetének el-1 nöksége. Megvitatták az állai 1 mi gazdaságok osztályának | jelentését a nők és a iialalko- 1 rúak szociális, kulturális hely- | zetéről, majd javaslatot dől- | goztak ki a szakszervezet üdü- | lőinek 1958. évi beruházási, | felújítási tervéhez. Végezetül | kidolgozták az üzemi tanácsok | megválasztásának ütemtervét, | amit a szombaton összeülő | megyei elnökök értekezlete 1 elé terjesztenek. Televízéós-mapetofon [ Az amerikai „Ampex"- f cég megkezdte egy magne- | tof on-berendezés exportá- | lását, mely televíziós elő- | adások felvételére és visz- | | szajátszására alkalmas. KÉSZ A KOCSI Indulhatunk. Hogy ez csalás? Fahasábokat raktunk össze „kocsinak“? Na és? Nekünk ez: kocsi! Olajtüzelésre tér át a sütőipar Vecsésen már olajtüzeléssel | fűtött kemencében sütik a ke­nyeret. Nagykátán, Monoron és Nagykőrösön is működik az olaj-tüzeléses , berendezés. Gödöllőn és Vácott a napok­ban adják át az új kemence- fűtő készülékeket. Ha a kísérletek kedvező eredményre vezetnek, a jövő évben megyénk sütő­ipari üzemeinek zömét olajtüzelésre alakítják át. Cseh autósláger A 38. nemzetközi autómobil- ki állítást Frankfurt am Main­ban rendezték meg. A nagy­szabású autóparádé egyik leg­kiemelkedőbb sztárja volt a „Tátra 693” típusú csehszlo­vák személygépkocsi. A Tátra 603-at 100 PS motor hajija, legnagyobb sebessége 180 km/ Óra­Milyen haszna van az új ; módszernek? Mindenekelőtt az, hoigy jóval olcsóbb, mint a széntüzelés. Vecsésen pél­dául 4 kilogramm olaj elége­tésével sütnek meg egy mázsa kenyeret, A négy kiló olaj négy fo­rintba kerül. Amíg szén­nel fűtötték a kemencéket, 100 kiló kenyér megsiitése körülbelül nyolc és fél fo­rintba került. Nem beszélve arról, hogy szénnel 4—5 órét vett igénybe a kemencék felfűtése, míg olajfűtéssel ez csupán két és fél óráig tart. Az olajtüzelés további hasz­na, hogy megszünteti a koráb­bi szénszál! ításd és tárolási költségeket. Nem beszélve ar­nem vitt az udvaron tárolt szénből, aki nem akart. A kemencék sem kormo- lódnak úgy, mint a szén­tüzelésnél, mert az olaj lángja még a falakra ra­kódott kormot is elégeti. A most használatban levő olajtüzelése® berendezés még elég drága, körülbelül 60 000 forintba kerül. Egy újtípusú berendezés elkészítésén dol­goznak, amely nemcsak jobb, de olcsóbb is lesz a jelenlegi­nél, körülbelül 22 000 forint lesz az ára. A kenyér minőségét nem rontja az olajtüzelés, de ja­víthatja, ha szakszerűen keze­lik a berendezést, mert az olajtüzeléssel szabályozni és egyenlő hőfokom lehet tartam a kemencét. roll, hogy több helyen csak’ az Aranyórát, bundát, háztartási robotgépet is sorsolnak a jövő heti tárgynyereményhúzáson A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság arra törekszik, hogy a lottó tárgynyeremény-sorsolásain minél értékesebb, haszno­sabb nyereményekhez jussanak a szerencsések. így hónapról hónapra nő az új tárgynyeremények száma. A következő hé­ten a novemberi jutalomsorsoláson például már arany Doxa karórát, double Doxa karórát, centrifugával is ellátott holland és magyar mosógépeket, panofix bundát, hatszemélyes alpakka étkészletet, holland háztartási robotgépet is lehet nyerni. pedig katonai összeütközésekre vezetnie a különböző társadal­mi és politikai rendszerű álla­mok között. Ezek az országok békésen együtt élhetnek és igy is kell élniük és békés ver­senyben kell bebizonyítaniok, hogy melyik rendszer az elő­nyösebb” — mondotta Hrus­csov. Hearst úr szóvá tette, hogy Jugoszlávia nem írta alá a kö­zös nyilatkozatot, s Hruscsov elvtárs válaszként azt felelte, hogy a nyilatkozat aláírását minden kommunista pánt ön­állóan, minden befolyástól mentesein döntötte él. A beszélgetés során szó ke­rült arról is, hogy előbb-utófob az amerikai munkásosztály felismeri helyzetét s ráébred arra, hogy „az Egyesült Álla­mukban a tőkések hazug de­mokráciát találtak ki és érvé­nyesítenek amely még sok millió embert megtéveszt. De eljön az idő, amikor a mun­kásosztály tudatára ébred ere­jének és akkor valóban sza­vazni fog, de úgy, ahogyan ezt osztályérdeksi sugalmazzák. A munkásosztály kimondja: a gazda én vagyok. A javakat én alkotom, s ezért ezeket a javakat az egész nép érdekei­nek megfelelően és elsősor­ban a javak alkotói érdekei­nek megfelelően a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség érdekeinek megfelelően kell elosztani.” Hearst úr azt feszegette, hogy a nyugati és a szovjetunió­beli politikusok mintha két „nyelven” beszélnének. Hrus­csov elvtárs igazát adott Hearst-nek, s azt hagsúlyozta, hogy az emberekre kell bízni, be fegyverekkel, hanem eszük­kel döntsék el, melyik „nyelv”, i^llllllllllHIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIilllllllHIIIIIIIHIIIIIIIIlHIIIIIMIIIIIIMIIIIIItllllMlllllltllllllllllllinilllllMHIIIIItllUIIIHflllllllHIIIillllllllllilllllHIIIIIIIIIIIIIIHH Séta Veresegyház környékén orvember 8-i számában vi­dám népi tánccsoport ké- ! pét közli a Pest megyei Hír- | lap, majd beszámol arról, mi- | lyen pezsgő kultúráiét folyik | Veresegyházon, a váci járás­inak ebben a kis községében. | Valóban érdemes megnézni, 1 de alkinek Veresegyházra visz iaz útja, nem bánja meg, ha | egyúttal egy kis sétát is tesz a |községben és környékén. | Veresegyház határában sik lés dombos vidék váltakozik 1 egymással. A dombok a Cser- I hát-hegységnek, az Északi 1 Hegyvidék egyik tagjának | nyúlványai. A közvetlen táj­iegységet, amelyhez a község 1 tartozik, • gödöllői dombság, 1 vagy a hozzá csatlakozó ir- isai halomvidékkel összevon- 1 tan: gödöllő—irsai halomvi- | dék néven emlegeti a földraj- 1 zi irodalom. A Cserhát, mint 1 hegység, nehezen állja meg a 1 helyét a természetes tájak so- | rában. A gödöllői—irsai ha- I lomvidéket is csak azért sorol- ! hatjuk .a Cserháthoz, mert az- | zal széles sávban összefügg és § félsziget módjára nyúlik be az 1 Alföld és a Duna pesti öble | felé. Egyébként a Cserháttól § teljesen eltérő felépítésű. 1 A földtörténeti múlt képződ- 1 menyeivel sétánk közben sok- 1 felé találkozunk. Abból a több | milliárd évből, amelyre a tu- | dósok a Föld korát becsülik, | területünk szempontjából Jcö- § zelebbről „csak’’ az utolsó, kö- 1 rülbelül 30 millió év érdekes. | Ennél régebbi korú 1képződ- § ményt a tudósok ezen a terü- 1 létén nem találtak a felszínen. 1 Ez a 30 millió év a Föld tör- | ténetének újkorára hit. Az I őrszenimüklósi fúrásoknál 948 méter mélységben, a fiatalabb rétegek alatt elérték a triász­korból való, úgynevezett dach- steini mészkövet. Ez arról ta­núskodik, hogy ezt a területet a triászkorban fkörülbelül 200 millió évvel ezelőtt) tenger bo­rította. Később, az oligocén- korban ([körülbelül 35 millió évvel ezelőtt) sekélyebb tenger foglalta el az előbbinek he­lyét. Ennek üledéke az a ké­kesszürke. agyagos, agyagmár- gás képződmény, amely a ve­resegyházi régi téglavető kör­nyékén is előfordul. A miocén­korban (15—20 millió éve) a terület a tengerpart volt. Ez az időszak durvább [kavicsot hagyott hátra, amely Veres­egyház és Örszentmiklós kö­zött jól megfigyelhető. Magát a veresegyházi süllyedőket fia­tal (óholocén) futóhomoktaka­ró borítja. A felszín tájképi jellege sí szempontjából Veresegy­ház köznyékét fiatal, töré­sekkel szabdalt, helyenként gyengén boltozott, halomvi- JLSknek mondhatjuk. Lapos részei többnyire délkeleti irányban lejtenek. A terü­let magasabb szintjét a kör­nyező dombok képviselik. Legmagasabb közöttük a szabadi Margita: 345 méter. A mogyoródi Bolnóka: 329 mé­ter, az őrhegy: 224 méter, a csomádi Oldalhegy: 262 mé­ter, a főt—csomádi Somlyó: 289 méter magas. A veres- egyházi vasútállomás 162 mé­terre, az iskola pedig 167 mé­terre fekszik a tenger szintje felett. A terület legmélyebben fekvő része a sződi Rákos pa­tak és a tó szintje. A Icozép- szakasz jellegben lomhán ka­nyargó patak a mocsaras völgy fenekén az utolsó 10 ezer év óta mintegy 15 méterrel mé­lyebb szintbe került. A ve­resegyházi tó a község közvet­len közelében déli irányban terül el. A tenger szintje fe­lett 159 méter magasságban fekszik. A szomszédos ör­szentmiklós a patak ó-holocén teraszára épült. A veresegyházi tó keletke­zése és a sződi Rákos patak szervesen összefügg. A pa­tak egy szakaszát a nagyvára­di később váci káptalan ala­kította át tóvá, oly módon, hogy a völgyet 50 méter hosz- szú, 3—í méter magas föld­gáttal zárta él, hogy a zúgó alá malmot építhessen. A tó kiterjedése 5—6 hold vízterü­let. Mélysége: 2—8 méter. A víz hőmérséklete nyáron 19— 22 Celsius fok között ingado­zik. A völgy irányában hosz- szúkás tavat a patak táplálja. Ezenkívül a tó közelében ki­sebb források vannak és fel­tételeznek fenékforrásokat is. jVfövény földrajzi szempont- bői nemcsak vidékünk­nek, de hazánknak is érdekes területe a veresegyházi tó környéke. A tavat nádas veszi körül, amely fokozatosan rét­be megy át. A nádasból sok helyen vastag növénytakaró húzódik a víz színére. Az ilyen úszóláp majdnem pereméig el­bírja a járó-kelő embert. A tó szegélyén és úszólápjain több olyan magasabbrendű nö­vény él, amely az észak-euró­pai lápokra jellemző és Alföl­dünk peremén utolsó hírmon­dója egy hideg övi vegetáció­nak.- Ilyen növény például a csomorika. Ez a két-három- szorosan szárnyalt levelű, vas­tag szárnyú növény erősen mérges. Pusztulóban van, csak szórványosan fordul elő az ország egyes területein. Ilyen a fehérvirágú tőzegboglár és a zsombékos helyeken előfor­duló lilásfehér virágú vidrafű, ez a fontos, de egyre ritkuló gyógynövény. Levele kitűnő étvágygerjesztő, gyomorjavító és nyugtatószer. Mivel a tóról tudjuk, hogy mesterséges létesítmény, bizo­nyos, hogy az úszóláp, amely a hidegebb tájakra, például a finnországi lápokra emlé­keztet. nem ősi maradvány (reliktum), hanem az utóbbi évszázadokban keletkezett. A völgy és a patak vize azon­ban olyan környezetet képvi­sel, amely alkalmas ilyen úszóláp keletkezésére, s ilyen volt mindig. Ebben az érte­lemben kétségtelen, hogy a fentebb emlegetett, hidegebb tájakat kedvelő, pusztuló fél­ben levő növényeket az egész környezet, mint ősi reliktumo- kat őrzi. Ezt a megállapítást alátámasztják az algaflórá­val (vízben élő, apró moszat- növények) kapcsolatban vég­zett kutatások.A veresegyhá­zi tóban mintegy 71 fajt ta­láltaik, közöttük nagy szám­ban vannak olyanok, amelyek az északi lápoknak is jellem­zői. A magasabb rendű növé­nyeknek egész csapatát sorol­hatnánk még fel, de említsük meg csa>k a legszebbet, a tó büszkeségét, a fehér tündér­rózsát. Hosszú, hengeres szárá­ból nyakláncot készítenek a vidáman fürdőző veresegyhá­zi gyerekek. 4 tó partján, a falut át­rí szelő kis erek mentén, a malomközi, reveti és kisréti dűlőkben virágzó földieper- termelés folyik. A földiepret mintegy 25 éve termelik Ve­resegyházon. Azelőtt nem is­merték. Jávor Istvánná, Pa­csirta utcai lakos hozta be a községbe. A „JuliSka bab” is szereti a nedves, könnyű ve­resegyházi talajt. Ha időnk engedi, sok érde­kes történelmi emlékkel, nép­szokással ismerkedhetünk meg c falu lakóival való beszélge­tés során, vagy a több mint 325 éves iskola nevelői által összegyűjtött anyagból. A nagy múltú iskola nevelői és ta­nulói szeretik községük föld­jét és népét. Nem váltak mél­tatlanná Fabriczius József tanító példájához, aki 1794 április 14-én, tűzvész alkalmá­val kis tanítványait egytől- egyitf kimentette az égő is­kolából, ő maga azonban éle­tét vesztette. Sétánk végeztével Buda­pest. Vác vagy Gödöllő irá­nyába indulhatunk vonattal. Bár a dombok között meg­húzódó falu képe hamarosan eltűnik szemünk elől. az ér­dekes és kellemes séta emlé­két bizonyára megőrizzük még egy ideig. Kiss Jánosné, a TTIT tagja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom