Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-26 / 178. szám

1957. NOVEMBER 26. KEDD w§T Mficm WCirlap P énteken délután befejezte tanácskozását a Pest me­gyei földművesszövetkezeteik V. megyei küldöttgyűlése. Ké­ső délután ért véget a tanács*’' kozás, a földművesszövetkeze- lek IV. országos kongresszusa küldötteinek megválasztásával. Ezután az újonnan megválasz­tott választmány és a felügye­lő bizottság tartotta meg első ülését és megválasztotta tag­jai közül a választmány az igazgatóságot, a felügyelő bi­zottság pedig új elnökét. Az idő rövid arra, hogy ér­demben értékeljük a küldött­gyűlést. Az már most biztos, hogy nagyon nagy szükség vol-jj a küldöttgyűlés összehí­vására. Mutatja ezt a felszóla­lóik nagy számán kívül az is, hogy 14 küldött nem kapha­tott szót, s akik felszólaltak, mind olyan dolgot vetettek fel, bíráltak, vagy dicsértek, ami nétkülözlhe teilen eleme föld­művesszövetkezeti mozgal­munknak. A küldöttgyűlés megcáfolta azt a hiedelmet, azt a helytelen nézetet, hogy a földműves­szövetkezetek csak kereskede­lemmel foglalkoznak, csak az üzlet érdekli őket. Kiderült a beszámolóból, a hozzászólások­ból, hogy a Pest megyei föld­művesszövetkezetek tagjíai és dolgozói minden erejükkel azon vannak, hogy az MSZMP mezőgazdasági politikájának tézisei, a kormány rendelkezé­sei szerint és szellemében se­gítsék a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését. A termelés volt napirenden, alig volt kül­dött, aki nem szólt volna ar­ról, hogy a földiművesszövetke- zeteknek még többet kell fog­lalkozni a mezőgazdasági ter­melés irányításával, szervezé­sével. Érdekes jelenség volt, hogy a földművesszövetkezetek tag­jai mindannyian sürgették a termelési szerződések felada­tának, a felvásárlás lebonyolí­tásának átadását a földműves- szövetkezetek részére. Azzal érveltek, hogy ez nem okoz za­vart, a földművesszövetkeze­tek készek a nagyobb felada­tok megoldására. E kérdésben majd az országos kongresszus mondja ki a végső szót. Mint írtuk az előbb, nem akarjuk'most értékelni a kül­döttgyűlést. Lesz erre idő ké­sőbb. Azt azonban le kell szö­geznünk, hogy a küldöttgyűlé­sek történetében, amiket a megyében tartottak, sokak egybehangzó véleménye sze­rint ez volt a legeredménye­sebb. Az elhangzott hozzászólások­ról és a beszámoló egyes ré­szeiről a Pest megyei Hírlap menetközben rendszeresen be­számolt. Most ismertetünk még néhány érdekesebb felszó­lalást és egyéb eseményt. Min­den hozzászólásra nem tudunk kitérni a hely hiánya miatt. Hasznos, sikeres volt a föidm űvesszövetkezefek V. megyei küldöttgyűlése : onyi Földművesszövetkezet felügyelő bizottságának elnö­ke, Rizmayer József, a Dabasi Földművesszövetkezet igazga­tóságának tagja. Lukács lm- réné, a ZÖLDÉRT dolgozója, Kiss Ferenc, a Püspökhatvani Földművesszövetkezet igazga­tóságának elnöke, Pató János, volt MÉSZÖV-dolgozó, Bátyi István, a Püspökhatvani Föld* művesszövetkezet igzgatósá- gánalk tagja, Raáb Férenc, a Pilisi Földművesszövetkezet dolgozója, Kiss János, a Bér* necebaráti Földművesszövet- kezet igazgatóságának elnö­ke, Kovács Pál, a Pilisi Föld­művesszövetkezet felügyelő bizottságának elnöke, Decsov Lajos, a Dömsödi Földműves* szövetkezet felügyelő bizott­ságának elnöke. Farkas Jó­zsef, a Nagykőrösi Földmű•> vesszövetkezet igazgatóságá­nak tagja, Verbóczky Mihály, az Ujhartyáni Földművesszö­vetkezet felvásárlója, Steiner József, a Törteli Földműves- szövetkezet igazgatóságának elnöke és Berecz Imre, az Öcsai Földművesszövetkezet igazgatóságának tagja. Javítani kell a pártszervezetek és a l földművesszövetkezetek | kapcsolatát A PARTSZERVEZETEK ésl a földművesszövetkezetek kap- 1 csolata megerősítésének szűk-1 ségességéről a küldöttgyűlésen| Juhász János, Ráckeve kül-1 döfte szólt. Hangsúlyozta, hogy s a földművesszövetkezetek eredményes munkájának alap- feltétele a helyi pártszervezet­tel kialakított elvi alapokon nyugvó kapcsolat. Helyi, rác­kevei járásbeíi példákkal bi­zonyította, milyen hasznos a pártszervezetek és a földmű­vesszövetkezetek szoros együtt­működése, majd így folytatta: Sok rosszat mondanak mos­tanában némely földműves­szövetkezetről azért, mert ott egy-két személy sikkasztott, vagy más becstelenséget kö­vetett el. Ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy aki a földművesszövetkezetek­nél dolgozik, az mind sikkasz­tó, becstelen ember. Ne en­gedjék a pártszervezetek, hogy ilyen nézet alakuljon ki, ne tűrjék az általánosításaikat. Vi­szont aki bűnös, az bűnhőd­jön, aki pedig ártatlan, azt védjék meg teljes súlyukkal. Különösebb panasz nincs * járásunkban a földművesseö- vetkezeték munkájára. A hús­ellátással azonban baj van. Községeinkben felvásárolják az állatokat, a fővárosba vi­szik, ott levágják, s úgy szál­lítják vissza a községekbe, né­ha fagyasztva. Fölösleges ez a sok utazgattatás. Az kellene, hogy a községekre jutó hús. mennyiséget helyben levág­hassák, és kimérhessék a föld­művesszövetkezetek. HASONLÓ A HELYZET a borellátásnál is. Nagyon sok bort vásárolnak fel közsé­geinkben, járásunk - területén, azt felviszik Budafokra, ott raktározzák, majd a megadott keret erejéig később részle­tekben leszállítják a községek, be. Elkelne itt is némi egy­szerűsítés. Vásárolhassanak ét raktározhassanak a földmű­vesszövetkezetek helyben, c megszabott keret erejéig bort ne kelljen azt Budafokra szál­lítani, majd onnan vissza. Még egy utolsó javaslatom van — mondotta végezetül Ju­hász elvtárs. Járásunkbar nincs Patyolat, vagy más mo­soda-tisztító. Mindössze kél maszek vegytisztító dolgozik nem győzik a munkát. Helyei lenne, ha a földművesszövet­kezetek segítenének a problé­ma megoldásában. A népi ellenőrzés fokozásával kell védeni a szövetkezeti vaavont A megyei szövetség felügye­lő bizottsága elsősorban is a vagyonvédelem terén kívánt eredményeket elérni, másod­szor oktatni a járási és közsé­gi felügyelő bizottságokat, harmadszor ellenőrizni a me­gyei szövetség igazgatósága által hozott határozatok végre­hajtását. A felügyelő bizottság 1955- ben 12 esetben, 1956-ban 8 esetben és 1957 első felében 5 esetben ülésezett. A felügyelő bizottság minden esetben fe­lülvizsgálta a mérlegbeszámo­lókat és az igazgatóság a fel­ügyelő bizottság által jóváha­gyott mérleget tárgyalta. Ok­tató jellegű ellenőrzést tartott a váci, budai, monori és ceg­lédi járásoknál. Ezenkívül együtt a helyi felügyelő bizott­sággal megvizsgáltuk a nagy­kőrösi és ceglédi földművesszö­vetkezetek munkáját. Amíg 1955-ben az összforga­lomhoz viszonyítva a hiány 0,32 százalék volt, 1957 első félévének összforgalmúhoz vi­szonyítva a hiány mindössze 0,26 százalék, vagyis minden 100 forint forgalomból 20 fil­lér a hiány. 1957 első félévé­ben a felvett 2310 leltárból 1322 többlettel, 586 hiánnyal és 402 kálóval számolt el. A hi­ány összege egymillió 314 ezer forint, amelynek 56 százaléka, vagyis 745 ezer forint megté­rült. Érdekes hogyan oszlottak meg a hiányok ez év első fe­lében. 50 ezer forinton felüli hiány három, 20—25 ezer fo­rint között hat esetben for­dult elő, míg 5—20 ezer fo­rint között 52, 5 ezer forinton aluli hiánnyal 525 leltár zá­rult. A leltárhiányokon túlme­nően a vagyontárgyak, gön­gyölegek kezelése, áruk raktá­rozása terén szintén vaunak még lazaságok. Ezenkívül kü­lönösen 1956 második felében nagymennyiségű rizst, papri­kát, hagymát vásároltak fel földművesszövetkezeteink, amelyet a felvásárolt áron ér­tékesíteni nem tudtak. így a dabasi járásban 600 mázsa rizs leárazásából 500 ezer fo­rmt veszteség, az or olt papri­ka el nem adásából 100 ezer forint, Vácon a fokhagyma és a rizs leárazásából 40 ezer fo­rint, Nagykátán hasonlóan le­árazásból 30 ezer forint kár érte a földművesszövetkezetet. Az ellenforradalom a va­gyonvédelem terén elért ered­ményeinket és terveinket elég­gé szétzilálta. Magát a ME- SZÖV-öt is komoly kár érte, mivel az épületben székelt az egyik ellenforradalmi csoport. A székhazat 300 ezer forint kár érte, ezenkívül a megye földművesszövetkezeteit ért veszteség 400 üzemegységnél 10 millió forint volt. A be­jelentett károkat alapos felül­vizsgálat után vettük tudomá­sul. A vagyonvédelem terén tett erőfeszítéseinket igen akadá­lyozta a 98/1952. sz. MT. ha­tározat, amely a lopásra úgy mond serkentette az ügyes de becstelen kereskedőket. A 98-as rendelet nemcsak a mi kezünket kötötte meg, de egy­ben nehezíti a bíróságok mun­káját is és ebből kifolyólag több százezer forintos ügy fek­szik a bíróságokon. A felügye­lő bizottság három alkalom­mal tette szóvá a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának a 98-as rendelet megváltoztatásának szükségességét. Bízunk abban, hogy a földművesszövetkezetek IV. országos kongresszusa fog­lalkozik a 98-as rendelet meg­változtatásával. A most lefolyt tag- és kül­döttgyűléseken mindenütt be­hatóan foglalkoztak a vagyon­védelem kérdésével, és meg­bélyegezték azokat a dolgozó­kat, akik anyagi vonatkozás­ban elég nehéz helyzetbe hoz­ták a föídművesszövetkezete- j két. A felhívás alapján maguk a becsületes dolgozók is sokkal többet tesznek a vagyonvéde­lem megszilárdítása érdeké­ben. Javaslom, hogy a megyei küldöttgyűlés az országos kongresszushoz terjessze fel a ■ 98/1952. MT. sz, rendelet mó- j dosításának fzükségességét a vagyonvédelem megsziiárdítá- 1 az alábbiak: Bajczár István, a MÉSZÖV pénzügyi osztályá­nak vezetője, Balogh Pál, a MÉSZÖV tervosztályának dol­gozója, Wagner Antal, a Tak­A föld művesszövetkezetek Pest megyei választmányának új tagjai Biró Ferenc Cegléd, Bokor Jó­zsef Pilis, Béres Imre Örkény, B. Szabó István Vámosmikola, Csombor János Túra, Dinnyés Jó­zsef Bia, Dubinszky Gergelyné Pomáz, Demeter János Monor, Draspó Rudolfné Ráckeve, Fehér László Újszilvás, Farkas Andrásné Tápióbicske, Gábor József Pilis, Göbölyös Gyula Kiskunlacháza, Gulyás Mihály Mende, Hajós Lajos Nagykáta, Horti Gyuláné Galga- hévíz, Huszárik Mihály Ácsa, Jám­bor Miklós Szentlőrinckáta, J. Ba­lázs László Gyón, Kuttner Ervin Fót, Kristóf András Érd, Komor Béla Tahi, Kovácsik Béla Török­bálint, Kemenes István Cegléd, Laczkó Sándor Tápiósáp, Lipták József Kiskunlacháza, Mile László Érd, Paukovits Tibor Cegléd, Pán­czél Mihály Szentendre, András Kocsér, Raff a József né Nógrádverőce, Rolland Mihály Cső. mör, Rétsén Dánielné Veresegy­ház, Szaszarán Mihályné Budaörs, Takács Gyula Tápiószele, Szokodi Sándor Csömör, Tóth József Túra, Torma Pálné Nagykőrös, Váczt Sándor Dömsöd, Kiss Benke Jó- zsefné Cegléd. A megyei választmány póttag­jaivá választották Dancsó János- nét Maglódról, Berecz Imrénét Öcsáról, Bese Aladárnét Gödöllő­ről, Demén Károlynét Tahiról, Ke­nyeres Józsefet Ceglédről, Med-» veczki Mártont Aszódról, Rizmayer Józsefet Dabasról, Udvari Lászlót Nagykátáról, Fajt Jánosnét Pilis- vörösvárrói és Kovács Pált Pilis­ről. A megyei felügyelő bizottság új tagjai A megyei küldöttgyűlés a felügyelő bizottság tagjaivá vá­lasztotta Gecser Sándornét, Göbölyös Jánost, Mészáros And­rást, Dajka Balázst, Körösi Józsefet, Agonács Gábort, Kajtár Jánosnét, Kovács Józsefet és Szikora Pált. A felügyelő bizott­ság elnökévé Dajka Balázst, a megyei tanács elnökhelyettesét, Ráckeve küldöttét választották. A felügyelő bizottság póttagjaivá Gudmann Ferencnét, Román Józsefet és Bregovits Imrét választották. A MÉSZÖV új igazgatósága A küldöttgyűlés megvá­lasztotta a választmány tag­jait, s a választmány első ülésén tagjai közül az igaz­gatóság tagjait. A földmű­vesszövetkezetek Pest , me­gyei Szövetkezeti Központ­ja igazgatósága elnöki tisz­tét továbbra is Bokor Jó­zsef elvtárs tölti be. Az igaz­gatóság elnökének helyette­sei lettek: Dinnyés József, a szövetkezetpolitikai főosz­tály vezetője és Paukovits Tibor, a kereskedelmi fő­osztály vezetője. Az igazga­tóság tagjai: Biró Ferenc, Gábor József, Jámbor Mik­lós, Kuttner Ervin, Kristóf András és Mile László. Megyénk küldöttei a földművesszövetkezetek IV. országos kongresszusára Bokor József, Bíró Ferenc, Dajka Balázs, Dinnyés József, Du­binszky Gergelyné, id. Dinnyés József, Gecser Sándorné, Gábor József, Garas Márton, Göbölyös Gyula, Hajós Lajos, Jámbor Miklós, Kaszás Kálmán, Kristóf András, Kürti András, Kiss Gyula, Kajtár Jánosné, Kovácsik Béla, Kuttner Ervin, Lesták Pál, Lajkó Károly, Lipták Jó­zsef, Molnár Károly, Medvéezki Márton, Monori Sándor, Madarász István, Paukovits Tibor, Pásztor Károly, Rizmayer József, Román Jó­zsef, Takács Gyula, Torma Pálné, Ulviczki József, Rétsán Dánielné, Kulcsár Bálint, Bakk Ferenc, Kratovill Edéné, Mészáros M. István* Berecz Imréné, Tanácskozik a fö’dművesszövetkezetek megyei küldött- gyűlése. A küldöttek nagy érdeklődéssel figyelik Bokor elvtárs beszámolóját \ sa érdekében. Legyen lehető­ség az alapszabály keretén be­lül, hogy a MÉSZÖV felügyelő bizottsága időnként oktathassa a járási és községi felügyelő­bizottságokat és munkájukhoz ezen keresztül is segítséget ad­jon. A felügyelő bizottságok bárhol az igazgatóság hatás­köri területén belül, bármely üzemegységnél, bármely idő­ben a leltáraikat felülvizsgál­hassák és leltározásokon részt vehessenek. Szikora Pálnak, a megyei felügyelő bizottság elnökének a küldöttgyűlésein elmondott beszámolójából. Arccal a termelés segítése, irányítása felé N agy tömegszervezet a föld­művesszövetkezet, sokan vesznek részt fontos munkájá­ban, de még mindig lehet újabb tagokat megnyerni. Mintegy 260 ezerre tehető me­gyéiben azok száma, akik me­zőgazdasággal foglalkoznak, illetve abból élnek meg, s a földművesszövetkezetáeknek a száma jelenleg 130 ezer. Ah­hoz, hogy újabb tagok lépje­nek be a földművesszövetke­zetekbe, még vonzóbbá kell tenni azokat. Jelenleg csak néhány tíz vagy esetleg száz forint ere­jéig van érdekelve a föld­művesszövetkezet munkájá­ban egy-egy földművesszövet­kezeti tag, ennyivel járul hoz­zá a szövetkezeti gazdálkodás megerősítéséhez. Részesedése talán kis összegnek látszik, de ezzel nagyon jól kell gazdál­kodni a szövetkezetek vezető­ségeinek, nehogy megrendül­jön a parasztság bizalma. Et­től is függ, hogy a parasztok megkedveljék a szövetkezete­ket. Éppen ezért helyes az a törekvés, hogy ahol lehet, ahol megvannak a szükséges gaz­dasági és politikai előfeltéte­lek, önálló földművesszövet­kezetek alakuljanak. Ezekben a szövetkezetekben a helyi tagság és a maga választotta vezetők irányításával közvet­lenül, eredményesebben tud­nak részt venni a szövetkezet munkájában és ez mindenkép­pen helyes, több sikerre vezet. Gyakran és sokat beszélnek, vitatkoznak a dolgozó parasz­tok azon, hogy többet várnak a földművesszövetkezettől. Eb­ben sok tekintetben igazuk is van. Biztosítani kell a föld­művesszövetkezetnek, hogy a leszerződött árut a termelők­től mindenképpen átvegye, ér­tékesítse. Természetes, itt a tagságnak is meg kell érteni, hogy ne csak akkor vigye áru­ját a szövetkezeinek, ha azt a piacon már nem tudja elad­ni. Eredményesebben fog mun­kálkodni a földművesszövet­kezet, ha szakmai tanfolyamo­kat rendez a parasztság részé­re. Biztosítani kell, hogy le­hetőleg gyakrabban összejöj­jenek, megvitathassák a gaz­dasági és politikai érdeklődé­süknek megfelelő dolgokat. Ennél a feladatnál együtt kell dolgozni a földművesszö­vetkezeteknek a helyi 'tömeg­szervezetekkel, népfront-bi­zottságokkal stb. TVTagyobb gondot kell fordí- f ’ tani a földművesszövet­kezeteknek a káderek ki­választására. Az új felada­tok végrehajtása elképzelhetet­len hozzáértő, megbízható káderek nélkül. Teljesíteni keli a parasztság kívánságát, és a felvásárlást is — ahol szükséges — szakemberre kell bízni. A sok feladat között sem lehet megfeledkezni arról, hogy a földművesszövetkezéti igazgatóságok legfontosabb feladata a tömegszervezeti és a gazdálkodási feladatok ma­radéktalan végrehajtása. Na­gyobb gondot kell fordítani a társulások. szakcsoportok ügyeinek intézésére is. Sza­kítani kell azzal a sok helyen meggyökeresedett felfogással és gyakorlattal, hogy a társu­lásokat csak addig segítik, amíg azok létre nem jönnek, s akkor megfeledkeznek róla. Tennivaló akad bőven. Itt van például a termelési szer­ződések ügye. A mesterséges árakat, árpolitikát fenntarta­ni nem lehet, az kihatással van a gazdálkodásra is. Ugyancsak helytelen az a sok községben felvetett köve­telés, hogy a termelési szerző­dés megkötésekor fix árakat, vagy határokat állapítsanak meg és biztosítsanak a föld­művesszövetkezetek. Ez nem valósítható meg. Azt viszont meg kell oldani, hogy a ter­melési szerződések ne legye­nek egyoldalúak, ne csak a termelőre legyen kötelező an­nak betartása. A minőségi áruért fizesse­nek a földművesszövet­kezetek is nagyobb árat, de ugyanakikor meg is kell értetni és követelni a termelőktől is, hogy az árut ne ömlesztve, ve­gyesen hozzák az átvevőhely­re. Válogassák ki, sőt az a helyes, ha nagyságra, fajtára, színre síb. való tekintettel, sőt szállításra készen csomagolva adják át. így meggyorsítják az áru útját, s javítják az áru minőségét, hisz azt már nem ‘kell átrakni, válogatni, törni. Jogos az a követelés is, hogy felül kell vizsgálni a hatalmas árréseket, s meg kell rövidíteni az áru útját a termelőtől a fogyasztóig. Ez jó kihatással lesz nemcsak a pa­rasztságra, hanem a városi, ipari munkásságra, lakosság­ra is. És végezetül meg kell mindenkinek érteni, hogy a szövetkezés elsősorban a dol­gozó parasztság érdekében történik. A földművesszövet­kezet csak úgy képes valóban a parasztság érdekképviseleti szervévé is válni, ha tagjai szövetkeznek akár csak rész­feladatokra is. ■ Elmondta Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság tagja a megyei küldörtevűlésen Kiváló í'cldművesszövetkezeti dolgozók Bokor József elvtárs, a me­gyei igazgatóság elnöke adta át a megyei küldöttgyűlésen a kitüntetéseket azoknak a dol­gozóknak és szövetkezeti ta­goknak, akik az elmúlt idő­szakban derekasan kivették részüket a földművesszövetke­zeti mozgalom érdekében a munkából. Kiváló földművesszövetke­zeti dolgozó jelvényt kaptak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom