Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-26 / 178. szám

/ ßtrr »I te 'z/Ctrlap 1957. NOVEMBER 26. KEDD Következetesebben valósítsuk meg az MSZMP agrárpolitikájának téziseit véseink valóra váltása kataszt­rofális lenne a földművesszö­vetkezeti mozgalomra, leronta­ná eddig elért eredményein­ket. Véleményünk szerint ezt a kérdést járásunk terüle­tén már eldöntötte az élet, maguk a szövetkezetek tagjai. Ügy gondoljuk, erre kell és lehet építeni. Földművesszö­vetkezeteink jobban és olcsóbban el tudják végezni ezeket a feladatokat. Félreértés ne essék, nem a konzervgyári szakemberek tu­dását, hozzáértését kívánjuk kétségbe vonni. Szeretnénk azonban, ha végre elismernék mindenütt — amint azt a té­zisek is teszik —, hogy a földműves-szövetkezeteknél, a párt és a kormány segítségé­vel olyan változások történ­tek, melyek alapján a földmű­vesszövetkezetekre lehet és kell is építeni. Járásunk föld­művesszövetkezeti tagjai, mint ez a küldöttgyűlésen is nyil­vánvalóvá vált, elég erősnek érzik a földművesszövetkeze­teket arra, hogy a párt met zőgazdasági politikája tézi­seinek megfelelő feladatokat átvegyék és azokat kifogásta­lanul oldják meg. Kérjük a Pest megyei Hír­lap segítségét, támogatását. Reméljük, hogv a termeltetés, illetve a szerződéskötések kö­rül kialakult huza-vona mi­előbb megszűnik. Ne a válla­lati érdekeket nézzék egye­sek, hanem azt, mi jobb, mi olcsóbb és mit kedvelnek a dolgozó parasztok, és főleg azt, hogy a mindenki által he­lyesnek elismert mezőgazdasá­gi tézisek gyorsabban meg­valósuljanak. Böszörményi Zoltán FJK elnök. Gödöllő 40 éves daráló j avakorabeli férfinek mond­J ják azt, akif 40 éves. Ám egy darálónál 40 év már az aggkort jelenti. A mi darálónk oly rossz állapotban van. hogy hetenként mindössze csak 2— 3 órát darál. Panaszkodna:k is emiatt a '1özségbelvek. Igaz, van egy „maszek” da­ráló is a ’községben, de mi jobb szeretnénk, ha a földmű­vesszövetkezet megjavítaná darálónkat. Egy villanymotort kellene beszerezni. Tudjuk, nem olcsó a motor, de megéri, már csak azért is, mert szük­séges. Meg kell ezt oldani, akár­csak azt, hogy szövetkezetünk intézhesse a napraforgó átvé­telt. Már egy hónapja bead­tuk a napraforgót, de a mai napig nem kaptuk meg az érte járó olajat, szappant. Gönczöl János, Püspökszilágy. Eredményesen küzdenek az állami gazdaságokban a szarvasmarha-gümőkór és a brucellózis ellen Az állami gazdaságok állat­egészségügyi és állattenyészté­si szakembereinek hosszú évek szívós munkájával sikerült a legveszedelmesebb fertőző ál­latbetegségeket — a sertés­pestist, a baromfipes'tist, a ser- tésorbóneot sifcb. — részben megszüntetni, részben annyira csökkenteni, hegy az. utóbbi időben jelentősebb "károkat már nem okoztak a' gazdasá­gok állatállományában. Most elhatározták, hogy a jövő év­től kezdve fokozott küzdelmet indítanak az enyhébb formá­ban jelentkező, de szintén nagy károkat okozó fertőző be­tegségek — a szarvasmarha- gümőkór és a fertőző elvetélés (brucellózis) ellen. A szarvasmarha gümőkór csökkentésében már kezdeti eredményeket sikerült is elér­niük. A régi, jól bevált eljá­rást. az úgynevezett Bang­módszert alkalmazták, amely­nek lényege, hogy a fertőzött állatokat elkülönítik az egész­ségesektől. továbbtenyésztésre pedig csak egészséges álla Jó­kat használnak. Az állatok el­különítését azonban akadá­lyozza a férőhelyhiány. Ezen most úgy segítenek, hogy meg­gyorsítják a selejtezést és a fertőzött állatokat egy gazda­ságban gyűjtik össze. Az elkü­lönítéssel és a fokozatos selej­tezéssel hamarosan gümőkór­mentessé tudják tenni az álla­mi gazdaságok egész szarvas- marhaállományát. A brucellózis elleni küzde­lem alapja az állatok fertőzés­mentes felnevelése. Ahol ezt a módszert nem lehet teljes si­kerrel alkalmazni, ott az egész­ségügyi rendszabályok pontos megtartása mellett az úgyne­vezett B 19-es oltásokkal aka­dályozzák meg a betegség fel­lépését. Az így kialakított egészséges szarvasmarha- és sertésállománynak az elszapo- rításával a tervek* szerint — belátható időn belül, — vég­leg felszámolják ezt a beteg­séget is. Chilin, Színház, irodalom­A világirodalom remekművei a (éli könyvvásáron Látngalás az Európa Könyvkiadónál A AKKUMULÁTOROS VILLANYBOROTVA Franciaországban újfajta vilLanyborotvát hoztak forga­lomba, amelynek motorját nem hálózati áram, hanem akku­mulátor forgatja. Ez lehetővé teszi a 'vilianyborotva haszná­latát kirándulásokon és áram- : hálózattal nem rendelkező he­lyeken is. ittifiMuiiiiiiitinitMiiMiiiiiifiriiuiitiiinaitiiiiMiimiiiiiiiiiifiiiin, : Európa Könyvkiadónál szorgosan készülődnek a téli 1könyvvásárra. Számos ki­váló könyvet, elsősorban a világirodalom remekműveit nyújtják majd át a jó köny­vek barátainak. A szovjet irodalmat két ki­váló könyv képviseli. Az egyik: Nyilin: Kegyetlenség című regénye. Egy nagy vidé­ki lap riportere — a húszas évek elején — szenzációt ke­res egy szibériai járás bűnügyi osztályán. Itt végül is a sok színtelen ügy között egy ban­dita árulása, a bandavezér szép szeretőjének féltékenysé­ge és a bűnügyi osztály pa­rancsnokának becsvágya ki­robbantja a véres összecsa­pást, a nagy szenzációt. A má­sik szovjet mű Musza Dzsalil Magános tűz című versesköte­te. Idén tüntették ki Lenin- renddel a Berlin—Moabit-i fogházban elpusztult kitűnő tatár költőt, akinek finom formagazdagságú, mély átér- zésű verseit most első ízben ismerheti meg a magyar ol­vasó. A kiadó összeválogatta a szomszéd népek irodalmának legjavát is. Glazarová mai cseh írónő Advent című regé­nye a női lélek mélységeit tárja fel s az asszonyt köte­lességérzet és az anyai szeretet 'konfliktusát ábrázolja. And- rics állami díjjal kitüntetett jugoszláv iró regénye, a: Híd a Drinán, a régi Drina-híd kö­ré csoportosítja emberek és családok. Szerbia és Bosznia népeinek sorsát a XVI. szó. zadtólaz első világháború ki- robbantásáig. A népek me­séi című sorozatban pedig megjelentetik a Szegény em­ber okos lánya című kötetet. Szomszédaink dús képzeletét tükrözik e kötetben foglalt román mesék, melyek nem­egyszer elárulják az egymás mellett élő népek gondolkodá­sában, észjárásában, élet- szemléletében és tapasztalatai­ban megtalálható sok hason­lóságot is. Verga: Don Gesualdo mes­ter című regénye is most ke­rül először a magyar olvasó kezébe. Egy kis szicíliai falu ősi, előkelő, de koldússzegény udvarházainak bogaras öreg­jeit. szerelmes fiataljait s a kőművesből lett pénzarisztak- ratát, dón Gesv.aldói ismerjük meg a Parasztbecsület írójá­nak e müvéből. Anand: Egy maharadzsa magánélete című regényének központi témája a sampuri maharadzsa és Gan­ger Dasi — egy falusi szárma­zású kurtizán — érzéki sze­relme. amelynek hátterében fölrajzolódik a háború utáni India, a független India kiala­kulásának harcaival. (prukner) tiMMiiuKiiiimiiitiutiimiiiirtiniiiiimiiiHiHiriiuiiiiimMiiiiiii LAO SÓ : A Hgriskisassmy meg a férje Európa Könyvkiadó A LEGIDŐSEBB KITÜNTETETT Örömmel tapasztaljuk, hogy a Pest megyei Hírlap az utób­bi időben rendszeresen beszá­mol járásunk földművesszö­vetkezeteinek munkájáról is. Éppen ezért bizalommal for­dulok a laphoz egy hónapok óta vajúdó, megyénk majd minden szövetkezetét érintő kérdésben. Azzal kell kezdenem, hogy a szövetkezeteinknél alkalma­zott öt mezőgazdász milyen eredményeket ért el eddig, és milyen problémáik varrnak. Járási központunk készítette el a megyében elsőnek az ag- ronómusok ügykörének jegy­zékét, és részletesen kidolgoz­tuk az agronómusok bevonásá­val a munkatervet is. Nemigen jut idő más feladat elvégzé­sére agronómusainknak. kü­lönösen azoknak, akik két-há- rom községiben dolgoznak. Mogyoródon mezőgazdá- ezunk támogatja szakmailag a zöldség- és gyümölcstermelő szakcsoportot, Ennek köszön­hető, hogy a szakcsoport őszibarackos! telepített, közösen szerezte be a szüksé­ges műtrágyát, így tisztázták a konzervgyár és a szakcsoport közötti, termeltetéssel kapcso­latos vitát is. Valkón, Nagy- tarcsán, Kistarcsán, Csömö­rön és a többi községekben megszervezték a vetőburgonya kiosztását, Dányban meg­valósítás előtt van a szak­csoport gyümölcstelepítési ter­ve, Kistarcsán 20 köbméte­res siló közös elkészítését szervezték meg. s ők segítik a gépállomásokkal kötendő gépi talajmunka szerződéskö­téseket is. E téren nincs hi­ba. Problémát okoz számunk­ra. hogy nem úgy mennek a termelési szerződéskötések, ahogyan azt mi, tagságunk szeretnénk. Az MSZMP ag­rárpolitikájának tézisei ki­mondják, hogy a termeltetési és szállítási szerződések kö­tésével. valamint a mezőgaz­dasági termékek felvásárlásá­ban az eddigeknél nagyobb sze- i repet kell biztosítani a föld- i művesszövetkezeteknek. Tö- ; rekedni kell arra, hogy a fal- ; vakban mind kevesebb állami : alkalmazott végezzen felvá- ; sárlást és szerződéskötést. A téziseken kívül megje- i lent az 1078/1957. sz. kormány- határozat. mely azzal a ki­egészítéssel erősítette meg az agrártézisek fő irányelvét, hogy a megfelelő előfeltételek­kel rendelkező földművesszö­vetkezeteket, melyek mező­gazdásszal is rendelkeznek, az 1957/50. gazdasági évtől kezdve meg kell bízni a ter­meltetés önálló községi fel­adatainak végzésével. Sajnos, a megvalósítás már nem ilyen szép. Földművesszövetkezeteink a fentiek szellemében felkészül­tek ezekre a feladatokra. Mégis, két hónap eredményte­len, meddő vitája után nem tudtunk előbbre haladni, kárba veszett minden erőfe­szítésünk. Megkaptuk ugyan a cukorrépa és a magtermel­tetés szerződtetésének felada­tait, azonban a legjelentősebb konzervipari növényeket csak nem akarják átadni szövetke­zeteinknek. Pécelen, a szerződési fel- i tételek ismerete nélkül 380 kh. paradicsom szerződéses termelését vállalták a gaz­dák, ezzel mintegy hitet tettek saját szövetkezetük mellett. Mogyoródon is mintegy 100 kh. paradicsom szerződéséről írtak alá előjegyzést a gaz­dák. Többször megkísérel­tük, hogy a konzervgyárakkal valamilyen megegyezést lé­tesítsünk. Nem sikerült. A téziseknek és a kormány- rendeletnek megfelelően csu­pán azt kérjük, hogy mi, föld­művesszövetkezetek saját ne­vünkben szerződhessünk a ter­melőkkel és a konzervgyárak­nak is mi adjuk át a szüksé­ges mennyiségű árut, ne le­gyenek külön konzervgyári ’ területek. . Azzal érvelnek felettes szer­veink, hogy ismertetett törek­a mikor felolvas­ol ták nevét és öreges léptekkel az elnöki asztal elé állt, hogy kitüntetését át­vegye, sokan meg- \ kérdezték, ki ez a \ hófehér hajú bácsi? ; Különösen a fiatalok .érdeklődtek utána, a i 30—40 éves fiatalok, i Hallották ugyanis, I hogy a tényleg idó- I sebbek elismerően I bólogattak és hango- \ san is kifejezést ad- : tak tetszésüknek. Ki \ is volt hát ez a bá- i esi? Neve Mészáros \ István. Naaykátán \ lakik, a Rákóczi \ ülőn. HTsorok noja- \ nali~ édesapja még í nem élt akkor, ami- i kor Mészáros bácsi \ már évek óta cselé- deskedett. Mészáros i bácsi ' néhány hét \ múlva, pontosan i december 24-én ün- \ nepli 77. születés- : napját. Ha csak 77 éves lenne, nem kel­tene különösebb fel­tűnést. Ám, akik is­merik, tudják, hogy e mögött a 77 év mö­gött olyan gazdag, veszélyekkel teli munkásélet bújik \ meg, amire bárki j méltán lehetne büsz- : ke. De Mészáros bá- I esi szerény, nem kér- \ kedik érdemeivel. S ; hogy most kitünte- \ test kapott, bátran \ mondhatjuk, azért ! kapta, mert évtize- \ delc óta küzdött a ; parasztságért, s 1945 ! óta a földművesszö- \ vetkezetekért. \ Hatéves volt, ami- í kor édesanyját te- \ mette, s 11 éves ko- \ rában örökre el kel­lett búcsúznia édes­apjától is, akit sírba tett az örökös robot. Akkor még Pistának kiírták, csak 11 éves volt Mészáros bácsi, de mint legidősebb testvérnek, neki kel­lett gondoskodni négy testvéréről is. Cseléd volt, ponto­sabban kiscseléd, fél- kommencióért, vagy inkább csak azért, hogy éhen ne hal­jon testvéreivel együtt. Napjainkban egy 11 éves gyerek még az iskola padjá­ban ül, Mészáros bá­csi akkor már szen­vedett, dolgozott. Tt- zenhatéves korában, mint kubikos, megis­merkedett a munkás- mozgalommal és szinte öntudatlanul részt vett a kubiko­sok sztrájkmozgalmá­ban, a Tisza gátépí­tésnél. Kemény lec­ke volt részére az élet. s hogy ne le­gyen anyátlan-apát- lan árva, tartozzon valakihez, belépett a Szociáldemokrata Pártba és a Föld­munkások Szakszer­vezetébe. Ennek ép­pen ötven éve! S zorgalmas taní­tója lett a mun­kásmozgalom s ö lel­kes, félelmet nem is­merő munkájával akarta háláját ki­mutatni, Alig töltöt­te be a 24. évét, ka­tonaságtól való le­szerelése után szer­vezője lett a pártnak és a szakszervezet­nek. Nem volt olyan megmozdulás, sztrájk, amiben részt ne vett volna. Is­merte Landler Jenőt, részt vett és szervez­te az általa vezetett sztrájkot a villamos- sági alkalmazottak­nál, 1906-ban. Ami- kor kitört a világhéE~ ború, katonaruhát kellett öltenie. 1918 nyarán leszerelt, épp akkor, amikor sztráj­koltak — ki tudja hányadszor a villa­mossági dolgozók. Nem akart sztrájk­törő lenni, újra rá­húzták a katonaru­hát, s kivittek a frontra. . Egyike volt azok­nak, akik megalakí­tották Újpesten a Szociáldemokrata Pártot, majd Szako­síts Árpáddal és Vertner Jenővel a villamos alkalmazot­takat szervezték meg, 1920-bán. Még nem telt el egy év, amikor azt mondták rá, hogy zsidó-párti, s elvitte a rendőrség, fekete listára helyez­ték. S bekövetkezett, ami akkoriban vár­ható volt:, elbocsá­tották állásából. -jKjaaukátára költö- il zött 1928-ban, s rövidesen megalakí­totta a Szociálde­mokrata Párt és a’ Földmunkások Szak- szervezetének helyi szervezetét. Nely Géza, az akkori nagykátai főszolga­bíró felszólította: hagyja abba a szer­vezkedést, s akkor jól fizetett állást kap, vagy pedig meggyű­lik a baja a csendőr­séggel. Mondanunk sem kell, hogy az állást visszautasítot­ta, s a csendőri zak­latások ellenére foly­tatta tevékenységét a munlcásmozgalom érdekében. A második világhá­ború befejezéséig, 1944. november 7-ig minden héten ked­den és pénteken je­lentkeznie kellett a csendórségen, mint nem kívánatos elem­nek, a munkásmoz­galom szervezőjének. A felszabadulás után elsőnek kezdte el a szervezkedést I újra. A nagykátai \ járás területén szer- \ vezte a földműnké- I sokat, részt vett a földosztásban, a föld­művesszövetkezetek \ életrehív ásóban, megalakításában. Sokan ismerik Mé- \ száras hacsiF. még \ többen szeretik. öreg ember nem vén ember, s mosta- \ nában is, pedig már túl van jóval a nyugdíjkoron, részt vesz a földművesszö­vetkezeti mozgalom­ban. Eljárt felette az idő, mégsem tud pi­henni. Ha valami feladatot kell meg­oldani a szövetkezeti mozgalom érdekében, Mészáros bácsira mindig lehet számí­tani. Nem kell külön felkérni a munkára, ő maga ajánlkozik. E zért kapott ki­tüntetést most Mészáros bácsi, 77 éves korában. Min­den bizonnyal meg­érdemelte volna ko­rábban is, csakhát ő nem akart tolakodni. A munkát, a szerve­zést szokta meg, s mint ő mondta, a kitüntetés babérjain pihenni ráér akkor, ha megöregszik. —ő—n / ' ao Sö, a kínai irodalom a egyik tehetséges élő kép­viselője, regényében ä közel­múltba vezeti az olvasót: Hőse, a fiatal Hsziáng-ce, csúfnevén Teve, riksakuli. A szabad rik- . sások csoportjába tartozik, \azok közé, akik Fiatalok, izmo­sak, ráadásul saját riksával I rendelkeznek. Riksája — hord- Iszéke, amivel az utasokat fuva­rozza — és élete egyaránt a saját kezében van. Idáig eljutnia bizony nem volt könnyű dolog. Eltelt bele egy év, két év, bizony eltelt bele három-négy év is. Ki tud­ja, hány csepp verejtéke hul­lott, míg végre megszerezte a riksát. Szélből-esőből. foga csi- kordulásából, rizse-teája kese­rűségéből tudta végre meg­venni ezt a kocsit. De eltűrt minden nehézséget érte. Olyan fajta volt. aki megállja helyét, ha a pokolba kerül is, ott re­mek ördög vált volna belőle. Az új kocsi birtokában most már bizakodva vág neki az életnek, hogy pusztán szorgal­mával, testi erejével küzdje fel magát. Reményei megnőttek. Ha így megy a. dolog, még két évig dolgozik ... legfeljebb két évig! S akkor megint tud vásá­rolni egy riksát. Egy riksát... két riksát... s akkor ö is riksaszint nyit. ■ Csakhogy a századelejei kí­nai társadalom gazdasági és társadalmi válságai közt a vá­gyak sorsa az enyészet. A Hsziang-ce féle kisemberek milliói pusztulnak el, s ez a sors várja Lao Sö regényének hősét is. Először anyagilag jut tönkre, aztán egészsége is oda­vész. Kis, jelentéktelen élete, lassú sorvadása jelképpé vá­lik: egy rosszul berendezett és ezért bukásra ítélt világ jel­képévé. SUSAN STRASBERG A tizenhét éves színésznő óriási sikerrel alakította a Broadway egyik nagy színházának színpadán az Anna Frank naplója címszerepét. A szakemberek a jövő nagy tragikáját látják benne r

Next

/
Oldalképek
Tartalom