Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-19 / 172. szám

+t.*t Ute K^Cirlao 1957. NOVEMBER 19. KEDD Szövetkezed nőbizottságok életéből Megvalósítjuk terveinket ört gramméi írom, hogy föld­művesszövetkezetünknél is megalakult a nőbizottság. A szövetkezet női dolgozóin kí­vül sok tagunk is részt vesz a nőbizottság munkájában. Azt akarjuk elérni, hogy a szövet­kezet minden női tagja kap­csolódjon be munkánkba és segítse a földművesszövetke­zeti mozgalom célkitűzéseit. Nőbizottsági tagjaink" 20 fo­rintos részjegyüket mindany- nyian 50 forintra egészítették ki, és részt vettek a részjegyek jegyeztetésében. Ez a feladat ugyanis nagyban segítette a nőbizottság terveinek valóra válását is. A célrészjegyek Kézimunka és varrótanfolyamot szervezünk E ddig néni sok munkát vég­zett fötdművesszövetke- zetünk nőbizottsága. Sok volt a munka a mezőgazdaságban, nem jutott idő másra. Ennek ellenére a nőbizottság minden tagja kivette részét a részjegy- alapnövelési mozgalomból, és 20 új tagat is beszervezlek a földművesszövetkezetbe. Kölcsönösen támogatjuk egymást a községi nőtanáccsal. A tél folyamán közösen szer­vezzük meg a nők kérésére a Mi is veszünk mosógépeket F öldművesszövetkezetünk­höz négy község tarto­zik, és mind a négy községben megalakítottuk a szövetkezeti nőbizottságot. Nőbizottságainli tagjai részt vettek a földmű- vesszövetkezet vagyoni alapját növelő részjegyjegyzási mun* kában. Telki községben a szö­vetkezeti nőbizottság szövőtan- lolyamot szándékozik indíta­ni, a szervezés jó ütemben ha­lad. Perbálon és Tinnyén a szövetkezeti nőbizottságok varrótanfolyamot szerveznek a nők kérésére. Budajenőn a nőbizottság a Kultúrgárda, előadások, tanfolyamok Törteid N álunk, a vesszövetikezetnél Földmű- szep­temberben alakult meg a nő­bizottság. A helyi szervek nem nagy örömmel fogadták, mi­után a községi tanács előbb megszervezte a községi nőía- niácsot. Sikerült meggyőzni az ellenzőket a szövetkezeti nő­bizottság jelentőségéről és megállapodtunk abban, hogy közösen, együttesen dolgozunk a községi nőtanáccsal. Nőbizottságunk különösein a részjegyalap növelési mozga­lomban adott nagy segítséget a földművesszövetkezetnek, özv. Pásztor Jánosaié 2200 fo­rint értékű részjegyet jegyez­tetett, de nem sokkal maradt el mögötte özv. Hajdú Sándor- né, Szlávi Józsefné, Pásztor Józsefné és még sokan má­sok. Gyakran beszélünk ter­veinkről, azt hisszük, azok megvalósulnak, mert a föld- művestszövetkezet igazgatósága mindenben támogat bennün­ket. Már megkezdtük szövet­kezetünk kultűrgárdójánák szervezését, a tavasz folyamán mutatkozunk be. Egészség­ügy! előadásokat is rendezünk községünk orvosénak részvé­telével. Rövidesen megvalósul egy másik tervünk is: a hosz- szú téli estéken szabás-varrá.? tanfolyamokon tanulhatnak hasznos ismereteket szövetke­zetünk és községünk' női dol­gozód. Vári Jánosné. a szövetkezet nőbizottságának elnöke Részt vesznek a vezetésben a nők is bizonyos részéből 3 darab mo­sógépet veszünk, kettőt Ujhar- tyánba és egyet Újlengyelibe. A mosógépeket a nőbizottság tagjai néhány forintért kiköl­csönözhetik. Távolabb^ tervünk, amit még a tél folyamán megvalósítunk: tea-esteiket, kultúrműsorokat rendezünk. Ennek kettős hasz­na lesz, mert egyrészt jobban megismerik egymást tagjaink, másrészt a bevételből elősegít­hetjük terveink megvalósítá­sát. Rutterschmid Istvánná, Ujhartyáni Földművesszov. nőtanácsának elnöke varró és a kézimunka tanfo­lyamat. Ugyanakikor a téli ün­nepekhez műsorokat készí­tünk, a szegényebb iskolás- gyerekeket ajándékcsomaggal lepjük meg karácsonyra. A földművesszövetkezet igazgató­ságának segítségével veszünk mosógépeket és azt nőbizott­ságunk tagjai részére kölcsön­adjuk. Cseraák Józsefné, Sári Földművesszövetkezet nőbizxxttságának elnöke befizetett célrészjegyek össze­géből mosógépet akar vásárol­ni. Most még inkább csak ter­veinkről tudunk csak beszá­molni, mert keveset végez­tünk. Kapcsolatunk jó a köz­ségi nőtanácsokkal, segítséget kapunk tőlük. Sokat várunk a földművesszövetkezetek igaz­gatóságainak támogatásától. Ha nem hagynak magunkra, jó munkánkkal háláljuk meg a támogatást. Fridrich Zsigmondné. Perbáli Földművesszövetkezet nőbizottságának elnöke K edves Biró Ür! Bocsásson meg, hogy ily szokatlan módon és ismeret- I lenül zavarom önt. Kénytelen vagyok erre a lépésre, mert nem kettőnk 1 ügyéről, hanem sokkal többről van szó. Mondhatnám I úgyis, hogy társadalmi ügyről. A fenti számú akta önnél fekszik, s november 25-én | negyed 11-kor a Ceglédi Járásbíróság épületének földszint | 14, számú helyiségében ön tartja Rozsnyai Sándor váló- | leereseiében a békéltető tárgyalást. Bíró Ür! • | Ön bíró, én újságíró vagyok. Sajnos, sok ilyen üggyel | találkozunk mindketten. Tudom, hogy nem könnyű a 1 döntés. Nem is akarom önt befolyásolni. Nyílván nem is | lehet. De- engedje meg, hogy Rozsnyainé érdekében szót 1 emeljek, E gyszer láttam ezt a fáradt, szomorú fiatalasszonyt, 1 három gyerek anyját. Januárban hagyta ott a férje, hogy egy több mint 10 1 évvel idősebb asszony mellé szegődjék. Otthagyta a há- | rom gyereket, az asszonyt s még a rádiót is elvitte. Kifogást keresett a férfi, alibit a hurcolkodásra. Az- | tál érvelt, hogy a gyerekek maszatosak s az anyjuk tejet I vesz nekik. | Ugye Bíró Űr milyen szánalmas kifogások? I A kilencéves Marika, a hétéves Sanyika, a három- g éves Ilonka apa, a 30 éves Rozsnyainé társ nélkül maradt. I Oszkó Józsefné, akinek becsületében nincs jogom kétel- | kedni, három gyerektől vette el az apát, feleségtől a tár. | sat. Rozsnyai Sándor nem a családot választotta. j z asszony dolgozik. A helyi napköziben van a kony- | zí hán. Havonta 800 forintot keres. Nem sok. Három | gyerek mellett nagyon kevés, A gyerekeknek apa kell, az asszony hajlandó mindent | megbocsátani és visszafogadni a megtévedt férfit. Széthullásnak indult család. Megállítjuk-e Bíró Űr? | Az asszony mindig sir. A gyerekek szomorúak. Játék I helyett arról pusmognak, hogy apuka itthagyott ben- I nünket. | Nem tudom, lakik-e az apában lelkiismeret, s fel 1 lehet-e ébreszteni Bíró Űr. Nem tudom. De olyan nagyon- I nagyon jó lenne. Szomorú látvány volt a Rozsnyai-család pici otthona. § ügy hiányzott onnan „valaki“. Vajon, vissza lehet-e téri- f teni Bíró Űr? Sok minden vezet egy család felborulásáig. Nyílván | Rozsnyaiéknál is így volt. Tudom, hogy sok a dolga, sok | a peres ügy. De úgy bízom magában. Hogy visszaadja | Marikúéknak az apát, az asszonynak a társat, az otthon- \ nak a hiányzó valakit. Ugye megpróbál mindent Bíró Űr? 7V7 agyon-nagyon bízom magában. Lelkiismeret ébresz- 1 ít tésében. Emberi szívében. Az igazságban. Bocsásson meg a zavarásért s azért, hogy én már pál- § cát törtem. Úgy hiszem, a jó gidaion. S tudom, hogy ön I is így tesz. Ismeretlenül is őszinte tisztelője: Mészáros Ottó Cjfulm, Színház, JHazűka Rendőrök és tolvajok Százötven féle édesség, háromfajta szahnarker készül mikulásra és karácsonyra Az idei ünnepekre a csoko­ládégyárakban már hónapok óta készülnek az édességek. Az édesipari igazgatóságon elmon­dották, hogy mikulásra és ka­rácsonyra 150 féle édesség ké­szül. Jelentősen több lesz az kívül bővítik az ajándékok számát is. Karácsonyig mint­egy 40 000 ízléses külsejű do­bozba csomagolt különleges minőségű bonbont hoznak for- gal ómba. rigyszerű, hétköznapi tör­I-J ténet. Fernando Esposito, a tolvaj hamis antik pénzekkel csapja be a gyanútlan külföl­dieket. Egy nyári napon azon­ban rajtaveszt e 'kétes játé­kon, mert az egyik rászedett külföldi vevő felismeri, s uta­sítást ad a szolgálatot teljesítő kövér Bottoni rendőrnek, hogy fülelje le a szélhámost. A forgatókönyv írói kitű­nően használták fel ezt az igénytelen mesét és egy egész sor mulatságos, emberi, gyak­ran megható jelenetet kerekí­tettek belőle. Az ötletesen dramatizált elbeszélés bája és eredetisége a vidámság és a szomorúság, komikum és csön­des, szentimentalizmussal ke­vert humor összekapcsolásá­ban található. A kezdetben felvillanó ÍMrikaturiszti\usan groteszk elemeket később, az események fejlődése során enyhíti a hősök sorsa iránt érzett baráti részvét. A tolvaJt nemcsak a könnyű élet remé­nye, de a kapitalista társada­lom kényszere is vezeti, hi­szen munkát sehol sem talál. Mégis öt éhes ember várja otthon, akinek enni kell ad­nia. Bűnös kétségtelen, de hogy azzá lett, hibás benne az a társadalom, amely csak a felsőbb tízezernek ád nyugodt életet, a kisemberek sorsával azonban egyáltalán nem törő­dik. A film írói és rendezői sze­rencsésen vegyítették ebben a filmben a chaplini hagyomá­nyokat az olasz neorealizmus gazdag tapasztalataival. A chaplini hagyományokból ered az egész filmet átszövő humor és komikum, a neorealista ta­pasztalatokból pedig az olasz kisemberek egyszerű, szürke hétköznapjainak sokszor meg­döbbentően hű, emberi ábrá­zolásmódja. A film főszerepeit két nagy­szerű filmszínész alakítja. Al­do Fabrizi Bottoni rendőrőr- mester szerepében nagy szí- -nészi alalkítást nyújt, s a mű-, vészi tökéletesség legfelső fo­kán eleveníti meg szerepét. Játéka mindvégig sok embe­ri, meleg mozzanattal gazda­gítja a filmet. A tolvaj alakí­tója, Totó az olaszok egyik legnépszerűbb komikusa­Gyakran szinte a chaplini ko­mikum magaslataira emelke­dik. Aki megnézi a filmet, két órán keresztül kitűnően szóra­kozik :— annyi bizonyos. PRUKNERPÁL: idén. a csokoládéból formá7ott =lllllll>IIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIM>>ll<IIMMIIIIIIIMIIIIIIIIIIllllMHIMIIIIIIIIItll>IMHIIIIIIIIII"lllllllllllllllllllllllllllllll1inilll,l,IIIMII,llllllllllllllllttlllllll,tiM,llllllin,llltll,ll,lll>l,tH1Htll,IHn,IHIIt>lt1ll<l>wl>l>t* figura. Ezekből a cikkekből | csak a Budapesti Csokoládé-1 gyár mintegy három millió f darabot küld az üzletekbe. A 1 csokoládé és fondant fenyőfa- § függelékekből is jóval többet | gyártanak. Gondoskodtak arról | is, hogy az édességek időben 1 kerüljenek az üzletekbe. Ren- 1 delkezés van, hogy december | Ci igany r r iro 4 Ga\gamácsa és Vidéke cí Körzeti Földművesszövet­kezet körzetéhez tartozó köz­ségek földművesszövetkezetei­nél is megalakulták szeptem­ber hónapban a nőbizottságok. A szövetkezet igazgatósága nagy fontosságot tulajdonít a nőbizottságok tevékenységének és igyekszik minden módon se­gíteni munkánkat. Az októ­berben megtartott tag- és kül­döttgyűléseken a nőbizottsá­gok tagjaiból egy-egy nőt be­választottak a földművesszö­vetkezet vezetőségébe is. Nőbizottságaink tagjai külö­nösen sokat segítettek a föld­művesszövetkezet részjegy- alapnövelési munkájában. Sok tennivaló volt a földeken, így terveinket csak most tudjuk valóra váltani. A hosszú téli estéket arra használjuk fel, hogy a község és földműves- szövetkezetünk asszonyai és leányai kívánságának megfe­lelően különböző tanfolyamo­kat szervezzünk. Ezeket össze­kötjük hasznos beszélgetések­kel, előadásokkal. A szövetkezet boltjainak el­lenőrzésében, a ■ társadalmi, népi ellenőrzésben sokat segí­tenek nőbizottságaink tagjai. Lényegében a volt boltos­bizottságok feladatkörét vették át, mert ez igen-igen nőiknek való munka. Góczán Katalin, a szövetkezeti nőbizottság elnöke A városszéli cigánytele­Í5-íglöbblzáz“vagom'yT‘ter- I gen ^kongva száguldott a hí­meket kell átadni a kereskedő Í deg> őszi SZél A r(xnWos ZSUP' , et Kell ataam a kereskede- | fem korhadi nádszálai a lemnek. | szdrke jey, meredten ka­Az ipar Szilveszterre is több | limpáltak az eszeveszett tánc­tízezer csokoládéfigurát, mala- f ban. Sírtak, jajongtak a fe- cot, patkót stb. készít. Ezen- 1 hértörzsű nyárfák, s reményt­I vesztetten hullatták sárgásvö- — I rös, zörgő leveleiket. Némelyü- • , | két szárnyára kapta a szél, s (Jcsán megnyílt Msry játszott, dobálózott ve­* | lük, mint pajkos gyerek a az ezüstkalászos tanfolyam \ könnyed tollpihékkel. * 1 A rozzant vályogviskó per­jórészt fiatalökból álló hallga-1 gamen ablaka segélytkérően tők, s alkalmazzák a tanfo-1 vergődött a szélben, alkar a lyamon tanultakat. Cibula Ká-1 szárnyaszegett madár. Oda- roly például egy ezer négy-! bentről gyengén, elhalóan röp- szögölnyi területen Kolbai-féléi pent a kiáltás. ikersoros kukoricát vetett. Az| — Istenem! Agyonver! eredmény 45 zsák csöveskuko-f A szomszéd kalviba deszka­Harminc hallgató részvételé­vel nyitotta meg a tanfolyam második évfolyamát Lado- niczki József főagronómus, a dabasi járás mezőgazdasági osztályvezetője. A hallgatók az előző évben is nagy szorgalom­mal látogatták az előadásokat és az évvégi vizsgákon szép eredményeket értek el. A tanfolyam hallgatóinak van egy 45 holdas, közösen művelt területük, amelyen ve­tésforgóban gazdálkodnak. A kísérleti területen az idén hol­danként 180 mázsa cukorrépát és 18 mázsa májusi morzsolt kukoricát termeltek. Körülbe­lül 10 ezer forint értékű kö­zös tőkével is rendelkeznek, amelyért a továbbiakban mű­trágyát szándékoznak vásárol­ni. A kísérleti gazdaság mel­lett saját földterületükön is szakszerűen gazdálkodnak a rlca! Panassuk van ns ácsainknak | ajtaja hirtelen kivágódott. Bo- 1 káígérő, tarkaruhás, mezítlá- | bas öregasszony lépett az ud- 1 varra. A kezében tartott csór- I ba vaslábos színét a rárakó­...a Bugyi Gépállomás egyik I***, f ‘ traktorosára, aki a közelmúltig befeketítette Megállt, be- napokban traktorekéjével ösz-l ]ekavart a lábosba azutan sze- szehasogatta a bekötő maka-1 & mozdulattal öntötte tar ai- dámutat. Hogyne haragudna- lma\ a ^szikkadt földre, nak az ócsaiak ekkora nemtö-í“mely mohón itta jnagaba a rődömség láttán, hiszen a falul szennye.s’ ?«ros folyadékot. építette azt az utat társadalmi I Kezefe\et, "hányszor beletó­muákában. A traktoros ugyan I ro“e . lelog° f?knyajaba s ----------------------„ --------„ ... m ehetett volna másfelé is, de- i ar.eppen fordulni akart dől- lanatra, de a puha csattanás- hát mit törődik ő száz meg száz igavegezette.n\ anu?cor lulébp ra belökte a gyengén betá- ember becsületből végzett I -kapott a jajszó. masztott ajtót, munkájával! E — Jaj, Istenem! Agyonver! — Hogy a Devla essen belé­Megtorpant menni készülő mozdulatában, s hallgatózott. Néhány pillanatig csend ülte meg az őszi tájat, csak a kar­csútörzsű fák ríttak keserve » sen. Bosszúsan megvonta a vál­lát. Megszokta már az ilyes­mit. Valamelyik leány vagy asszony kap kettőt-hármat, azután minden marad a régi­ben. Akárcsak fiatal korában. Megtanulta, nem illik ilyenkor a más körmére nézni. Meg amúgy is dolga van. Minden pillanatban betoppanhat Sán­dor. A katonafia. Délre jelez­te érkezését. A szomszéd Ga­zsi hozta még tegnap az üze­netet. A városban találkoztak néhány pillanatra. Akkor mondta, hogy délre jön. Két nap szabadságra. Hét hónap után. Félhangosan mormolta maga elé a kedves nevet. — Orsós Sándor őrvezető... Az ajka körül apró. mosoly bujkált. A szomszéd viskóban újra keservesen sikoltott valaki, — Segítség! Agyonüt! Akaratlanul is megindultak fájós lábai. Az ajtónál ugyan visszahökkent még néhány pil­lék — kezdte, s hunyorgott, míg szeme megszokta az egyet­len szobából álló ház félhomá­lyát. A sarokban, a földrevetett rongyos szalmazsákon először csőik két vadul kalimpáló fe­hér lábat látott. Lassan ki­bomlott előtte az elnyúltan fekvő lány alakja. Az övig feltűrt ruha alól fehéren vil­lant rángatózó teste, mely fö­lé görnyedve hajolt egy feke­te árny, csontos markában ütésre lendült a suhogó szíj, — Gazsi! A szíj piroslila rovást vésett a fedetlen combra. A lány arca eltorzult a fájdalomtól. Szét- bomló fekete haja a szoba döngölt földjét seperte. Hang­ja hirtelen berekedt a jajga­tástól. for­A férfi csak most dúlt a belépőhöz. — Az ördög vinne a leg­sötétebb poklák fenekére ..» ■— s mondott még mocskosab­bat is. Az öregasszony egy lépéssel közelebb lépett. s szótlanul tűrte a szitkokat. Csak amikor a másik a végére ért, szólalt meg rekedtes hangon. — Mért vered? A férfi szájából siklottak a szavak. — Más szeretője lett.,. Tompán, fénytelenül hullott sziszegve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom