Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-16 / 170. szám

Onódy Béla festőművész A Művész-telep egyik ala­pító tagja. A tehetséges művész Szent­endre régi barátja. Első volt azok között, kik megszerették a művészetet e szép fekvésű városban. Szentendrei tájké­pei. a lírai finomságú — ért­hető piktura jegyéiben született alkotások. Onódy Béla több évi hall­gatás után, friss erővel és tettvággyal kezdett munkáihoz. A több évi elvonultság csak érettebbé tette pikturáját. Üde színei, fir.ctm kompozíciói — a valós látás szépségét kereső és kifejező festészet jegyében al­kotja képeit. Onódy Béla opti­mista művészete a Pest me­gyei képzőművészek kiállítá­sán is nagy sikert arat, külö­nösen szép „Október“ című tájképe. A mű érett színei, érthető formav ilága és levegő­jének plaszticitása jellemzi művészetét. A több évtizedes Szentend­rén töltött idő, Szentendrével összeforrottá tette lényét és festészetét. Szorgalmas tanul­mányai, aktrajzai és portré- stúdiumai egy újból fiatallá vált művésszel ismerteti meg a szemlélőt. Mesteréről, Réti Istvánról szeretettel beszél. Szerette a nagykultúrájú taná­rát, kinek növendékei alapí­tották Szentendrén a művész­telepet. A most megnyílt Réti ki­állításiról örömmel és elfogó- dott tisztelettel beszél — Szerettem Rét t — mond­ja —, egyenes jeliemét, ember­ségét, pikturájának érthető­ségét és kompozícióénak szép­ségét. Szentendrén Onódy Béla szűkén él műtermében. A szomszéd szobában a műterem mellett társbérlő él. A művész tudományos munkát végző fe­leségével, egy — műteremnek berendezett szobában lakik. Megérdemelné a segítséget, hogy lakásviszonya rendeződ­jék. Onódy Béla több műve a Szépművészeti Múzeum birto­kában van, de számos magán- gyűjtő és külföldi múzeum is tulajdonának mondhat Onódy- képeket. Sz. J. ISMERJÜK MEG VÁROSUNK TÖRTÉNETÉT! A főtérre vezető utca Olvasóink írják Nem szeretek a kutyákkal egy tálból enni!... Igen gyak­ran előfordul, szinte állandó jelenség, hogy a népboltok és hentesüzletek elé kiteszik az üres, elszállításra váró lá­dákat, amelyekben húsárut szállítanak. Gyakran előfor­dul, hogy több napon keresz­tül ezek a ládák ott hevernek az üzletek előtt, miközben a kutyák légiója nyaldosa a hústól átitatott deszkáidat. Azt hiszem ez kommentárt sem igényel. Egy ' textilmunkás olvasó * A Szentendrei Papírgyár munkaerőszükségletét a járás különböző területeiről bizto­sítja. A vidéken lakó dolgo­zóknak (Leányfalu, Dunabog- dány, Tahitótfalu) legnagyobb problémája, hogy hogyan sze­rezzenek hetijegyet, hogy munkahelyükre tudjanak men­ni. Ez már évek óla prob­léma. Az utóbbi időben kü­lönösen nehéz volt a hetije­gyet megszerezni, ugyannyira, hogy maga a dolgozó ezt elin­tézni képtelen volt. Az el­múlt évek folyamán ha ad­tak is ki hetijegyet, minden esetben a MAVAUT központ szabta meg, hogy csak az éj­szakai munkásoknak, illetve a délutáni műszakban dolgo­zóknak biztosítja. így termé­szetes, hogy olyan igazolást adtunk a MÁVAUT központ­nak, hogy X. Y. állandóan éj­jel, vagy állandóan délután dolgozik. Ebben az esetben is többszöri utazgatással, Pon- ciustól Pilátusig kellett men­ni, hogy meg tudjuk szerezni a hetijegyet. Újabban már ez sem megy, hanem a vállalat vezetősége személyesen veszi fel a kapcsolatot a MÁVAUT központ igazgatóságával. Legutóbb egy dolgozó két hétig is szaladgált, hogy el­intézze hetijegyét, míg végre nagynehezen megkapta. Mi ágy gondoljuk, hogy a közle­kedés azért van, hogy bizto­sítsa a dolgozók eljutását munkahelyükre. Csömör Dániel igazgató ★ A városi tanács műszaki osztálya figyelmébe ajánljuk: A Szabadság-forrás úti la­kók kérik, hogy a vízvezetéki csövek földbehelyezése foly­tán a feltúrt gyalogjáró telje­sen használhatatlanná vált szakaszát sürgősen hozzák rendbe. Hiszen a kocsiúton való közlekedés nemcsak azt jelenti, hogy térdig sárosak leszünk, de ki vagyunk téve annak is, hogy a közlekedő járművek — melyek elől ki­térni nem tudunk — ruhán­kat, mindenünket összefröcs­kölik. Kérjük továbbá, hogy a tűzoltó laktanyától a fele­kezeti gimnáziumig terjedő körülbelül 50 méteres útrészt tegyék szintén olyan állapot­ba, hogy ne kelljen az árkon átbukdácsolni és még ott is a sarat taposni. ULCISIÁ CASTRA Traktor dübörög a Római-sánc utcán. A fiatal traktoros bekanyarodik a gépállomás udvarába, leszáll gépéről s talán nem is tudja, hogy ott, ahol most jár — közel 2000 évvel ez­előtt — a szomszédos római tábor katonái gyakorlatoztak. A harcok szüneteiben tisztjeik kemény szavú parancsára próbál­ták a félelmes római harcmozdulatokat, melyektől az ellensé­ges barbár törzsek annyira reszkettek. Szentendre, ez a hangulatos, történelmi emlékekben oly gazdag kis dunaparti városka már a rómaiak korában jelentős szerepet kapott. A mai utcanevek: — Római-sánc utca, Ulcisia köz. Őrtorony utca, Római temető utca stb. — a régmúlt idők emlékét idézik fel. A római légiók és különböző csapatok sok­szor megfordultak itt egy-egy hadjárat alkalmával. Immár 2000 éve, hogy a város területén először jelentek meg a római sas felségjelvénye alatt a birodalom hódító csa­patai. Itt a dunapart közelében vertek tábort, hiszen a mocsa­ras ligetekkel tarkított akkori szentendrei-sziget túlsó partján már az ellenséges szarmata törzsek harcosaival kellett szembe nézniök. A tábor felépítésekor a Bükkös-patak melletti dombhátra esett választásuk, melyet egyik oldalról meredek domboldal és a patak védelmezett, ahonnan a várfal bástyáin őrtálló lé­gionáriusok az egész környélőét áttekinthették. A mai Római­sánc utca és Paprikabíró utca közötti területen építették fel városunk római kori elődjét Ulcisia Casirát (Farkasvárt). A tábor magas falain, talán éppen az egyik ránk maradt feliraton említett Aurelius Mucianus állt őrt, mikor a szarma­ták felfújt bőrtömlőiken átusztatva a Dunát, támadásra indul­tak a náluk ismeretlen kőépítkezés mesterműve ellen, mely­nek vélt gazdagsága rablásra csábította őket. A várfalon belül hatalmas raktárak, a táborparancsnokság gazdag díszítésű és berendezésű palotája dús zsákmányt ígért. A vár védői harsogó kürtszóra foglalták el helyeiket s a kőhajító- és nyilazógépek kezelői az alkalmas pillanatot lesték, amikor az ellenség egy-egy védtelenül hagyott részét célba vehették pusztító fegyvereikkel. Közben a tábor mögötti kis városka lakói, ahol a kereskedők és katonák családjai éltek, szívszorongva várták a hírekét az ostromról. Sok hősi harcot láttak ezek a falak. A védőknek azonban nem mindig sikerült feltartani az ellenség rohamait. Az ásatá­sok tanúsága szerint három alkalommal csaknem teljesen le­égett és elpusztult a vár. Két ízben építették újjá. Harmadszor azonban már nem került sor az újjáépítésre, mert a keleti pusztákról jött új nép — a hunok — végleg kiűzte vidékünk­ről a rómaiakat, s az enyészet lett úrrá a romokon. A török háborúk után Szentendrére betelepülő szerbektől származik a terület mai neve: Sanac, vagy Sánc dűlő. Abban az időben, de még a múlt század elején is a várfalak romjai magasan állottak. Több mint 1000 év sem tudta elpusztítani a rómaiak nagyszerű, technikailag tökéletes alkotását. De amit az idő megkímélt, elpusztította az ember: a városka új telepesei, lakosai a felszínen található falakat szétbontották, a vár kőanyagát házaik építkezésénél használták fel. Ma már csak a föld alatt rejtőző falma rád ványojc s az ásatások során felszínre kerülő emlékek adnak hírt a rómaiak sokrétű vi­rágzó kultúrájáról. A romok helyén ma gyümölcsösök, kertek foglalnak helyet s ott, ahol egykor öldöklő karcot vívtak a rómaiak és szarmaták, ma szorgos munkáskezek építik váro­sunk új büszkeségét, a modern gimnáziumot. Soproni Sándor KULTURÁLIS HÍREK — LAPUNK ELŐZŐ SZÁ­MÁBAN sajnálatos elírás tör­tént, ugyanis Aradi Nóra, a ki­tűnő fiatal művészettörténész, aki Réti István emlékkiállítá­sát rendezte, nem azonos Réti István özvegyével. — A LÁZ című magyar fil­met nagy közönségsikerrel ját­szotta a szentendrei „Felszaba­dulás'* filmszínház. Az érdekes témájú film kitűnő művészek tolmácsolásában elevenedik meg. A film zenéje és képei, a fordulatos rendezés, az elma­rasztaló „kritika-záporok“ el­lenére is jók. Véleményünk szerint ez a film még lehet díj­nyertes film is, ha részt vehet valamelyik nemzetközi film- bemutatón. — A „FELSZABADULÁS1’ FILMSZÍNHÁZBAN ' novem­ber 18-tól 20-ig műsoron a „Benderathy eset“, november 21-től 25-:g a „Koldusdiák" cí­mű film, 17-én a matiné soro­zatban a „Gonosz favágó“ kö­vetkezik. — A KULTÜRKAPCSOLA­rOK _ INTÉZETÉBEN Behár Markó bolgár grafikus-művész kiállítása nagy sikerrel zárult. Izgalmas, izzó hangulatú grafi­káiban egy nagyműveltségű művészt ismerhetett meg a bu­dapesti tárlatlátogató közön­ség. — A SZENTENDREI-SZI­GETEN, a Kisduna partján, a Fővárosi Vízművek szivattyú­házának építésénél a korai vaskorszakból (i. e. 800—100) származó lakótelep maradvá­nyai kerültek felszínre. A lakó­telep egy részének feltárását a Szentendrei Múzeum végzi. — RÉBER LÁSZLÓ most megjelent karikatúra-albuma ötletes szellemességgel rajzolt, kitűnő rajzok gyűjteménye. Ez a gyűjtemény a Képzőművé­szeti Alap karikatúra sorozatá­nak eddig legsikerültebb kö­tete. — A VÁROSI ÉNEKKAR Kovács Lajos tanár vezetésé­vel Kodály Zoltán köszöntésé­re készül nívós hangverseny­nyel. — BARCSAI JENŐ Kos- suth-díjas festőművész, a szent­endrei Művész-telep egyik ala­pító tagja, gyűjteményes kiállí­tásra készül. A közeljövőben megnyíló tárlat plakátját a mester növendéke, a fiatal és tehetséges Balogh László készí­tette. — A MÚZEUM KIADÁSÁ­BAN megjelent „Szentendrei séta" című füzet már csaknem •teljesen elfogyott. A múzeum tervbe vette a füzet újabb bő­vített kiadását. Most jelent meg cs kapható az Állami Könyvterjesztő szent­endrei boltjában: Szenes: Az utolsó napjuk. Eiskine: Pene- loppé férje. London: Ország­úton. Heltai: A 111-es. Or- szágh: Angol—magyar kézi­szótár. Laczkó: Mártír és rab­szolga, Karinthy: Számadás a tálentomról. Reggeli kirándulók ? (Szánthó Imre fametszete) nuiiMiimffiiniiiiiimiiiiiHiiiiiiniimiiHiHiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiitmiiiiiiiiiiiiiiiisiiiiiiiiiiiiiiiimmniiiiift Á SE3. Pesi megyei Képzőművészeti Kiállítás A Ferenczy Károly Mú­zeumban november 7-én nyílt meg ünnepélyes keretek kö­zött a Pest megyei képzőmű­vészek 1257. évi kiállítása. A kiállításon Ilosvay Varga Ist­ván művészetének nemes szí­nessége és kulturált művessá- ge — Deli Antal robosztus ejjejű, kis méretekben is mo­numentális pasztellképe a — Kőbánya — ízes, kitűnő alko­tások. Deim Pál — aki először jelentkezett munkáival szent­endrei tárlaton, nagy remé­nyekre jogosító müvekkel sze­repelt. Apáti Béla, Balogh László, Ónodi Béla, Firk Já­nos, Remsey Iván, Somodi László, Szősz Jenő és Sza- mossy Soós Vilmos szobrász- művész munkái értékes és gazdag élményt jelentő alko­tások. Sajnáljuk, hogy nem láttuk: Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Modok Mária, Gollnor Miklós, Gálffy Lola, Homics Dezső, Miháltcz Pál, Pltuk József, Szántó Piroska, Szebényi Imro alkotásait a kiállításon. Saj­nálatos tény, hogy a megye te­rületén levő kiváló szobrászok nagy része is elmaradt. A jelenlegi szentendrei tár­lat, sajnos, nem jelent fejlő­dést a II. Pest megyei kiállí­táshoz viszonyítva; a tavaly Vácott bemutatott kiállításon sok oly kiváló művész szere­pelt, aki az idén e’maradt munkáival. Véleményem szerint jelen­leg sok olyan kép szerepel a falakon, melyek legfeljebb a jobb értelemben vett művész- kedést, mint a művészetet je­lentik. A szentendrei múzeum sok­kal igényesebb kiállításokkal szolgálta eddig a képzőművé­szet ügyét, mint a jelenlegi kiállítás. Az utóbbi években a múzeum finom ízléssel telve­zett meghívóihoz viszonyítva a mostani meghívó ízléstelenre sikerült, nemkülönben a nyomdai úton előállított, rosz- szul válogatott betűkből szer­kesztett plakát. A kiállítás rendezésének erénye ugyanak­kor az ízlésesen megírt kép­feliratok választékos finomsá­ga és kulturáltsága, amely di­cséretet érdemel. Az árakat megállapító bi­zottság éríékméré ének ferde- ságét igazolja Pirk János: Ok­tóberi táj című képének a'a- csony árazása is, a sok más túlzottan félreértékelt kis ta­nulmánnyal szemben. Őszintén sajnálom, hogy a kiállításon jelentkező abszt­rakt művek nem oly szeren­csés próbálkozások, amelyek igazolni tudnák e művészeti irány létjogosultságát, mert az igazi absztrakció — a leg­modernebb irányzatú mű — is lehet műalkotás, ha az való­ban elmélyült, értelmesen logikus leegyszerűsítés vagy átértékelt piktoreszk felfogású kép vagy szobor. Szá tó Imre Ah, csudát, ők itt Szentendrén tisztviselők, eladók, pincérek, vál’alatvezetők, műszakiak tanárok, tanítók, boltvezetők és maszekok — de Budapesten laknak November 7-én a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ünnepi aktusához kapcsoló­dott a Szentendrei Papírgyár dolgozói és a helybeli szovjet alakulat harcosai között le­játszódott röplabdamérkőzés, amelyet a szovjet röplabdázók nyenek meg 3:1 arányban. * Ugyancsak november 7-én rendezte meg a járási tűzol­tóság — ünnepi sportverse­nyét. A gránátdobásban Ba­ranyai József 50 méteres do­bással az I. helyre került. II. Klócz János 43 m. III. Bata János 42 m. Súlylökésben: I. Baranyai József 8 m„ II. Ocsenácz Mihály 7,25 m, 111. Matány János 7.20 m. Rohampálya 50 m. I. Klócz János 39 m.-perc. * A Székesfehérvári Petőfi —Szentendrei Honvéd NB III-as bajnoki mérkőzést a hazai csapat nyerte 3:0-ás félidő után 5:0-ra. Az élénk iramú mérkőzésen a jól ját­szó székesfehérvári csapat rá­szolgált a győzelemre. A Honvéd csatárai nem bírták áttörni a hazai csapat védel­mét. A Szentendrei Honvéd no­vember 17-én, vasárnap a Gö­döllői Vasas együttesével mérkőzik a csillaghegyi MTE- pályán. * Megalakult Szentendrén új­ra a sakk-kör, Szentendrei Épí­tők néven. A sakkor szakosz­tályvezetője: Hoschek László. A szakosztály minden hét csü­törtökön és szombaton este 6 órától tart edzőmérkőzéseket a járási TSB helyiségében. Az eddig lejátszott mérkő­zések eredményei: Pilis­szentiván—Szentendre 6 5:5,5, Főt—Szentendre■ 8,5:3 5 (Ezen a mérkőzésen csak 8 fő vett részt.) Kérjük a salklk-kedrelő svorttársaloat, hogy minél többen látogassák a fejlődés érdekében a sakk-kört. Urbán Tibor Szerkesztői üzenet „Textilmunkás“ olvasónk­kal közöljük, hogy a Fő téren jelenleg működő temetkezési vállalat helyiségét a városi tanács át kívánja helyezni. Ez­zel kapcsolatban a megyei temetkezési vállalattal meg­egyezés is történt. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom