Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-16 / 143. szám

4 tirlap 1957. OKTOBER 16. SZERDA Exportképes a „Hunyl" Bensőséges házi ünnepség zajlott le a Hungária Háziipa­ri Szövetkezetben abból az al­kalomból, hogy eddig 50 mil­lió méter Hunyl-perlon mű­anyagzsinórt gyártottak. Mint­egy három évvel ezelőtt kezd­te meg a kis szövetkezet a műanyagzsinór gyártását, s ma már jelentős sikereket tud felmutatni. A sporthorgászok döntő többsége „HunyP’-lal horgászik, s ez a körülmény a nagykereskedelmi szervek tá­jékoztatása szerint jelentős va­lutát takarít meg hazánknak. Ezelőtt évente több millió méter horgász-zsinórt hoz­tunk be külföldről, amire ma már nincs szükség, sőt újab­ban exportlehetőségek is kí­nálkoznak. Végleg befellegzett az autótolvajoknak August Bernhardt hambur­gi mérnök olyan készüléket szabadalmaztatott, amely gya­korlatilag lehetetlenné tesz minden gépkocsilopást. Amint valaki erőszakkal megpróbál­ja az ilyen készülékkel felsze­relt gépkocsi ajtaját kinyitni, sziréna szólal meg, meggyul­ladnak a külső és belső lám­pák és önműködően elzáródik a gyújtókontaktus. A készü­lék bármely autóra felszerel­hető. A CSEMŐI KISKIRÁLY BUKÁSA Fegyelmivel függesztettek fel állásától Petrovics István tanácselnököt 1 — írja meg: nagyon he­lyes, hogy Petrovicsot levál­tották. — Nem. Ne írja meg, in­kább támadja meg azokat, akik Petrovicsot, ezt a jó tanácselnököt el akarják tá­volítani. Ez a beszélgetés egy csoport közepén hangzik el ahol jegy­zettömbbel és ceruzával a ke­zemben közvéleménykutatást tartok, mit szól a község la­kossága ahhoz, hogy Petro­vics István tanácselnököt fe­gyelmi úton felfüggesztették állásától. Itt is, ott is cso­portok alakulnak a tanácshá­za előtt és a két párt szen­vedélyesen vitatkozik. Csemő nem is olyan régen Ceglédhez tartozott, de mi­után a lélekszám nőttön nőtt, önálló községet alkottak be­lőle, tanácsházával és tanács­elnökkel. Tizenötezer holdon fekszik a község és 5200 a lakosság száma. Elszórtan él­nek a szőlők közötti tanyai házakban és csak akkor kere­sik fel a .hivatalt”, ha arra feltétlenül szükségük van. Ide választották meg ta­nácselnöknek Petrovics Ist­vánt, aki régi ceglédi familiá- ból származik, mindenki is­merte. Petrovics elfoglalta a Intézkedés a ruházati termékek minőségének ellenőrzésére A belkereskedelmi minisz­ter a könnyűipari miniszterrel egyetértésiben utasítást adott ki a Ruházati Termékek Mi­nősítő Vegyes Bizottságának múködésérőL Ez a szerv dönt a ruházati termékek minősé­gi osztályba sorolásánál fel­merült vitás ügyekben. Az új szerv munkájában részt vesznek az illetékes minisztériumok, a Kereske­delmi Minőségellenőrző Inté­zet, az OKTSZ és az illetékes ipari minőségellenőrző intéze­tek képviselői. Az új szerv működésétől a ruházati termékek minőségé­nek jelentős javulását várják. Analole France: Neked adom ezt a rózsát Nagy lakásunk a különös tárgyak­nak és dolgoknak valóságos tárháza volt. A falakat tá­voli vad népek koponyákkal és hajzatokkal díszí­tett fegyverei bo­rították. A meny- nyezetről fatörzs­ből kivájt, lapát- evezős csónakok mellett kitömött kajmánok lógtak alá. Az üvegszek­rényekből pedig rikítószínű mada­rak, furcsa ás­vány és korallkép- ződmények, vala­mint egy sereg ha­ragosnak és rossz­indulatúnak lát­szó, apró csontváz nézett farkassze­met velük. Nem tudtam elképzelni, mi az, ami édes­apámat ezekhez az ijesztő teremtmé­nyekhez köti? Ma már tudom: a gyűjtő szenvedé­lye volt. Ö, az okos, kimért em­ber a legszíveseb­ben az egész ter­mészetet belegyö­möszölte volna egy szekrénybe. A tudomány ér­dekében, ahogyan mondta, míg va­lójában a gyűjtési láz volt cseleke­detének öntudat­lan rugója. Az egész lakást elárasztották i ’ különböző termé­szeti ritkaságok, de a kis szalont megkímélte az ál­lattan, ásványtan, a néprajz és egyéb tudomány. Itt nem voltak sem kí­gyóbőrök, teknős- békapajzsok vagy torz csontozatok, sem pedig kova­kőből készült nyi­lak meg harcibár- dok, hanem csak rózsák. A kis szo­ba kárpitját telis­tele szórták velük. Csupa feslő rózsa­bimbó, mind egy­formán üde és szép. Édesanyám, alá hadilábon állt az összehasonlító ál­lattannal és antro­pológiával, ebben a kis szalonban töltötte napjait varróasztala előtt. Én ott játszadoz­tam lábainál a szőnyegen egy négylábúból há­romlábúvá lett bá­ránnyal, amely így sem volt mél­tó arra, hogy két­fejű nyulak mel­lett helyet kapjon édesapám torzala­kú gyűjteményé­ben. Volt még egy karjait mozgató, festékszagú pap­rikajancsim is. Nagy képzelőerőm lehetett abban az időben, mert ez a bárány és a pap­rikajancsi az ér­dekfeszítő drámák egész sorának ösz- szes szereplőit személyesítették meg számomra. Ha valami külö­nösen meglepő történt velük, nyomban elme­séltem édes­anyámnak is. Ter­mészetesen min­den hatás nélkül. Meg kell jegyez­nem, hogy a fel­nőttek sohasem ér­tik meg igazán, mit is beszélnek nekik el a gyere­kek. Édesanyám különben igen szórakozott volt és többnyire alig figyelt rám. Ez nagyon fájt, ne­kem, de ha sze­meit rám füg­gesztve a maga módján „kis bu- tá“-nak nevezett, ezzel mindent jó­vá tett. Egyszer a kis szalonban munká­ját félretéve kar­jába vett és a ta­péta egyik virág­jára mutatva így szólt: •— Neked adom ezt a rózsát! És hogy megis­merjem, horgoló­tűjével egy ke­resztet rajzolt rá. Soha életemben nem voltam bol­dogabb. Boldog Balázs fordítása. tanácselnöki széket, s már az első hónapokban — 1954 tava­szán — sajátos módon gyakorolta az elnöki teendőket. Volt akit szeretett — ennek mindent megtett, de ha vala­kire haragudott, annak nem teljesítette kérését. Bent a hivatalban beosztottjai tartot­tak tőle. Rideg és goromba volt a modora, kritikát nem túrt, ellentmondást még ke­vésbé. Ez is nagv baj volt, de még nagyobb hiba az, hogy meg­indult körülötte a suttogás. Petrovics nőtlen emberként került a tanácselnöki tiszt­ségbe. Később vadházasság- ban élt, de esténkénti kiruc­canásairól mind többen és mind többet beszéltek Cse- mőn. Hogy Petrovics hol itt, hol ott döngette meg éjszakán­ként a kaput. Meg aztán erő­szakosan lépett fel azokkal szemben, akik nem voltak hajlandók őt meghallgatni. Időközben ilyen ügyek miatt a járási tanácsnál háromszor is fegyelmit indítottak ellene, panaszos levelek érkeztek és ennek következményeként Petrovicsot mindháromszor írásbeli megrovásban részesí­tették. Miután ilyen enyhe büntetéssel úszta meg ügyeit, még nagyobb mellénye lett. Ügy vélte, nem lehet semmi baja. őt senki sem bánthatja. Hangoztatta is sokszor: — Engem innen nem távo­líthat el senki, életem végéig itt maradok, mert a párt tett ide. így következett el az el­lenforradalom és Csemőn ezek­ben a napokban nem törődtek Petroviccsal. Ceglédről ki-ki­jártak az ellenforradalmárok, a józan csemőiek azonban nem hittek a jelszavaknak, dolgoztak a szőlőkben; szüre­teltek. Az, ellenforradalom le­verése után azonban újból beszédtárgy lett Petrovics vi­selkedése. A történetek, ame­lyek róla keringtek, sok igaz­ságot tartalmaztak, de vol­tak túlzások is. Petrovicsot ba­rátai és ismerősei figyelmez­tették, ne folytassa botrányos ügyeit, ő azonban senki taná­csát nem fogadta el. így következett el szeptem­ber 26-a, amikor levél érkezett a járási tanács elnökéhez, Bencsik Mihály elvtárshoz, s ugyanakkor Kóczián Antal elvtárshoz, a járási pártbizott­ság titkárához is. Ezekben azt kérték hogy Petrovicsot váltsák le, mert a szóbeszéd és a tények oly botrányosak, melyek nem egyeztethetők össze a tanácselnöki hivatás­sal és tisztséggel. A levelek adatai névtelenül íródtak, s tanúk nevét sorol­ták fel, akik vallani tudtak Petrovics üzelmeiről és noha névtelen levelek alapján nem indítanak vizsgálatot, Bencsik és Kóczián elvtársak mégis kiszálltak a csemői tanácshá­zára, hogy itt ellenőrizzék a levelek állításának valódisá­gát. összesen 25 személyt hallgattak ki, akik közül hú­szán Petrovics erőszakos mo­doráról vallottak. Bencsik és Kóczián elvtár­sak lezárták a jegyzőkönyve­ket, a tanúkihallgatásokat be­fejezték. A Pest megyei Hír­lap munkatársa betekintést nyert a fegyelmit képező ira­tokba, de nem kapott teljes képet és így kiment Csemőre, ly>2v ott önálló „nyomozást” folytasson. Ennek során az alábbiak derültek ki. Petrovics feszült viszonyban volt a csemői iskola nevelői­vel. A tanyai iskolákban 17 nevelő tanít, akiknek egy­másfél hold illetményföld jár. (J)eit megyei KArlap. 5000 FORINTOS REJTVÉNYVERSENYE A ma elrejtett rejtvénymondatot megtaláltam: 2. . oldalon . hasábban. SZ. aláírás, lakcím iwiMimiiiWHmitMiiiitmiiiiimiiiHHHUttD •MuiimitttmimmnittmittmiHi iiiiuiiimuiHiiimi Petrovics — ki tudja miért — | törvényellenesen megvonta négy pedagógus \ illetményföldjét, s amikor ezek tiltakoztak el- 1 lene, gorombán elutasította | őket. Külön harcot vívott | Nagy Lajos iskolaigazgatóval. 1 Nagy a község párttitkára volt | és egyik VB-ülésen megkri- | tizálta Petrovics modorát, a i nőkkel szembeni bánásmódját. 1 Petrovics ezfek után nem ha-f gvott békét Nagynak. Pártié-1 gyelmit indíttatott ellene, s 1 ennek során Nagyot kizárták a § pártból, mert annak idején le- | venteoktató volt és zárt egy-1 ségben Nyugatra kellett tá-1 voznia. Nagy 22 éve tanít a | csemői homokon, ma is elis-1 mert és becsült pedagógus, 1 Petrovics módszereivel szem-1 ben azonban tehetetlen volt. | Pedig Petrovics egyéb té-1 ren nem vetette meg az 1 együttműködést Naggyal. Fe-| leségét ugyanis iskolagond-1 noknak neveztette ki havi| 1000 forint fizetéssel, noha | erre az állásra semmi szűk- | ség nem volt. A csemői isko- | Iák ugyanis összesen 100 ezer | forint évi költségvetéssel dől-1 goznak, amelyben benne van 1 az évi téli tüzelőszükséglet is 1 Petrovicsné a 100 ezer forint 1 több mint tíz százalékát, 121 ezer forintot vett fel évente, § amelyért vajmi keveset dolgo- | zott — sokszor önhibáján ki-1 vül. Petrovics ugyanis esti | óvódásaik során többször oly| súlyosan bántalmazta, fe’esé-1 gét, hogy napokig nem tudott | kimenni az utcára. Jártunk a csemői scő’őlk kö- | zött. Az emberek, amikor Pét-1 rovics nevét hallják begom-f bolkoznak, nem beszélnek, kü- \ lönösen idegennek nem. — Hát tudja — hümmögik a | bajuszuk alatt — mi is hallót- | tunk egyet-mást. de tudja, | hogy van az: ne szólj szám, 1 nem fáj fejem. Hátha Petro-1 vicsnak nemleSz bántódása,\ visszahelyezik, maga meg ki-1 írja a nevünket, aztán szép f kis vicc lesz. Szóval hallgatnak, csak egy- | más között beszélgetnek. Pet-1 rovics közben nagyon megsze- § lídült. Már nem csapkodja az asztalt, | nem beszél fennhangon, ha-| nem 'aláírásokat igyekszik | gyűjteni: működése során nem | követett el törvénytelenséget, | s a tanúvallomásokkal ellen- | tétben erkölcsi élete is káfo—| gástalan. | Bencsik Mihály elvtárs, já- 1 rási VB-elnök már lezárta az | ügyet. Budapesten beszámolt | a vizsgálat eredményéről. | — Ennek a vége nem leheti kétséges — mondja —, az ed- § digi adatok szerint Petrovics s Istvánt le kell váltanunk, mert § nem tűrhetjük, hogy egy párt- | tag és tanácselnök visszaéljen | a bizalommal, rossz példát | mutasson és kisikirályosdit | játsszon. Leváltjuk és olyan | embert fogunk helyébe vá-§ lasztani, aki minden tekintet- § ben alkalmas és megfelelő er- | re a posztra. így — reméljvSk § — Csemőn igen rövid idő alatt | megnyugodnak a felzaiklatott | kedélyek. Kalmár Pál 1 A szovjet film ünnepi hete alkalmából mutatják be a Pro'óg és a Turistaszerelem című filmeket is. A Prolog a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjairól, míg a Turistaszerelem két fiatal sok kalandon áteső szerelméről szól. Felső két képünk a Prolog két jelenetét, míg az alsó kettő a Turistaszerelem két epizódját mutatja be. ^rtiiiiiuiiHiiiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiittiiiiiiiimiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiniiiuit<iuiiiiMitiiiiiiiitiiiitiimiiiiiiiiiiiiiiinriiiiiiiiiMiiiiiiiiMH<NiiiH GüSoIoGaAoLsEsPoCaSsÖ Új magyar film OLYAN KACSKARINGGÉ az út is, mint a csigalépcső, amelyen Benkő Lajos, a vi­dékről Pestre helyezett könyv­táros jár. Letévedt az egyenes útról, s nem tud, nem is akar újból azon járni. Pedig két nő várja remegve, hogy döntsön saját sorsa és egyben az ő sorsuk felett. Mind a két nő ragaszkodik hozzá: Márta, a feleség, akit otthonhagyott Mezőszegen, amíg megkapja az Ígért pesti lakást és Edit, a szép kis titkárnő, akivel csu­pán szórákozni akart üres órái­ban, s végül — amikor meg­van a lakás, felhozhatná a csa­ládját — nem tud, nem akar tőle szabadulni. Benkő Lajos gyám ahhoz, hogy döntsön. Időt akar nyer­ni, gondolván; az idő majd mindent kiforog. Csakhogy az idő nem vár, nem takargatja a férfi kettős életét. Felesége vá­ratlanul felutazik hozzáf s fe­leletet kér. Benkő most is ha­bozik: felesége és két gyerme­ke mellett tartson-e ki, vagy a kellemes, kedves kis szeretőt válassza? A két asszony dönt helyette.., és Benkő Lajos ottmarad egyedül. A FILM KÖNYVTÁROSA csupán egy aközül a sok em­ber közül, akiknek hasonló a sorsa, akiket szintén úgy he­lyeztek fel a fővárosba egyik napról a másikra, mint Benkő Lajost. Hányán hagyták ott a kedves, megszökött otthont, családot, barátokat és most él­nek egyedül, pesti albérleti szobában. Eleinte reményked­nek, hogy majd csak megkap­ják az oly sokszor ígért la­kást. Eleinte még rohannak haza vasárnaponként vidékre a családhoz. Lassanként azon­ban kibírhatatlan lesz az egye­düllét, hiszen Pesten oly sok a szép nő, oly sok a kísértés.., ÉRDEMES MEGNÉZNI ezt a filmet azoknak is, akik így élnek, azoknak is, akik arra kárhoztatják az emberéket, hogy Benkő Lajoshoz hason­lóan éljenek. Talán egy kicsit elgondolkodnak, aíkikre tarto­zik, hogy üres ígérgetéssel el­szakítsanak-e az otthonaiktól férjéket, családapákat. És ta­lán valamivel, valami kicsivel jobban ellent fognak állni a kísértésnek a különélésre ítélt férjek is. — Sz —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom