Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-15 / 142. szám
erst u tetet hírlap 1957. OKTÓBER 15. KEDD Nem lesz többé csákiszalmája a földművesszövetkezet vagyona Szentendrén A leltárhiányok, visszaélések a legutóbbi hónapokig szinte állandóan napirenden voltak a Szentendrei Földművesszövet- kezetnél. Ha a szövetkezeti vagyon védelméről volt szó és rossz példa kellett, mindig a szentendreieket említették meg. Rossz volt a szellem, a munkafegyelem s szinte csak az nem károsította meg a szövetkezetét, aki nem akarta. Jellemző, hogy a disszidálások során az elmúlt év őszén Szentendréről néhány boltvezető csaknem 250 ezeb forintot lopott el a szövetkezeti vagyonból s nyugatra távozott. Azt hitte mindenki, kihullt a férgese, ezután nem lesz baj. Nem egészen így történt. Verba László, a szentendrei vegyesbolt vezetője június 10-től szeptember 4-ig 27 ezer forinttal nem tudott elszámolni. Fegyelmileg elbocsátották, elismerte az okozott teljes kárt, jelenleg az ügyészi, iljetve rendőrségi vizsgálat folyik. Június 10-én derült ki, hogy az azóta fegyelmileg elbocsátott Nagy József, a szövetkezeti húsbolt vezetője 2600 forint leltárhiánynyal zárt. Bóka Ödön, a 2. számú bojt vezetője hatezer forint hiánnyal zárt az augusztus végi leltárkor. Ezek voltak a „kisebb” esetek. Legtanulságosabb és egyben legfelháborí- tóbb az úgynevezett Kárpátiügy, amelynek most folyik a vizsgálata. Kárpáti József 1956 november 29-től 1957 május 30-ig vezette a földművesszövetkezet budakalászi zöldségboltját. Ez idő alatt összesen 55 323 forint áruval nem tudott elszámolni. Göngyölegből a kimutatás szerint 20410 forint többlete volt. mégpedig úgy, hogy göngyöleg beszerzéseit, a pénzügyi szabályok megsértésével végezte. Jellemző, hogy a többletre vonatkozóan nem tudott felvilágosítást adni, pedig igyekezett megmagyarázni, sőt még okiratot is hamisított ezért Kis boltocska volt Kárpáti üzlete. Átlagosan 36 ezer forintot forgalmazott, raktár- készlete viszont a szükséges 30 ezer forint helyett 120 ezer forint volt. Kárpáti súlyosan megkárosította a földműves- szövetkezetet. Felelnie kell, de nemcsak neki, hanem azoknak is, akik lehetővé tették nagyarányú sikkasztását. Ki'ne háborodna fel azon, hogy ezt az 55 ezer forintot sikkasztott és egyéb szabálytalanságot elkövető Kárpátit Fábián István, a szövetkezet volt ügyvezetője még csak felelősségre sem vonta, hanem hozzájárulással elengedte a szövetkezettől. Sőt, a kár áthárításáról szóló írást csak Kárpáti eltávozása után 15 napoal küldte ki, amikor a fennálló rendelkezések szerint ez érvénytelen volt, hiszen Kárpáti már nem volt dolgozója a szövetkezetnek. Megjegyzendő, hogy Fábián István ügyvezető azóta szintén kilépett a szövetkezettől, pedig laza ellenőrzéseivel, a visszaélés leplezésével (pezsgő mellett nemegyszer mulaNapirenden: még mindig a cukorrépa A legutóbbi értékelés szerint a váci, a dabasi és az aszódi járások vezetnek Pest megyében a cukorrépatermelési szerződéskötésekkel. A váciak teljesítették tervük 66 százalékát, míg a legutolsó helyezett, a buda-szentendrei járás, csupán 11 százalékos eredménnyel dicsekedhet, vagy pontosabban: szégyenkezhet. Az elmúlt vasárnap megyeszerte cukorrépatermelési szerződéskötési kampánynapot tartottak megyénk földművesszövetkezeti községeiben és ennek eredménye volt, hogy a megye tervtéljesí- tése a cukorrépatermelési szerződéskötések terén csaknem eléri az 50 százalékot. Az aszódi járásban különösen a Püspökhatvani Földművesszövetkezet dolgozott szépen, s Bátyi István termelési felelős érdeme is, hogy községük jövőre a tervezettnél több cukorrépát tud adni, s jó néhány holddal nagyobb területen termelnek cukorrépát. A váci járásban Kisnémedi, Kösd, Püspökszilágy és Rád községekben halad lassú ütemben a termelési szerződések kötése. A dabasi járásban nehezen kezdték meg a cukorrépatermelési szerződések kötését, azonban ahogy megkezdődött az idei termés elszállítása és a földművesszövetkezet emberei ellátogattak a termelőkhöz, néhány nap alatt több szerződést kötöttek cukorrépa termelésére a gazdákkal, mint előirányzatuk felét. Sári, Bugyi, Alsónémedi és Uj- hartyán községekben vontatottan halad a szerződéskötés. A nagykátai járás községeiben az idén sem ritka holdanként a százötven mázsás cukorrépatermés. A gazdát saját eredményeiken győződtek meg arról, hogy érdemes és hasznos dolog cukorrépát termelni. Azért itt is elkel a magyarázó szó, mert még mindig akadnak, akik nem tudják, milyen szép pénzt fizet és mily sok természetbeni juttatást ad államunk a cukorrépa mázsájáért. Újszilváson Szabó Benjámin, a szövetkezet elnöke és Mucsinyi János, termelési felelős együttesen látogatták meg lakásukon vagy a földeken a szövetkezet tagjait, a dolgozó parasztokat. Tápió- szentmártonban a földművesszövetkezet boltvezetője, Kiss Pál, az elmúlt vasárnap egymaga három hold cukorrépa termelésére köttetett szerződést és vállalata, hogy még e héten egymaga 10 hold cukorrépa termelésére köttet szerződést. A ceglédi járásban sokat fáradoznak azért, hogy a terme- lőkkel megértessék: érdemes cukorrépát termelni és már most megkötni a szerződést. Cegléd, Nagykőrös és Kőröste- tétlen községekben a várt eredményt nem hozta meg a szerződéskötési kampány. Abony- ban mintegy hatvanan, a szövetkezet dolgozói és választott vezetőségi tagjai közül, felkeresték a gazdákat és sok hold cukorrépa termelésére kötöttek szerződést, akár csak Jászkaraj enőn, Törteién és Kocséron. A ráckevei járás legtöbb községében még várnak a gazdák a szerződések megkötésével. Igaz, ebben szerepe van annak is, hogy a földművesszövetkezetek emberei csak kevés gazdával beszéltek a szerződéskötés előnyeiről és irodáikban várják a jószerencsét. Különösen Dömsödön kötöttek eddig meglehetősen kevés szerződést. A monori járásban sem sokkal különb a helyzet. A gödöllői, a szobi és a budaiszentendrei járásokban a vártnál gyengébben halad a munka és csak kevesen kötöttek cukorréDatermelési szerződést. A földművesszövetkezetekre sok fontos feladat megoldásának súlya nehezedik ezekben a hetekben. Nehéz eldönteni, melyik a legfontosabb, mert egyaránt fontos mind a szerződéskötés, a részjegyjegyzés, vagy a közgyűlések-küldött- gyűlések előkészítése és még sorolhatnánk tovább. Meg kell viszont érteni, hogy most kivételesen nagyon sok a tennivaló. Az elvégzendők szerencsére olyanok, sőt megkövetelik, hogv ne csak a földművesszövetkezetek fizetett dolgozói, alkalmazottai, hanem a választott vezetőségek. ? szövetkezet taeiai is segítsék megoldásukat. Ez mindannyiunk érdeke-. toztak Kárpátival), csak fokozta a boltvezető sikkasztó kedvét. Felelős a hiányért Bocskai Endre volt üzemágvezető is, akit a múlt hónap közepén azonnali hatállyal el kellett bocsátani a szövetkezetlől. Bocskai elnézte Kárpáti hibáit, a túlméretezett árukészletet s elmulasztotta a Kárpátival kapcsolatos fegyelmi előterjesztéseket, ami nem csoda, hisz ő is Kárpáti mulatós baráti köréhez tartozott. Erhardt Lászlóné vezetőkönyvelő sem érezheti lelkiismeretét tisztának. Elősegítette a Kárpáti-féle hiányt is azzal, hogy a bizonylatok alapján nem figyelt fel a visz- szásságokra. Ez nem első eset nála, mert például Kárász Győző felvásárlónak október 1-től március 31-ig 760 ezer forintot adott ki, nem számoltatta el, noha minden hónapban köteles volna a pénz- ellátmányt visszafizettetni és elszámoltatni. Általában laza volt a könyvelőnő ellenőrző és irányító munkája, mely a jelek szerint meghaladja képességeit. Július óta Madarász Sándor személyében új elnöke van a Szentendrei Földműves- szövetkezetnek. Ma még nem lehet pontosan lemérni, sikerült-e megakadályozni a visz- száaságokat a szövetkezetnél, ám a jelek szerint sikerült. Erélyes intézkedéseivel, a vétkesek szigorú, de igazságos felelősségre vonásával, az ellenőrzés megszigorításával és új alapokra helyezésével máris sok eredményt ért eL Űj közszellem van kialakulóban Szentendrén. A munkafegyelem súlyos megsértése és egyéb szabálytalanságok miatt több dolgozót kellett fegyelmi úton eltávolítani. Háládatlan, de szükségszerű intézkedések voltak ezek, éppen a becsületes dolgozók, az egész szövetkezet érdekében. Olyan személy, akinek már több esetben volt leltárhiánya, ezentúl nem vezethet üzletet, nem kezelhet pénzt, árut. Példaként lehet említeni már most is a Szentendrei Földművesszövetkezetet, noha ezekben a hetekben lepleztek le jó néhány visszaélést. Dicsérendő és követendő Viszont az, hogy a leltárhiányok, a sikkasztások, visszaélések megelőzése érdekében minden szükséges intézkedést kemény kézzel, időben tesznek meg. Szentendrén nem lese többé csákiszalmája a földművesszövetkezet vagyona. Csekő Ágoston Nyilatkozat a földművesszövetkezetek időszerű tennivalóiról Sok szó esik mostanában arról, bogy a földművesszovet- kezeteknek nemcsak feladatai, hanem jelentősége is nagymértékben megnövekedett. Rengeteg a tennivaló, nehéz meghatározni, melyik a legfontosabb. Szerkesztőségünkhöz intézett leveleikben többen kértek erre választ. Éppen ezért felkerestük Diny- nyés József elvtársat, a földművesszövetkezetek Pest megyei szövetkezeti központjának első elnökhelyettesét s megkértük, válaszoljon az érdeklődők kérdéseire, a földművesszövetkezetek időszerű feladataival kapcsolatban. Mi a legfontosabb feladata jelenleg a földművesszövetkezeteknek? — Nehéz lenne meghatározni, kategorikusan kijelenteni, hogy most ez a legfontosabb, mert mindegyik egyformán fontos. Csak akkor végeznek jó munlcát földművesszövetkezeteink, ha feladataikat egy- időben, egymástól el nem választva, a választott vezetőségek és a tagság közös erőfeszítéseivel oldják meg. De menjünk sorjában, szóljunk először a most folyó küldött-közgyűlésekről, melyeknek igen nagy a jelentősége. Miért oly fontosak a küldött-közgyűlések? — A közgyűlések földmű- vesszövetkezeteink legmagasabb rendű tanácskozásai. Sajnos, az elmúlt évben az ellenforradalmi támadás miatt nem lehetett ezeket megtartani. A most folyó, a földművesszövetkezetek IV. országos kongresszusa előtt megtartandó közgyűléseken, mint nevük is mutatja, a tagok küldötteket választanak, akik képviseletükben tolmácsolják véleményüket, észrevételeiket, problémáikat a községi, járási, majd a megyei küldött-gyűléseiken s végül az országos kongresszuson. A szövetkezeti demokrácia kibontakoztatásában nagy fontossága van ezeknek, a közgyűléseknek. Választanak-e új vezetőségeket a közgyűléseken? — Nem. Csupán az időközben megüresedett választott vezetőségi tisztségekre választanak új személyeket a közgyűléseik. Olyan emberek kerülnek most a vezetőségekbe, akik a faluban tekintélyes, köztiszteletben álló személyek, s akik eddig is segítették a földművesszövetkezeti mozgalom célkitűzéseinek valóravál- tását. A földművesszövetkezetek megnövekedett önállóságát egyáltalán nem tekintjük frázisnak. Ennek csupán az az előfeltétele, s erre törekszünk, hogy a földművesszövetkezetek vezetését teljes egészében a választott vezetőségek véA pirosra festett cégtáblát Pest megye csaknem valamennyi községében megtalálhatjuk. Cegléden éppúgy, mint Dabason, Kiskunlachá- zán vagy Nagykátán. A különböző szövetkezeti boltok bejárata fölött függnek ezek a táblák, bal sarkukban a SZŐ VOSZ emblémával. Hogy milyen boltok ezek? Elárulja a felirat: földmű vesszöyetke- zeti boltok. Mit árulnak ezekben? Sajnos, az nem derül ki a feliratokból. Egyszerűen számmal jelzik a bolt jellegét, legyen az ruházati, vagy vegyesbolt, vas- szaküzlet, vagy zöldségbolt. Nagyon kevés az olyan szövetkezeti bolt, amelynek cégtáblájáról a községen először érkező idegen is azonnal kitalálja, hogy ez textilbolt, a másik élelmiszerbolt, a harmadik zöldségbolt és így tovább. Mire jó a számozás, és csak a számozás? Csuoán kényelmi szempontokat szolgál és jelzi, hogy a szövetkezet vezetői, sokszor az üzlet dolgozói, üzletüket csak üzletnek tartják, nekik mindegy, hogy abban ma ruhát, holnap kisgépeket, holnapután élelmiszert árusítanak. Szerencsére ezeknek a cégtábláknak legtöbbje eléggé megkopott, ideje lenne kiesegezzék az alapszabály irány- mutatásai és elvei alapján. Különösen fejleszteni kívánjuk a tagság ellenőrző tevékenységét a különböző tagbi- zottságolk kiszélesítése útján. Azt szeretnénk és az lenne helyes, ha minden földműves- szövetkezeti tag részt vállalna a szövetkezet munkájából. Különösen a szövetkezeti nő• bizottságoktól várunk sokat. Miben változott a földművesszövetkezetek feladata? — A földművesszövetkezetek a dolgozó parasztság legnagyobb gazdasági jellegű tömegszervezete. Megyénkben mintegy 130 ezer ember, férfi és nő fogott össze a földművesszövetkezeti mozgalomban. Célunk és. feladatunk mosd az, hogy szélesítsük a földművesszövetkezetek mezőgazdasági termeltetési tevékenységét. Politikailag és szakmailag képzett mezőgazdászokat vettünk fel szövetkezeteinkhez, akik révén tagjaink termelési tevékenységét ténylegesen, az eddigiéknél sokkal eredményesebben tudjuk támogatni. Szö~ vetkezeteink most már nemcsak gazdasági segítséget, a termeléshez szükséges cikkeket, gépeket, műtrágyákat ■sió. tudnak nyújtani tagságunknak, hanem szaktané csalta t is. A szerződések kötését ez évtől kezdődően egyre nagyobb mértékben végzik föld- művesszövetkezeteinik. Az lenne a helyes, ha a termelési szerződéskötési rendszerben mint megbízottak szerepelnénk, s a gyáraknak, 'konzervgyáraknak előzetes igényei szerint biztosítanánk a szükséges mezőgazdasági jellegű termelvényeket. A cukorrépa termelési szerződésikötéseket már földművesszövetkezeteink Végzik s egyre komolyabban veszünk részt a zöldség-gyümölcs termelési szerződéskötésekben is. Azt akarjuk, hogy minden szövetkezetünknél hozzák létre a termeltetési üzem- ágakat, szakemberek vezetésével és tagjaink termelési és termeltetési problémáit gazda- gyűléseken beszéljék meg. Fejleszteni kívánjuk a mezőgazdasági termelést és értékesítést előmozdító üzemágakat is (tartósítás, pulpolás, savanyítás stb.). I Ezek szerint háttérbe szorul a földművesszövetkezeti kereskedelem tevékenysége? — Semmi esetre sem. Csupán arról van szó, hogy mostanában többet beszélünk és teszünk újabb feladataink megvalósításáért. Továbbra is szervezni kell az áruforgalmat, elősegíteni a város és a falu termékeinek kölcsönös cseréjét. Teljesítenünk kell feszes, mégis reálisnak mondható kiskereskedelmi és vendéglátóipari tervünket. Hogy eddig főleg a földművesszövetkezetek kereskedelmi tevékenységéről esett szó, oka volt az, hogy szövetkezeteink jóformán csak kereskedelmi tevékenységet tudtak folytatni. Ez most megváltozott, de semmiképp nem jelenti a szövetkezeti kereskedelemmel való törődésünk csökkenését. Milyen a kapcsolata a föld. művesszövetkezetek választott vezetőségeinek és tagságának? — Egyre javuló. Több intézkedést tettünk annak érdekében, hogy az elkövetkezendő időben ne csak formailac. legyen kapcsolata a választót\ vezetőségek és a szövetkezetei, tagjainak. A most folyó rész jegyalap növelési mozgalom kedvező hatással volt a vezetőség és a tagság kapcsolatára, amit a közgyűlések még jobban elmélyítenek. Szövetkezeteink vállalták, hogy az országos földművesszövetkezeti kongresszus kezdetéig 3 millió forinttal növelik rész- jegydlapjvlkat. Eddig mintegy másfél millió forint értékben jegyeztek újabb részjegyeket szövetkezeteink tagjai. Sajnos, nem mindenütt teremtődik meg a tagság és vezetőség kapcsolata. Éppen ezért taglátogatási kampányt szervezünk e hónap utolsó tíz napjában. i A dolog természetéből kifolyólag most nem szólhattam itt oly fontos dolgokról, mint a vagyonvédelem, sem eredményeinkről, terveinkről. Módját ejtjük azonban annak, hogy ezekről a kérdésekről a szövetkezeti tagok legszélesebb nyilvánossága előtt szóljunk — fejezte be nyilatkozatát Diny- nyes József elvtárs. — cs — KiiitmiiimiiuMiiiiii'itiiuiiNtiiiiiMtiitiiHtiiiititHiitiiHifiitiiiiiniiiiiiiminHtHitmtMimiMiinuiMtiiiiiiinMiiiiiii imimimiiiiiHiii r JK v m Földmüvesszövetkeiet 6. számú boltja rélni őket. A szövetkezetek vezetői — ha már úgyis új táblát kell csináltatniok —, ne öltöztessék egyenruhába a boltjaikat, ne csak számozzák őket. Legyenek újra a földművesszövetkezeti boltok bejárata fölött olyan cégtáblák, amelyek tüntessék fel bal sarkukban a földművesszövetkezeti emblémát, ám benne ne SZÖVOSZ vagy MÉSZÖV felírás díszelegjen, hanem csupán annyi: Földművesszövetkezet. És írják ki bátran, hogy élelmiszerbolt, textilüzlet, „Vén diófa” vendéglő, zöldség-, gyümölcsbolt stb. Ha pedig keveslik ezt a feliratot, a bejárat fölött kis táblácskán, akár csak egy palatábla nagyságún, írják ki, hogy Mária- nosztra és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 5. számú boltiaj Zsiga Pista, a ceglédi földművesszövetkezeti étterem közszeretetnek örvendő prímása és zenekara megnyerte a dunántúli zenei versenyt, s az ország legjobb földműves- szövetkezeti zenekara címet I rpiLt megyei Töírlap. 5000 FORINTOS REJTVÉNYVERSENYE A ma elrejtett rejtvénymondatot megtaláltam: 1.---------oldalon----------------hasábban. SZ. a láírás, lakcím-'.mmiMmminiMimmmimmHimimlimiHHmtmimmnmitiiimrmmmmititMMiHniiimmiBminHmnmmiiKimitmmitmtimltniiitni timmiinuimfmimiittm*
