Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-15 / 142. szám
1957. OKTOBER 15. KEDD rt.sw HEGYEI WCirtap S HA MINDENKI MEGÉRTENÉ!... ittiiiitiiiiHiiiiiKiiiiitiiiiimNiaiiiiitiiHiiiifNiítiimiiiimimiiiiiiiinitiiuiiuiitiitmutiiuiMiiiHmiiHiiiiiiiiinmuiuiiHuitutiiiiHiiiiiiiiiiiuiiuiiiimitmiiiiinMiiimmiiiiiiimiuimtuiiiiiiumuiiiHiuiuit Az ajtó csikordult egyet. Mindenki összerezzent. Az arcokra türelmetlenség rajzolódott: miért épp most zavarnak?! Valamennyiüket kizökkentette az elmélyedésből. Mert az úgy van, hogy ha valami nagyon leköti a figyelmet, akkor a legkisebb nesz is kellemetlen. Hát még ha hirtelen nyílik az ajtó! Máskor ezt a zajt senki nem vette volna észre, de most az idegek pattanásig feszülteik és érzékennyé váltak.r. Mindez pillanatokig tartott. Azután a fejek megint a beszélő felé fordultak. A szoba füstködben úszott Az ablakon betörő napsugár megcsillogtatta a szürke felhőt Órák óta tartott az ülés, de a figyelem nem lankadt. A budai járási végrehajtó bizottság a Herceghalomi Állami Gazdaság, kommunistáinak ügyét tárgyalta. Ott voltak a gazdaság alapszervezetének vezetőségi tagjai, s még egy-két elytárs. Hónapok óta húzódó ügyről volt szó. Eredete májusig nyúlik vissza és azóta dagadt vastagodott, eddig hiába próbálták megsemmisíteni. Mint a 12 fejű sárkánynak, ha levágták egy fejét, ismét kinőtt, amely veszélyesebb, megátal- kodottabb volt, az előzőnek Úgy kezdődött, hogy az ellenforradalom után a gazdasagot is meg akarták tisztítani az ellenforradalmórototól. Ebben mindanmyiuk akarata megegyezett. Hogy hol csúszott félre az egész — ki tudná azt ma már pontosan megmondani? Tény, hogy félrecsúszott Az ellenforradalmárok helyett a kommunisták egymást marták. Felültek a fülbesúgások- nak, vitték jobbra-balra egymásról a híreket és a kommunistákat, különösen a vezetőket sikerült annyira össze- ugrasztani, hogy a pártéletet megbénították, az ellenség pedig egyre nyugodtabban élhette világát. Napjaikat vidámmá tette, hogy tervük a vártnál jobban sikerült Ma Herceghalomon. abban a gazdaságban, amelyben gyakran fordulnák meg külföldiek is megtekinteni az eredményeket, a szép látszat mögött mindjobban észre lehet venni az ádáz ellenségeskedést, a fénylő piros alma belső romlottságát , i i Az igazságért Amikor a végrehajtó bizottsági ülést az ajtó nyikorgása megzavarta, éppen Lukács Antal beszélt. Olyan magas, ke- ménykötésű ember, aki még nemiégen került embersorba. Szenvedélyesen, elszántan mondta igazát. Szavai mögött ott izzótt a parázs, amely egész lényét jellemezte- — Traktoros brigádvezető voltam — mondotta. — Eszembe sem jutott, hogy más munkakörbe kerüljek, azután egyszer csak elkezdték, hogy szükség van vezető mechanikusra, vállaljam el. Két hétig tartott az „ostrom”, amikor végül beadtam a derekam. Csináltam én, de nem tudtam, mi a munkaköröm, mert azt nem határozták meg pontosan. Ellenőrzési jogom nem volt. Ha valami szabálytalanságot tapasztaltam és szóltam, azzal fizettek ki, hogy az nem az én hatásköröm, semmi közöm hozzá. Ott volt például a személygépkocsi. Háromezer kilométerre volt engedélyünk. A gépkocsivezető Budapesten lakott és naponta autóval járt haza, ami napi 60 kilométeres többletfogyasztást jelentett, s a 3000 kilométer helyett 8000 kilométert futott egy hónapban az autó. Szólt, amiatt is, hogy az ellenforradalom alatt rengeteg disznót vágtak és különféle árukkal együtt szállították Budapestre az íróknak. Nem tetszett az sem, hogy Illick elvtárs — a párttitkár — többször jutott külön munkához és úgy néz ki, mintha jogtalanul vett volna fel bért. — S amikor mindezeket nem hagytam szó nélkül — folytatta Lukács elvtárs — rájöttek, hogy nem állom meg a munkában a helyem. Leváltottak abból a munkakörből, amit csak azért vállaltam el, mert kértek rá ... Igaz, mérnököt hoztak a helyembe, s nem szólhatok, mert az képzettebb nálam. Az igaz, hogy nekem még ma sem adtak más munkakört.;; Mennyi keserűség, mennyi indulat gyűlt össze! Jogos és vélt sérelmek keveredése, amelyek hónapokig véka alá rejtve halmozódtak. Az indulat csak fokozódott, amikor látta, hogy a hibákat nem igyekeznek javítani. Szerinte olyan kéz kezet mos alapon megy a munka a gazdaságban. Illick párttitkár elvtárssal mindig jó barátok voltak és most épp ők a legnagyobb ellenfelek. Valaki a fülébe súgott, Illick elvtárs felült neki ..; A sok elégedetlenségből, a sok perpatvarból azután táborokra oszlott a pártszervezet. Pártmunkáról szó sem lehetett a gazdaságban. Arra nem jutott idő. Augusztus óta még taggyűlésük sem volt. Az országos pártkonferencia határozatait nem tárgyalták meg, hisz az erő, az idő másra forgácsolódon szét. Oktatás előkészítése — ki gondolt btt erre? Kié az igazság ? Minden úgy néz ki, mintha Lukács Antal elvtársnak lenne igaza. — Illick elvtárs a hibás. Tehát egyszerű a megoldás: Lukács elvtársat meg kell dicsérni, amiért harcolt az igazságért, Illick elvtársat pedig szigorú pártbüntetésben kell részesíteni szabálytalanságai' rossz magatartása miatt. Egyszerű, de mégsem így van. Lukács elvtárs jó ügyért harcolt. Állhatatosan, szilárdan követelte az igazságtételt. De... közben sok-sok hibát követett el. Fiatalos hevességgel, forróié jűséggel és sokszor bizony pártszerűtlenül indult harcba. A gazdaság augusztus 8-i taggyűlésen új vezetőségválasztást javasolt. Joga volt ehhez? Joga. Ahhoz azonban már nem, hogy még a taggyűlés előtt előkészítette az új választást. Valamennyi párttag nevét felírta egy papírra és szét akarta osztani. hogy titkos szavazással döntsenek: kik legyenek a pártvezetőség tagjai. Előre beszélt az elvtársakkal — s bizony ez pártszerűtlen. Az is eltávolította Lukács elvtárstól a dolgozókat, hogy durván, nyer. sen szállt szembe haragosaival, a gazdaságvezetőknek sem adta meg a tiszteletet. Mióta megsértették Lukács elvtársat, azóta szinte betegesen, állandóan gyűjti, keresi a hibákat. Csendes szóval Ahogy az ember hallgatta a herceghalomi elvtársak ügyét, szeretett volna az asztalra csapni. A párt tekintélyét járatták le a gazdaságban. Egymás ellen küzdöttek és a nagy munkájuk elvégzetlenül maradt. Olyan jól esett volna alaposan megmosni ezeknek az elvtársaknak a fejét és szemükbe mondani, mennyit ártottak. Hadd tudják meg. hogy mi nem vagyunk elnézőek, hadd érezzék felelősségüket! S ehelyett mi történt? Bori Rudolf elvtárs. a járási párt- bizottság titkára kezdett beszélni. De hol marad az alapos megmondás, hol a szemükbe vágás? Mi lesz az asztalra csapással? Úgy látszik semmi. Igazán semmi. Bori elvtárs nagyon csendesen, nagyon halkan beszélt. Egyszer sem emelte magasabbra a hangját. Mintha csak hangosan gondolkodott volna. — Ezzel az állami gazdasággal foglalkozott a járási párt- bizottság a legtöbbet — mondotta. — S nagyon fájt, hogy pont ilyen régi, tapasztalt, harcedzett elvtársakról van szó. Visszaemlékszem — mondotta Bori elvtárs —. hogy az ellenforradalom után már fúr- csállottam az elvtársak viselkedését. Egyszer azzal jöttek a járáshoz, hogy náluk nagyon jó a munkástanács, nincs vele semmi baj. Máskor meg megjelentek, szidták és becsmérelték a munkástanácsot. Bori elvtárs beszélt, beszélt. Olyan nagyon emberséges hangon. Úgy, hogy az emberek lehajtották fejüket szavainak súlya alatt. Azok, akik előbb még farkasszemet néztek, s meg voltak győződve, hogy csak a másik hibás, egymásután húzták összébb magukat, nézték mereven az asztal posztóval borított lapját, a földet. Lukács, Illick, Rozinán elvtársak arca élő tükörré vált. Mindenki leolvashatta tűzpiros arcukról: most értik, most igazán megértik, milyen súlyos a hibájuk, ök, a harcban edződött, a megbecsült párttagok mivé tették a gazdaság pártszervezetét! Maguk előtt látták a gazdaságot, álról bebizonyította az ellenség: fegyver nélkül is mennyit Iahet ártani. Lopják, rabolják az állam vagyonát és ők ahelyett, hogy azt védenék, tétlenül, megsemmisítve szemlélik. Kitárt ablakok Vélt és jogos sérelmek keveredése, makacs, indulatos emberek felháborodása — hogyan foszlott szét a bíráló, de nagyon szívhez szóló szavak nyomán! Akik hónapok óta durván sértegetik egymást, saját bőrükön érezhették: mit ér a finom, emberséges szó. Ha Bori elvtárs és a többi végrehajtó bizottsági tag tán elragadtatva fejezi ki magát és tényleg ledorongolással akarta volna az igazságot diadalra juttatni, a most lehajtott fejek dacosan néztek volna szembe a végrehajtó bizottság határozatával. így pedig csak nagyon fájt — kimondhatatlanul fájt a végrehajtó bizottság intése. Hiszen ők tényleg nem ezt akarták. ök valamennyien becsületesek, csak elfeledték, hogy valakiknek jót tesznek civako. dósukkal. Hová lett most mindez? Az biztos, hogy nem lesznek holnaptól kezdve a régi jóbarátok. Ilyen hirtelen nem megy az ilyesmi. De... De az biztos, hogy többet nem marják egymást. Az új vezetőségválasztáson, amit a VB kitűzött, majd a tagság eldönti, kik vezessék. S amit ők határoznak, ezek az elvtársak pártszerűen alávetik magúikat. A pártbüntetés, amit kapnak, már úgy tűnik, nem is büntetés — csak tanítás. Az ülés véget ért. A feszültség felengedett. Most száz ajtót is becsaphattak volna, senkit nem bántott volna. A füsttől alig lehetett már látni. Valakinek eszébe jutott és ablakot tárt. Csak úgy áradt be a verőfényes, csípős őszi levegő. Nagyot lélegzett mindenki és egymásra nevettek az elvtársak. Valahogy úgy érezték, ma ismét emberebb lett az ember..; Sági Ágnes A Hazafias Népfront Pest megyei mezőgazdasági bizottsági! megvitatta a megye hároméves mezőgazdasági tervét Egésznapos értekezlet a megyei építési osztályon A megye valamennyi járási és városi ipar- és műszaki csoportvezetői, valamint építési előadói részvételével egésznapos értekezletet tartottak hétfőn, a megyei tanácson. Az értekezleten az új házhelyeladási rendelet lebonyolításával kapcsolatos intézkedéseket tárgyaltak meg s az OTP megjelent kiküldötteivel megvitatták a végrehajtás gyakorlati problémáit. Majd a községfejlesztési tervvel foglalkoztak. A tízéves községfejlesztési terv előmunkálatai során most teszik meg az első lépéseiket. Járásonként két-két községet jelöltek ki, hogy november 9-ig készítsék el községfejlesztési tervüket. E községek tervei alapján készül el majd három éven belül mindenütt a tízéves községfejlesztési terv. A most kijelölt községek munkáját az Építési Minisztérium értékeli majd, s a négy legjobbat díjazni fogja. Az értekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy a községi tanácsok nem veszik komolyan e munkát. Pedig már két hete dolgozniok kellene rajta. Sokhelyütt azt mondják a tanácsoknál: „ne tervezzenek annyit, hanem adjanak valamit.;.” Nem akarják megérteni, hogy a községfejlesztési terv nem statisztikai adatgyűjtés, hanem a falu fejlesztésének záloga. Az értekezlet ezután az államigazgatási eljárásról szóló „négyes törvény” részleteit tárgyalta meg, majd érdekes beszámolót halottunk a főútvonalak beépítésének problémájáról. A főútvonalak beépítése, helyes arculatának kialakítása, fontos feladat Az értekezlet további részében Hámor Ferenc beszámolt a megjelentek előtt az állami költségvetés keretein belüli kút- és vízellátási problémákról. Majd a kiadott költség- vetési hitelek felhasználásának módozatait tárgyalták mag. Jól sikerült általános vitával zárult az egésznapos értekezlet. November 2—3 : ceglédi őszi vásár Az október 13-án megrendezésre került váci őszi vásárhoz hasonlóan november 2-án és 3-án Cegléden az országos állat- és kirakodóvásárral egy- időben szintén őszi vásárt rendez a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya; A vásárra 25 millió forint értékű áruval vonul fel a kereskedelem. amely főleg vegyesipari, ruházati és kultúrcikkefcből tevődik össze. A vásáron minden megkötöttség nélkül kap. hatók lesznek motorkerékpárok (Csepel, Danuvia, Pannó. nia stb.) is. A vendéglátóipar speciális ételekkel és kitűnő italokkal áll majd a vásárló- közönség szolgálatára; A Hazafias Népfront Pest megyei mezőgazdasági bizottsága hétfőn megvitatta a megye hároméves mezőgazdasági tervét. A terv összeállításakor a tanács mezőgazdasági osztálya abból indult ki, hogy a megye fő feladata Budapest ellátása, ezért elsősorban a zöldség- és gyümölcs-, valamint a tejtermelést kell fo- kozniok. A hároméves terv előirányzata szerint a megye zöldség- termelő területe 11 százalékkal nő és 3900 holdon telepítenek gyümölcsöst. A szarvasmarhaállományt 22, ezen belül a tehenek számát 28 százalékkal növelik, az egy tehénre jutó átlagos évi tej hozamot pedig a jelenlegi 2300 Literről 2500 literre emelik. A népfront mezőgazdasági bizottságának tagjai — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai, gyakorlati agronó- musok és egyéni gazdálkodók — általában egyetértettek a terv irányszámaival, de számos és az ország más területein is hasznosítható javaslar tót tettek azok eredményes megvalósítására. A talajerő növelés elősegítésére a bizottság elhatározta: az Agrokémiai Kutató Intézetben már feldolgozott adatok figyelembe vételével műtrá- gyakísérleteket kezdeményeznek a megye különböző vidékein, hogy pontosan megállaAzl nem^etLő^í művészi fotókiállítás képeitől = pítsák, milyen talajban meny- nyi műtrágya használata a 1 leggazdaságosabb az egyes nő-1 vényekhez. A gyümölcster-1 melés fejlesztésével kapcso-§ latban a bizottság szükséges-1 nek tartja, hogy a nagyüzemi § gyümölcsösöket vegyék körül | kerítéssel és az úgynevezett járulékos beruházásokra — § permetező felszerelések be-1 szerzésére, melléképületek 1 építésére — a lehetőségen be- | lül minél többet fordítsanak. | Javasolták, hogy az újabb te- § lepítéseknél elsősorban tör-§ petörzsű fákat ültessenek. | A bizottság elhatározta, § hogy két javaslatot az illető- | kés felsőbb szervekhez továb-1 bit. Az egyik indítvány az | állami gazdaságok nagyfokú 1 munkaerővándorlásának csők-1 kentésére, a másik a vágómar- 1 ha átvételi árára vonatkozik. I 31 kereskedelmi biiottsága Az országgyűlés kereskedel- | mi bizottsága 1957. évi októ-§ bér hó 18-án, pénteken dél- | előtt 9 órai kezdettel ülést | tart az Országházban. Napi-1 rend: Az 1957. kereskedelmi 1 terv háromnegyed évi teljes* | tése, a negyedik negyedévi 1 terv várható teljesítése, to- | vábbá a kereskedelemmel 1 kapcsolatos egyes kérdések. | = i. .......: A , Radler (Ausztria): Vasárnapi áhitat Börtönre ítélték a pátyi földművesszövetkezet sikkasztó felvásárlóját! Cseke Sándort 1955-ben felvásárlónak alkalmazta a pátyi földművesszövetkezet. Cseké- nek az volt a feladata, hogy zöldséget, gyümölcsöt, egyéb szabad árut vásároljon lel és neki kellett kezelni a bizományi műtrágyát is. Később arra is megbízást kapott, hogy bort vegyen. Cseke a legnagyobb fantá- ziát a borvásárlésban látta. A földművesszövetkezet úgy állapodott meg vele, hogy a bor literjéért legfeljebb 15 forintot fizethet akkor, ha az adót a földművesszövetkezetnek kell megfizetni, ha az adót a termelő fizeti ki, úgy a bort 17 forintért veheti át. Cseke elkezdte a bort vásárolni és azt jelentette a szövetkezetnek, hogy a boradót befizette. Ez azonban nem történt meg és így a boradó be nem fizetése révén 13 ezer forintot sikkasztott. Azzal pedig, hogy hami- sitott felvásárlási jegyek alapján a bor literjét drágábban számolta fel, 4500 forint maradt a zsebében. Almavásárlás során kilónként 5 forintot fizetett a termelőnek, a szövet-1 kezetnek viszont 5.50 forintot | számított fel és így 273 foiin-f tot keresett. A bizományi mű- | trágya eladásánál igen egysze-1 rűen járt el. Eladta az egész | mennyiséget és az összeget § megtartotta, mellyel 10 600 fo-1 rint haszonra tett szert Csekének ez a jövedelem | sem volt elég. A szövetkezettől | vett egy vadonatúj Csepel mo-1 torkerékpárt 7100 forintért és | ezt 1000 forint haszonnal egy | órán belül továbbadta. Ez év márciusában a pátyi \ Petőfi Tsz tehergépkocsijával | útra kelt Gyöngyössolymosra | borvásárlás céljából Kovácsi Imre üzemág vezetővel. Ko-1 vács elvitte magával vadonét-1 új Csepel motorkerékpárját. \ melyet eladott 10 000 forintért. | Cseke és Kovács ellen meg- | indult a büntető eljárás, mely-1 nek befejezéseképpen most ke-f rültek a Pestvidéki Járásbíró-| ság elé, ahol Csekét hűtlen ke- í zelésben és csalásban mondták | ki bűnösnek, amiért 1 évi 2 hó-1 napi börtönre ítélték. Kovács | 8 hónapi javító-nevelő munkát | kapott árdrágító üzérkedésért,~ Dr. S. Y. Chen: Teli tüdővel
