Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-13 / 141. szám

1957. OKTOBER 13. VASÁRNAP fíft •I teve» CfCirlap 3 ( Tflai fytyttikek ( 1 Egy tanítónő mesélte el | 1 az alábbi kis történetet. | | Egyik nap belépve az ősz. f I tályba, csodálkozva látta, § | hogy eléggé hézagosaik a | | padsorok. | | — A többiek, hol vannak? | | — kérdezte. | A hetes jelentette: | — Betegek. | — Igen, ez a haszontalan § | influenza — mondta a ta- | | nítónő és a gyerekek nem § | kis örömére így folytatta: | | — Gyerekek, mivel elég l | sokan hiányoznák, ma | | nem megyünk tovább, ha- | ! nem beszélgetünk. sMégpe- 1 1 dig a mesterséges holdról § | lesz szó. Jó? | — Nagyon jó lesz, tanító 1 I néni! — harsogták a még § | pöttömnyi másodikosok. | | sőt akadt olyan nebuló is, 1 | aki tapsra ragadtatta ma:- | 1 gát. § És röpködtek a kérdések | I a tanítónőtől és a gyere-f 1 kéktől egyaránt. | Egyszeresük felemelte | 1 kézéi a tanító néni. Csend | 1 lett. Amikor mindenki oda- | | figyelt. így szólt: I — Tartsa fel a kezét, aki | 1 tudja, milyen sebességgel ; 1 száguld ez a mesterséges | | hold. | Minden kis kéz a levegő- | I be emelkedett. | — kas — | ittMiiiMiiminiiHmnifHiHiiiHUHiimnmimiHHHmHiiiiUíií Egy újszerű kezdeményezés Áruértékesítő közösséget alakítottak a monori járás termelőszövetkezetei Az elmúlt hetekben a mo­nori járásnak mind a 19 ter­melőszövetkezetében közgyű­lést tartottak, ahol a tagok a járási áruértékesítő közösség megalakításáról tárgyaltak. Az áruértékesítő közösség létrehozását maga a minden­napi élet. a termelőszövetkeze­tek növekvő árutermelése tette szükségessé. Egyre több árut termelnek, amelyet a közeli piacokon nem tudnak értékesí­teni, s a szövetkezeti és az ál­lami kereskedelem sem tölti be teljes egészében árufelvásárló hivatását. Kupecek kezére sem akarják juttatni termelvényei- ket. Amint a közgyűléseken nem egyízben elhangzott, a közösség létrehozásával segítenek az államnak a piacok árszabályozásában és kikapcsolják a közvetítő kereskedelmet, tehát friss árut szállítanak a piacra. A tsz-tagok is jobban járnak, mert a budapesti piacokon jó árat kapnak áruikért. A gondolatot az adta a járási áruértékesítő közösség meg­alakításához. hogy több szövet­kezetnek már eddig is volt úgynevezett „standja“ Buda­pest egyes helyein. A Hunyadi és a Klauzál téren a vecsési Befejeződött a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezése A Népköztársaság Elnöki Tanácsának februárban a me­zőgazdasági ingatlanok tulaj­doni és használati viszonyai­nak rendezéséről kiadott 10. számú törvényerejű rendelet© előírta, hogy a földbirtokpoli­tikai intézkedésekből (tagosí­tás. földrendezés, közérdekű igénybevétel, stb.) mezőgazda­sági termelőszövetkezetek fel­oszlásából, illetőleg a termelő­szövetkezeti tagság megszűné­séből 'őrédő, • ibvábbá • '• a ter­melőszövetkezetek és más sze­mélyek között a föld- és épü­let tulajdonjogával, valamint használatával kapcsolatban keletkezett jogvitákat október 1-ig rendezni kell. A Földművelésügyi Minisz­térium földrendezési főosztá­lyának közlése szerint, a ren­delet végrehajtása az előírt határidőre megtörtént. Októ­ber 1-én mindenütt kialakítot­ták a földtulajdon és földhasz­nálat törvényes állapotát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendeletet a tanácsi és a szakigazgatási szervek a törvényerejű rendelet szélie­méhez és betűjéhez híven haj­tották végre. Mind a községi, mind a járási tanácsok a fel­merült kérelmek és panaszok elbírálásánál a lehetőségek ha­tárain belül a rendelkezésre álló földterületek felhasználá­sával orvosolták a jogos sérel­meket. Hátra van még néhány ad­minisztratív intézkedés — te- lekkönyvezás, nyilvántartásiba vétel, ©tb. — ami azonban már belső szakigazgatási feladat. Ezzel lényegében a törvény- erejű rendelet végrehajtása-, befejeződött. További ilyenirá­nyú kérelmek tehát nein ve­hetők figyelembe. Béke, a Rákóczi téri csarnok­ban pedig az üllői Hunyadi Tsz árusított eddig. Ezek a szö­vetkezetek azonban nem tud­ták minden időben biztosítani a friss árut, ugyanakkor több tsz eladási nehézségekkel küz­dött. Miért ne fognának össze az áruértékesítésben, is? E meggondolások alapján csatla­kozott a közösséghez a járás valamennyi termelőszövetke­zete. A 19 tsz nagymennyiségű és sok ezer forint értékű áruja értékesítésének megszervezése nem kis feladat és nagy körül­tekintést igényel. A közgyűléseken megvitat­ták a járási tanács mező- gazdasági osztályán dol­gozó szakemberek által ké­szített ..alapszabályterveze­tet’' Is, amely ismerteti az áruértékesítő szövetkezet célját, az értékesítés lebo­nyolítását, az elárusítók vi­szonyát a tsz-ekhez. a kö­zösség vezetését, ügykeze­lését és az ellenőrzést. Az alapszabály értelmében a Hunyadi téri, a Klauzál téri és Rákóczi téri vásárcsarnokok­ban zöldséget, gyümölcsöt, sze­mes- és egyéb terményeket árusítanak. Elárusító helyet létesítenek Csepelen a Vásár téren és Újpesten az István téri piacon. Az utóbbi két hp- lyen csak szemesterményeket ; értékesítenek. 1 Az elárusító helyek és álta­lában a közösség „alkalmazot­tai“ csak tsz-tagok lehetnek. Az áruértékesítő közösség legfőbb vezetősége a „gazda­sági bizottság”, amelynek mindegyik tsz-elnök tagja, vagy akit ezzel a tsz tagsága megbíz. A gazdasági bizottság ha­vonta háromtagú ellenőrző bizottságot választ tagjai közül akik ellenőrzik a piaci árusítást, a könyve­lést stlb árufelszállítás, elosztás stb módjairól, a könyvelésről, a pénzkezelésről. Úgy gondoljuk, hogy a mo­nori járás tsz ei termeívényeik árusításának ilyenformán váló megszervezésével helyes úton járnak. Újszerű a megyében, de talán az országban is ez a kezdeményezés, s reméljük, beválik. Kezdetben lehetnek nehézségek, hiszen gyakorlat­bán bizonyosodik majd be az elgondolás helyes, vagy helyte­len volta. Előre is elmondhat­juk azonban, hogy nem lesz „istencsapás“ — legfeljebb a spekulációra —, ha a tsz-ek nemcsak megtermelik, hanem jól értékesítik is áruikat. Több és nagyobb választékú lisztesáru lesz az üzletekben A kereskedelem felmérte az utolsó negyedév liszt- és lisz­tesáru szükségletét. A vártnál jobb gabonatermés következté­ben lehetőség lesz a következő három hónapban a minőséget javítani és új készítményekkel a választékot gazdagítani. így többek között Budapesten kí­vül a megyeszékhelyeken is forgalomba kerül a kilós cso­magolású duplagrizes rétes­liszt. Úgynevezett négy tojásos tésztát is árusítanak majd celofán csomagolásban és ki­sebb mennyiségben házirecept alapján készített tésztafélesé­geket is forgalomba hoznak. A háziasszonyok bizonyára szí­vesen fogadják majd a tetsze­tős, munkaigényes csiga, és más levestésztákat. A gyerme­keknek számokat ábrázoló apró levestészták készülnek. Egyéb lisztesáruból is bőségesen tud­ják fedezni a keresletet. MegjUt a gyarmatáru Az elmúlt napokban megér­keztek az első gyarmatáru szállítmányok. Fűszerféléken kívül zömében citrom érkezett. A következő hetekben foly­tatódik a szállítás, az év vé­géig a különféle déligyümöl­csökből több mint hatezer ton­na kerül forgalomba, citrom­ból például 3700 tonnát vár­nak, narancsból — ami való­színűleg csak november végén, december elején érkézik — 1200 tonna, mandarinból 400 torma érkezik. Kapunk még fügét, mazsolát, ananászt, kókuszdiót és mintegy,, 150 000 doboz szardimát. DIÁKLÁNYOK IS'tiffifli úr ősi mozaik Az alapszabály intézkedik az Jobban vigyázzanak a szülők gyermekeikre Pénteken délután Duna­keszin a szülők gondatlansága következtében egy teherautó elütötte Kövesdi Edit ötéves kislányt. A baleset az eléggé szűk és forgalmas váci ország­úton történt a tanácsháza előtt. Kövesdi Edit a megállóból ép­pen kiinduló autóbusz mögött akart az úttesten áthaladni, s csak akkor vette észre az autó­busszal szembe jövő teherautót, amikor már késő volt. A teher­autó vezetője, bár fékezett, nem tudta a balesetet meg­akadályozni. A kislány neki­rohant a teherautónak és nyílt combtörést szenvedett. A veszélyes útszakaszon már több gyermekbaleset, köztük halálos kimenetelű autógázolás is történt. Éppen ezért elsősor­ban a szülők érdeke, hogy fo­kozottabb gonddal vigyázzanak gyermekeikre. Vetítés. Áhítatos csendben gyönyör­ködnek a mesében és izgulnak a szép Aranyhaj és a hős vadász kalandjain, akiknek sorsát és sze­relmét a hűséges daj­ka egyengeti — hol Rókakoma, hol „csúf vén banya“ alakjában (igy mondja a föld­höz ragadt darabos és csikorgó szöveg). Gyurka, aki ötéves, töprengve kérdi: Apu, a rókadajka jó? Rá­csodálkozom: — Hát persze, hogy jó, kis­fiam, szereti Arany­hajat és mindent megtesz érte. Gyurka áthatóan néz rám és kimondja a szentenciát: — Akkor nem lehet csúnya vén banya. — És mikor értetlenül bámulok egy pilla­natra, kérdésként is nekem szegezi. — Ha jó. akkor hogy lehet csúnya? Amint a kérdésből is kitűnik, Gyurka egy kicsit leegyszerű­síti a dolgokat. Pél­dául fogalma sincs a Baudlaire-i esztéti­káról, nem olvasta a KÉPEK‘ a gyerekszobából Romlás virágait és nem tudja, hogy „A szép szörnyű — a szörnyű szép“. Gyur­ka a szocialista rea­lizmust sem ismeri és nem hallott még az igaz és a szép el­választhatatlan egy­ségéről. És mégis, a jó és a szép nála el­választhatatlan, mint ahogy a hamis és a hazug összefonódik benne a rút képzeté­vel. „Igazad van, Gyur­ka fiam, a hanyag fordító nem tudta azt, amit a tiszta embe­rek és a romlatlan emberkék tudnak és vallanak. Helyesbí­teni kell a mesét..-, a róka-dajka ezentúl minden vetítésnél szép öregasszony lesz.“ Hej, ha az életben is ilyen könnyen te­remthetnénk össz­hangot a jó és szép között! Azt gondolom, ha Gyurka és a Gyur­kák segítenek majd, menni fog ez is, * öcskösöm, a 7 éves Pisti születésnapot ünnepel és pedig új­szerű módon. Szemé­lyesen válogathat já­tékot az Úttörő Áru­házban. Egy ágyúba szeret bele és a mama egy gyenge pillanatá­ban hozzájárul. Az­tán megbánja a mama és amikor Pis­ti otthon az építőkö­vekből várat épít, az új ágyút is beleszer­kesztve, „elvi okok­ból“ nem akarja meg­nézni f ia művét. A gyerek teljesen letörik. Egy darabig könnyesen és dühö­sen nézi a várat, az­tán vadul nekilát és nem telik bele né­hány perc és ragyo­gó arccal megjelenik a konyhában. „Most nézd meg anyu!" Érdemes volt meg­nézni. A várból csil­lagvizsgálót varázsolt Csak az óra második felében enged fel némiképp a han­gulat. A fizika új tételével is­merkednek a lányok. Ismer­kednék a szó szoros értelmé­ben; amíg Páhán tanár úr ma­gyaráz, ők végzik el a külön­böző kísérleteket. De fecse­gésre, felesleges szószaporí­tásra most sincs idő. Aki lan­kadna figyelemben, máris szólítja ki a tanár, hogy foly­tassa ő tovább a kísérletet, így aztán érthető, ha oly von­zó, megkapó ez a fizikaóra, hogy szinte észre sem veszik, máris megszólal az udvaron a kisharang. A szőke csoda B. Mária. Negyedikes. Csi­nos, karcsú lány. És szorgal­mas is. A tanulást illetően ta­nárnak, osztályfőnöknek nem lehet panasza rá Jelesen vé­gezte a harmadik osztályt. Mégis sok baj volt már vele. Ül a padban, zöld düftin ka­bátja lezseren a vállára dob­va. Hosszú, aranyszőke haja a válláig ér, s hidrogénről árul­kodik. Igen, B. Mária festi a haját. Néhány héttel ezelőtt még ezüstszínű hajzuhatag keretezte bájos arcát. Most aranyszőke. S hogy két hét múlva milyen lesz, nem tudni még. Szomorú története van. Csaknem egy esztendeig sú­lyos betegen feküdt kórház­ban s odahaza. Amióta fel­gyógyult, s újra egészséges, szülei azt sem tudják, mivel kedveskedjenek neki. Talán nem is tudna kívánni olyat, amit ne teljesítenének azonnal. S ha kell, a szülők szembe- száilnak még a tanárokkal és az igazgatóval is, hogy meg­védjék Mária vélt igazát. Szá­mukra egyetlen dolog fontos csupán: kislányuk boldogsá­ga. De vajon egy tizennyolc esztendős lánynak csak a leg­modernebb divat szerint ké­szült ruha és a rikítóra fes­tett haj jelenti az igazi bol­dogságot? Ugye, ezt önök sem hiszik, kedves édesanya és édesapa? Ha olykor-olykor visszagondolnak saját ifjúsá­gukra, bizonyosan rájönnek majd arra, hogy nem a külső­ségekben kell keresni az igazi boldogságot I Megosztott szív V. Ildikó. Az Arany János Gimnázium harmadikos diákja. Kedvenc tárgya az irodalom és a biológia. Még nem dön­tött, mi legyen, ha befejezte gimnáziumi tanulmányait. Igaz, az idő sem sürgeti; Szíwel-lélekkel tanulja hát továbbra is kedvenc tantár­gyait. Közben olykor-olyko' eljár a kórházba, hogy elles­sen valamit az orvosi hivatás­ból, máskor meg, ha magára marad gondolataival, az írás­sal kísérletezik. Há'szépségvérsényf, rfendez- nének, minaéri'bizonnyal az esélyesek közé tartozna. (Sze­rencsére eddig még senki sem gondolt ilyesmire itt Nagy­kőrösön. Ildikó sem.) Finom­ívű arca csupa elevenség, csak az álla bontja meg kis­sé a vonalak harmóniáját, s makacs természetről árulko­dik. Ezt nyomban be is ismeri; Nagy, kék szeme maga a meg­elevenedett jókedv és vidám­ság. Csak ha hosszan elnézi az ember, akkor véli felfedezni a nevető szempár sarkában a szomorúság megbúvó kicsiny virágát. Olykor, ha komolyra fordítja a szót, ez kicsendül a hangjából is. bár nagyon ügyel arra, hogy leplezze szíve bána­tát. Két anyja van. Az édes, aki­vel itt él Nagykőrösön, s a modem lányok okos rajongá­sával szereti. A másik távol, Pesten ék Az is kedves a sze­mében, hiszen szeretett édes­apja törvényes felesége. A má­sodik. Az elsőt itt hagyta — neki. Tiszta szívből szereti mind a hármukat. Gyakran találko­zik is velük. Mégis nehéz, na­gyon nehéz három felé oszta­ni a szívét, amelvben már egv negyedik is egyre sürgetőbben kér helyet. A jövendőbeli. S amint fogynak majd a hetek és hónapok, talán éppen a ne­gyedik lesz számára a legked­vesebb. Érthető. Nehéz meg­osztott szívvel élni már érett ésszel, de még fiatalon. Mennyivel szebb, s boldo­gabb is lehetett volna az élete! Prukner Pál a fiú, az ágyú csöve az ég felé irányult és a „távcső“ alatt egy félszemű mackó ágaskodott. Pisti dia­dalmasan vágta ki: — Látod anyu, a maci is a műholdat nézi. ★ Minden irodalmi retusálás nélkül, mint a gyerekszoba fürge és tárgyilagos króni­kása iktatom ide a ma reggel ellesett beszélgetést. Az előz. meny röviden az, hogy Jutka óvodást játszik a két kisebbel és kiosztja közöttük \ a különféle méretű, \ színű, sokféle nevű: és változatos állapotú \ babákat. Gyurkának \ két négerbaba jut és ; kötözködő jellem lé- \ vén, no meg fél : szemmel a másik ki- \ esi felé sandítva, fii. i takozik. Fehér babát \ követel. Jutka, aki \ most éppen tíz éves, \ így beszél a fiú lel- \ kére: „Te nem szereted \ a néger babákat? Tu- l dód milyen csúnya j dolog a faji elkülönii- \ lés?“ Szántó Miklós Ha filmes lennék, minden bizonnyal nem kerülném el Nagykőrös városét, ahol any- nyi csinos, kedves diáklány él, s tanul. Szőkék, barnák, feke­téit, némelyüknek válláig ér elomló haja, de többségük rö­vid, modern frizurát visel. A papucscipő, tenyérnyi széles gumiöv, legyezős szoknya itt is hódít, s pontosan ismerik, í sőt úton-útfélem dúdolják a legújabb slágereket Hétköznap könnyű felismer­ni őket Arany-jelvénnyel dí­szített sapkájukról. Vasárnap azonban alig egy-kettőt látni közülük a fekete iskolasapka- ban — leginkább csak az el­sősöket —, mintha nem is járnának lányok a nagykőrösi gimnáziumba. Pedig a számok egészen mást mutatnak. Az elmúlt esztendőkben mindin­kább eltolódott az arány a fiúk és a lányok között, ez utóbbiak javára. S ma már ott tarta­nak, hogy például a gólya-bál rendezői azon töprengenek: nem hívnak meg minden osz­tályt — elsősorban a lányosz- tályokat —, mert egyikük sem ; szeretne petrezselymet árulni í a bálon. Talán éppen ezért ifi i barátkoznak meg olyan nehe- : zen a sapka és a formaruha ! gondolatával. Fizikaóra a IV/c-ben Híres osztály a IV/c. A leg­jobb az iskolában. Az elmúlt három év alatt öt alkalommal nyerték el az Arany János- osztály kitüntető címet, amely ma is ott ragyog arany be­tűkkel tantermük ajtaján. Az idén sem szeretnék elveszíte­ni. Amikor benyitunk, huszon­hét lány ül a tanteremben. Legtöbbjük buzgón hajol füze­te fölé. Csend van, csak a fe­lelő, az eminens Gábor Anna halk, de magabiztos hangját hallani. A körmozgás egyik bo­nyolult számítását végzi a táblánál — láthatóan otthono- : san mozogva a tangensek és cotangensek birodalmában. Anna ezúttal is remekel. A példát sikerrel oldja meg, de Páhán István fizikatanár már­is diktálja a következőt. A táblánál továbbra is Anna ma­rad. de a megoldás egyes rész­leteit ezúttal a töbhi lányra bízza a tanár. így az egész osztály részt vesz a példa ki­dolgozásában, s közben nincs figyelmetlenség, nincs tere- fere. Igaz, idő sem igen jut most erre. Ismétel a IV/c. Már most, a tanév kezdetén készül­nek az érettségire^

Next

/
Oldalképek
Tartalom