Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-01 / 130. szám

1957. OKTOBER 1. KEDD

'"Wtirlap

S

Méltóan a párt hős harcosának emlékéhez

Ragyogó napsütés köszöntött

Szentendrére szeptember 29- én, a néphadsereg napján. A iáktól övezett sportpálya is ünnepi díszbe öltözött ez alkalomból, hiszen a város és a járás lakossága nemcsak békénk védelmezőit, szocialista hazánk hű katonafiait ünnepelte e napon, hanem a proletárhaitalom védelmére felfegyverzett munkásőrséget is. A járás dolgozói szeretet ük és megbecsülésük kifejezéseként gazdagon hímzett vörös csapatzászlót ajándékoztak a munkásőrség szentendrei zászlóaljának, amely e naptól kezdve az 1956. december 10-én mártírhalált halt Biksiza Miklós nevét viseli;

Délelőtt 10 órára tűzték ki a névadó és zászlóavató ünnepség kezdetét, de a város apraja-nagyja, a főváros, valamint a megye járásainak

küldöttei már jóval előbb gyülekeztek az ünnepség színhelyén. Bent a sportpályán katonás rendben várakozott a zászlóalj, amelynek soraiban nem egy „19“-e9 veterán és egykori KIMSZ-tag, s még több „45"- ös harcos szorította keményen a néptől kapott fegyvert.

Pontban 10 órakor a zászlóalj jobbszámyán elhelyezkedő honvéd zenekarból felhangzott a díszjel. Sápi Lajos, a munkásőr-zászlóalj parancsnokának harsány „Vigyázz! Középre nézz!" — vezényszava, majd katonás jelentés- tétel után, Arató Jenő ezredes, a Pest megyei munkásőrség parancsnoka felolvasta a munkásőrség országos parancsnokának düszparancsát;

Az ünnepi beszédet az MSZMP szentendrei járási

végrehajtó bizottságának első

titkára mondotta. A járás dolgozói által adományozott vörös zászlót Preisner Gyula, a Budakalászi Gyapjúszövetgyár igazgatója adta át a munkásőr zászlóaljnak. Rövid köszöntőjében kifejezte a járás valamennyi dolgozójának azt a hitét, hogy a munkásőrség, méltón a mártírhalált halt hős, Biksza Miklós emlékéhez, becsülettel teljesíti feladatát a proletárhatalom védelmében. A néphatalom eszméjét kifejező zászlóra a névadó kommunista mártír távollevő özvegye helyett, Biksza Miklósné húga, Léé Lászlóné kötötte fel az első szalagot. Utána a megyei, valamint a járási párt- és tanácsszervek. tömeg-szervezetek, iskolák, községek, üzemek, termelőszöve1: izetek küldöttei helyezték el szalagjaikat. Rövid idő alatt vörös, piros, fehér, zöld és kék színekben pompázó szalagerdő borította be a munkásőrjelvénnyel ékesített selyemlobogót. Eközben a Pomázi Posztógyár óvodásai az „óvó nénik“ felügyelete alatt fáradhatatlanul járták a muntbásőr zászlóalj sorait és egy-egy vörös szegfűt tűztek a rounfeásőrök gomblyukaiba.

Az ünnepség befejező aktusaként a közönség és az ünnepség elnöksége előtt díszmenetben vonult el a zászlóalj. A részvevők lelkes tapssal fejezték ki szeretetüket az erőt és fegyelmet sugárzó egység láttán. Joggal érezték: a Biksza Miklós nevét viselő szentendrei munkásőr zászlóalj a járás legjobb, legodaadóbb harcosait egyesíti saradban.

★

Monoron a pártbizottság székhaza előtt a monori járás

munkásőr százada zászlóavató

ünnepélyt tartott. A munkásszázad a díszparancs fölolvasása után a Köztársaság téren hősi halált halt Bata Ferenc alhadnagy nevét vette fel.

Az ünnepi beszédet Püspöki Károly, a monori járási pártbizottság titkára tartotta.

A mai napon — mondotta Püspöki elvtárs — kettős ünnepet tartunk. Ünnepeljük néphadseregünk napját és ünnepeljük a monori járási munkásőr század névadó és zászlóavató ünnepét.

Az ellenforradalomról szólva, megállapította, hogy fegyveres testületeink színe-java, a legénységi állomány és a tisztikar jó része is becsülettel, híven teljesítette esküjében vállalt kötelességét. Fegyveres erőink becsülete érdekében meg kell mondani azt az igazságot, hogy októberben nem a hadsereg és nem a belső karhatalom vált árulóvá, hanem a parancsnoki karban meghúzódó ellenséges, revizionista elemek. A továbbiakban megállapította, hogy nem a „felkelők”, a nemzetőrök és i az ellenforradalmárok szereztek dicsőséget a magyar népnek. hanem azok a kommunisták, munkások, karhatal- misták, akik a szovjet csapatok segítségére támaszkodva torkon ragadták a halállistákat összeállító pogrom-lovagokat.

Befejezésül, a munkásőrség 1 jelentőségét ismertette Püspöki elvtárs. Végül Bata Ferenc elvtárs emlékét, idézve, arra kérte a munkásőröket, hogy legyenek méltóak a zászlóhoz, amelyet átvettek és legyenek méltóak Bata Ferenc és a töb- I bi hős szelleméhez; j A beszéd után Bata Ferenc

Preisner Gyula (balról a harmadik) rövid üdvözlő beszéd kíséretében adja át a csapatzászlót

A KIOSZ JELENTI:

Komoly erőfeszítések a kisiparosok jövő évi jobb anyagellátása érdekében

A magánJdsdpar különböző szakmái álltai használt több száz anyag közül sok a gazdálkodás alá vont, de nem kevés azoknak az anyagoknak a száma sem, amelyeket szabad (lakossági) forgalomban lehet beszerezni. Ezek közül néhány anyag megszerzése — miután hiánycikk — szinte a lehetetlennel határos, tehát szervezett ellátás formájában kell beszerzésűikről gondoskodni;

A KIOSZ központ anyagosztálya most állította össze a magánkisipar 1958. évi várható anyagszükségletét azokból az anyagokiból (közel 300), amelyekből népgazdasági méretben számottevő mennyiséget használ fel a kisiparosság. A feladat nem könnyű.

A kisiparos nem előre elkészített terv alapján dolgozik, munkáját a lakosság, a kereskedelem, a vállalatok igénye, az exportlehetőség, az iniport- megtakarítás időről időre változó szükségessége határozza meg.

Hcgyan történik mégis az egyes anyagokból a kisipar szükségletének meghatározása?

Átlagfejadagok alapján, ösz- szeisíléssel. Ez azonban nem egyszerű dolog. Nem egy anyagot sok szakma használ, különböző mennyiségi szükséglettel. Egyik vagy másik anyagból sokszor ugyanazon szakmabelinek is változó az igénye (pl. a falusi cipész inkább használja a bakancsnak való vixosbőrt, míg a városbeli cipész jobban keresi a króroos cserzésű felsőbőrt). De változik egy-egy anyagból az igény egyénenként, a forgalom szerint is.

A jövő évi jobb anyagellátás érdekében az 1958. évi magán kisipari anyagszükséglet összeállításának

munkájába a KIOSZ anyefőosztálya bevonta a legjobb szakiparosofeat,

szakcsoportvezetőket.

Ez a módszer újszerű; Célja nemcsak a szakmai tapasztalatok felhasználása, messzemenő támaszkodás az elismerten jó szakemberek véleményére, hanem az is, hogy maga a szakma vegyen részt saját anyagszükségletének felmérésében, az anyagellátás ifei- afakításában.

Az érdekeltek örömmel kapcsolódtak be a munikába és tudásuk legjavát adva, komoly segítséget adtak ahhoz, hogy a jövő évi anyagszükség- leti terv szakmailag sokkal megalapozottabb legyen, mint az eddigi években.

Reméljük, hogy az alaposabban felépített és indokolt terv az ellátást megállapító szervek részére is több segítséget ad. Természetes azonban, hogy az anyagellátás mértéke egy- egy anyagból döntően az ország jövő évi lehetőségeitől függA megnövekedett kisiparoslétszám nem egy anyagnál komoly feladat elé állítja nemcsak gazdasági szerveinket, hanem az egész népgazdaságot is.

Az országban több miint 16 ezren használnak fel cipész- anyagot. Ez a létszám néhány kilogrammos havi ellátás mellett is évi 50—100 vagon kru- pontalp biztosítását igényli, csak a kisipar részére. Ahhoz, hogy 13 ezer asztalos havonta rendszeresen néhány tized köbméter fűrészárut kapjon, közel 70 ezer köbméter anyagról kell gondoskodni;

Ezen óriási mennyiség biztosítása — ha egyáltalában lehetséges — hatalmas erőfeszítésieket igényel.

A KIOSZ eljuttatta az illetékes szervekhez a magán kisipar 1958. évi igényét azokból az anyagokból is, amelyekből a kisipar részére külön ellátást nem biztosítottak.

Ilyenek: a lényegesebb szabadforgalmú cikkek (pl. bútorszövet, drill, samottáru, villanyszerelés'! anyagok, etb.), továbbá azok az anyagok, amelyekből a kisipar ellátása sok más felhasználóval együtt egy átfogóién megállapított anyagmennyiségből történik. Ezzel azt kívánta a szervezet elérni, hogy a kérdéses anyagból a

gazdálkodó szervek, a belkereskedelem, már jóelőire ismerje a magánkúsiipar szükségletét. Reméljük, hogy ez a gondos és előrelátó munkamódszer meghozza a jövő évben a kellő eredményit, a jobb ellátást.

* édesapja fia emlékét idézte és megköszönte az irántuk érzett mély részvétet.

A szép. bensőséges ünnepély — amelyen megjelent Horváth András elvtárs, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Fekete Sándor elvtárs, az országos munkásőr parancsnokság részéről —- nívós kultúrműsorral ért véget;

Szezon végén

a Nagykőrösi Konzervgyárban

A képen Orosz Egonná, Fehér Mária és Tóth Mária. Körtebefőttet készítenek

A konzervgyártási szezonnak lassan vége. A meglevő nyersanyagból még körülbelül október közepéig tudnak dolgozni, majd a szokásos téli munka következik, a félkészgyártmányok feldolgozása, a csomagolás és a szállítás.

Mi minden készült az idény alatt? Két és félmillió kilogramm zöldborsó konzerv, 1 800 000 kilogramm csemege- uborka, 1 400 000 kilogramm lecsó (ennek gyártása még nem fejeződött be). 900 000 kiló paradicsompüré, még ezt is

gyártják, 1 500 000 kiló sárga« barack, 300 000 kiló sárga; barack dzsem. 400 000 liter gyümölcsbor, ezenkívül sok befőtt, dzsem, íz, különböző készítmények, savanyúságok, bab, tök, spárga, töltenivaló paprika stb. Úgy is lehetne mondani, hogy mindaz, ami szem-szájnak ingere, megtalálható a gj ír raktáraiban.

Kissé aggódva tekintenek a gyárban a negyedik negyedév elé. Kevés árut rendelt tőlük a kereskedelem. Azelőtt sok száraztésztát készítettek télen,

Ne haragudjék, hogy ismeretlenül lapunk hasábjain levéllel fordulok önhöz, de Cegléden jártam, s akaratlanul is megakadt szemem a hatalmas hirdetményeken, melyek a város legkülönbözőbb pontjain tudatják a „tánckedvelő fiatalokkal, hogy október 1-én, kedden, új tánckurzus kezdődik".

A hirdetmény ezek után felsorolja, hogy mi mindent tanulhatnak meg a tándked- velő fiatalok. Így a szvinget, bugi-vugit, mambót, csa-csa- csát. Őszintén szólva mély megelégedés töltött el, amikor mindezt elolvastam. Hiszen igaz is, tűrhetetlen, hogy a legkisebb faluban is csa-csa- csázndk, de a ceglédi fiatalok még nem rophatják ezt az igazi „nemzeti" táncot. Ne értsen félre: nem vagyok elfogult, szűklátókörű stb., aki azt kívánná, hogy csakis csűr- döngölőt járjanak fiataljaink. Nem. Járjanaík modern táncokat is, hiszen a swing, a rumba és a többi tánc is járható úgy, hogy a legszalonképesebb legyen. De a hirdetményen felsorolt tánc káváidé?

Helytelen volt. hogy hosszú éveiken keresztül úgy tettünk a nyugati modern táncckkal, mintha nem is léteznének. De én úgy gondolom, helytelen az is, ha most átvesszük a Nyugat táncőrületét és tangó, keringő helyett csa-csa-csá-t tanítunk fiataljainknak. És engedje meg, hogy mindezek után még csak egy dologra: hívjam fel figyelmét: a hirdetményen íközölt lista nem teljes.

Hiszen kimaradt onnét a „vágyva várt” Rock and roll és a Calypso. Gondoljon csak arra, hová juthatnak a ceglédi fiatalok, ha nem tudnak Rock and roll-ozni, s ha a Rock and roll nyomán nem támadhat annyi botrány, mint a környező kapitalista államokban, akkor rendőrségünknek is mi dolga lesz?

Szórakozzanak, táncoljanak fiataljaink. Jó dolog ez, s jó dolog az is, ha önnél megtanulják a tánc alapelemeit. De gondoljon arra, hogy soha ne menjünk tovább, mint a jó ízlés határáig.

Üdvözli önt: Mészáros Ottó

Albérleti szoba—500 forint lelépésért

Andrási Márton a közelmúltban találkozott Budaörsön egyik ismerésével, Gödér Jánossal, akihez így szólt:

— Én elköltözöm Űjszent- margitára és mivel tudom, hogy te lakást keresel, eladom neked ötszáz forintért azt a szobát, ahol lakom.

Gödér nagyon megörült az ajánlatnak és az ügylet perceken belül létrejött. Andrási megkapta az ötszáz forintot, és a továbbiakban abban egyeztek meg, hogy reggel, elköltözése után átadja a kulcsot is Gödörnek. Másnap meg is jelent Gödér lakásán, odaadta neki a kulcsot, ő pedig eltávozott. Gödér ezután fölrakta a bútorát egy kocsira és beállított Andrási volt lakására, az Uzsoki köz 10. ezámú házba. Mikor a kulcsot a zárba ülesztette, megjelent a másik lakó, Bajkó Istvánná, aki meglepve látta, hogy Gödér be akar költözni. Éles szóváltás keletkezett köztük és ennek során kiderült, hogy a ház és a lakás Bajkónéé, Andrási csupán albérletbe vette ki az egyik szobát. Keresni kezdték Andrásit, de nem találták meg, mert időközben már árkon-bokron túl volt

Gödér megtette a feljelentést a budai járási kapitányságon, ahol megindították az eljárást és kihallgatták Andrásit, aki nem tagadta az ötszáz forint felvételét, de azt mondotta, hogy ezt Gö- dértői költözési költségekre kapta;

Állítását Gödér megcáfolta és igy csalás miatt megindították ellene az eljárást.

Most kevesebbre van szükség, mert a beadás eltörlése után csökkent e cikkek kereslete. A mustsűrítés is kisebb mértékben történik, mint eddig, mert a mustbeadás is megszűnt.

Sok főzelékfélét adtak és adnak el a Német Demokratikus Köztársaságnak. Most csökkentették a rendelést. Ennek oka, hogy a tavaly kiesett két- hónapi mennyiséget az idén szállította a gyár. A németek viszont jogosan azt mondják, hogy visszafelé nem tudnak enni;

Az elkövetkezendő időszak, ban nagy feladatot jelent az

exportszállítmányok útbaindí- tása. Az elmúlt héten és ezen a héten már megkezdődik a szállítás. Száz tonna hordós paradicsom megy Nyugat- Németországba, 60 tonna káposztával töltött paprika és 10 tonna meggyiz a Német Demokratikus Köztársaságba, 40 tonna dobozos paradicsompüré Finnországba, 150 tonna zöld- borsókonzerv indul útjára Csehszlovákiába, és így tovább. A nagyobb méretű exportszállítás azonban október közepe táján kezdődik, amikor már naponta 8—10—12 vagon áru indul külföldre.

Olajos paprika „hegy”. Ilyen gúlákba rakják a kész be- főtteket a raktárban