Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-05 / 134. szám

1957. OKTOBER 5. SZOMBAT ““^fCirlap Belterjes gazdálkodás — virágzó élet Egy példamutató termelőszövetkezet eredményei 1 Valami egészen szokatlan jó hangulat keríti hatalmába az embert, ha akárcsak néhány órát is beszélget a ceglédi Dó­zsa Népe Szövetkezet vezetői-' vei, dolgozóival, s körültekint a gazdaságban. Pillanatnyilag tíz G—35-ös traktor dolgozik a szövetkezet területén, ebből öt a vetőszán­tást és vetést végzi, egy lu­cernát csépel, egy silóz. van azután olyan is, amelyik tár­csáz és gyűrűshengerez. Az istálló környékén példás rend. Sertéseik Cornwall, kö- zépnagy hússertés, mangalica, külön fajtatiszta tenyészetek­ben: igazi nagyüzemi a gaz­daság jellege, akár a növény- termesztést, akár az állatte­nyésztést nézzük. Hát még ha sikerül igazán átállniok. a bel­terjességre! ' . Eredmények — tervek Hogy mit értenék ezen? Ta­lán meglepő, de elsősorban a húszholdas kertészet területi csökkentését, a faiskola kibő­vítését és a dísznövénykerté­szet területének jobb kihasz­nálását. A faiskolában idén is egy vagon zöldségfélét és 140 mázsa hagymát termesz­tettek. Ám ez csak a kezdet. Jövő tavászi a ugyanis 40 hold­ról 100 holdra emelik a hete- rózis kukbrica vetésterületét és 60 holdon lucernamagot termesztenek. Ez az utóbbi mintegy félmilliós jövedelmet biztosít a termelőszövetkezet­nek. A 33 holdas halastó 60 mázsa halat ad az idén: érté­ke 100 ezer forint. Százötven- ezer forint értékű nádat és 10 ezer forint értékű gyékényt, vesznek le még ezen kívül er­ről a 33 holdról. Most derül ki, hogy ennek a szövetkezetnek a gazdálko­dása merőben különbözik bár­melyik termelőszövetkezetétől a megyében. Az idei évben egyetlen fil­lér állami hitelt fel nem vet­tek, ezzel szemben, kereken egymilliókétszázezer forintot fizetnek ki hiteltörlesztések fejében. Ne szidjuk most" a volt Nágy Sztálin Tsz-t, az elődjüket, hi­szen szidták is, dicsérték is azt már éppen eleget, legin­kább érdemtelenül. Meg kell azonban mondani, hogy 800 ezer forintnyi múlt évi mér- _ Jéghiány az -utódára, a Dózsa ft Népére szakadt és ezen kívül esedékessé vált az idén 400 000 MfiiiiiMiHiiiiiiiiiiitiiiiiMiiiiiiiiiiimfiiiMiiimiiiiiimiuiiiiHiii forint közép- és hosszúlejára­tú hitel, amit megint csak ki kell fizetni. Hajaj, ez az 1 200 000 nagyon hiányzik a zárszámadásnál, hiszen 14—15 forinttal emelné meg a pénz- beni juttatást. Még annak el­lenére is hiányzik, hogy a szö­vetkezetben kiváló a közösségi szellem és a munkakedv és a 14 forintok nélkül is 50 fönn. fon felül lesz a munkaegység­részesedés értéke. Jövőre már adósság nélkül Nem, egyáltalán nem pa­naszképpen mondják ezt, s ta­lán ez a legszokatlanabb az egész ött-tartózkodásunk alatt, hogy egyetlen panaszos szót nem hallani a termelőszövet­kezet dolgozóitól. Viszont el­mondják, hogy a rendkívül nagy adósságok kifizetése után, jövőre már más lesz a jövedeiemrészesedás és ezek ellenére idén is körülbelül 80 ezer forintot ruháznak be sa­ját erejükből. Nyolcvanezer forint? Alig kezdtük tüzete­sebben firtatni. máris kiderül, hogy ez a számvetés erősen elnagyolt. Hiszen a Zetor egy­magában 58 ezer forintba ke­rült. 11 ezer forintot fizettek ki a két úi vetőgépért. A Kul­tivator több min* kétezer, a halivadék 16 ezer. Ez már ma­ga megközelíti a 00 ezer fo­rintot. Vettek viszont még egyebet is. A magtárban — beszélgetés közben, szinte vé­letlenül rábukkanunk az ír -szelektorra- Vettek _ ezenkívül egy gumivulkanizáló villany­motort kétezerért, azután öl szén, naay teihozamú tehenei a "kiselejtezettek he! véve 31 ezerért, s vesznek mát tájabl tizet, csak leaven idejük el­menni Bonyhádra. hogv fai tatiszta jószággal frissíthessél! fel az állatállományukat. — Bonyhádi, itt. a Duna— Tisza közi homokon? Mibő szándékoznak eltartani ezt a: ! igényes jószágot? - í — Amiatt nem aggódunk j Olyan vetésforgóval dolgo j zűrje, hogy takarmánnyá győzzük' a marhaállományt ha mégolyán igényes is — vá laszol Radosza Miklós elnök. Egy kis számvetés Persze, ha csupán azér mentünk volna, hogy a dicsek véseikét meghallgassuk, akko: is tele írhatnánk egy égés: füzetet. Mert a vásárlások < felsoroltakkal sem értek vé­get. Hatvanháromezer forint értékben beszerezték már az összes jövő évi műtrágyát és 15 ezer forintot fizettek ki egy újonnan belépő méhész­szakember. Szilágyi Benedek 16 családos méheséért. Újabb 14 két-kétcsaládos kaptárt szándékoznak vásárolni 28 ezerért. Ha tehát a forgóalap­ból vett műtrágyát nem szá­mítjuk. akkor is megállapít­ható, hogy igen szerények vol­tak a számvetés elején, ami­kor 80 ezer forintot emleget­tek. Ugyanis nem kevesebb, mint 150 ezer forintot fizettek kj saját erőből állami hitel nélkül, már eddig is az idei, adósságokkal terhelt gazdasá­gi évben. De hátra van még a 28 ezer forintos méhvásárlás és a 10 bonyhádi tehén ára. Talán nem csalódunk, ha azt mondjuk: az 1 200 000 forintos adósság-visszafizetés mellett idén év végére további 200 000 forintot ruháznak be minden­féle külső segítség nélkül. Igen, mert a Dózsa Népe Cegléd földjeinek a leglelkét bírja — hangzott egy ellenve­tés. amikor elmeséltük a vá­rosban. Nos, a megyét ismer­ve elmondhatjuk, hogy nem éppen Ceglédnek vannak a legjobb földjei és ezen a vi­déken sem az a terület a leg­jobb. amelyen a Dózsa Népe gazdálkodik, hanem a gazdál­kodás hogyaniáról és miként­jéről már sokkal részleteseb­ben kellene beszélni. A maguk erejéből Ott jártunkkor azzal az ér- | zéssel búcsúztunk, hogy a volt | Nagy Sztálin TermelSszövet- j kezet tagságának a leglava I gyűlt itt össze a Dózsa Népé- 1 ben, olyan hozzáértő, szorgal- : más és becsületes parpíztem- I berek, akik az ellenforrada- j lom idején tanulták meg be­csülni a közös gazdaságot. Ki- l váló szakembereket állítottak ! a vezető helyekre, maguk pe- j dig sem testi erejüket, sem az j anyagi erőt nem kímélve, tö- ! kéletes agrotechnikával érnek el egészen kimagasló termés- eredményeket. Végezetül pe­dig a belterjes gazdálkodás­nak is megértették a lénye­gét: minél kevesebb ráfordí­tással minél nagyobb hozamo- i kát elérni az állattenyésztés­ben, a növénytermesztésben i egyaránt. Hol ka Vilmos RITKA GYŰJTEMÉNY | Johann Oetiker, 82 észtén- § dós zürichi író birtokában van | a világ leggazdagabb újság-1 gyűjteménye. A gyűjtemény g 120 000 újságpéldányból áll, M 300 nyelven íródott. A gvűjte- § menyben szerepel egy Basel- 1 ben, 1540-ben latin nyelven § nyomtatott orvosi újság, egy 1 holland folyóirat teljes gyűjte- | menye 1696-tól napjainkig, né-1 hány tibeti, arab, brazil új-1 íág és néhány olyan lap. mely § a grönlandi eszkimók nyelvén | Íródott. 1 Felfújható meniő-repülőgép Az amerikai tengerkutató § intézet és a Goodyear Aircraft | Corp, közös munkájaként szü- I letett meg az első, repülőgép-1 ről is ledobható, felfújható § mentőrepülőgép. A repülőgép \ „karosszériája“ jól összehajt-1 ható, könnyű műanyagból ké- | szült, 45 PS motorja van, s mellyel 1700 méter magassá-1 got és 96 kilométer/óra sebes- f séget ér el. Hordképessége 1s személy, a bajbajutott néhány | perc alatt felfújhatja és repül-1 hét vele. 1 _ Különös levélnehezék | A stockholmi rádió háztar-§ • tási tanácsadója kis csomagot | I kapott a minap, amelyben egy| I kőkemény kalács volt. A kül-1 I deményhez a következő pár | ! sor volt mellékelve: „Ennek a§ | kalácsnak a receptjét magától | tanultam. Hálából magának | j adom levélnehezéknek.“ Nikkel a kakaóban | Ismeretes. hogy némely | növény és élőszervezei a leg- § különbözőbb vegyi elemekei | halmozza fel magában jelenté- | kenyebh mennyiségben, mint | j ahogyan az a környező terme- 1 szét ben előfordul. Olasz tudósok egy csoportja | ■ kimutatta, hogy a kakaómag 3 nikkelt tartalmaz. A kakaómag | nikkeltartalma azonban nem | állandó. Megkezdődött Nagykáta határában is a szüret Az öreg puttonyos Nagy Pál elégedett áz idei terméssel. Van mit cipelni A szüreteink víg nóta mellett szedik a mézédes kadart, id. Kiscsatári János, ifj. Kiscsatári Jánosné, Ajtai Lászlón«. Nagy Pálné Az egész város lakossága részt vesz Cegléd hároméves tervének kidolgozásában A tanács állandó bizottsá­gainak tagjaiból és a legjobb szakemberekből tíz szakbizott­ság alakult Cegléden a város hároméves tervének kidolgo­— De Zsuzsa .t ; — Zsuzsa, Zsuzsa .. í ilyen­kor mindig fűt-fát ígérsz, azt hajtogatod, hogy még egy kicsit, igazán kicsit várjak, maximum Ikét hónapot, s ad­dig megoldódik minden ... de ezt már lassan egy éve hal­lom ... — Ez igazi — Na, látod! S akkor meg minek ezt nyújtani? De én most meg is mondom: tovább „így", ahogy most is vagyunk, nem járok veled. Idáig sem voltam valami jó véleménnyel magamról, hogy szóbaálltam egy nős emberrel, sőt: a ba­rátnője lettem! De azt mond­tam: nem érzi jól magát ott- hop, addig is, míg rendezi a dolgokat, legyen jó nekünk. De csak a szeretőd lenni, csak félig tudni a magaménak, nem ... nem ..., ezt nem aka­rom! — Ezt mikor határoztad el? ■— Ne vicceld el a dolgokat! — Nem viccelek I Csa,k fogal. mám sincs, mikor jöttél rá ezekre a dolgokra. Hiszen két nappal, vagy hárommal ezelőtt nem volt semmi bajod! Vagy van egy új csillag? Kell a hely? — Ne legyél szemtelen. Nincs semmiféle úf csillag. Mert ha veled jóba is lettem — az én bajom csupán —, az nem azt jelenti, hogy egymás­után mindenkivel így teszek, aki csak akarja. Neked sem sikerült olyan könnyen .., — No jó, jó... ne haragudj! De Zsuzsám, nem értem, hogy miért hagynánk abba ... hi­szen jó nekünk ... megértjük egymást... A szél végigfutott az aszta­lok felett. A nő összébbhúzta magán a szétnyíló ruhát, s egy türelmetlen kézmozdulattal megállította a férfit: — Akkor meg otthon tedd rendbe a dolgodat! — Zsuzsa, hát meg kell ér­tened, nem olyan könnyű azl Hiszen négy éve vagyunk há­zasok .., — Akkor meg velem nem jársz tovább! — Ugyan.. i — Semmi ugyan. így leszl — De. Zsuzsa .., — Hagyd már ezt a de Zsu­zsát ... ne tiltakozz, holnap úgyis megbánod. Nincs semmi értelme. Ha nem akarsz vá­lasztani, akkor választok én: nem osztozom rajtad senkivel! Ha nem tudlak teljesen a ma­gaménak, akkor inkább ott­hagylak. Azt hiszem, ez vilá­gos? — Igen ... igen ... de nem lehet ezt ÍQV elhamarkodni... meg kell ezt gondolni... — Egy éve nem teszel mást, Elég volt! — Adjál még egy hónapot — jó? — Nem, nem, nem! Egy órát sem! A férfiben teljesen összeza­varodott minden. Hiszen nem lehet olyan könnyen itthagyni Zsuzsát. Azért szép volt na­gyon az az idő, amit együtt töltöttek. S most egyszerre vé­ge. Semmi szín megint, hall­gathatja otthon, mi mennyibe kerül, mi történt Eváéknál benn, de hát ezt sem lehet, hogy Zsuzsa ilyen könnyen le­rázza, hiszen neki is van ön­érzete. Nem engedheti meg Zsuzsának, hogy a szakítás el­indítója legyen. Neki kellett volna, mert ha most belemegy, akkor mindenképp ő marac alul. őrá pedig ne gondoljon úgy Zsuzsa, mint akit olti könnyen elejtett. — Menjünk, Zsuzsám, jó? Itt nem lehet zavartalanul be­szélgetni. — Mehetünk. Egész úton nem sokat szól­tak. Ha szót is váltottak, szán­dékosan kerülték a megkez­dett témát, s filméket tárgyal- gatlak. Amikor Zsuzsa lakása elé értek, az asszony búcsúzásra nyújtotta a 'kezét. De a férfi megrázta a fejét: — Be szeretnék menni. Be­szélni akarok veled. — Nem lehet. — Ne gyérekeskedj Beszélnünk kell még! Zsuzsa. Zsuzsa meghúzta vállát és kinyitotta az ajtót. Belép­tek. Beültek a szobába, s a leeresztett redőnyök hűvös­sége mellett is érezték, hogy még valami másfajta• hűvös­ség is 'közéjük lopakodik. Hallgatták. Végül Zsuzsa törte meg a csendet: — Azt mondtad, beszélni akarsz ... — Igen ... igen ... de nem is tudom, hol kezdjem el, hi­szen lényegében arról van szó, hogy várjál még egy hóna­pot ... addig én rendbeteszem, szóval elintézem ... s akkor nem lesp semmi baj ... — Mit intézel el? — Hát... hát az otthoni dolgokat... — S most ezt elhiggyem? A férfi odakapott az asSzony. hoz, de az elhúzódott tőle. Utána ment. — Ugyan... állt fel végül a rekamiéról az asszony... ne légy ilyen, Laci. Nagyon jól tudod, hogyan állunk. Majd... ha ... úgy lesz.. > — Zsuzsa!• — Nem, hagyjuk ezt! A férfi hirtelen átkapta az asszony derekát, * mindenről megfeledkezve vadul csókol­ni, csókolni 'kezdte. Az hiába próbálta a fejét elfordítani, nem sikerült. — Laci, ne . — Zsuzsa .. i — Ne ... ne.. i — Teee .., — Hagyj... nem érted, hogy hagyjál? De hiába küszködött az asz- szörny. Végül belenyugodott a megváltozhatatlanba, s hagy­ta az arcára, nyakára, az ajká­ra hullani a férfi csókjait. — Teee..-. Zsuzsám, min­denem ... hidd el, hogy min­den rendben lesz .,. most már tényleg t isz tázom.,. szeretlek... veled akarok... Amikor a férfi vetkőztetni kezdte, nem ellenkezett. Fá­sult fájdalom ömlött el raj­ta, kesernyés íz tolult a szá­jába. Erezte, hogy más. min­den más ma. mint eddig volt. Asszonyi ösztönével sejtette, hogy'a férfi nem bán semmit, nem törődik semmivel, csak az a fontos neki, hogy meg­kaphassa:. Miközben a férfi kezei re. megve cikáztak végig lányos mellein, ágyéka hajlatán, Zsuzsa szeme sarkában meg­jelent két gyöngyszem. Nem tudta, igazából mi is fáj neki. Csak fájt-fájt, sikoltozott ott belül, emlékek villantak és porladtak el, mohó, határt nem ismerő férfiszájak, ágy- badöntő tekintetek, a véle­mény, hogy mindegyik egy­forma ... s egyszerre undorí­totta a férfi lihegése, feléme- lyedett a gyomra, szerette volna a férfit lelökni magú- § ról, de béna volt, s hagyott... 1 hagyott mindent. Mikor a férfi felöltözött, 1 még mindig ott feküdt a reka- | mién a paplan alá bújva. Nem | mozdult, nem szólt egy szól | sem. Nézte, milyen idegesen 1 szedelőzködile Laci. Mindig | így szokta:. Mint aki menelcül. f Igen, mert otthon bizonyára | nem akart magyarázkodni 1 vagy gyanút keltem ... men- § jen csak..-, — Ki sem kisérsz? — Nem, menj csak, majd | bezárom az ajtót. — Miért? — —• Semmi... semmi... | menj csak... mert nem érsz 1 hasa kapuzárásig... — Igen ... sietek ... szer- 1 vusz... majd ... majd hívlak i telefonon... jó? — Menj csak .. -, menj .,. = Laci... Amikor a férfi kilépett az | előszobaajtón, kitört belőle a | zokogás. A falnak fordult, s § elöntötte a könny az egész | arcát, a szívét, s áradt-áradt $ parttalanul, A férfi, miközben Up.\ tekkel ment hazafelé, félhan-1 gosan mormolta maga elé gon- | dolatait: igen... most már § tényleg abbahagyom .. . hí- | szén milyen könnyen odaadta \ most is magát... minek kel-1 íme érte kapaszkodni... még\ ha nem lenne Ulfen... de | így... ideje is, hogy vége % legyen ... mert még elvetet né | magát... s milyen féleség len-1 ne, hiszen ha velem lefe-1 küdt... igen... igen... ak-| kor mással is... igen, nem is | hívom telefonon... remélem, \ ö nem zaklat... 1 zására. A városfejlesztés leg- j fontosabb feladata a közmű- | hálózat bővítése lesz. gazdasá- j gi téren pedig elsősorban a ! hagyományos ceglédi szőlő- 1 és gyümölcstermelést akarják fellendíteni. Eddig már a város hat ke­rületében tartottak lakógyű­lést, csaknem hétszáz részve- . vővel. Ezeken 270 javaslat I hangzott el. Egy részük a vá- : rosfejlesztés egésze szempont- i jóból nem jelentős, de annál | fontosabb néhány családnak, ! egy-egy utcasor lakóinak. A i Javaslatok közül ötvenkettőt | mar meg is valósított a ta- j nács. Volt olyan kérés is, ame- ; lyet a tanács saját erejéből j semmiképpen sem tudott meg- ; oldani. Az idei községfejlesz- ; tési terv alapján két artézi kút ; épült. De a város egy harma- í dik pontján is sürgősen meg i kellett volna javítani az ivó- \ víz-ellátást. Az illetékes ta- j nácstagok összehívták ennek | a városrésznek a lakóit, s i együtt kerestek megoldást. Az [ érdekelt családok közül ki- I lencvenen ezer-ezer forintot í ajánlottak fel a kút költségei- [ hez. A tanács erre vállalta, i fedezi a még szükséges ötven- j ezer forintot, ha azok a lakók, | akik pénzzel nem tudtak hoz- ! zájárulni, társadalmi munká- I vaí is segítenek. \ A ceglédi lakosok, látva a \ tanács készségét mindennapos í gondjaik megoldására, Msebb I javaslataik megvalósítására, 1 szívesen adiák tapasztalatu- ! kát, elgondolásaikat a terv el­lj készítéséhez. így egyszerű \ ceglédi munkásemberek, gaz- ! dálkodók indítványára kerül I majd be a város hároméves 1 tervébe, hogy az iparvasutat I ki kell helyezni a város bel- i területéről, vasi’ hogv a gyü- ! mölcsfacsemetéket olyan te- I lepről kell beszerezni, ahol a | ceglédivel azonos falaiban és I klíma mellett fejlődtek. 1 A szakbizottságok vala- ! mennyi javaslatot gondosan 1 feldolgozzák, s válaszolnak s I iavaslattevőknek. A lakósvű- ! léceket a betakarítás munkák I befejezése után folytatják, s | a novemberi tanácsülésen | megvitatják a tanác*t#“ok és 1 a lakosság egvütfnvT ödésével 1 készült tervjavaslatot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom