Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-05 / 134. szám

4 'k'/Cirlap 1957. OKTOBER 5. SZOMBAT A revizor elmondja: hogyan akadályozzák meg a társadalmi tulajdon elherdálását A Pest megyei Hírlap na­pirenden tartja a társadalmi tulajdon megvédésének prob­lémáját. Cikkek jelentek meg a fosztogatókról, a sikkasztók- ról, a hanyag anyagkezelőkről, kiknek ténykedése folytán csupán Pest megyében több millió forintra rúg az az el­herdált összeg, amelynek az államkasszába kellett volna befolynia. Jelentek meg nyilatkozatok, hogyan kellene és kell vé­dekezni ez ellen, de nem szólaltattuk meg azokat, akik napról napra harcban állnak a társadalmi tulajdon elher- dálóival szemben. Ezek a név­telenek: az ellenőrök és a re­vizorok. Pest megyében a MÉ­SZÖV fennhatósága alá 2500 különböző boltegység tartozik, melyek rendes ügymenete’é- re a MÉSZÖV részéröl 55 ember vigyáz. Bizony kevés ez a szám, hiszen nemcsak az ellenőrzés, hanem különbö­ző egyéb irányú tevékenysé­ge is van ennek az 55 em­bernek, akik éjt nappallá téve igyekeznek azon, hogy az esetleges bűncselekménye­ket megakadályozzák; A revizorok főnöke, az el­lenőrzési osztály vezetője Du­dás Gáspár, a saját és beosz­tottjai munkájáról így be­szél: — A revizori létszám bi­zony csekély, hiszen most már rendszeresen kell leltároz­nunk és a 2500 boltegységen kívül még 100 földművessző- vetkezet, 10 járási ZÖLDÉRT és a MÉK ellenőrzése is hoz­zánk tartozik. Néha egy év­re visszamenőleg is rovancso- lást kell tartanunk és ez hetekig eltart. így, nagyon nehéz jó és lelkiismeretes munkát végezni. — Legnehezebb a veszte­séges vállalatok ellenőrzése, mert itt ki kell deríteni az okokat: lopás történt-e vagy pedig konstrukcionális hibák vannak? Munkánk különösen az el­lenforradalom óta növeke­dett meg, mert az októberi események a Pest megyei MÉ­SZÖV és FÖLDSZÖV háló­zatban 10 millió forint kárt okoztak. Ellenőreink már no­vemberben vizsgálni kezdték, vajon a bejelentett károk va­lóban megtörténtek-e, vagy ezek mögött manipuláció rej­lik. Szigetszentmiklósról je­lentették, hogy 25 000 for- rint áru deszkát loptak. Meg­állapítottuk, hogy nem lop­tak semmit, ezt a bejelentést azért tették meg, mert így akarták elérni, hogy nagyobb legyen a nyereség. Jelentést kaptunk arról, hogy 17 000 fo­rint értékű göngyöleget lop­tak el, a hiány csupán 3000 forint volt, a boltos a 14 000 forint küíönbözetet zsebre akarta vágni. Ilyen módon 70 000—80 000 forint olyan kárról állapítottuk meg, hogy nem létezik, amit mint el­lenforradalmi lopást igyekez­tek feltüntetni. A ZÖLDÉRT például 500 000 forint láda- hiányt jelentett, amiről meg­állapítottuk, hogy az összeg csak 100 000 forint, és 400 000 forint áru ládát visszaszerez­tünk a bolgár kertészektől. Sok esetben fegyelmit indí­tottunk, súlyosabb esetben pedig feljelentést tettünk. — Ilyen módon az ellenfor­radalmi károk közül folya­matosan 100 000 és 100 000 fo­rintokat sikerült visszaszerez­ni, úgyhogy a 10 millió fo­rintos kár csaknem teljesen megtérült. A biztosító inté­zet hárommillió forintot fi­zetett ki, az AKÖV-töl is be­inkasszáltunk olyan egymillió forintot, mely áruban tűnt el náluk. — Teljes erőnkkel és tudá­sunkkal igyekezünk a társa­dalmi tulajdont védeni, mun­kánkat sajnos egyes rendele­tek gátolják és hátráltatják, így többek között a 98/1952. MT. rendelet, mely kimondja, hogy olyan leltárhiánynál, melynél nem deríthető fel Visszaélés, a boltvezetőt leg­feljebb egyhavi fizetésének levonására lehet kötelezni. Ezzel a'Tendelettel igen sok boltvezető él vissza és mi — mivel meg van kötve a ke­zünk — nem tehetünk egye­bet, kénytelenek vagyunk a leltárhiány egy részének visz- szafizetésével megelégedni. — A megyében ötezer dol­gozónk van, akik zömében be­csületesen látják el feladatu­kat, közülük azonban vannak olyanok, akik különböző mó­don igyekeznek jogtalan ha­szonra szert tenni. Ez a jelen­ség különösen a felvásárlásnál mutatkozik. A gyümölcsfel­vásárlásnál sokszor mérnek fél kilóval, egy kilóval keve­sebbet, a végén az átvevőnek több mázsa többlete van. amit úgy hasznosít, hogy a vételijegyet fiktív vevő ne­vére állítja ki és a pénzt zseb­re vágja. Kálónak hívják a kereskedelemben azt, ami­kor a beszáradásra bizonyos százalékot adnak. Nos, a ká­lóval is visszaélnek. Akkor is, ha nincs beszáradás, leírnak a súlyból, a kóló és az eredeti súly közötti különbséget pe­dig feketén eladják. — Sajnos, még ma sem halt ki a korrupció. Ez a jelenség legtöbbször a hiánycikkek be­szerzésénél lép íeL A Vecsési Földművesszövetkezetnek pél­dául borra volt szüksége s ezt úgy szerezték be, hogy réz- gálicért cseréltek. Megjelent a MINÖSZER ellenőre, aki kereste a hiányzó rézgálicot — de csak addig míg 2000 fo­rint hallgatási pénzt nem ka­pott. A farmosi szövetkezet házat akart építeni, de nem volt cementje. A Budapesti Földművesszövetkezeti Köz­pont kiutalt részükre cinkotai üzeméből 50 mázsa cementet 2500 forintért, itt azonban ezt csak úgy tudták megkapni, ha külön 2500 forintot fizettek ki készpénzben a vezetőnek. Ugyancsak cementre volt szüksége a Gyón! Földműves­szövetkezetnek is. Felvásár­lójuk azt mondotta, hogy térv­áron tud cementet vásárolni, de csak úgy, ha a tervár és a fogyasztói ár közötti különb­séget. 23 000 forintot meg­kapja. A cementet meg is szerezte, de fogyasztói áron és így a szövetkezet 23 000 forinttal többet fizetett ér­te, mintha közvetlenül fo­gyasztói áron vette volna. Fe­lelősségre vontuk az igazga­tót és a felvásárlót is. Az igazgató azt állítja, hogy a pénz a felvásárlónál van, a felvásárló viszont csak any­nyit ismert be. hogy 500 fo­rintot elköltött az összegből. Ebben az ügyben feljelentést tettünk a rendőrségre. — Sajnos, bennünket revi­zorokat és ellenőrüket nem szeretnek. „Fúrnak” bennün­ket. Pedig nem is tudják, hogy e munkák mellett, még igen sok külön bejelentés is érke­zik. Ebben az évben 200 beje­lentés^ ügyében jártunk el, egy részében a bejelentőknek volt igazuk, többségben azon­ban csak rágalmak voltak. Mi azonban a legkisebb beje­lentést is megvizsgáltuk. — Az a kérésünk a dolgo­zókhoz, hogy ne okvetetlen- kedőket lássanak bennünk, hanem úgy fogadjanak, hogy mi meg akarjuk előzni a nagyobb bajt és ha komoly gazemberséggel találkozunk, a tisztességes dolgozók érdeké­ben a bűnössel szemben kö­nyörtelenül járunk el. A ke­reskedelmi hálózat velejáró­ja, hogy a dolgozók közül töb­ben megtévednek, ez azon­ban nem mindig a laza el­lenőrzés hiányára vezethető vissza, hanem arra, hogy egyrészt kevesen vagyunk, másrészt pedig nem tudunk naponta minden dolgozónk háta mögött állni. Azt azon­ban mi, revizorok és ellen­őrök ígérjük, hogy a jövő­ben még fokozottabban őr­ködünk a társadalmi tulajdon felett. K. P. Bstonszárnyií repülőgépek Franciaországban beton­szárnyú repülőgéppel kísérle­teznek. Gyakorlatilag ez az ötlet nem annyira fantaszti­kus, mint ahogyan az az első pillariatbon látszik. A kísér­letek során megállapították, hogy a beton hat milliméter vastagságban a követelmé­nyeknek megfelelően szilárd. Rámutatnak arra is, hogy a betonszárny csupán három százalékkal nehezebb, mint a közönséges anyagból készült szárny. __________ A világ legkönnyebb vasúti szerelvénye Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban olyan gyorsvonat­szerelvényt készítettek, amely­nek súlya csupán fele az eddi­gi gyorsvonat szerelvények­nek. A szerelvény Diesel- elektrikus mozdonyból és 10 kocsiból áll. Súlyuk együtt­véve alig haladja meg a 200 tonnát. __________ T engeribeteg halak Amerikai tudások megálla­pították, hogy a halak is szen­vednek tengeribetegségben. A különös jelenség akkor ta­pasztalható. ha a tengerből ki­fogott halakat hajón szállítják el. Viharos tengeren ilyenkor a halak a rosszullét legjel­lemzőbb tüneteit mutatják. A tudósok megpróbáltak olyan gyógyszereket beadni a halak­nak, amelyek az embereknél megszüntetik a tengeribeteg­séggel járó kellemetlen köz­érzetet. E kísérlet eredmé­nyéről azonban még nem ér­kezett jelentés. Bajok vannak a nagykőrösi rendelőintézet körül A nagykőrösi rendelőintézet körül olyan hibák vannak, me­lyeket sürgősen meg kellene szüntetni, mert veszélyesek a közegészségügyre. A fogorvosi rendelőből a véres, gennyes vattát az intézet hátsó WC-je mellé hordják ki a szabad helyre. Ez látványnak sem kellemes, de a szemben lakók egészségét is veszélyezteti. A szülők apró gyerrnekefket visz­nek az udvaron keresztül a rendelőbe. A Magyar utcán keresztül járnak a gyermekéin iskolába. így a legyek is, a le­vegő is fertőzheti őket.. Helyes lenne, ha ezeket a Qéz- és vattahalmokat élégetnék, vagy legalább szemétgyűjtő meden­cét létesítenének, melyet le le­het takarni. A Tatai úti iskolá. ba is itt járnak a gyermekek. A Magyar utcai lakóknak még van egy másik kérésük is: ha elkészül a rendelőintézet kútja, tegyenek arra egy víz­csapot, hogy az utca lakói on­nan hordhassák a vizet. Adják meg a Magyar utca 1.. 3., 5. és 7. számú házak lakóinak az engedélyt, hogy innen hord­hassák az egészségesebb vizet, örülnénk, ha a Patai utca sar­kán megcsinálnák a kutat. Mindenesetre kevesebbe ke­rülne, ha a rendelőintézetből kivezetnének egy csövet, így megoldanák a Patai utcai kút kérdését is. Kis jóakarattal — és kevesebb költséggel — meg­oldanák a környék lakosainak vízellátását. Szabó Mártonná Magyar u. 7, A GONDOS FELKÉSZÜLÉS FEL SIKER Látogatás a Csepel Autógyárban Egy párt-végrehajtó bizottsági ülés tapasztalatai A budai járási pártbizottság tag­könyvcseréről szóló munka­tervben olvastuk: «... a tag- könyvcserét felhasználjuk az alapszervezetek megerősítésé­re. Nemcsak egyszerű admi­nisztratív, hanem politikai fel­adatnak is tekintjük..,” Minden szó, határozat any- nyit ér, amennyit abból megva­lósítanak! A tankönyvesére szervezése azt mutatja, hogy a budai járási pártbizottság ‘he­lyesen dolgozik a határozat végrehajtásén. Az alapszervezetek 70 szá­zalékában befejeződött az ada­tok egyeztetése. A párt útmu­tatóját már néhány nappal ez­előtt kiküldték a pártvezető­ségekhez. A tagkönyvcsere feladatait alapszervezeti veze­tőségi üléseken meg is tárgyal­ták. Október 3-án pedig járási intézőbizottsági ülésen, októ­ber 4-én a titkárokkal vitatták meg a tennivalókat..; A mun- katervből, de az intéző bizott­ság ülésén elhangzott vitából is megállapíthatjuk, hogy kel­lő hozzáértéssel, felelősséggel láttak e bonyolult munka el­végzéséhez. Nem csupán a szervezési osztály, hanem va­lamennyi kommunista felada­tának tartják a tagkönyvcse- rét, Mái hatvan társadalmi mun­kást bíztak meg, hogy ebben az időben egy-egy községet, üzemet segítsenek. Az ellen­őrzést is megszervezték: az elvtársak minden hét szom­batján beszámolnak tapaszta­lataikról. így a munka folya­matosságát is figyelemmel tudják kísérni. A végrehajtó bizottsági ülé­sen megállapodtak abban, hogy a munkaterven kívül ütemtervet is készítenek, amelyben meghatározzák, me­lyik alapszervezetbe, mikor mennek iki. A végrehajtó bi- zotsági üléseken ezentúl rend­szeresen foglalkoznak a tag- könyvcserével, nehogy valami akadályozza a folyamatos munkát. Gondoskodtak az űr­lapokról, a fényképek elkészí­téséről, stb. Úgy tervezik, hogy az összeírást december 6-ig befejezik és december 8-án már megkezdik a tagkönyvek kiállítását.;: A végrehajtó bizottság elé terjesztett terv alapos, körül­tekintő. A végrehajtó bizott­ság el is fogadta — de több módosítást javasolt. Az ülés valamennyi részvevője hozzá­szólt. heves vita alakult ki. Még a terv megfogalmazását is bírálták, hangsúlyozva, hogy a kommunistáknak igényesnek kell lenni saját munkájukkal szemben; Elhatározták, hogy a következő heteket felhasználják párt­tagsággal való beszélgetéseik­re. Pártcsoportbizalmi és párt- csoportértekezleteket, taggyű­léseket tartanak. E nagy mun­ka közben sem feledkeznek meg a mindennapi feladatok­ról, nem hanyagolják el a pártonikívüliekkel való foglal­kozást, A budai járásban időben é* jól kezdték el a munkát. Nem kell félniök, hogy kapkodásra kerül a sor, s nem jut idő a* adminisztratív munka mellett a politikai feladatok elvégzé­sére. A végrehajtó bizottsági ülésükön érezni lehetett: mennyire tudatában vannak 0 tagkönyvcsere jelentőségének. Mennyire igyekeznek a Köz­ponti Bizottság határozata sze­rint dolgozni, hogy a párt po­litikája az alsóbb szerveknél helyesen érvényesüljön. A terv megvalósulása után dönthetjük el, hogy valóban jó volt-e az előkészület, vagy sem, de mégis azt már ma is nyugodtan megállapíthatjuk- az alapos, gondos felkészülés — fél siker. S. A. Gőzön Sándor exportbrigádvezető és Horváth János a Szovjetuniónak és Kínának régebben szállított motorokhoz tartalékalkatrészeket készít Kovács (Magda vll'anyszerelő. A Járműgyár szerelőcsarno­kában éppen egy rossz vezetéket javít Vári Bertalan esztergályos, önindító fogaskoszorúkat esz­tergál, Bizony nagy figyelmet követel ez a munka Albrecht János sebességváltón dolgozik. Ez sem valam" könnyű feladat

Next

/
Oldalképek
Tartalom