Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-30 / 155. szám

»57. OKTOBER 30. SZERDA MEGYEI ií/Cirlap Jlémi Ijokő did öM i Most már szabad a csók!... akkor is, amikor a mama látja I n .■ „a tavasz a Rakacagott csöndes kis Lórév falucs­kára vasárnap. Igen, a tavasz. Pedig darvak úsztak a szürke égen és a vén Duna piszkos hullámai sárga leveleket úsz­tattak tarajos hátukon. Mégis tavasz volt, legalább is egy boldog ifjú pár: Miatovics Miklós és Szimics Natália szí­vében. Hogyne örültek volna, hiszen ezen a napon tartották esküvőjüket A menyasszony 19 éves, a vőlegény 23. Négy éve tart közöttük a szerelem, régen egymásnak szánták őket a szülők, meg a falu is. Mert Lórév kisközség, alig 450 la­kosa van, így hát mindenkit számon tartanak, mindenkiről tudják, ki kire nézett, ki ki­nek tetszik. Most pedig a la­kodalom napján eljött a falu egyharm-ada, hogy együtt örül­jenek egy beteljesült szép szerelemnek. Valóban, örült az ember szi­ve, ha az ifjú párra nézett. A menyasszony olyan szép volt, akár egy madomnakép. Szőke a haja, kék a szeme, hamvas az orcája. Annyi tisztaság, annyi báj sugárzott belőle.. s mennyire náillett a fejére az a mirtuszkoszorú! De a vőle­gény sem maradt el mögötte. Bizonyára sok kislánynak megakadt miár a szeme a jó­képű fekete legényem I A C.t.LI, boldogságánál | A Pataion alig:ha volt ki­sebb a szülők Öröme. Miatovics bácsinak egyetlen fia a vőlegény. Szi­mics Pétereknek pedig egyet­len gyerekük Natália. Nem fukarkodott egyikőjük sem a pénzzel meg a fáradsággal, hogy minél fényesebb, minél kedvesebb legyen a lagzi. Száznegyven vendéget hív­tak meg a nagy napra. Ennyi vendég fogadására bizony fel kellett készülniök. Napokon keresztül folytak az előkészü­letek, kezdve először a kug­lófsütéssel. Ugyanis Lóréven délszlávok laknak és régi ha­gyományuk szerint a lakoda­lomra kuglófot kell sütni. Száznegyven vendég bizony Jónéhány kuglófot elfogyaszt, különösen amilyen finomra készítik a lórévi asszonyok, így aztán az esküvő előtti na­pokban minden környező ház­ban csokoládés meg mazsolás kuglóf illatozott a kemencék­ben, hogy elegendő legyen a lakomára. A menyasszonyos háznál 30 asszony kopasztotta a csirké­ket, tyúkokat, gyúrta, nyúj­totta és szeletelte a levesbe- való hajszálvékony metéltet. Vasárnapra virradó éjjel sem­mit sem aludtak az asszonyok, mert éjféltájban már feltették főni az ételeket. Igyekezetük nem volt hiábavaló, mire a násznép visszaérkezett az es­küvőről, már ott illatozott az asztalokon az aranysárga tyúkleves. Tetszése szerint vá­logathatott ki-ki a gazdag éte­lek között. Volt ott minden, ami szem-szájnak ingere: sült- hús, főtthús, rántott csirke, paprikáscsirke, nem is szólva a finom töltöttkáposztáról, ami igazán dicsőségére válik még egy olyan tapasztalt szakács­nőnek is, mint amilyen Velics- kó néni. A finom kuglófokért Viszont Becseics Ljubomirnét, a délszlávok kedvelt képvise­lőjének feleségét illeti a di­cséret, Ebéd után. lót járták, pengetőzenekarának míg a szép rádányok és. legények a kó- Pávkovics István kíséreté­vel, az asszonyok újból főzés­hez kezdtek. Hiszen hátra volt még a vacsora. De akkor az­tán már az idősebbek mulat­tak, legalább is a menyasszo­nyos háznál. Mert Lóréven az a szokás, hogy menyasszony, vőlegény a fiatalsággal együtt átvonui a vőlegényes házhoz, ott folytatják a mulatóst éjfé­lig. Éjfélkor, a menyasszony- tánc után leveszik a lány fe­jéről a koszorút és mivel már fáradt szegényke, vőlegényé­vel együtt aludni küldik. A vendégsereg meg nélkülük táncol, dalol, kivilágos virra­datig, vagyis, ameddig ébresz­teni nem kell az ifjú párt. Mert itt ez így szokás. De nem akárhogyan ébresztik ám őket, hanem bazsalikomvirággal. Másnapra kelve koránt se lett vége a lakodalomnak. Hét­főn este ősi szokás szerint az ifjú férj és menyecske látta vendégül a lakodalmas népet. Maguk szolgálták fel az ét­keket, kínálgatták a vendég­sereget, ahogyan az a jó házi­gazdához és gazdasszonyfhoz illik... És újból zengett a tam­burin, a gitár, szálltak az édes­bús szláv dalok, tüzes magyar nóták. Elölről kezdte a táncot, aki előző nap belefáradt. Mert ugye igazuk van a lóréviek- nek? Egy boldog fiatal pár há­zassága olyan szívmelengető esemény, hogy érdemes azt két napig ünnepeim; Szebelkó Erzsébet Fénykép: Gábor Viktor Amíg fortyog az üstökben a finom ebéd, jólesik a szakács­nőknek egy kis tere-fere Rakétával a világűrben - Svejk, a derék katona Érdekes új játékok a kereskedelem kiállításán rnék játék, amely a műholdat utánozza és a „Svejk, a derék katona”, amely felhúzható já­ték. A Faluszínház tervei A Faluszínház november 24- ig Móricz Zsigmond Pillangó­jával járja a megyét. Többek közt Nagykátán november 10-én, Vácott 13-án, Cegléden 14-én, Nagykőrösön 16-án sze­repel. November 24-től decem bér 2-ig Lilly Harvey; Kis ró­kák című darabját, december 4-től 8-ig Az eladó birtokot tűzték műsorra. Ezután követ­kezik a Filmcsillag bemutató­ja. A jövő esztendőt Sha­kespeare Romeo és Júliájával kezdik. „Karosszériaház“ épül Az Építéstudományi Inté­zet és a KGM közös akciója­ként vaselemekből összeszerel­hető állandó jellegű lakóházak szerkezeti és szerelési munká­latait végzik az Angyalföldi Bá dogár u gyárban. A „karosszériaház“ — ahogy félhivatalosan nevezik — két- szoba, összkomfortos kivitel­ben készül. A szobákban be­épített szekrény, a konyhában beépített mosogató lesz. A fal és a falburkolat főként mű­anyag elemekből készül, míg a külső falat műkővel burkol­ják. Eddig a mintapéldány ké szült el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tetőszerkezet jelénlegi megoldása nem gaz­daságos, mert túl magasra mé­retezték. Az újonnan készülő, két, szintén kísérleti célokat szolgáló házat már a módosí­tott tervek szerint készítik. Ezeknél a házaknál a tetőszer- kezet áttervezésével mintegy másfél-két tonna vasanyagot takarítanak meg. Amennyiben a negyedik ne­gyedévben elkészülő két ház beváltja a hozzájuk fűzött re­ményeket, úgy jövőben megin­dul sorozatgyártásuk. Egy-egy ilyen, a helyszínen összesze­relhető kis családi ház ára kö­rülbelül nyolcvanezer forint lesz. ÉLT 34 EVET A gyászinduló hangjai elhallgatnak. Az emelvényre egy­másután lépnek barátok, elvtársak. Friss István elvtárs a régi munkatársat búcsúztatja Csatár Györgyben. A munkatársat, aki szívósan, örök lángolással dolgozott. Akinek lelkiismerete pillanatig sem nyugodott, mindig kutatott, tanult, bővítette Ismereteit: igazi pártmunkás volt. Rényi Péter elvtárs búcsúszavai el-elhalkulnak. Hangja megcsuklik. Hiába, nem lehet parancsolni a szívnek! Nem le­het úrrá lenni a mérhetetlen fájdalmon! Ily fiatalon, sok el­végzetten munka közben ragadta el a legjobb barátot a hálák Parragi György három repülőgépről beszél. Az első Kíná­ból érkezett vissza, Csatár György szállt ki belőle és magá­hoz ölelte kisgyermekeit. Mily jó volt nézni a szerető család találkozását! A másik repülő már betegen szállította baráti ország orvosaihoz Csatár Györgyöt. Hátha lesz még segítség! S a harmadik repülő a halottat hozta haza gyászoló elvtár­saihoz. Sokan, rengetegen állnak a ravatal előtt. Tán nincs is szem, amely szárazon maradna, hisz egy kiváló harcost teme­tünk. Az édesanya most temeti harmadik fiát. Zokogva nézi a ravatalt, s az összeroppant édesanya körül minden szem fátyolos. Mögötte áll negyedik gyermeke, az támogatja. Mel­lette kis unokái, akik még nem értik, milyen pótolhatatlant vesztettek el. Csatár György. A munkásosztály gyermeke. Apja I919-es kommunista volt. Ö is rövid, de magasra szárnyaló életében a munkásosztály bátor katonája volt. Nagy, tehetséges embert temettünk el benne. Mert tehetség volt az állami-gazdasági tudományok terén és tehetség az újságírásban. Sokan kértek és kaptak tőle tanácsot, segítséget, megnyugtató szót. Sokan, nagyon sokan érzik, milyen mély gyász szakadt reánk: egy- gyel, egy nagyszerű elvtárssal kevesebben maradtunk. De mi mindannyian tudjuk, hogy emléke, munkássága örökre ve­lünk marad. A beszédeknek végeszakadt. Ismét szól a gyászzene. Le­emelik a ravatalról a szebbnél-szebb koszorúkat és elindulnak a koporsóval az utolsó, a legutolsó útra. Akik előbb még őr­séget álltak a ravatalnál, most a gyászoló család után lépked­nek. Hiszen ők is a családhoz tartoznak, a kommunisták nagy- nagy családjához. Lassan ereszkedik le a koporsó, azután hullanak a rögök, A tompa dübörgést elnyomja a felcsengő Internacionáló hangja. A fejfát épp most helyezik el és a koszorúk erdei közül csupán annyit lehet látni: Csatár György, élt 34 évet, Nyerges vontatók gyártását tervezik a Csepel Autógyárban Hazánkban mind ez ideig nyerges vontatókat nem gyár­tottak, pedig az építőiparban, a mezőgazdaságban — tehát minden olyan területen, ahol a nagytömegű áruszállítás el­Utolsó szakaszába érkezett a televíziós adó építése A 23. számú Építőipari Vál­lalat dolgozói kihasználják a kedvező időjárást és gyors ütemben építik a televízió Szé- chenyi-ihegyi adóállomásának épületét. Az év végére teljesen el akarnak készülni vele. A napokban a m-uhka utolsó sza­kaszaként, megkezdték az 56 méter magas, 11 emeletes épü­let külső kőburkolatának fel­rakását. Belül a lépcsőház ki­képzése, a festés, a mázolás folyik. Elkészült a fűtőberendezés egy része és a belső szerelések meggyorsítása érdekében négy emeleten megkezdték a fűtést. Ideiglenesen üzembe (helyezték a vízszolgáltatást is, hogy az NDK-beli szerelőket segítsék az adóberendezés fűtőberende­zésének késedelem nélküli el­készítésében. kerülhetetlen — ez a legol­csóbb és legjobban bevált szállítási eszköz, A közlekedés­ipari szakemberek mór régóta foglalkoznak magyar nyerges vontató-gyártás megteremtésé­vel. E hosszú kutatómunka eredményeképpen a Csepel Autógyárban a.negyedik ne­gyedévben hozzáláthattak a tíz- és héttonnás nyerges vontatók tervezési munkálataihoz, és a gyártás műszaki feltételeinek megteremtéséhez. Ha a tervezési, gyártáséi el­készítési munkálatok határidő­re befejeződnek, és létrejön a megegyezés a gyártásban köz­reműködő vállalatokkal, a jö­vő évben megindul a tíz- és héttonnás nyerges vontatók gyártása. : cA ie.itiiny.ek postául VASRAKODÁSRA mmiuiiiitnitiiimiiimiiiiimittmiitiiiiiiittmiiititiiiitittimiiimiiiiiiiittttiiimittii!« FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT KERES a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat. Védőfelszerelési és kedvezményes áron ebédet biztosítunk. Cím: Budapest, VI., Benczúr utca 11. földszint. emberen segíteni. Várnak, tudják, hogy jövök, reményt hozok. — A szűk keretről mond­tál valamit. — Igen. Érden nagyon sok lenne a rászoruló és csak évi húszezer forintunk van. Eb­ben a hónapban is huszonhét embernek fizettünk ki 100— 200 forintot. Nem sok, de ahol még a forintot is majdnem félkézen számolják, ott megbe­csült, ritka vendég a százas. Ez a kis kertek, kis házak világa. Ballagunk a nyílegye­nes utcákon, szinte már majd­nem a határban vagyunk. — Nem is nézed a házszá­mot? — Körülbelül tudom, hogy merre lehet. No, meg ez egyáltalán nem valószínű — mutat a jól megtermett csa­ládi házra. Nem ilyenekben laknak az én pártfogóltjaim. Az a vakító fehérre meszelt kis vályogház. az már gyanú- sabb. A szegénységet sem e. frissen meszelt falak, sem a tarka virágágyak nem tudják eltüntetni. Ttefordulunk. Az udvaron *-* mérges, láncos kutya fo­gad. Idős nő kerül elő, Moher L ászióné. — Maga kért segélyt, néni? — Igen, én, azaz. hogy mind­járt jön az öregem is. — De hiszen a kérvényen özv. Moher Lászlóné áll? — A menyünkről van szó — mondja a férfi. — Kevés a keresetem. portás vagyok, nem tudok eltartani négy em­bert a nyolcszáz forintból. Az asszony illedelmesen fél­revonul. hiszen az ember meg a hivatalos személyiség tár­gyalnak, csak néha szól közbe, kiegészíteni a nagy gyötrődés­sel kimondott szavakat. — Mert meghalt a fiunk áp­rilisban — szól közbe. — Lezuhant a pilisvörösvári töltésről, sofőr volt. A tisztior­vos úgy állapította meg, hogy ivott. Nem kap a menyecske semmit — magyarázza az apa clcsukló hangon. Pedig olyan rendes gyerek volt, el sem tudom hinni róla. Aztán a me­nyecske most van kórházban. Unokánk született, kisfiú. A nagy Laci helyett Lacika. Nagy öröm, de nagyon sok gond is. —i A menyem eddig nem dolgozott, csak kertészetben, mint idénymunkás. A fiú ha­lála után elment dolgozni a tétényi ruhagyárba, de nem volt meg a hat hónapja, a gyár a szülési szabadságot nem fizeti. Három hónap, nagyon hosszú lesz. Ezért bá­torkodtunk segélyt kérni. Még ha fiatalabb volnék.. s — Hányban született, a bá­csi? — 1889. Évi kérdez, írja az adatokat mérlegel, magyarázza a parag­rafusokat. Minden apró kis mellékkörülményre ügyel — hátha ezzel is emelni lehet a segély összegét. És végül fel­teszi a nehéz kérdést. J A Sport-, Hangszer és Já­tékáru Nagykereskedelmi Vál­lalat kedden délelőtt kiállí­tással egybekötött sajtóbe­mutatón ismertette a karácso­nyi, illetve -'a negyedévi já- , tékújdonságokat. A Népköz- [ társaság útá hatalmas kiállí- j tóteremben mintegy ezer kü- 1 lönféle játékot, szórakoztató és \ ötletes játékszert mutattak be j az újságíróknak és a szakem- I bereknek. A vállalat vezetői elmondot- j ták, hogy a korábbi évekhez i képest mintegy 25 százalékkal i több játék lesz az üzletekben. Különösen sok készült az ed­dig hiányolt fa- és elektromos építőkből. A hazai ipar igen sok műanyag-játékot készí­tett, szám szerint mintegy 20 000—30 000-et fajtánként. Ezenkívül külföldről is impor­táltak. Kislányoknak mintegy 500 000 baba készül háromfé­le minőségben. A legolcsób­bakból 150 000, a közép- és na­gyobb értékűekbői pedig 50 000—50 000. Bőven van ezenkívül felhúzható autó, lendkerekes helikopter, vil­lany meghajtású vonat és sok­féle az új társasjáték is. A legötletesebb a „rakétával a világűrben” elnevezésű gyér­: TTivatott szoba, egyszerű, \ ■*-*■ fehérre festett ajtó, rajz- í szeggel felerősített felirat: Szo- ; ciális ügyek, Sztarma Éva elö- I adó. Ki van az ajtó mögött, I milyen ember? Türelmes, j vagy türelmetlen, jókedvű, \ fiatal, munkába fáradt, idő- I sebb? I Nyílik az ajtó. A kiperdülő i szőke kislány minden várako- \ záson felüli. Olyan fiatal, hogy | az iskolából kitóduló kisisko- I lások is közvetlen szervusz- | szál köszöntik. Rendes, vidám | és türelmes. 1 Kérvények fekszenek az asz- | talon. Sok izgalommal, gond- | dal, félénk fontolgatás után 1 megírt öreges sorok. Munka- | képtelen öregek, rokkantak | kérnek szociális segélyt, egy | kis pótlást a nyugdíjhoz. | — Meghagy fekszenek? No I de ez már sértés! A legrosz- 1 szabb esetben két napig van | nálunk egy kérvény. Az is | olyankor fordul elő, ha sok a | munkám. | — Most is kömyezettanul­| mányra indulok. Tartsunk | együtt, majd az úton elmesé- | lem a dolgokat. | Czikrázó őszi napsütésben, | mintha csak az ő kedvé- ! re rendelték volna, indul egy | szép és boldog fiatal lány re- i ményt és segítséget vinni az ! öregeknek. I — Hogy fiatal, hát arról le- | hetne beszélni, ötéves tanácsi I munka van már mögöttem. De | boldog vágyók, ezt elismerem. | Nagyszerű dolog emberekkel l foglalkozni, intézni a sorsu- f kát és azon töprengeni, ho- I gyan lehetne a szűk keretek s között is mennél több idős — Milyen összegre gondol­nák, ami most segíteni tudna? A két öreg elpirul. — Kedves kisasszony —* szabadkozik a férfi —, ho­gyan szabhatnám én meg a se­gítség összegét. Adjanak, amennyit tudnak. Rajtunk minden segít, bármilyen segít­ségért hálásak leszünk. Az alig kétszer három mé­teres kis szobában asztalból valami bölcsőfélét fabrikál­nák. Nehéz lesz apa nélkül felnevelni a gyereket. A két öreg éppen, hogy ruhában jár, de a kicsinek puha, meleg kis fészket készítenek. — Segíteni fogunk, néni, nyugtassa meg a menyét is, nem hagyjuk magára a kis embert. Az úton Évi hangosan gon­dolkodik: — Ezt a járással kell elin­tézni. A mi kétszáz forintunk itt nem sokat segít. Legalább ötszáz forintra volna szük­ségük. — Sok a kérvény és nagyon nehéz eldönteni, ha már min­denkinek nem adhatunk. Két szegénység közül kiválasztani a nagyabbikat, tudod, mit je­lent ez? Én azt hiszem és úgy érzem, nem értékelem magam túlságosan magasra, hogy ne­hezebb, mint bármi más a vi­lágon. lUfosolygós, fiatal kis arca most komoly, nagyon ko­moly. Dönteni kell, osztani, szorozni, kivoniii, hogy az a húszezer forint mennél több rászorulónak jelentse leg­alább a remény egy vékony sugarát. — bóta —

Next

/
Oldalképek
Tartalom