Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-30 / 155. szám

uccrti f^Ctrlap 195t. OKTOBER 30. SZERDA Megjutalmazzák a legjobb növény- fédelmi állomásokat és brigádokat A növényvédő állomások ez évi versenyeredményeit érté­kelte az állomások igazgatói­nak és főagronósnusainak hét­főn és kedden a Földművelés- ügyi Minisztériumiban tartott értekezlete. Az értékelés alap­ján a verseny győztese a Szolnok megyei Növényvédő Állomás. A további sorrend: a Pest megyei, a Vas megyei, a Győr megyei és a Zala me­gyei növényvédő állomás. A növényvédelmi brigádok ver­senyében a Pest megyei Nö­vényvédő Állomás pomázi bri­gádja került az első helyre. A verseny győzteseit értékes jutalomban részesítik, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségeken adnak át. A maga nemében egyedülálló biztosítás Nem mindennapi biztosítást kötött az egyik sidneyi cég e londoni Lloyds biztosítási intézettel. Az ausztráliai cég S000 Jontsterlinges életbizto­sítást kötött azzal a céllal, hogy biztosítsa alkalmazottait és ügyfeléit az ellen „az élet- veszedelem ellen, amelyet esetleg a Föld körül jelenleg keringő mesterséges bolygó okozhat", Másfél hónap tapasztalatai Beszélgetés a megyei felvásárlási kirendeltség vezetőjével PROLOG Szeptember 15-én kezdte meg működését Pest megyé­ben az Élelmezésügyi Minisz­térium felvásárlási kirendelt­sége. A kirendeltség vezetőjé­vel, Palkó Andorral beszélget­tünk e másfél hónap munká­járól s tapasztalatairól. A kirendeltség első tényke­dése a megyei szervekkel a kapcsolat felvétele és kiépí­tése volt. A megyei tanácsi szervek­kel, a pártszervezetekkel, vállalatokkal e rövid idő alatt sikerült is megte­remteni a jó munka elő­feltételeit biztosító kapcso­latokat. Az adatközlések már most is kielégítőnek mondhatók. Je­lenleg már azon munkálkod­nak, hogy a vállalatokkal együtt a területen a felvá­sárlás akadályait is kiküszö­böljék. A Borforgalmi, az Ál­latforgalmi és a Terményfor- galmi Vállalat vezetőivel kö­zösen járják a megyét. Keve­sen vannak, összesen heten dolgoznak, a kirendeltségen. E másfél hónap tanulságai alap­ján azonban már látják, mi­képpen kell helyesen meg­szervezni munkát a kis lét­szám mellett. A kirendeltség feladata a UJ NYÚLFAJTANK: A MÓKUS RŐT A gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet egyik dolgozó­jának háztáji nyulászatában évekkel ezelőtt különös kisnyulak láttak napvilágot: alapszínük a mókuséhoz hasonló rőtes volt, orruk, farkuk és lábuk vége pedig füstös szürke. A kisnyulak nem fajtatiszta családból származtak, de a kutatóintézet mun­katársai megállapították, hogy egyik ősük a rőt és szürke ke­reszt csíkozás ú nyúl lehetett. Mivel az úgynevezett spontán mutációval létrejött nyúl bundájának színezése igen tetszetős a szűcsipar számára, teste pedig nagyobb az átlagosnál, a kutatóintézetben megfe­lelő keresztezésekkel és szelektálással rögzítették az utódoknál is a fajtatulajdonságokat. Űj fajtával — mint ahogy a kutató- intézetben elnevezték: mókus rőttel — gyarapodott így a ma­gyarországi nyulak sokrétű családja. megye és a főváros felvá­sárlási szervei között az együttműködés feltételeit megteremteni, s a külön­féle erőket összefogni. Feladatuk a párt, a Minisz­tertanács és a felsőbb szervek határozatainak biztosítása, végrehajtásának ellenőrzése, s a felvásárlási tervek teljesí­tésének előmozdítása. A me­gyei felvásárlási operatív bi­zottság titkári teendőit is a kirendeltség látja el. A felvásárlást illetően a másfél hónap tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fennálló nehézségek ellenére biztatóan szerveződött meg a munka. A kenyérgabona felvásárlás megyei tervét túlteljesítették. A termelői mérlegek álapján azonban megállapítható, hogy a Njó termés eredményeként még további felvásárlásokat eszközölhetnek a jövőben. Az állat és állati termé­kek felvásárlása szintén jól halad. A hízott sertés felvásárlás éves tervét már eddig 96 százalékra teljesítették. A vágómarha felvásárlási éves tervet pedig 119 száza­lékra túlteljesítették. A borfelvásárlás negyedik negyedéves terve 77 800 hek­tolitert irányoz elő, s ebből már 48 770 hektolitert vásárol­tak fel. A felvásárlás inkább a kistermelőktől történt. A nagyobb termelőknél várako­zási álláspont tapasztalható. A spekuláció is felüti itt-ott a fejét. Különösen a nagykátai és a ceglédi járásban tapasz­talható a „bögrézés”. Vasuta­sok is hordozzák a demijono- kat... Ennek következménye, hogy az új bor 12—18 forin­tos árát felverik. Megszervez­ték tehát a társadalmi ellen­őrzést egyes községekben, s a szabálysértők ellen eljárás in­dult. A PEST MEG YEI RUHÁZ A TI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT október 30-án este 7 órai kezdettel MŰSOROS divat bemuta tót RENDEZ Cegléden a Művelődési Házban PETRESS ZSUZSA - BIIICSI TIVADAR közreműködésével A BEMUTATÁSRA KERÜLŐ CIKKEK MEGVÁSÁROLHATÓK A HELYI RUHÁZATI SZAKÜZLETEKBEN • • •• KESZRUHA - KÖTÖTT-ZIVATARUK-CIPŐ Belépőjegyek 4.— és 5.—Ft-os egységárban a ruházati boltokban és a Művelődési Otthon szervező irodájában kaphatók A Szovjet film ünnepi hetén kerül bemutatásra a Prológ ! című színes szovjet film is. Közvetlenül a századforduló után 1 Pétervárott bontakozik ki a film cselekménye. Itt él nagy ! szegénységben, de csendes boldogságban Matvej Kruglov, pu- \ tyilovgyári munkás feleségével és két lányával. 1005. január \ 9-ének reggelén ünneplőbe öltözött munkások vonulnak a Téli \ Palota elé. Kruglov is köztük menetel egyik lányával, Nyesz- ! terkával. Hirtelen sortűz dördül, melynek nyomán sebesültek, \ halottak feküsznek a szörnyűség színhelyén. Nyeszterka is az I áldozatok között van. A véres vasárnap esemenyei felnyitják \ az emberek szemét. Kruglov is sokadmagával részt vesz most \ már a munkásság harcaiban. S bár az első munkásfelkelést I leverik, a harc mégsem volt hiábavaló. A Nagy Októberi Szo- j cialista Forradalom előjátéka volt. — Képeink két jelenetet í mutatnak be a filmből, ! vmmm mm i m t m **?m?*?-m ; W' "í J « Legnehezebben halad a baromfi és a tojás felvásár­lása, amelynek terve véleményünk szerint nem teljesíthető. 116 vagont kellene baromfi­ból a negyedik negyedévben felvásárolni, tojásból pedig 14 562 000 darabot. A terme­lők maguk hozzák be a vá­rosokba eladásra a baromfit és a tojást, s a magánkeres­kedők, sőt az ál-őstermelők munkája is gátolja a terv tel­jesítését. A termelők a ba­romfit 3—4 forinttal maga­sabb áron, a tojást 10—20 fil­lérrel drágábban értékesítik a hivatalos árnál, vagy közvet­lenül, vagy magánkereskedők útján. Kétségtelen az is, hogy a baromfitenyésztés a tavalyi­nál alacsonyabb szinten van, valamint a baromfipestis is okozott károkat. Megoldás: a termelési kedv fokozása a szocialista szektorban és az állami gazdaságoknál. Nehézség mutatkozik a kukoricafelvásárlásnál is. bár a termés a megye te­rületén jó volt, A 847 vagonos tervből eddig csak 108 vagont teljesítettek Ennek oka elsősorban az ál­lattenyésztési kedv megnöve­kedése. Termelőink a takar­mánygabonát nem akarják eladni. Ha építési anyagokat, mezőgazdasági gépeket a ke­reskedelem jobban biztosítana a megye területén, kétségte­lenül fokozhatnánk a paraszt­ság takarmánygabona eladási kedvét, mivel a falvakban szerte építkezés tervével fog­lalkoznak a gazdák. A felvásárlási rendszer első éve természetszerűleg átme­neti időszaknak tekinthető. Helyes árpolitikával, a szerződések szélesítésével kiküszöbölhetők a kezdeti nehézségek. Természete­sen a helyes felvilágosító munkára is feltétlenül szükség van, A fölvásárlás! kirendeltség, szorosan együttműködve a me­gyei mezőgazdasági osztállyal és a megyei kereskedelem irá­nyító szerveivel, hatékonyan hozzájárulhat, .hogy a felvá­sárlási rendszer valóban be­töltse hivatását, s biztosítsa a jó közellátást. (alacs) Tojásgyár" felállítását tervezik Gödöllőn gazdasá­Állattenyésztésünknek egyik nagy hiányossága baromfite­nyésztésünk elmaradottsága. Baromfiállományunk ugyan a felszabadulás óta megnöveke­dett, de az állomány jórésze A maglódi kultúrcsoport sikere Sikeres vendégszereplésről számolt be lapunknak Gyenes József, a maglódi Petőfi Sán­dor kórház igazgatója. A kő­máliban Sárospatakon meg­rendezett hegyaljai héten sze­repelt ének és népi tánccso­portjuk. Szlovák és magyar dalokból és táncokból álló műsorukat mintegy ötezer em­ber nézte és tapsolta meg. Kü­lönösen nagy sikert arattak a Jánosik tánca című szlovák népi tánccal. Az énekesek kö­zül a legtöbb tapsot Lillik Mária és Sajben Pál páros- felelgetős énekszáma kapta. A kiváló szereplés egyúttal felejthetetlen élményt is je­lentett a maglódi kultúrcso­port tagjainak, akik közül még senki sem járt ilyen mesz- sze szülőfalujától. Ugyanakkor ennek a néhány napnak az él­ménye komoly biztató is az együttes tagjainak. Feketéatek* üsérkedtek, Lilik János mendei lakosról közismert volt, hogy kevés munkával sok pénzt szeret keresni. A faluban felfigyeltek arra, hogy Lilik nevére sok sertés érkezik az ország kü­lönböző részeiről. Lilik üzel- meit úgy leplezték le hogy Jaják Istvánné mendei la­kos részére vonaton két ser­tés érkezett. Jajákné kiment a vasútállomásra, ahol el­mondotta. hogy nem vett ser­tést és így nem érti, hogy ér­kezhetett sertés a nevére. Mi­kor hazament, lakásán várta Lilik, aki azt mondotta, hogy azért adta fel nevére a serté­seket, nehogy gyanússá vál­jék, hogy sok disznó érkezik az ő nevére. Az ügyet megtud­ta a rendőrség, ahol megindí­tották a nyomozást és ennek során megállapították, hogy Lilik februártól kezdve 40 sértésit vásárolt fel az ország különböző részein — főként Szentesen és Kőrösújfalun —. melyeket Menőére szállítta­tott és itt busás haszonnal to­vább adott. Lilik ellen üzér­kedés miatt megindította az eljárást a monori járási kapi­tányság. Semperger Imre, szentmár- tonikátai lakos tavasz óta rend­szeresen árulta a pálinkát a budapest—szentmártonkátai vasútvonalon közlekedő vona­tokon. A pálinkát féldecin­ként mérte ki. A másik zug- pálinkamérő ugyancsak szent- mártönkátai; id. Bene József, aki a pálinkát a lakásán de- cizte ki. Bakó József, MÁV nyugdí­jas, tápiósülyi lakásán rend­szeresen bort mért ki. Mind­hármuk ellen üzérkedés miatt eljárást indított a nagykátai járási kapitányság. kisparaszti, háztáji gokban van. A Földművelésügyi Minisz­térium állattenyésztési főigaz­gatósága most Magyari And­rásnak, a földművelésügyi mi­niszter első helyettesének kez­deményezésére tervezetet dol­gozott ki a baromfitenyésztés fejlesztésére, elsősorban a to­jástermelés növelésére. A ter­vek szerint többek között a fő­város közelében úgynevezett „tojásgyárat“ állítanak fel. En­nek az a lényege, hogy nagy­üzemi baromfitelepen több ezer, esetleg több tízezer tyú­kot gyűjtenek össze. Egy-egy tyúk csak annyi ideig marad a telepen, amíg tojást rak. A Vctlási, illetve vedlési idő el- érkeztével levágják és másik tyúkot tesznek helyébe. Ilyen módon a telep egy-egy férő­helyéről évente legalább két­száz tojást tudnak nyerni. Az elgondolások szerint az első ilyen „tojásgyár“ mintegy ötezres tyúkállománnyal Gö­döllőn, az ottani Kisállatte­nyésztési Kutató Intézet tele­pén létesülne. Itt megfelelő szakértő-gárda áll rendelke­zésre, amely az intézet támo­gatásával a legszakszerűbben tudja elvégezni a szükséges megfigyeléseket és vizsgálato­kat. A telep folyamatosan évente csaknem egymillió friss tojással látná el a főváros la­kosságát. Az itt szerzett ta­pasztalatok felhasználásával később több más tojástermelő üzem is létesül. Az élelmes kismalac A szerbiai Szvilajnac városjtában történt. Egy anyakoca fiadzás közben megdöglött. Malacai életben maradtak. Ezek közül egyet magához vett Vlada Jovanovics állatorvos, hogy cuclival felnevelje. A kismalac jól érezte magát az állatorvos­nál és vidáman futkározott az udvarban. Néhány nap múlva azonban az állatorvos aggódva tapasztalta, hogy a malackának nem ízlik a cumi, de ennek ellenére szépen gyarapodik. Rö­vid nyomozás után megállapította, hogy a kismalac „új mos­tohára" talált. Napjában többször eltűnt egy hátsó ól homá­lyában, ahol, mint kiderült, az állatorvos egyik kutyája meg- kölykedzett és a kutyamama szívesen befogadta kicsinyei mellé az új kasztost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom