Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-25 / 151. szám

1957. OKTÓBER 25. PENTEK

WCirlap

3

äiiitiHiiiiuuuiimiuiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiuiiHimiiHiiiimu’.s

| Vendégmarasztaló sár I

| mindenfelé. Most már vég- | | képp Ut az ősz. Nemcsak | | beborult, hanem egyhan- 1 | yúan, kitartóan, szitál az | | őszi eső. Ősi alföldi falu | I utcáin járunk. Tájékozó- | ! dunk, hogy hírt adjunk ol- | | vasóinknak és elsősorban I | az abonyiaknak — Abony- 1 1 TÓI.

| Tizenhatezerötszáz lakó- |

| sa van, 22 ezer katasztrális | | hold a község határa (több 1 | mint az egész szobi járásé). | | Nem hiába mondják az it- 1 | leniek, hogy faluváros.

| A felszabadulás előtt |

| hétezer katasztrális hold 1 | földön urak uralkodtak, § | számos kastély, 1500 gaz- | | dasági cseléd volt birto- |

| Icákban. A falu lakossága- | | nak többsége pedig nap- | | számosként, mezőgazdasági § | munkásként- tengette éle* | | tét. Jutott belőlük az or- | iszág minden részébe. § | Ma hét termelőszövetke- 1 | zet van a faluban, egy gép- I | állomás, számos üzem, s I | munkalehetőség Szolnokon § | és Cegléden is. A többiek | | pedig odahaza dolgoznak | | földjeiken, s elég jól gaz- | | dálkodnaik, az idén olyan I | kukoricatermést takarítót* % | tak be, amilyen már rég I 1 nem volt.

miiHiiiiiiniiiiiiiiiimiiMiniuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiHiiiiiiiiiiuiit^

HÍREK

*=» Nagysikerű jelmezes szüreti bált tartottak október 20-án, vasárnap a kultúrotthonban. A KISZ- fiatalok szebbnél szebb jelmezben jelentek meg a bálon.

~ A kultúrotthon programjában szerepel egy értelmiségi klub létrehozása és televízió vásárlása.

= A tószegi bekötőút építésére 60 ezer forintot fordítottak.

— A falu belterületén tovább folytatják a csatornázást, az idén 8Q0 méterrel hosszabbították meg, ami 60 ezer forintbá került.

— Az idén készült el a falu egyik büszkesége, a strandfürdő. A több mint 600 ezer forintos költséggel épült fürdőbe jövőre a hét kilométerre levő kútból vezetik be a 60 fokos melegvizet.

^ Ostyaüzemet létesített a földművesszövetkezet 34 ezer forint költséggel. Kilencen dolgoznak az üzemben, 60 ezer forint tiszta nyereséget fizettek be a földművesszövetkezetnek.

FALURÓL ' FALURA \

BONY. A FALUVAROS

Megtalálják a módját

Törik a kukoricát az 1200 holdas József Attila Termelő- szövetkezetben. Púpozottan megrakott szekerek fordulnak a több vagonos kukoricagóré elé, ahol megkönnyebbülnek terhűktől.

A szövetkezetben az 1956— 57-es gazdasági év munkáiból már csak ez a kukoricatörés és szárvágás van vissza — a vetést ugyanis már bevégezték —, aztán jöhet a zárszámadás. A munkacsapat tagjaitól a várható jövedelemről érdeklődünk.

Nem kell sokat kérdezgetni, örömmel újságolják, hogy jó termésük volt az idén és kapnak is szépen belőle.

Eddig minden egyes munkaegységre négy kiló búzát, 1 kiló árpát, 1 kiló takarmányt, két kiló takarmányrépát és 20 dkg cukrot kaptak, pénzt pedig 8 forintot.

A kukorica- és borosztás még hátra van, meg a többi terményből is jut még mindenkinek. A számítás szerint 35— 36 forint értékű termény és készpénz jut minden munkaegységre.

Gartva Ferenc érdekes problémát mond el.

— Meg vagyunk mi elégedve azzal, amit kapunk, csak az a baj, hogy olcsóbb lett a termény ára. Tavaly háromszáz forintot is’ kaptunk egy mázsa kukoricáért, a búzáért még többet is — mondja. Elmondtuk a tagok problémáját Gáspár Antal elnöknek is, aki nyomban kész volt a felelettel.

— Szívesebben hizlalok én 100 forintos kukoricával 18 forintos disznóár mellett most, mint amikor 350 forint volt a kukorica és 23 forintot kaptunk a sertés kilójáért.

Ebben a mondatban benne van az is, hogy az jár jól, aki feleteti kukoricáját az állatokkal. Elmondja, hogy a jövőben ők is inkább több pénzt osztanak, a terményeket meg feletetik. Hogy szavainak nagyobb nyomatékeit adjon, elmondja, hogy most állítanak be 42 anyakocát sertéstenyészetükbe, megnövelik a tehénállományt is.

így aztán nem fog ki a szö- vetkezeteieken az olcsóbb ter- ményárv

A falu kultúrélete

A község kulturális életéről Győré Pál megbízott kultúrotthon igazgatótól érdeklődünk, aki a tanácsházán anya- könyvvezető. Győré elvtárs szívesen aid felvilágosítást és elmondja, hogy a községben

1956-tól működik kultúrotthon. Van egy 350 személyes nagytermük színpaddal és most hoztak rendbe egy termet, amely régebben magtár volt, bálteremnek.

A báb-szakcsoport Fehér Jánosné tanárnő vezetésével működik, a népi tánccsoportot Katona Róza irányítja, s jól működik, látogatott a kézimunka szakkör, amelyet Dévai Sándomé vezet. A képzőművész szakkör vezetője Horváth József tanár, aki maga is kitűnő festő. A tanácsház nagytermében Kossuthról, Rákócziról, Táncsicsról készült festményei díszítik a falat. A színjátszó szakkört most szervezik. Cegléden indult a járási kultúrotthonban öntevékeny színiiskola, egyéves, két hetenként jönnek össze a hallgatók. Abonyból Pető Teréz. Mészáros Julianna, Bar- túsz Erzsébet jár a tanfolyamra.

A kultúrotthonban a fiatalokat hathetes tanfolyamon a legújabb táncokra tanítja Fodor Petemé törteli táncoktató. Amikor kint jártunk, a kultúrotthon színháztermében a szolnoki Szigligeti Színház együttese a Dumaparti rande- vu-val mutatkozott be. Több mint 300 nézője volt az előadásnak.

Közmegelégedésre rendezték a földeket

Őszirózsa-bál

• kultúrotthonban október 27-én, vasárnap este 7 órai kezdettel. Ez lesz Abonyban az idén a legszebb mulatság.

— A felszabadulás előtt 587 analfabéta volt a községben, ma már egyet sem tartanak nyilván. Az utóbbi években tanfolyamokon tanították meg őket írni, olvasni.

— A tanácsháza tatarozására 1958-ban százezer forintot fordítanak.

— Állami lakóházak felújítására és renoválására 170 ezer forintot kapott a tanács, s ebből öt lakást bővítenék ki.

i- Járdaépítésre 1958-ban többezer forintot fordítanak és 600 négyzetméter betonjárdát építenek.

— A sportkör épületében (volt ipartestület) a sportbüfé kibővítésére a földművesszövetkezet 11 000 forintot fordított.

A csaknem 12 ezer holdas abonyi határban végre helyreáll a rend. A többszöri tagosítás során — de különösen tavaly ősszel — nagyon sok egyéni parasztot sérelem ért. Betagosították földjeiket, s vagy rosszabbat, vagy kevesebbet kaptak helyette. Napirenden voltak a veszekedések, okolták a tanácsot.

Akkor jelent meg a forradalmi munkás-paraszt kormány 10. gz. törvényerejű reniiiiuiitHiiiiiiiHitttimiiiumiiimnilfiiitiifiiniiiiiiiHiiiiiiiiiiiiffimntiiiiiiuiiiHimitiiiiiiiHiiiiitiiiiiiiimuiiiiiiiimiiiniiiiiiülm

AZ ISKOLÁBAN

A nagyjárási iskolában a betűvetésre tanítja a gyermekeket Polcnyi Jenőné, Vámos Erzsébet fiatal tanítónő. Ez az édes csöppség a képen éppen a számolás nehéz művészetével ismerkedik. A tanítónőről még annyit, hogy Abonyból jár ki ide Nagyjárásra. A fáradságos út már négy éve mindennap megismétlődik, de Polónyi Jenőné szívesen teszi, különösen akkor, ha látja, hogy a tanyasi gyerekek megbirkóznak az iskolai feladattal

^ tápiószelei

út

baloldalán, Abonytól mintegy 6 kilométerre terül el a Kerektó-dűlő. Ritkán lakott település, amolyan alföldi tanyavilág. A tanyák körül szőlők, szántók, távol laknak egymástól az emberek. Joggal gondolhatnánk, itt messze a községtől, ahol a madár sem jár, olyan magányban élnek a parasztok, hogy el sem ér hozzájuk a világ zaja.

Egy kerektől paraszttal, Földi Sándorral beszélgettünk ezekről a gondolatokról, s szavai nyomán kibontakozik a tanyasi parasztság megváltozott élete. Mert ahogyan fejlődött a magyar falu, lépést tartott vele a tanya is.

A távolság, amely elválasztotta a tanyasiakat az élettől, lerövidült. Villany ugyan nincs még ezen a vidéken, de a Földilakásban telepes rádió sugározza országVáltozik a tanyai élet

világ híreit. Nem túlozunk, ha azt írjuk, hogy minden második családnak van telepes rádiója, méghozzá nem is akármilyen, hanem világ- vevő.

— A villanyra azonban nagy szükségünk lenne — mondja Földi gazda.

ígérték is már többször, de valahogyan mindig kimaradt a tervből. A községi tanács figyelmébe ajánlanánk a kerektóiak kívánságát.

A hat kilométer a falutól nem kicsi távolság, különösen, ha ezt gyalog kell megtenni. A faluig hat, onnét vissza is hat, az már 12 kilométer.

— Sokszor beszaladunk Abonyba, mert ugyancsak akad dolgunk odabent.

„Beszaladunk” —

így mondja egészen természetesen. Ez a beszaladás azonban

ma már kerékpárral, vagy motorral történik. A technika mai gyors fejlődése mellett a kerékpár nem valami fejlett jármű, de a tanyavilágban bizony megfizethetetlen jószág. Az igazságot mondjuk, ha leírjuk: nincs olyan család, ahol legalább egy ne lenne belőle, dg a legtöbb háznál 2—3 kerékpár is akad. Ezzel pedig közelebb van Abony.

Nagyon sokat jelent, hogy ma már a tanyasi embereknek is megvan a maguk kulturális igényük. A rádió nem elégíti ki teljesen őket — nagyon helyesen. Mozit szeretnének, legalább olyant, ami hetenként egyszer kijönne hozzájuk. Hely is van, ahol vetíteni lehetne. Ott van az iskola. Nem tudják a kerektóiak, miért szüntették meg a filmvetítést, amikor

mindig telt ház mellett pergették a filmeket még pár évvel ezelőtt. A községi tanácsnak érdemes lenne ezzel a kérdéssel is foglalkoznia.

Sok dologról lehetne még írni, ha a mai tanyasi élet minden részletét az olvasó elé akarnánk tárni. De néhányat említünk csak. Sokat fejlődött például a gazdálkodás. Két-há- rom hold földből családok élnek, s nem is rosszul. A tanyasi gazdaságokban nagyon fejlett az állattenyésztés, ez hozza a fő hasznot, A tanyasi embert, asz- szonyt, de főleg a fiatalokat ma már nem lehet megkülönböztetni ruhájukról a községbeliektől úgy, mint régebben. Lassan kiveszik a szóhasználatból a múltban oly sokszor említett „tanyasi" jelző, amely a tanyán élő parasztság elmaradottságát is jelentette.

delete, amikor legnagyobb volt a zűrzavar — januárban. A „Vissza az ősi földre” jelszó itt is divatos volt, s a rendet visszaállítani csak egy olyan rendelettel lehetett, amely

igazságosan

oldja meg a problémát. Hát ilyen ez a 10. sz. rendelet, amelynek megvalósítása befejezéshez közeledik.

Aligha van a községi tanácsnál olyan forgalmas iroda, mint a földrendezőké. Különösen piaci napokon, no meg olyan esős időjáráskor adják egymás kezébe a kilincset a gazdák, mint amilyen a hét elején- is volt. Forgács István községi gazdasági .felügyelő áilja a rohamot. Naponta 50 —60 emberrel is tárgyal. Tanácsot ad, utasít, ígéretet tesz, mert most már mindenkinek sürgős a dolga. Október vége van, s szorít a vetésnél az idő.

Otszázhatvanhét

kérelem érkezett a községi tanácshoz. Sokan kártalanításukat kérték sokan pedig földet igényeltek vissza. Ezek kielégítésére mintegy 1200 hold föld állt rendelkezésre. A községi tanács végrehajtó bizottsága bírálta el, hogy kinek jogos a kártalanítás vagy a földvisszaadás. Azt, hogy igazságosan a törvény szellemében jártak el, bizonyítja, hogy nagyon kevés fellebbezés történt a határozatok után.

Számos olyan paraszt van azonban még. aki birtokba helyezésre vár. S a „maradéknak” az ügye nehezebb, ugyanis nem mindenkinek felel meg az a föld, amelyet felajánl a tanács.

— Nagyon sok probléma volt a földekkel. Nem egy

olyan dolgozó paraszt akadt, aki már a felszabadulás óta műveli a földet, de birtokíve nem volt róla. A legtöbb panasz azonban a tavalyi tagosítás miatt van. De most már a végére érünk — mondja Forgács István gazdasági felügyelő, amint egy pillanatra szóhoz jut a felektől.

Hogy milyen áldatlan volt a már helyzet példa rá Csizmás József 18 holdas paraszt esete. Még 1953-ban a téglagyár kisajátította hét és fél hold földjét, de csak másfél holdat kapott helyette.

— Rengeteget jártam a tanács nyakára a hat hold .miatt, _de_ nem fedt?jn^meg-. kapni. Írtam az újságoknak, a rádióhoz, de már ezf is meguntam. Le is mondtam a földemről, most végre lehetővé vált, hogy visszakapjam — beszéli Csizmás József, aki ugyancsak azért jött be a tanácshoz, hogy papíron is megkapja a hat holdat, amelyet már művelésbe is fogott.

Csizmás Józseffel együtt örül az a több száz dolgozó paraszt, akiknek éveken keresztül nem rendezték sérelmét.

Hogyne örülnének,

amikor olyanok is vannak a kártalanítottak között, akik öt-tíz holdat is visszakaptak. Szökröm Istvánt hat, Rimóczi Máriát nyolc, Bruck Gyulát hat. Varga Pált tíz. Varga Józsefet négy holddal kártalanították. De több száz dolgozó paraszt nevét is lehetne felsorolni. Nagy megnyugvást ad a parasztságnak a munkás-paraszt kormány intézkedése. Megnyugodnak a kedélyek, nagyobb a munkakedv. Rend lesz a földek körül, s többet terem az abonyi határ.

A VETERAN

Pirospozsgás arcú, huncut- szemű öreg „fiatal” Mester István bátyám, aki most 62 éves. Bejárta a fél világot. Most a József Attila Termelő- szövetkezet szeszfőzdéjének vezetője. Szívesen beszél életéről. harcairól.

Az első világháborúben fogságba került, megismerkedett egy szőke, kékszemű finn kislánnyal, s ez a szerelem fordulópont Mester István életében. Jakaterinában dolgozott, ahol az orosz munkások felvilágosító szavai nyomán megértette, hogy ott is küzdhet a közös ellenség, a földbirtokos ellen. így lett vöröskatona, (harcolt a forradalomért, majd a polgárháborúban verekedett a szovjethatalomért.

Ezerkilencszázhuszonnégyben jött haza. Az akkori törvények értelmében nem lehetett elhozni az asszonyt, aki Helsinkibe ment, s még két évig leveleztek. Idehaza nehéz, küzdelmes évék vártak Mester elvtársra.

Az igazi élet száméra is akkor kezdődött, amikor megtörtént a felszabadulás, s az öreg veterán, az egykori vöröskatona a párt alapító tagja lett. Azóta is az első sorokban dolgozik falujában az új rendért.

HÍREK

ätiiiiiiimiintiiiiiiiiiimiiiiiintitiiiiiimiuitiiuiiviiiiiiiiHiiif:

1 Egy égető kérdés

1 Sok szórakozási lehető-1 | ség van a faluban, tágas |

I kultúrotthon, sok helyiség- |

| gél, szakkörrel áll az abo- |

| nyiak rendelkezésére. A |

| paraszti lakosság azonban \

| szívesebben járna el saját |

| körébe, ahol egy-egy pohár |

| sör mellett, két pipafüst |

| között el lehetne beszélget- |

! ni a világ dolgairól. Vaja- |

| mikor volt gazdakör, de |

| annak a helyisége most a |

| Termény forgalmi Vállalat 1 | raktára.

| A Hazafias Népfront kéz- 1 1 deményezte, hogy a gazdák 1 | kapják vissza a régi helyi- |

| séget és újra szervezzék =

| meg a gazdakört, ahol le- §

| hetne mezőgazdasági szak- 1 | tanfolyamokat szervezni, |

| rádiót hallgatni, olvasni 1 | Nagyon égető kérdés ez, a | | parasztság műveltségének 1 | tovább fejlesztése függ at- I 1 tói, hogy lesz-e helyiség. 1 | vagy nem.

| A helyi tanács támogatja | | a gazdák kérését és remél- 1 | jük, hamarosan már a gaz- | | dakörben beszélgethetünk I | el ez abonyi dolgozó pa- | 1 rasztokkal.

— Megnövekedett a földműves;

szövetkezet forgalma; az elmúlt" háromnegyed évben 26 950 000 forint volt, 2 200 000 forinttal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában.

— Évente 200 építési engedélyt ad ki a tanács magánházak építésére.

Borforrás idején

tartják a faluban a lakodalmakat, kötik a házasságot. Október 12-től 19-ig, tehát egy hét alatt több mint húsz pár esküdött örök hűséget egymásnak.

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK:

Molnár Béla—Bölcskei Emma. Matusinka Sándor—Lajkó Margit, Pásztor Imre—Gortva Mária, Árpás József—Tamasi Margit, Sólyom Kálmán—Sándor Ilona, Molnár István—Skultéti Terézia, Mat- kovics József—Hegedűs Mária, Hegedűs Ferenc—Csömör Mária. Pető Pál—Kovács Mária, Hegedűs János —Szabó Mária, Magyar István—» Bartucz Mária, Kiss Mihály—Makai Julianna, Varga Lajos—Győré Erzsébet, Dora István—Molnár Mária, Szabó József—Szabados Ilona, Aranyos József—Borsányi Erzsébet, Borsányl József—Káldi Ilona, Sándor Mihály—Zelei Erzsébet, Dimer János—Vigh Erzsébet. Tarkó Antal—Bárány Mária, Bárány Kálmán—Tarkó Erzsébet.

SZÜLETÉS:

Kovács Károly. Postét Zoltán, Kökény Margit.

HALÁLOZÁS:

Szecset Sándor, Révész Istvánná Vörös Mária, Postét Mihály. Október 12—19-ig, egy hét alatt hármai! születtek és hárman haltak meg : községben.

A halálozási statisztika egyre ja vul. Tavaly 133-an haltak meg. S 182-en születtek, az idén 120-an haltak meg és 177-en születtek. Természetesen igen sokan az abo- nyiak közül Cegléden és Szolnokon a kórházakban adnak életet kisgyermekeiknek. Ezért ' ez a statisztika nem teljes.

Helyszűke miatt nem lehet mindenről megemlékezni. Pedig hírt kellene adni a zeneiskoláról, a gépállomásról, a ktsz. ékről, a földművesszövetkezeti művészeti együttesről, a tér ményforgalml telepről és sok egyébről, ahol jártunk, s ah elbeszélgettünk ez alatt a két nap alatt a községben. Ügy véljük azonban, hogy ezzel a tudósítással nem merült ki híradásunk Abonyról és a közeli napokban még számot adunk lapunk hasábjain a látottakról és tapasztaltakról.

Egy fejlődő, városias falut ismertünk meg Abonyban. Lelkes községi vezetők, mint Báli Imre tanácselnökhelyettes. Szűcs László tanácstitkár, Szénási István, a földművesszövetkezeti művészeti együttes egyik vezetője, Szabó Sándor zeneiskola igazgató, népfrontelnök — munkálkodnak odaadóan, hogy még jobban pezsdüljön az élet, boldoguljon a falu. Jó munkát, erőt, egészséget hozzá!

Abony, 1957. október 22—23.

Gáli Sándor—Mihók Sándor