Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-25 / 151. szám
"vJCirtap 1957. OKTOBER 25. PÉNTEK Leleplezték ifj. Kovács Imre emléktábláját A budaörsi Keményfémipari Vállalat párt- és KlSZ-szerve- zeténeik kezdeményezésére táblával örökítették meg ifj. Kovács Imrének, a gyár volt szerszámkészítőjének emlékét, aki mint karhatalmi:-ía sorkatona, az ellenforradalom idején, a rádió védelmében áldozta fel életét. Az üzem falán elhelyezett emléktáblát csütörtökön leplezték le. // Őszi, vagy téli mélyszántás? Határjárás Aligamajorban Szürke Szülői értekezlet — az üzemben A gödöllői Ganz Árammérő- gyár nőbizottsága sok segítséget nyújt az üzemben dolgozó asszonyoknak gyermekeik neveléséhez. Mivel a munka miatt több asszony nem tud részt vermi az iskolai szülői értekezleteken, megkérték a pedagógusokat, látogassanak el ők az üzembe. Itt közös megbeszélést rendeztek az ott dolgozó anyákkal és a nevelőkkel. A kezdeményezés bevált a pedagógusok és a dolgozó anyák üzemi találkozóját ezentúl rendszeresen megtartják, é ősz] felhők libegnek a Duna fölött: elmúlt a vénasszonyok nyara. Az első ilyen jellegzetesen őszi nap számvetésre készteti még a hanyagabb gazdát is. Akarva, akaratlan fel kell tennie magának a kérdést, vajon hol tart a betakarítással, a vetéssel, s mit tett a tavasziak érdekében. Járjuk az aligamajori határt, de nem ám akárkivel! Palózsa István a kísérőnk, az állami gazdaság brigádvezetője, talán a környék legszorgalmasabb gazdája. Szépen kelt őszi árpavetés mellett visz el az utunk, azután elérjük a másfélszáz holdas rozstáblát, majd a takarmánykeverékkel bevetett parcellák- következnek. Ebből 190 holdjuk van. A dicséretet elhárítja, s a búzaföldek felé kalauzol. Itt most dolgoznak a vetőgépek, mintegy 60 holdjuk van még hátra. Elmaradásról persze nem igen lehet ; beszélni, de mégis, szerették j volna október 25-re befejezni a vetést. Sajnos, a dolgozók illetményföldjeiben többnyire kukorica volt, lassan ment a betakarítás és emiatt későbbre maradt a vetés egy része. Persze, még ebben a hónapban azért a földbe kerül a mag ezen az utolsó hatvan holdon is. Most egy gyönyörű,, frissen szántott táblához érünk. Jó 20 centire leszalad benne a mérővessző: vita sem férhet hozzá, ez már őszi mélyszántás. Kísérőnk szerényen mosolyog, de arcán a gondos gazda büszkesége. — 130 hold őszi mélyszántásunk van már, de a vetés végeztével azonnal folytatjuk. — Látja, Palózsa elvtárs, írhatna a Pest megyei Hírlapnak egy talpraesett kis cikket erről. Hiszen nálunk csak nevezik őszi szántásnak, de jórészt télen végzik. Szinte látom magam előtt a didergő traktorosokat, a gubába és kucsmába öltözött, deres bajusza egyéni gazdákat, amint itt-ott kibukkannak a decem-f béri ködből, s birkóznak ke-| ményen a fagyos röggel..; | — Jobb későn, mint soha —1 veti közbe tréfásan. — Igen, de éppen ezt kelle-1 ne megírni, mennyivel jobbf korán, mint későn. — No, hiszen igaz, a vil-| jamszi agrotechnikai komp-| lexumtoól még sokat, nagyon | sokat tanulhatnak a mi gaz-| dáink! | — Pontosan erre gondoltam | én is. Hiszen nemcsak a tudó- 1 sok, de az élet tapasztalata is § igazolja immár, hogy a tarló- 1 hántás és az őszi mélyszántás 1 olyan, de olyan fontos talaj- i munka, hogy ezt semmi más f nem pótolhatja. 1 Elveszett vőlegény A szovjet film ünnepi hetén mutatják be est a vidám szí. nes, szovjet filmvíg játékot, Hőse Turnén, a fiatal, tehetséges csikóslegény, aki nagyon szépen énekel. Ezért szülőföldjéről, a széles burját—mongol pusztáról kolhoza Moszkvába küldi a zenekonzervatóriumba. A fiatal legény nagy örömmel, de nehéz szívvel indul útnak, mert menyasszonyától, a bájos Szeszegtól egy időre el kell válnia. Ebből aztán számos bonyodalom keletkezik, amely azonban régül mégis egymás karjaiba vezeti a fiatalokat. Képeink a film három jelenetét mutatják be Nekihevülünk KÖZSÉGFEJLESZTÉS #*«*Vp/í*h Két községet választottunk ki a gödöllői járásban s a számok és a tények tükrében vizsgáltuk meg: hogyan éltek a tanácsok a fokozott önállóság nyújtotta lehetőségekkel; mit tettek ebben az esztendőben községük fejlesztéséé!-1 ? Az egyik község, amelyet meglátogattunk, Pécel volt. Tanácselnöke. Bényi Mihály elvtárs, szerencsésen egyesíti magában a távlatokban gondolkozó tervezőt a józan kivitelezővel Hűséges segítőkre talál a nagyrészt szakemberekből álló műszaki állandó bizottság tagjaiban. No, meg az is sokat számít, hogy Bényi elvtárs „bennszülött” péceli, úgy ismeri a községet s minden problémáját, mint a tenyerét. Most is, amikor a községfejlesztési ügyekről kérdezzük, .jóformán fejből sorolja az adatokat. — Az elmúlt évben nálunk is felborította a községfejlesztési tervet az ellenforradalom. Az évi kivetésből 67 228 forintos befizetés maradt felhasználatlanul, a hátralékuk pedig több mint 73 ezer forint volt. Erre az évre a községfejlesztési alap teljes összege — a tavalyi maradvánnyal és hátralékkal együtt — 250 153 'Grint. Ebből ez ideig 86 375 forint folyt be. — Ez bizony nem sok — vetem közbe. — Sajnos, nem — bólint rá a tanácselnök. — Ennek több oka van. Az egyik az, hogy igen későn, csupán augusztusban készítette el a tanács a kivetéseket. A másik, hogy eleinte nem is nagyon szorgalmaztuk a befizetést, — Pedig kell ám a pénz nagyon, mert Bök mindent szeretnénk még ebben az évben megvalósítani — folytatja Bényi elvtárs. — Tervibe vettük négy gyalogjáró-híd és egy közúti betonhíd építését; ezek a munkák már elkezdődtek. Tízezer forintért piaci elárusítóasztalokat csináltattunk. Tervbe vettük három gyermekjátszótér építését, ugyancsak 10 000 forintos költséggel. — Utak, hidak felújítására 25 000 forintot irányoztunk elő; ebből éppen a napokban rendeltük meg a Budapesti Útfenntartó Vállalatnál az Erzsébet sétány meghosszabbítását a Bajcsy-Zsüinszky utcáig 10 000 forint értékben. Ez a munka is elkezdődött. Betonjárda építéshez szükséges anyagok beszerzésére 17 600 forintot, a múlt évi strandfürdő építkezésnél fennmaradt adósság rendezésére 60 000 forintot irányoztunk elő. Mindez ösz- szesen 247 000 forintot tesz ki. — Az elmondottakon kívül olyan beruházásokat is tervbe vettünk, amelyeket csak állami segítséggel tudunk megvalósítani. Itt van például a vízvédelmi berendezés építése, ami sok évtizedes probléma Pécelen. Nagyobb esőzések, felhőszakadások esetén a termőterület egy része, s a község mélyen fekvő utcáinak egész sora teljesen víz alá kerül. Emiatt évente 300 000—400 000 forintot kell útjavításokra fordítanunk. Panaszunkkal az Országos Tervhivatalhoz fordultunk és ennek eredményeként már ebben az évben 320 000 forintot kapunk a Kör utca kövezésére, a jövő évben pedig másfél millióból megkezdik a vízvédelmi berendezések építését. — Saját beruházásból, azaz községfejlesztésből mit terveznek 1958-ra? — A községi vízvezetékhálózat bővítését és újabb betonjárdák építését — hangzik a válasz. Elbúcsúzunk Bényi elvtárséktól, s útban a következő állomás, Csömör felé, magunkban gyors számvetést csinálunk a hallottakról. Pé- cel község lakossága ebben az évben tehát gazdagabb lesz. Természetesen csak akkor, ha a tanács több gondot fordít a befizetések szorgalmazására, s a lakosság — az adófizetéshez hasonlóan — fegyelmezetten te&z eleget az állammal szemben fennálló kötelezettséfének, Csömörön Itt már kevésbé megnyugtató benyomásokat szereztünk. Itt nemcsak a befizetésekkel van baj, de a kivetéssel, sőt a befolyt összegek felhasználásával is. Igaz, mindezeknek szomorú előzménye van: a csömörieknek két éve ígérgetnek egy új 400 személyes kultúrott- hont. Jelenleg ugyanis egy lakóházban van a kultúrtermük, amelyben legfeljebb 200 ember fér el, azok is csak jó szorosan. Két évvel ezelőtt, 1955-ben a községi tanács határozatot hozott az új kultúrotthon építésére. Az 1955- ben és 3956-ban befolyt községfejlesztési hozzájárulást erre a célra befizették a bankba. Megrendelték a tervrajzot, s az el is készült. Szép is volt, jó is volt, csak éppen „potom” félmillióba került volna. A tanács a tervet — természetesen — elvetette, s újat rendelt, amelyből "eddig csak az alaprajz'készült el. A csömöriek már azt sem bánnák, ha az alapozást elkezdhetnék, mert az anyag jó része megvan de nincs építési engedélyük ... Sőt, már építési engedély nélkül is hozzáfognának, de a járási tanács műszaki csoportja nem jelöli ki az építkezés színhelyét. A kultúrotthon körüli huza-vona erősen érezteti hatását a községben. Az ez évi községiéi lesztési kivetéseket öt százalékban kellett megállapítani — az eddigi 10 százalékkal szemben —, mert a lakosság „elhatározta”, hogy addig egy fillért sem ad a kultúrotthon- ra, amíg legalább az alapozást el nem kezdik, így ebben az évben 32 000 forintból kell a tanácsnak gazdálkodnia. (Illetve, egyelőre csak 15 000-bcl, mert annyi folyt be.) Ügy tervezi- ték, hogy ebből az összegből kiszélesítik a Kistarcsai úti betonhidat. Űgv tervezték, de még hozzá sem kezdtek .:: Az egyetlen, amit községfejlesztésből ebben az évben megvalósítottak. egy betonhíd az Ulicska patakon: ez 7000 forintba került. Nyolcezer forint tehát még itt is felhasználatlanul maradt. Nincs minden rendben a költsétgvetési gazdálkodással sem. A község például 105 000 forintot kapott a Sallav utca javítására. Szakemberek szerint azonban a munka 450 000 forintba kerül! Tanácsos lenne tehát legalább az anyagot beszerezni a rendelkezésre álló összegből mert ha ebben az évben nem használják fel a pénzt, akikor elvész: a következő évre nem lehet átvinni. Vagy itt van az a 33 000 forint, amit a járási tanácstól kapott a község, vállalati hozzájárulás címén. Ebből mindössze ötezret használtak fel eddig, az óvodai szeméttároló építésére. A megmaradt 28 000 forintból az egészségházat szeretnék renováltatni. Szóbelileg megállapodtak a gö* döllői járási Épületkarbantartó Vállalattal A vállalat már kát alkalommal meg is igéidé, hogy kimegy megkötni a szerződést és felvenni a munkát; ez azonban csak ígéret maradt. Ilyenformán a tervbevett munkákból még alig-alig valósult peg valami. Pedig a fejlődés, a haladás elképzelhetetlen jó községfejlesztési politika nélkül. Ez viszont megköveteli a tanácsoktól hogy éljenek a szélesebb hatáskör és nagyobb önállóság lehetősségeivel, lelkiismeretesen szorgalmazzák a befizetéseket, vegyék igénybe a községbeli szakemberek szaktudását, a lakosság támogatását s tanúsítsanak több erélyt és határozottságot a tervek megvalósításánál. De a fejlődés igénye a lakosságra is felelősséget hárít: még pedig a községfejlesztési tervek támogatását, a tanács munkájának ellenőrzését, s n©m utolsósorban az anyagi kötelezettségek teljesítését. Csakis így. a tanács és a lakosság összefogásából születhet meg az eredmény: a civilizáltabb, kulturáltabb élet falcainkban, Nyíri Éva nek. s észre 6em vesszük, hog, az előbb még csak ködölt. mos meg már egyre erősebben szí tál az eső. Hiszen régi Igazság, hogy a: őszi mélyszántás ideje akko; van, amikor a legtöbb gyón kikelt. Ez pedig már megtör tént. A gyomirtás és a nedves : ség tárolása mellett az. ősz mélyszántás legtöbb célja hogy a talaj tápláló anyagai mozgósítsuk. A mélyen fel. szántott talaj táplálóanyagai nak feltárását segíti éppen az őszi és a téli csapadék, a fagy és a talaj szellőzése. Ennél a gondolatnál szavamba vág. Már kilónyi sárgom- bócokat vonszolunk a cipőnkön és a kabátunk átázott, de számít is az most? — Majd ha jönnek azok az igazi, jó őszi esők. úgy szívja be a nedvességet a mélyen megszántott föld, mint a szivacs! De nem a téli (ezt hangsúlyozom), hanem az őszi mélyszántás! Igenis, az őszi. mert az már tárolni tudia az ősz végén leeső rengeteg csapadékot és ez óriási különbség a decemberben, vagy januárban végzett mélyszántással szemben! Most már csakugyan nem sok hiányzik hozzá, hogy mindketten bőrig ázzunk. Gyors léptekkel igyekszünk a major felé, s a nagy lihegés- ben alig jut időnk megbeszélni a mélyszántással kapcsolatban végzett termőréteg vastagítást. Csalc futólag emlékezünk meg róla, hogy a mélyítés 2—3 centiméternél több nem lehet, mert különben túlságosan sok nyers föld kerül fel, s ezt még a kapások sem tudják jól elviselni. . , fedett helyre Vég re értünk. Ahogy---------------- kitörlöm a n yakamból, fülemből a frissítő hatású esővizet, megkérdezem: — Nos, lesz abból’a cikkből valami? — Természetesen — hangzik a megnyugtató válasz. — Ha megírja amiről itt ilyen jól eldiskuráltunk, már készen is lesz a cikk! (holka) A „pcsli módi“ vidéken is hódit Az elmúlt években a vidéki városok nem tartottak lépést a pesti divattal, amióta azonban a nagyobb városokban — elsősorban Pesten — gyakoriak lettek a divatbemutatók, a vidékiek is igénylik a legújabb divatkreációkat. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója az influenzás megbetegedésekről Az influenza az ország egész területén, elsősorban a , sűrűbben lakott településeken, városokban, nagyszámú megbetegedést okozott. Ezeken a helyeken az újabb megbetegedések száma csökkenést mutat. A betegség továbbra is jóindulatú és átlagosan 5—6 napig tart. A ritkábban lakott helyeken a megbetegedések később jelentkeztek, s itt általában még nem észlelhető nagyobb arányú csökkenés. Egyes területeken az iskoláskorú gyermekek zöme egy- időben betegedett meg, ezért néhány vidéki városban a tanítást átmenetileg szüneteltették. A fővárosban az iskolai hiányzások száma az utóbbi napokban rohamosan csökkent és közeledik a járványmentes időben észlelt hiány- zási arányhoz. Bár az orvosok és a gyógyszerészek, valamint az egyébegészségügyi dolgozók egy része is megbetegedett, fokozottabb munkával és az egészség- ügyi személyzet megfelelő átcsoportosításával a betegek orvosi és gyógyszerellátása, illetőleg a kórházi ápolásra szorulók elhelyezése az egész ország területén biztosítva van. Az érdeklődés elsősorban a Divatnagykereskedelmi Vállalathoz befutó megrendelő- sekből állapítható meg, ugyan- is olyan divatcikkek után érdeklődnek, amelyeket eddig vidéken szórványosan vagy egyáltalán nem rendeltek. Nagy 'keletjük van a különféle női gyapjú kötöttholmiknak, az újszabású férfiingeknek, sálaknak stb. Egyes cikkekből vidékről hiányt jelentettek./ A Divatárunagykereskedslmi Vállalat és más szállítók köz- lik, hogy a különféle kesztyűkből, kalapokból, sálakból, kardigánokból megfelelő az ellátás, férfiingekből jelenleg is tíz százalékkal több áll rendelkezésre, mint égy évvel ezelőtt, női fehérneműből pedig 20 százalékkal nagyobb a készlet, úgyhogy a keresletet — kivéve egyes selyemárukat — ki tudjátk elégíteni. A kereslet szerint szállít a nagykereskedelem az üzleteknek cipőt Az elmúlt években a kiskereskedelem munkájában nagy nehézségét okozott, hogy a nagykereskedelem bizonyos árucikkeket, így például cipőt is egységcsomagokban szállított a boltoknak. Ezért gyakran előfordult, hogy némely üzletben bizonyos nagyságú cipőkből sok maradt raktáron, ugyanakkor másutt nem lehetett megkapni. A Belkereskedelmi , Minisztérium most utasítást adott ki, amelyben kötelezi a nagykereskedelmet, hogy az üzleteket a rendelés alapján szolgálja kL HODHH.
