Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-19 / 146. szám

1957. OKTÓBER 19. SZOMBAT Secure l WCirlap 3 LEHAJOZTAK- A NIAGARÁN Az amerikai William Hill egy speciális hengeralakú acél­tartály csónakban lehajózott a Niagarán; ___________ K övetendő kezdeményezés A megyeri dombokon 22 családi ház épül a Duna: Ci­pőgyár dolgozói részére.. A gyár vezetőinek, párt- és szak­szervezeti bizottságának kez­deményezésére szaktársaik is segítik a családi ház építőket. Már többször vettek részt cso­portosan ebben a munkában, és a jövő vasárnapra 100— 150-en jelentkeztek a gyár dolgozói 'közül, hogy szaktár­saik segítségére legyenek és meggyorsítsák az építkezés ütemét, hogy az új házakba mielőbb beköltözhessenek tu­lajdonosaik. Követendő kez­deményezés ez. Jó lenne, ha megvalósítanák megyénkben Műbolygó, vagy mesterséges hold? TALÁN KICSIT furcsán hangzik a kérdés, de soha nem volt időszerűbb beszélni er­ről, mint éppen most, amikor a világ első mesterséges hold­ja megkezdte földkörüli pá­lyafutását. Sőt, a kérdés föl­vetése egyeseknek szőrszál- hasogatásnak tűnhet. Mi ér­telme van az elnevezésen lo­vagolni, amikor az ember leg­nagyszerűbb alkotása, a Fold első mesterséges kísérője hű­ségesen és szédületes sebesség­gel rója a kilométerek száz­ezreit. Amikor valamilyen tudo­mányos alkotás megszületik, annak helyes elnevezése álta­lában nem megy át rögtön a köztudatba. Nem is sok figyel­met fordítanak erre, hiszen az eredmény szenzációs volia annyira lenyűgöző, hogy szin­te nem is marad idő az elne­vezésen vitatkozni. Pedig ez a felfogás nem helytálló. Néz­zük csak hogyan áll a kérdés a mi esetünkben? Mikor nevezünk valamely égitestet bolygónak, és milyen égitestre mondjuk azt, hogy hold? Eléggé közismert, hogy a Nap körül keringő nagyobb égitesteket a csillagászok boly­gónak nevezik. Bolygó maga a Föld is, vagy lobbi nyolc társa, pl. a Mars is. A bolygók 126 utassal 8000 méter magasban Nemrégiben helyezték üzem­be a Szovjetunió egyik legmo­dernebb középtávú utasgépét, az Ukrajnát. A gép repülőma- gassága nyolc kilométer. 126 utasának minden kényelmet biztosít, repülési átlaga 600 k'm,ifra felett van. A gépet né^ turbinameghajtású lég- csavarrsjitor hajtja. A képen a gép előtt a gép tervezője, O. K. Antonov (jobbról) J. I. Wernik áll. és pilótája többsége azonban nem magá- j nosan rója napkörüli útját, j hanem egy vagy több kisebb égitest által kísérve. Ezeket az égitesteket, a bolygók kísé­rőit nevezzük holdnak. így a Földnek a közelmúlt napok­ban létesített első mestersé­ges kísérője is hold. Méghoz­zá mesterséges hold, és nem műhold. NEM MŰHOLD, méghozzá azért, mert a műkéz, műláb, műanyag stb. szavak jelenté­sének megfelelően akkor en­nek a holdnak valamilyen hiá­nyosságot, mégpedig a való­di Holdat kellene pótolnia. Er­ről pedig szó sincs! Ez a hold, a mesterséges hold, a Föld mesterségesen, ember által létesített kísérője egészen más megbízatásokkal kezdte meg pályafutását. Szó sincs róla, hogy azt várnánk tőle, hogy fénvével helyettesítse a való­di Holdat, vagy annak egyik hatásához hasonlóan árapályt idézzen eiő az óceánokon. Igaz, hogy a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája még nem adott ki hivatalos közle­ményt arról, hogy milyen fel­adatokat hajt végre a mester­séges hold de az eddig meg­jelent közlemények alapján néhány fontos következtetést máris levonhatunk. Az o tóber 4-én felbocsátott mesterséges hold elhagyva a háromlépcsős szállítórakéta utolsó fokozatát, 900 kilomé­ter magasságban 28 800 kilo­méter óránkénti sebességgel kezdte meg keringését.- Az óriási sebesség mellett a leg- bámulatraméltóbb teljesít­mény, hogy a mesterséges hold műszerei zavartalanul működ­nek, és a rádióadók folyama­tosan sugározzák a mérések eredményeit. Eddig még so­ha nem sikerült elérni, hogy j olyan nagy erőhatásoknak ki- I tett rádióadók zavartalanul I Filmet készítettem Angliában IRTA: CHARLIE CHAPLIN Sok aggályom volt, mielőtt belekezdtem az „Egy király New Yorkban“ című film gyár­tásába. Mivel ez volt első Angliában .készült filmem, szinte remegve léptem a Shep- perton Stúdió színpadára. Úgy éreztem magam, mint a ló ide­gen istállóban. Minden any- nyira angol volt és jóllehet magam is angol vagyok, úgy éreztem magam, mint egy magános idegen. Természetesen hollywoodi stúdiómban egészen más volt a légkör. Úgy éltünk ott, mint egy nagy család, engem pedig úgy kezeltek, mint egy elké­nyeztetett fivért, különösen akkor, amikor új film gyártá­sába kezdtünk. Ilyenkor az ember min­dig bizonytalan és ennek idegeskedés és ingerlékenység lesz a vége. Valamit nem ta­lálok ... „hol van a kesztyűm, a kalapom?” Pánikba esem. öten ötfelé szaladnak, hogy kívánságaimat teljesítsék. Rol- lie, a filmoperatőröm az első jelenet után hozzámlép és így szól: „Csodálatos lesz, főnök. De engedd el magad“. Úgy ke­zeinek, mint egy elmegyógy­intézet lakóját. Valamire vár­nom kell. Kezdek összerop­panni, de , megnyugtatnak: „Minden rendben, gazda, mindjárt meglesz." Gyarlóságaim ellenére azon­ban a társaság türelmes. „Mindig így viselkedik, ami­kor új filmbe kezd” — gon­dolják rólam. Ezután min!ha fejest ugranánk a hideg vízbe, belekezdünk az első jelenetbe. Hagy megnyug­tassam magam, a legibuimoro- sabb jelenettel kezdem. Ezt azért teszem, ‘hogy növeljem az önbizalmamat. A gárda kö­zömbösen reagál. Ekkor Rollie hozzám lép s a fülembe súgja: „Nagy volt. csodálatos. Poko­lian humoros — de egy kicsit el kell ernyedned." Erre újra kezdünk. Ez az atyai gondoskodás ter­mészetesen hiányzott, amikor Sheppertonban kezdtem dol­gozni. Jóllehet mindenki ug­rásra készen állt, mégis hiányzott az első napok­ban a személyes kontaktus. Igen udvariasak és készsége­seik voltak, de éreztem, hogy várakozó álláspontot foglal­nak el. A világon a legmelankóli- kusateb foglalkozás vígjátékot filmezni. Menj el bármely víg­játék felvételezésének szín­helyére és mindenütt kétségbe­esett arcokat láthatsz, különö­sen ilyen a gyártásvezető és a szereplők arca; zavarodott, bi- j zonytalan, fáradt, megalázott embereket láthatsz. Azok pe­dig, akik nem ilyen benyomást keltenek, rezignáltak és hig­gadtak. Az, ami humarosnak tűnik a fel­vételezésnél, általában nem készteti nevetésre a közönsé­get és fordítva: ami a felvéte­lek során laposnak tűnik, rendszerint nevetésre ingerel az előadáson. A komikusnak mindig emlékeztetnie kell ma­gát arra hogy elképzelése hu­moros volt, amikor először ki­gondolta. Semmit sem lehet olyan könnyen megingatni, mint egy komikus önbizalmát. Ha a fényképezőgép lencséje előtt, állt, tönkreteheti egy ki­fejezéstelen arc, egy fagyos pillantás. Egészen más a légkör ott. ahol drámát filmeznek. Hamlet miután kilép a fényképezőgép fénysugarából, elengedi magát, önbizalommal és derűs mosoly- lyal üdvözli az embert, akár­csak a pap a híveit egy sikeres szentbeszéd után. A komikus azonban legszívesebben elfutna és elrejtőzne a világ szeme elől. Éppen ezért nem könnyű do­log egy komikus számára ide­gen környezetben szerepelni és irányítani önmagát. Shepper­tonban az első napokban bizo­nyos tartózkodást és merevsé, get éreztem a levegőben. Egv vagy két kisebb periekedé után azonban kezdtük meg­érteni egymást. Nemsokára pe­dig mindannyiunkat őszinte le>kesedés fogott el. Úgy vet­j tek engem, mint egy idegen i alakot, aki erősen fel van han- I golva, de ártalmatlan. j Aí alaniiakat minden hamis ] szerénység nélkül írom. A napi ' munka után. amikor elhagytuk az elsötétített színpadot, fel- j tűnt egy-egy ács vagy villany- ! szerelő és így szólt: „Oh, Char- j lie, ez a film csodálatos lesz.“ ' Ilyen és hasonló bókokat | mondtak. így aztán igen kelle- ; mesnek találtam Shepperton-i ; munkámat. Az „Egy király New York- | ban“ című film felvételeinek | elkészítése mindössze 10 hetet í vett igénybe. Ez volt a legha­marabb elkészült játékfilmem. Természetesen ez főként a könnyen irányítható, rendkívül jó szereplőgárdának volt kö­szönhető. működjenek, mint amilyen erőhatásokon a mesterséges hold rádióadói keresztülmen­tek. A SZÓBANFORGÖ ÉGI­TEST jutott fel először abba a magasságba, ahol még soha ember készítette műszerek nem jártak, feltételezhető, hogy a mérések olyan adatok beszerzésére irányulnak, ame­lyeknek felhasználásával a kö­vetkező mesterséges holdakat úgy lehet kiképezni hogy a?ok a rájuk bízott feladatoknak még tökéletesebben megfelel­jenek. Miután a mesterséges hold mozgását keringési pá­lyáján az indulás irányán és sebességén kívül a keringés magasságában uralkodó lég­köri viszonyok szabják meg, műszerei elsősorban ezek mé­rését végzik el. így mérik minden bizonnyal a levegő ott uralkodó sűrűségét, annak vál­tozásait, a szelek sebességét és irányát, a levegő nedves­ségtartalmát. A műszerek tá­jékoztatást adnak a mestersé­ges hold sebességének csök­kenéséről. A kapott adatok alapján néhány nap múlva már pontosabban meg lehet majd határozni élettartamát is. Amint az első mesterséges hold útnak indulása után né­hány nappal azt hivatalos szovjet fórumok meghatalma­zására közölték, az első szov­jet mesterséges holdat a geo­fizikai év során még továb­biak köve'ik majd. Ezek bi­zonyára más feladatokat is kapnak majd, mint első, úttö­rő társuk. Az űrhajózás to­vábbi lépésének, az űrállo­más megépítésének érdekében szükség van a kozmikus su­gárzás légkörön kívüli erőssé­gének ismeretére, a Nap rövid- hullámú sugárzásainak rész­letesebb vizsgálatára, és egy sereg más adatra is. Termé­szetes, hogy ezeket a felada- [ tokát egyetlen mesterséges holddal megoldani nem lehet. A MESTERSÉGES HOL­DAK mindegyike alkalmas lesz azonban arra. hogy pálya­beli viselkedése alapján pon­tosabb képet alkothassunk a Föld alakjáról és méreteiről. | Ehhez a mesterséges holdat távcsöves megfigyelés alá kell venni. Ez a munka úgy lesz igazán eredményes, ha a megfigyelések igen széles kör­ben folyhatnak. Ezért vállal­ta a Magyar Asztronautikai (Űrhajózási) Bizottság is. a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának felkérésére, hogy részt vesz ebben a munkában. Ez a munka természetesen csak akkor indulhat meg. ha megkap] uk a megfigyelések­hez szükséges műszereket és a megfigyelések adatait. Ad­dig is azonban folyhatnak a rádiós megfigyelések, amelyek révén szintén értékes ada­tok nyerhetők a mesterséges holdak mozgásáról. Sinka József. az Asztronautikai Bizottság titkára | A jobb holnap hogyanja ] M indenki jobban akar élni. Több kenyér, több ruha, | több öröm, kevesebb gond. Olcsóság, sok mindenre § 1 elég fizetés. Vágyak és tervek. Álmok a még jobb holnap- | 1 ról. Ez az élet rendje. 1 De az álmokkal, tervekkel legtöbbször nem párosul a | I hogyan. A hogyan többet. __ f 1 Pedig enélkül nem lehet előbbre jutni. Követelőzni, de | I tenni semmit, tisztességtelen dolog és haszontalan. Mert | I aki nem csele'kszik, az hiába lesi az eredményt. Tétlen- | | ségből nem születhet semmi. | 1 Tenni kell, sokat kell tenni annak érdekében, hogy az | 1 álmok, tervek valóra váljanak. | Minden álom csak akkor „igazi” álom, ha alapja van | | teljesítésének. I Van-e a mi álmainknak alapja? | Van. | Feltételeink jók. Sok-sok esik latba az álmok valóra | I váltása mellett, de a mérleget tovább kell mozdítani. | Gyárainkban folyik a munka. A mostani állapotokat | 1 hasonlítani sem lehet a pár hónappal ezelőttihez. S még | I sem lehetünk elégedettek. Jó szakemberek, rohamosan \ \ fejlődő technikai adottságok ellenére sincs minden | | rendben. § 1 Hogyan lesz hát az álmokból valóság? 1 A sültgalamb várás régi szólás. De akkor is hoppon | | maradt, ma is hoppon marad az, aki sültgalambra vár. | I Azt szokták mondani, hogy ki mint vet, úgy arat. De § 1 ki aratott már úgy, hogy nem vetett semmit? S aki nem | | fc maga erejére támaszkodik, hanem másokra vár, vajon § 1 mire számíthat az? 1 Elősütnek lenni, nem becsületes dolog, s nem is hosz- § 1 szú életű. S hogyan várhatná egy nép, egy nemzet, hogy | I eltartsák? | s Sehogyan. I Amit a maga erejéből teremt, az az övé. Ha rosszat, | | akkor rossz, ha jót, akkor jó. | Mindenből több kell. De a többet így. ahogyan ma ál- | | lünk, nem tudjuk előteremteni. | Elégedettek ma az emberek? Sok mindennel igen, sok | I mindennel nem. De hogy alig valamivel legyenek csak § I elégedetlenek, azért sokat kell tennünk. 1 Hogy előbbre jussunk, előbbre kell lépni. Az etlenfor- | | radalom után első volt, hogy a termelés meginduljon. \ | Első volt. hogy az élet, a munka alapjait rendberakjuk. § | Ma már mindez nem elég. | 1 Mi kell hát az előbbre jutáshoz? | | Sok minden. | | Sok minden, de elsősorban fegyelem. Fegyelem, min- | 1 deniitt. I S elsősorban a fegyelem az, ami hiányzik életünkben. f 1 A fegyelem, s az — bármily furcsán hangzik is —•, hogy | 1 a becsületes embernek, becsülete legyen. Több becsülete. 1 | 71,r a úgy állunk, hogy a napot lopó, sétálgató, tracs- | | - 'I csoló munkás semmivel sem kevesebb, mint az, aki | | becsülettel végzi a maga dolgát. Nem tartunk ott — ha | I igen, akkor is csak itt-ott —, hogy a lógósnak szeme | | közé vágják: de bizony komám, ez nem megy így to- 1 | vább! | 1 Többet és jobbat akarunk. Jobban élni. De így? | Valamiféle jó emberség tartana vissza bennünket, | | amikor elnézzük a lógást, a lopásokat, a sok-sok szabály- | | talanságot? De hiszen jószívüek vagyunk-e akkor, ha | I hagyjuk a holnap ellopását? | Nemcsak másokat, minket is meglopnak. S erre csak § | akkor jöjjünk rá, amikor majd a magunk bőrén is érez- f I zük? | | Lopni mindenkor bún volt. Időt, pénzt, mindent. De a | § legnagyobb bűn az, amikor valaki a népet lopja meg. A § | nép jövőjét. i Pedig ezék az emberek ezt teszik. S állhatjulk-e ezt | p szó nélkül? | I A nagyobb jólét, a gondtalanabb holnap a termeié- 1 1 kenység emelkedésén múlik. De ilyen koloncokkal nem | | emelkedhet a termelés! 1 Sokat kell tennünk, de elsősorban addig kell eljut- | | nunk, hogy a vezetők követeljék meg a fegyelmet. ! N­iiumiiHiimmiiiiiimiiHuiUHHHmiiiiiiHHmiHmiiHHmtiiHtiHiiummtuiiHiHiimmiHmimimHmmMimtiiiuuimiiiimimi = 1 700 000 literes hordó smmii Dürkheimben (Németország) a világ legnagyobb hordójá­ban helyezték el a kis fürdőváros vendéglőjét és tánctermét. em valami császárságról van szó. Nem rettegésről, | gorombaságról. Fegyelemről. Fegyelemről, a nép, | mindenki erdőkében. A holnap érdekében. A fegyelem, vagy fegyelmezetlenség kérdése elsösor- | ban a vezetőkön múlik, s elsősorban a műszaki értelmi- | ségen, azokon, akik a legközvetlenebb kapcsolatot tart- 1 já'k az emberekkel, a termeléssel. Fegyelmezni, a ren- | det megkívánni, ha szükség van rá, keménynek és szi- | gorúnak lenni — az első pillanatra nem tűnik valami § népszerű feladatnak. De a „jó fiú” vezetőnek, a min- | dent elnéző, megbocsátó üzemvezetőnek, mérnöknek § soha nem lesz olyan becsülete és tekintélye, mint annak, | | aki emberséges, de fegyelmet kívánó, aki jószívű, de | I csak a megfelelő határig. Azon túl nem. A „jó fiú” ve- | I zető csak úgy jó fiú, hogy a háta mögött összemosolyog- | 1 nak. De ez még csak egyéni baj lenne. De a jófiúság | I sokszor súlyos százezrekbe, milliókba kerül a népgazda- | | Ságnak. S ahány tégla elveszik így, annyival lassabban | 1 épül jövendőnk. I A munkások többsége előbb-utóbb, de mindenképp í 1 emellé szegődik, akinél határozottságot, erélyt tapasztal. | ! Az a kisebbik rész pedig, amelyiknek nem tetszik ez, \ I mert számukra a korlátlan lógás, a szabad lopás lenne az | | igazi, tanulja meg, hogy nem lehet büntetlenül lógni és \ | lopni. | | A szabálytalanságokat eltűrő, a hibákat elnéző vezető I | ideig-óráig lehet csak jófiú. Ugyancsak hamar visszaél- | | nek jó szívével, de akkor már nem lehet megállj-t kiál- | 1 tani. Ha azt elnézted, ezt is el 'kell nézned — könnyen ezt § I vethetik oda. S nem szállhat vitába! | ji f űszaiki értelmiségünk, a termelés vezető helyein állók | | j'i nem egy esetben megmutatták, hogy milyen nagy | | feladatok megoldására is képesek. S képesek arra is, hogy f i rendet, fegyelmet teremtsenek üzemeinkben, csak félre | | kell lökni egy sor előítéletet, a viszolygást, a képzelt nép- | 1 szerütlenségtől. | Mindenki jobban akar élni. De ha hagyjuk a garázdá- | | kát, ha nem koppintunk a naplopók körmére, milyen lesz \ | a holnapunk, élhetünk-e jobban? | Az évi nyereségrészesedés csak apró része a jobb hol- | | napnak. Mégis milyen „jól jön”. S arra kell törekednünk, | I hogy sotk-sok minden jöjjön ilyen jól. Ehhez ikell a fegye- | | lem. A fegyelem betartása, megkövetelése. Megéri, mert I | így, ennek segítségével lesz jövőnk biztos alapokon nyugvó I | ezer örömű élet. | Mészáros Ottó | ~>miiiiiiiiiiiiiiiii(ifiuiiiHiiimiiiiiitiniiiHiii!iiuimiiiiiim!iiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH)iiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiiiií;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom