Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-19 / 146. szám

#PJt If LG ^Clrlap Az üzemi demokrácia néhány kérdéséről Külföldi idegenforgalomra készülünk Népi demokratikus rendsze­rünk lényege a proletárdikta­túra. Soha nem lett volna szabad megfeledkezni arról, hogy a munkásosztály uralma a legmesszebbmenő demokrá­ciát jelenti a dolgozók számá­ra, s egyben diktatúrát az osz- tályellenséggel szemben. A társadalmi élet demokratizálá­sa már szerepelt az MDP leg­utolsó határozataiban, sőt az üzemi demokrácia kiszélesíté­se érdekében egy javaslatter­vezet már majdnem készen volt a SZOT-nál az ellenforra­dalom küszöbén, A másik alapvető kérdésre, az osztály­ellenség elleni kíméletlen harcra nem figyeltek fel és így a demokratizálódási folyamat eltorzult. A nagyüzemi munkásság úgy érez­te, bár ő is tulajdonosa az üzemnek, mégsem volt olyan fóruma, ahol beleszólhatott volna tevőlegesen a vállalat életébe. E helyett a vitafóru­mok az intellektuelek köré­ben gombamódra szaporodtak (Kossuth Klub. Petőfi Kör), ahol az csztályellenség meg­kezdte aknamunkáját a Nyu­gatról importált reakciós, kis­polgári, antimarxista ideoló­giával. Először csak burkol­tan. de azután mind nyíltab­ban revizionista nézeteket hangoztattak. Szenvedélyesen bíráltaik a múlt hibáit, gon­dosan kerülve a népi demok­rácia eredményeit és vívmá­nyait. Nyílt sisakkal nem léptek még fel, de minden cseleke­detükben érződött népi de­mokráciánk elleni aknamun­kájuk. Az ellenforradalom kirob­banása után az üzemekben egyre-másra alakultak a mun­kástanácsok. Születésüknél fogva magukon viselték azt a szépséghibát, amely szerint rém a népi demokrácia javá­ra, hanem annak ellenére lát­tak napvilágot — szülőanyjuk az ellenforradalom, a népi demokrácia ellen irányult. Ha a munkástanácsok össze­tételét nézzük, világosan kitű­nik, milyen szerepet szántak ennek a szervnek. Az osztály- ellenség eszköznek tekintette ezeket a fórumokat, amelye­ken keresztül a népi demokrá­cia elleni minden gyűlöletüket igyekeztek levezetni. Saját embereiket küldték be a taná­csokba, így megtalálható volt bennük a régi rend minden rendű és rangú eleme (csend­őr, gróf, báró stb.). Igaz. be­csületes emberek is bekerültek a tanácsokba, azonban ezek csak tompították az egyes cse­lekedetek élét. bár megsemmi­síteni nem volt erejük. Ideoló­giai téren a munkástanácsok a többpártrendszerrel kapcsola­tos és a kormmunistaellenes megnyilvánulásaikkal tűntek ki (listák összeállítása, kom­munisták eltávolítása). Mun­kájuk nem volt szervezett, be­lenyúltak a szakszervezetek te­vékenységébe, nofha kormá­nyunk rendelete megjelent, amely meghatározta a mun­kástanács működését. Meg kell jegyezni, a munkástanácsok inkább a „népszerű" feladatok intézését vállalták (munkanél­küli bérkifizetések, a szocialis­ta tulajdont képező javak ado­mányozása). Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy a munkástanács min­denféleképpen egy történelmi kategória, amely született, töb- bé-kevés'oé működött és a tör­ténelem folyamán eltűnt vágj' eltűnőben van. Ha az ellenfor­radalom győz. akkor azért tűnt volna el. mert a tőkés, magán- tuiaidonos, gváros nem tűrt volna beleszólást pénzszerzési tevékenységébe és mint hasz­nálhatatlan eszközt, amelyre már nincsen szüksége, félre ál­lította volna. (A mór megtette kötelességét, a mór mehet.) De nem győzött az ellenforrada­lom és mégis meg kellett hogy szűnienek a munkástan ács-ik e.nélkül, hogv bárki is siettette volna, va^v kívánta volna ha­lálukat. Megszűnésük elsődle­ges oka az ellenforradalom le­verése volt. ff nwakástanácsok létrejöttük­kor élvezték a dolgozók bizal­mát, azért, mert azok a de- kiasszált elemek, akik évekig meghúzódtak és bekerültek a munkástanácsokba, még nem mutatták ki ellenszenvüket a népi demokrácia iránt. Ezek az egyének, mint ahogy az események is igazolták, mél­tatlanná váltak a bizalomra és így a munkástanácsok kezdtek olyan vezérkarhoz hasonlítani, melyeknek nincs katonájuk. Mivel nem érezték mstguk mö­gött a tömegeket és azok bizal­mát, továbbá a szervezeten be­lül egyesek lelepleződtek, olyan légkört teremtett ez, amely az egész szervre rá­nyomta bélyegét. Volt ugyan működési szabályzat, de az ideológiai egység, a munkavo­lumen felmérésére való ambí­ciójuk már nem volt az amúgy is önmagukat felszámoló mun­kástanácsoknak. Az üzemi demokrácia kiszé­lesítése szükségszerűen hozta magával azt a kérdést, hogy milyen formában akarjuk megvalósítani a dolgozók' te­vékeny részvételét üzemünk irányításában. Az állami tu­lajdon lényegében össznépi tu­lajdon, mert az államhatalom a dolgozó nép kezében van. A párt, mint a dolgozók élcsapa­ta, a marxizmus—leniniznius tudományos ismerete alapján segít az előttünk álló feladatok megoldásában, A pártszerve­zeteknek jelentős szerepük van a gazdasági vezetésben mutat­kozó bürokratikus és anarchisz­tikus törekvések feltárásában és leküzdésében. A párt felis­meri gazdasági életünk tör­vényszerűségeit, mert néző­pontja, amelyen keresztül a jelenségeket vizsgálja, módsze­re, amellyel a természet jelen­ségeit tanulmányozza, dialek­tikus, elmélete ped g, amely­nek segítségével a törvénysze­rűséget magyarázza és megérti, materialista. Näf (flint I13P találkozunk bü­rokratikus intézkedésekkel, túlzott centralizmussal. A párt­nak keresnie kell azokat a szervezeti formákat, lehetősé­geket, amelynek segítségével a dolgozókat bevenhatják a vállalat irányításába, intézke­désébe. Üzemeinkben mind gyakrabban fordul elő, hogy az egyéni, a szűkén értelmezett vállalati érdekek fölébe kerül­nek a dolgozók összessége ér­dekeinek. Az üzemek gazdasá­gi szervei felelős egyszemélyi vezetés alapján épülnek fel. A termelés operatív irányítása tehát az állami szervek által kinevezett vezetők feladata. A pártszervezetek nem adhatnak közvetlenül utasításokat a gaz­dasági vezetőknek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt- szervezetek ne tárgyalják meg az üzem életét érintő alapvető kérdéseket és ne alakítsák ki ezekről állásfoglalásaikat. A párt- és a tömegszerveze­tek kapcsolatainak lényege az, hogy a párt politikája és cél­kitűzése a tömegszervezetek­ben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesüljön. Az üzemi demokrácia kiszé­lesítése érdekében szükségessé válik egy olyan átfogó szerv létrehozása, amely lehetővé te­szi a dolgozók aktív részvéte­lét az üzemek gazdasági irá­nyításában. Ezt a szervet azon­ban nem szabad összehasonlíta­ni a munkástanácsokkal, mert lényege alapvetően más. De­mokratikus választások alán­ján a legjobb dolgozókból kell állnia. A termelési tanács lét­száma mintegy 60—65 főt je­lent. Vezetője az üzemi bizott­ság elnöke. Minden műhely delegálja küldöttiét, egy-két művezetőt, két-háfom szak- szervezeti bizalmit és két oártbízalmit, Továbbá a párt­ós a szakszervezetbe nem tar­tozók által delegált dolgozókat is. A vállalaton bőiül előforduló perspektivikus feladatok meg­oldása. az üzemek előtt álló alapvető kérdések eldöntésé­nél javaslattétel (nyereségré­szesedés szétosztása, bérügyi, normaügyi problémák), to­vábbá munkaruha- és egyéb kérdések eldöntésénél ugyan­csak javaslattétel. A termelést tanács tagjai bővülnek a mű­szakiak által delegált dolgo­zókkal. A tanácskozás ideje általában negyedévenként tör­ténik, ettől eltekintve, rend­kívüli összejövetelt is lehet eszközölni, ha a vállalat előtt olyan probléma áll, amely az összdolgozókra és a vállalat életében is komoly jelentőség­gel bír. Ezzel a szervvel akarjuk el­érni, hogy a dolgozók maguké­nak érezzék a terveket, ame­lyek végrehajtásán tevékeny­kednek. A szervezet ideoló­giai tisztaságát biztosítja az e szervben levő kommunista elvtársak éleslátása, a kom­munista éberség, a dolgozók iránti szeretete. Ezek a lépé­sek még kezdetlegesek, de megvethetik alapját az üzemi demokrácia kiszélesítésének és annak, hogy a dolgozók tu­datában mindjobban elmélyül az a gondolat, hogy az üzem irányításában, az eredmények elérésében Jelentős szerepük van. Minden bizonnyal e szerven keresztül azt is elérjük, hogy úgy vigyázzanak az üzem tu­lajdonára, mint féltett kin­csükre, mert a jó gazda sze­mével nézik azt. E szerv ki­alakításánál segítséget vá­runk kormányunktól, amely előlegezett segítség kifejezés­re is jutott már Apró elvtárs kecskeméti beszédében, továb­bi segítséget várunk a párt­tól és utoljára, ás nem utolsó­sorban a vasa« központtól. Ezzel a szerv vei és a szerv­ben végzett munkánkkal kí­vánjuk elősegíteni a pártunk által meghatározott azon irányvonalat, amellyel tömeg­kapcsolataink mindjobban el­mélyülnek, s így minden dol­gozó érezni fogja, hogy fon­tos alkatrésze a szocializmus építésének. Nagy Tibor, a Diósdí Csapágygyár UB-elnöke. Az amerikai olvasóközönség csodálkozással vette tudomá­sul, hogy Eisenhower elnök fizetése nem nagyobb más ál­lamfők fizetésénél. Az ameri­kai elnöki fizetés a reprezen­tatív költségekkel együtt ugyanis évi 150 000 dollár. A magas fizetést azonban magas adók és illetékek is sújtják, úgy, hogy Eisenhower elnök­nek „mindössze“ 62 728 dollár­ja marad. A Fehér Ház repre­zentatív költségei egyre na­gyobb összegeket emésztenek fel. Ennélfogva valószínűnek tartják, hogy Eisenhower még a magánjövedelméből szár­mazó évi 25 000 dollárt is ilyen célokra költi. Az amerikai lapok össze­A KPVDSZ vendéglátólpsri szakosztálya javaslattal for­dul a megyei pártbizottsághoz. Híva koztak arra, hogy négy idegenforgalom várható a vendéglátóiparban megyénk területén is, ezért szükséges­nek látszik, hogy a vendéglá­tóipari dolgozók bizonyos, mi­nimális idegennyelvi ismere­tekre tegyenek szert. A me­gyei pártbizottság ezért azt javasolja indítsanak egymás után négy nyelvtanfolyamot és a dolgozókat tanítsák meg a szakmájukban előforduló, legalább 300—400 szóra és kifejezésre. Ezzel azt a célt kívánják el­érni, hogy a vendéglátóipr.ri dolgozók a legszükségesebb társalgást az idegen vendé­gekkel lefolytathassák. Az életrevaló kezdeményezést a megyei pártbizottság anyagi­lag is támogatja és bizonyos benne, hogy a vendéglátóipa­ri dolgozók minél nagyobb számban részt vesznek ezeken a könnyű, kizárólag gyakorlati irányú nyelvtanfolyamokon, melyeknek fő érdekességük az lesz, hogy otthon tanulni rém kell, és házi felada ot sem kell végezni. Könnyen, jártzva tanulni — ez lesz a jelszó. A legszükségesebb szavak <sz- szeállításával egy munkakö­zösséget bíztak meg, amely már össze is állította és rö­vid időn belül a megyei párt­bizottság rendelkezésére bo­csátja a tananyagot. A fiiSdművíisszöv8tkeieli boltok rásíletra is árusíijék a könyvekül A földművesszövetkezeti boltok elhatározták, hogy ok­tóber 1-től ölhónapi résdeír; is árusítják a könyveket. A vásárlók igényeinek megfe­lelően különleges könjwek be­szerzését is vállalják. hasonlításként adatokat közöl­nek idegen államfők jövedel­méről. így például Julianna holland királynő évi bevétele 395 000 dollár, Ibn Szaud, szaud-arábiai király jövedelme az ásványolaj forrásokból 300 millió dollár, Erzsébet angol királynő fizetése pedig 168 000 dollár, de ehhez jár még I 132 000 dollár az udvartartás, ra és másfélmillió dollár az angliai királyi kastélyok fenn­tartására. Eisenhower elnöknél keve­sebb évi jövedelemmel rendel­keznek: Coty francia elnök II 428 dollárnyi fizetéssel, Bul. ganyin szovjet miniszterelnök 30 000 és Heuss nyugatnémet elnök 12 000 dollárral. A pápa és a cewzúia j 82 éves XII. A Pius pápa azt az utasítást adta a katolikus egyház hierarchiá. jának, kövessenek el mindent, hogy létrehozzanak egy hatékony film-, rádió- és televí­zió-cenzúrát. A pápa különö­sei azok ellen emelt szót, akik a „keresztény taní­tással ellentétben” a filmet, a rádiót és a televíziót „ki- ■cárólag politikai kérdések propagá­lására, vagy gaz­dasági céljaik el­érésére” használ­ják fel Pius pápa azt az utasítást adta a világ különböző részein működő 1500 püspökének, hogy haladéktala­nul állítsanak fel olyan hivatalokat azokban az orszá­gokban, ahol ilyen hivatalok még nem működnek, amelyek ellenőr­zik a filmeket, a rádió és a televí­zió műsorát. Azt javasolta, hogy ezek a hivatalok alkossanak nem­zetközi szövetsé­get. A hatóságoknak az a kötelességük — fűzte hozzá —, hogy kettős szem­pontból: a politi­ka és a közer köles szempontjából el­lenőrizzék a hír­közlésnek és a szórakoztatásnak ezeket a tömeges eszközeit. A pápa — el­ítélje azokat, akik azt a „hamis el­vet” vallják, hogy teljes művészeti szabadságra van szükség — kije­lentette, hogy ez az „ellenőrizetlen szabadság súlyo­san veszélyeztet­heti a lelkeket”. A 16 000 szót tartal­mazó körlevélben a pápa aggodal­mát fejezi ki afö­lött, hogy a kato­likus egyház nem használja ki ele­gendő mértékben ezeket a „nagyje­lentőségű találmá­nyokat”. Síkra száll amellett, hogy több vallásos műsor szerepeljen a rádióban és a televízió is többször közvetít­sen miséket, bár „ezek a közvetített misék nem mente­sítenek a temp­lomba járástól”. A hetedik mű­vészet kötelessége, hogy küzdjön „az emberek keresz­tény lelkületéért”. Ez a kritérium tesz különbséget a jó és a rossz fil­mek között. Utal a pápa arra is, hogy minden meg­váltott mozijegy egyben szavazócé­dula, amellyel el lehet dönteni, hogy a szóbanfor- gó film jó vagy rossz. Mennyi fizetésük van az államférfiaknak? 19.77. OKTÓBER 1$. | A LÁZ 1 Régen váltott már ki olyan vihart film, mint a Lá®, a nem- I rág bemutatott új magyar film. Rövidesen a megye film- ! színházaiban is műsorra kerül, s megyénk mozüátogató | közönsége is megalkothatja véleményét. Képeink a film öt jelenetét mutatják be

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom