Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-19 / 120. szám
A „meszesek" nyomában Sok a csalás, törvénysértés, kontárkodás Mindenki tudja, hogy sok probléma volt az elmúlt időkben a mészellátás körül. Különösen érezhető volt a mész- hiány az ellenforradalom után megindult építkezéseknél. Kormányzatunk éppen ezért lehetővé tette, hogy minél több mészégető kisiparos kapjon iparengedélyt és kezdjen el dolgozni. Megyénkben sok mészégető dolgozik, hisz a Pilis hegység igen gazdag mészkőben. Solymáron, Pilisszántón, Tinnyén, Üröm környékén sok kemence füstölög. Körútra indultunk hát, megnézni, hogyan dolgoznak a „meszesek“. Egy ilyen körút tanulságaival tele lehetne írni egy egész újságot. Erre nincs módunk, éppen ezért csak a legfontosabbakat adjuk közre ebben az írásban., Baj van a jövedelembevallásnál Kőrútunk során elsőnek a solymári tanácshoz látogattunk el. Böde László pénzügyi csoportvezetővel beszélgettünk. Kérdésünkre elmondotta,,, hogy két mészégető kisiparos van a községben, Kiss István és Kiss Albert. Kiss István 14 376 forintos félévi jövedelmet vallott be. 1957. február 26 óta dolgozik. E jövedelem után 2773 forint adót fizet. Elmondta még, hogy a Nemzeti Banktól és a különböző vállalatoktól (amelyekkel az illető kapcsolatban áll) beérkező adatlapok és az égető által vezetett pénztárkönyv alapján ellenőrzik a bevallott jövedelmet. Hová szállított Kiss István? Az Északbudai Téglagyárnak, a szentmárton- kátai termelőszövetkezetnek, egy földművesszövetkezetnek és a XII. kerületi Tatarozó Vállalatnak — mutatják a tanácshoz beérkezett papírok. Kiss István a lakásán történt beszélgetés során megemlítette még a Gödöllői Tatározó Vállalatot és az Újpesti Autófelszerelési Vállalatot, mint másik ügyfeleit. Ezeknek a pa_ pírjai hol vannak? Erről ezek szerint nem tud a tanács és a nekik eladott mész ára nem szerepel a bevallott jövedelemiben. Jártunk Kiss István kemencéjénél is. Két ember dolgozott itt. Megtudtuk tőlük, hogy havonta megkeresik a 3000 forintot. Számoljunk csak. Kiss István félévi jövedelme 14 376 forint. Ha levonjuk ebből a befizetett 2773 forint adót, marad 11 603 forint. Osszuk el ezt hat felé, kiderül, hogy egy hónapra csak 1933 forint a tiszta jövedelme. Elképzelhető, hogy a főnök ilyen aránytalanul kevesebbet keressen, mint az alkalmazottai? Ugye nem!? Mi sem hittük el és ezirányú kétkedésünkben csak megerősített bennünket. — amikor a Buda- j pesti Állami Erdőgazdaság \ Igazgatóságánál — Sebők Mi- f hály úgy tájékoztatott bennün. | két,;hogy július 1-én Nagykő- ! vácsi közelében az ördöglyuk I barlangnál Kiss Istvánt mész- j kőlopáson érte az erdőőr. \ Négyszáz mázsa követ termelt \ ki engedély nélkül. Eljárás j nem indult ellene, a kő árát I utólag kifizette. Kiss István az erdőgazda- i Ságtól termel követ. Megtud- j tűk hogy ebben az évben i mindössze 1700 mázsát vitt el. j Hogyan csinálhatott ebből 96 = ezer forintos félévi forgalmat? \ Honnan a többi kő? Különösen \ jogos ez a kérdés, miután Kiss i Istvántól magától tudtuk meg, | hogy Kiss Albertnek és a pi- | lisszentiván; Hevesi Józsefnek ! is adott át követ. Törvénysértés Utunk második állomása j Pilisszentiván. A tanácselnök- j kel beszélgettünk. Tudtunkra ; adta, hogy egyedüli mészégető j a községben Havasi József, I akiről már említést tettünk, ; Hogy van-e iparengedélyé? ; Nincs. Most „van folyamat- j ban“. De az égetést már meg- ; kezdték. Jártunk a kemence- j nél. Már javában égett benne j a tűz. A KIOSZ Pest megyei cső- | portjánál olyan felvilágosítást j kaptunk, hogy ez törvénysér- ! iiliiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiimiiimiiimiiiiiiimimiHimHiiiiiiiiiMiHt az idősebb nemzedék közül zí vajcm ki ne emlékezne még a zöldkötényes, szurtoské. pű, örökké álmosszemű kis suszterinasokra. Alighogy virradt, de sókszor még előtte is ott loholt már az öreg macska- köves utcákon, egyik kezében a petróleumoskannávál, a másikban a boroskancsóval, hogy mire a mester felébred, a lámpa is égjen, a borospohár se tátogjon üresen. Ha valahol mégis hibázott a lépés, nem sok jó várt a suszterinasokra. Az amúgyis sovány reggeli és ebéd helyett a kemény lábszíjjal osztogatta a mester a 'napi adagot, de abból aztán bőségesen, hogy a sokmúltú nadrág alatt még este is ott virított fájó ! nyoma. Ünnepi alkalmakkor : — mármint amikor a mester [alaposan a ikancsó fenekére \ nézett — még a sokmúltú nad- \ ragot is levétette, mielőtt a há. [ romlábú vargaszékre paran- ! csalta az éppen soronkövetke- \ ző gyereket, mert ugyebár a ; nadrág gyorsan kopik a te- \ nyérnyi széles szíj alatt, de a \gyerek bőre edződik, erősödik. \ S mindezért még a gyerek szü- \ leinek kellett fizetnie, hogy a ; kis suszterinas 4—5 év alatt \ kitanulhassa a mesterséget. Ez volt a múlt. A múlt, j amelyről ma már csclk olykor- \ olykor hallanak néhány kis \ emléket a mai cipészipari ta- ; nulók. Legfeljebb akkor, ha az A mester és tanítványa tes, mert az ipar gyakorlását addig nem lehet megkezdeni, amíg az iparengedélyt az illetékes iparhatóság ki nem adta. Annál szomorúbb a dolog, hogy erről a törvénysértésről a helyi tanács is tud. Mi történne, ha nem kapná meg az illető az iparengedélyt? Erre a kérdésünkre a tanácselnök azt válaszolta, hogy ebben az esetben a kemencét átveszi a helyi tanács. Tehát nem elég, hogy támogatják a törvénysértést. még ki is mentik a bajból az illetőt, ha véletlenül nem kapja meg az .iparengedélyt. A leleplezett csaló Pilisszántón Pesák Istvánné pénzügyi csoportvezető mondta el az alábbi esetet: Majnek Mihály mészégető fél évre 27 092 forintos forgalmat és 2774 forintos tiszta jövedelmet vallott be. A tanácsnál rájöttek, hogy állításával ellentétben 85 900 forintos forgalmat bonyolított le, tiszta jövedelme pedig 12 897 forint. Megbüntették? Dehogy. Megállapították' hogy 417 forint adót köteles fizetni havonta. Igaz, hogy Pe- sákné szerint a most folyó felülvizsgálás során (megvizsgálják valamennyi mészégető pénzügyi helyzetét) valószínű megbüntetik. De ha megbüntetik is, miért csak a felülvizsgálás alkalmával? Hisz a csalást már előzőleg felfedezték és az csalás marad még akkor is, ha be nem vallott jövedelem után is megfizettették vele az adót. Egy „ügyes” ember Ugyancsak Pilisszántón égeti a meszet Szivek Ferenc. Ö fél év alatt 228 ezer forintos forgalmat csinált. Bevallása szerint ez után csupán 10 800 forint a tiszta jövedelme. ,Ezt a tanács is szentesíti, mert jóváhagyta bevallását és kivetett rá havi 276 forint adót. Azt mondja Pesákné, hogy reális a bevallás és ellenőrizhető, mert Szivek Ferenc jól vezeti a pénztárkönyvet. Az az érzésünk, hogy „túl jól“ vezeti, mert hogyan létezik, hogy Majnek Mihály 85 900 forintos forgalma után több tiszta jövedelmet kapott, mint Szivek a 228 000 forintos forgalom után? Itt valami nincs rendben. Mert ezek szerint a megadóztatás attól függ, hogy ki, milyen jól vezeti a pénztár- könyvet, azaz: milyen ügyes ember. Vagy mástól is? Bonyodalmak a tanácsnál Mindaddig zökkenőmentes volt Pesák Istvánnéval folytatott beszélgetésünk, amíg be nem jött a szobába Gerlei Pál- né gazdasági előadó. Éppen az őstermelő mészégetőknél és a mészkgpskedőknél tartottunk, amikor«' közölte Pesáknéval: beszélt telefonon a szentendrei járási tanáccsal, ahonnan közölték, hogy csak az ő engedélyükkel szolgáltathatnak ki adatokat. Mit sem számított az újságíró igazolványa és a különböző érvek, Pesáknétól nem tudtunk meg a továbbiakban semmit. Annyit mindenesetre tudunk, hogy Pilisszántón léteznek „őstermelő” mészégetők és olyan „őstermelők” is, akik sohasem égettek meszet, csaK egyik faluból a másikba járva kocsiról árusítják a mások által kiégetett meszet. Őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek ezek az emberek. Azt is a KIOSZ Pest megyei csoportjánál adták tudtunkra, hogy az „őstermelőknek” éppúgy iparengedély kell, mint a kisiparos mészégetőknek. A nemtermelő „őstermelőknek”, azaz a mész- kereskedőknek pedig éppúgy iparigazolványt kell váltani, mint a többi kiskereskedőnek. Ha nem iparengedéllyel dolgoznak, törvénysértésnek számít. Még néhány kérdés A Kőbányászok és Kismész- égetők KTSZ-énél Hajnal Jenő üzemvezető úgy tájékoztat bennünket, hogy két hét óta nem tudnak követ adni a kisiparos mészégetőknek. Akkor azóta honnan veszik a követ, hisz az égetés zavartalanul folyik? A Budapesti Állami Erdő- gazdaság Igazgatóságánál Sebők Mihálytól tudtuk meg, hogy az állami mészégetőknél 100 mázsa mész kiégetéséhez 40 mázsa szenet használnak fel. Miért használnak el a kisiparos égetők 100 mázsa szenet ugyanennyi mész kiégetéséhez? Nem állunk olyan jól szén dolgában, hogy közömbösen elmenjünk a tény mellett. Mivel 60 forintról 100 forintra emelték fel a mész árát, az állami vállalatoknak a 60 forinton felüli összeget be kell fizetniök az államkasz- szátoa. A kisiparosoknak ez az összeg is megmarad, mégis kisebb viszonylagos (bevallott) jövedelmük, mint az állami vállalatoké. Miért? Nem ártana, ha a problémák mielőbb tisztázódnának és a kérdésekre is választ adnának az illetékesek. Teremtsenek rendet a mészégetés területén. Ne tegyenek egyebet, csak szigorúan tartsák és tartassák be a törvényeket, H. Bartha—Farkas 1 .....................................imiimmmimimmiiimmiimii ö reg mester mesélő kedvében van és felidézi saját ifjúságának fájó, keserves emlékeit. Pedig beszélni kellene róla sokat, nagyon sokat, hogy annál szembetűnőbb legyen az a nagy változás, amely az emberszámba sem menő inasból boldogan, gondtalanul élő ipari tanulót formált. A mester, az öreg Kirer Antal, a tanulók Anti bácsija, aki 52 esztendeje dolgozik már ebben a szakmában, nem lábszíjjal és nem is pofonokkal neveli a jövendő cipészeket. Jó szó, s nagy-nagy türelem minden nevelő eszköze, mégis egész embereket nevel a gondjaira bízott fiúkból és lányokból. Mert ma már a lányok sem idegenkednek ettől a szép, szinte művészetszámba menő mesterségtől, amely komoly hírt, s nevet szerzett országunknak idegenben. Régi cipészdinasztia tagja Anti bácsi. A nagykőrösi láb- belikészítő ktsz főszabásza. Cipészmester volt az apja, céhmester a nagyapja. Cipész most maga is, méghozzá nem is akármilyen. Olyan formás cipőket szab, farag a kényes, finom bőrből, hogy aki ilyet visel, megfordulnak utána az emberek. S a tanítvány? Nem afféle zöldkötényes. sápadtarcú suszterinas, Még csak nem is szegény. Leány a javából, csinos, bamahajú, karcsú termetű. Barta Erzsi. A 17 évesek minden bájával, szépségével fel- : vértezve ül az öreg vargaszéken, s gyors, ügyes mozdulatokkal készíti elő a tűzésre kiszabott felsőrészeket. — Igazi mesterember lesz ' belőle — mondja csendesen ’ Anti bácsi, amint hosszan el• nézi a kislány munkáját —, pe• dig még csak tegnap délután 1 kapta kezébe a segédlevelet. S meséli nyomban, hogy az 52 munkában eltöltött eszten- ’ dő alatt még soha nem ért meg ilyen szép ipari tanuló : búcsúztatást, mint amilyent 1 kedden rendezett a városi KISZ és a KIOSZ a felszabadult nagykőrösi ipari tanulóknak. Azután újra csak a kislányra tereli a szót. — A legügyesebb tanuló volt, akit oktattam. Pedig nem \ ő az első s remélem, nem lesz , az utolsó. Az idén már díjat is : nyert a megyei kisiparosok váci versenyén. Csendes, sze- ' rény gyerek, ég a munka a ke. • ze alatt. S mit mond a tanítvány, akinek tekintetéből, s minder szavából kicsendül, hogy rajongásig szereti öreg mesterét — Az elmúlt három esztendi alatt nagyon megszerettem ez\ a mesterséget, jóllehet kezdetben bizony idegenkedtem tőle ügy gondoltam, hosszú hónapokig, hogy nem lányaiknak való. Anti bácsi azonban megkedveltette velem, ma mái nem adnám cserébe más mesterségért. — Aztán mesélt-e Anti bácsi a régi inasévekről? — Mesélt bizony. Elmondta nem is egyszer, hogy ő hajnali négykor petróleum-lámpa mellett, kezdte a munkát és sohasem fejezte be este 9—11 óra előtt. Mi pedig nyugodtam tanulhattunk dolgozhattunk az elmúlt három év alatt, de napi 8 óránál sohasem többet. S nemhogy mi fizettünk volna a mesternek, minket fizettek meg Az utolsó esztendőben például havonta már 700—800 forintot is megkerestem. — S meséli még hosszan, mennyit változott a tanulók élete Anti bácsi ifjúsága óta. Szavából kiesem dűl, hogy boldog, megelégedett lány Barta Erzsi. J6 szákmája van, szereti a szövetkezet tagsága, mi más vágya lehet még egy 17 éves lánynak, aki ráadásul szép is, kedves is. P. P, EZ A CSODA!? Ritkán látni úthengeren nőt. Nem könnyű munka ez, de Kovács Lajosné, aki hengerével Kiskunlacháza és Duna- haraszti között dolgozik, nem panaszkodik. — Szép ez — mondja. — Igaz, hogy lassan halad az ember, de sok helyre elér Javultak a napraforgó terméskilátásai A napraforgó terméskilátásai az utóbbi hetekben — a késői fajták érésére is kedvező időjárás hatására — jelentősen javultak, bár a napraforgó-moly és a peronoszpora, erdős vidékeken pedig a madárkár némileg csökkentette a termést. Az érés is később következett be, mint a múlt évben, ezért a betakarítás elhúzódik. A terméseredmény viszont jobbnak ígérkezik a tavalyinál. Az elmúlt évi 5,9 mázsa helyett előreláthatóan 6,4 mázsa lesz a holdankénti termésátlag. Elkészült a talajvédelem hároméves terve Az Országos Talajvédelmi Tanács elkészítette a talajvédelem hároméves tervét. A tervidőszak alatt összesen mintegy 230 000 holdon végeznek komplex talajvédelmi rendezést. Ez azt jelenti, hogy a kijelölt területeken vízmosás-kötők építésével, meder- rendezéssel megakadályozzák a lerohanó vizek, áradó patakok talaj romboló munkáját, a talaj megkötésére sáncolnak, barázdálják a legelőket és fá- sítanak. Azokon a helyeken, ahol a talajvédelmi munkák érintik a vasút- vagy útvonalakat, megépítik a szükséges hidakat, utakat is. Ezek a beruházások megadják a lehetőséget arra, hogy az érintett területeken levő gazdaságok — mezőgazdasági nagyüzemek vagy egyéni pa- raszthirtokok — saját földjeiken kiképezzék a szükséges teraszokat, elvégezzék a belső sáncolásokat, talajrónázást és talajjavításokat. A beruházások tehát csak részben oldják meg a talajvédelmet, a feladat végrehajtásának egy- része a gazdaságokra vár. Mindenekelőtt az ő gondjuk lesz az új berendezések megőrzése és ápolása, amellett azonban gazdálkodásukat is úgy kell átrendezni, hogy az a most már megteremtett lehetőségek kihasználásával a talajvédelmet szolgálja. Mindez nem jelent a termelőkre anyagi megterhelést, de csak ily- módon hozhatják meg a talaj- védelmi berendezések a kívánt • eredményt. A munkákra külön útmutatást is kapnak a termelők. Az Országos Talaj- védelmi Tanács ugyanis egy- egy területre a helyes gazdálkodási rendről úgynevezett tervtanulmányokat készít, amelyeket a megyei talajvédelmi bizottságok útján eljuttat a szakigazgatási szervekhez. ______________ s iiiitiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiitiiiiifiiiitit^ = s Van és még sincs | zuhanyozónk — panaszkod- § | nak a nagykőrösi Lábbeli I | KTSZ dolgozói —, pedig a | | cipőkészítés nem a legtisz-1 1 tább munkák közé tartozik. | | Esténként jól esne alaposan | 1 lemosakodni, mielőtt ma- | | gunkra vesszük a tiszta ru- \ | hát, s úgy menni haza. | | Ezért is építettünk még § | 1954-ben mintegy harminc- | 1 hatezer forintos költséggel | | mosdó- és zuhanyozóhelyi-1 1 séget dolgozóink részére. f 1 Sajnos, nem sok örömünk | 1 telik benne. A kút ugyanis, f lamely a vizet adja, időköz- | | ben elhamokosodott, kimé- | | rült. Zuhanyozónk tehát | | van — amíg a rozsda el f | nem marja —, csak éppen | 1 vizünk nincs hozzá. Ahhoz, | | hogy új kutat fúrassunk, a | | KTSZ-nek nincs elegendő § | pénze. Ezért fordultunk ké-1 | résünkkel a KISZÖV-höz, § 11majd amikor elutasítottak, 1 1 a városi tanácshoz. Kéré-1 | sünk azonban itt sem talált I | meghallgatásra. I Vajon mikor hallgatják | 1 meg végre az illetékesek | 1 negyven szövetkezeti dől-1 | gozó kérését? (PP) 1 ÜnmiimiiiimiimiimitiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiii Gazdagyűlés Dömsödön Nagysikerű gazdagyűlést tartottak Dömsödön a kultúr- otthonban. Sokan jelentek meg az egyénileg dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, vezetők és a falu értelmiségi dolgozói közül. Szép számban vettek részt a gyűlésen nők is. Brassó József VB-elnök- helyettes bevezető szavai után . Gombosi Endre, a községi gazdasági felügyelő megtartotta a mezőgazdasági termelés fej- , lesztésének főbb irányelveiről és a mezőgazdaság szocialista átépítésének kérdéseiről szóló beszámolóját. Gombosi elvtárs elmondotta, hogy a helyi viszonyok figyelembevételével szükséges a belvizek rendezése. Ha a belvizek elvezetését meg lehetne oldani, mintegy 400—500 hold területen lehetne öntözéses gazdálkodást bevezetni és az öntözött terület nagy részén rizstermeléssel foglalkozni; Beszélt arról is, hogy a kenyérgabona vetésterülete minden áron való növelése helyett most a hozamok növelését kell elérniük. így a felszabaduló területen takarmányt lehet termeszteni. A község szőlőművelési területe a múltban 1350 kh volt, jelenleg csak 950 kh, ott is biztosítani kell a hagyományos körzeteknek megfelelő kultúrák termelését, az új szőlők telepítésének azonnali megkezdését; A beszéd után az egyik dolgozó paraszt megjegyezte, •hogy helyzetük az előző évekhez képest javult és csak helyeselni tudják a párt és a kormány intézkedéseit; Ezután filmvetítésre került a sor. Bemutatásra kerültek a „Tejhozam mesterei”, „A sertéstenyésztés”, az .Istállótrágya helyes felhasználása” és a „Ki mint vet, úgy arat” című rövid filmek, amelyek szintén igen nagy érdeklődésre tartottak számot. Ila Imre, a dömsödi tanács titkára Védett terület lesz a Sashegy Kevesen tudják, hogy a Sashegy a főváros környékének egyik legnevezetesebb természettudományos jelentőségű területe. Ezen az aránylag kis sziklás dombon összezsúfolódtak a magyar növény- és állatvilág legjellegzetesebb, ritka fajtái; Számos olyan növény- és állatfaj él itt (rovarok, lepkék, gyíkok), amelyek részben a Földközi-tenger, részben pedig az orosz sztyeppék meleg, száraz tájairól szakadtak ide. A messziről kopárnak látszó lejtők le nem pusztult részei sziklákkal beszórt, színes virágszőnyegként tarkállnak a hegyoldalban; Most a Természetvédelmi Tanács a fővárossal karöltve, itt egy újabb természetvédelmi terület kialakításán dolgozik; A Budapesti Erdőgazdaság a kopár területek egyes részeit őshonos fás növényzettel telepíti be;
