Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-19 / 120. szám

Sfci k/CirJap 1957. SZEPTEMBER 19. CSÜTÖRTÖK Rádióamatőrök segítsége az iparnak A Magyar Honvédelmi Sportszövetségben mind széle­sebben bontakozik ki a rádió­amatőr-mozgalom. Tagjai nemcsak a távoli országok amatőrjeivel keresnek össze­köttetéseket, munkájuk jelen­tősen segíti a tudományt és az ipart is, A gyárak már eddig is több újítást jogadták el a rádióamatőröktől, amelyeket különböző technikai gyártmá­nyok készítésénél igen hasz­nosan tudtak alkalmazni. A közelmúltban nagy segít­séget nyújtottak a bányákban feltörő gázok mérésében; olyan új műszert szerkesztet­tek, amely a bányagáz betöré­sét már mintegy másfél órával hamarább mutatja, mint az eddig használt műszerek. A rádió'klub technikai rész­lege ezenkívül olyan üvegvas- tagságmérőt készített, amely- lyel az üvegvastagságot már nyújtás közben megállapíthat­ják. Ez időmegtakarítást és selejtcsökkentést jelent. Részt vesznek a Balaton geológiai felmérésében is. Több rádióállomást telepítet­tek a Balatonra s különböző mérésekkel nyújtanak segítsé­get a geológusoknak. Bögre-kocsmáf lepleztek le Tinnyén Aratás alatt Tinnyén nem lehetett elég bort kapni. Látta ezt Polczer Erzsébet tinnyei Jakos is Felutazott hát Buda­pestre, hogy itt vásároljon és Tinnyén kimérje. Először az Üllői út 7. szám alatti italbolt­ban vett 10 litert 12,50-ért és ezt a bort Tinnyén 22 forintért mérte ki: Pár nap múlva új­ból felutazott Budapestre, ahol most már nagyobb mennyisé­get: 25 litert vásárolt, majd két további alkalomkor 70 li­tert. A hatóságok felfigyeltek Polczer Erzsébet lakására, ahová a szomjas torkú tiny- nyeiek mind gyakrabban jár­káltak. Házkutatást tartottak Polczer Erzsébetnél, amikor több liter olyan bort találtak, amelyet még nem volt ideje kimérni. Polczer Erzsébet a borüzér­kedést beismerte. A Budai Já­rási Ügyészség árdrágító üzér­kedés miatt vádiratot adott ki ellene; i i r Hűtlen kezelés, lopás, sikkasztást MOST FEJEZTÉK BE Félmillió forintos hiány a Váci Húsipari Vállalatnál A Pest megyei Rendőrkapi­tányság térsadalomtulajdon- védelmi osztálya olyan ügy­ben fejezte be most a nyomo­zást, amelynek eddig megálla­pítható kárösszege félmillió fo­rint; A Pest megyei Rendőrkapi­tányság már évek óta figye­lemmel kíséri a Váci Húsipari Vállalat működését s eközben több kisebb szabálytalanságról rántotta le a leplet. Három hónapja a károk magasra szökkentek s ezért általános, átfogó vizsgálatot és nyomo­zást indítottak, amely kiderí­tette, mi az ötszázezer forintos hiány oka. Zsírolvasztás — 400000 forint kárral A vizsgálat megállapítása szerint a félmilliós kár legje­lentősebb része a fehéráruk feldolgozásánál keletkezett. Fehéráru: a sertés zsírszalon­nája. A levágott sertések sza­lonnáját nagyobbrészt zsírnak sütötték fel, amelyet négyféle módon bocsátottak áruba: te­pertőként — ennek egy részét 20 forintos, más részét 34 fo­rintos áron adták el — szín­zsírként és zsíraljának; Nagy hiány keletkezett abból, hogy a zsírt nem a normáknak meg­felelően olvasztották ki. A te­pertő zsírmennyisége a meg­engedettnél 3,3 százalékkal több volt. Ezt a túlzsíros te­pertőt nem 34 forintért árusí­tották, hanem jó részét 20 fo­rintos áron adták el, 34 forint helyett; _ A zsíraljénál sem volt min­den rendben. Ezt ugyanis szap­panfőző vállalatoknak adták el, amelyek kilónkint részben 1.40 forintos, másrészt öt fo­rintos árért vették azt meg. A nyomozás során próba ol­vasztást végeztek 200 kilo­gramm zsíraljúból és ennek eredményeként 24 kiló szín­tiszta zsírt tudtak kivonni a már szappanfőzésre átadott anyagból. A zsíralját részben állami vállalatok vették meg, de nagyobb mennyiség jutott magánkereskedőknek is. Az egyik magánkereskedő a rend­őrségi kihallgatás során úgy vallott, hogy 196 kiló zsíraljá­ból 54 kilót kellett a vállalat­nak szappanban visszaadni, mivel azonban a zsírtartalom igen magas volt, az 54 kilón felül még neki is megmaradt 24 kiló szappana. Ugyanezeket a jelenségeket állapította meg a rendőrség a nyomozás során a faggyú olvasztásánál is. A könyvvizsgálat eredményeként és a szakértők megállapítása szerint a zsíralja- és a faggyú- olvasztási hanyagságok miatt a vállalatot 408 030 forint kár érte. Amikor hiányzik a mérleg és a tárolóhelyiség Tetemes károk keletkeztek azért is, mert a Váci Húsipari Vállalat kapujánál mind a mai napig nem szereltek fel híd­mérleget! A portásnak meg kellett elégednie a szállítójegy­zéken feltüntetett húsmennyi­séggel, annak súlyát nem el­lenőrizte, noha súlyos és ala­pos gyanú merült fel arra, hogy egyes fuvaroknál a fel­tüntetett mennyiségnél jóval nagyobb súlyú húst vittek ki. A hiány további oka az volt, hogy a vállalatnál hónapok óta nem volt minőségi ellenőr. Ennek hiányában — erre kon­krét adatok merültek fel a vizsgálatnál — elsőosztályú húst másodosztályúként adtak el, természetesen az osztályok közötti különbség az eladási árban is megnyilvánult. A vállalatnak már évek óta problémája, hogyan akadá­lyozzák meg a nyers- és kész­áruk.romlását. A hűtő — ön­hibájukon kívül — rosszul működik, nincs megfelelő nagyságú raktározó helyisé­gük, bár erre igen nagy szük­ségük lenne, mert havonta 660 mázsa átüt kell tárolniok. A tárolóhelyiség hiánya, a rossz hűtőberendezés, vala­mint az áru hanyag kezelése másfél év alatt 85 ezer forint értékű romlást idézett elő kü­lönböző húsféleségekben, amelyek egyrészt teljesen használhatatlanná váltak, másrészt romlás miatt leér­tékelt áron kerültek forga­lomba. A drága hulladék és a portások „szívessége" A vállalat deficites gazdál­kodásának másik oka az volt, A Börzsöny hegység állatvilága Y an-e kellemesebb dolog, mint forró nyáron az erdő hűvösében járni? A tisz­tásokon süt a nap, vidám üzeneteket kiáltanak egymás­nak a kakukkok. Csupa bé­kés zsongás az erdő. Az em­ber úgy érzi, jó lenne ott maradni, megmarkolni az időt, megállítani a felhőket és az éveket. De a turistát hajtja valami örök motor: menni, tájakat látni, növényeket, ál­latokat, mindazt, amit egy szó­val úgy hívnak, hogy termé­szet. A Börzsöny nagy kiterjedé­sű erdeiben a természetjáró sokféle vaddal találkozik: Rendelésre nem jönnek elő, de aki türelmes és óvatosan, csendben jár az erdőben, szarvast és őzet majdnem minden túrán láthat. A Mát­rán kívül a Börzsönyben is (főleg a Drinó völgyében) meghonosodott egy állatfajta: a muflon. Ősét mintegy 80 év­vel ezelőtt a forró égövről hoz­ták hazánkba. A muflon a bir­kához hasonlít, de annál jóval nagyobb. Korzika és Szardí­nia szigetén, eredeti hazájá­ban szarvasbika nagyságúra is megnő. A hímet könnyű felismerni csiga alakban visz- szakanyarodó szarváról. Szá­muk nagyon kevés, annak el­lenére, hogy szigorú védelem alatt állnak. A mi éghajla­tunkat nehezen bírják. Egy- egy keményebb tél sokat el­pusztít közülük. Pedig szőr­ruhájuk. az időjáráshoz al­kalmazkodva. sokkal sűrűbb lett, mint a forró égövön élő rokonaiké. Általában csapato­san járnak, igen nehéz meg­közelíteni őket. A Börzsöny dúslombú erdeiben vaddisznó is tanyázik, de mivel ez is igen óvatos állat, a természet- járó szintén ritkán találkozik vele. K isebb vadak közül gyakori a vad macska, különösen az északi Börzsönyben. A ró­ka, ritkábban a borz és a hermelin, a települések köze- ’ében pedig a görény és a me­nyét is az itt élő kisebb raga­dozók közé tartoznak. A réteket, legelőket a rág­csálók népesítik be. Sok az csérféle, kevesebb a nyúl, mókus és egészen ritka a mo­gyorós pele. Az erdőszélek árkaiban, bokrok aljáiban a rovarokra vadászó sün húzódik meg. A régi időkben sokkal többre becsülték a sünt' az emberek, mint manapság. Húsát sokfe­lé fogyasztották. Főleg a spa­nyoloknak volt gyakori elede­lük. Az ókorban a gyógyászat­ban nagy szerepet játszott. Vé­réből és belső részeinek főze­téből kenőcsöket készítettek. A rómaiak a sün tüskés bőrét gyapjú kártolására használták. Jövedelmező kereskedelmet folytattak a bőrrel. Ez, a sok­szor törvénytelen eszközök­kel űzött kereskedelem óriási haszonhoz juttatott egyese­ket. A szenátus szigorú sza­bályokat hozott a sünbőrrel folytatott kereskedelem meg­fékezésére. A sünt főleg a szaglás ve­zeti a táplálék megszer­zésében. Állandóan nedves or­ra érzékeny, nagyon finom szaglószerv. Legtöbbször nap­nyugta után és éjjel vadász- gat. Látása nem éles. A szag­láshoz viszonyítva alárendelt szerepet játszik. Rovarokon kí­vül más eledelt sem vet meg. A sün táplálékszükséglete aránylag igen nagy. Egysze­rűen szólva: falánk állat, A tél kezdetére meghízik, háj­készletre tesz szert, a téli pi­henő alatt ugyanis teljes kop­lalás a sorsa; A Börzsöny ragadozó mada­rakban is gazdag. Vannak kö­zöttük olyanok, amelyek ál­landó lakóhelyül is választják a hegység erdeit, például a vércse. Különösen sok tanyá­zik a Hollókő szikláin. Más területekről is idetéved azon­ban vadászzsákmány reményé­ben a karvaly, sólyom, gatyás ölyv, királysas, törpesas, réti sas stb. A vízimadarak hiányoznak, még a fehér gólya is csak a Duna menti községekben for­dul elő. Kisebb madarak kö­zül: a harkályfélék, kakukk, cinke, sármány, rigó- és szarkafélók, és a fülemüle él nagy számmal a Börzsöny er­deiben. A fűben, sziklák hasadékai- ban zöld gyikok napoznak. Ha veszélyt éreznek, fürgén tova- siklanak, hogy néhány lépéssel arrébb ismét mozdulatlanná merevedjenek. Színük egészen egybeolvad a növényzet szí­nével. Ritkábban látunk sik­lót, mérges kígyót pedig az utóbbi száz év alatt nem ta­láltak a Börzsönyben. Kiss Jánosné, a TTIT tagja hogy a hulladéktermékeket — 1 saját disznóhizlalda hiányá- 1 ban — 55 fillérért adták el a 1 dolgozóknak, akik közül egye- 1 sek a hulladékból 8—10 disz- 1 nót is felhizlaltak és ilyenfor- I mán évi 20—30 ezer forint | „mellékjövedelemre“ tettek I szert. Ezeket a melléktermé- 1 keket vödrökben vitték ki a I vágóhídról s már eddig is 1 több adat merült fel arra, | hogy a mosléknak szánt anyag f alatt teljesértékű zsírt, zsír- | szalonnát és egyéb húsárut 1 vittek ki. | A kapunál különben sem I volt minden rendben. A nyo-1 mozás megállapította, hogy a 1 vállalat dolgozói, egyes porta- § sokkal összejátszva, aktatás- | kában és egyéb módon lopták 1 a húst, a zsírt és szalonnát. | Voltak persze éber és meg-1 vesztegethetetlen portások is, | akik 140 olyan dolgozót fog- | tak el, akik félkilós mennyi-1 ségtől 3 kilóig akartak lopott 1 húsárut a kapun keresztül ki- | HMM vinni. Az elfogottaknál talált | HH áruk értéke 4000 forintra te- I Bfcí® hető, azt azonban ma már | nem lehet kideríteni, mekkora | értéke van annak a húsáru- | nak, amelyet a többi portás | „szíves közreműködésével“ 1 vittek ki. - 1 A nyomozás eddigi adatai \ szerint az évek óta tartó ha-1 .nyag kezelés, lopás és a meg- 1 felelő gépek, valamint a tá-1 rolóhelyiség hiánya miatt elő-1 álló veszteség az alábbi: A tettes ismeretlen című magyar film forgatását. A filmet Ranódy László rendezte. Képeink a film két jelenetét mutatják be Romlási kár Zsír- és faggyúol­vasztási hanyag, ság Felderített kapu- lopások 85 620 Ft 408 030 Ft 4 000 Ft iiiiiiiilíiiHiiHiiiuiMiHUHmiiiiHtiiiiiiimitiiiuiiiiiiiimHiumiiiniiHiiiiiHiiiiiimiiniuiuiuiitiHtiHKPmuiiimmimiimiiiitmiu) HA MEGÉRTENÉNK EGYMÁST... Összesen 497 650 Ft Ha még hozzávesszük az éveikre visszamenőleg elköve­tett, ma már * felderíthetetlen lopásokat, a népgazdaságot ért kár összege jóval felül van az ötszázezer forinton.; Tizenöt gyanúsított A nyomozás során letartóz­tatásba helyezték Sziedl Gyu­lát. az ellenforradalom idején alakult munkástanács elnökét, aki gátolta és megakadályoz­ta a nyomozás megindítását, illetve lefolytatását s ezzel elő­segítette további károk kelet­kezését. Kívüle még 14 sze­mély ellen indult eljárás hűt­len kezelés és lopás miatt, A hónapokig tartó nyomozás sikerét jelentősen elősegítették a \:állalat újonnan kinevezett vezetői, akik a nyomozókkal karöltve fáradthatatlanul dol­goztak azon, hogy a hűtlen ke­zeléssel összefüggő lopások, sikkasztások felderíthetők le- gyenek. A nyomozás még nem fejeződött be teljesen, több mellékkörülményre vonatko­zóan folynak a tanúkihallga­tások, ezek azonban a közeli napokban befejeződnek. Kalmár Pál Községünkben — Kemencén — utcahosszat lehetett hallani a panaszt, hogy a kukoricában nagyon sok kárt tesznek az őrizetlenül kiengedett állatok. Az asszonyok sokat veszeked­tek emiatt egymással. A köz­ségi tanács végrehajtó bizott­sága megvitatta a sok panaszt és a termény védelmében szi­gorú határozatot hozott. Ezt foganatosította is. A mezőőr ötven libát hajtott be a kuko­ricásból. Most aztán azért kezdődtek a veszekedések, miért éppen az ö libáját hajt­ják be. Pedig a tanácsülésen mindenki helyeselte a kár megakadályozását. Itt van a hiba magja; addig mindenki megérti, hogy jó megakadályozni a károkat, mert hát mindegyikünk kuko­ricásában kárt okozhat a liba- sereg, de azt nem nagyon akarják megérteni, hogy a ha­tározat mindenkire egyformán kötelező. Ha megértenénk egymást, akkor nem lenne ve­szekedés, sem por, mert min­denki tudná, hogy a végre­hajtó bizottság az egész köz­ség lakossága érdekében hoz­ta és hajtja végre a határoza­tot, Bödör Béla, a kemence! tanács VB-titkára Magyar oktatásügyi kiállítás nyílik Moszkvában E hót végén kiállítás nyílik meg Moszkváiban a Gorki j- parkban a magyar oktatásügy fejlődéséről. A kiállítás anya­gát a Művelődésügyi Minisz­térium állította össze. A be­mutatásra kerülő képek, doku­mentumok, grafikonok, tan­könyvek, szertári és laborató­riumi felszerelések képei ad­nak a magyar közoktatásnak az elmúlt 12 év alatt elért nagyarányú fejlődéséről; A Gorkij-park egy másik CIKKEINK NYOMÁN: Intézkedett a MÁV A vácbottyániak 200 forint­jának esete a MÁV-val cím­mel megjelent cikkünkre le­velet kaptunk a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium I. vasúti főosztályától. A levél így hangzik: „Augusztus 11-én lapjukban A vácbottyániak 200 forintjá­nak esete a MÁV-val címmel közlemény jelent meg. A túl­fizetésről a budapesti MÁV Igazgatóság kereskedelmi osz­tálya menetkedvezményi cso­portjának tudomása volt, azonban annak visszatérítésé­re csak a közszolgálati igazol­ványokkal kapcsolatos szám­adások elkészülte után kerül­hetett sor. Tekintettel arra, hogy a bu­dapesti MÁV Igazgatóság mintegy 175 000 darab közszol­gálati arcképes igazolványt állított ki, természetes, hogy az ezzel kapcsolatos nagy mennyiségű iratanyagnak fel­dolgozása, a befizetéseik ellen­őrzése időt vett igénybe. A helytelenül befizetett összeget a budapesti MÁV Igazgatóság f. évi augusztus 29-én 34119/ 1957. VI. sz. alatt a Vácboty- tyáni Községi Tanács VB cí­mére folyósította. Szabó MÁV főtanácsos, osztályvezető.“ , ★ Űj sport a vagonugrálás címmel július 17-én megjelent cikkünkre a Magyar Állam­vasutak Budapesti Igazgatósá­gától a következő értesítést kaptuk: „Folyó évi július 17-én megjelent Üj sport a vagon­ugrálás című cikkel kapcso­latban értesítjük, hogy a mu­lasztást elkövető forgalmi szol­gálattevővel szemben bünte- tőleg jártunk el. • Az építő kritikát köszönjük és kérjük, hogy a jövőben is támogassák a vasút munkájá­nak megjavítására irányuló törekvésünket. Géringer Fe­renc főintéző.“ helyiségében több mint egy hete áll miár nyitva „A ma­gyar nép a szocializmus útján’* című dokumentumkiállítás, amely összefoglaló képet nyújt gazdasági és kulturális sike­reinkről, a múlt évi ellenfor­radalmi felkelésről s a magyar dolgozó nép életének norma­lizálódásáról. A dokumentu­mokat sok ezren tekintették meg az elmúlt napokban, köz­tük a diplomáciai testület több tagja is. Kedden délelőtt látogatást tett a kiállításon több népi demokratikus, vala­mint ázsiai és afrikai ország katonai attaséja. A látogatók könyvébe bejegyzett vélemé­nyek szerint a szovjet embe­rek nagy érdeklődéssel fogad­ják a bemutatott fényképeket és egyéb dokumentumokat. Sokan örömüknek adnak kife­jezést, hogy a magyar nép úr­rá lett az ellenforradalom fö­lött s továbbra is eltökélten halad a szocialista úton. Iskolások örömére... Az aprókockás füzetborító­lapot évekig nem gyártották üzemeink. Az Ozalid Papírfel­dolgozó Gyár most foglalkozik gyártásának megkezdésével. A réginél sokkal tartósabb kivi­telben, műanyaggal bevonva bocsátja majd ki. Ez a fedőláp lemosható is lesz. Egyelőre blokkokat vonnak be vele. A jövő tanév kezdetére a Papír- nemügyárral együttműködve, lemosható, pepitakülsejű füze­tek is készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom