Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-17 / 118. szám

4 'x/Cirlap 1951. SZEPTEMBER 11. KEDD Küldötteket választott Biatorbágy Szeptember 15-től megkez­dődtek megyénkben a föld­művesszövetkezetek küldött­közgyűlései. Ünnepélyes keretek között a Biatorbágyi Földművesszö­vetkezet szombaton este tar­totta meg elsőnek küldött-köz­gyűlését. Szakadó esőben, ünneplőbe öltözötten érkeztek egymás után a szövetkezet tagjai, pon­tosabban a küldöttek. Ugyan­is a szövetkezetnek 2321 tagja van, olyan nagy termet vi­szont, ahol mindannyian el­fértek volna, nem találni a községben. Ezért körzetenként, taggyűléseken választották meg a földművesszövetkezet tagjai azt a 104 küldöttet, akik képviselték őket is a közgyű­lésen. Mire a nyolcat elütötte a toronyóra, 101 küldött be­szélgetésétől zsongott a terem. Tíz évvel ezelőtt alakult meg az akkor még két külön községben, Bián is, meg Tor- bágyon is a földművesszövet­kezet. Tíz éve annak, hogy egy esős őszeleji napon 15 lel­kes ember, a mostani közgyű- j lésen is résztvevő Bregovits Imre, Varga Joachim, Kele­men Sándor, György Ignác és társai megalakították a föld- művesszövetkezetet. Néhány hét múlva rokonaik, ismerő­seik, barátaik köréből 218-ra szaporodott taglétszámuk, s szövetkezetük összes vagyona a Hangyától átvett értékekkel együtt 61440 forintot tett ki. Azóta tíz, nehéz munkában, örömökkel nehézségekkel teli esztendő telt el. A földműves­szövetkezet taglétszáma 2321- re emelkedett, összvagyonuk pedig ötmillió négyszázezer fo­rintra nőtt. Az eredmények egyaránt di­csérik mind a tagokat, mind a vezetőket. A tagság áldozat- készségére jellemző, hogy míg 1949 végén csak 9350 forint volt a tagok által befizetett üzletrész értéke, ez 1956. de­cember 31-én meghaladta a 80 ezer forintot. Okosan, jól gazdálkodott a vezetőség az állam kölcsöneivel, valamint a tagok befizette pénzzel, s az idén 12 ezer forintot fizet­tek vissza a tagoknak vásár­lási, értékesítési visszatérítés cimén, a tavaly elért 526 ezer forint nyereségből. A beszámolót követő viták­ban legtöbben az újabb rész­jegyek jegyzéséhez szóltak hozzá. Méghozzá, nem is akár­hogyan. Mint a hozzászólások­ból is kiderült, a tagság tuda­tában van annak, hogy nem­csak kérni, kapni kell a szö­vetkezettől, hanem anyagi erejükhöz mérten adni segí­teni is, éppen saját maguk és szövetkezetük érdekében. Az igazgatóság tagjai jártak elől jó példával, mert egyen­ként 6 darab 50 forintos rész­jegyet fizettek be. A tagok kö­zül sokan, Bognár Bálint, Ko­vács Mihály, Szőke Nagy Elek, Pataki László, Izbégi Lajos, Mikó István, a szövetkezet el­nöke és külön 17 éves gimná­ziumi tanuló fia is — eddig összesen harminchétén — fe­jenként 450 forint értékű rész­jegyet jegyeztek, bizonyítva ezzel is, hogy sajátjuknak ér­zik a földművesszövetkezetet. Példájuk minden bizonnyal követésre talál. A küldött-közgyűlésen meg­választották azt a 12 küldöttet, akik a Biatorbágyi Földmű­vesszövetkezet 2321 tagját kép­viselik a földművesszövetkeze­tek buda-szentendrei járás küldött-közgyűlésén. (Csá) A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK ÉLETÉBŐL Ne hanyagolják el a földművesszövetkezetek a cukorrépa termelési szerződések kötését Ettől az évtől kezdődően a földművesszövetkezetek át­vették a szerződéses növény­félék termeltetésével kapcso­latos feladatok egy részét. En­nek célja az, hogy a szerződé­ses termeltetésben növeked­jen a dolgozó parasztok önte­vékenysége, kiszélesedjenek a termelésre irányuló szövet­kezés elemei, növekedjék a termelés színvonala. Sokan megkérdezték már, mi az oka annak, hogy még néhány héttel ezelőtt is kül­földi cukorból kellett fedezni a hazai szükséglet egy részét. Gyártottak tavaly annyi cuk­rot, amennyi szükséges volt a lakosság zavartalan ellátá­sához. Sok-sók ezer vagon volt ez, mégis kevésnek bizo­nyult. Jellemző például, hogy csak Pest megyében augusz­tus hónapban a múlt év au­gusztusához képest 80 vagon­nal több cukrot szállítottak az üzletekbe és ez is kevésnek bizonyult. Feltehető, hogy jö­vőre még több cukorra lesz szükség. Ennek gyártásához a szükséges cukorrépamennyisé­get földművesszövetkezeteink- nek kell biztosítandok. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy noha földművesszövefcke- zeteimk évek óta követelték a szerződéses termeltetésben va­ló nagyobb beleszólásukat, most, mikor megkapták a cu- korrépatermelés szerződésből tésének feladatát, nehézke­sen, rosszul dolgoznak. Föld­művesszövetkezeteinknek a tervek szerint 3620 holdon keE szerződésileg biztosítani a cukorrépa termeltetését. Szeptember 10-ig ebből a mennyiségből csupán 622 holdra köttötek szerződést. Ta­lán nem megfelelőek a felté­telek a cukorrépa termelésére? Megyénkben jó minőségű és mennyiségileg is megfelelő cukorrépa terem. Holdanként előre kikötött áron minden körülmények között átveszik tőlük. A cukorrépáért a termelők mázsánként kapnak 3 kilo­gramm cukrot térítés nélkül, 10 forint készpénzt, fél kilo­gramm melaszt, 65 kg nedves vagy 3 kg száraz szeletet. Mint már mondottuk, föld­művesszövetkezeteink na­gyobb része lélektelenül fog­lalkozik a cukorrépaszerződé­sek kötésével. Sári község ter­melési felelőse, az italbolt ve­zetője, már többször ki is je­lentette. hogy ő bizony nem megy a termelőkhöz, keres­sék fel őt, ha szerződést akar­nak kötni. Valószínűleg nem­csak Sári községben véleked­nek így, mert a dabasi járás a legrosszabb eredményt érte el a megyében. Eddig még szinte egyetlen holdra nem kö­töttek szerződést. A ceglédi járásban sem sokkal rózsá- sabb a helyzet, különösen Cegléd, Abony és Nagykőrös | körzetében nagy a lemaradás. 820 holdból eddig még 100 i holdat sem kötöttek le. A ha- I Fényképet akartunk készí­teni azokról a küldöttekről, akiket a Biatorbágyi Földmű­vesszövetkezet küldöttközgyű­lésén megválasztottak, hogy képviseljék majd a szövet­kezetei. A fényképek nem, si­kerültek, így csak szóban mondunk néhány szót azokról a legjobb munkát végző föld­művesszövetkezeti tagokról, akiket a közgyűlés résztvevői méltónak tartottak arra, hogy helyettük is szóljanak a járá­si értekezleten. SZABÓ ALBERTNÉ táridő pedig sürget, hiszen a cukorrépa gondos talajmunká­latokat kíván. Azoknál a földművesszövet­kezeteknél megy jól a szerző­déskötés, ahol a szövetkezet­nek kapcsolata van a terme­lőkkel s az egész szövetke­zet támogatja a szerződéskö­tés munkáját, nem hagyják magára a termelési felelőst. Csővár községben néhány na­pon belül befejezik a szerző­déskötéseket, Tápiószelén az előirányzatnak több mint fe­lét lekötötték, Tá piógy örgyén pedig a negyedénél többet. Sok függ a földművesszövet- kezetek vezetőitől a mezőgaz­dasági termelés fellendítése terén. Tudjuk, a közgyűlések előkészítésével kapcsolatban megszaporodott a szövetkeze­tek gondja, tennivalója. En­nek ellenére, éppen a jó ered­ményeket elért szövetkezetek példája bizonyítja, megen­gedhetetlen, hogy a cukorrépa szerződéskötések fontos fel­adatát bárhol is elhanyagol­ják, félvállról kezeljék eddig is nagyon sokat segített a földművesszövetkezet igaz­gatóságának. TORMA ANDRÁS tagja volt a tíz évvel ezelőtt megalakult Biai Földműves- szövetkezet első igazgatóságá­nak. Sajnos, betegsége miatt néhány évvel ezelőtt kényte­len volt tisztségéről leköszön­ni. Azóta felépült, de nem szűnt meg soha dolgozni a szö­vetkezeti mozgalomért. Pél­dájával is agitál, hiszen tag­ja a biai Dózsa Termelőszö­vetkezeinek. HETE INI & tizenkeití Uäzül 120—150 mázsa termést tud­tak eddig betakarítani a ter­melők. Természetesen ez a szám csak az átlageredményt mutatja, mert nem ritkák az olyan gazdák, akik holdan­ként 250—300 mázsa cukorré­pát is termeltek. Megéri a ve­le való sok munka, mert jó pénzt fizetnek érte, s ami nem megvetendő, a termést az alacsony, törékeny parasztasz- szony, néhány hold földecs- kéjén gazdálkodik. Ö is tag­ja volt három évig a földmű­vesszövetkezet első igazgató­ságának. Hat gyermekét, fér­jét és ismerőseit is beszervez­te a földművesszövetkezet tanjai sorába, saját példájával agitál. Lelke a társadalmi el­lenőrzésnek és észrevételeivel Az abonyi kultúrcsoport dicsérete Hírük, nevük messze szár­nyalt, mint a dalok, melyeket énekelnek. Csak öt év telt el azóta, hogy először színpadra léptek az abonyi földműves­szövetkezeti kultúrcsoport tagjai. Ót évvél ezelőtt csendült fel először ajkukról a dal, akkor keltek életre játékuk nyomán örökszép színdarabok szuny- nyadó alakjai, s ősrégi dalok zenéjére tánccsoportjuk elfe­ledettnek hitt táncokkal is­mertette meg az abonyi kö­zönséget. Öt év nem nagy idő, ha a történelem óráján néz­zük. Párhetes-csecsemő öt év alatt nem cseperedik akkorá­ra, hogy magának nevet di­csőséget szerezzen, sőt még csak az iskola padjáig sem jut el. A művészet abonyi sze­relmeseinek híre ez idő alatt túljutott a község határain, bejárta az egész országot. Sőt tavaly, egyhetes vendégsze­replésük alkalmából Csehszlo­vákiában 22 ezer ember viha­ros tapsok közepette zárta szí­vébe őket. Hányszor léptek fel? Nehéz lenné összeszámolni, de leg­alább kétszázszor. Színjátszó­csoportjuk előadta a Szaka­dékot, a Fösvényt, a Luxem­burg grófján, A kőszívű em­ber fiait, a Nagymamát de nincs szükség felsorolásra, hosszú lenne a sor, hisz éven­te 2—3 színdarabot tanulnak, s mutatnak be. Mindenképpen külön, hosz- szasabban kell megemlékezni énekkarukról, s a Gudi Far­kas Mihály vezette népi zene­karukról. Mert énekkaruk nem öt, hanem ötven éves ju­bileumát ünnepli az idén. Még 1907-ben alakult meg a mai énekkar őse, az 1943-ig műkö­dő iparos dalkör férfikórusa. A háború vérzivatara leterí­tette a dalárdát, s csak a fel- szabadulás után, 1947-ben hívták újra életre a megma­radt énekesek dalkörüket. Mint községi énekkar szere- pelgettek a hagyományos ün­nepékkor, Abony határát nem lépték át. A gazda nélkül senyvedő énekkar 1952-ben a földmű­vesszövetkezet támogatásúval új életre kelt, vegyeskarrá bő­vült. Zenekart szervezett a földművesszövetkezet, tagjait s az énekkar szólóénekeseit a helybeli Bihari János Zeneis­kolában tanították. A földművesszövetkezetnek, s Abonynak is sok dicső­séget szereztek eddig a kettős jubileumot ünnep­lő kultúrcsoport tagjai. Ille­ne ilyenkor névszerint is meg­emlékezni legjobb tagjaikról, vezetőikről. Nem szükséges, de nehéz is lenne bárkit is kü­lön megdicsérni. A csoport most a IV- országos földmü- vesszövetkezéti kongresszus­ra készül. Nem vitás egy pil­lanatig sem, hogy az Abonyi Földművesszövetkezet kul- túr csoportjának tagjai az együttes vezetőjének, Szénási Istvánnak és az énekkar kar­nagyának, Szabó Sándornak vezetésével derekasan helyt fognak állni és újabb sikeres fellépésekkel öregbítik hírü­ket. Ehhez kívánunk sok sze­rencsét. Csekő Ágoston STER JÁNOS egyénileg dolgozó paraszt és most választották első ízben küldötté. Kevesen dolgoznak oly lelkesen, fáradhatatlanul a földművesszövetkezett moz­galomért, mint éppen ő. Ta­valy példáiul 25 új tagot szer­vezett a földművesszctvetke- zetbe. Az ellenforradalom alatt leghűségesebb és legbát­rabb őrzője volt a földműves- szövetkezet vagyonának. BREGOVITS IMRE elnöke a biai Dózsa Tsz-nek, s egyben egyik, legtevékenyebb tagja a földművesszövetkezet­nek. Egyébként is jelzi a ter­melőszövetkezet és a földmű­vesszövetkezet közötti jó kap­csolatot, hogy a tsz kultúrter­mében tartották a közgyűlést. Még a beszámoló is foglalko­zott Bregovits elvtárs nagysze­rű szövetkezeti munkájával s példaként említették a tagok előtt. GYÖRGY IGNÁC első tagja volt a Torbágyi Földmüvesszövetlcezetnek. Az ő nevéhez fűződik, hogy gyö­keret vert és megerősödött a községben a földmüvesszövet- kezet. Igazságos és fáradha­tatlan, szereti, becsüli min­denki, ezért is választották meg küldöttnek. FŰZ ANDRÁS egyénileg dolgozó parasztot most választották meg első íz­ben küldöttnek. Tavaly is, az idén is tíz új tagot szer­vezett be a földművesszövet­kezetbe. Felesége a földmű­vé sszövetkezet igazgatóságá­nak tagja. KOVÁCS JÁNOS idős ember, nyugdíjas postás. Körzeti megbízott s 70 éves- kora ellenére e feladatkörben ö végzi a legjobb munkát, bíz­nak benne s ő ígéri, továbbra is lelkes híve marad a szö­vetkezeti mozgalomnak. I Tanácskozik a Kiskunlacházi Takarékszövetkezet vezetősége A Dányí Földművesszövetkezetnél is jegyeznek célrész­jegyet, abból fedezik a megkezdett, de pénz hiányában be nem fejezett üzletházuk építését A szigetszentmiklósi virághagyma-termelő szakcsoport elnöke megelégedetten szemléli a pompázó gladióluszokat Cukrászverseny Nagykörösön A nagykőrösi Arany János ünnepi napok keretében szep­tember 22-én a Pest megyei földművesszövetkezetek leg­jobb cukrászai kiállítást és versenyt rendeznek Nagykőrö­sön. A kiállítás 21-én, szomba­ton délelőtt fél 10 órakor kez­dődik. Mire a közönség belép a termekbe, már befejezi mun­káját az értékelő bizottság s a kiállított 80—100-féle cuk­rászipari készítményeken rajta lesznek a táblák, jelezve, me­lyik mester műve nyert díjat. A cukrászversenyen részt vesznek nagykátai, nagykőrö­si. dömsödi, kiskunlacházi, szigetszentmártoni, tápiószelei, tápiógyörgyei, taksonyi, óesai, Örkényi, törteli, pilisi, aszódi és zsámbéki földművesszövet­kezetek legjobb cukrászai. A büfé készítményeit, a hideg tálakat a ceglédi földműves­szövetkezeti étterem szakácsa készíti. Legutóbb tavaly rendezték meg a Pest megyei földműves­szövetkezetek legjobb cukrá­szainak versenyét Cegléden. Akkor Zarubai Béla, a Döm­södi Földművesszövetkezet cukrásza nyerte az első díjat. A verseny feltétele szerint minden cukrásznak készítenie kell 1—2 darab remekművet és 3—1-féle fogyasztásra al­kalmas süteményt. Követel­mény, hogy a bemutatott ter­mékek mind minőségileg, mind ár tekintetében alkal­masak legyenek közfogyasz­tásra. A remekművek között a kiszivárgott hírek szerint lesznek rózsák, középületek, hidak, mesejelenetek másai. Sajnos, már ami a kiállítás látogatóit illeti, a remekmű­veket nem lehet megvásárolni. Ellenben az apróbb sütemé­nyekből mindenki annyit visz haza, amennyit kedve tart, pénze enged. I>III!IIIIIIIIIIIIIII!II!IIIIIIIII!IIIIIIIIIIIII!IIIIII!IIIIIIIIIIIII!IIII||||| A pilisvörösvari FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET MESZÜZEME égetett mész szállítását vállalja Mázsánként 88 forintos árban ab. leadóállomás. Vállalatok és közül “tek részére. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimni

Next

/
Oldalképek
Tartalom