Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-01 / 105. szám

MEGYEI WCirlap 1957. SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP Az agrárpolitikai tézisek megyei vitájának tapasztalatai „Az MSZMP agrárpolitiká­jának tézisei” címen megje­lent rendkívül fontos pártdo­kumentumot nagy várakozás előzte meg, főleg azok részé­ről, akik felelősséget éreznek a párt politikájáért, az agrár- politikában elkövetett hibák kijavításáért. Ennek szellemében zajlott le a vita az agrártézisekről a Pest megyei pártbizottságon. Olyan elvtársak vettek ezen részt, akik gyakorlati végre­hajtói a határozatnak. A fel­szólaló elvtársak — több mint harmincán — elmondották, hogy egyetértenek a határo­zattak Legtermékenyebb vita az alapkérdés: „A párt politiká­ja a parasztság egyes rétegei­vel” című fejezet körül ala­kult ki. Egyhangúan megálla­pították, hogy a lenini hármas jelszó változatlanul érvényes a mi viszonyaink között is. Szá­mos elvtárs bizonyította, hogy nálunk is milyen óriási szere­pe van a szegényparasztság biztos támasszá való tételé­nek, a középparasztság vég­leges és szilárd szövetséges­nek való megnyerése szem­pontjából. A tézisekből a leghatározottabban csendül ki, hogy faluin a tömegek megnyeréséért folytatott harc középpontjában a szegény­parasztság áll. Azért is, mert az elmúlt időben megsértettük a szegényparasztság jelentős részét, gyakorlati politikánk­ban nem támaszkodtunk rá­juk s számos intézkedésünk Őket is sújtotta: Mégis, az el­lenforradalom idején elsőnek ismerték fel az események jel­legét, a leghiggadtabban visel­kedtek, mert érezték, hogy az ellenforradalom a felszabadu­láskor kapott földjük ellen tör, a szövetkezetek megsem­misítését akarja, a nagybirto­kok visszaállítására törekszik: Ez a tény még inkább arra kötelezi a pártot, hogy széle­sebb körben vonja be az ál­lamhatalom gyakorlásába a szegényparasztságot. Fontos ez azért is, mert az egész paraszt­ságon belül számbelileg is a legnagyobb réteget képviselik. A szövetkezeti parasztsággal együtt annak 80 százalékát adják s a megye szántóterüle­tének mintegy 60 százaléka van birtokukban. Ha a sze­gényparasztság nem képez szi­lárd támaszt, nem hozhat eredményt a középparasztság megnyeréséért folytatott mun­kánk sem. De a falusi, ki­zsákmányoló osztályellenség­gel szemben sem lehet ered­ményes a harcunk. Találóan jegyezte meg a vitában Bori Rudolf elvtárs, hogy a párt­nak a szegényparasztság meg­nyerésével kell a munkát kez­deni, nem pedig a kulák elleni harccal, mint ahogyan az gya­korlattá vált 1949—50 után. A vitában részvevő elvtár­sak nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a termelés fejleszté­sének és a szocialista átépítés­nek. Ezeket elsősorban poli­tikai és nem praktikus gazda­sági kérdésként tárgyalták. Matusek Tivadar elvtárs pél­dául elmondotta, hogy meg kell teremteni a fejlődés po­litikai, szakmai és anyagi fel­tételeit. Tehát minden párt­szervnek híven kell alkalmaz­ni a párt agrárpolitikáját, bá­torítani kell azt a nagyfokú termelési aktivitást, amely a párt és a forradalmi munkás- paraszt kormány intézkedései következtében kialakulóban van. Ugyanakkor útját kell állni a spekuláción ala­puló kapitalista törekvések­nek. E korlátozó intézkedé­sekkel egyetért a falusi lakos­ság többsége is. Helyesen értelmezték a vitá­ban részvevő elvtársak a szo­cialista átépítés irányelveit is. Mindenekelőtt azt, hogy je­lenleg a szocialista üzemek megszilárdítása a falusi mun­ka egyik legfontosabb kérdése. Ez egyik alapvető feltétele az önkéntességen alapuló szövet­kezeti mozgalomnak. Több felszólaló is bizonyította, hogy nem szabad lemondani a gyen­ge szövetkezetek megerősíté­séről, azonban ezt a tagsággal egyetértésiben, velük megbe­szélve kell megvalósítani. Nyíltan meg kell mondani a tagságnak, hogy most már — az időjárást kivéve — kizáró­lag rajtuk múlik termelési eredményük. Dolgozzanak úgy, hogy ne lejáratói legye­nek a mozgalomnak, hanem segítsék elő annak fejlődését, zárkózzanak fel az élenjáró szövetkezetek mögé. A megerősítéssel egyidőben széles körben ismertessük a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit, a tsz-ek eredményeit, segítsük elő különböző társulá­sok létrehozásával a dolgozó parasztság áttérését a szövet­kezeti gazdálkodós útjára. Így lehet a spontaneitás elmélete és gyakorlata ellen legeredmé­nyesebben harcolni. Hiányossága volt a vitának, hogy viszonylag kevés szó esett a falusi pártmunkáról, az alapszervezetek erősítéséről, a köztiszteletben álló parasztok felvételéről, az öntevékeny pártszervezeti munka kialakí­tásáról, a közvetlen, emberi, baráti kapcsolatok kiépítésé­ről a párttagok és a pártonkí- vüliek között. Ezeket a hiá­nyosságokat a járási és alap­szervezeti megbeszéléseken pótolni kell. Az előbbiekből következik, hogy ismerje meg minden elvtárs a párt agrárpolitikájá­nak téziseit, tegye magáévá, munkaterületén tudatosítsa és hajtsa végre. Ma még nem le­het egyértelműen elmondani, hogy ez így van. Nem világos még sokak előtt a pártnak a középparasztsághoz való vi­szonya. Nem kevés még azok száma, akik a középparaszto­kat kuláknak tekintik. Egye­sek „kampányok” szervezésé­vel akarják megoldani a szö­vetkezeti fejlesztést, vagy el­lenségnek tekintik a szövet­kezetből kilépetteket. E véle­mények talaja nem egyszer a dolgozó parasztokkal szembeni bizalmatlanság. Ugyanekkor másik póluson mozgó nézetek is vannak. Ilyenek: a kizsák- mányolók ellem nem kell har­colni, vagy csupán a termelő- szövetkezetek megerősítésével kell foglalkozni, ezt spontán fogja követni a számszerű fej­lődés stb. A zavaros vélemények mu­tatják, hogy a párt politikájá­val kapcsolatban a felvilágosí­tó munkát elsősorban a párt­tagság között kell kezdeni. Na­gyon fontos a szilárd álláspont, ez viheti győzelemre a párt politikáját. Helyes tehát az az intézkedés, hogy a községi pártszervezetek vezetőivel ha­sonló módon kell megvitatni a párt agrárpolitikáját — de így kell tenni minden nagy- jelentőségű párthatározattal — hogy egységes legyen a párt­tagok nézete és gyakorlata, a Központi Bizottságtól az alap­szervezetig. Jámbor Miklós .■uHimMMnimmnmmiMKmwmmmHHrt« f Ez is takarékosság ? f = E 1 Az elmúlt fél év állami | I költségvetése jelentős ösz-i | szeget biztosított az aszódi | I járás községeinek fejleszté-1 |sére. Egyes községék tanú-1 i.estfi azonban a rendelkezé-| | sükre bocsátott összeg nagy | | részét nem használták fel, 1 | illetve „megtakarították". | | Bag község például az utak § | és hidak megjavítására ka-1 I pott 10 000 forintból mind-1 | ősszé 782 forintot használt | | fel, jóllehet a községi utak | | és hidak igen rossz állapot- | | ban vannak. Galgagyörk | | község tanácsa a lakásgaz- | | dálkodás címén kapott ősz-1 1 szegből 10 301 forintot ta- \ | karított meg, bár a község | | államosított épületeinek ta- | | tarozására igen nagy szűk- i 1 ség lenne. Galgahévizen a | | községi kutak karbantartó-1 = sara is igén nagy szükség | I lenne, a községi tanács | I mégis 11 605 forintot taka- | I rított meg az erre a célra 1 | kapott összegből. | Ez lenne a népgazdasá- | I gunkban valóban oly fon- | | tos megtakarítás? Olyan ta-1 1 karékosságra, amelynek a | I lakosság vallja kárát, nincs | 1 szükség, de jogalap sem. % = ü ríHIIIHiminilllllHUHIItlIMIflIIHHIlHtMIIIHIIUIIIHHMMHIII»” A faimosi Csárdáskirálynő A Farmos! Földművesszövetkezet kultúrcsoportja négyszer adta elő a Csárdáskirálynqj. a községben. Minden alkalommal zsúfolt nézőtér hallgatta és tapsolta végig előadásukat. Tápió- szelére is eljutott a kultúrcsoport jó híre, és szeptember Lére, 8-ára meghívták őket, mutassák be náluk is a Csárdáskirály­nőt. A kultúrcsoport tagjai örömmel fogadták a meghívást, hamarosan ellátogatnak és bizonyára Tápiószelén is nagy si­kert aratnak Sok a panasz a Symphoniára Az év végéig megkezdik a Daru cigaretta gyártását Hosszas huzavona után végre megjelent a trafikokban a Symphcmia. Az újdonságra A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Megrögzött bűnözo-e, ^ aki szállodai lopásokból él ? MiiflHiriiiniimmiiimmiiimmmmiiimmiiiimiiiimmitimiriittimiimmiiimiiimmiimiiiiiimmiiimimiiiimiimiiiiiiuii KÖSSÖN ELŐZŐ ÉVINÉL NAGYOBB TERÜLETRE A SZERZŐDÉST A HELYI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK ÉS CUKORRÉPAFELELÖSÖK VÉGZIK. A CUKORRÉPA ARA: mázsáiként 10 Ft készpénz és 3 kg kristálycukor ezenfelül ingyen melléktermék járandóság CUKORREPATERMELES NAGYOBB JÖVEDELEM SELYPI CUKORGYÁR Kék munkásoverálban áll a bírósági emelvény előtt ez a 30 éves fiatalember, akit so­rozatos szállodai lopásokért vonnak most felelősségre. Dobrovszki Ödön a neve, a Pi­lisi Szénbányászati Vállalat dolgozója, havi keresete 1400 forint volt és Pilisszentivánon lakott. Mielőtt a bíróság az ügy ér­demi tárgyalására térne rá, megkérdezik hol nevelkedett és mit csinált eddig életében. — Tizenkettőn voltunk test­vérek — mondja akadozva —, szüleim elváltak s mind a ti­zenkét gyereket anyám nevel­te. Olyan nagy nyomorban voltunk a felszabadulás előtt, hogy sokszor lakásunk sem volt és a nélkülözés következ­tében négy testvérem halt meg. 1947-ben menhelybe ke­rültem. majd az Aszódi Ja­vítóintézetbe utaltak be. Itt tanulta ki a cipész mes­terséget, utána a Duna Cipő­gyárba került. Nemsokára ezt felcserélte a bányászattal és elhelyezkedett a Pilisi Szén­bányánál. Meg is nősült 1952- ben, felesége azonban elvált tőle és válás után fizetésének 50 százalékát letiltották gyer­mektartás címén. — A megmaradt fizetésem — mondja tovább — nem tett ki többet 400 forintnál, ebből rendes körülmények között nem tudtam megélni s ezért követtem el bűncselekményei­met. Nézzük csak. hogyan sod­ródott a bűn útjára. Múlt év szeptember 9-én édesanyjához jött fel Budapestre, akitől pénzt akart kérni. Édesanyját nem találta otthon, és így a budapesti Szabadság Szálló egyik turista-szobájában szállt meg. Itt 20-an aludtak, és Dobrovszki reggel, míg a töb­biek aludtak, készpénzt, puló­vert és kalapot vitt el. Ez volt az első lopása. Úgy látta, ez a legkönnyebb pénzkereseti mód és így gyakori vendége lett különböző budapesti szál­lodáknak. Előszeretettel ke- keste fel a Szabadság Szállót, a Continentált és a Royalt. Mindig túrista-szobákban szállt meg. hajnalban távo­zott és reggel, mikor szobatár­sai felébredtek, hűlt helyét találták vagy a pénzüknek, vagy a ruhadarabjaiknak. — Nem tudom pontosan hány esetben lootam szobatár­saimtól — vall Dobrovszki —, emlékezetem szerint huszon­négyszer. Dobrovszkinak már hatal­mas rutinja volt és lopásait csalással párosította. Egy na­pon a Szabadság Szálló portá­ién várakozott és amikor lát­ta. hogy egy fiatal pár szobáia kulcsé a portásnak adja. meg­figyelte, hogy a kulcs hányas számú, utána megkereste a szobát és a takarítóasszonnyal kinyittatta, azzal, hogy lent felejtette a portán a kulcsot. A fiatal pár összes ruháját ellop­ta. még egy zoknit sem ha­gyott ott. Ez volt a veszte. Tavaly ok­tóber 23-án letartóztatták, az ellenforradalom alatt azonban kiszabadult. Hazament, hogy tisztességes életet folytasson. Nem sikerült. Bányásztársaitól szénutalványokat kért azzal, hogy majd visszaadja azokat, de eladta s a pénzzel nem szá­molt el. Közben, újból megnő- j sült, de nem volt télikabátja. Menyasszonya bátyjától kért kabátot, rövid idő alatt azon- j ban ezt is eladta, sőt a tőle ka­pott cipőt is áruba bocsátotta. Mikor már látta, hogy ég talpa alatt a talaj, márciusban az oroszlányi bányaüzemnél _ jelentkezett. Itt teljes bányász­felszerelést kapott, ezt egy rongyosra cserélte el, a cse­réért egyik bányásztársától 500 forintot kapott. Dobrovszki jelenleg is az elcserélt ron­gyos öltözetben áll a bíróság előtt. Jönnek'a tanuk és szemébe olvassák Dobrovszkinak lopá­sait. Ül a vádlottak padján és szemét mereven lesüti. Csak akkor néz fel, amikor a bíró megkérdezi: — így volt? — így — hangzik minden­esetben a felelet. Elhangzanak a perbeszédek, Dobrovszki az utolsó szó jogán feláll és beszélni kezd: — A felszabadulás előtt olyan nyomorban éltünk, ti­zenegy testvéremmel és édes­anyámmal együtt, hogy ez egész életemben kísért. Lop­tam, igen, loptam, mert fél­tem a nyomortól. Tudom, hogy a társadalom ellen súlyos bűnt követtem el, de ha az én fia­talságom idején is úgy gon­doskodtak volna rólam, mint ahogy a mostani fiatalokról, soha sem kerültem volna ide. Elcsuklik a hangja, majd kicsit hallgat, és szinte kiabál­va mondja: — Kérem, a bíróságot, hogy a lehető legszigorúbban bün­tessen meg, vezekelni akarok. Büntetésem kitöltése után pedig; hasznos tagja szeretnék lenni a társadalomnak. Meghozzák az ítéletet, mely szerint Dobrovszki Ödön bű­nös csalás, sikkasztás és 24 rendbeli lopás bűntettében, amiért négy évi és hat hónapi börtönre ítélik. Az ítélet kihirdetése utón szokatlan jelenet következik. Dobrovszki börtönőre mellől a bíróság emelvénye elé megy és azt mondja: — Megnyugszom az ítélet- | ben és kiszabadulásom után mindent jóvá fogok tenni. Csak egyet kérek: az elvált felesé­gemnél levő kisgyermekem nevelését — ha lehet — bizto­sítsa a bíróság. Mert nem aka­rom, hogy ő is idekerüljön, K. P. éhes dohányosok közül azon­ban sokan csalódtak. Másra számítottunk, nem ilyen erős, csípős dohányé cigarettát vártunk — mondják. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a Dohányipari Igazgatóság ve­zetőit, miként vélekednek a fogyasztók észrevételéről. — Már hozzánk is érkeztek hasonló hangú panaszok. Ez számunkra kissé érthetetlen, ugyanis a most forgalomba került Symphonia tökéletes mása az 1941-ben gyártott ci­garettának. Érthetetlen a pa­nasz azért is, mert mielőtt még forgalomba hoztuk, négy féle ízű, zamatú cigarettát készítet­tünk. amiket kiadtunk „próbá­ra”. döntsék el a dohányosok, melyik ízlik legjobban a négy közül. A legtöbb szavazatot a 3-a« jelzésű Symphonia kapta, az, amelyiket jelenleg is gyártjuk. Ezért ért bennün­ket váratlanul a dohányosok véleménye. A terveink ezzel kapcsolatban: egyelőre még nem változtatjuk meg a ci­garetta dohánykeverékének összetételét. Ha azonban to­vábbra is érkeznek hasonló panaszok, eleget teszünk a kívánságnak, új keverékű Symphoniát gyártunk. A Dohányipari Igazgatósá­gon elmondották még, hogy ebben az évben megkezdik a piros és kék Daru cigaretta gyártását. A piros Daru pá­colt dohánnyal lesz töltve, a másik viszont erősebb zama­tú lesz. Arany János emlékbélyeget ad ki a posta Arany János halálának 75. évfordulója alkalmából em­lékbélyegek kiadását tervezi a posta. Az új 2 forintos bélyeg a költő arcképét ábrázolja. Az emlékbélyeget szeptem­ber 15-én hozzák forgalomba: Szeretettel köszöntjük a tanuló ifjúságot az új iskolai év kezdetén. Felkészültünk arra, hogy a zavartalan tanulást kellő mennyiségű és jó minőségű ISKOLASZERREL,..,, ISKOLATÁSKA, FÜZET, ÍRÓZZER, KjRZŐ stb. SEGÍTSÜK a vásárlás megkönnyítésére ALKALMI ÁRUSÍTÓHELYEKKEL ÉS MEGHOSSZABBÍTOTT NYITVATARTÁSI IDŐVEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSRE. A PAPÍR- ÉS 't ÓSZER BOLTOK DOLGOZÓI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom