Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-29 / 129. szám

4 1957. SZEPTEMBER 29. VASÁRNAP "\SCirlap Van zakó és nadrág Alig két hónappal ezelőtt helyezték üzembe a Vörös Ok­tóber Férfiruhagyár Sztálin- városi üzemét, amelynek dől* gozói azóta körülbelül nyolc­ezer nadrágot és négyezer za kát gyártottak és adtak át » kereskedelemnek; Mammutcsontot találtak a Tisza felső szakaszán A nyíregyházi megyei mú­zeum egy méter hosszú és 24 kiló súlyú mammutcsonttal gazdagodott. A szakértők sze*, rint a csont fiatal állat ma­radványa lehet, mert az Ízü­letek leváltak róla. A lelet a Tisza felső szakaszán, Tisza- ezalkánál végzett medenszabá- lyozás köziben került elő. Itt a Szonett 1 A Finommechanikai és Acélárugyárban rövidesen be­fejezik a hazánkban először gyártott zsebrádió háromszá­zas nullszériáját. A csont színű, ízléses, műanyagháza® készülék hossza mindössze 17 centiméter, szélessége 9 centi­méter, magassága 6 centimé­ter, tehát nevéhez méltóan 'akár zsebben is hordozható. A rádió négy kisméretű elekt­roncsőből — kondenzátorból — és hangszóróból. 67 voltos energiát szolgáltató telepbő’ és másfél voltos fűtőtelepből áll.' Ezenkívül ferrit antenna­AHOL A RONCSAUTÓKAT ÚJJÁVARÁZSOLJÁK Látogatás a Vád Gépjavító Vállalatnál Összetört, félig, vagy egészen sérült sze­mélyautók, 'karambolos teherkocsik sorakoz­nak a javítóvállalat szűk udvarán. Emitt egy teljesen összezúzott mentökocsi, odébb egy hatalmas, tört kerekű dömper várja, hogy munkába vegyék. A fényező műhely előtt vadonatúj személyautó áll, az utolsó simítá­sokat végzik rajta. — Így nézett ki — mutat egy fényképre Szabó Sándor, a vállalat igazgatója. A képen az elkészült kocsi roncsváza látható. — Tí­puson kívüli kocsik, traktorok, ézállítógépek javításával foglalkozunk. Amit a nagyüzemek nem vállalnak el, azt mi megcsináljuk. Ál­talában teljes generúljavitásokat végzünk egy-egy kocsin. Kissé szű'kös a helyünk — mutat szét az udvaron — de azért elférünk. Valóban, minden tenyérnyi helyet kihasz­nálnak ezen a szűk kis udvaron és nem is képzelné az idegen szemlélő, hogy a mintegy 80 dolgozó 14 szakmát képvisel. Kárpitostól kezdve bognárig mindazon foglalkozási ág megtalálható itt, amely összefügg a jármű­Javitás előtt iparral. Az esztergályosok a hiányzó motor- alkatrészeket készítik, a fényezők új zománc­cal vonják be a karosszérialakatosak mun­káját. És így megy ez tovább; minden egyes részletmunka megtalálja a maga szakembe­rét, — Pedig — folytatja Szabó Sándor — nem is olyan régi ez a vállalat. 1952-ben hatan, a saját szerszámainkkal kezdtük el a munkát. A mai portahelyiség volt az aíkkori iroda. Azóta megtízszereződött a létszám, új műhe­lyek épültek, most már alig férünk el. Az októberi események itt sem múltak el nyom­talanul. Nehezen indult meg a munka, de ma már belejöttünk a kerékvágásba. Amíg áprilisban 41 százalékra teljesítettük a ter­vet, májusban már elértük a 100 százalékot és mostanában 110 százaléknál tartunk. A gépjavító vállalat szépen fejlődik, az áp­rilis havi béralaptúllépést már 80 százalék­ban pótolták. Most az év végi nyereségrésze­sedésért indult meg a munka. Súlyán Pál Javítás után Val i® felszerelték, amely tiszita, jó vételt biztosít. A nagy telep 80, a ki­sebb pedig 18—20 órán ált mű­ködteti megszakításokkal a készüléket. Középhullámon nappal 4—5, este 20—25 állo­más vételére alkalmas. Az első 300 készüléket a jö­vő hónap elején adják át a kereskedelemnek, amely 750 forintért árusítja; A „Szo­nett” elnevezésű zsebrádió so­rozatgyártását október elején kezdik meg, s még az idén kétezerötszázat készítenek. Angol film egy hős magyar nőről Low is Gilbert angol rende­ző most kezdte meg a „Véssé­tek nevét büszkén szívetekbe" című film forgatását, amely Szabó Violetta magyar anti­fasiszta harcos történetét be­széli el, aki a második világ­háború ismert hősnője és az első „György-kereszttel“ ki­tüntetett nő. A női főszerepet Virginia Mackenna játssza, partnerei Paul Scofield és Maurice Ronet, ez utóbbi egy francia ellenállót személyesít meg. így adták bérbe a budaörsi kultúrotihont italboltnak A budaörsi kultúrotthon gazdasági felelőse Zentai Győ­ző volt. Egy ideig nem volt semmi kifogás a működése el­len, egészen addig, amíg a Bu­daörsi 11. számú Italbolt veze­tője azzal az ajánlattal nem állott elő, hogy adja bérbe ré­szükre a kultúrotthemt heti két alkalommal italmérésre. Zentai nem sokat gondolko­zott az ajánlaton, beleegye­zett, Az italbolttól havi 200 fo­rintos bért kért, a Budaörsi A lig-alig van még cí egy olyan sze­szélyes és veszélyes folyó a világon, ami­lyen a Jangce. Évi vízhozama vagy egy- milliárd köbméter. Huszonötször annyi, mint a Hoanghóé, kétszer annyi, mint a Jenyiszejé, más­félszer annyi, mint a Mississippié. Es ez a gigantikus víztö­meg sokhelyütt, ki­vált a felső szaka­szon sziklák között, mély szurdokvöl­gyekben kanyarog, sellőkön, veszélyes zátonyokon bukdácsol keresztül. A halászok és a révészek azelőtt nem mertek útra kelni a Jangce-folyón áldo­zat bemutatása nél­kül. Tyúkot vágtak le é$ vérét a vízbe folyatták, vagy éjjel hét lámpát gyújtot­tak, annyit, ahány csillagból van a Nagy Göncöl szekere. M a már ezen a tá­jon is kevesen hisznek a sárká­nyokban és a tkí- sérvetekben. Annál inkább a kollektiv munka erejében. A Jangce-folyó men­tén is, mint ország­szerte, szövetkeze­tekben egyesültek a révészek és a halá­szok. És azóta ezek az emberek, akik. fe­lett nemrég még a gazdák munkafel­ügyelői uralkodtak, akik babonák, nyo­mor és betegségek hálójában vergőd­tek, soha nem lak­hattak a maguk haj­lékában és családot nem alapíthattak, már beleízleltek az emberhez méltó élet­be, nem kell fél- niök a jövőtől. A ré­vész szövetkezetek társadalmi alapjuk A Jangce-folyón Rövidítés negyedrészét fordít­ják tagjaik életkö­rülményei megjaví­tására. Csupán a csunkingi kerület­ben 17 orvosi rende­lőintézetet nyitot­tak a 25 halász és révész szövetkezet számára, szövetke­zeti családok ézrei költöztek át csónak­lakásokból modern házakba, az öregek segélyt kapnak. A szövetkezeti halá­szok és révészek gyermekeinek 14 is­kolát építettek. M egújhódik a ha­józás is a Jang­ce-folyón. 312 magán hajózási társaság működött itt a fel- szabadulásig. Ezek most az állam javas­latára egyetlen ve­gyes társaságban egyesülteik, amely összesen 120 000 ton­na teherbírású, 400 hajóval rendelkezett kezdetben, de azóta állami beruházásból több mint 300 hajót kapott, összesen 270 000 tonna rak- térrel. A Jangce Kína egyik legfontosabb közlekedési vonala. Itt bonyolódik le a kínai folyami és tengeri szállítás há­romnegyede. A Jang­ce medencéjében te­rem a mezőgazdasá­gi termelvények kö­rülbelül 43 százalé­ka, a rizsnek pedig közel háromnegyede. A Jangce menti városok nagyipari központokká válnak. Csungkingban pél­dául hat év alatt megharminc- négyszereződött az acélgyártás, megti­zenh&romszorozódott a gyersvasgyár- tás, megtizenegysze- reződött a cement- gyártás és megkét­szereződött a szén- termelés. Vuhan ko­rábban kikötőváros és kereskedelmi köz­pont volt. Most ott hajókat is építe­nek, dieselmotoro­kat, elektromos mű­szereket, bányagé­peket stb. gyárta­nak. Sanghaj ipari termelése csupán a múlt évben annyit növekedett, ameny- nyit a felszabadulás előtt 105 év alatt. 1956. évi ipari terme­lése 3,5-szerese volt az 1949. évinek. Most a városban percen, ként 950 kilogramm acélt olvasztanak, 13 méter pamutszöve­tet fonnak, 32 kerék­párt és 14 tonna pa­pírt gyártanak. a Jangce-folyón le- cí bonyolódó óriási forgalom gyökeres szabályozást tett szükségessé. Mond­hatni, hogy a folyó ma modern műúthoz hasonlítható, míg a múltban hepehupás, kátyús dűlőútra em­lékeztetett. A víz- alatti köveket és sziklákat szétrob­bantották. A hír­hedt „ördög-szur­dokon" ma már 1500 tonnát meghaladó nagy hajók is aka­dálytalanul áthalad­nak. A Mingcsung ne­vű hajón utaztam arra. Az öreg kor­mányos, akivel ösz- szebarátkoztam az úton, elgondolkozva mondta, amikor ma­gunk mögött hagy- [ tűk a hegyes, süveg-1 alakú sziklákat: — Ha a nép hozzá-1 fog valamihez, a he-í gyeket is elmozdítja. | Nagy erő, bátorság i éled most az embe-§ retfeben. Már nem mi | félünk a Jangcétől. | Ö tart tőlünk. Meg- | látja, járnak még | ezen a folyón 10 000 | tonnás hajók is. Szavai eszembe ju-1 toltak, amikor rá né- 1 hány napra Vuhan-§ ban a Jangce komp- f lex kihasználására | alakult igazgatóság \ főmérnökének iro- \ dájában ültem. Li| Csen-nan a nagy fo-\ lyam jövőjéről be-1 szélt. Úgy átalakít-1 ják a Jangcét, hogy | a partmenti lakos-1 Ságnak nem kell § majd többé félnie \ az áradásoktól. ősz- § szekötik a folyót más | víziutakkal is. Óriási | gátaKat, nagy vízi-1 erőműveket emel-1 nek rajta. A „három 1 szurdok" vidékén | épül fel a legnagyobb = vizlerőmű, amelynél | nagyobb nem lesz az 1 egész világon. Éven- § te 150 milliárd kilo- 1 wattóra áramot fog | termelni, egymagá-1 ban annyit, ameny- | nyit 1953-ban Ang- | lia, Franciaország | és Olaszország | együttvéve termelt. | A Jangce jövője | ca. — nem fantaz- 1 magória. Ezek az áb- \ rándok épp olyan reá­lisak, mint a nagy folyam jelend, amely pedig fényes tanú- bizonysága az Uj- Kína növekedő ere­jének, a szocializ­must építő, szabad nép kiapadhatatlan teremtő energiájá­nak. A. Kovusin 1 Miért érdemes silózni ? A silózás jelentőségével ma már minden haladó gondolko­dású állattartó és állattenyész­tő tisztában van. Mégis szám­talan gazdaság, termelőszö­vetkezet, különösen pedig az egyéni gazdaságok az állatál­lomány takarmányellátását nagyobb részben termett ta­karmányokra alapozza. így aztán nem véletlen, hogy a téli takarmányozásban a zava­rok legtöbbször ezekben a gazdaságokban, vagy ezeknél az állattartóknál jelentkeznek. Azokban a gazdaságokban, ahol kellő mennyiségű és jó minőségű silótakarmány készí­téséről nem gondoskodnak, a takarmánykészletek idő előtt elfogynak, mert nincs mivel kiegészíteni, vagy helyettesí­teni a naponta feletetésre ke­rülő takarmányt. Az a gazda­ság viszont, amelyik nagy mennyiségű és jó minőségű silózott takarmánnyal rendel­kezik, silótakarmány etetésé­vel csökkenteni tudja szálas takarmányszükségletét és je­lentős abrakmegtakarítást is elérhet. A sok téves nézet ellenére az a valóság, hogy a silózott takarmányok etetésével nem­hogy csökkene, hanem növe­kedik a téli időszakban is az állatok termelése. Növekedik, mert jó étrendi hatása miatt a siló kedvezően hat a felete* tett takarmányok értékesülé* sére is. Olcsóbb lesz a terme­lés is, mert silózásra sok olyan növényt és növényi mellékter- mékeket is fel lehet használ- ni, melyek közvetlen takarmá­nyozási szempontból kis érté* kűek volnának. Silótakarmá­nyok készítésével tehát nem­csak a takarmánybázisunkat erősítjük, hanem csökkentjük a termelési költséget is, ami egyúttal biztosítja az állatte­nyésztés nagyobb jövedelmező­ségét. Napjaink azoik, amelyek legmegfelelőbbek a meglevő silógödrök betöltésére. Tehát az állatttenyésztők soron kö­vetkező legfontosabb feladata a szükséges silómennyiségek biztosítása. Most kerül betaka­rításra a cukorcirok, a kuko­ricaszár, a késői vetésű csa- lamádé, a répalevél, a levelet répafej, a még használható rétek, füvek stb. Az utóbbiak szénává már nehezen szárit- hatók, silózni viszont veszte­ség nélkül lehet és emellett jelentékeny mértékben javít­ják a silózásra kerülő egyéb anyagok minőségét és takar­mánymértékét. A jó gazda tehát akkor cse­lekszik helyesen, ha nem hagyja kárbaveszni a szántó­földjén megtermelt mellékter­mékeket, hanem konzerválja, elrakja télire. Késaitsünk jó magagyat a búsának l Növénytermelésünk egyik legfontosabb időszaka október havának első három hete. Leg­nagyobb területen termelt ke­nyérgabonánknak, a búzának ez a néhány hét a legmegfele­lőbb vetési ideje. Jövő évi ter­méshozamunk nagymértékben attól függ, milyen minőségben elkészített talajba és mikor kerül bele a búza. Akár szántás nélkül tör­tént a talajelőkészítés, akár korábbi nyári szán­tással, a jó magágyat for­gatás nélkül kell előkészí­tenünk. Ezt a tényt azért szükséges hangsúlyozni, mert biológiai szemmel vizsgálva, igen káros hatással volna a beérett felső talajréteg aiszinti buktatása. Ilyen pihent talajokon a mor- zsalékos, nyirkos magágy ne­héz fogassal, esetleg újbóli tár­csázással előkészíthető. Lénye­ge a vetés előtti porhanyítás- nafc, hogy azt vetésmélységig kell elvégezni. A magvak akkor kelnek ki gyorsan, egyenletesen, a növények akkor erősödnek már meg az őszi hónapok­ban, ha „talpuk alatt” üle­pedett, felettük lazább szerkezetű, morzsa! okosabb a talajfelszín. Nehezebb a magágy készí­tése a lekerülő kapósok, fő­képpen a kukorica után. Ha a kapások talaja gyommentes, sokkal könnyebb a helyze­tünk, mert a csutkák eltávolí­tásával, a keresztben hosszan­ti tárcsázással jó magágyat tu­dunk létesíteni. Sajnos, kuko­ricásaink ilyen kultúrállapota, különösen termelőszövetkeze­teknél, nincs biztosítva. Mivel kukoricásaink állapo­ta nem engedi a tárcsázást, szükséges, hogy a talajelőké- szítésmél ekét használjunk. Elvként kell megjegyezni, hogy mélyen szántani soha sem szabad, nehogy rögö­ket forgassunk a talaj fel­színére. A magágy semmiképpen sem lehet üreges. Ennék elkerülé­se érdekében a szántást ismé­telt hengerezéssel ülepítsük. A magágy készítésének alap- feltétele ennél a módszernél is az, hogy a felső talajréteg morzsalékos és nyirkos legyen. Tapasztalataink szerint sok gazda nem sokat ad a jó vető­magágy előkészítésére. Igen helytelenül, azt tartja, ha rö­gös a talaj, azokat majd szét­veri az eső, vagy elmálasztja a fagy. Az ilyen álláspont helytelen, mivel a r-etőmagnak még az ősz folyamán nemhogy csak kicsírázni, hanem még bokrosodnia is kell. KÖSSÖN ELŐZŐ ÉVINÉL NAGYOBB TERÜLETRE cukorrépatermelési szerződést! A SZERZŐDÉST A HELYI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK ÉS CUKORRÉPAFELELÖSÖK VÉGZIK. A CUKORRÉPA ARA: mázsánként W Ft készpénz és 3 kg kristálycukor ezenfelül ingyen melléktermék járandóság CUKORRÉPATERMELÉS - NAGYOBB JÖVEDELEM SELYPl CUKORGYÁR Vendéglátóipari Vállalat azon­ban csak 100 -forint havi bért ajánlott fel és Zentai ezért nem volt hajlandó odaadni a helyiségeket. Az italbolt dol­gozóinak úgy látszik szép jö­vedelmet jelenthetett a heti két­szeri italmérés, mert hárman fejenként 50—50 forintot aján­lottak fel Zentainak a válla­lat által fizetett 100 forinton felül, hogy adja nekik a helyi­ségeket. Zentai belement az ajánlatba és a kultúrotthon- . ban az italmérés zavartalanul I folyt egészen addig, míg Hor- Iváth József igazgató felfedez- ! te az ügyet. Kiderült, hogy 1 Zentai a havi 100 forintokat | befizette,- a 150 forint többle- | tét pedig zsebrevágta s ily- § módon 1400 forint haszonra 1 tett szert. | Megindították ellene az el- ! járást, amelynek során azzal I védekezett, hogy a vetítőgép | kezeléséért nem kapott sem- I mit és ezt az összeget ezért | tartotta meg magának. Véde- I kezését semmivel sem tudta I alátámasztani és így sikkasz- 1 tás miatt vádiratot adott ki 1 ellene a Budai Járási ügyész- ! ség. ______________ I BRECHT HAGYATÉKA | Brecht-múzeummá avatják 1 a nagy német író munikahe- |lyét. A múzeumot szervező | bizottságra 200 ezer oldalnyi 1 kézirat feldolgozása vár, töb- ! bek között az író Julius Cae- 1 sárról szóló befejezetlen regé- fnye és „Einstein” című szín- ! műve is. Számos kiadatlan | kézirat, költemény és terjedel- |mes napló is napvilágra ke- 1 rült. ______ 1 A MÚZEUMVEZETŐK RÉME I A világvárosok múzeumve- ! zetőinek ritka a nyugodt éj- 1 szakájuk, amióta egy új talál- ! mányról hallottak. Eszerint | nemsokára miniatűr rövidfhul- flámú vevőt kap minden lato­lgató a pénztárnál, amelynek I segítségével minden magyará- | zatot meghallgathat. Sőt, a I múzeumlátogatók még kérdé- iseket is feltehetnek és párbe- I szédeket folytathatnak a ké- ! szülék segítségével. | A „TÜZES1 SZERELEM I Alfonso Lalido® toledói la- |kos felgyújtotta szerelmesé- | nek, senorita Pasenos szülei- I nek házát, majd pedig élete I kockáztatásával mentette meg |a leányt. Tettét azzal okolta |meg, hogy a leány szkeptiku- |san fogadta azt a kijelentést |hogy „tűzbe menne érte”j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom