Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-29 / 129. szám
1957. SZEPTEMBER 29. VASÁRNAP "\K Map Öregbítsük megyénk állattenyésztési múltját kiváló tejtermelési eredményeit November 1-én indul a harmadik országos tejtermelési verseny Immár harmadik éve, hogy hazánkban megrendezik a megyénkben is népszerűvé és ismertté vált országos tej termelési versenyt. A tavalyi év őszi időszakában az ellenforradalom meggátolta az éves tejtermelési versenyt, de az idén ismét lehetővé vált, ennek a tömegeket mozgató, jelentős versenynek a megindítása. Az idei tejtermelési verseny az eddigi évekhez viszonyítva, sokkal szélesebb körű és nagyobb szabású lesz. A verseny gazdája idén a Földművelésügyi Minisztériumon kívül a Termelőszövetkezeti Tanács, a SZŐ VOSZ és a MEDOSZ is. Megyénk területén is eléggé ismertek az elmúlt évek tej- termelési versenyének felhívásai. Ezt példázza az is. hogy a legutóbbi országos verseny, ahol Pest megye 19 megye közül második helyezést ért el. Országosan második lett az állami gazdaságok közül a Felsőbabádi Állami Gazdaság, ahol 114 tehénnél 5301 kilós átlagos évi tejtermelést értek el. Termelőszövetkezeteink is méltó helyezést értek el országos viszonylatban. A tsz-ek kis tenyészetei közül országos első helyet ért el a volt Aszódi Petőfi Tsz 21 darabos tehenészete, ahol az évi tejtermelési átlag meghaladta a 6000 kilót. A megye fejőgulyásai sem maradtak el kiváló eredmények elérésében. Az állami gazdaságokban Fodor István felsőbabádi fejőgulyás 10 tehén átlagában 1 tehéntől évi 7249 kiló tejet fejt ki és ezzel az eredménnyel a fejők között országos első helyezést ért el. Kimagasló eredménnyel dicsérhetjük a volt aszódi Petőfi Tsz fejőgulyását, Lajtos Jánost is, aki 6171 kilós tehenenkénti évi átlaggal a termelőszövetkezeti fejőgulyások között országosan a negyedik helyezést érte el.Biztatók megyénk adottságai Az idei év adottságai is igen kedvezőek megyénk területén a kiváló tej termelési eredmények elérésében. Reméljük, hogy a november 1-én meginduló III. országos tejtermelési verseny megyénk szarvasmarhatenyésztéssel fog' lalkozó gazdaságaiban is visszhangot kelt és benevezésükkel is részt vállalnak az országos versenyből. Az általános versenyfeltételek nagy vonalakban megegyeznek az eddigi versenyek kiírásaival. A versenyben tehát részt vehetnek az állami, kísérleti, tan- és célgazdasá- gok, termelőszövetkezeti cső' portok és egyénileg dolgozó parasztok. Az eddigi évektől eltérően, a versenybe benevezhetnek azok a tehenészetek is. melyek nem állnak törzskönyvi ellenőrzés ala't. Üj még az idei '■ verseny szervezési pontjai között az, hogy nemcsak a ki fejt tejmennyiséget számítják. hanem figyelembe veszik a tej előállítási költségét is. Ez egyik helyezési feltételnek is számít. A versenybe benevezőknek négy versenyforma között lehet választaniok. Ezek: I. Az egységnyi területen legtöbb tejet termelő nagy és kis gazdaságok versenye. II. A legnagyobb tejtermelést elért nagy és kis tehené- aeetek versenye. III. A tejtermelésben legjobb eredményt elérő fejők versenye. IV. Az ország legtöbb tejet termelő teheneinek versenye. Kérdés. kik és milyen nagyságú gazdaságok vehetnek részt a különböző versenyformában és milyen pénzjutalom jár a verseny helyezettjeinek. Nagy gazdaságok — 15 000 forint az első helyezetté! Az 1. versenyformában azok az állami gazdaságok vehetnek részt, melyek szántóterülete 5000 hold. vagy ennél több. A termelőszövetkezeteknél ebbe a kategóriába számít az 1000 hold. vagy ennél nagyobb területtel rendelkező. A verseny értékelésénél külön elbírálásban részesülnek az állami gazdaságok és külön a termelőszövetkezetek. A verseny első helyezettjei 15 000—15 000 forint pénzjutalmat, a Földművelésügyi Minisztérium vándorzászlaját, a második helyezettek 12 000—12 000 forint pénzjutalmat, a harmadik helyezettek 8000—8000 forint pénzjutalmat, a negyedik helyezettek 4000 —4000 forint pénzjutalmat és valamennyi helyezett elismerő oklevelet kap. A kisebb földterülettel rendelkező gazdaságok is külön indulhatnak. Ebben a versenyformában azok az állami gazdaságok vehetnek részt, amelyek szántóterülete 5000 holdnál kevesebb, de legalább 1000 hold. Továbbá azok a tsz-ek, melyek szántó- területe 1000 holdnál kevesebb, de legalább 200 hold. Az első helyezettek ebben a kis gazdaságok kategóriájában 13 000—13 000 forint pénzjutalmat, a Földművelésügvi Minisztérium vándorzászlaját, a második helyezettek 9000 —9000 forint pénzjutalmat. a harmadik helyezettek 6000 —6000 forint pénzjutalmat, a negyedik helyezettek 4000 —4000 forint pénzjutalmat, az ötödik helyezettek 3000— 3000 forin* pénzjutalmat, s valamennyi helyezett elismerő oklevelet kap. A tehenek versenye A 11. versenyformában a gazdaságoknak mindenkor a meglevő összes tehenükkel kell résat venniük, A helyezést a legna<gyobb tehenenkénti évi átlagos tejtermelés, tej- zsírkilogramm és a legalább 75 százalékos elles dönti el. Ennél a versenyformánál is külön értékelik az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket. Nagy gazdaságok kategóriájába tartozik az az állami gazdaság, melynek legalább 100, vagy ennél több tehene, vagy az a tsz, amelynek 40, vagy ennél több tehene van. Az első helyezettek 14 000— 14 000 forint pénzjutalmat és a Földművelésügyi Minisztérium vándorzászlaját, a második helyezettek 11 000 —11 000 forint, pénzjutalmat, a harmadik helyezettek 7000 —7000 forint pénzjutalmat, a negyedik helyezettek 5000 —5000 forint pénzjutalmat. az ötödik helyezettek 3Ö00— 3000 forint pénzjutalmat és elismerő oklevelet kapnak. A kas gazdaságok kategóriájába tartozik a 100 tehénnél kevesebbet, de legalább 50- nél többet tartó állami gazdaság, valamint a 40-nél kevesebbet, de legalább 20 tehenet tartó termelőszövetkezet. Az első helyezettek 11 000— 11 000 forint. a második helyezetteké 8000 —8000 forint, a harmadik helyezetteké 5000—5000 forint, a negyedik helyezetteké 4000—4000 forint, az ötödik helyezetteké 3000 —3000 forint és elismerő oklevelek. Ki lesz a legjobb fejő? A 111. versenyformába benevezhet egyforma eséllyel ; minden fejőgulyás, aki az ál- j latok cserélgetése nélkül átla- ' gosan 9 tehenet gondoz, és egy j év alatt legalább 75 százaié- j kos eilest ér el. Szép jutalmakat kapnak a j legjobb fejőgulyási verseny el- j ső helyezettjei is. Az oyszág j első legjobb fejőgulyása 5000 j forintot, a Földművelésügyi j Minisztérium vándorzászlaját, j a második legjobb fejő 4000 forintot, a harmadik legjobb fejő 3000 forintot, a negyedik legjobb fejő 2000 forintot, az ötödik legjobb fejő 1000 forintot és minit, a többi helyezett. miniszteri kitüntetést, valamint elismerő oklevelet kap. Versenyre indulnak országos méretekben is a legjobb tehenek. A legjobb tehén országos szint elérési versenyébe, valamennyi tehéntartó benevezhet. Az értékelésnél a tehenek gondozói, illetve tulajdonosai az alábbi jutalmakat kapják: Az ország első, vagyis legtöbb tejet adó tehenének gondozója, ill. tulajdonosa 5000 forint pénzjutalmat, a második helyezett 4000 forint pénzjutalmat. a harmadik helyezett 3000 forint pénzjutalmat, a negyedik helyezett 2000 forint pénzjutalmat, az ötödik helyezett 1000 forint pénzjutalmat és mint a többi helyezett, miniszteri kitüntetést, valamint elismerő oklevelet kap. A szakvezetők érdeke is A tejtermelési versenybe való benevezés, nem pusztán csak a tehéngondozók érdeke, hanem közvetlen érdékeltek a jutalomban az illetékes gazdaságok vezetői, szakemberei is. A versanyformula leszögezi; hogy a nagy és kis gazdaságok versenyében elnyert jutalom 10 százaléka a gazdaság vezetőjét (igazgató, tsz-elnök), 15 százaléka az állattenyésztést irányító szakembert (agrármérnök, állattenyésztő, agro- nómus), 15 százaléka a tehenészet brigádvezetőjét, 20 százaléka a tehenészet tafcarmá- nyosait, 40 százaléka pedig a közvetlen fejőkét illeti meg. Mivel megyénk területén is az eddigi évekhez hasonlóan élénk az érdeklődés a tejtermelési verseny iránt, szükséges lerögzíteni a következőket: A tejtermelési versenybe be. nevezni lehet szóban és írásban a megyei tanács VB mezőgazdasági osztály, törzskönyvi felügyelőségen. (Bp. V., Városház utca 7). Jelentkezési határidő: október 15. Lehet továbbá jelentkezni az illetékes körzeti törzsköny- velésd felügyelőnél is. Mivel a verseny november 1-én indul, úgy a jelentkezés1 határidejét a versenyszervező bizottság 1957. október 15-ben állapította meg. Az egységes értékelés érdekében a versenyt megyei, valamint országos szinten is a törzskönyvi felügyelőségek végzik, vagyis nyilvántartják. Az első értékelés negyedév letelte után 1958. január 31-én lesz, majd ezután havonta. A verseny nyilvános, melynek értékeléséről rendszeres tájékoztatót adunk. Reméljük, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyéni gazdáink felfigyelnek erre a nagyszabású országos megmozdulásra és benevezéseikkel öregbítik Pest megye elismert állattenyésztési, tejtermelési eredményeit. Mikolai Ferenc, megyei főállattenyésztő Napi négy-öt mázsa juhtiirú! Tizennyolc kezdeményező I ceglédi juhász néhány hőnap- § pal ezelőtt szakcsoportot ala- \ kított. Ezerkétszáz birkájuk | részére — amelyeknek azelőtt 1 csak az útszél, árokpart füve \ jutott — száz holdnyi legelőt I kaptak a tanácstól. A szak- 1 csoport azóta feldolgozó üze- 1 met is létesített. Naponta négy. | öt mázsa friss juhtúró kerül | innen a ceglédi és a környék- 1 beli piacokra, üzletekbe. AI juhászok úgy tervezik, hogy 1 tavaszra már közös nyájuk is | lesz. Legjobb növendékbir- I kákból akarnak fajtiszta, tej-, | hús- és gyapjúhozam szem- 1 pontjából egyaránt elsőrendű 1 állományt kialakítani. UJ »ELYEGEK A postavezérigazgatóság közli, I hogy október elsején a Magyar | Népköztársaság új címerét ábrá- I zoló 80 fillér és 1 forint névértékű g bélyegsorozatot bocsát forgalom- 5 ba. A bélyegek postai küldetné- = nyék bérmentesítésére október = 1-től 18^8. december 31-ig használ- s hatók fel. | Október 4-én, a Lipcsében meg- | rendezésre kerülő IV. Szakszerve- = zeü Világkongresszus megnyitása- | nak napján, 1 forint névértékű em- | lékbélyeg kerül kibocsátásra. A bé- | lyeg bárhova szóló postai külde- .= mények bérmentesítésére október | 4-től 1958. december 31-ig használ- I ható fel. = _______ -on ilillnin i n mii iTiilin ll ll ll minin li ii ilmni imiiruir HMilMiitmiiil i i 11 minim ii ii 11 limirinilii Ilim n ii ii'Hi mii m liuiimiiilin i íimi A Damaszkuszból kapott két kaméleon Hat forinttal hagyta itthon gyermekét Gyámügyi tárgyalás a budakeszi tanócsházán. A szobában négyen ülnek: a gyámügyi hatóság képviselője, egy sovány, fejletlen, 16 éves kislány és két asszony. A lány félénken tekinget a jelenlevőkre és még mielőtt a tárgyalás megindulna, szemei megtelnek könnyel, a szék támlájára hajtja a fejét és keservesen sírva fakad. A történet lassan bontakozik ki, az első percekben alig lehet kihámozni az igazságot. Csakhamar kiderül, hogy az ügy főszereplői nem a szobában ülnek, hanem az egyikük mér 10 éve Amerikában él, a másik alig pár hónapja hagyta el az országot és Kanadában van. Rózsa Ilona édesapja a második világháborúban katonai szolgálatot teljesített. majd a ..nagy visszavonulás’’ idején Németországba került, ahol az egyik katonai táborban bombaszilánkot kapott és súlyosan megsebesült. Sebesüléséből felépült, de nem jött haza, hanem kiment Amerikába. Az itthon maradottak Budakeszin éltek, a Rózsa utca 70. szám alatti házban. Az anya és két lánya. Rózsa Lajosné hosszú éveken keresztül tartotta két gyermekét, de szere- tete csak az idősebb lány. Ibi felé sugárzott, ö volt a kedves gyermek. Férjhez is adta egy motorszerelőhöz és a család most már négy főre egészült ki. Ilonka is szeretet- re vágyott, ezt azonban otthonában nem kapta meg. Alig a disszidált anya töltötte be a 14. életévét, a beteges kislánynak máris gyermekek mellé kellett elszegődnie, ahol havi 250 forintot kapott. Szeretett volna öltözködni, kicsit szórakozni is, édesanyja azonban se nem öltöztette, sem neveléséről nem gondoskodott. Ilyen körülmények között következett be az ellenforradalom és lépett fel a tömeges disszidálási láz. Rózsáné is alkalmasnak találta az időt arra, hogy elhagyja Magyar- országot. Megkezdte az előkészületeket. Hogy miképpen, az a mostani tárgyaláson derült kii — Édesanyám múlt év novemberében szólt nekem — szipog a kislány —, hogy hagyják Magyarországot felszólított: menjek, velük. Én egy percig sem gondolkoztam az ajánlaton, hanem kijelentettem: „nem megyék el Magyarországról, nekem ez a hazám, én itt maradok’’. Édesanyám erre rendkívül dühös lett, dúlt-fúlt és így válaszolt: „hát akikor maradj magadnak!” elés Bányászlakások építéséhez azonnali belépésre FELVESZÜNK kőműveseket, kubikosokat, segédmunkásokat, valamint festő-mázoló, asztalos és szegező lakatos szakipari dolgozókat. Jelentkezés kőműves és segédmunkások részére: BÁNYÁSZATI ÉPÍTŐ VÁLLALAT, Budapest, I.. Iskola utca 13. szám. szakipari dolgozók részére: Budapes, V., Nádor u. 26. sz. V em. Vertikális osztály, kubikosok részére: Sajószentpéter és Herend (B. É. V. építésvezetőség), kőművesek jelentkezhetnek közvetlenül is TATABANYÁN és SAJÓSZENTPÉTEREN a helyi B. É. V. építésvezetőségeken. Az előirt szociális juttatásokat, valamint a napi háromszori kedvezményes étkezést biztosítjuk. Ilonka egyik este lefeküdt és mire felébredt, a családot már nem találta maga körül. Fájt a szíve, hogy a nagy lakásban rajta kívül nincs senki. Azt gondolta, egy ideig lesz megélhetése, hiszen napokkal ezelőtt vágtak le egy 200 kilós disznót. Kiment a kamrába, hogy valamit egyen s amikor kinyitotta az ajtót, szétnézett, nem akart hinni a szemének. Az anya, a nővér és a sógor minden ennivalót ösz- szecsomagolt és csak pár kiló zsírt hagyott Ilonkának. — Képzeljék — folytatja — itt volt a tél, tüzelőm sem volt, nem tudtam, miből vegyek ennivalót és csak az a hat forintom maradt, ami a pénztárcámban volt. Azt sem tudtam. hogy édesamyáék hová, merre menteik. Budakeszin, a Rózsa utca 70 a község szélén van, szinte lakatlan területen és Ilonka éjszakánként nem aludt, mert félt, hogy esetleg rátörik az ajtót és kirabolják. Levelet még mindig nem kapott, szobája dermesztőén hideg volt, tüzelőt sem tudott szerezni. Levél még mindig nem jött. A szomszédok sajnálták meg Ilonkát és hol egyiküktől, hol másikuktól kapott egy-egy falat ennivalót. A lakásban volt egy varrógép, amelyet végszükségben ezer forintért az egyik szomszédasszonynak adott el. Kiderült, hogy az anyában kint, Kanadában felébredt a „jobbik” érzés. Lányával nem levelezett, a keresztmamával azonban — aki most itt ül a szobában — annál sűrűbben* A keresztmama megírta a varrógép eladását, mire Ró- zsáné erélyes hangú levélben tiltakozott ez ellen. — Igaza i? volt — pereg a keresztmama nyelve. — Hogy jött ahhoz Ilonka, hogy eladja a varrógépet? No, erre én intézkedtem. Irtom Kanadába, küldjenek pénzt, hogy Visszavegyük a varrógépet, Ilonkának eddig nem küld» tek semmit, de a Nemzeti Bankhoz a keresztmama címére érkezett 30 dollár. Most arról folyik a vita, hogy ez az összeg — forintban — kié legyen, — Már majdnem megfagytam a télen — mondja Ilonka —. úgy látszott, nincs segítség, amikor bekopogtak hozzám. Egy ápolónő ajánlotta fel, hogy nálam fog lakni havi 150 forintért. Ekkor már tartott a vita keresztanyám és én közöttem a varrógép miatt és az ápolónő 1000 forintot adott előlegképpen, hogy visszave- hessük a gépet. A gép most otthon van. S az ápolónő havonta vonja le az előlegezett összeget. A hatóság képviselője eddig figyelt« a vitatkozókat, most azonban közbeszólt: — Mondd, Ilonka, édesanyád megkérdezte tőled. Hogy miből gyógyíttatod magadat, ha beteg vagy? Tudod- e a ház után az adót fizetni én ki törődik veled? — Nem, édesanyám csak egyszer írt levelet és ebben ridegen leszögezi a tényt; nem adhatok el semmit, mert talán hazajönnek és akkor nem szabad semminek se hiányozni, Újból fuldokló zokogásba kezd. Vigasztalhatatlan. Látszik, akar valamit még mondani, de a sírástól nem jut szóhoz. Végre folytatja: — De az édesanyám a levélben csak az eladható tárgyakról beszélt, egy valamiről nem szólt, ami egész életemben hiányzott: az anyai szerétéiről. A varrógép-vita így befejeződik. a gyámügyi hatóság később fog dönteni Rózsa Ilona sorsáról, aki itthon maradt, mert magyarnak érezte magát s aki a szülői otthonban soha sem kapott szeretetet. Milyen távlatok: Amerika* Kanada. Budakeszi. Rózsáék esete csak egy csepp a tengerben, de e csepp- ből is kicsillan az ellenforradalom hatalmas bűne: a hazájuktól gátlás nélkül elszakadt hontalanok és a szülőktől elszakított fiatalok sorsai K. Pi W Üj állatok az Állatkertben
