Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-29 / 129. szám

1957. SZEPTEMBER 29. VASÁRNAP MJ» Meere * r&Cirlap Munka után: iskolapad Megkezdődött a szüret a Este van. Vége a napi mun­kának, elül a sokféle zaj. Csend borul a pusztára. Sor­ban kiviláglanak a lakások, munkásszállások ablakai. Ki­ki pihenése, szórakozása után lát. De nem mindenki gondol még most sem pihenésre, vál- lain a napi munka fáradalmai­val. Tizennyolcán a Kiskunsági Állami Gazdaság dolgozói kö­zül: fiatal lányok, család­anyák, kocsisok, tehenészek, brigádmunkások ilyenkor este könyvet, füzetet, ceruzát vesz­nek magukhoz és sietnek az iskoláiba, A felnőttek iskolája két éve működik már sikerrel Apajpusztán. Három lelkes, minden munkára, segítségre kész pedagógus: Bagó József- né, Belitzky Jánosné és Hlatky Miklós vezeti az esti oktatáso­kat 5 órától este negyed 10-i.g. Összevontan, egy esztendő alatt két év anyagát tanítják, kivéve a hetedik és nyolcadik osztályét. Ezeket egy-egy esz­tendő alatt végezhetik el a hallgatók. Nem lehet meghatottság nél­kül nézni azt az igyekezetét, amellyel a ceruzát már rég nem fogott kezek nehézkesen, sokszor reszketöen, de han­gyaszorgalommal írják a fel­adatokat, készítenek vázlato­kat, jegyzeteket. De túl a komoly munkán, a kis közösséget egybefogó tu­dásszomjon, sokszor felcsillan a derű is a nehéz órákon. Hadd álljon itt példának Pali bácsi dolgozata. A dolgozatírás a nehéz órák közé tartozik, hiszen akkor önállóan, egy órán keresztül inni kell. Legutóbb az volt a feladat, hogy írják le a hall­gatók Apajpusztát úgy, mintha egy kívül álló, most érkező idegen szemével látnák. Pali bácsi, az osztály leg­idősebbje, egy ideig csak te­kingetett jobbra-balra, végül is megkérdezte a vezető ta­nítónőt: — Aztán..; tessék monda­ni.-.. írjam én le úgy ezt az Apajt, amilyen? — Úgy Pali bácsi... per­sze lehet egy kicsit színezni, hogy eleven legyen a leírás. — Lehet kiszínezni? Na, ak­kor tessék csak rámbízni! — ragadta meg a tollat az öreg diák. A következő órán aztán ki­derült, hogy Pali bácsi ugyan­csak ért ám a színezéshez. Mert az ő leírásában olyan szép volt Apajpuszta, hogy senki sem akart ráismerni tanulótársai közül, dolgozatában a Pali bácsi tehenészet fejőgépekkel volt berendezve, az üzemi konyha hófehér csempés volt, a munkáslaká­sokból sehol sem hiányzott a fürdőszoba, s csupa-csupa vi­rág volt minden kis kert a ház előtt, s gyönyörű játszó­téren ugrándoztak a gyerekek. Mikor cimborája és tanuló- társa megkérdezte tőle, hogy hol látta mindezt, Pali bácsi elmosolyodott: — Hát... még nem éppen így láttamde majd így lesz! Igaza van, Pali bácsi! Tanu­lással és szorgalmas munkával bizonyára célhoz fogunk érni! Madácsy Magda Tájékoztató a bortermés bejelentéséről A bor adóztatása tekintetében változás nincs. A borforgalmi adót szabályozó rendelkezések változatlanul érvényben vannak. • A fennálló rendelkezések legfon­tosabb részeit tájékozásul az alábbiakban közöljük: Minden bortermelő köteles a szüret befejezését követő hat napon belül a szűrt must mennyiségét a területileg ille­tékes pénzügyőrségen az erre a célra készített bejelentőlap kitöltésével bejelenteni. Ha sa­ját termésű szőlőin kívül vásá­rolt, vagy bármely más módon megszerzett szőlőből is szűrt mustot, szintén köteles beje­lenteni. Bejelentési kötelezett­ség alá esik a mástól bármi­lyen címen (pl. állami gazda­ságtól. termelőszövetkezettől kapott, más termelőtől adózot­tan vásárolt) vagy egyéb mó­don megszerzett bor, vagy must iS( A készített törkölybor, to­vábbá sajáttermésű, vagy vá­sárolt gyümölcsléből előállított erjesztett gyümölcslé is beje­lentés alá esik. A törkölyön erjesztett borok előállítása hosszabb ideig tart, így a be­jelentési határidőt a gazdák túllépnék, ha bevárnák annak lefejtését, ezért ilyen esetben nem az előállított bor, hanem a kádakban elhelyezett szőlő­cefre mennyiségét kell bejelen­teni. Végül bejelentési kötele­zettség alá esik az előző évről A FÉLTÉKENY VAK KOLDUS A római rendőrség Pablo Pulchit a vak koldust, mint gya­núsítottat hallgatta ki. Hogy próbára tegyék 10 000 lírát, majd pedig különféle Ínyencségeket tettek elé. A koldus nem szólt semmit és nem látott semmit. Ekkor néhány képet tettek elébe, mely a feleségét ábrázolta intim helyzetben egy koldusbarát­jával. Erre felpattant ültéből Pablo és haraggal kiáltotta: „En­nek megadom a magáét!” megmaradt óborkészlet és az esetleg előállított seprősbor mennyisége is. A községi tanácsoknál és a pénzügyőrségen a bejelentő­lap-nyomtatvány minden ter­melő, illetve bejelentésre köte­lezett rendelkezésére áll. Részletekben történő szüre­telés esetén az egyes részszü­reti eredményeket azok meg­történte után következő hat napon belül be kell jelenteni, külön-külön bejelentőlapon. A termésbejelentés elmu­lasztása — pénzügyi szabály- sértés. Aki pedig termését részben, vagy egészben elrejti, vagy az adózás alól más mó­don elvonja, a pénzügyi sza­bálysértési eljáráson kívül az adókedvezményt is elveszti. Óbornak újborral összekeve­rése csak pénzügyőr jelenlété­ben végezhető. A termésbejelentás helyes, pontos megtételével a szőlős­gazda saját magát kíméli meg a kellemetlenségektől, de emel­lett a népgazdaság érdekeit is szolgálja. Részletes felvilágosí­tást a pénzügyőrségek adnak. Ki festette a „Sixtusi Madonnát“ ? Minden időkben altodnak képzőművészeti szakemberek. akik !kétségbe vonták, hogy a drezdai 'képtár híres „Sixtusi Madonnájá“-t Raffael maga festette. Abból indulnak ki. hogy Raffaelt élete utolsó éveiben — 1515—1520 között amikor a „Madonna” készült —, annyira elhalmozták kü­lönböző hivatalokkal és mun­kákkal, hogy legtöbb művészi feladatát növendékeivel végez­tette el. Szeptember utolsó napjára fordítjuk a kalendárium lap­ját, de a megye szőlővidékeit járva még csak itt-ott, elvét­ve látni szüretelőket. Hiába, a hűvös, esőg tavasz hátravetet­te a szőlők fejlődését. Ám az a legenda, hogy minden 7-re végződő esztendőben bő szü­retre számíthatunk, az idén is igencsak beválik, nem kis örö­mére a szőlősgazdáknak. Dayka Józsefék e hét dere­kán — elsők között a csemői határban — megkezdték a sze­dést. De nem ám akárhogyan! Amilyen híres művésznő a gazda unokanővére, Dayka Margit, ugyanolyan művésze a csemői gazdák szerint Day­ka József is a szőlőtermelés­nek. Bár a kadar, a kövidin­ka, a bakator és az ezerjó éré­si ideje között csak árnyalati különbség van, a gondos gaz­da erre is ügyel. Most még csak a bakatort és az ezerjót szedik és elkerülik a sötétebb szőlőt termő tőkéket. A kadar­kára és a kövidinkára majd csak napok múlva kerül sor. Ilyenformán ugyanarról a tábláról kétszer szüretelnek. Kétszeres munkával és fáradt­sággal, de jelentőis jövedelem- többlettel is. A gondosan különválogatott szőlő bora magán viseli a faj­ta jellegét, s így jelentősen megnövekedik az értéke. En­nek a szakszerű munkának kö­szönhető elsősorban, hogy pél­dául a csemői zöldfehér Bu­dapesten és az egész ország­ban a híres, keresett borok közé tartozik. — Mégis, mennyi termésre számítanak? — kérdezzük. Óvatosak a becslésben, szí­vesebben nyilatkoznak a múlt­ról, a tavalyi, tavaly előtti termésről: — Harmadéve SO hektót szüreteltünk holdjáról! — szól némi büszkeséggel Dayka Jó­zsef. Hitetlenkedésünk láttán előlép egy 75 esztendős ag­gastyán, Dayka István bá­tyánk. — Énnekem — mondja ha­tározottan, s az ő szavában már nem kételkedhetünk — nekem ugyanabban az évben — az 1955-ös évben — fél hol­don 65 hektó must-termésem volt! És az idén? Nos, valamivel kevesebb. De talán a 30-at, 35-öt elérik holdján. 80 hektó­ra számítanak a két és fél holdról. Ahogy mi láttuk, a roskadásig telt tőkék ennél jóval többet Ígérnek. Ámbár úgy hisszük, sok gazda elége­dett lenne, még az idei, jó­nak mondható esztendőben is. ha ilyen jövedelmet vehetne le egy-egy holdról. Még Csemőn is. Mert ami­lyen szívet-lelket gyönyörköd- tetőek a szőlőtáblák, olyan szomorú képet nyújt ezen a vidéken a silány kukorica, burgonya, napraforgó. Az em­berek véleménye, az új telepí­tésekben máris mutatkozó tet­teik azonban arról győzik meg a látogatót, hogy a ma még szántónak művelt sivár ho­mok holnapra már Csemő kincsesbányáját, a szőlőtáblá­kat fogja gyarapítani, mind nagyobb és nagyobb területe­ken. (Vcma—Holfca) csapadékot kap, mint az iker- j soron belül, vagy a széles sor- \ közben. Ezáltal, ha a műtrá- f gyát ezen a módon juttatjuk a j talajba, akkor a legoptimáli- \ sabb viszonyok közé kerül. I A kísérleti tér utolsó sza- \ kaszához érkeztünk. Itt válik \ el, hogy milyen sor és íőtd- i volság adja a legnagyobb tér- | mést azonos viszonyok között. I Itt is bebizonyosodott, hogy a 1 bő terméseket nem a ritka ál- i lomány nagy csövei, hanem a [ sűrű állomány viszonylag ki- \ sebb, de sok csöve adja. Hazafelé élénken beszélget- \ tünk a látottakról. — örülünk, [ hogy eljöttünk — mondta Petz \ elvtárs, a vecsési Steinmetz \ kapitány Tsz elnöke — s aki \ nem fogja elhinni, amit lát- j tunk, azt személyesen hozom \ el Gödöllőre. Jövőre mi is \ egyik * ' hiúnkat ikersorosan \ for' ' ?tni. Szűcs Dénes mezőgazdász i Dayka Istvánná és Sági Józsefné együttesen fosztják meg termésétől a hatalmas tőkét Szabó József, a fiatal puttonyos nem vette észre, hogy az ő munkáját is fénykép örökíti meg, de a legifjabb Dayka- csemete felfigyelt erre, s mérgesen néz farkasszemet a lencsével Marticsek László kalákában haza hordja Dayka szomszéd szőlejét Többéves szakmai gyakorlattal kereskedelmi dolgozót azonnalra FELVESZÜNK Jelentkezés IX. 30-án, hétfőn 8—10 óráig, Bpest, V.. Váci u. 36. !/j em. Pest megye* Ruházati Kisker. Váll. Munkaügyi osztályon. mnnrn a tökéletes patkányirtó. Gyártja: Finomvegyszertkészító Ktsz, Bp., Vm., Üllői út 58. Kapható: a ^öldművesszövetkezeti boltokban. Tanulságos kirándulás A tanszék nemcsak a kuka- \ rica ikersoros termesztésével \ foglalkozik, hanem más nővé- \ nyék ikersoros termesztésével \ is jó eredménnyel kísérletezik, \ így például az ikersoros vö- \ rösheremag termesztésével. \ Ugyanis a vörösheremagot kü- \ lön táblán kell megtermelni \ és külön táblán a takarmányt, i Az ikersorban gyommentesen j tudjuk tartani a mag vörös-1 herét, könnyebben védekezhe- \ tünk a rovar kártevők ellen \ és nem lepi meg a lisztharmat l — magyarázta vezetőnk. A nagyüzemekben a lköztes- \ termesztés ma még nem meg-5 oldott probléma, míg a ,gö­döllői ikersoros kukorica’’ ter­mesztésének velejárója a köz­tes termesztése. A széles sor­közökbe vetett két sor borsó, bab, szójabab, vagy akár mag- lucerna, igen jó terméssel fi­zet. Az ikersorok között azon­ban csak az termeljen iköztest, aki már a gyakorlatban sajá­tította el az ikersoros műve­lést. A parcellák között járva szó esett a trágyázásról is. Az ed­digi ve tési módok melle tt a ku­korica fejtrágyázását nem tud­tuk gépesíteni, másrészt nem tudtuk a műtrágyát közvetle­nül a talaj nedves rétegébe le juttatni. A parasztember megfigyelte, hogy a műtrágya csak akkor hat, ha a ikiszórás után esik az eső. — A rend­szeresen művelt talajban — mondja Faragó elvtárs — min­dig van nedvesség, közel a ta­laj felszíne alatt. Megfigyelé­seink bizonyítják, hogy a ku­korica levelei kihajlási vona­lában, a csurgón mindig több ElÓSZOr a kísérleti tér belső részén, a bemutató parcellák. nál álltunk meg. Csalamádi sűrűségű kétsoros vetés tűnik először az ember szemébe, amelyet széles ugar választ el egymástól. Ami a legmegle­pőbb. az egész terület gyom­mentes és minden tövön egy- egy fejlett cső. Az ikersorok — mondja Faragó Ferenc egye­temi adjunktus —, 40 centi­méterre vannak egymástól, az ikersorpárokat elválasztó sor­köz 260 centiméter széles. Egy-, vagy kétszálasan hagy. juk meg a töveket. A széles sorközökben a Zetor, vagy a lófogat !kényelmesen elfér. Kissé távolabb silóhoz ha­sonló téglagyűrüket láttunk le­földelve. a közepükben egy. egy kukoricatő volt. Ezek szá­raz téglából épült tenyészedé- nyek. belsejükben drótháló­hengerek és közöttük beisza- polt talaj. A tetejükbe vetik a kUlcoricát és vizsgálják a gyö­kérzet fejlődését és elterjesz- kedését. Megfigyelték, hogy egyes kukorica fajtáknak erő­sen különböző a gyökérmély­sége és fejlődése. Ezért nem szabad a kukoricát mélyen kapálni. A külső kísérleti téren is rengeteg látnivaló akadt, va­lóságos kincsestára volt a ku­koricatermesztés tudományá­nak. Egymás mellett sorakoz­tak o hazai és a külföldi hib­rid-fajták, gödöllői ikersoros vetésben. A legjobb fajtának ígérkeznek a martonvásári 1. és 26. beltenyésztéses hibri­dek. A teherautó Gödömre tart. Vidám beszélgetés folyik az asszonyok és férfiak között. Figyelmesen szemlélik az elé- bük táruló reggeli tájat. Tsz- tagok. egyéni gazdák, szakem­berek. A Monori Gépállomás tájegységlaboratóriuma és a járási Hazafias Népfront bi­zottság hívta meg őket, hogy együtt tanulmányozzák a ku­korica termesztésének nagy­üzemi módszerét. Gödöllőn a teherautó ráka­nyarodik az Agrártudományi Egyetem parkjába vezető útra. A gödöllői Agrártudományi Egyetem növénytermelési tan­székén Kolbai Károly Kossuth. díjas professzor és a tanszék kukorica termesztő kollektívá-, ja éveik óta sikeresen foglalko­zik a kukorica nagyüzemi ter­mesztési módjának kikísérlete­zésével, az úgynevezett „gödöl­lői ikersoros kukorica“ ter­mesztési móddal. Ez a termesztési mód a nagy­üzem jelenlegi gépi erejére tá­maszkodik és lehetővé teszi a növényápolási munkák gépesí­tését a tenyészidő teljes idősza­kában. A soros-, illetve négy­zetes vetésű kukoricák gépi-, illetve fogatos művelését az aratást 'követő időszakban már nem tudjuk végezni. A „gödöl­lői ikersoros kukoricát“ a cső. képződés teljes időszaka alatt széles sorközökben művelhet­jük és szántás nélkül korán előkészíthetjük búza alá a ta­lajt. A rendszeres művelés eredményeképpen nagy táblá­kon ebben az évben is 30—40 mázsa csöves termés várható,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom