Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-28 / 128. szám

1957. SZEPTEMBER 28. SZOMBAT rear MEGYEI kjfCirlap Bosszantó és kellemetlen | Diósd községet az Érdi | 1 Sütőipari Vállalat látja el | I kiflivel és zsemlével. Csak- § i hogy nem egészen helye- § 1 sen. Sok a panasz a lakos-1 I ság, jobban mondva a gyér- | | mekek részéről, mert ki- § I lene—fél tíz előtt nem le-1 I hét süteményhez jutni. Pe- | 1 dig sok gyerek szereti s ez § 1 a tízóraija. Bosszantó ez a | 1 helyzet a szülők részére is, | 1 mert az iskolás és óvodás | I gyerekek nem tudják ide-§ 1 jében megvenni a tízórait. § 1 Vagy előző napi süteményt - | kell enniök, vagy pedig a | 1 felüdülésre szánt iskolai | 1 szünetet töltik el azzal, | I hogy a közeli népboltba | | —. vagy ami még hosszabb | ! —az italboltba szaladgál-§ 1 nak kifliért. | Sokkal kényelmesebb | | lenne, ha már az iskolába, | i óvodába menet megve-1 I hetnék a süteményeket. | | Egy kis jóindulattal meg is § | oldhatnák ezt a bosszantó | | kifli-ügyet. Talán a minő-1 | ségen is javíthatnának. Jó s | lenne, ha az illetékesek § I módot találnának rá, hogy | 1 mielőbb orvosolják a la- i 1 kosság jogos panaszát. Re- | 1 méljük, hogy a jövőben a | I jó és friss kifli idejében | I kapható lesz a boltokban. | Rád nő Ferencné levelező, Diósd, C 5 fiirmimiimtmimiiimiimtiimiiiiittiuititttniituiiiiiiiumn Négy évtized kulturális eredményei a Szovjetunióban Sz. Kaftanov, a Szovjetunió kultúrügyi miniszterének első helyettese cikket irt a Szov- jetszkaja Kultúra című lap legutóbbi számában. Kaftanov megállapítja, hogy a szocialista kultúra fejlődése elősegítette a nemzeti kultú­rák fejlődését, felvirágzását. Különösen jelentős a falu kul­turális színvonalának emelése. A szovjet falvakban és a fa­lusi lakótelepeken jelenleg 115 000 klub, 119 000 könyvtár van. Ezek könyvállománya meghaladja a 300 milliót. A falusi filmvetítő berendezések száma körülbelül 47 000. Rendkívül jelentős a népok­tatás fejlődése, különösen a Szovjetunió azon részein, ame­lyeken a cári korszakban még iskolák is alig voltak. A kö­zép-ázsiai köztársaságok lakói­nak 95 százaléka a forradalom idején még írástudatlan volt. Az írástudatlanság eltűnt a Szovjetunióban. Nagyot fejlődött a techniku­mok és szakközépiskolák rendszere. A forradalom előtt az ilyen iskolákban mindösz- sze 54 000 szakembert képeztek ki. Az elmúlt években a tech­nikumi tanulók száma kétmil­lió volt, az intézetek száma meghaladta a 760-at Ma min­den szövetséges köztársaság­ban van egyetem, műszaki, or­A tizenharmadik havi fizetés A Pest megyei Hírlap olva­sói felháborodással és elítélő- leg figyelik azokat a bűnügyi riportokat és leleplezéseket, amelyek a megyénk területén dolgozó állami vállalatok, szö­vetkezetek vezetődnek és meg­tévedt beosztottjainak vissza­éléseit, sikkasztásait leplezik le. A Váci Húsipari Vállalat­nál leleplezett gondtalan keze­lés, a Csemői Földművesszö­vetkezetben napfényre került paruamázás, vagy a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat 11 milliós vesztéséig© intő figyel­meztetés, hogy még nagyon sók a hiányosság az ellenőrzés terén, komoly nevelőmunkát kell kifej teniök az irányító szerveknek, hogy felszámolják a szocialista tulajdon kezelé­se területén elkövetett hibá­kat; Ezért üdvözöljük örömmel a Pest megyei Tanács VB Ke­reskedelmi Osztálya kiadásá­ban most megjelent „A 13. havi fizetés” című kis kötetet. A szerzők (Püspöki Mihály és Csiigó Gyula) könnyen érthető és áttekinthető nyelven, de szakmai felkészültségük birto­kában mondják el: hogyan lesznek a kiskereskedelmi dol­gozók megbecsültebb tagjai társad almun knak, miiként emelhető magasabb színvonal­ra a kiskereskedelmi munka? A kis kötet íród sokat forgo­lódnak az üzlet dolgozói kö­zött. Ismerik alaposan problé­máikat és így könnyebben megtalálják a segítés módját is. Sok szó esik kiskerepkedel- md dolgozók között is a 13. havi fizetésről. Püspöki-—Csigó arra adnak választ, az üzleti elárusítók, áruikezelők mit te­hetnek annak érdekében, hogy mindannyian részesülhessenek nyereségvisszatórítésben és megkapják a hőn óhajtott „ti­zenharmadik havi fizetést". Részletesen, kis ábrák segít­ségével ismertetik az alapxen- tábilitás fogalmát. Beszélnek a gazdaságos beszerzésről, a keresked-elmd költségek csök­kentésének kihatásairól, a bi­zonylati rendről és okmányfe­gyelemről. Megszívlelendő valamennyi bolti dolgozó számára az a külföldi kiskereskedelmi tan­könyvből veit példa, amely bemutatja, hogy 100 vásárlás nélkül távozó fogyasztó közül hány ment el az üzletből az eladók közömbös magatartása, udvariatlansága, tapintatlansá­ga stb. m-iatt. Nálunk szeren­csére nincsen késhegyig menő konfcurrencia az árueladás to­rén. ez azonban korántsem jo­gosít fel egy-egy népbolt áru- davezelőt vagy vendéglátóipart árusítót a basáistkodásira, fölé­nyes magatartásra. „A boltvezető feladata — ír­ják a szerzők —, -hogy áll an- dóain emelje az eladás színvo­nalát, oktassa beosztottjait és ezzel aknázza ki mindazokat a lehetőségeket, amelyek az értékesítés fokozására, a bolt árukészletében s a bolti dol­gozók képességeiben rejle­nek.” A kis kötet gondoß kiállítá­sáért a Pest megyei Nyomdáit illeti a dicséret, örülnénk, ha a szerzők elérnék célkitűzései­ket és megyénk területén a boltok százaiban megvalósul­na a lenini elgondolás: a kul­turáltabb kereskedelem. Papp Beásó vosi, pedagógiai, mezőgazda- sági és más jellegű felsőokta­tási intézmény. Jelenleg a tudományos és felsőoktatási intézményekben a forradalom előtti néhány ezerrel szemben 240 000 tudo­mányos dolgozó végzi munká­ját, közöttük 10 000 a tudomá­nyok doktora, 85 000 pedig a tudományok kandidátusa. A múlt évben a különböző nemzetiségű szovjet írók 4300 művét jelentették meg mintegy 180 millió példányban. A kü­lönböző szépirodalmi, művé­szeti, politikai és szakkönyvek példányszáma az elmúlt évben meghaladta az egymilliót. Számottevő a sajtó fejlődé­se. Tavaly 2 és fél ezer fölött volt az újságok száma. A könyvek, újságok, folyóiratok a Szovjetunióban összesen 122 nyelven kerülnek az olvasó­hoz. Felvirágzott a szovjet szín­házművészet. Jelenleg a Szov­jetunió közönségét 508 szín­házban, közöttük 351 drámai színházban és 32 operaházban szórakoztatják a színművé­szek. A forradalom előtt egyet­len gyermek- és ifjúsági szín­ház sem volt, számuk jelenleg 101. Az elmúlt évben a filmszín­házak közönségének száma 2,8 milliárd volt. A múlt évben harmincnégy filmstúdióban 85 játékfilm és több mint 400 tu­dományos, ismeretterjesztő, valamin* dokumentumfilm ké­szült el. Az idén a játékfilmek száma meghaladja a százat, 1960-ra pedig 120 körül lesz egy évben. 1956-ban több, mint 38 mil­lió rádióvevőkészülék, illetve vezetékes rádiókészülék volt az országban. A hatodik ötéves terv végére 75 televíziós adó működik majd a Szovjetunió­ban és a vevőkészülékek szá­ma körülbelül a jelenleginek nyolcszorosára emelkedik. Ki- szélesedett a könyvtárak, mú­zeumok, klubok hálózata. Je­lenleg több mint 400 000 könyvtár van az országban. Lelkiismeretesebb munkát a cséplőgépeknél Kerepes községben mint ceéplőcsoportvezető dolgoztam. Évről évre szerződünk cséplő­géphez. Sajnos, az idén a Gö­döllői Gépállomás olyan csép­lőgépet küldött ki, amellyel nagyon nehéz volt dolgozni, mivel a mag mindenhol jött, csak közvetlenül a zsákba nem. Szakembert nem adtak a gép­hez és így bizony fél napok teltek el. hogy csak feküd­tünk. vártuk a javítást. Emiatt Kerepes község nagyon elma­radt a csépléssel. Könnyen le­hetett volna egy csomó gabo­naveszteség is. Itt mindig két gép volt. az idén csak egyet küldtek. Még ez is hagyján lett volna, de többször óráikat álltunk üzemanyaghiány miatt a gépállomás hibájából, mert Gödöllőn volt anyag, csak ne­künk kellett érte mennünk. Vagy a helyi tanácsnak kellett közbelépnie, néha a rendőrség vagy a pártszervezet segítsé­gével lehetett kikövetelni az üzemanyagot. Bizony a hanyagság sok rossz hirt vert fel a faluban. Nem kell a gabona az állam­nak, nincs beszolgáltatás, bez­zeg tavaly gondoskodtak a gépről, az idén mindegy, ha meg is rohad a gabona. Más­fél hétig tartották vissza Gö­döllőn a kerepesi cséplőgépet. A kerepesi gazdák nem voltak hajlandók összefogni és csé­pelni, arra hivatkoztak, hogy ez nekik húsznapi kiesést je­lent a mezei munkában. Azt azonban figyelmen kívül hagyták, hogy ezer mázsa ga­bona elrothadhat, ha eső kö­vetkezik be. A Gödöllői Gépállomás han­goztatja. hogy kijavítják a gé­peket, de ezt tényleg ki is kell javítani. Eddig úgy tudtuk, hogy a mag a gép elején jön ki, sajnos az idén azt láttuk, hogy a mag ott jött ki, ahol a törek és együtt került a zsákba. Az erőigépnél sajnos olyan ember volt. hogy az sem a cséplőgéphez, sem az erőgép­hez jóformán nem értett, emiatt történt, hogy négy hét helyett hat hétig gépeltünk Kerepesen. Ifj. Turcsán István Kerepes Gyetekkocsi- az aktatáskában ! Kelet-Németországban egy univerzális használatú eszközt készítettek. Gyermekkocsi* mely összecsukható aktatáska formára, súlya 7 kiló. De ugyanez az eszköz 10 más használati tárggyá is alakít­ható. így: székké, 100 kg te­herbírású kis teherkocsivá stb. Az új eszköz iránt igen nagy az érdeklődés. j mikor az újságíró járja a A megyét, jegyzi az élet krónikáját, sok olyat lát, je­gyez meg, ami a jegyzőfüzet lapjain marad. Ezeket akar­juk most közreadni. Alkonyodik, kocsink áthúz Dobáson. Az egyik utcán egy fehérköpenyes, gesztenyebarna hajú nő siet az egyik ház felé. Az újságírókíváncsiság meg­szólítja. — Hová, hová ilyen későn? — Haza. — Hol volt? — A faluban. A terhes anyáknál, és a kis. bébiknél voltam ellenőrzésen, — Védőnő? — Igen. Ez év júliusában kerültem a községbe. De fá­radjanak már beljebb, köny- nyebb a beszélgetés idebent. Az élelmes Lipotzki esete 10 gyerekével, avagy hogyan lehet a családi pótlékból jól megélni A törzskönyvezett tehenek tejtermelésének alakulása Magyarországon, Svájcban és Hollandiában termelése 4071 kg tej, 3,74 szá­zalék tejzsírral. Az előző évi­hez mérten a tej hozam 41 kg- mal kevesebb, a zsírszázalék pedig 0,2 százalékkal több volt. Lipotzki István ceglédi la­kos hosszú évekkel ezelőtt nő­sült meg és « házasság az első időkben zavartalannak bizo­nyult, annál is inkább, mert a gyermekáldás sem maradt el: évenként született egy-egy gyermek. Időik folyamán Li- potzkinak hat gyermeke lett. Az eddig szolid és szelíd csa­ládapa azonban ivásra adta fejét, mindjobban kimarado- zott. család járól sem (gondosko­dott és egy szép napon fakép­nél hagyta feleségét, hat gyer­mekével együtt. Lipotzki azonban nem ma­radt egyedül. Közös háztartás­ra lépett. S. Máriával, akinek Magyarországon, az 1955—56. számadási évben — a magyar- szürke tehenekkel együtt — 121531 tehén volt törzsikönyvi ellenőrzés alatt, ami az or­szág tehénállományának 13,6 százaléka. Az ellenőrzés alatt álló tehénlétszám 98,04 száza- f lélka magyartanka, 1,06 száza-1 lék szimmentáli, 0,32 százalék | borzderes. 0,58 százalék ma-1 gyiarszünke. Az éves termeléssel rendel- | kező — magyartarka, szim- | mentái!, borzderes — tehenek | száma 72,311. Az éves tehenek 1 átlagos tejtermelése 293 teje-1 lő nap alatt 3089 kg, 3,83 szá- | zalék tejzsírral. Az előző évi- 1 hez viszonyított termelés 1 emelkedése 322 kg. Az éves | tehenek 12,48 százaléka 4000— | 5000 kg, 3,59 százaléka 5001— 1 6000 kg, 0,88 százaléka 6001— I 7000 kg. 0,20 százaléka 7001—1 8000 kg között, 1,2 százaléka I 8000 kg-on felül termelt 1 Emellett 16 olyan tehén volt, | amelynek termelése 10 000—| 14 000 kg között volt. Legtöbb i tejet adott a Mezőhegyes! Ál- 1 lami Gazdaság 613. Férni ne-1 vű tehene. Éves termelése 347 I tejelő nap alatt 13 936 kg tej, | 3,7 százalék tejzsírral. Svájcban az 1955—56. szám- 1 adási évben összesen 23 447 I szimmentáli tehén állott el-1 lenőrzés alatt, az összes tehe- I nek 19 százaléka. Az ellenőr- 1 zött tehenek 300 napos átlagos I tejtermelése 3946 kg, 4,08 szá- I zalék tejzsírral. Az előző évi-| hez mérten a tejtermelésben I nincs emelkedés, a zsírszáza- I Iákban is csak jelentéktelen a 1 javulás. Az ellenőrzött tehe- I nek fele adott 4000 kg-nál több I tejet, 2215 tehén 5000—6000 s kg között. 268 pedig 6000 kg- I mái több tejet adott. A legjob- 1 ban tejelő tehén tejelése 8256 1 kg volt 4,0 százalék tejzsírral. § Hollandiában 1956-ban ősz- | szesen 934 000 tehén állott el- I lenőrzés alatt, az egész álló- 1 mámy 62 százaléka. Az ellen- | őrzés 90 000 gazdaságban folyt. | Az éves tehernek átlagos éves I játsszák a megye filmszínházaiban az „Én lányom” című szovjet filmet. Képeink a fRm két jelenetét mutatják be szintén volt egy gyereke. A Lipotzki val való együttélés alatt azonban. még három gyermeke született. így tehát Lipotzkimak elvált feleségénél hat gyermeke, S, Máriánál pe­dig négy gyermeke volt. Az el­hagyott asszony gyermektar­tási pert indított férje ellen, s a bíróság 240 forintot ítélt meg. Ezt az összeget fizette is egyideig Lipotzki. később azon­ban beszüntette a fizetést, és hogy ne legyen rajta behajt­ható, csak alkalmi munkát vállalt. Eközben az SZTK-tól folya­matosam kapta a gyerekek után járó 690 forint családi pótlékot, az elhagyott asszony = viszont egy fillért sem ka- ! pott. Bement tehát az SZTK- Ihoz, ahol ismertetve helyzetét | intézkedtek, hogy a 690 forin- 1 tot az elhagyott asszony kap- |ja meg. | Az SZTK-ná! viszont elfe- ! ledkeztek arról, hogy letiltsák 1 az eddig Lipotzki részére fo­lyósított 690 forintot. Ily mó- fdom éveken keresztül tovább- 1 ra is kapta az SZTK-tól a csa- ! ládi pótlékot, amely ellen nem | is tiltakozott. Az SZTK-nál | rájöttek a téves intézkedésre, | letiltották a Lipotzki részére | kifizetendő összeget, ekkorra 1 azonban már ily módon 17 000 | forintot fizettek ki. Miután | Lipotzki a hat gyerek közül I egyetlen egyet sem tartott el, 1 csalás miatt feljelentést tettek | ellene. | Időközben Lipotzkit alkalmi 1 munkásként is racionalizálták | és így a ceglédi tanács rnunka- ! nélküli segélyt, folyósított ré- ! szere. Lipotzki ezt az összeget | kevésnek találta, elment öt jó | barátjához, akik igazolták, |hogy ő tartja el hat gyerrne- | | két, s erről írást is adtak. Ily | módom a ceglédi tanács Lipotz- ! kinak a hat gyerek után to- 1 | vábbi 240 forint munkanélküli H| | segélyt folyósított. Erre is rá- * \ 1 jöttek és újabb eljárást indí- I tottak ellene. 1 A Ceglédi Járásbíróság tár- |gyalta Lipotzki István ügyét, = és folytatólagosan elkövetett | csalás, valamint ötrendbeli | közok ira (.(hamisítás bűntette | miatt nyolchónapi börtönre | ítélte. Lipotzki még az ítélet­inél is „jól járt” a 10 gyereké­ivel, mert az indokolás ezt |mondja: „Lipotzki István bün- Itetése kiszabásánál a jánásbí- ! róság tekintetbe vette 10 gyer- | mekes családos voltát és ezért | büntetését majdnem a legalsó 1 határban szabta meg." A szépen berendezett szobá­ban rekamié, kombinált szek­rény, egyéni ízlésű virágáll­vány, komód, az érték huszon­hatezer forint. Ifjú házaspár tulajdona, s erre az asszonyka csak ennyit mond. — Jó, ha férj van a háznál.„ E tőmondatból megtudjuk, hogy Kenyeres Józsefné nem­rég ment férjhez, pedig már 33 éves, de a házasság, ha jól­Kenyeres Józsefné sikerült sosem késik. Itt pedig megvan az egyetértés, a sze­retet, jjjra a munkára terelődik U a szó. — Mostoha az élet. Sokat kell járni, kelni, hogy az em­ber eleget tudjon tenni köte­lezettségének, — S nyáron? — Nyáron szép. — Milyenek a viszonyok? — Sok a tanya. Télen mos­toha a körülmény, de az em­ber már megszokta és szereti ezt a hivatást. a gömbölyödő anyákat, a A fiatal csemetéket, az egészségügy iránt érdeklődő­ket látogatja a falusi védőnő, Fújhat a szél, eshet az eső, hullhat a hó, lehet akármilyen zord az idő is, a védőnő úton van, mert tudja, hogy szolgá­latával az életeket menti. Nem igen értik még, hogy mi a rá­kos betegedés, vannak TBC- sek, de ha megelőző kezelés­ben részesülnek, el lehet ke­rülni a betegséget. A védőnő nemcsak gyógyít, hanem fel­világosít is. — Míg az ifjú anya készül a szülésre, legalább háromszor keli meglátogatni. Általában 20—30 a terhesanyák száma. A csecsemőket minden hónap­ban. S a mi községünkben 150—200 csecsemő is van. — Ki törődik a kisgyerme­kekkel? — Azzal is a védőnő, én — mosolyog ez a barna, kedves, ifjú asszonyka. — Most a Salk-vaccina ol­tások ügyében járom a közsé­get. Sokan még nem értik, mennyire fontos ez az oltás, hiszen megelőzzük a gyermek- bénulásos megbetegedést. Az egészségház berendezése olyan, mint egy orvosi ren­delő. Van itt minden. Biza­lommal fordulnak Kenyeres- néhez az asszonyok. Van is dolga. Dabas négy és félezer lakosú és hozzája tartozik Gyón is, amely szintén négy és félezer lakosú község. Azért panasza is van. Nincs szülészeti otthon. Pedig már szükséges volna, jirajd ez is lesz. Ez is fejlő- dés már, hogy ide is el­jutott az életet megkönnyítő, megbecsülő intézkedés. Ennek lelkes, fáradhatatlan képviselője, az ügy szerelme­se ez a barna, törékeny asz- szonyka, akinek kívánunk még nagyon sok, szép örömet, hogy munkáját töretlenül végez­hesse. Gáli Sándor NAGY SIKERREL

Next

/
Oldalképek
Tartalom