Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-28 / 128. szám
4 X^Cirlap 1957. SZEPTEMBER 28. SZOMBAT ^'iiiiiuimmmimmHiimiiimüuiiimmmnuuiiwiimiuiuiiiiimüimiiiiiiinumiiiiiHiiüummmmiiHiiiiiiiuüiiiufmumiu: | MÓRICZ ZSIGMOND: I MISANTHROP I Ez a költemény, amely 1925-ben | I jelent meg a Nyugatban (hat cv- ! vei a Tanácsköztársaság bukása I után) azt bizonyítja, hogy Móricz E = Zsigmond üldöztetése ellenére is | hitt a forradalom végső győzelmé! ben. | Meghaltam és eltemettem magamat. Élén ragyogtam az embereknek és minden szabad volt nekem. | Fáklya volt kezemben és mindenki látni akart annak a fényénél s toltak-toltak előre és előre és én magasra tartottam I elől a sorban, hogy világoljak nekik. | S ők túlrohantaik rajtam | 5 már észre sem vettenek s én fáklyámat begöngyölve szomorúan vonultam ligetembe bánatosan nézvén a rohanók után. S leültem az ároknak partján | | ültem és sírtam. v | | S egyszerre csak visszaözönlött az ár, messze mögöttem véres feketén, fekete véresen tajtékzott az ár § és korbácsosok jöttek, fejetlenek, 'kutatták a zsilip felszaggatókat | és üldözők és üldözöttek | megemlékeztek az idők fáklyája felől melynek fényénél láttak engemet | és rámrohantak üldözők | és üldözöttek és megtapostak. £ = Jött bősz csordája a huligánoknak s nyelvét rám vetve tombolt fenemód, jött a kárvallottaknak végtelen had.a s bosszúját tölté rajtam iszonyún, jött a váltó idők patkány serege s legázolt tetemem lépcsőül vette, és a kárörvendők, károm vad örvendői. , | De én a fáklyát meg nem tagadom ha köd van, ha vihar: | a fáklya szent. \ Bezártam érte magamat élő koporsóba. — | Nincs lény, ki sérteni ne tudna nincs élet, mely el ne vegyen tőlem valamit, órámat megállítottam, ne ketyegjen, macskám kikergettem, ne doromboljon, lámpámat kioltottam, ne világoljon én körültem. 1 Böhm János kalauz példamutatása A gyermekbénulás ellen Szeptember 20-án délután 17 óra 34-kor ültem’ fel az ereklyési állomáson a Hantházáról Cegléd felé haladó személyvonatra. A vonat kínos lassúsággal, nagy zakatolással, hatalmas füttyentések közepette haladt a végcél felé. A közbeeső állomások egy részén teherkocsikat kapcsoltak szerelvényünkhöz s az ezzel járó tolatások bizony jelentős idő- veszteséget akoztak, annak ellenére, hogy a jegykezelő kartársak mindent megtettek ennek csökkentése érdekében. A menetrend szerint szerelvényünknek 19 órára kell beérkeznie Ceglédre, ahonnan 19 óra 06-kor indul a csatlakozó vonat Budapest felé. Az ide igyekvő utasok aggódva figyelték az idő múlását s Oldal István kalauz megnyugtató nyilatkozatai ellenére is az a vélemény alakult ki, hogy a csatlakozást valószínűleg lekéssük. Az izgalmat még fokozta néhány utas kijelentése: „Bizony ilyen eset már előfordult az utóbbi időben“. Izgalomtól fűtött hangulatban érkeztünk Alsóerdő megállóhelyre. Az állomás előtt 50—100 méterrel az országúton egy feketeruhás, fejkendős, jóságostekintetű kedves öreg nénike igyekezett a vonat felé. Csodák-csodája, ezen az állomáson nem volt tolatás s így a szerelvény azonnal indulhatott tovább. No de mi lesz az öreg nénivel? Többször meg kellett állnia, mivel az évéktől és a nagy igyekezettől elfáradt lábai nem úgy vitték őt, ahogyan most szerette volna. Zakatoló szíve ugyancsak megálljt parancsolt. Múltak a percek s a vonatnak már indulnia kellett. Az utasok az ablakon kihajolva figyelték a helyzetet, arra gondolva, hogy | vagy a nénike marad le, vagy i további várás esetén a csatla- | kozást most már biztosan le-1 késik. A probléma váratlanul meg-1 oldódott..; A hátsó kocsi jószívű jegy-1 kezelője, Böhm János, merész 1 ívben átugrotta a töltés és az | országút közötti árkot, futás-1 ban a nénihez sietett, majd | belekarolva, segítette őt a | hátralevő út megtételében. | Éles fütty, s a vonat már 1 Indult tovább, de már az öreg | nénivel •együtt. Jóleső, meleg érzés töltötte 1 el szívünket a látottak után, s § mintha a vonat is sokkal ví-i gabban pöfékelt volna, minti eddig. A késést sikerült be-1 hoznia s a Pestre utazók el-1 érték a csatlakozást. 1 A derék Böhm János ka-1 lauz emberséges példája pedig 1 szolgáljon tanulságként mind-1 azoknak, akik az udvariasság-1 ról.. az embertársi segítségről | olykor megfeledkeznek. 7 Hoffmann Norbert agrármérnök A gyennekparalizis kórokozójának kutatásával és a Salk- vaccina hazai gyártásának előkészítésével foglalkoznak az Országos Közegészségügyi Intézet viruskutató osztályán. Ruzicska Péter és Scheuer Zsuzsa kutatók szövetet ültetnek át rimiiMiiiiiimiimiinHtmMtiHuiiiituminutitiiiimHmmiiiimmmmuinimiHHiittiitmtiuiMHiiMlUHitMHHiiittiiiuiiHttisiiittriO Talaj, művelésági és vetésterületi viszonyok Öt évi kutatómunkával feldolgozták a Duna—Tisza közének mezőgazdasági földrajzát A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A napokban a következő levelet kaptuk a monori erdői levelezőnktől: A Monori erdőn minden csendes A szeptemberi naP színt, ízt adó meleg sugara lepi el a földet. A határban hozzákezdtek a kukorica töréséhez. Érik a szőlő, alma, körte, a hetyke napraforgók telt magtól súlyos fejüket a föld felé hajtják. A fecskék elmentek a tájról, de kedves csicsergésük helyett az iskola felé vezető utakon gyerekeink vidám, friss hangja hallik. Ma még szeptembert írunk, a földeken folyik a serény munka, készülünk a közelgő télre. Napról napra több szekér halad az utakon sárgult, érett’ kukoricával. Szép termés volt. Sokkal több háznál van az ólban hízó, mint a múlt években. Jobb ízű kenyerünk van, bővebben jut ételünkbe zsír, édesebb lesz borunk, teltebb lesz kamránk az idén. Testünk tápláléka biztosítva van. De szellemi táplálékra is szüksége van az embernek. És gyors lábon közeleg az idő, miikor megszűnik a kinti munka, ránk köszöntenek a hosszú esték, és szívesen fogunk meghallgatni egy-egy ismeretterjesztő előadást, felolvasást, vagy egy pár dalt, egy-egy szép verset. Hogy is mondják itt egyesek? Nahát, itt nem lehet ösz- szehozni semmit, nem érdekel senkit itt az ilyesmi. Ez tévedés! Csak legyenek jó előadók, akik világos, értelmes válaszokat adnak a kérdésekre. Az első összejövetelen nem lesz csak 20 hallgató, ne hátráljanak meg rögtön, hogy eredménytelen a munkájuk, mert másodszor már 40—50 személy fogja meghallgatni, de a szervezés, a propaganda is fontos, hogy idejében meglegyen. Kitartó, türelmes munkára van FO G TECHNIKA Budapest, III., Kórház u. 7. sz. Telefon: 373—879. FRIGYES! ÉS KOSZÖ Gyors, pontos szállítás! szükség, mert a legeldugottabb tanyán, falun is élnek emberek, akik szeretik a szépet, a jót — és hívei az előrehaladásnak. A párttitkár fiatal, agilis ember, álljanak mellé, az a pár komoly fiatal, akik egy pár évvel ezelőtt széppé, kellemessé tudták tenni a legzordabb téli délutánt vagy és- tét. Mutassanak példát azoknak az inci-finei, beképzelt fiataloknak, akiknek még nem érezte a lelkűk, hogy van a világon tisztelet, becsület és szeretet. A komoly munkát kedvelő fiatalok tudásukkal, szorgalmukkal mutassák meg, hogy a Monori erdőn is történik valami. Meglátják, a többi fiatal is hozzájuk csatlakozik és leolvad róluk a felvett máz és megmutatják, nekik is van eszük, szívük, rájönnek a tisztelet, becsület ízére. Fel munkára, erdei fiatalok, készüljetek ti is a télre, helyettesítsétek a Napot, munkátokkal varázsoljatok sugaras mosolyt, boldogságot a nyár hevétől fáradt arcokra. Ha megkérdezi valaki egykét hónap múlva — ml újság az erdőn, ne kelljen szomorúan azt válaszolni: Az erdőn? Ott nincs semmi — minden csendes, a szél rázza a száraz ágakat, és hallik a varjú ká- rogása. Vadász Józsefné Majd utóiratként ezt írta: A Pest megyei Hírlap szerkesztő bizottságának ■ mondok köszönetét a 24-én megjelent „Boldog kislány és egy öregasszony“ című kis írásért, mert a Perjési-családot nagyon boldoggá tették vele, úgyannyira, hogy van Marikának egy kisebb húga, s most nem akar otthon maradni, ő is akar menni a gazdaságba dolgozni, mert látja, milyen becsülete van a jó munkásnak. Különben az édesapjukat, aki a vasútnál dolgozik, mint munkás, a vasutasnap alkalmával soron kívül előléptették jó munkájáért. A Magyar Tudományos Akadémia földrajztudományi kutatócsoportjának munkatársai öt évig tartó kutatómunkával elkészítették az első magyar gazdaságföldrajzi monográfiát, amely a, Duna- Tisza közének mezőgazdasági földrajzáról szól. A munka azzal a céllal kezdődött meg 1953-ban, hogy megvizsgálják a mezőgazdasági termelőerők, a mezőgazdasági termelés földrajzi megoszlását, értékeljék ezek területi elhelyezkedését a fontosabb természeti és társadalmi tényezők hatásának figyelembe vételével. A munka további célja az volt, hogy a megfigyelések alapján meghúzzák a Duna-Tisza közének, mint gazdasági tájnak a határait, másrészt a nagyobb tájon belül elkülönítsék az egye« gazdasági résztájakat, s végül feltárják és értékeljék • • * Ötmillió alkoholista az [gyesült Államokban Amerikában 70 millió ember fogyaszt alkoholt. Vannak, akik évente csak két-három alkalommal, egy-egy pohárral isznak, mások többször. Viszont vannak olyanok. akik naponta egy teljes üveg whiskyt fogyasztanak. Matematikai pontossággal ki lehet számítani, hogy minden 15. amerikai, aki esetenként fogyaszt szeszt, előbb-utóbb alkoholista lesz. A statisztikai adatok szerint jelenleg ötmillió súlyos alkoholistát tartanak nyilván. Az Egyesült Államokban az alkoholizmust olyan betegségnek tekintik, ami egyáltalán nem marad el a szívbaj, a rák és az elmebetegség mögött. Évente óriási összegeket költenek a szív-, rák- és elmebetegek gyógyítására, viszont az alkoholizmus megfékezéséért aránylag keveset tesznek, annak ellenére, hogy az alkoholisták száma évente mintegy 100 ezerrel szaporodik. Az ivászat folytán adódó jövedelemkiesés évente mintegy 430 millió dollár. Ha ehhez még hozzászámítjuk azt a kárt, amelyet az alkoholisták forgalmi balesetekkel vagy más törvénysértéssel okoznak, továbbá az általuk a rendőrséginek és a nyilvános egészségügyi intézményeknek okozott kiadásokat, akkor az alkoholisták által előidézett kár egymilliárd dollárnál is többet tesz ki. Ez a közvetlen kár, amit az alkoholizmus okoz az amerikai népgazdaságnak, közvetve és erkölcsi szempontból még sokkal nagyobb: felbomlott házasságok, elrontott karrierek, helytelenül nevelt gyermekek stb. Az amerikai orvosok elsősorban azt igyekeznek megállapítani, hogyan is keletkezik az alkoholizmus? Erre az alapvető kérdésre még nem sikerült egyöntetű megállapításra jutni. Sokan azt mondják, az alkoholizmus a túlzott alkoholfogyasztásból ered. Ez a megállapítás azonban csak részben állja meg a helyét, mert sok ember sokat és sokszor iszik anélkül, hogy alkoholistává válnék. Néhány tudós véleménye az, hogy az alkoholizmust bizonyos fiziológiai körülmények idézik elő, mint például a vitaminhiány, vagy a mirigyzavarok. Tény, hogy az alkoholistáknál sokszor megállapítható a vitaminhiány, de az orvosok megosztó véleménye szerint ez a hiány inkább az alkoholfogyasztás következménye, nem pedig oka. Szemben ezzel a „fiziológiai“ elmélettel áll a „lélektani“ elmélet, amelynek követői azt állítják, hogy az alkoholisták . azért nyúlnak az üveghez, hogy kiegyensúlyozzák „személyi hiányérzetüket“, hogy legyűrjenek félelmet, bűntudatot vagy kisebbségi érzést. Még nem is olyan régen ez a felfogás volt a döntő. Később azonban felfigyeltek arra. hogy sok idegbeteg iszik, de nem válnak alkoholistává, ugyanakkor sok alkoholista csak akkor érzi magát „testi és lelki egyensúlyban“. ha megfelelő meny- nyiségű alkoholt fogyaszt. Jelenleg az orvosok többsége azt a nézetet vallja, hogy az alkoholizmus hasonlít a lázhoz: sokféle tényező összhatásának megnyilvánulása. Ahhoz, hogy az alkoholizmus ellen hatásosan lehessen harcolni, fel kell kutatni ezeket a tényezőket, a Duna-Tisza közének az országos, illetve az egyes körzeteknek a Duna-Tisza közi gazdaságban játszott szerepét Az elhatárolás pontossága, finomsága érdekében a munka községi adatok feldolgozásával készült. I Évszázados adatok A Duna-Tisza köznek a legutolsó két évszázadra kiterjedő gazdaságtörténeti adataibó1 kiderül, hogy a táj mezőgazdaságának fejlődése szorosan egybefonódott a homokhátság művelés alá vonásának menetével. A körülbelül kétszáz éves folyamat eredményeként jelentős változások történtek a mezőgazdasági termelés területi elhelyezkedésében. 1789- ben a peremterületek — elsősorban a Bácska, a Tápió és a Galgavölgy — összehasonlíthatatlanul fejlettebb mező- gazdasággal rendelkeztek, mint a homokvidék, amelynek nem egy részén még nem folyt földművelés, csak rideg állattenyésztés. Napjainkban az egykori homokpuszták területén meghonosodott kertészeti és szőlészeti kultúra révén a homokhátság számos körzetében intenzívebb mezőgazdásági termelés folyik, mint például a bácskai peremen. A talaj, a művelésági és a vetésterületi viszonyok alapján a Duna-Tisza köze két nagy részre osztható: a középső homokhátságra és a peremterületekre. Egyik területhez sem csatolható Budapest környéke, ahol — függetlenül a talajviszonyoktól — a nagyváros sajátos zöldövezete alakult ki. Domborzatilag és a talajadottságok tekintetében nem Duna-Tisza közi típusú táj a gödöllői dombság területe, mégis ide sorolható egyrészt a fővárosi zöldövezethez, másrészt a homokhátság északi feléhez hasonló termelési profilja révén. Az állattenyésztés helyzete A Duna-Tisza köze állattenyésztésében az elmúlt húsz évben hanyatlás következet* be. A juh kivételével mindegyik állatfajnál csökkenés tapasztalható. A szarvasmarhatenyésztés visszaesését elsősorban nem a kisebb létszám, hanem a tehénállomány arányának húsz év alatt körülbelül 14 százalékos csökkenése mutatja. Emellett kétségtelenül külterjesedési folyamat a kecsketartás nagymértékű je lentkezése, amely ma több mint ötszöröse az 1935-ösnek. Erősen fellendült a juhászat és a juhállomány lényegesen meghaladja a háború előtti számot. Legfontosabb tenyész- területe a Kunszentmiklós környéki szikes legelők, de jelentősen növekedett a silány homoki legelőkön is. Az állomány nagy része ma már finomgyapjas merino. A bácskai löszháton a harmincas években igen intenzív sertéstenyésztő-hizlaló körzet alakult ki — ahonnan ezrével szállították a hazai és a külföldi piacokra a hízott sertést —, amely azonban ma már csak nyomaiban lelhető fel. A fejlődésben viszont pozitív tényező, hogy mindinkább tért hódít a nagyobb tömegű hússertés. A homokon továbbra is az igénytelenebb mangalica dominál. A lótartás mindig előkelő helyet foglalt el a Duna-Tisza közén. Ezt elsősorban a kiterjedt tanyavilág indokolja. Most nagyobb a lóállomány, mint amire a gépesítés mai állapota mellett feltétlenül szükség van. A gépesítés Az állattenyésztés fejlesztésének egyik gátló tényezője a szűk takarmánybázis. A fehérjehiány különösen a homokon nagy, kevés a szálastakarmány, a rétek, a legelők nagyobb része igen rossz. Emellett az elmúlt évek mezőgazdasági politikájában elkövetett hibák sem tették érdekeltté a parasztságot az állatállomány fejlesztésében. Ma már az állattenyésztésben is megindult az egészséges fejlődés. A Duna-Tisza közén a gépállomások hálózatának kiépítésével, a tekintélyes gépparkkal jelentős segítséget kapott a mezőgazdaság. A mezőgazdaság gépesítésében egészséges a fejlődés, de még sok feladat vár megoldásra. így például a gépesítés egyik hibája az egyoldalúság. A gépállomások túlnyomó részt csak szántó traktorokkal rendelkeztek, kevés a növényápoláshoz szükséges univerzális gép. Egyes gépállomások telephelye sem a legmegfelelőbb. A Duna-Tisza köze mező- gazdasági földrajzáról szóló munka 1958-ban jelenik meg az Akadémiai Kiadónál. Többéves szakmai gyakorlattal kereskedelmi dolgozót azonnalra FELVESZÜNK Jelentkezés IX. 30-án, hétfőn 8—10 őráig, Bpest, V.. Váci u. 36. </a em. Pest megyei Ruházati Kisker. Váll. Munkaügyi osztályon.
