Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-28 / 128. szám

1957. SZEPTEMBER 28. SZOMBAT '\fCirlap 3 Fokozni és javítani kell a megyei ipar és kereskedelem munkáját (Folytatás az első oldalról.) Az építőipari vállalatokról szólva elmondotta, hogy 753 ezer forint nyereséggel dolgoz­tak, ez azonban a tavalyinál egymillióval kevesebb. Általában túlteljesítették nyereségtervüket a válla­latok, ezt azonban megyei szinten lerontotta a Dél- Pest megyei Építő Vállalat 18 százalékos vesztesége. A fél évi eredmény alapján a vállalatok 50 százalékánál már biztosított az egy heti munkabérnek megfelelő nye­reségrészesedés, a vállalatok 40 százalékánál pedig már a két heti munkabérnek meg­felelő összeg. Ezt azonban az üzemi bizottságok több helyen nem közölték a dolgozókkal, ami azért is sajnálatos, mert így még jobb munkára ösztö­nözhették volna őket A két legrosszabb vállalatként ki­emelte a Váci Húsipari Vál­lalatot, amely a fél évét 386 ezer forintos veszteséggel zár­ta és a Dél-Pest megyei Építő Vállalatot, ahol ugyan teljesí­tették a termelési tervet, de az anyagfelhasználás az előző évihez viszonyítva 22 száza­lékkal. a munkabér pedig 10 százalékkal emelkedett s így a vállalatnak az első fél év­ben 768 ezer forint vesztesége volt. Hiba, hogy a vállalatoknál egyes termékek minősége nagyon leromlott. Ebben ludasok a szakigazgatási szervek is, mert nem el­lenőrizték kellően a ter­melést és a kereskedelem is minőségi vizsgálat nél­kül vette át a termékeket. Gyengült a társadalmi tu­lajdon védelme is. A vállala­tok igazgatói nem tartották szilárdan a kezükben a veze­tést és nem léptek fel kellő eréllyel a szabálytalanságok ellen. A munkaverseny lassan bon­takozik ki, ezért a végrehajtó bizottság felhívja a vállalato­kat: kezdeményezzék a mun­kaversenyt, hogy ezen keresz­tül is biztosítsák a megye ipa­rának fejlődését. Szijjártó elvtárs a kisiparos­ság kérdéseivel foglalkozva el­mondotta, hogy a megyében augusztusban 7744 kisiparos működött. A kisiparosság hű maradt a népi demokráciához, nem támogatta az ellen­forradalmat. Meg kell azonban mondani azt is, hogy egyes kisiparosok néha 50—100 százalékkal többet kérnek a megenge­dett árnál. Az ellenőrzés során nem egy kisiparost megbüntettek és felhívták a KIOSZ-t, hogy zárják ki soraikból azokat a kisiparosokat, akik túlzott számlázással zsarolni akarják a dolgozókat. Komor elvtárs, hogy az áru­készletek csaknem 10 százalék­kal növekedtek. Élelmiszer­árukból bőséges a választék és a mennyiség, ruházati áruk­ban is tovább javul az ellátás. Elegendő zománcedényt és alu- míniumedényt is lehet majd kapni. Az őszi vetésekhez szükséges műtrágyát és a téli permetezési cikkeket is bizto­sították. A tüzelőanyaggal sem lesz baj. A megye bolthálózatának Budapesthez közel eső része korszerű, számos helyen azon­ban nem kellő kapacitású és korszerűtlen. Ennek oka az, hogy az elmúlt időszakban a •kereskedelem részére nem le­hetett megfelelő beruházási keret :t biztosítani; A 1 anácsi vállalatok az cí­mű t félévben 68 boltegy­ség :t nyitottak, ebből 40 a hú: bolt. A földművesszö­vet tezetek ez idő alatt 225 üzletet nyitottak, miután azonban ezek 70 szá­zalék i az állami kereskede- lemrrel közös területen nyílt meg, a kisebb községek keres­kedelmi hálózatának elmama- doltsi ga és korszerűtlensége továbbra is fennáll. Nem ki­elégít 5 sem a földművesszö- vetkeeeti, sem a tanácsi (kis­kereskedelem és vendéglátó- I ipar hálózatának technikai fél- 1 szerelése s a dolgozók egész- \ ségvédelmét szolgáló szociális j létesítmények száma sem. A megye területén működő | állami és szövetkezeti keres- j kedelem első félévi munkáját | kedvező gazdasági eredmény- j nyel zárta. Nyereségtervüket j 32 százalékkal túlteljesítették j és jelentősen csökkentek a ke- | reskedelmi veszteségek is; A kereskedelmi dolgozók munka- és állampolgári fegyelme örvendetesen ja­vult és fokozottabban ügyeltek a társadalmi tu­lajdonra. Ez abban is meg­nyilvánult, hogy csökken­tek a leltárhiányok. Komor elvtárs beszámolóját; azzal a megállapítással fejezte i be, hogy a kereskedelem a j párt és a kormány politakájá- i naik megfelelően alátámasz- j tóttá a termelés megindítását ; és fellendítését, másrészt terv- j szerűen felkészült az őszi; csúcsforgalomra. A végrehajtó bizottság, valamint a megyeii tanács kereskedelmi osztálya i tudja, hogy felelősek a megye lakosságának ellátásáért és j ezért mindent elkövetnek, j hogy a hiányosságokat kikü- j szöbölve biztosítsák a zökkenő- i mentes áruellátást. EGY NAP a puszta vatsi erdőgazdaságban Évszázados tölgyes a Duna—Tisza közén. A 22 ezer hol­das erdő egykor Szász Coburg Gothai Fülöp herceg tulajdona volt. Most a nép vagyona. Az erdőből kitermelt értékes faanyagból az erdészet par­ketta készítéséhez szükséges „nyersanyagot” készít. Az ősi erdő bővelkedik vadban is, s most már azok vadásznak itt, akik egykor mint hajtők tehették csak be lábukat az erdőbe. 1 tanácstagok javaslataival kiegészített határozat Az áruellátás és a felvásárló kereskedelem tevékenysége Komor Béla elvtárs, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője a megye áruellátási helyzetéről és a fel­vásárló kereskedelem tevé­kenységéről tartott beszámo­lót. — A vásárlókedvben növe­kedés tapasztalható — mon­dotta. — A kereskedelemben újjászervezték a meglazult társadalmi ellenőrző munkát s ezzel elősegítették a fogyasz­tók védelmét. A megyében 3377 boltegy­ség bonyolítja le az áruforgal­mat. A kereskedelmi hálózat áruellátása némileg csökkent. Ennek oka az, hogy az élelmi­szerforgalom egy része közvet­lenül a termelők és a fogyasz­tók között a piacon bonyoló­dik le, mivel a beadási rend­szer megszűnésével élénkült a piaci forgalom. A húsellátás kielégítő volt, csupán a friss húsban voltak hiányok, A múlt év első felében a megyében 8400 mázsa tőkehúst és húskészít­ményt hoztak forgalomba, az idei első félévben pedig 29 ezer mázsát. A kenyér- és lisztellátás meny- nyiségileg kielégítő volt, a minőség ellen azonban gyak­ran merültek fel panaszok^ Az édesipari cikkek, dohányáruk, szeszesitalok és fűszeráruk te­rén az év második negyedé­ben megjavult az ellátás. A gyümölcs- és zöldségárukból az aránylag bőséges termés mellett sem volt kielégítő az ipari területek lakóinak ellá­tása. A ZÖLDÉRT Vállalat ugyanis a minőségi árukat el­sősorban exportra és Budapest ellátására irányította, a meg­maradt árumennyiséget pedig elsőosztályúként igyekezett a megye területén eladni. A forgalom növekedése legszembetűnőbb volt a ruházati cikkeknél, ahol a múlt évihez viszonyítva több mint 100 millió fo­rinttal többet vásároltak. Az áruválaszték azonban nem volt kielégítő, ezt a jövőben igyekeznek megjavítani. Ve­gyesipari cikkekből 36 millió­val több árut vásároltak, mint a múlt év azonos időszakában. Rendkívül nagy kereslet mutatkozik Rádiókban, ke­rékpárban és motorkerékpár­ban. de nem kisebb a keres­let a mezőgazdasági kisgépek­ben sem. Az építőanyagter­melés, a baráti államokból be­hozott anyagokat is beleértve, két és félszerese a tavalyinak. Tüzelőből a lakosság ellátása kielégítő volt és a telepek kel­lően felkészültek a téli tüzelő- ellátásra. Az épületanyag elég­telenségének oka az, hogy rendkívül megnövekedett a házépítési kedlv. A közétkeztetési és a ven­déglátóipari forgalom is örvendetesen emelkedett. Ez a lakosság életszín­vonalának emelkedését mutatja ugyanúgy, mint a cukrászati termékek iránt mutatkozó fokozott keres­let. A vendéglátóipar borból és sörből nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket, no­ha az idén több sört mértek ki. mint tavaly. Az igények emelkedése miatt a megye területén újabb cukrász ter­melő üzemeket és cukrászdá­kat létesítenek. A felvásárlásról szólva meg­állapította Komor elvtárs, hogy ez a begyűjtési rendszer megszűnésével döntően keres­kedelmi feladattá vált. Az Ál­latforgalmi Vállalat felvásár­lási tervét teljesíteni fogja, ugyanúgy, mint a szerződé­ses marhahizlalási tervet. A Borforgalmi Vállalat munkáját megnehezíti, hogy nagymennyiségű bor került a fekete piaera, va­lamint az, hogy a földmű­vesszövetkezetek is felver­ték az árakat. Terményt hét járásban a ter­ményforgalmi, négyben pedig a földművesszövetkezet mint bizományos vásárol feL A tervet 107,4 százalékra telje­sítették. Cséplőrészből 117,9 százalékra teljesítette a megye a tervet, a szabadfelvásárlás harmadik negyedévi tervét pe­dig 244,1 százalékra. A ba­romfi és a tojás felvásárlásá­nál 80 százalékos visszaesés mutatkozik. A budapesti pia­ci ár és az állami felvásárlási ár között mutatkozó 40 szá­zalékos árrés miatt a terme­lők — a kupecek és kofákon kívül — a fővárosban értéke­sítik a baromfit és a tojást. A gyümölcs- és a zöldségárú felvásárlását a ZÖLDÉRT Vállai at végzi. Itt azonban nagy a különbözet a termelői és a fogyasztói árak között, éppen ezért több felvásárló vállalat működésének megszünte­tését javasolta a megyei tanács, hogy így friss és versenyképes zöldség- és gyümölcsárukkal tudják ellátni a bolthálózatot. Tejből és tejtermékekből az ellátás kielégítő, ugyanez nem mondható azonban a vetőmag- és taikarmányellátásra, mert a szerződéses termeltetésnél hiányosságok mutatkoznak. A várható őszi csúcsforga­lom árueHáltáaáiról elmondotta Ko nor Béla elvtárs beszá- molőji utón került sor a hoz­zászólásokra. A vita után az elnök kiegészítő javaslatokat kért i z írásban kiadott határo­zati j »vasiatokhoz. A tanács­tagok javaslataival kiegészített hatáilzati javaslatot az ülés egyha ngú szavazattal jóvá- hagyt i. A latározat többek között a VB k jtelességévé teszi, hogy az ö íköltség csökkentésének továb ú szorgalmazása mellett fordítson gondot a helyiipar terme seinek minőségi javítá­sára. A 1 ak osság kenyérellátásá­nak megjavítása érdekében a jövőben a megye sütőipari vállalatai selejt-kenyeret köz- fogyasztás céljára a kereske­delemmel nem adhatnak el Felhívja a kereskedelem fi­gyelmét, hogy ilyen kenyerei ne vegyen át. A tanács utasítja a VB-t, hogy a sütőipari termékek minőségének megjavítása érdekében indítson ver­senyt a sütőipari vállala­tok között. A győztes vál­lalat dolgozóit 5000 forint­tal jutalmazzák. A megyei tanács utasította a VB-t, hogy a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat működését vizsgálja meg és az évek hosz- szú során eredményességben nem javuló vállalatnál a rossz gazdálkodást számolja fel. (E vállalat rossz munkájáról la- ptlnkban már beszámoltunk.) A határozat elrendeli, hogy a jövőben csak hivatalos épí­tési engedélyre és egyéb, iga­zolt szükségletekre lehet ki­adni építőanyagot, amelyet az illetékes járási, vagy várost tanács VB műszaki csoportja igazol. A társadalmi tulajdon vé­delme és a fogyasztók érde­kében fokozzák a kereskede­lem társadalmi ellenőrzését. A tanácsülés egyben elismerését fejezte ki az ellenforradalom alatt és után jó munkát vég­zett kereskedelmi dolgozók­nak. Az ülés az összeférhetetlen­ségi bizottság javaslatainak megszavazása után véget ért. | Beköszöntött az ősz., Új műtrágya telephely Pest megyében 1948-ban alakult a Pest me­gyei Tőzegipari Vállalat. Kez­detben tőzeget termelt ki Du- naharaszti, Csepel-sziget és Dömsöd környékén. Az idők folyamán aztán megkapta a ceglédi és nagykőrösi szerves­trágya üzemeket is, így aztán 1953-tól kezdve „kettős” pro­filja lett. Tovább fejlesztették ezeket a szervestrágya üzemeket, úgyhogy Vácott önálló gyárat létesítettek. A váci üzem lé­tesítése után egy mozgóüze­met konstruáltak, amely Pest megyében a Duna mentén egy- egy községben dolgozott két- három hétiig, ott termelte ki a „szekál-trágyát” és tovább- állt.; : Pest megyének százezer va­gon szervestrágyára lenne szüksége ahhoz, hogy töké­letesen művelhessék a föld­területeket. Jelen pillanatban sajnos, csak évi 3—4 ezer va­gonnal rendelkeznek. Éppen ezért örvendetes a Pest megyei Tőzegipari Válla­lat újításszámiba menő kezde­ményezése, mert a régi Du- naágból újfajta — eddig fel nem használt — műtrágyát termelnek ki. Dunaharaszti és Csepel-szi­get között korlátlan mennyi­ségben két-három méter vas­tagságú iszapréteget találtak. Ezt fogják a közeljövőben ki­termelni. összekeverik „tő- zeg-korpával”, így pótolni tudják a „kompos-trágyát”, amiből eddig hiány mutatko­zott. Ezzel olcsó műtrágyát tudnak előállítani, s az elkö­vetkezendő években biztosít- j hatják egész Pest megye szűk- j ségletét Ha ez a terv sike- j rül, több millió forintot taka-1 rítanak meg a népgazdaság- \ nak. _______ Hogyan lesz a 130 forintos] burgonyából 210 forintos? | Az egész nép érdeke a tér- \ melés fokozása és minél ol- j csóbbá tétele. Úgy látszik, nem i mindenütt és nem mindenki f tartja ezt szem előtt. Erre mu- = tat a következő panaszos le- \ vél, melyet ma kaptunk: „Hogyan lehet a Szabolcs § megyei 130 forintos burgonyá-1 bői Kiskunlacházán 210 fo-1 rintos burgonya? Ezzel a kér-! déssel fordulunk az újság 1 szerkesztőségéhez, mivel se-1 gítség nélkül nem tudjuk lei-1 deríteni, hogy községünk há-1 rom jómódú gazdája Szabolcs! megye Kisvárdai Földműves-1 szövetkezetétől saját pénzükön! megvásárolt vetőburgonya | Kiskunlacházán 210 forintos | áron került átadásra a terme-1 löknek. Szeretnénk, ha a Pesti megyei Hírlap szerkesztősége 1 válaszolna erre. Id. Gacs Sándor, ! Balaton u. 20. |fj. Gacs Sándor, | Lenin utca 7, Kiskunlacháza, | Reméljük, hogy az Illetékesek \ nemcsak megvizsgálják az ügyet. \ hanem gátat is vetnek az árdrá- \ gításnak. ■ tény és árnyék játéka az ősi töl­gyesben | Az erdészet központjában gatter zajától hangos a környék. Molnár János parkettalapokat fűrészel A fahasáboknak azokat a részeit, amelyek nem alkalmasak szerszám- és épületfának, tüzelésre aprítják össze. Molnár József tűzifát fűrészel Tüzifftr^oóás, Lesz mivel fűteni a télen

Next

/
Oldalképek
Tartalom