Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-28 / 128. szám

2 ’"istfirlap 1957. SZEPTEMBER 28. SZOMBAT Nyilatkozott a Külügyminisztérium szóvivője (Folytatás az első oldalról.) Megérkezett Pekingbe a magyar kormányküldöttség kött magyar állampolgárokat a kormány általában nem te­kinti politikai menekülteknek. A szóvivő véleménye szerint nagyrészt megtévedt emberek­ről van szó. akik előtt nyitva van a hazatérés útja. Kanadá­ból például hosszas huzavona után elindult a hazatérők első csoportja* A magyar—osztrák viszony A tudósítók feltették a kér­dést: milyen a magyar—oszt­rák viszony? Gyáros László elmondotta, hogy a magyar—osztrák vi­szony megjavítása egyaránt mindkét nép érdekeit szolgál­ja. A magyar kormány ezért többször utalt már arra, hogy konstruktív kapcsolatokat kí­ván kiépíteni Ausztriával, ez azonban ' nemcsak a magyar kormányon múlik. Ami a jö­vőt illeti, tudjuk, hogy az osztrák nép baráti érzelmeket tanúsít a szomszédos Magyar- ország iránt és az osztrák népnek ez a törekvése egyes osztrák hivatalos tényezők felfogásában is tükröződni kezd, Az egyetemi ifjúságról Mi az egyetemi ifjúság hely­zete? — hangzott a következő kérdés. A szóvivő hangoztatta, hogy egyes hallgatókat kizártak az egyetemekről, de ennek nem ideológiai oka volt, hanem az, hogy ezek a hallgatók az ellen- forradalom idején törvénysér­téseket követtek eL Ez cse­kély, nem éri el a hallgatói létszám fél százalékát sem. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az egyetemi ifjú­ság részére megmaradt az ösz­töndíj, amelyen reformot haj­tottak végre, s amely tükrözi a tanulmányi előmenetelt, a legérdemesebbek a legrászo­rultabbak kapnak ösztöndíjat. Arra válaszolva, hogy a pa­rasztfiatalok hogyan járnak az egyetemre, elmondotta, hogy a parasztság anyagi helyzete, és gazdálkodási fel­tétele megváltozott, de ez nem tartja vissza a paraszt- fiatalokat attól, hogy tovább tanuljanak, sőt a parasztfia­talok számaránya a korábbi évekhez képest az egyetemen növekedett; Balkán békéjéről Végül arra a kérdésre vála­szolt, hogy mi a véleménye a Magyar Külügyminisztérium­nak a balkáni kormányfők ér­tekezletének összehívásáról szóló román nyilatkozatról. A történelem során a bal­káni népek mindig rokon- szenwel támogatták egymás szabadságharcait. Az ural­kodó osztályok politikája miatt azonban gyakran fe­szült volt a viszony Magyar- ország és a Balkán egyes ál­lamai között — hangzott a vá­lasz — a balkáni béke hiánya számos alkalommal súlyos ha­tással volt népünk sorsára. Ma már testvéri barátság fűz bennünket a szocializmus épí­tésének útjára lépett balká­ni országokhoz. A Balkán bé­kéje, a különböző társadalmi rendszerekben élő valameny- nyi balkán nép békés egy­más mellett élése változatla­nul nagy jelentőségű számunk­ra, mert nem lehet közöm­bös hazánkra nézve, hogy ha­tárainktól délre és délkeletre biztosítva vannak-e a tartós béke alapjai vagy sem — fe­jeződött be Gyáros László külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozata. A napokban hazaérkezett békevonattal kilenc Pest me­gyei békeharcos járt a Szov­jetunióban. Rövidesen a Haza­fias Népfront Pest megyei bá- kebizottságának kibővített ülésén számolnak be tapasztala­taikról. A következő hetekben, a Nagy Októberi Szocialista Rövid időn belül a tanács­háza és a kultúrotthon után harmadik szép középületet ka­pott Nyársapát község. Semmi sincs olyan hosszú, aminek egyszer vége ne lenne ..; Bi­zony a mi kis postánk elég hosszú ideig épült. Még 1956 nyarán kezdték építeni, de az ellenforradalom félbeszakí­totta a munkát. Augusztus 20-án azonban már átadták a forgalomnak. A kis postaépü­let igen csinos, külsőre tet­szetős, belül pedig a hivatala is, postavezetői lakása is egészséges, tiszta, jó beosztá­sú. Vezetője, Vermes László- né, Ceglédbercelröl került Nyársapátra. E rövid idő alatt úgy ismerték meg a nyársapá­tiak, mint szerény, hivatalá­ban pontos munkást, akihez Pénteken, pekingi idő sze­rint 15 órakor megérkezett Pekingbe a Magyar Népköz- társaság kormányküldöttsége, élén Kádár János miniszter- elnökkel. Ugyanezzel a repülő­géppel érkezett meg a cseh­szlovák parlamenti küldöttség is, amelyet Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke vezet. Ezzel egyidőben érkezett meg A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján, november 7-én, Cegléden le­leplezik V. I. Lenin szobrát. A szobor felállítását a város la­kosai, a munkásmozgalom ceglédi veteránjai kezdemé­nyezték, s a megvalósításhoz temberben kezdődött meg a fűszerpaprika szedése. A szak­emberek szerint az 1951. évi csúcstermésnél is valamivel Forradalom 40. évfordulója alkalmából a községekben rendezendő ünnepségeken tartanak élménybeszámolókat. A kilenc küldött több mint harminc Pest megyei község lakosságát tájékoztatja majd a Moszkvában és Kijevben lá­tottakról. szívesen viszik az új must árát takarékba, persze még szívesebben vesznek át tőle pénzes-levelet. Tegnap a munkaidő után felkerestem. Az udvaron ta­láltam, ott égette a kigyom­lált és megszáradt parajt. El­mondta, hogy egy kicsit már megszokott Nyársapáton és hogy az udvart is olyan csi­nossá akarja tenni, hogy mél­tó legyen a szép, új postaépü­lethez. Virágos- és konyhaker­tet létesít. Búcsúzáskor visszanéztem a szép fehér épületre, s arra gondoltam, milyen jó, hogy ismét gyarapodtunk egy szép középülettel s egy szerény, kedves vezetővel. Kun Imre levelező a kínai fővárosba Prága népi tanácsának küldöttsége, élén Adolf SvObodá polgármester­rel. A repülőtéren a küldöttsége­ket Liu Sao-csi, az országos népi gyűlés állandó bizottságá­nak elnöke, Csou En-laj mi­niszterelnök és több ezerfőnyi tömeg fogadta. szükséges összeget is a lakos­ság gyűjtötte össze. Kalocsai István szobrászművész alkotá­sát, Lenin teljes alakú bronz­szobrát, Cegléd egyik legszebb parkjában, a Városkertben ál­lítják fel. nagyobb mennyiségre, mint­egy háromezer vagon papriká­ra van kilátás. Ebből a_ mal­mok 500—550 vagon fűszer- paprikát őrölhetnek. A paprika-malmok már megkezdték munkájukat, K az üzletek is árusítják a kiváló ételízesítőt. Az idén jelentősen több csemege- és édes fűszer- paprika kerül majd forgalom­ba. A készítmények között újdonság is lesz, a különleges minőségű paprika, amelynek árusítását a kecskeméti hírős héten kezdik meg. Úri községben 1 megalakult a Nőtanács j | Ünnepélyes keretek kő-1 i zött megalakult a Nóta-1 | nőes Uri községben. Az ala-1 | kuló ülésen 60 asszony vett § 1 részt. Hódiné megnyitóié-1 1 ban arról beszélt, milyen f 1 új lehetőségeiket jelent a | | nőszervezet. | Egyhangúlag elhatároz.-1 | ták, hogy vacsorával egy-1 1 bekötött estét rendeznek a | | gyermekváros építése ja-1 | vára. Szervezési -feladat-1 1 ként tűzték ki, hogy a Nő- | | tanácsnak minden olyan | I családanya, tagja legyen. | | aki békében akarja nevelni § | gyermekét. | Bori Katalin a Megfa-1 | gyott gyermek és Király | | Mária az Anya című költe | | menyeket szavalta el nagy 1 | hatással. Az ünnepély után § | reggelig tartó tánc követ-1 |!kezett. Horina József | VB-elnök I Élménybeszámolókat tartanak Pest megyében a Szovjetunióban járt békevonat utasai Postahivatalt kapott Nyársapát November 7-én leplezik le Cegléden V. I. Lenin szobrát Rekordtermésre számíthatunk fűszerpaprikából Az idén kissé késve, szep­A lottó 30. heti húzásának nyerőszámai: 5, 8, 46, 63, 73 A lottó 30. heti sorsolását pénteken délelőtt Győrött tar­tották meg. A vasutas dolgozók művelődési otthonának zsúfo­lásig megtelt nagytermében szórakoztató műsor után 10 órakor kezdődött a húzás. Fertő György, az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának osztályvezetője volt az öttagú sorsolási bizottság vezetője. A lottógömbből a következő számokat húz­ták ki* 5, 8, 46, 63, 73. Végül kisorsolták, hogy a jövő heti jutalomsorsolásban a 28. heti szelvények vesznek részt. ldőjárásjclenlés Várható időjárás szombaton es­tig: Felhőátvonulások, több he­lyen kisebb eső. Mérsékelt, majd megélénkülő nyugati-északnyu­gati szél. Az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet szombaton 12—15 fok kö­zött. — VASÁRNAP RÉSZLE­GES TANÄCSVÄLASZ- TASOK LESZNEK a dabasi járás egész területén, azon­kívül Cegléden és a váci já­rás minden községében Du­nakeszi kivételével, továbbá az aszódi járás négy közsé­gében. — A NAGYKÖRÖS! CUK­RÁSZIPAR! KIÁLLÍTÁS­RÓL beszámolót közöltünk. Ezzel kapcsolatban a Nagy­kőrösi Földművesszövetkezet dolgozói annak megállapítá­sát kérik, hogy a büfék ré­szére az összes süteményeket a Nagykőrösi Földművesszö­vetkezet cukrászüzemének dolgozói, élükön Bálint Lajos cukrászmester és Vágó Kata­lin cukrászsegéd állították elő, még pedig éjjelt nap­pallá tevő munkával, nem kevesebb, mint 7200 forint értékben. A kitűnő minősé­get bizonyítja, hogy még ez a mennyiség is kevésnek bi­zonyult. Minden elismerés és dicséret megilleti a Nagy­kőrösi Földművesszövetkezet cukrászüzemének, két dolgo­zóját. — MA, 28-ÄN ESTE 7 ÖRAKOR ünnepélyesen fel­avatják Nagykőrösön az új­jáépített pártházat. — 1800 forint Érték­ben VÁSÁROLTAK új részjegyet a Tápiószelei Föld­művesszövetkezet igazgató- sági és felügyelő bizottsági tagjai. Vasárnap hajnali 3 órakor kell visszaigazítani az órákat A Fővárosi Tanács illetékes igazgatóságának a nyári idő­számításról a télire való átté­réssel kapcsolatos közleménye, amely szerint az órák átállítá­sa 1957. szeptember 28-ról 29- re virradólag 0 órakor törté­nik, tévedésen alapult. Az órák helyes visszaigazitási időpontja 1957. szeptember 29-e, vasárnap hajnali 3 óra, amikor az órákat 2 órára keli visszaállítani. — 27 000 FORINTOS HOL- DANKÉNTI JÖVEDELMET ért el Forgács László tápió- szelei lakos cukorrépater­meléssel. 1400 négyszögölön 277 mázsás termést ért el, amiért készpénzben, cukor­ban és a visszatérített mel­léktermékekben 23 950 forint értéket kapott. Megjött a Zala megyei gesztenye es a verpeléti csemegeszőlő A Nagyvásártelepre pénteken reggel 95 vagon és 38 tehergép­kocsi áru érkezett, egyebek kö­zött 20 vagon burgonya, 23 vagon alma és 24 vagon vegyes darab­áru. Megjelent a piacon a hazai gesztenye is. Az első szállítmány ka la és Vas megyéből érkezett. Az állami boltokban nagyság szerint osztályozva 8—9.40 forint kilónként. Kiváló minőségű cse­megeszőlő érkezett Verpelétről, ára a KÖZÉRT és a Csemege­kereskedelmi Vállalat boltjaiban 7—7.20 forint volt kilónként. A levesbe való zöldség és a sárga­répa ára csökkent. így a gyökéi zöldséget kilónként 2.60, a sárga­répát pedig 1.20—1.60 forintért árusították. A környékbeli ter­melők a kifliburgonyát 2.80—3 fo­rintért adták, a mogyoródi para­dicsomot a kocsikról 1 forint 20 fillérért értékesítették. A kerté­szek a piros hónaposretket cso­mónként 1 forintért árusították. A magánkiskereskedők a tisz­tított karfiolt kilónként 30—40 fillérrel drágábban adták, mint az állami boltok. KÖNYVESPOLC Karel Capek: Aranykagylótól az éjféli napig* f'apeket a magyar közön­yt ség már régebben ismeri. A nagy cseh írónak Harc a Szalamandrákkal című köny­ve igen nagy sikert aratott. Most végre kézbe veheti a magyar olvasó a vidám, bő humorú író úti jegyzeteit is, melyek először jelenteik meg magyar nyelven a szerző ere­deti illusztrációival. Capek a húszas-harmincas éveikben egész sor európai or­szágot bekalandozott, s élmé­nyeit még utazás közben, fris­siben papírra vetette. Lehet, hogy ezért olykor nem. tárgyi- lagos a kép és az első benyo­mások erre vagy arra elfordí­tották a szerző tollát, de ilyen friss, ennyire szinte szemünk elé varázsló útirajzot ritkán vehet kezébe atz olvasó. S ezt a frisseséget a gondo­latok és a képek gyors vil­lódzásait még inkább pergőb­bé, s láthatóbbá teszik, az oly­kor csak két-három vonalból álló, de mindig találó mindig szellemes illusztrációk. Capek nagyon szeretett rajzolni, & európai kalandozása során is a jegyzettömb mellett a rajz­füzet is ott volt kezében, s egy-cgy találó kézmozdulattal megörökítette a spanyolok forró táncait járó lányt, s a hivatalos merevségben szinte szoborrá váló német vasutast. * Magvető Könyvkiadó. Útirajzai végig vezetnek bennünket Olaszország napfé­nyes tájain az antik műreme­keiket őrző olasz városokba, a ködös Angliába. Spanyolor­szág hegyei közé, Hollandiába s a messzibb északra, Dániá­ba, Norvégiába, Svédország­ba is. Mindenütt az embere­ket, az emberek gondolatait, lelkivilágát kutatja, ahol csak lehet, igyekszik félrehúzni a csillogó felszín függönyét, <, a mélybe nézni, meglátni a kis­emberek nyomasztó gondjait. Szinte mindenütt elmegy a külvárosaikba, s nem „nagy’’, hanem külvárosi szegény em­berekkel tölti idejét. Nem cso­dál semmit, nem hurrázik semmin, nem ámul, nem lel­kendezik. Kritizál, tárgyila­gos, de szigorú, amire kell, kimondja az igent, de amire úgy kell, a nemet is. Az utazás nem pihenés számára, hanem ezer felfedezést rejtő kuta­tás. Szereti, nagyon szereti az embereket, s mindenhol azt igyekszik megtalálni, hogy mi is az a közös, melyen keresz­tül a. népek közelebb kerül­hetnének egymáshoz. Útirajzai már csak azért is közel állnak az ember szívé­hez, mert soha nem kívülről, vagy felülről nézi az életet, hanem mindig elvegyül abban, s benne élő sajátos vallomása­ként mondja ki ítéletét. Sok­szor annyira magával ragadó ez a benneélés, hogy maga az olvasó is szinte együtt utazik Capekkel. A barangolások nemcsak élményt adtak az írónak, ha­nem elősegítették művészi ki­forrását is. Országról országra biztosabb kézzel ragadja meg a tipikusát, az egyes népek és tájaik jellemzőit, s az élet ezerszínűsége. ezer gondja mellett is mind jobban átsüt írásain a legkülönbözőbb né­pek vágya, mely egyforma, mely olthatatlan, s mely oly nehezen teljesíthető: nyuga­lom és béke. írják meg. Hiszen Dosztojev­szkij is gyilkosról írta meg a Bűn és bűnhődésit, de az mű­vészet volt. Cain könyve: ponyva! Ponyva, mégpedig annak is a silányabbjából. Chambers, a könyv „hő­se” gátlástalanul öl, s mit is tehet a gyilkosság után? A pár perce még élő férj mellett izi- ben Corával. a könyv „hősnő­jével” szeretkezik.­A könyv hemzseg a „szív- dögleszitő” részletektől, erő­sen súrolva a pornográfia ha­tárát, de tele van ízléstelen kifejezésekkel is. A Magvető Könyvkiadó az igazi irodalom kiadása, ter­jesztése érdekében alakult. Miféle magvetés ez? Kinek hiányoztak annyira a Cain- féle ponyvák, hogy a Bel- zebub-sorozait cégére alatt ezt „kellett” elsőnek megjelentet­ni. Papírhelyzetünk nehéz, erre volt papír? Nem gondol­ják a könyvkiadás és a Mag­vető illetékesei, hogy mindez így együtt furcsa? A szocia­lista kultúrpolitika szempont­jából furcsa? Csathó Kálmán: Ilyennek láttam őket* agy művészek életéről, alkotó perceiről, lázas fogantatásos napjairól olvas­ni mindig, mindig nagy élve­zet. Hiszen a kulisszák mögé látni, a színpadról ismert szí­nész életének apró mozzana­tait is megismerni — felfede­zés. Ezért veszi nagy-nagy ér­deklődéssel és izgalommal kézbe az ember Csathó Kál­mán könyvét, melyben a szer­ző személyes élményei alap­ján a magyar színjátszás olyan nagy csillagairól emlékezik, mint Vízváry Gyula, Újházy Ede, P. Márkus Emilia, Szacs- vai Imre, Odry Árpád, Sugár Károly, s még sok-sok más nagy csillagról. Mi teszi ezt a könyvet nagy­szerűvé? Az, hogy Csathó Kál­mán bármennyire is a saját szemszögéből, a saját érzései alapján emlékezik a színját­szás nagyjairól, mégis hű marad az igazsághoz, a té­nyékhez. nem szépít, nem csú­fít, a valót adja. A könyv rövid bevezetés után, melyben Paulay Ede munlcásságát méltatja, s há­rom igazgató, Tóth Imre, Ambrus Zoltán és Hevesi Sándor portréját festi meg, sorra veszi a Nemzeti Szín­ház nagy színésznőit és színé­szeit, s olykor Urába átcsapó vallomáshangon állítja elénk azok hú emberi és színészi ké­pét. * Magvető Könyvkiadó. A dús élményanyag a hatal­mas adalékhalmaz a könyv minden sorát érdekessé teszi. A sók-sok történet, mely egyik vagy másik színésznőhöz vagy színészhez kapcsolódik, nemcsak azok portréjának még élesebb megformálását segíti elő, hanem egyben a kor és a színház levegőjének ízét is az ember szájába lopja. A sok-sc/k tény, adat és tör­ténet soha nem válik unal­massá. Csathó szerencsés kéz­zel foglalja élvezetes olvas­mánnyá mindezt, s az ember egy-egy portré után szinte magát i.s ott érzi a Nemzeti Színházban. A könyv mentes a művé­szekről. nagy alkotókról szóló írásoknál oly sokszor előbuk­kanó lelkendezéstől, hozsan­názóétól. Éppen az egyszerű­ségében nagyszerű az, ami a színészi képek megrajzolásá­nál megkapja az olvasót. Az egész könyv igen élvezetes és maradandó élményt adó. de ezeken túl is kiemelkedik a kötetből Pethes és Odry ké­pének művészi igénnyel való megrajzolása. A kötet jelentős eseménye nemcsak a színészt szerető, a magyar sziniátszás múltja után érdeklődő embereknek, hanem azoknak is, akik szép, igaz, nagyon meleg, nagyon őszinte hangon megírt élveze­tes. érdekes ismereteket bővítő könyveket szeretnek olvasni, mert Csathő Kálmán könyve ilyen. Mészáros Ötté Cain: A postás mindig kétszer csenget Az ember ha végigolvasta a könyvet, akaratlanul is előre lapoz, s megbizonyosodik: nem tévedett. A Magvető Könyvkiadó 1957-ben Buda­pesten adta ki ezt a könyvet. Hogy miért adta ki? Ezt ta­lán maga a kiadó sem tudja. De kiadta, mégpedig 30150 példányban. De kezdjük talán az elején: miről is szól a könyv? Egy csavargóról, aki szere­tőjével együtt kétszer is meg­kísérli szeretője férjének meg­gyilkolását, míg végre sikerül. Utána pedig akaratlanul a nőt is meggyilkolja, majd maga az akasztófán végzi karrierjét. Ez a rövid történet. Persze írtak meg már ennél „zafto­sabb” dolgokat is, s azokat is kiadták Magyarországon, de hát azóta eltelt pár esztendő, s történt egy és más .., Többek között az. hogy a ponyvák és a többi szemét he­lyett igazi, művészi értékkel megírt könyvek kerültek a fel­nőttek, a fiatalok kezébe, megnőtt az olvasók igénye, s nem éppen mindegy, hogy mit olvasnak, s azt a mit hogyan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom