Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-22 / 123. szám
4 '"kJCirlap 1957. SZEPTEMBER 22. VASÁRNAP A FOSZTOGATÓK, A HERDÁLOK ELLEN! Nem lehet büntetlenül dézsmálni a nép vagyonát A bűnüldözési és az igazságügyi szervek az utóbbi időben azt tapasztalták, hogy a társadalmi tulajdont egyre több támadás éri: a laza ellenőrzés, a nemtörődömség és a rosszul felfogott humanizmus miatt fosztogatják, herdálják, lopják, sikkasztják a közvagyont. Eltűrni a társadalom meglopá- sát és fosztogatását — akár állami vagy szövetkezeti tulajdonról van szó —, felháborító jelenség és egyet, jelent a népi demokratikus rendszer alá- ásásával, amely mint alapra, a szocialista tulajdonra támaszkodik« Néhány elrettentő példa Ezek a jelenségek Pest megye egész területén igen nagy számban jelentkeznek; Berta Miklós, a Tápiósáig és Vidéke Földművesszövetkezet vegyesboltjának vezetője 20 000 forint hiányról nem tudott számot adni. Hanyagul vezette az üzletet, a kiszolgálásban több illetéktelen is segédkezett. Többször találták ittasan az üzletben. A kerékpáralkatrészeket jóval drágábban adta a megengedett árnál. Megindult ellene az eljárás társadalmi tulajdon hűtlen kezelése és árdrágítás miatt. Augusztus 12-én betörtek a nagykátai Terményforgalmi Vállalat irodahelyiségébe. A betörő nem volt más. mint Csatlós Ferenc, a földművesszövetkezet szénafelvásárlója. Csatlóst a Nagykátai Földmű - vesszövetikezet úgy alkalmazta, hogy nem nézte meg, büntetett előéletű-e. Pedig ha megnézik, rájöttek volna, hogy aranyóra és bőrkapát lopásért — amit a Tiszalöki Erőműnél követett el >— már két év és nyolc hónapot ült. A Nagykátai Földművesszövetkezet 'két alkalommal kétezer forintot adott neki, hogy ebből vásároljon« Csatlós 375 forint áru szénát vett, a megmaradt pénzzel felutazott Budapestre és elmulatta. Utána visszament Nagykátára és mivel tudta, hogy a Terményforgal- minál nagyösszegű pénz van az irodában, betört, elvitte a kézikasszát a bennlevő 17 000 forinttal együtt és ezt az összeget is elmulatta Budapesten. Csatlóst elfogták, a lopott és sikkasztott pénzből azonban egyetlen fillér nem térült meg. A vecsiési 56. számú cukrászdában Vályi Antalné volt a vezető, helyettese pedig Jano- vicz Károlyné. aki a bevételeket összegyűjtötte és egyrészt saját céljára használta fel; Azt híresztelte, hogy ismeretlenek feltörték a rolót, 271 liter likőrt hat doboz konyakos csokoládét és 7500 forint készpénzt vittek el, a kár 10 000 forint. Vályiné, a „főnök” átvette Janovicznétól a 7500 forintot. Ebből 5000 forintot megtartott, a többit visszaadta „derék helyettesének”, aiki a 2500 forintból is megtartott saját részére 700 forintot. A monori járási ügyészség mindkettőjük ellen társadalmi tulajdon elsikkasztása miatt emelt vádat. Kókán feltűnt, hogy az ottani terményátvevő, Hercegh Károly nagyon költekezik. A kókaiak közül többen bejelentést tettek, mire megindult a nyomozás. Kiderítették, hogy Hercegh a beszolgáltatott kenyérgabonát és szemestakarmányt a megengedettnél 3—4 százalékkal magasabb súlycsökkenéssel vette át mázsánként, Hercegh 38—40 vagon terményt vett át ily módon, elképzelhető, mennyi súlytöbblete volt. Nem jött azonban zavarba, a többletet folyamatosan kilopta a raktárból. A vizsgálat megállapítottéi, hogy i4 mázsa búzát, két mázsa árpát lopott el, amit kocsival fuvarozott haza. Az ellopott gabonából öt disznót hizlalt meg, ezeket eladta ég a pénzből Pannóniát vásárolt. Herceghet a nagykátai járási kapitányság letartóztatta. Hiányzik az éberség, laza az ellenőrzés Súlyos hiányosságok vannak az éberség és az ellenőrzés területén. A földművesszövetkezetek legtöbb üzletében a pénztárgépeken nincs ellenőrző szalag, így nem lehet megállapítani, mennyi a napi bevétel. Korlátlan lehetőség nyílik tehát a sikkasztásokra. Nemegyszer fordult elő a földművesszövetkezeti boltokban, hogy a földművesszövetkezeti járási központ, vagy a MÉSZÖV kiküldött revizorai egyes áruházakban „bonra“ nagyobb összegű pénzt vettek fel, amit elfelejtettek visz- szafizetni. Az egyik ellenőr, Kovács Aladár, 600 forintot vett fel, erről bont is adott, az összeget azonbéin mindmáig „elfelejtette” visszafizetni. A Nagykátai Állami Gazdaság egyik raktárát feltörték. A vezetőség nem tudta kimutatni, hogy a raktárból mi veszett el, csak úgy találomra mondogatták: ez is hiányzik, az is hiányzik. A raktár tartalmáról ugyanis nem vezettek kimutatást, az ablakok nem voltak berá- csozva, így bárki bejuthatott oda az üveg betörése útján. A Tápiószelei Kísérleti Gazdaság egyik üzemegységénél a raktáros éjjelente más személynek adta át a raktár kulcsát. Sztelik István és több társa — a gazdaság dolgozói — permetezőoldatot, cséplőgép-meghajtószíjat és egyéb dolgokat lophattak el. A gépállomásoknál is igen laza az ellenőrzés. A Szent- mártonkátai és a Tápiószelei Gépállomáson a munkaidő befejeztével nyitva hagyják az irodahelyiséget. Előfordult a Szentmártonká- tai Gépállomáson, hogy az egyik munkagépet a tsz-bsn történt szántási munkák elvégzése után kinthagyták a földön, az erőgéppel pedig a traktoros hazament. A kintha- ] gyott munkagépet — egy ekét [ — éjszaka ismeretlen tettes | ellopta. Egy íziben, amikor a ) tóalmási Vörös Csillag Tsz j területén szántottak, az üzem- j anyaggal telt hordót a szántó- ! föld végében levő dűlőúton í hagyták és azt ellopták. A Ceglédi Gépállomáson az ! ellenforradalom alatt válasz-1 tott munkástanács „szorgalma- | san“ elhordta az üzemanya- [ got, a cséplőgépszíjakat, a kü- \ lönböző gépalkatrészeket, sőt [ a kombájnokból kiszerelték a \ gumikerekeket is, amelyeket j egyéni gazdálkodóknak adtak I el. Tizenhat kombájnkereket \ adtak el a munkástanács tag- i jai és ezek közül csak négyet ! tudott a Ceglédi Járási Kapi- I tányság visszaszerezni. Mit mond az ügyész és a bíró ? A társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények okairól és megszüntetésük módjáról nyilatkozott lapunknak Bozóki István megyei ügyész. — Nagyon elszaporodtak a lopások. Ennek oka az, hogy sok ipari üzemben az ellen- forradalom alatt szétbomlasztották a gyárőrséget, megszüntették a motozást, azzal a hamis indokkal, hogy „sérti a dolgozók önérzetét“. Az év első felében a vezetők nem léptek fel kellő eréllyel és határozottsággal a közvagyon megvédése érdekében, sőt az ügyészség sem végzett megfelelő munkát. — Az utóbbi időben egyes vállalatoknál felállították a gyárőrséget és a vezetők is határozottabban lépnek fel. Enyhébb esetben fegyelmi eljárást indítanak, súlyosabb esetekben feljelentést tesznek. — Az ügyészek a szakszervezettel karöltve egyes üzemekben előadást tartanak a társadalmi tulajdon védelméről és a munkafegyelemről. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke ezeket mondotta: — Nem kétséges, hogy az ellenforradalom meglazította az erkölcsöket és egyes vállalatoknál még mindig nem végezték el a belső tisztogatást. Egyes vezetők nem jelentik fel a kárt tevő dolgozókat. Az egyik üzem vezetője például a következő kijelentést tette: „8000 forint lopásáig senkit sem jelentek fel.” — Súlyos károkat okoz a kereskedelemben és üzemekben a hozzá nem értés is. — A lopások és a szabálytalanságok megelőzésének módját abban látom, hogy politikai és gazdasági nevelőmunkát kell végeznünk és az ellenőrzést meg kell szigorítanunk. A rendőri és ügyészi szerveknek, valamint a bíróságoknak meg kel! gyor- sítaniok ezekben az ügyekben az eljárást. A szakminisztériumok vegyék végre komolyan ezeket az ügyeket és tegyenek feljelentést az opportunista vezetők ellen, akik nem hajlandók megtorolni az üzemekben történt bűncselekményeket. A bíróságon gyorsan fogunk ítélkezni, hogy példát statuálhassunk a társadalmi vagyon vámszedőivel szemben. Szigorú felelősségrevonást! A kereskedelmi hálózatban elburjánzott lopások és sikkasztások okairól Komor Béla, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője így vélekedik: — Nagy hiba az, hogy a fe- lelősségrevonásnál a kártevőkkel szemben liberalizmus uralkodik. Hiba volt szerintem a személyzeti munka megszüntetése. így ugyanis megfelelő nyilvántartás hiányában ellenőrzés nélkül kerülhettek a kereskedelmi szervekhez különböző elemek. — Az átszervezések alkalmával az ellenőrző apparátus létszámát csökkentették, ugyanakkor azonban nem erősítették meg a társadalmi ellenőrzést. A hiányok oka a megfelelő raktározási lehetőség elégtelensége is. — Nagyon fontos az is, hogy a kereskedelmi dolgozók vessék ki maguk közül a becste: . 5 Ősz a Felsőbabádi Állami Gazdaságban Bocsódi Ferenc, Gárdos Mihály szudáni füvet hordanak a takarmányozóba-íVt- .«**,*** Szinzek György traktoros gépe vigan pöfög. Mélyszántást végez az őszi vetés alá Capt. BUNTE nyugatnémet MARTINI GARBUN nyugatnémet GABRIELLÓ A BUDAPEST NAGYCIRKUSZ ATTRAKCIÓI CEGLÉDEN, SZEPTEMBER 27-30.IG leneket. A fegyelmi határozatokat közöljék a vállalati értesítőkben, az ítéletet pedig hozza nyilvánosságra a sajtó. Sokat tehetnek a vállalati ellenőrök is. A legkisebb szabálytalanságot is jelentsék, súlyosabb esetekben pedig éljenek a feljelentés jogával! — Egészséges mozgalmat kezdeményezett a Nyugat- Pest megyei Népbolt, ahol „a hiánytalan leltárért” akciót indítottak. Ezt a többi Pest megyei vállalat is átveszi. — Az állami kereskedelmi felügyelőségnek is több cél- vizsgálatot kell tartania. A leltárokat gyorsabban és pontosabban kell felvenni, hogy ne hagyjanak időt a hiányok feltöltésére. Ha ezeket — a szerintem igen hasznos és feltétlenül szükséges intézkedéseket — megvalósítják, úgy hathatós intézkedéseket tettünk a társadalmi tulajdon szarkái ellen. Rajtaütésszerű leltározás, foltozott ellenőrzés És most lássuk, mit mond Dinnyés József, a Pest megyei MÉSZÖV elnökhelyettese: — Pest megyében a földművesszövetkezeteknek HOO kiskereskedelmi és 260 vendéglátóipari egységük van, csaknem 5000 dolgozóval, örvendetes jelenségnek kell elkönyvelnem, hogy a hiányok számszerűleg és összegszerűleg is csökkennek. Szeretném kihangsúlyozni, hogy dolgozóink nagy része becsületesen dolgozik és nem szabad őket egykalap alá vonni azokkal, akik tudatosan károsítják meg a közvagyont. — Az esetenként előforduló leltárhiánynál, ha a visszaélés bizonyítható, feljelentést teszünk, ha nem, a hiányt a dolgozó fizetéséből vonjuk le. Ha egy dolgozónknak már másodszor van nagyobb leltárhiánya, nem alkalmazzuk tovább. Mi már kértük a leltárhiánnyal kapcsolatos rendelet módosítását olyan formában, hogy a hiányt okozókkal szemben erélyesebben léphessünk fel, s e módosításra már határozott Ígéretet kaptunk az illetékesektől. — A hiányok és a bűnözés megelőzésére rajtaütésszerűen tartunk leltározást, fokozzuk az ellenőrzési munkát és kiterjesztjük a társadalmi ellenőrzést, Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a szövetkezeti felügyelő bizottságok, karöltve a fokozott ellenőrzéssel, leltározással megelőzzék a hiányok keletkezését. Neveljük az embereket a társadalmi tulajdon megbecsülésére | A Hazafias Népfront Pest | megyei bizottságának titkára, I Nagy Elemér, így látja a proto- ! lélilát: ! — Az ellenforradalom hatájjH | rozottan elősegítette az erköl- ! esi normák lazulását. A meg- ! oldást nem egy-két év távla- I tában látom. A kérdés vágle- I ges rendezése több évi lelki- ! ismeretes munkát kíván. A | társadalmi tulajdon fontossá- ! gát már a serdülő gyermekek- |nél, az iskola padjaiban és a | családon belül tanítani kell. IA népfrontnak ebben a kér- 1 désben az a feladata, hogy minden lehető módon: filmekkel, rádión keresztült könyvekben terjessze és érzékeltesse a szocialista erkölcs fontosságát és így csökkentse a bűnözést. Munkatársait is meglopja A Csepel Autógyár Pest me. gye legnagyobb üzeme. Felkerestük Makádi Andrást, a műszaki osztály vezetőjét, nyilatkozzék a társadalmi tulajdon fokozottabb védelméről. — A társadalmi tulajdon elleni károkozásoknak különböző formái vannak: Elkövetik tolvajok, akik lopnak, elköve. tik azok a dolgozók, akik munkaidő alatt „privát” munkát végeznek és vannak olyanok, akik a gépek túlzott igénybevételével géprongálást követnek el; — A tolvajokat szigorúan meg kell büntetni, a „fusizást” a leigerélyesebb eszközökkel meg kell akadályozni, a gépek túlzott kihasználásával kapcsolatban pedig tudatosítani kell, hogy ezzel milyen nagy károkat szenved a népgazdaság. A Csepel Autógyárban a TMK-munka fokozásával az előzetes karbantartást úgy megszerveztük, hogy ezzel a gépparkban a károkat a legcsekélyebbre szorítottuk vissza — E problémával szorosan összefügg a bérezési rendszer, olyfermában, hogy a darabbérezésnél a dolgozó is megtalálja számítását és a gépeket is megkímélhesse. A mi gyárunkban azt tapasztaltam, hogy a társadalmi tulajdon fontosságát a dolgozók nagy része szem előtt tartja, mert tudja, hogy minél kevesebb gép romlik, annál jobban csökken az önköltség is. ezzel pedig növekszik a nyereségrészesedés, — A gyári rendészetre is nagy feladat hárul a társadalmi tulajdon megóvásában« Solti János, a Csepel Autógyár kísérleti üzeme protití- pus-műhelyének csoportvezetője ezeket mondotta: — A lopások és rongálások ellen az üzemvezetésnek szigorúan kell eljárnia. Ellenőrizni •kell, hogy ki „fusizik“, mert a fusizott darabot ki is akarják vinni a gyárból. Nálunk naponta százával jönnek és mennek a tehergépkocsik és ezeket nem ellenőrzik kellőképpen. Éppen ezért, egy-egy gépkocsin akár 10—15 kilós gépdarabot is ki tudnak vinni, akár az autó gépháztetője alatt is. Azt ajánlanám, hogy kapuőröknek kiöregedett szakembereket alkalmazzanak, akik azonnal észreveszik, hogy idegen anyagot visznek ki. — Azt, hogy az üzemben több a lopás és szabálytalanság, a gazdasági vezetők számlájára kell írni. Sok mindent elnéznek. Megoldást kell arra találni, hogy az órabérben dolgozók teljes mértékben használják ki a munkaidőt, mert — szerintem — aki a napot lopja, az ezzel saját munkatársait is meglopja. Kőrútunk véget ért. A körkép nem rózsás: szép számmal akadnak még mindig gazdasági és közönséges bűnözők is, de a nyilatkozatokból kicsendül, hogy a társadalom összefog e kártevők ellen és keresi a gyors segítés módját. Remél jük, mihamarabb megtaláljuk! Kalmár Pál ;';7 -7 Sfr ^'A&asl ;■? > »x w * ^ **?**<* Az állami gazdaság sári üzemegységében Barát László országszerte ismert kombájnos lucernát csépel (Vona Béla felv.) Jön! Jön! Budapest Nagycirkusz VILÁGVÁROSI MŰSOR Csak 4 napig! CEGLÉDEN, SZEFT. 27-30-ig
