Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-22 / 123. szám

1957. SZEPTEMBER 22. VASÁRNAP Mi&Y MEGYEt &CMap Széljegyzetek ONLELEPLEZÉS Az ENSZ ügyrendi bizott­sága ismételt tiltakozásunk ellenére úgy döntött, hogy továbbra is a közgyűlés na­pirendjén tartja az úgyneve­zett „magyar kérdést1’. Az indokolás persze az, hogy szerető szívükön viselik a magyar nép sorsát. Már sok­szor megmondottuk, hogy mi rejlik a kenetteljes szó­lamok mögött. Egyes nyu­gati lapok világosabb per­ceikben, esetleg egy-egy hirtelen támadt őszinteségi rohamban maguk is elmond­ják. Legutóbb a magyar ba­rátsággal igazán nem vádol­ható Basil Davidson a Tri­bune című lapban így ír: „Az angol ENSZ-delegátu- sok gerinctelen tehetetlenség és a megcsontosodatt gon­dolatszegénység újabb tel­jesítményével remekelték. MacMillan kormánya is­mét megmutatta, hogy Ma­gyarországért hullatott könnyei csak krokodil­könnyek". Arra nézve, hogy kiknek használ a beheggedő sebek ismételt erőszakos jelszagga­tása, így nyilatkozik az is­mert újságíró: „Bolonddá tennénk magunkat, ha azt képzelnénk, hogy akár Ma­gyarországon, akár másutt bárkin is segítene a Szovjet­uniónak a Nyugat részéről történő puszta elítélése, vagy az a megújított, bár csak közvetett buzdítás, hogy ,keljelek jel és dobjátok iki őket“. Jobban mondva csak a terroristák, az ósdi milita­risták és a hidegháborús ön- gyilkosság ügynökei egész őrült bandájának használ.“ Ehhez úgy hisszük, jeles­leges minden kommentár. NEKI SEM HISZNEK Nemrég Budapesten járt Harold Walton angol ripor­ter, aki az Evening News hasábjain, minden rosszin­dulata mellett is figyelemre méltó módon számol be az angol olvasóknak a magyar helyzetről. (A „rosszindulatú módon’1 nem túlzás, vagy túlérzékenység részünkről. Ezt igazolhatja a riport egyetlen kitétele is. „Amióta hazatértem, gyakran kiér- dezték tőlem: vajon ismét jeüázadnak-e a magyarok? A válasz: sajnos, nem1’.) Arra a kérdésre, azonban, hogyan segíthetne a Nyugat leginkább a magyar népnek — persze más meggondolás­ból, más hangszerelésben — hasonlóképpen válaszol, mint ahogy mi kértük, követeltük: hagyjanak minket békén. Szó szerint ezt írja: „A Nyugat ebben a telkín- tetben úgy segíthet a legjob­ban, hogy olyan keveset avatkozik ügyeikbe, amilyen keveset csak lehetséges. For­radalom szítását célzó bár­minő új kísérlet (olyan ügy­nökségek kirohanásaira gon­dolok, mint a Szabad Európa Rádió) csak százszor rosszab­bá tenné a helyzetet.” Ebben az akaratlan vallo­másban több figyelemre mél­tó momentum van. Az erővi­szonyokat felmérve, nem szí­vesen áldozná fel az ellen- forradalom rejtőző kádereit. Benne van a beismerése an­nak, hogy a helyzet Magyar- országon ma számukra re­ménytelenül szilárd és ben­ne van a beismerése a Sza­bad Európa Rádió valódi szerepének, amelyet oly buz­gón tagadtak Andersen úr és társai. Ha nem tudnánk az ame­rikai szavazótömb kormá­nyozható süketségéről, szíves figyelmükbe ajánlanánk ezt az elkésett vallomást. Sajnos ez a süketség ez idő szerint gyógyíthatatlan. Szántó Miklós Duzzadó zsákok GAZDA SZEME Mikor érett már a kukorica ? Hivatalosan is átléptük már az ősz küszöbét. A jelenlegi időjárás igen kedvez a kapás­növények beérésénél. Megyénk területén már nagy ütemben haladnak a burgonyaásási munkálatok, itt-ott hozzáfog­tak a rövidtenyészidejű kuko­ricák töréséhez is. Jelen ta­nácsadónkban néhány javasla­tot adunk arra, hogy mikor a legideálisabb a kukoricatörés ideje. Sok fajtánál, a legtöbb ló­fogúnál teljes érés bekövet­keztét az mutatja, hogy a csö­vek a föld felé hajlanak. Kü­lönösen a kései fajtánál a szár és a levélzet egy része még zöldes, még a szemek teljes beérése idején is. Ezért meg­bízható módon a csövek ki­bontásával és a szemek meg­vizsgálása alapján állapíthat­juk meg a törés idejét. Az aprószemű kukoricafaj« ták akkor érettek és törhetők, ha a szemek fényesek és kö­römmel már nem karcolhatok* A nagyszemű, puha kukoricák érési, illetve törési ideje ak­kor van, amikor a szemek —* az érett szín mellett — köröm­mel csak nehezen karcolha­tok. Mindenképpen be kell vár­nunk a kukorica teljes érését, azért, hogy a szemek tökéle­tes kiszáradásán kívül a csutka is minél kevesebb vizet tartal­mazzon: pihennek a kocsiikon. De nem sokáig. Rövidesen vagonba kerülnek, s a farmosiak szabad gabonájából puha kenyér lesz a városok dolgozóinak asztalán immiiiiHHiiimimiimHiiiiiiiiimiiiuiHmiiiimiHiniiiiiimiiiiiiiiMiiiiitiniiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiimiimiiiiiiiiimn „Mintavagonban“ utazik a görögdinnye Nagykőrösről Svédországba Ezer vagonnyi áru dicséri külföldön a nagykőrösi kertészek munkáját A híres nagykőrösi konyha­kertészetek és gyümölcsösök termésének kivitele az elmúlt években alaposan megcsap­pant. Tavaly óta azonban is­mét fellendülőben van az export, s az idén már több mint hétszer annyi főzelékfé­lét és gyümölcsöt szállítanak külföldre, mint öt évvel ez­előtt, Országos és helyi intézkedé­sek egész sora segítette, hogy a szorgalmas nagykőrösi ker­tészek kiváló minőségű árut termelhessenek. A konyha­Az ifjúság nevelésének néhány módjáról HOZZÁSZÓLÁS A „MIT ÉS HOGYAN” CÍMŰ CIKKHEZ Az ifjúság nevelése az egész társadalom égető kérdése. Az ifjúság nevelését nem sajátít­hatja ki sem a párt, sem a szakszervezet, sem a KISZ. Minden szocialista szervnek egyetemes kötelessége, hogy a jiatalság nevelését az adott he­lyen, a legjobban biztosítsa. Éppen ezért helyes volna, hogy a szakszervezeti bizottságok, a helyi párt- és KlSZ-szervezet- tel, a falukon a tanács bevo­násává] beszélnék meg: mi­lyen módot tudnának találni arra, hogy a helybeli üzemi, vagy falusi fiatalságot megfe­lelő légkörben foglalkoztatni, nevelni tudják. A munkaver­senyek nagyszerűen mentek, de a fiatalok erkölcsi nevelé­sét, szocialista emberré való formálását senki, semmiféle szervezet nem biztosította. Fiataljaink egy része jelügye­let nélkül van nemcsak az üzemben, hanem másutt is. Sem a KISZ-nek, sem a párt­nak, sem a szakszervezetnek a felügyelete nem elég mélyre­ható még ma sem. Az a he­lyes módszer, ha egy felnőttet delegálnak a jiatalok közé, mert erre hallgatnak és ennek világnézetét, gondolkozáis- módját elsajátítják, átveszik. Helyes volna ezt a módszert bevezetni üzemekben és a fa­lukon. Marosi Szabolcs igaz­gató Érden, a körzetében levő fiatalságot kultúr- és sportvo- natkozásban te’jes mértékben összehangolja és a fiatalok kö vetik őt. Az ismeretterjesztő előadá­sok tartása nagvon fontos. A téma igen lényeges. Helyes volna például felvenni az elő­adások körébe a köztulajdon fogalmát. Beszélni kell a sze­relem és az erkölcsi veszede­lem kérdéseiről, a szemérem elleni bűncselekményekről. Tartottunk ilyen előadást és a fiatalok két órán keresztül fi­gyelemmel hallgatták. Beszélgettem egy gyermek­kel, aki a nevelés elhanyago­lása miatt a szülőktől teljesen elszakadva, októberben az el­lenforradalmárok hatása alá került, mert előtte is a huli­gánokkal tartott fenn kapcso latot. Részt vett az ellenforra­dalomban. Segítségemet kérte, hogy elhelyezkedjék. Kérdez­tem, miért tartja forradalom­nak, ami októberben volt. Azt felelte, vannak barátai, isme­rősei, akik nem kommunisták, sók szép és érdekes dolgot mondanak neki, ami leköti és megmondja őszintén, szíveseb­ben hallgatja azt az embert, aki az ő élete minden problé­májáról beszélget vele, mint aki szemináriumszerűen adja elő a dolgot. A fiatalság természeténél fogva nem bírja a beskatulyá- zottságot. Szereti kiélni magát és magáénak érzi az egész vi­lágot, szeretne nagy dolgot cselekedni. Ha ezt a lendületet nem fogjuk meg megfelelő irányban, akkor megfogja őt a strici, a iampec, vagy a pap. Fel lehet vetni a test helyes fejlesztését, a sportot, az ital romboló hatását, az alkohol miatt szétzilált családi életet. A fegyelmi nevelés kérdése az üzemekben gyengén néz ki. A fegyelmi büntetések kérdését nem mindig az igazság alap­ján döntik el. A Váci Posztó gyárban egy tárgy eltűnt. A puszta gyanú alapján fegyel- mileg elbocsátottak egy fia­talt. Milyen hatással lesz ez az ítélet erre a leányra? Van­nak jamoeces. huligánkodó és virtus?? odó gyerekek az üze­meinkben. Ezekhez a fiatalok­hoz sokkal mélvebbre kell le­nyúlni. A fiatalsággal való foglalkozás, egy rossz maga- tartású fiatallal való foglalko­zás nem köt le olyan sok időt. A Csepel Autógyárban egy egy jó brigádba beosztanak egy egy rossz magatartású fiút. Igen jó hatással dolgoznak a brigád tagjai. Kóka községben nagyon szé­pen működnek az ifjúsági szervek. Szórakozási lehetősé­geket biztosítanak a fiatalok­nak falun és üzemben egy­aránt. Egy-két komoly ember kell, aki összegyűjti a külön­böző helyről összesere glő fia­talokat és ezekkel lehet úgy foglalkozni, hogy nevelési esz­közeink hassanak rájuk. Le­het, hogy egy fiatal az üzem­ben a legrendesebben él, de a faluban a legnagyobb duhaj. Nincs érintkezési felület az üzem és a falusi nevelés kö­zött. A munkásszállásokon néhol van rádió, de kevesen hall­gatják. Könyvet a munkás­szállásokon nemigen lehet ta Iáim. Három év óta nem lát­tam a munkásszállásokon jia- talt olvasni a megyében, pe­dig az esti órákban is meglá­togattam őket. 1955-ben sok fiatallal volt dolgom, mint a fiatalkorúak Pest megyei ügyészének, ef­fektiv bűncselekményeket kö­vettek el. Vigyázni kell, mert ha a gennyes góc elkapja az embert, vérmérgezéssé fajul­hat. Ez rothaszt! Ha ezt a vé­kony réteget elmellőzzük, nagy bajok származnak belő­le, mert ez a vékony réteg a hangadó a községben. Nem a KISZ-re hallgatnak a fiatalok, hanem a vagányködókra. Döntő kérdés ennek a kisko­rú rétegnek megmentése és ez csak az irányított szórako­zás, a kultúra és a szabadidő megfelelő lekötésével lehetsé­ges. Kötelezővé kell tenni, hogy a szakszervezeti bizott­ságok ezzel a kérdéssel foglal­kozzanak, mégpedig a kérdést megillető súllyal. Pál Zoltán, a fiatalkorúak Pest me gyei ügyésze. ★ Nem mindenben értünk egyet Pál Zoltán fejtegetésével. Kérjük a megye dolgozóit: felnőtteket, fiatalokat, szóljanak hozzá az if­júság nevelésének a Mit és ho­gyanjához. A vitát később szer­kesztőségi cikkben foglaljuk ösz- sze» kertészetekben a tavalyinál háromszor több istállótrágya került egy-egy holdra, az ön­tözésihez pedig ötvennél több motort kölcsönzött a gép­állomás. A gyümölcstermés minőségének javulását az el­múlt évinél csaknem kétszer több permetezőszer is segítet­te. Tavaly előtt a hatszáz va- gonos szilvatermésből mind­össze nyolc vagonnal küldtek exportra, s minőségi kifogá­sok miatt öt vagonnyi ebből is visszajött* Az idén — ugyanannyi termésből — már 350 vagon jutott külföldre. Az idei ezer vagonoe nagy­kőrösi exportban a szilván kí­vül a paradicsom szerepel a legnagyobb tétellel: A fő vá­sárlók: Csehszlovákia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Nyugat-Németország, Svájc. Nemrég indult el egy vagon a nagykőrösi állomásról Svédországba. Ide görögdiny- nyét küldtek, egyelőre csak kísérletképpen. Ha beválik a zsákolt, szalmaágyas csomago­lási mód, jövőre már a távoli északi országban js fogyaszt­ják az édes, vörösbélű nagy­kőrösi görögdinnyét. Mikor szedjük a napraforgót? Régen elhullatták már sárga szirmaikat a napraforgó tá­nyérjai is. Egyre keményebbekké válnak a kör-körösen elhe­lyezett magvak is. Kérdés, mikor szedjük, arassuk a napra­forgó tányérját. Melyek a napraforgó érésének jelei? 1. A növény szárának sötétbarna színeződése. 2. A tányér aljának és nyakának elsárgulása. 3. A virágcsonkok könnyű érintésre leperegnek* 4. A magvak a tányérbői könnyen kidörzsölhetők, héjuk kemény, a bél már nem tejes. Egy-egy tábla aratását mindig a növényeik zömének teljes érését mutató szakaszában kezdjük meg. Az elmaradt fejlődésű tányérok beérését ne várjuk meg, inkább szedjük azokat ké­sőbbi időben külön, nehogy az aratással emiatt elkéssünk. Az érett tányérokat minél kisebb szár csonkokkal vágjuk le és azokat, ha lehetőségünk van, azonnal hordjuk a cséplőgéphez. Ha kisebb mennyiségű napraforgónk van, úgy azokat kézi erőmű behatással pergessük ki. A ki-, vagy lecsépelt napraforgót azonnal rostáljuk meg, hogy a tányértörmelékeik ne indulhassanak erjedésnek. A ki­rostált napraforgómagot, melynek víztartalma még magas, vékony, 10—20 cm rétegben tároljuk és az első napokban több­ször forgassuk meg. Kiszikkadása után 30—Í0 cm vastagon is tárolhatjuk, de bemelegedés ellen is gyakran forgassuk, mert a magvak olajtartalmuknál fogva könnyen megdohosodnaki A szakszerű kacsahrzlafásról Tjei 43 százalékos zsírtartalommal Megfigyelések és mérések bizonyítják, hogy amíg a te­héntej zsírtartalma 3—5 szá­zalék között váltakozik, addig a tengerikutya tejének zsír- tartalma 43 százalékos. A szeptemberi hónap az az időszak, amikor a hűvösebb idő beköszöntésével megkez­dődik a víziszámyasok hiz­lalása. Jelen szaktanácsunkkal néhány javaslattal szolgálunk a korszerű kacsahizlalásra: Az első lépés, hogy megnéz­zük, milyen idős kacsákat kí­vánunk hízóba állítani. A ka­csahizlalásnál tekintetbe jö­het a 3—4 hónapos növendék- kacsa hizlalása, vagy a 6—8 hónapos kifejlett kacsák hiz­lalása. Hogyan hizlaljuk növendék kacsákat? Erre a célra igen jók a ké­sői keltetésű kacsák is. A hiz­lalás ezeknél két-három hétig tart, melynek első felében cn- hizlalást folytatunk. Ezt úgy csináljuk, hogy az állatokat szőkébb helyekre zárjuk, s bő­van etetjük keveréktakarmány- nyal, amely korpa és kuko­rica, árpadara keverékből áll. A keverékbe főtt burgonyát és zöldséget is tegyünk. Az ele- ség mellett mindig legyen tiszta ivóvíz az etetővályú 1 mellett, mert a kacsa jófor­Bányászlakások építéséhez azonnali belépésre FELVESZÜNK kőműveseket, kubikosokat, segédmunkásokat, valamint festő-mázoló, asztalos és szegező lakatos szakipari dolgozókat. Jelentkezés kőműves és segédmunkások részére: BÁNYÁSZÁT! ÉPPTO VÁLLALAT, Budapest, I., Iskola utca 13. szám, szakipari dolgozók részére: Budapes, V., Nádor u. 26. sz. V. em. Vertikális osztály, kubikosok részére: Sajőszentpéter és Herend <B. E. V. építésvezetőség], kőművesek jelentkezhetnek közvetlenül is TATABANYÁN és SAJOSZENTPÉTEREN a helyi B. E. V. építésvezetőségeken. Az előirt szociális juttatásokat, valamint a napi háromszori kedvezményes étkezést biztosítjuk. mán minden falat után egy korty vizet iszik. Ezenfelül szükséges, hogy az emésztés elősegítésére legyen az etető« vályú környékén durvaszem­cséjű homok is. A hizlalás második felében a keverék etetését elhagyjuk és megkezd­jük az állatok szemes kukori­cával való tömését: A kifejlett kacsák hizlalása! A kacsahizlalás második csoportjába a 6—8 hónapos kifejlett kacsák tartoznak. A hizlalás időszakának első része itt is az önhizlalás, amikor a keveréktakarmányból napi 30 —40 dekát fogyasztanak eL A hizlalás második részében átlagosan naponta 60—80 deka kukoricát juttatunk az állatok­nak, melytől naponta 8—10 deka súlygyarapodást érnek el. A tömést két-három hét­nél tovább ne folytassuk, ne erőltessük, mert ez idő alatt az állat kihízik és több takar­mányt már nem képes meg­emészteni. A hizlalásnál fontos még, hogy mindig ugyanazon sze­mély tömje az állatokat. Gon­doskodni kell még arról is, hogy a hízó állatok alatt ál­landóan száraz alom legyen, mert ez is nagymértékben hozzájárul a hizlalás sikeré­hez azzal, hogy a száraz almon az állatok nyugodtan ülnek és így jobb lesz a takarmány- értékesítésük: Szórakozzunk a Buda környéki Vendéglátó­ipari Vállalat üzemegységeiben A Dunakanyarban Szentendrén; Leányfalun, VI* segrádon, ahol kitűnő ételek­kel és Italokkal várjuk kedves vendégeinket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom