Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-20 / 121. szám

1957. SZEPTEMBER 20. PfiNTEK »MT iiei.rr. l'/Círlap 3 108 forint a 23 forintos gally Tavaly márciusban a Hévizgyör- ki F ö! dm ü vessz öv c t.k e 7 e t bizonyos mennyiségű gallyfát kapott az er- dötiivataltól. A Dózsa Termelő­szövetkezet tagjai is kaptak, öt ra­kást. A szerencsés öt tag örült, hogy lesz egy kis nyári tüzelője. Az örömet bosszankodás váltotta fel, mert az erdőbe kiérve látták, hogy a gally olyan „nagy” rakás volt, hogy egy jő erőben levő asz- szony kötszerre vígan hazahozta volna. Nem is akartuk elhozni, de az erdész megnyugtatott bennün­ket. hogy csak 23 forintba fog ke­rülni. Az volt a szerencsénk, hogy a fuvarért a termelőszövet­kezetnek nem pénzt kellett fizet­ni, hanem csak ledolgoztuk az árát. Szerettük volna a gally érát ki­fizetni, csakhogy a földművesszö­vetkezet irodájában senki sem tudta, több mint egy évig, hogy mennyit is kell fizetnünk. Volt akitől 44, mástól 100 forintot vet­tek el. Azóta eltelt 16 hónap. A Héviz- györki Földművesszövetkezettől most felhívást kaptam, hogy há­rom napon belül ha nem fizetek a gallvért 108 forintot, beperelnek. A felhívásnak nem akartunk ele­get tenni, mert sokkal nagyobb rakás gallynak Is csak 72 forint a hivatalos ára. Vagy ennyit kama­tozott a 23 forint, 15 hónap alatt? Koszta János Hévizgyörk. A földművesszövetkezeti mezőgazdászok feladatköréről Egyik legfontosabb feladata a község adottságának megfelelően, a mezőgazdasági szakpropaganda, a termelési szerződések tudatosí­tása, kötése, a termeléssel kapcso­latos anyagok (műtrágya, vető­mag, növényvédőszerek, művelési előlegek, stb.) beszerzésének és annak elosztásának Irányítása. Szervezi a termeléshez szüksé­ges gépi munkát a gépállomáso­kon keresztül. Segítséget ad a szakcsoportoknak, társulásoknak, a földművesszövetkezeti tagoknak és általában a termelőknek a he­lyes talajklválasztástoan, a talaj helyes előkészítésében, a vetésfor­gók kialakításában, a vetés és egyéb hasonló termeltetési felada­tok szervezésében, termeléssel kapcsolatos Időszerű növényápolá­si, szőlő- gyümölcs, stb. ápolási munkákban, valamint az állatte­nyésztési kérdésekben. Szervezi és irányítja, ellenőrzi a földműves­szövetkezeteknél levő kisgépek és egyéb mezőgazdasági felszerelések kölcsönzését. Állandó kapcsolatot tart a föld- müvesszövetkezet keretén belül működő különböző szakcsoportok­kal, társulásokkal, a földműves­szövetkezeti tagokkal, s általában a termelőkkel, részükre a több termelés növelése érdekében szak- tanfolyamokat, szakelőadásokat, szaktanácsokat tart és szervez. Felméri a község területén lévő azon lehetőségeket, hogy hogyan lehet a termelés növelése, és szer­vezése összehangolásával különbö­ző szakcsoportokat és társuláso­kat létrehozni a helyi adottságok­nak megfelelően. Szervezni kell különböző növényi; például rost­kender, rostlen, olajlen, cukorré­pa, dohány, rizs. stb. szőlő-gyü­mölcs, szarvasmarha, juh, barom­fi, termelő, illetve tenyésztő szak­csoportokat és társulásokat. Részt vesz a földművesszövetke­zetek és szakcsoportok különböző ülésein és rendezvényein, ezeken tanácsokat ad a legfontosabb ter­melési kérdések megoldásához és abban tevékenyen részt vesz. Segíti a földművesszövetkezet felvásár­lási tevékenységét, annak végre­hajtásához javaslatokat, tanácso­kat ad. Segíti a szakcsoportok, il­letve társulások termelvényeinek értékesítését olyan módon, hogy azon keresztül a szakcsoportoknak módja legyen közös alap képzés­re, Illetve növelésére. Szoros kapcsolatot tart a helyi párt, tanács és egyéb társadalmi szerveken helül működő mezőgaz­dasági, termelési bizottságokkal és a községben különböző területe­ken dolgozó szakemberekkel. Irá­nyítja. szervezi a földmíívesszövet- k'ezet kebelén belül létrejött, illet­ve működő termelési tanácsadó bizottság munkáját és az e téren jelentkező, valamint megoldandó feladatok sikere érdekében segít a tanács, illetve más társadalmi szerveknél levő mezőgazdasági termelési bizottságok munkájának összehangolásában. Egy község — ezernyi gondja Taksony három kilométerre van Dunaharasztitól, és mégs oly távol. Dunaharasztíra ugyanis alig fél óra alatt jut ki a pesti vándor, innen vi­szont — ha Taksonyba akar menni —, három kilométert kell gyalogolnia, mert semmi egyéb szállítóeszköz a „lábbu­szon“ kívül nincs. Fáj is ez a taksonyiaknak, Csépke Barna­bás, a VB-elnök is így kese­reg; — írja meg, hogy mi, tak- sonyiak már évek óta kérvé­nyezzük: indítsanak óránként egy autóbuszt Dunaharaszti és Taksony között, mert in nen, a hatezer lélekszámú községből ezer ember jár be dolgozni Budapestre, a másik ezer pedig a Csepel Autógyár­ban dolgozik. Eddig azonban minden kérésünk hiábavaló­nak bizonyult, a taksonyiak csak a legnagyobb keservek árán tudnak bejutni Budapest­re, vagy Szigetszentmiklósra. Igaz, Budapestre van vona­tunk, ennek állomása azonban távol van a községtől, ritkán közlekedik, hosszadalmas és drága. Taksonynak ez a fő problé­mája, de nem kisebb a keser­vük, ha ezt a szót hallják: bögrekocsma A megyében az egyetlen község, ahoi szinte minden háznál „feketén“’ mérik a bort s a legutóbbi pénzügyőri vizs­gálat 22 bögrekocsmát leple­zett le, ahol a tulajdonosok — nyugalmazott vasutas, gyári munkás, volt kocsmáros, köz­vágóhídi munkás, kosárfonó és járadékos — vígan mérték a toroköblítőt. A vizsgálat nyomán, melybe nyomozók is bekapcsolódtak, eljárás indult ellenük, ez azonban nem za­varta őket abban, hogy to­vább is mérjék a bort, sőt odáig merészkedtek: meleg­ételt is árulnak — főleg ha­lászlét és szalontüdőt — és hogy nagyobb legyen a fo­gyasztás, zenét is szolgáltat­nak hozzá. Sok a tanuló kevés az iskolaterem Az idén több mint 100 első­osztályos iratkozott be, a ta­nulók száma pedig eléri a 486- ot A tanteremhiány oly nagy, hogy csak széttagoltan tudják az oktatást lebonyolítani és a pedagóguss zabát is tanterem­nek rendezték be. Az ellen- forradalom előtt szépen meg­erősödött az úttörőmozgalom, mos» azonban újból kell szer­vezni, ezt viszont áz anyagiak és egyéb segítség hiánya gá­tolja. Ezért szeretnék a takso­nyiak, !ha az úttörőmozgalom­nak patronálója lenne. A lakáskérdés a fővárosi és országos viszony­latban megszokott lehangoló képét mutatja. Sok a fiatal pár és sök a gyerek, akik közül nagyon sokan a szülőkkel egy szobában kénytelenek lakni. Igaz, OTP-kölcsönböl már töb­ben építettek házat, ez azon­ban nem elég a nyomasztó lakásgondok enyhítésére. A ta­nácsiházán kérvény kérvény hátán fekszik, melyben a rossz lakásviszonyok között élők emberi hajlékot kémek, a tanács azonban önhibáján kí­vül tehetetlen és tanácstalan. Csodálatos jelenség, hogy Taksony járási viszonylatban évek óta az adófizetés teljesí­tésében az elsők között van. A lakosok azonban nem akarják a községfejlesztési járulékot fizetni. Hogy ez miért van, Újra világhírű less a nagykörösi pálinka! A Cifra-kerti kiállítás egyik legszebb pavilonja a Nagykő­rösi Szeszgyár jó munkáját dicséri. Az ízlésesen palacko­zott pálinkakülönlegességek: meggy, eper, barack, szilva és alma szinte csábítják a vásár látogatóit. S ha már megné­zik, meg is kóstolják, annyi szent. — Aki itt megfordult — meséli Hajdú Lajos elvtárs, a gyár igazgatója — még nem távozott csalódottan. Pedig több tízezren jártak már ná­lunk az elmúlt napokban. Többek között a Bolgár Nép- köztársaság magyarországi nagykövete is, akinek annyira Ízlett a készítményünk, hogy nyomban meghívta gyárunkat az őszi szófiai nemzetközi vá­sárra. A felszabadulás előtt jelen­tős exportja volt az akkori i nagykőrösi szeszfőzdének, s már akkor világhírre tett szert. Negyvenöt óta azonban erősen visszaesett az üzem fejlődése. 1950-ben is még csak évi tíz hektóliter volt a termelés. Ilyen körülmények között ex­portról tehát szó sem lehetett. Az üzem vezetői azonban nem nyugodtak bele ebbe az oldat- j lan helyzetbe, s mindent elkö- j vettek, hogy tovább fokozzák j a termelést. így 1956-ra már j 1400 hektóliterre sikerült nő- | vélni a gyár kapacitását, de 1 elége­még ezzel sem voltak dettek. Ebben az esztendőben aztán teljes erővel hozzákezdtek, hogy újra visszaszerezzék a gyár elveszett hírnevét. Gyártmányaik ma már ismét a régi minőségben, 52 fokos szesztartalommal készülnek. Néhány hét múlva pedig rá­térnek az export palackozás­ra is. Remélik, hogy ez a ki­állítás döntő fordulatot hoz majd a gyárrá terebélyese­dett üzem életében és sikerül újra visszaszerezni a nagykő­rösi pálinkának a világpiacot. Különösen akkor, ha mód nyí­lik majd arra, hogy részt ve­hessenek a szófiai kiállításon. nem lehet kideríteni, pedig a| község vezet® sok minden | szépet és jót szeretnének meg- | valósítani, ami amiatt késik, | mert nincs rá fedezet. Szeret-1 nék a villanyhálózatot fejlesz-1 teni, a hangoshíradót bővíteni, 1 utakat javítani, jobb közvilá-§ gítást teremteni és a kultúr-1 ház berendezését otthonosak)- | bá tenni. Meg is valósíthatnák, | ha a községfejlesztésí hátra- | lék befolyna, ez azonban csak | csu rran -cseppen. S Az ellenforradalom itt sem múlt el nyomtalanul. 1 Fegyveres, vagy tettleges ősz- | szetűzésre ugyan nem került | sor, mégis többen ..hlőzöngitdk“, § a falu túlnyomórészt józan 1 lakossága azonban le tudta | őket jó szóval szerelni. A községnek két harmadik § típusú termelőszövetkezete | van, az Előre és a Lenin. A 1 Lenin Tsz-t tetemes kár érte, I mert az ellenforradalmi na- 1 pókban 61 hold erdőjét vág-1 tök ki, összesen 915 köbméter | akácfát, 6405 mázsa súlyban. | A tsz-nek ebből 320 000 forint I kára származott. A két taksonyi tsz jól működik | különösen az Előre, ahol kü- 1 lönlegesen jó termésátlagokat | értek el. Búzából holdanként 1 18,60 mázsát, őszi árpából 23,30, | rozsból pedig 13,11 mázsát ta-1 karítottak be. örülnek is a f tagok, mert munkaegységen-1 ként körülbelül 50 forintot | fognak kapni. A Lenin Tsz- | nél már nem ennyire rózsás | a helyzet. A terméseredmé- 1 nyék itt gyengébbek voltak, | a munkaegység azonban itt | sem lesz kevesebb 37 forint- 1 nab | Kultúrélet i is folyik a községben, noha a 1 kultúrterem kicsi, az előadáso-1 kon csak 240 ember fér el. 1 Csodálatos módon nincs egyet- = len színjátszó csoportjuk sem, 1 bár ez igen elkelne, mert ha 1 a Faluszínház, vagy a Magyar | Játékszín tart előadást, zsúfo- 1 lásig megtelik közönséggel a § kultúrház. És még valamit, a I könyvtárról. Alig 400 kötetből I áll, kevés a szépirodalom, pe- 1 dig az olvasók ezt keresik. 1 Azt tervezik, hogy feltöltik új I könyvekkel a könyvtárat és 1 ettől várják, hogy az olvasó- | tábor is szaporodik. így él, ilyen problémái | vannak Taksonynak, melynek § — még egyszer meg kell ír- 3 nunk — legfőbb búja-baja: a I közlekedés. Kalmár Pál i Megkezdődött az őszi munka Dömsöd és Kiskunlacháza határában Új módszerek a népművelésben A művelődési otthonokban rövidesen ismét megpezsdül az élet és megkezdődik a népmű velés, az ismeretterjesztés új évadja is. A feladatokról és a tervekről Rácz János, a Szak- szervezetek Országos Szövet­sége kulturális osztályának helyettes vezetője nyilatko­zott. — Az ismeretterjesztő mun­ka számos hibáját szeretnénk kijavítani ebben az évben — mondotta. — Régebben sok volt a panasz, hogy az előadá­sok szürkék, egyhangúak, oly­kor túlságosan magas igé­nyeket támasztottak. A dolgo­zók igényeit a TTIT nem min­denkor és nem mindenben tudta kielégíteni. A szaktanács és már több szakszervezet mel lett ezért társadalmi bizott­ságok alakultak és ilyeneket szervezünk az üzemekben és a művelődési otthonokban. A bizottságok végzik majd a ter­vek kidolgozását, a szerve­zést, a felvilágosító munkát. Ezután a különböző előadá­sok rendjéről, módjáról, a vi­lágnézeti nevelés, a természet­tudományi előadások jelentő­ségéről beszélt, majd befejezé­sül ezeket mondotta: — Ismeretterjesztő munkán­kat úgy kívánjuk hatékonyab bá tenni, hogy a részvevőket jobban foglalkoztatjuk az ösz- szejöveteleken. ezért gondos­kodunk kísérleti eszközökrő!, kiállításokat, filmvetítéseket tartunk. Bővítjük a művészeti együttesek tevékenységét, s biztosítjuk az egész ismeret- terjesztő tevékenység gazda­sági alapját Kisebbfajta gyár­nak is beillik a gyömrői Szabó Ktsz egyre tere­bélyesedő köz­ponti üzeme. Az udvaron építkezé­si anyagok gar- mada áll, s a nemrégiben épült, emeletes főépület mellett félig kész helyiségek várják a végső simításo­kat. — Sokat fejlő­dött mostanában üzemünk —mond­ja Török Károly. — Szűk műhely- lyel, kevesen kezdtük annak idején a közös munkát. A kezdő tsz-tagok nehezen boldogultak, rövi­desen 470 000 fo­rint tartozása lett a szövetkezetnek, Krausz Jenő elnök tűzetésével nem­csak az adósságot sikerült megszün­tetni, hanem je­lentősen megnöve­kedett a szövetke­ze1 vagyona. Ma már nemcsak Pest megyében, de or­szágosan is híres. — Mit gyárt a szövetkezet? — Osztályonfe- lüli télikabátokat, bőr- és műbőrka- bátokat, női huli­gánokat, ballono­kat. Valamennyit legmodernebb, legújabb divatigé­nyeknek megfele­lően. — Ez — mutat kísérőm a szőrme - bélésre — ameri­kai importáru, szövetkezetünk egyik különleges­sége. Az egyik sarok­ban nadrágok, párnák és egyéb holmik fekszenek. Ezek hulladék- anyagokból ké­szültek. — Kiknek dol­goznak? — A budapesti és vidéki nagyke­reskedelemnek. A többi között Deb­recenbe is szállí­tunk. Cegléden Répás József az őgzi szántást végzi Pereg határában Szécsényi István és felesége szorgalmasan dolgozik a krumpliföldön. Képünkön: a krumplit éppen zsákba rakják Marada József hengerez, így lesz jó az őszi árpa vetésére Ahol a műbőrkabátok, ballonok készülnek Látogatás a gyömrői Szabó Ktsz-ben | saját üzletünk | van, A világos, tágas \ szabászati terem- | ben, és feldolgo-1 zói üzemrészben § Varjas Gyula ve-l zet végig. A | nyersanyag, elin-1 dúlva az anyag-1 raktárból szalag-jt rendszerben válik | késztermékké. I Minden elkészült % darabot minőségi- 1 leg ellenőriznek, § így kifogástalan | áru kerül a meg- i rendelőhöz. Meg kell még | jegyeznünk, hogy | a szövetkezet má-l sodik negyedéves 3, tervét 101 száza­lékra teljesítette. Végül még egy érdekes hír. A ktsz helyi szolgál­tatásra is beren­dezkedik. Ezzel a gyömrőiek régi vágya teljesül, ők is vásárolhatnak majd a gyömrői szabó kisipari szövetkezet kitűnő készítményeiből. Súlyán Pál Még nem érett a kukorica — mondja Kozma Irén — még várhat a törés egy-két hétig (Vona Béla felvételei) r.imiHiMiiriniimtumiMMMiiMiHMmMUHmiimimtMiiiiiMmmfmmnnmmHHnniMHHHMmMmmmiiiiMmiiimiiniHiimiiiiimié Kakast fo9oft horgászb°ttal Rajo Surname, szerbiai sporthorgász a napokban bő halászzsákmánnyal hazatérő­ben betért egy pohár sörre a háza közelében levő vendég­lőbe. Horgászbotját az udva•= ron hagyta. A sör elfogyasztó sa után észrevette, hogy hor­gászbotja eltűnt. Keresésére indult és az udvar végén meg is találta egy vergődő kakas mellett. A szemfüles szárnyas ugyanis bekapta a kukaccal ellátott horgot, de nem tudott tőle megszabadulni. A kakast le kellett vágni és Sumarac- nak 250 dinár kártérítést kel­lett fizetnie a horogra akadt „kétlábú halért

Next

/
Oldalképek
Tartalom