Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-20 / 121. szám
4 '"iő/Cirlap 1957. SZEPTEMBER 20. PÉNTEK M uckajáuás kéüáup fteaéiémáfáeáé Közel van már az idő, mikor az első, fedélzetén embert is szállító, hatalmas méretű mesterséges hold: az űrállomás megépül majd. A nagy cél megvalósítására különféle szakemberek légiója áll harcba. A világűr ostrománál ma már sok kérdés megoldást nyert. Ezek nagyrészéről már több-kevesebb népszerű írás is megjelent. Keveset beszélnek azonban azokról a problémákról, amelyekkel magának az embernek kell szembenéznie, amikor önként elhagyja megszokott lakhelyét, a Földet, hogy felkeressen idegen világokat. A rakéta Nem is kell még az űrállomásig menni, hogy az első nehézséggel találkozzunk. A rakéta, amely majd annak alkatrészeit felszállítja, már az indulás pillanatában próbára teszi utasait. Ez bizony nem lesz kéjutazás. Elég arra gondolni, hogy a hirtelen sebességváltozás, amely néhányszor tíz másodperc alatt nyugalmi állapotból több ezer kilométer óránkénti sebességre gyorsítja fel a .rakétát, úgy hat az emberre, aki benne ül, mintha a saját testsúlyának 10—12- szeresével terhelték volna meg! A világűrben Most bizonyára arra gondolnak, hogy eleve reménytelennek látszik minden próbálkozás. amely arra irányul, hogy az ember kijusson a világűrbe. Pedig ez nincs így: Földi körülmények közt is előállítható olyan erő, amelynek hatása a rakéta indulását kísérőével megegyezik. Sőt. ennek az erőnek az emberre gyakorolt hatása is tanulmányozható; Kísérleti személyek gyorsan forgó berendezésekben képesek voltak saját testsúlyuk 20—25-szörösének megfelelő erő károsodás nélküli elviselésére is! Természetesein nem akárhogyan volt ez lehetséges. A kísérletek tanúsága szerint :— amelyeket önként jelentkezőkön hajtottak végre *— az ember akkor tűri legjobban ezeket az igénybevételeket, ha azok a mellétől a háta felé, avagy megfordított irányban hatnak rá. Ez érthető is, hiszen az ember ekkor mutatja a legkisebb testvastagság irányát az erő felé. Egyes személyek több, mint tíz percig is elviseltek ilyen hatalmas erőket, és közben még cselekvőképességüket sem vesztették el teljesen; Az űrhajós tehát, ha az előzetes vizsgáin megfelelt, a rakétában is kibírja majd ezt az erőt néhányszor tíz másodpercig, ha a kísérleti gépben perceken át el tudta viselni károsodás nélkül. A súlytalan ember De egyéb szokatlan körülmények is várják majd a világűr meghódítóit. Amint a rakéta eléri a kívánt sebességet és hajtóműveit kikapcsolják, szabadon esik a térben, akárcsak az elhajított kő. Ettől a pillanattól kezdve az űrhajó utasa, aki az imént még 10— 12-szer nehezebbnek érezte magát, mint a Földön, súlytalanná válik. Szép kis meglepetés! Az imént még elviselhetetlenül nehéznek érezte testét, most pedig teljesen elveszítette súlyát! A súlytalanságnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról ma még keveset tudunk. Egyes szakértők véleménye szerűit, ha ez az állapot tartós lesz, a vérkeringés ösz- szeomlásához és így azonnali halálhoz vezet. Ezt a feltevésüket azzal magyarázzák, hogy a szív munkáját irányító izmoknak a helyes működés biztosítása érdekében szükségük van a gravitációra, azaz súllyal kell. bírjanak. Éppen ezért ezeknek a szakértőknek a véleménye szerint a megszűnt gravitációt valamilyen úton, pl. az űrhajó, vagy az űrállomás forgatásával pótolni kell. Ez akkor is célszerű lesz, ha az ember szervezete el tudja viselni a súlytalanság állapotát: A súlytalanság körülményei közt ugyanis az űrhajós alvás közben megfulladhat saját gőzében. Ugyanis ha nincs gravitáció, a kilélegzett széndioxid sem lesz súlyosabb a környező levegőnél, nem távolodik el az arc közeléből és ezzel megakadályozza, hogy az alvó friss oxigénhez jusson. Vannak a súlytalanságnak mulatságos következményei is. Miatta nem lehet a megszokott módon inni, hanem az űrhajós „cuclizni” lenne kénytelen. Folyadékot kiönteni ugyanis súlytalanság körülményei közt nem lehet. A szájba valamilyen tartályból bepréselt folyadék az emésztőrendszeren már baj nélkül végigjut. hiszen itt a megfelelő izmok továbbítják. Ezek a súlytalanság állapotában képesek működni; Sinka József a TTIT tagja is Terven felül hárommillió méter pamutszövet Pamutszövő és kikészítő gyáraink sokkal jobbam dolgoznak, mint ahogy azt az év elején remélték, így a belföldi kereslet kielégítésén - kívül nagymennyiségű textíliát adnak át exportra is. A termelés í kedvező, gyors növekedése kő- i vetkeztébem a pamutipar év- j közben felajánlotta, hogy terven felül hárommillió négyzetméter pamutszövetet gyárt kivitelre. Nagy részét már el is szállították a HUNGARO- TEX Textilkiviteli Vállalatnak, amelynek nem jelent gondot az áru értékesítése. A magyar textilipar éppen 30 évvel ezelőtt kezdte meg térhódítását a világpiacon. A Goldberger Gyárból, 1927-ben küldték külföldre az első nagyobb tétel benberg selymet, később pedig a közismertté vált goldsolt. 1937-ben ötmillió méter textilt exportált Magyarország, s ez a mennyiség mostanáig megsokszorozódott. Most csak kétharmadát exportáljuk annak, mint amennyi a múlt évre volt tervezve, mert a hazai lakosság körében megnőtt a kereslet, s ezért többet juttatnak üzleteinknek. Izlandiéi Uj-Zélandig a világ legkülönbözőbb táján viselik a magyar textilgyárak készítményeit. A HUNGARO- TEX 60 országgal tart fenn rendszeres üzleti kapcsolatot, Kezdődik a vad-szezon Az idén a vadkedvelők hamarabb vásárolhatnak vadhúst, mint az elmúlt években. Az idén a vadászat már szeptember végén, október elején megindul, így a kereskedelem már október elején tud kisebb mennyiségű lőttvadat forgalomba hozni. A vadhúst továbbra is a csarnokokban, illetve az erre kijelölt üzletekben árusítják. ezenkívül még 48 országba szállít kisebb- nagyobb meny- nyiségeket. JiiUHiiiiiimmuiiimimfimiiMmiuiiimimHimmiHimHMimimiiiHiHimmitnimmtiiiiiiuHiMimtnfTHimniimimimiiinttni Nagy összegek magyar exportlovakért A magyar lótenyésztés hírneve változatlanul jó a világpiacon. Nemcsak a versenylovakat, de haszon-, sőt vágólovat is exportálunk, főleg a nyugati államokba. 1957 első felében 408 haszonállatot vásárolt Izrael, darabonként 210 dollárért. Ez az összeg 6200 devizaforintnak felel meg. Franciaországba, Ausztriába és Olaszországba 4686 vágólovat küldtünk egyenkint 2634 devizaforintért. Ugyancsak ezek az államok 7 sportlovat is vásároltak a Földművelésügyi Minisztérium céltenyészeteiből. A kiváló versenyparipákért külön-külön 25 ezer devizaforintot kaptunk. A tárgyalások már befejeződtek két angol telivér csikó eladására is. Az egyenként másfélezerdolláros versenylovakat október elején Ausztriába szállítják. „Szótár" készül a nagykőrösi gimnáziumban a rovarkártevők megjelenési, rajzási adatairól Egyszerre két munkát... Múzsa Imre traktoros egyszerre szántja és hengerli a földei az őszi árpa alá Dömsöd határában Nem önkényesen távozott... A Pest megyei Mezőgazda- sági Gépgyárnál volt alkalmazásban Hanzel Istvánná, mint anyagmozgató. Munkája any- nyira nehéz volt, hogy négy hónap alatt 15 kilót fogyott. T/ életlenül történt, vagy ' tán készakarva? Ki tudna már utólag fényt deríteni a dologra. Annyi azonban bizonyos, hogy az ünnepi díszebéden egymás szomszédságába került a két régi vetélytárs. Illés József, a nagykőrösi Dózsa és Kása Sándor, a nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke. Sem földben, sem lélekszámban nincs nagy különbség a két szövetkezet között, de annál iríkább az emberek gondolkodásában, felfogásában. Mindegyik tűi akar tenni a másikon, ezért kísérleteznek mindig újabb és újabb dolgokkal, hogy végre valamelyikük javára eldőljön már ez a nyolc esztendeje tartó vetélkedés. Már elhangzottak a pohárköszöntők, s most ülnek egymás mellett, s egészséggel, étvággyal fogyasztják a jóízű falatokat. Egyszeresek váratlanul megszólal Kósa Sándor. a Szabadság elnöke: — Eszegetünk, eszegetünk ...? — jegyzi meg látszólag minden különösebb hangsúly nélkül, csak a szeme villanása árulkodik, hogy nem ok nélkül szólt. A Dózsa elnöke nem válaszol nyomban, először jóízűen lekanalazza a negyedik tányér aranysárga tyúkhúsleves utolsó cseppjeit is, csak azután mondja ki a feleletet: — Jó munkához idő keli! — azzal újra nyúl a merőkanál után, de közben láthatóan inkább csak magának megjegyzi még: — Akár a burgonyatermeléshez! A Szabadság elnökének zí magasra szökik a szemöldöke és csontos arca élő kérdőjellé válik. Már nyitná a száját, hogy megfeleljen. de Illés megelőzi: — Akkor ugyanis nem Szabolcsból hozattátók volna a kiállításon bemutatott burgonyát. Mindenki tudja, hogy ez csak a nyolc esztendős vetélkedésből kipattant ugratás, hiszen messze környéken híres a Szabadság burgonyája. amellyel a kiállításon is első díjat nyert. Kósa most már nem késik a felelettel: — Megtehetjük, telik a zsebünkből! Egyenlített. Érzi ezt Illés József is, és betevő rösödik. Csattanós válasz után keresgél, de valaki belevág a szópár héjba: — Kár az erőlködésért JóEgészségi okokból kérte, bocsássák el, mert nem bírja a nehéz fizikai muníkát. Volt ugyan egy anyagmozgató férfi brigád is, de ezek gyakran nem értek rá, hogy neki se- gítsenek és a nehezebb dara- 1 bokát a munkahelyre vigyék. ! A művezető — akinek Han- Izelné a kérést bejelentette — | orvoshoz küldte, ő állapítsa |meg, hogy tényleg nem képes zsi, még a gyerek is jobban Ierre ,a munkára. Az orvos bi- sorjázik a Kósa-portán, mint \ zonyítványa szerint 15 kilónál nálad odahaza. Kósa ötöt I nehezebb anyag szállítására tesz fel, a te kettőd ellen. \ n6m alkalmas, több terhet vin- , I nie nem szabad; A Dózsa elnöke megadoan = » . .. . A- széttárja karját, mint I A. vállalat igazgatósága aki belenyugszik a pilla-1 f*zonban nem akarta elbocsá- riatnyi vereségbe. Mozduld- 1 *ani* mer^ jó munkaerő- iából így tűnik legalább, delne^ ismerték, kellő szakisme- a szavából.-., f rét tel és gyakorlattal bírt. — Ezt elfogadom. Sajnos, \ Az orvosi vizsgálat után be- nálam öreg már a szomszéd. I adta felmondását, de a vállaA közelben mindenki har- 1 lat nem járult hozzá a műn- sányan nevet. Ez egyszer jól I kaviszony megszüntetéséhez. megfelelt Illés József. S ez I Hanzeflné ennek ellenére ki- újabb ok a további vitára. 1 lépett, nem várta meg, míg az Ki tudja, meddig csatározna I egyeztető bizottság dönt az még így a két rivális tér. \ ügyében. Erre senki sem fi- ■melőszövetkezet elnöke, he .gyelmeztette, hogy addig ne az egyik közelben ülő újság- § hagyja ott munkahelyét. A író kérdéssel váratlan for-1 vállalat beírta a munkaköny- dulatot nem ad a szóbeszéd- I vébe: önkényesen távozott. A nek I vállalati egyeztető bizottság- Melyik a jobb termelő-1nem ^d?tt dön‘eni’ kisszövetkezet? 1 egyenlőség miatt a TEB ele _ . , ,lT Ikerült az ügy. Szinte egyszerre válaszol-: . „ .. , ... ndk mind a ketten. ít.A TEB Bartha elnök vezestesevel lelkiismeretesen megA Dózsa elnöke: a Szabad- = vizsgálta az ügyet és kötelezte saQ- la vállalatot, javítsa ki HanA Szabadság elnöke: a Dó-1 zelné munkakönyvét, és je- zsa. | gyezze be: hozzájárulással kiS mert éppen az ivásra ke-1 lépett. Megállapította a TEB rül a sor, nagyot koccinta-1 a vallomásokból, hogy Hannák. A két szövetkezet to-ízelnének 15 kilónál nehezebb vábbi boldogulására a ve-§ anyagot is kellett mozgatnia, télytársak. | ha a brigád nem ért rá segíPrukner Pál 1 teni; Érdekes tudományos munkát végez a nagykőrösi Arany János Gimnázium biológiai szakköre. A diákok — tanáraik irányításával — különböző rovarok thermálkonstan- sát vizsgálják s kutatásaik eredményeként „szótárt“ akarnak összeállítani arról, hogy az egyes rovarkártevők milyen napi középhőmérsékletnél jelennek meg. A természetessel teljesen azonos körülmények között tenyésztik az almamolyt és a pajzstetüt, naponta figyelik változásaikat, pontosan jegyzik rajzási adataikat. A megállapításokat figyelembe véve dolgozzák ki a szakemberek, hogy mikor és milyen fajta permetezésre van szükség a gyümölcsösökben. A szülőket is hívják meg az ifjúsági találkczókra Hozzászólás a „Mit és hogyan” című cikkhez Olvastam a KlSZ-szerveze- tek létjogosultságáról és szervezeti életének kialakításáról szóló vitacikket. Az a kérdés: hogyan és miként? Mit csináljanak a KISZ-szervezetek, hogyan neveljék az új nemzedéket, politizáljanak-e, vágj’csak szórakozzanak? Egyetértek a cikknek azzal a megállapításával, hogy szórakozzanak és politizáljanak is fiataljaink. Hogy a KISZ el tudja látni e feladatát, ahhoz széleskörű tömegszervezetté kell válnia. E tömegszervezeti jellegét azonban jelenleg néhány helytelen nézet és gyakorlat gátolja. Ezek ellen szállók vitába. Véleményem szerint nagyon helyes a KISZ-szervezetek létrehozása, mert itt szélesebb- körű művelődési, szórakozási lehetőségei vannak fiataljainknak, mint a rétegszervezetekben. Tapasztalatom szerint a mozgalmi élet egyre tartalmasabbá válik a KlSZ-szerveze- tekben. Nagy részük öntevékenyen dolgozik. Széleskörű vitákon vesznek részt, filmelőadásokat, ifjúsági találkozókat rendeznek, kirándulásokkal és egyéb ismeretterjesztő előadásokkal teszik színessé, tartalmassá a fiatalok számára a KISZ-életet. Vannak olyan nehézségek azonban, amelyek befolyásolják a KISZ munkáját. Ilyen például a szülőknek a KÍSZ- től való idegenkedése. Sok szülő nem szívesen látja ott gyermekeit, sőt ellenzi a szervezeti életben való részvételüket. Javasolnám, hogy szülőket is hívjanak meg ifjúsági találkozásokra. Ismerjék meg a szülőik, hogyan szórakoznak gyermekeik, kikkel érintkeznek, milyen a művelődési körük. Ha azt látják, hogy a fiúk és lányok között a kapcsolat baráti és mégis korrekt, hogy olyan társadalmi nevelésben részesülnek, amely reálisan készíti elő őket az életre, akkor bizonyára nem lesznek bizalmatlanok a KISZ-szel szemben. A fiatalság körében igen közkedveltek és hatásosak a „kérdezz — felelek“ politikai, irodalmi, vagy egyéb an két ok. Ezeket tovább kellene fejleszteni, mert így szórakozva nevelődnek és tanulnak a fiúk, lányok. Hörömpő Jenő A KIOSZ JELENTI Kétszer annyi tanulót szerződtettek a kisiparosok mint tavaly Az utóbbi hetekben a kisiparosok és a KIOSZ szakosztályok egyik legizgalmasabb problémája az ipari tanulók szerződtetése volt. A kisiparosok megváltozott helyzetéről, jövőjéről és megnövekedett be. csületéről talán mindennél többet mond az a tény, hogy az idén kétszer annyi tanulót szerződtettek, mint tavaly. Még nem kaptunk teljes képet a helyzetről, de az eddigi jelentések mutatják, milyen lényeges változás történt az elmúlt évekhez képest. Budapesten 229 új fodrásztamuló lát ezekben a napokban munkához. Pest megyében több mint 700 fiatal kezdi el a munkát a kisiparosok műhelyeiben. Nem egy kisiparos két tanulót is szerződtetett s még több fiatalt elhelyezhettek volna, ha idejében megjelenik az a rendelkezés, amely három tanuló tartását is lehetővé teszi; Ha visszagondolunk rá, hogy néhány évvel ezelőtt még milyen problémát jelentett egy- egy ipari tanuló szerződtetése, nem nehéz értékelni az eredményt A kisiparosoknak megjött a kedvük a tanulótartáshoz, a fiatalok szívesebben tanulnak szakmát, mint eddig, a szülők pedig örömmel bízzák gyermekeik oktatását a tapasztalt mesterekre. Az érdeklődés általában megnövekedett a kisipari szakmák iránt. Elsősorban fodrásznak, fogtechnikusnak, kozmetikusnak, fényképésznek jelentkeztek a fiatalok, sokan mentek női szabónak, asztalosnak is. Ezekben a szakmákban a jelentkezők egy részét nem tudták szerződtetni. Ugyanakkor más iparágakban szívesen tartanának a mesterek tanulót, de kevés fiatal érez kedvet a pályához. Sokkal több szerződéit köthettek volna például szobafestők, fehérneműkészí- tök, kötszövő iparosak stb. Több fiatalra lenne szükség a férfiszabó szakmában is. Sok olyan iparág van, amelyet nem is ismernek az iskolából kikerült fiúk, leányok. Jövőre ismét lesznek szerződtetések, érdemes lenne már az iskolákban ismertetni: milyen iparágaikat sajátíthatnak el a végző tanulók g kisiparosok műhelyéiben. A szerződéskötések befejeződitek. Most már csak különleges esetekben a Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztálya engedélyével lehet ipari tanulót felvenni. Életbelépett a kisiparosság yasúti kedvezménye A KIOSZ Országos Központ javaslatára régi kisiparos kívánságot valósít meg a MÁV 117 784 (1957. I.) 5. B. számú rendelkezése, mely szerint 1957. augusztus 15-töl kezdve általános havi bérletjegy-kedvezményeket biztosítanak azoknak a kisiparosoknak, akik más kedvezményes bérlet váltására nem jogosultak, de tartózkodási helyükről rendszeresen utaznak egy 100 km-en belül fekvő meghatározott állomásra. Ez a rendelkezés a naponta történő menetjegyváltás kiküszöbölésével kedvezményes utazási lehetőséget biztosit a kisiparosoknak. A havi bérlet árát az utazási távolság szabja meg, amelyet a MÁV pénztárai közölnek. A kedvezmény igénybevételéhez csak személyi igazolvány szükséges. A havi jegy egy hónapig, a tárgyhónap hatodik napjának 0 órájától a következő hónap ötödik napjának 24 órájáig érvényes és a menetrend szerinti személyvonaton naponta egy menettérti utazásra jogosit. Az egyéb rendelkezéseket a MÁV szabályzat tartalmazza, amely az állomásokon ki van függesztve és a MÁV pénztár ad bővebb felvilágosítást. M Őszi vásár Cegléden és Vácott A Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya a vásárlókedv serkentésére október 12- én, 13-án Vácott, november 2-án és 3-án pedig Cegléden őszi vásárt rendez. Az őszi vásáron részt vesznek az állami és a földművesszövetkezeti kiskereskedelmi boltok és az összes vendéglátóipari vállalatok. A két városban rendezendő őszi vásáron a kereskedelmi és vei}déglátóipari szervek pavilonokat építenek. VETIÉILYTÁIRSÁK
