Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-01 / 105. szám
2 “•X'JCirhtfl 1951. SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP Hamburgi lap elítéli a szovjetellenes kirohanásokat A nyugatnémet közvélemény elítéli a nyugatnémet vezetőknek az utóbbi időben mind gyakrabban megismétlődő szovjetellenes kirohanásait. A hamburgi Die andere Welt közli Arthur Seehof nyílt levelét, amelyben többek között ez áll; — Mint már néhány évvel ezelőtt, a választási harc sodrában most is éles kirohanások hangzanak el a Szovjetunió kormánya, annak politikája és a Szovjetunió Kommunista Pártja ellen. Ezekben a kirohanásokban a szövetségi kancellár viszi a vezető szólamot.f Az NSZK és más országok lakossága hozzászokik Bonn szovjetellenes kirohanásaihoz és mind jobban megfeledkezik nemcsak arról, milyen gaztetteket vittek véghez a német csapatok a Szovjetunióban és a náci koncentrációs táborokban az oroszokkal szemben, hanem arról is, hogy mindenekelőtt a Szovjetuniónak és hadseregének érdeme Németország, Európa & az egész viláig felszabadítása a gyalázatos banditarendszer gyilkos uralma alól. A nyílt levél utal arra, hogy a gyilkosságok és rombolások elkövetői most ismét szabadlábon vannak, könyveket, emlékiratokat és cikkeket írhatnak, amelyekben újból az embergyűlöletet hirdetik. A levélíró hangsúlyozza, hogy a szövetségi kancellár politikájára az ilyesféle tevékenység felelevenítésének segítése jellemző, ® felháborodással kérdezi: Tulajdonképpen mit tett a kancellár és mit tettek a párt- és kormány- vezetők, akik ma durva szovjetellenes kirohanásokat engednek meg maguknak, mit tettek azért', hogy elősegítsék Németország. Európa és az egész világ felszabadítását egy olyan uralom alól, amelyben a banditákat és a gyilkosokat úriembereknek tartották? ☆ ☆ Határőrök segítettek egy bajbajutott medvén Ritka medvékalandról ad hírt Vlagyivosztokból a TASZSZ a „Határmenti kolhozista“ című lap nyomán. Néhány napal ezelőtt a Tajga egyik távoli sarkában elhelyezett határőr-állomás különös vendéget kapott A délutáni órákban szolgálatmentes határőrök éppén röplabdáitok, amikor hatalmas medve jelent meg, panaszosan nyögve, -fejét csóválva. A medve pofája ugyanis egy nagy konzervdobozba szorult és az állat nem tudta lerázni kellemetlen tér- hét. A határőrök megkötötték a ritka vendéget, de az egyáltalán nem próbált ellenállni. Ezután eltávolították fejéről a dobozt, mely any- nyira odaszorult az állat pofájához, hogy le kellett fűrészelni. Mint kiderült, a doboz fenekén méz volt s a medve a Tajgán találhatta. A hatalmas állat valószínűleg több napig kóborgott fején a kényelmetlen dobozzal. Rendkívül éhes volt és amikor a határőrök megkínálták. pillanatok alatt két jókora cipót tüntetett el. I ELSŐNEK A MEGYEBEN Tanévnyitás előtt a szentendrei járásban Tanévnyitó szeptember, csak az újságok szerint vidám hónap. A tímárokat meg diákokat inkább szomorít ja az őszi- kefütty: vége a nyárnak, a vakációnak, kezdődik a tanítás. Csak az igazgatók, akiknek iskoláit tatarozták a nyáron, meg a tanácsi személyzetisek sóhajtanak fel megkönnyebbülten: végre, vége a szünidőnek, legalább egy kicsit pihenhetünk. Ezen a nyáron különösen rájárt a rúd a személyzetisekre: fegyelmik, nyugdíjazások, áthelyezések, pályázat útján jelentkező fiatalok ... A megyei tanács művelődési osztályán annyi munka torlódott össze, hagy alig jutottak ki a szentendrei járásba. Mivel pillanatnyilag ott járási felügyelő sincs, az itteni iskolák nem panaszkodhattak, hogy az utóbbi hónapokban sokat zavarta őket a hatóság. Ennek ellenére — halli csodát — az élet Itt sem állt meg, sőt... Tatarozásra ebben az évben — a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel — nem sok p>énz jutott. Mégis majdnem minden iskolában javítottak, szépítettek, kaptak valamit. A legtöbbet a Pomázi 2-es számú (Beniczky utcai) Általános Iskola fejlődött. Ez a nemrég szervezett, fiatal iskola teljesen felszerelt tornatermet épített, szép új padokat kapott minden tantermébe, 30 000 forintot költött a nap! A megye termelőszövetkeze- ! tei közül a bugyi Keleti Fény 1 kezdte meg elsőnek az ősziek | vetését. Nem is pár holdat veil tettek, hanem búzából ötven, | rozsból pedig 30 holdat. Malájföldi Szövetség a Brit Nemzetközösség új tagja Augusztus 31-én a Malájföldi Szövetség a Brit Nemzetközösségnek önálló tagjává vált. Az új államszövetség kilenc maláj államból: Perak, Selangor, Negri Sembilan, Pahang, Perils, Kedah, Kelantan, Trengganu, Johore szul- tánátusokból. valamint Malakka és Penang (két volt brit) területből áll. Az államszövetséget a szultánok által megválasztott főszultán, első alkalomból Negri Sembilan uralkodója vezeti. A Maláj Szövetség a Hátsó-Indiai félsziget és egyúttal az ázsiai kontinens legdélibb részét foglalja el. Területe 130 000 négyzetkilométer, lakóinak száma közel 6 millió fő. A lakosság fele maláj, de kínaiak is igen nagy számban élnek itt (38 százalék). Mindennek ellenére az új állam hivatalos nyelveként a malájt, és egyelőre tíz évre az angolt fogadták el, s ezenkívül a mohamedán vallást államvallássá nyilvánították. A terület fontos stratégiai jelentőségű, hiszen innen az ázsiai tengerek legjelentősebb víziútja, á Malakka- szoros könnyen ellenőrizhető. Malájföld katonai jelentősége mellett fontos gazdasági terület is. Különösen a nyugati partvidéken számos, nagykiterjedésű kaucsukül- tetvény található, ezenkívül jelentékenyek ón-, mangán-, wolfram-, bauxit-, és aranybányái is. A malájföldi dzsungelelcben jelenleg is harcot folytatnak a Malájföld igazi szabadságáért küzdő partizánok a brit katonaság ellen. közire és a konyhára, kifestette olajjal a folyosókat. A nevelők és gyerekeik a szertárak anyagát gyűjtik, bár a fizikaival magukban nem boldogulnak, ehhez az állam segítségére is szükségük volna. Tatarozásra készültek Pilis- szentkereszten is, ebből azonban nem lett semmi, mert nem sikerült olyan építővál- lalatot találni, amelyik megfelelő összegért, időre vállalta volna a munkát. Szépen kifestették, rendbeszedték a szentendrei fiú- és leányiskolát. A lányok szép zöld kerítést is kaptak, újat, s az alját végigültettéik muskátlival. Gyógytorna-felszereléssel és 80 új csőszékkel gyarapodtak. Még a szentendrei állami gimnázium is csináltatott két cserépkályhát, meg két osztályba új padlót. Ennek a néhány éves, de máris nagyon jól felszerelt iskolának csak azért nem jutott több, mert rövidesen nagy vállalkozásba kezd: hárommillió forintos új épületet építtet. Pénz, engedély. kapacitás megvan hozzá, most már csak az kell, hogy hozzákezdjenek a munkához, és minél gyorsabban be is fejezzék. Sürgős, mert egyetlen előadótermük sincs, a szertárak anyaga a folyosóra szorult, s ha. jövőre a negyedik osztály is megnyílik, tanterem sem lesz elég. A tanerő kérdések megoldását főleg a rossz lakáshelyzet Budakalászira. Pilise I szentkeresztre, Pomázra, | Szentendrére Budapestről 1 kénytelen kijárni sok pedagó- ! gus, mert ott nem kap megfe- | lelő lakást. Az egyik pomázi 1 igazgató viszont Szentendrén 1 lakik, elődje pedig Pomázról | Pestre jár be tanítani. 1 Lakáshiány miatt küszködik 1 állandó nevelőhiánnyal Kis- ! oroszi is. Itt alkalom lett vol- 1 na arra, hogy szolgálati lakást 1 vásároljon a tanács, nem is | drágán, azonban egy rendelke- ! zés szerint az állam nem ve- ! hét magánszemélytől ingat- I lant. Ezt a rendeletet úgy ké- | ne módosítani, hogy ne aka- ! dályozza ennek a rendkívül I súlyos problémának a megol- * dását. Különösen rossz a helyzet a szentendrei gimnáziumban. Ennek a fiatal intézménynek egyetlen tanára sem lakik megfelelő körülmények között. Az igazgató és felesége egy pesti szállodai szobából járnak ki naponta. Féléves kisgyerekük van. Néhányan a múlt ősszel beköltöztek az ügyészség üdülőjébe. Ezek felett a kiköltöztetés Damokles. kardja függ. Egy albérleti szobáért két-háromszáz forintot kérnek, ez még a felemelt pe- dagógusfizetéshez viszonyítva is túl sok. A könyvterjesztő vállalat az idén jól szervezte meg a tankönyvek elosztását, csak a gimnazisták nem tudják még, hogy idejében, elég könyvet kapnak-e. A tanárok örömmel látják a minisztérium és a tanácsok új irányító módszereit. Nem terhelik őket túl adminisztrációval, statisztikákkal, értekezletekkel és egyéb munkával* Kellő önállóságot biztosítanak az igazgatóknak és a tanároknak. Az új tantervek csökkentik a túlterhelést. A diákok egy része a Balatonnál és hazánk más szép tájain pihenhetett a nyáron. A szentendrei állami gimnáziumból három csoport ment táborba: a lányok Zamárdiba, a fiúk egy kerékpáros és egy gyalogos csoportja a Bakony és a Balaton környékét járta be. A költségeket maguk a diákok teremtették elő, almaszedéssel, földmunkákkal és büfével. Az állam is segitett, úgyhogy anyagi okokból senki sem maradt otthon. Jövőre külföldi túrát terveznek, reméljük, hogy sikerrel. Már készülnek a megnyitók beszédei, műsorai. Köszöntik az elsősöket, búcsúztatják, megajándékozzák a nyugdíjba vonuló pedagógusokat. Az iskolai élet örök körforgása ez. A szentendrei állami gimnáziumban javítják a csöngőt; Még csak próbálgatják: rövideket szól, elhallgat, újra kezdi. A jövő héttől újra szól és száz diák várja a hangját ijedten, vagy szívrepesve. Kezdődik az iskola ..; Bor István vártak bennünket. És mi is vártunk. Nagyon sokat. Rengeteg ember várakozott a drót- vasútnál. S mivel semmi áron nem tnondtunk le erről az újszerű utazásról, bizony csak késő délután, 6 óraikor ülhettünk enni az asztalokhoz. Ezt a történetet csak az óriási turistaforgalom szemléltetésére meséltem el, bár ehhez az úthoz kicsit kellemetlen emlékeink is fűződnek. A lengyel emberek igen udvariasak, kedvesék, de ha várakozásról van szó nagyon türelmetlenekké, majdnem modortalanokká válnak. Rettenetesen tudnak tolakodni, s bizony a drótvasútnál kordont kellett alakítanunk, testi épségünk megóvására. De ez a kis kellemetlenség eltörpül a sok kedvesség és figyelmesség mellett, amellyel elhalmoztak bennünket a lengyel emberek egész útunM alatt, Varsótól Krakkóig. Filyó Mihály pici forrásból eredt a Visztula, ez a nagy lengyel folyó, amelynek partján évszázadokon át sok-sok álmot szőtt egy büszke nép. Dalokat költöttek a folyóról s a szerelemmel hasonlították össze. Mert a szerelem VISZTULA Fenn álltunk a kilátó tetején. A szél belemart a húsunkba, de nem törődtünk vele. A felhőbe takarózó hegycsúcsokat, a sötét fenyvesekkel borított völgyeket néztük. Minden kis hajlat, tisztás, kopasz sziklacsúcs új és új csodákat rejtett. A szépség féktelen tobzódását láttuk s vadsága már valóságos félelemmel töltötte el az embert. Fel-felkiál- tottunk a gyönyörűségtől, megpillantva a táj egy-egy darabját, de a következő percekben szinte torkunkra forrt a szó a merészen ég felé törő, éles, hegyes sziklák, vagy valamelyik csúcs fenséges magánya láttán. i A Barania 1214 méter magas Csúcsán voltunk. Délről a csehszlovák, keletről pedig a lengyel Tátra gerincei fogtak körül bennünket. Volt mit csodálnunk. Alattunk, északkelet felé egy Szépen öltözködnek. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert a női anyagok — a karton, a piké, a vászon — fantasztikusan olcsók Lengyelországban. Igaz, a divatjuk kicsit szokatlan volt nekünk. A lányok és fiatalasszonyok között hódít a halásznadrág és a lófarok- frizura. Csodálkoztunk ha e két jellemző öltözködési forma nélkül láttunk fiatal nőt. A Baranián találkoztunk is szilaj és vidám a kezdetekor, később méltóságteljes, nyugodt, de annál erősebb, óriási terheket elbír — éppen úgy, mint a folyó. A rege szerint a Visztula forrásának a vize. a szerelem vize. Ha ikét fiatal iszik belőle, akkor örökre szeretni fogja egymást. Csábító ez az Ígéret, s mi sem szalasztottak el a kedvező alkalmat, megkóstoltuk a forrás vizét. Csoda-e, ha ezután még jobban tetszettek nekünk a lengyel leányok? Hiszen mi tagadás, csinosak is. össze egy nagy turistacsoporttal. Együtt maradtunk egésznap velük. Képzett idegenvezetőjük volt, s a táj nevezetességeire mi is kíváncsiak voltunk. Sok ilyen lengyel csoporttal találkoztunk később is a Tátrában és környékén. Voy tűnt, mintha egész Lengyelország a hegyek között nyaralna. Munkások, parasztok, tanítók, mérnökök, öregek és fiatalok együtt járták a hegyeket. A turisztika nagyon kedvelt és fejlett a Visztula országában. Rengeteg a turistaház és a sátortábor a hegyek között. Bi- alystokból, Varsóból, Krakkóból s az ország minden részéből autóbuszok, vonatok szállítják a fenyvesek közé a pihenni vágyó emberéket. Nálunk tatán csak a Balaton olyan kedvelt nyaralóhely, mint Lengyelországban a Tátra. Pedig Lengyelországban tenger is van s gyönyörű o Mazuri tavak vidéke is, de a Tátra a legkedveltebb. Katowicéből, Varsóból jönnek, még egy-két napra is hegyet! mászni az emberek a Visztula felső folyásához, meg Zakopane környékére. Együk vasárnap Bielskó-Bia- lából elmentünk a Szyndziet- nia hegységébe, hogy drót- vasúton is utazhassunk, ha már a szerencse, no meg a vonat erre a vidékre hozott bennünket. Az ebédünk fent volt a hegytetőn, a turistaházban
