Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-19 / 95. szám
a "~&CirlaP 1957. AUGUSZTUS 19. HÉTFŐ ÉRDI TAPASZTALATOK Csak a kölcsönös együttműködés hozhat eredményt A megye legkisebb gépállomása az érdi. Gépparkja: 30 erőgép, 14 cséplőgép, 3 kombájn, 5 aratógép. ekék és egyéb kisebb munkagépek. Természetesen a gépállomás erejéhez mérten állapították meg körzetét is. Hat község határa a munkaterületük, benne 12 termelőszövetkezet. A csépiéiért dicséret jár Á gépállomás dolgozói csakúgy, mint másutt — a nyári mezőgazdasági munkákkal vannak elfoglalva. 2136 vagon gabonát csépeltek el. A tizenkét szövetkezet közül kilencben befejezték a eséplést. Az egyénieknél is gyors ütemben halad a munka: Augusztus 20-ra javarészt befejeződik a gépállomás körzetében a kenyércsata, csak Érd községben húzódik el szeptember első napjaiig. A cséplésben jó eredményt értek el, pedig az esős időjáráson kívül még egyéb nehézségekkel is meg kellett küz- deniök.. Az egyik az. hogy mindegyik községben sok a kisparaszt. Naponta nyolcszor- tízszer kell gépet állítaniok a cséplőbrigádoknak. Nagyobb fejtörést okozott azonban a gépállomás vezetőinek az, hogy a cséplőbrigádokat többször is újjá kellett szervezni. Javarészt üzemi munkások szerződtek a gépekhez, akiknek cséplés közben lejárt a szabadságuk. Ez meg is látszik a cséplőcsapatok teljesítményén: Igazán jó eredményt csupán Stolba Jenő traktoros gépénél dolgozó Muri János csapata ért el. Harminckilenc vagon gabonát csépeltek. A második legjobb csapat eredménye messze elmarad mögöttük. Kuli Károly csapata csak 17 vagont csépelt. Muri János csapata megyei elsőségért is versenybe indulhatott volna, de az előbb említett okok miatt éppen a napokban bomlott fel. A nehézségek ellenére is idejében befejezik a eséplést, megelőzve sokkal kedvezőbb adottságokkal rendelkező gépállomásokat. Ha a másik fontos nyári munka, a tarlóhántás felől érdeklődik valaki a gépállomás igazgatójánál, Karsai János elvtársnál, a kérdésre előbb i^ejvakarás” a válasz. Bizony, itt már nagy lemaradás mutatkozik. Az ezerholdas tarlóhántási tervből 266 holdat teljesítettek. Másodvetés alá 56 holdat szántottak és 13 holdon pedig a vetószántást végezték el. Mindenképpen gyenge eredmény. A tervteljesítés tükrében is. de a gyakorlatban is az a valóság, hogy hántatlanok a termelőszövetkezetek tarlói. S azt lehet mondani, hogy ez alól egyik sem kivétel Rossz az együttműködés Mi a lemaradás oka? Erre a kérdésre röviden lehet válaszolni. Az ellenforradalmi események után meglazult a gépállomás és a szövetkezet közötti kapcsolat. Álmodozva emlékeznek visz- sza a gépállomás vezetői az elmúlt évekre, amikor is a nyári munkáknál komplex gépesítést valósítottak meg. Akkor a kombájn aratott, s gyorsan lehúzták a szalmát és a traktorok nyomban dolgoztak. Az idei nyáron ennek híre-hamva sem volt. Most, az aratás befejezése után pár héttel, a kombájnszalma túlnyomó többsége — 360 holdat arattak kombájnnal — kint van a tarlókon. A 743 holdat aratógéppel vágták a szövetkezeteknek és több tsz-ben a kaparékot sem húzták össze. A tárnoki Szabadság Tsz-ben már el is csépeltek, de a gabonatarlót még nem gereblyézték össze. Késedelmesen történt meg a szövetkezetekben a keresztek behordása is. A gépállomás vezetősége azzal indokolja a tarlóhántásban levő lemaradást, hogy a termelőszövetkezetek nem tudtak embereket adni a szalma letakarításhoz és kazalozáshoz. Valóban, a termelőszövetkezetek nagyon szűkében van. nak a munkaerőnek. Több szövetkezetben most úgy oldják meg a kombájnszalma „problémát"’, hogy eladják a tarlón levő szalmát. Arra, hogy milyen lesz a jövőben a talajerő utánpótlás, most nem gondolnak. Semmiképpen sem ez a legjobb megoldás. Éppen a nagy munkaerőhiány tette volna szükségessé a fokozott gépesítést. Több éves tapasztalat is világosan mutatja ennek előnyeit Az idei nyáron — a jövő évi termés szempontjából fontos tarlóhántásnál — csődöt mondott a gépállomás vezetőinek minden próbálkozása. Ajánlgatták a gépeket a termelőszövetkezeteknek, de azok nem fogadták eb Az utasítás nem sokat segít Nem segített a gépállomások megyei igazgatóságának az az utasítása sem, amely arra kötelezte a gépállomás igazgatóját, hogy szervezze meg a két műszakot. Inkább úgy látszik hogy az igazgatóság fedezni akarta magát az utasítás kiadásával. Augusztus 1- én — ekkor adták ki az utasítást — már megkezdődött a cséplés. Üj embereket nem ve. hettek fel a traktorokra, a megállapított traktoros létszám pedig egy traktorra egy ember. Azt, hogy éjjel-nappal dolgozzanak a traktorosak, még sem követelhették. Ugyanebben az utasításban szerepel, hogy a gépállomás | a maga munkásaiból szervezzen szalmalehúzó brigádokat. Gyakorlatilag ezt sem lehetett végrehajtani. Három traktor azért állt heteken keresztül, mert a traktorosok megbetegedtek. A traktorokra sem tudtak embereket ültetni, akkor kiket osztottak volna be szalmalehúzó-bri gádba ? Nem áll szándékunkban a | gépállomás vezetőit mente- | gelni. Nem is lehet célunk. { Meg kell azonban mondani: nem teljesen rajtuk múlott, | hogy a termelőszövetkezetek | ígv lemaradtak a tarlóhántás- i sál. Nem kétséges, hogy jobb [ munkaszervezéssel, a kapcso- j lat jobb megteremtésével — i noha ez kétoldalú — nagyobb területet lehetett volna felszántani. De legalább olyan hibás — mint a gépállomás vezetősége —, ebben az a helytelen intézkedés amely takarékosságra való hivatkozással a legalacsonyabban ál—1 j lapította meg a traktorosok létszámát. Vonják le a tanulságot Az idő eltelt, a hibák megvannak. Milyen kivezető utat lehet találni? Helyesebb talán, ha a tarlóhántás szorgalmazása helyett a vetőszántást szorgalmazzák. Annál is inkább, mert a tarlókat felverte a gaz, és tarlóhántással le sem lehet' fordítani. A cséplés befejezésével a kapások betakarítása előtt csökken a "munka a szövetkezetekben. Arra kell törekedni, hogy a gabonák talajelőkészítése ne szenvedjen késedelmet. Jelentős káruk származik a szövetkezeteknek abból, hogy a tarlóhántás elmarad. Drága tandíjat fizetnek, de végérvényesen okuiniok kell: a gépállomás segítőtársuk, nem pedig kizsákmányolójuk, mint ahogy azt egyesek hiszik. Minden időben igényeljék segítségüket a termelőszövetkezetek. (M. S.) Beiratások a Jézsef Attila | Szabadegyetem nyelvtanfolyamaira I A József Attila Szabadegyetemi előadássorozataiban ez év elején = indították meg első ízben a nyelv- f tanfolyamokat, amelyekre három- f ezer hallgató jelentkezett. Mivel | az érdeklődés az utóbbi időben § még fokozódott, az 1957—58-as sza- § badegyetemi évfolyamon ismét in- | dítanak nyelvtanfolyamokat. A nyelvtanfolyamokon kiváló f pedagógusok foglalkoznak a hall-| gatókkal. A tagozaton angol, fran-í cia, német, olasz, orosz, albán, | arab, bolgár, délszláv, finn, ja- § pán, kínai, lengyel, portugál, | román, spanyol, svéd, török, új- = héber, latin, ógörög és eszperantó z nyelv tanulására van lehetőség, f ugyanakkor idegenajkúak részére = magyar nyelvtanfolyamot indíta-1 nak. A szabadegyetemen kereske- f delmi levelezést és angol, német, | orosz műszaki szövegek olvasását | is oktatják. A nyelviskola négyhónapos sze- 5 meszterére (heti két órára) 85 fo- | rint a beiratkozási díj. a kínai, az | arab, az újhéber, a török, a spa- = nyol, a portugál és a svéd tagoza- = ton 120 forint. A nyelviskolára a f beiratkozások augusztus 2«-án kéz- | dődnek és 31-én zárulnak. A be- = íratkozás helye: Eötvös Loránd | Tudományegyetem bölcsészettudo- = mányi kara, V. Pesti Barnabás ut- | ea 1. _____ l TAVASZ PÁRIZSBAN - FRANCIA KÉPESLAPOK f Banovich Tamás filmrendező két | színes filmet állít össze Francia- § országban készített felvételekből. = Az egyik Francia képeslapok cím- | mel azokat a csodálatosan szép | dél-franciaországi városokat mu-1 tatja be. amelyekben az Állami Né- = pi Együttes járt. A másik film | szélesvásznú, címe: Tavasz Párizs-1 ban. A film a francia főváros szép-f ségeiből, tavaszi hangulatából ad ízelítőt. ________ E gy másodperc története j — filmen Egy másodperc története címmel érdekesnek ígérkező film készül. Nagyteljesítményű lassító géppel — másodpercenként 24 kocka helyett ezer kocka felvételével — bemutatja, hogyan lehet szemlél- tetővé tenni egy másodperc eseményét. Ilyen lassító gépet használnak az állatok rendkívül gyors mozgásának, reagálásának emberi szemmel megfigyelhető észlelésére. A filmet Kollányi Ágoston rendezi. _______________ L esz ásványvíz és iidifő ital az ünnepekre Hétfőn és az Alkotmány ünnepén elegendő mennyiségű ásvány- és szikvizet, valamint hűsítő italt kap a vendéglátóipar. — ígéri a Fővárosi Szikvizüzem. Harmincezer üveg bambit, kilencvenezer liter ásvány- és százötvenezer liter szikvizet gyártanak naponta. Még hétfőn is dolgoznak, a margitszigeti üzem pedig augusztus 20-án ügyeletet tart. hogy az esetleges megrendeléseket teljesíthesse. Félmillió adag fagylalt Bár az idó'járás hűvösebbre fordult, mégis reméljük, hogy az Al- I kotmány ünnepére szükség lesz a i Fagylaltgyár készítményeire, — mondották az üzem vezetői. — Er- J re az alkalomra gondosan felké- j szültünk. Augusztus 20-án két va- ? gon fagylaltot, készítünk, amely j csaknem félmillió adagnak felel j meg. A gyár ezen a napon poha- í rakban vidékre is szállít fagylal- i tot. I Csúcsforgalom a Nagyvásártelepen A Nagyvásártelep fő szezonja az augusztus hónap. Naponta 120—130 vagon áru érkezik, sőt szombaton még több is. A kirakodás nehéz fizikád munkáját 70 villamos-targonca könnyíti és gyorsítja meg. A munka hajnali fél három órakor kezdődik és hét órára már a raktárban van az áru. iiiuitmuiHMiiHmiiiiiiiiiuuiiimimtiiiuiitmuiHiiiiiiiiiuuiiiiiiuüiiniiiuHiiiiiiiiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiihimiiuiiiiii Anyagtakarékossági mozgalom 3 Dunakeszi Járműjavító Műszaki Vállalatnál Üzemünk dolgozói a július 11—12-én megtartott termelési értekezleteken elhatározták, hogy üzemünkben beindítjuk az anyagtakarékossági mozgalmat. A szocialista munkaverseny e mozgalmát alkotmányunk ünnepének tiszteletére, valamint a III. negyedévi önköltségi mutatók jobb alakulását célozták. Az elhatározást tett is követte. A Il-es gyárrészleg dolgozói versenyre hívták ki az összes MÁV járműjavító vállalatokat, melynek eredményeképpen a versenyhez csatlakoztak a Landler Jenő Járműjavító Műszaki Vállalat, a Debreceni Járműjavító Üzemi Vállalat, a Szombathelyi Járműjavító Üzemi Vállalat és a Miskolci Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozói. Sajnos a többi járműjavító vállalatok, az északszékesfehérvári és szolnoki üzemek még eddig a versenyhez nem csatlakoztak. Az első értékelés után, melyet üzemünkben augusztus 15-én tartottunk meg, megállapíthatjuk, hogy igen komoly eredményeket értünk el, ugyanig a verseny beindításától 82 939.44 forintot takarítottunk meg. Ebben a versenyben a legjobb eredményeket érték el: Molnár István, Bokor Béla alvázlakatos brigádjai, akik 9719,80 forintot takarítottak meg, vagy Dubai Sándor, Adamek Mihály brigádjai, akik 7022 forintot takarítottak meg. Vagy Szőke András ifi lakatosbrigádja, 4310 forint anyagmegtakarítást ért el. Varró János lakatosbrigádja 2213 forintot takarított meg. Pollák István mázolóbrigádja 2265 forint anyagmegtakarítást ért el. Az itt felsorolt elvtársakon kívül még számos dolgozó járult a 82 939 fórint anyagmegtakarításhoz hozzá. Pintér János Többszdz millió cigaretta A dohányipar dolgozói tervük túlteljesítésével köszöntik augusztus 20-át. A Sátoraljaújhelyi Dohánygyár erre az alkalomra felajánlotta. hogy hetvenmillió „Szövetkezet” elnevezésű cigarettát gyárt előirányzatán felül. A dolgozók eleget tettek Ígéretüknek* A Lágymányosi Dohánygyár a Symphonia gyártását vállalta terven felül és hatvanmillió Sym* phoniát adtak át a kereskedelemnek az ígért határidőre. Valameny- nyi dohánygyárat számbavéve augusztus 20. tiszteletére többszázmillió cigaretta készült terven fe« lüL Biatorbágy felé vágtáz velem a Kandó. Halk, álmosító ritmust dobolnak a kerekek, az élet csendes, békés melódiáját zümmögi a táj. Zöld dombhátak termékeny völgyekkel váltakoznak. A dombhátakon égnek tartott vaskezekkel integetnek egymásnak a magas- feszültségű vezetékek acélvázas óriásai. Jobb felől elővillan a vagonablak látóterében az épülő televíziós adótorony. azután kanyarog a szerelvény majd meghango- sodik a kattogás: viadukton fut át a vonat. Ez a biatorbágyi viadukt. Az utasok álmosan szunyókálnak a rekkenő hőségben. Még a legyek is csak ímmel- ámmal repdesnek. nyomasztó | a meleg. Csak három süvölvényfiú j hangoskodik az ablaknál. I — Hű, de nagy híd! — csodálkozik az egyik, és kihajol, hogy többet lásson a két, egymás melletti völgyhídból. — Áh, láttam én ennél már nagyobbat is! — legyint a másik. Ezzel be is fejeződött a vonaton a biatorbágyi viaduktról való beszélgetés. Sőt, át is robogtunk már a völgyhí- don, és a kalauz odakinn jelzi az állomást: — Torbágy! m Hej, pedig valamikor, nem is olyan régen. 26 esztendővel ezelőtt, nem volt olyan ember az országban, sőt egész Európában, akinek száján naponta legalább tucatszor meg ne fordult volna a Pest megyei község neve; nem akadt olyan ember, aki ne tudta volna, hogy Biatorbágy előtt hosz- szú völgyhídon át szalad a bécsi gyorsvonat... Huszonhat esztendeje történt, szeptember 13-án, a szombatról vasárnapra virradó éjszaka első órájában .;; Akkor, ezen az éjféli órán került az akkor még különálló kél község, Bia és Torbágy viaduktja — a hírhedtség tragikus reflektorfényébe. Mi történt hát 1931 szeptember 12-ről 13-ra virradó éjszakán? Meséljen róla a szem- és i fültanú. Bognár Benő torbá- ! gyi lakos; ' — Én akkoriban az állomá| son dolgoztam, mint zsaluzó. Éppen aznap késő este. éjfél I tájban indultam haza mert színdarabra készültünk a szoedem pártban. Tóth La- j jóssal. Szalai Jánossal ban- - dukoltunk, mikor a nagy dü- 1 börgést hallottuk. Nem sokat j törődtünk vele, fáradtak vól- I tunk. Lepihentünk otthon, aztán csak arra, riadtunk, hogy ébredezik ám a falu. Mi is fel- cihelődtünk, hajnaltájt elindultunk a többiekkel a viadukt felé. Akkor beszélték az emberek, hogy kisiklott a vonat. mások azt állították, hogy felrobbantották .;. Mire kiértünk. nyüzsögtek már az emberek mint a hangyák, a pestiek is tódultak csőstül... A vonat mozdonya meg lenn hevert a töltés alján, úgy kellett kiásni, három kocsi összetörve, kettő a töltés oldalában ... Minden csupa sírás, jajveszékelés ... Rettenetes volt.;; Ugyan, hogyan is tudna egy ember számot adni 26 esztendő távolságának ködén át arról a borzalomról, ami ott, a töltés aljában akkor marokba szorította a szíveket?! Ugyan, hogyan is tudná egy ember, még ha szemtanú is, szavakba önteni a 23 halott és számtalan sebesült hozzátartozóinak panaszát, fájdalmát, gyászát, elhagyatottságát?! Ugyan, a nagy írók közül melyik legnagyobbnak kellett volna ott járkálnia a vérző tetemek. a roncsolt tagok, a hallgatag holtak és hangos, jaj, nagyon is hangos élők között. hogy hűen írásba öntse azt a szörnyű jajkiáltást, amely összeforrott Biatorbágy nevével?! Kisiklott a vonat! Felrobbantották a vonatot! DZI Az újságok! Vegyük elő az újságukat! A Pesti Hírlap vasárnapi számának első oldala már ordító betűkkel adja hírül a katasztrófát. De hogyan? Az Országos Széchenyi Könyvtár olvasótermének csendjét nem zavarja a harsogó cím. Mellettem egy diáit orvostudományi folyóiratot la. pozgat, egy fiatal lány franciából fordít... A látogatók lábujjhegyen lépkednek, adják céduláikat a könyvtárosnak. akinek még a léptét sem hallani. De a címek ordítanak, üvöl- tenek, megrázzák, hasogatják az agy velőt! Hogvan lehet, hogy ők, a többiek, a könyvtár csendes vendégei nem figyelnek fel rá?! A cím első sora a rideg tényeket közli: A BÉCSI GYORSVONAT BORZALMAS KATASZTRÓFÁJA BIATORBÁGYNÁL És a második sor!... (Folytatjuk,)
