Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-19 / 95. szám
1957. AUGUSZTUS 19. HÉTFŐ ne\ "iífCirlap Köszön tjük a román népet felszabadulásának ünnepén Tizenhárom, évvel ezelőtt, 1944. augusztus 23-án rázta le magáról a román nép a fasizmus igáját. Azóta hatalmasat fej. lődött Románia gazdasága, kultúrája — a Balkán északkeleti országában is a szocializmust építi a nép. „Magyar, oláh, szláv“ találkozott végre az eszmebarikádokon úgy, ahogy Ady is kívánta, álmodta egy fél évszázaddal ezelőtt. A román nép nagy nemzeti ünnepe alkalmaiból bemutatunk egy-egy képet Románia történetéből, új, virágzó életéből. Egy nép szabadsagáért Hitler és román barátai | csodafegyverekről álmodoztak. amelyekkel megállíthatnák a vörös-csillagos katonákat. A páncélosok — Tigrisek és Párducok —, a válogatott SS-ezredek képtelenek voltak gátat vetni Sztálingrád, Lenin- grád, Kurszk és Moszkva hőseinek. A fasiszták már csak csodáktól remélhették győzelmüket. De uralmuk utolsó napjait igyekeztek emlékezetessé tenni. Tíz- és tízezrekkel töltötték meg a koncentrációs táborokat, százakra nyitottak gyilkos sortüzet — az akasztófa volt egyetlen diadalmi jelvényük a fasiszta hordáknak. Egyre tűrhetetlenebbé vált j a román népre nehezedő terror. Antonescu, Románia fa- ' siszta hóhéra kedvében akart járni Hitlernek. 1944 áprilisában a román hazafiak, élükön a kommunistákkal, kidolgozták a fasiszta diktatúra megdöntésének tervét. A Román Kommunista Pártnak 1943-tól már voltak fegyveres csoportjai, a Cara- sul-hegységben, a Bucegi-ha- vasokon, a Máramarosban és a Duna deltájában a nép már fegyverrel őrizte csírázni kezdő hatalmát. E csoportok köré egyre több román hazafi gyülekezett, s 1944 júniusában titkos katonai parancsnokság jött létre, északi és déli csoporttal. Kidolgozták a fegyveres népi felkelés pontos tervét. A párt vezetésének megerősítésére augusztus 10-re virradó éjjel kiszabadították a gyűjtőtáborokból Gheorghiu- Dej elvtársat, néhány nappal később Gheorghe Apostol elv- elvtársat, valamint a párt több más vezetőjét. Az események gyorsan peregtek. A román nép magához tért kábulatából, rohamra készült, élén a kommunistákkal. 1944. augusztus 23-án délután a hazafias népi erők letartóztatták Antonescu kormányát, Bukarestben elfoglalták az állami intézményeket, a román hadsereg egységei pedig elszigetelték az országban tartózkodó náci haderőket. 185 ezer hitlerista tartotta megszállva Romániát. Egy hétig tartott az ádáz küzdelem. A nép csodákat művelt. Ez az erő, a nép ereje volt az a csoda, amelyre Hitler és Antonescu nem számíthattak, mert egy nemzet sem adja el magát, 6 a csodafegyver is rozsdás vas a nép mozgató keze nélkül. Lefegyverezték, megsemmisítették a hazafias erők a szovjet hadsereg támogatásával a Romániában tartózkodó náci csapatokat. Nem hiába fogtak fegyvert, harcoltak az élen a kommunisták a nép szabadságáért — szabad lett Románia. TIZENHÁROM ÉV I A z imperializmus karmaiból kikerült fiatal román állam történelmében új szakasz kezdődött — a népi demokratikus rendszer, a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrájának megerősítéséért vívott harc, 1945 március 6-án létrejött a dolgozók százezrei által támogatott demokratikus ■kormány. A népi demokratikus rendszer egyik első cselekedete volt a földreform tör- vényesítése. (1945. március 22.) A dolgozó parasztok tömegei által és a munkásosztály segítségével végrehajtott földreform 1 468 000 hektár területet vett el a nagybirtokosoktól. ebből mintegy 1 100 000 hektárt 918 913 földnélküli, vagy kevés földdel rendelkező paraszt között osztottak szét. I \ parlamenti választások ! -A politikai győzelme után | meggyorsult a népi forradalom i kibontakozása. A munkásosz- j tály különféle akciókkal meg- i kezdte egységének megerősí- J lését, az egységes munkáspárt i létrehozásának előkészítését, i Gazdasági téren a Román j Kommunista Párt újjáépí- ! tési és gazdaságfejlesztési po- I litikája sikerrel járt. A Ro- ; mán Kommunista Párt javas- I latára a parlament 1946 de- 1 cemberében megszavazta a Román Nemzeti Bank államosítását. 1947 februárjában Románia egyezményt kötött a Szovjetunióval. A barátsági, együttműködési és kölcsönös A sztálinvárosi fekete templom segítségnyújtási egyezmény igen nagy szerepet játszott az ország gazdasági újjáépítésében, valamint az állam függetlenségének megerősítésében. 1947 december 30-án megdöntötték a monarchiát és kikiáltották a Román Népköztársaságot. 1948 februárjában került sor a Román Munkáspárt alakuló kongresszusára. amely megvalósította a romániai proletariátus teljes politikai, szervezeti és ideológiai egységét. M indez lehetővé tette az 1949-es és 1950-es egyéves állami tervek, a szocialista iparosítás. a mező- gazdaság szocialista átalakításának megvalósítását. Mindez a párt politikájának volt egy-egy döntő láncszeme. A felszabadulástól eltelt 13 év alatt döntő átalakulások mentek végbe Románia gazdasági. politikai szerkezetében. Románia félgyarmati országból — melyben a nép kegyetlen kizsákmányolás alatt szenvedett — a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok sorába lépett. A Román Nép- köztársaságban ma minden hatalom a dolgozó népé. A népi hatalom éveiben, a szocialista ipar létrejöttével és fejlődésével egyidejűleg Románia mezőgazdasága mély átalakuláson ment át. A népi demokratikus állam traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel látta el a mezőgazdaságot. R omániában jelenleg 236 gépállomás és 323 állami gazdaság működik. Ezek összesen 32 160 traktorral és különféle mezőgazdasági gépekkel rendelkeznek. A mezőgazdaságban a legelterjedtebb a kukorica termesztése, amely több mint 3 750 000 hektár területet ölel fel. A búzát, ezt a legfontosabb kenyérgabonát több mint hárommillió hektár területen termesztik. A népi hatalom éveiben nagy fejlődésnek indult az ipari növények termesztése. Románia mezőgazdasági területeinek 41 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. A parasztgazdaságoknak mintegy 28 százaléka a mezőgazdaság szocialista szövetkezeti szektorában vesz részt. emberek összeverődtek és ordítoztak: — Hol a nap? Ki lopta el tőlünk a napot? A rendőrök zsebvillany lámpákkal tartották fenn a rendet. Az emberek fejetlenül futkároztak és hiába figyelmeztették őket a rendré s arra, hogy oszoljanak szét. A milliomos felgyújtotta az összes utcalámpákat. Százezer hatalmas villanykörte gyulladt fel az utcákon, kávéházakban. bárokban és kabarékban. Az elővárosban csupán három szomorú lámpa égett és a falvakban a penészes ládákból előkerültek a gyertyák. Az emberek döbbenten néztek egymásra. Zűrzavar támadt, amelyet fo koztak a denevérek, amelyek ismeretlen helyekről kerültek elő. ' Az utcalányok elájultak az utcákon, mert az éjszaka túlontúl soká tartott. A milliomos pedig számolgatott: — ha felgyógyulok, a napból Helios-gyufát gyártók, azután Slunin napkenőcsöt és sok minden mást. Ügyes ember könnyen meggazdagodhat. Örülök, hogy erre senki- sem jött rá, csak én. De az emberek a városokban egyre jobban és jobban megzavarodtak. Egymásnak mentek, mint az ijedt barmok. Ezért,a milliomos plakátokat ragasztott a falakra és vezércikkeket Íratott az újságokba: Végre itt a sötétség! Az örök ellenség nincs többé. Az emberi kitartás legnagyobb győzelme. s'yndők óta kínozza az em- s-f beteket a legnagyobb zsarnok: a nap. Zsarnoksága alatt az összes társadalmi osztályok közül a dolgozó tömegek szenvedtek legtöbbet, akik közül milliók estek össze munka közben gyilkos sugarai alatt. Orvosilag megállapított és statisztikailag kimutatott tény, hogy 100" 0-a (szóval egyszáz százaléka) az embereknek a nap alatt született és a nap alatt halt meg. Ennek az áldatlan állapotnak már vége. Az utolsó milliomos úr (aki a tragikus körülmények között meghalt orvos feleségét és gyermekeit oly megható módon felkarolta és támogatta) költséget nem kímélve léhozatta a napot az égről. A munka — hála áldozatkészségének — sikerült és ezzel a nap eltűnt a világból. Emlékezete örökké él. Kérjen prospektust. Azok. akiknek világításuk volt — elolvasták és megnyugodtak. Azok pedig, akik sötétségben maradtak, továbbra is nyugtalankodtak. Sok vénasszony (húsz éve vak valamennyi), azt hirdette, hogy itt a világ vége. Nyomorult szerelmes, aki a sötétben elvesztette szerelmesét, sohasem találta meg többé. Ezalatt a gazdag ember elküldte hazulról összes szolgáit és bement a naphoz. Mielőtt belépett a hatalmas épületbe, meggyőződött arról, hogy a fegyveres őrök jól őrzik-e a hatalmas ház valamennyi kijáratát. A kulcsot a zárban hagyta, nehogy valaki bekukucskáljon a kulcslyukon. Aztán vetkőzni kezdett. A nap égetett. — Micsoda mennyei meleg — gondolta a milliomos. Minden beteg rész megég és tiszta érccé olvad. Vgy távozom innen. mint egy fiatal isten. Annyi embernek adott a nap szerencsét és egészséget. Rajtam múlik, hogy átvegyem ajándékát, ha mindenkit eltávolítottam. Oh, micsoda szerencse magunkra vállalni az emberek boldogságát. A nap tüzelt. Egy kissé túl meleg van itt. Dehát biztosan nem árthat. Meg kell tanulnom, hogyan viseljem el a nagy jóságot. Csak a hátam ne fájna. Meg a fejem, a szám, a mellem, a lábam ... A hőség elviselhetetlen. Kívül, belül éget. Az az érzésem, hogy elhamvadok. Csak még egy kicsit kitartok. Ha elmegyek hideg folyóba tigrom és keresek egy szeretőt, aki jégből van. Elolvasztom a karjaim között. Erősebb, gazdagabb leszek mindenkinél. És halhatatlan. De milyen gyenge vagyok, milyen sovány és fáj mindenem, mintha halott volnék. Nem, ez már kibírhatatlan, Megyek. Talán elég is volt. Megyek — futok — repülök! a meztelen koldus elégett zl keléseivel és vörösre gyulladt szemeivel elérte az ajtót. Szörnyűség! A zár elolvadt a hőségtől, úgy, hogy maga az Isten sem tudta volna kinyitni az ajtót. Hiába tépte, hiába ráncigál- ta a kilincset — itt nem volt szolga, tanácsnok, munkás, egyedül volt, ahogyan egyedül volt a betegségében. A milliomos megrendült. Teste megtört, mint a villámsújtott fa. Ember! Nem hordozhatod mindenki szerencséjét. A magadét sem bírod! A nap égetett. A milliomos összeesett. Csak egy marék hamu maradt belőle, nem több egy lyukas hatosnál. Egy kis halom nyomorúság. Az épület I pedig, amelyet gőgjében emel- | tetett, saját ravatalává váltó-1 zott. És a nap, amelyet oly | balgán lelopott az égről, mint f egy hatalmas gyertya világi- | tott mellette. A milliomost 1 senkisem siratta. S A nap égetett. Ügy égetett, hogy átforró- f sodtak a falak. És az épület | szétomlott, mintha homokból | építették volna. Elsüllyedt 1 o földbe, hasonlatosan a bo- | szorkányokhoz, amelyek el- f tűnnek, ha megátkozzák őket. | A nap kibukkant és szétszórta | sugarait minden fellé. Úgy fe-1 küdt a zöld szőnyegen, mint § egy hatalmas arany balon. \ Az emberek boldogan kiál- | toztaik. — Látom az utat!!! | Kiabáltak és nevettek egy-1 szerre. Most már csak arról volt 1 szó, hogyan helyezzék vissza | a napot az égre, hogy mind- 1 nyáján láthassák és ő is lás- § sa mindannyiukat. Az emberek elkomolyodtak I és tanácskoztak. Ki vinné fel a napot az 1 égre? Két gyerek jött véletlenül | arra, Manicka és Pepiik. Ta- í Ián Vrsovicből valók, vagy | Smichovból, annyi bizonyos, | hogy valahonnan jöttek. — Mi felvisszük — mondta 1 Pepik. Sok nehéz koffert hur-1 coliam én már életemben az | állomáson. Egyszer akkora l koffert vittem, hogy igazán I megcsodáltak. Még csak az \ kéne, hogy a napot ne bírjam ! el! Manicka és Pepik felvették \ a napot és vitték az égbe. 1 — Ebédre otthon legyetek | — kiáltott utánuk az anyjuk. | — Hazajövünk, hazajövünk. | És csakugyan hazatértek. | Marék Antal fordítása Az Oradea tartományi Rogosz község népviseletbe öltözött csinos lányainak egy csoportja A MŰVELŐDÉS FÁKLYÁJA HA VALAKI meglátogatja a romániai székely vidékeket, eléje tárulnak az ott végbement gazdasági átalakulások, valamint az új társadalmi-kulturális élet gazdag eredményei. Ahhoz azonban, hogy jobban megértsük a Magyar Autonóm Tartomány lakosainak gondolkozásában és életében végbement változásokat, melyek egyébként az egész román népre jellemzőek, álljunk meg egy pillanatra a statisztikai adatoknál, hogy képet kapjunk a letűnt idők kevésbé dicséretes tényeiről. i.. 1944. Azokon a vidékeken. amelyek ma a Magyar Autonóm Tartományt alkotják, 60 000-re emelkedett az írástudatlanok száma. A városokban egyetlen színház sem volt. A falvakban egyetlen kultúrotthon sem, s a falusi embereknek egyedüli olvasmánya a naptár volt. Ebből ennyi elég. Elég ékesszólóak a felsoroltak ahhoz, hogy felmérhessük az elmúlt évek átalakulásainak jelentőségét. Minden rajon- ban és minden városban számtalan tény bizonyítja, számtalan adat mutatja az Olt völgyében létrejött új életet. Álljunk meg egy pillanatra Marosvásárhelynél. A domboldalon, a Kadetok Hegyén, ahogyan ma is az idősebbek nevezik, működik az Orvosi és Gyógyszerészeti Főiskola. A fiatalok százai tanulják itt saját anyanyelvükön az emberi szenvedés enyhítésének csodálatos tudományát. Maros- vásárhelyen a múltban mindössze néhány iskola volt, szinte a kezünk uj- jain megszámolhatjuk azokat. Ma négy elemi iskola működik 4 osztállyal, hét elemi iskola 7 osztállyal 4 iskola 10 évfolyammal, négy szákmai iskola és kilenc műszaki középiskola. Ha 1939- et vesszük alapul, a tanszemélyzet száma 75 százalékkal növekedett. De ha a város kultúrszinvonalának növekedéséről beszélünk, meg kell említenünk azt is, hogy a lakosok fokozottabban érdeklődnek a könyvek iránt, többet olvasnak. Egyetlen hónapban több. mint 61 000 könyvet adtak el. Ezt a számot ékkor tudjuk igazán értékelni ha figyelembe vesz- szük, hogy a lakosok száma 70 000. MAROSVÁSÁRHELYEN ma egy magyarnyelvű színház is működik. Kovács György a Román Népköztársaság egyik legfiatalabb kitüntetett színésze. Neve a Székely Színház, valamint az egész új román kultúra büszkesége. Marosvásárhelyen működik egy Szín- művészeti Intézet is, amely saját anyanyelvükön tanítja a 1iatalökat. Most pedig búcsúzzunk el Marosvásárhelytől és menjünk északabbra, a Gyér- gyói és a szomszédos havasok közé Toplita rajonba. Az er- döipari munkások a parasztokkal együtt, nemzetiségre való tekintet nélkül, új életet építenek maguknak. Az egyik modern lakóházban jó szomszédságban él Pénzes János. Kőműves József és Traian loan, valamint több más fűrészipari dolgozó. Toplita rajonban folytatódik az átalakulás. Váralján új iskolát avattak 10 tanteremmel, olvasóteremmel. könyvtárral és laboratóriummal. Ugyancsak Toplita rajonban új mozit építettek. Ripa de Jós, Déda, Pietris és Bistra !községekben a művészegyüttesek új kultúrotthonokban lépnek fel. i UGYANÚGY, mint Toplita rajonban Erdőszent- györgy rajonban is új élet alakul. Már két évvel ezelőtt a rajonban egyetlen analfabéta sem volt. összesen 56 kultúrotthon működik, va•» lamennyi rádióval, könyvtárral, filmvetítőgéppel. Marosvásárhelyen. ToplU tán vagy Erdőszentgyörgyön, a Magyar Autonóm Tartomány széliében, hosszában új élet nyílt meg az emberek előtt. Kulturális színvonaluk valóban magasra emelkedett. Az egész tartományban 867 iskola, 788 könyvtár, 3 színház, 87 mozi, több mint 1300 művészegyüttesi több mint 500 kultúrotthon, 7 múzeum, 1 filharmóniai ze-> nekar, 1 bábszínház működik. A tartomány városaiban és falvaiban az egészségvédelem szilárd alapokon áll. A Magyar Autonóm Tartomány megalakulása előtt ezen a területen mindössze 24 kórház és egészségügyi intézet volt. számuk ma több százra emelkedik. Csupán a falvakban 38 kórház és 58 szülőotthon működik. 1938-hoz viszonyítva a halálozási arányszám 50 százalékkal csökkent, a csecsemőknél pedig 2,5-szeresével. A MŰVELŐDÉS fáklyája világítja meg az egész Magyar Autonóm Tartományt. Románok és magyarok egymással vállvetve építik boldog jövőjüket, jólétüket, az új élet napjai virradtak fel.
