Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-11 / 88. szám

2 '“hírlap 1957. AUGUSZTUS. 11. VASÁRNAP Néhány gondolat a módosított szervezeti szabályzatról Valamennyi alapszervezethez eljutott az MSZMP módosított szervezeti szabályzata. Aki összehasonlította a Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatával, látja, mennyi változás van a régivel szem­ben. Változás formáiban és tartalomban is. Sok minden viszont ugyanaz maradt, mint volt egy évvel, vagy évtized­del ezelőtt. A párt neve ugyan Magyar Szocialista Munkás­párt lett. de a párt lényege, tartalma a régi. A MSZMP, mint volt az MDP is, kom­munista párt, a munkásosz­tály élcsapata, a dolgozók párt­ja. A legjobbakat egyesíti so­raiban, akiket Marx, Lenin ta­na vezérel. Az MSZMP az internaciona­lizmus híve, örököse és to- vátobvivője a haladó eszmék­nek, folytatója a munkásmoz­galom forradalmi hagyomá­nyainak^ Az MSZMP ugyan­úgy, mint az MDP a szocializ­mus felépítéséért, majd a kommunizmus eléréséért har­col. Azért, hogy a dolgozó nép anyagi jóléte, kulturális szín­vonala szakadatlanul emel­kedjen. A párt továbbra is ■népi demokráciánk irányi tó, vezető ereje. A szervezeti szabályzat ma­gában foglalja azt is, hogy a párt tagja csak az lehet, aki elfogadja a párt irányvonalát, szervezeti szabályzatát, s har­col azok megvalósításáért, vál­lalja a pártfegyelmet, végre­hajtja a párt határozatait és tagsági díjat fizet A módosított szervezeti sza­bályzat pontszám szerint meg­egyezik a régivel, mégis sok­kal bővebb, sokkal terjedel­mesebb. Világosabban, ma- gyarázóbban, az egyszerű em­berek számára érthetőbben állapítja meg a párt fogal­mát. a párttagok kötelességeit és jogait, a szervezeti kérdé­seket; ■ Régi törvénye a szervezeti Szabályzatnak például, hogy őrködik a párt ideológiai és szervezeti egysége felett. Ezt á módosított szervezeti sza­bályzat részletesen elemzi. Megvilágítja, milyen nézetek azok, melyek napjainkban ve­szélyeztetik a párt egységét. Milyen elhajlások ellen kell küzdeni. Megállapítja: „Az MSZMP csak akkor teljesít­heti feladatát, őrizheti meg egységét és szilárdságát, ha engesztelhetetlen harcot foly­tat mindenféle elhajlás ellen, a revizionizmus és a dogmatiz- mus ellen, a szektás és párt­ellenes nézeteket vallók el­len, a megalkuvó és fegyel­mezetlen elemekkel, a szek­tás baloldali elhajlással szem­ben. A pártban nincs he­lye semmiféle külön csoporto­sulásnak vagy frakciónak, mert ezek megrendítik a párt egységét és harckészségét. Aki a pártban frakciót szervez, vagy abban részt vesz, azt mint ellenséget el kell távolí­tani a pártból.’’ Részletesen elemzi, s egy­ben megmagyarázza, miért fontos az elhajlások ellen küzdeni. Jelenleg a pártra két- frontos harc vár. A jobb és baloldali elhajlás egyaránt nehezíti munkánkat. A párt szervezeti szabályzata pedig mindig arra hivatott, hogy egy bizonyos szakaszra meg­jelölje a párt feladatát. Ez is igazolja, hogy a módosított szervezeti szabályzat értelmet ad egy-egy pontnak, megmu­tatva, hogy azok nem vélet­lenül. hanem alapos indokkal kerültek az alaptörvénybe. Bi­zonyítja azt a lenini tanítást, hogy a szervezeti szabályzat minden szava, mondata lénye­ges. Fontos ahhoz, hogy min­denki számára érthetővé vál­jon, milyen feltételeket ál­lít a párt salát tagjai elé. Ha valaki párttag akar lenni, tisztában kell lennie ezekkel a fogalmakkal, hiszen csak így vállalhatja minden párt­tag önként a vasfegyelmet. A módosított szervezeti sza­bályzatból látjuk azt is, hogy nagyobb önállóságot kapnak a megyei szervek. Régen pél­dául tagjelöltségi idő nélkül csak a Központi Vezetőség vagy a Politikai Bizottság jó­váhagyásával lehetett valaki párttag. A módosított szerve­zeti szabályzat szerint „Az alapszervezet a budapesti, il­letve a megyei pártbizottságok jóváhagyásával kivételesen megokolt esetben jelöltség nélkül, vagy a hathónapos je- löltségi idő eltelte előtt is fel­vehet tagakat.’’ Fontos változás többek kö­zött az is, hogy csak az lehet párttag, aki 21. életévéi: be­töltötte. Eddig 18 évesek is a párt soraiba kerülhettek. Sokan kérdezhetik, hogy va­jon olyan lényeges különb­ség ez? Hiszen eddig is töre­kedtünk. hogy csak érett em­berek lehessenek a párt tag­jai — ezután is így lesz. Mégis nagy különbség van egy 21 és 18 éves ifjú gondolkodásá­ban. 18 éves korú ifjú még tanul, vagy alig fejezte be ta­nulmányait, nem ismeri az éle­tet, kevés tapasztalattal ren­delkezik. Vonzódik a mozga­lomhoz, de nem tudja ő ma­ga sem megítélni: elég érett- e már arra, hogy a párttagság­gal járó követelményeknek megfeleljen, A párt úgy látja — s ez helyes —, dolgozzanak a fiatalok a KISZ-ben, a párt ifjúsági tömegszervezetében, tanuljanak, fejlődjenek. Ha ott megállták a helyüket, a KISZ is javasolja: beléphet­nek a pártba. Jelentős változást találunk a pártbüntetések megfogalmazá­sánál is. Az eddigi pártbünte­téseken kívül a párt nevelési célzattal bevezeti: „ ... alkal­mazni lehet pártbüntetésként a párttisztségből való leváltást, vagy a párttisztségtől megha­tározott időre való eltiltást Ez annál is inkább fontos tör­vény, mert sokszor dorgálás vagy megrovás nem segít egy- egy elvtárs megjavításában. Megtörtént már, hogy néhány pártfunkcionáriug elbizakodot- tá vált, s ezzel ártott a párt­nak. Ha egy időre leváltják ezeket az egyébként értékes elvtársakat, s alacsonyabb be­osztásba helyezik, milyen jó iskolává válik ez számukra! Jó hatással lesz további fejlő­désükre, mert az alacsonyabb beosztásban nem érvényesíthe­tik „korlátlan hatalmukat”, nem éreztethetik felsőbbségü- ket”. Megtanulják, hogy csak akkor tudják feladatukat el­látni, ha munkatársaikra, a tömegekre támaszkodnak. Sok-sok tételét • elemezhet­nénk, méltathatnánk a szerve­zeti szabályzatnak — amelyet egy cikkben úgy sem végezhe­tünk el. Sokat írhatunk, be­szélhetünk róla, hiszen ezen a szervezeti szabályzaton kérész- tül is lemérhetjük, hogy az évek folyamán milyen fejlődé, sen ment át pártunk. Tapasz­talatokban meggazdagodtunk, s tanulságainkat most a párt alaptörvényében érvényesít­jük. A módosított szervezeti szabályzat pártunk erősödését, fejlődését rögzíti és előremu­tat; merre haladjunk tovább. Sági Ágnes Meghosszabbították a jelentkezési határidőt a dolgozók esti és levelező iskoláin Az általános iskolák, gimná­ziumok és közgazdasági techniku­mok esti és levelező tagozataira a jelentkezés határidejét 1957. au­gusztus 31-ig meghosszabbították. Az általános iskolába a 15. évet, az általános gimnáziumba és a közgazdasági technikumba a 17. életévet betöltött dolgozók jelent­kezhetnek. Felvehetők az otthoni munkát végző nők is. A jelentkezőknek „Jelentkezési lap"-ot kell kitölteni. Ezeket a la­pokat annak az Iskolának a veze­tőjénél szerezhetik be, ahol ta­nulni szándékoznak. A felvételre vonatkozó részlete­sebb felvilágosítást a területi ta­nácsok művelődési osztályai, vala­mint az iskolák igazgatói adnak. Tájékoztató a lottónyereményekről A Sportfogadási és Lotto Igazga­tóság nem végleges tájékoztatőja szerint a 23. fogadási héten 1 957 904 lottószelvény vett részt a játék­ban. Egy-egy nyerőosztályban 734 235 forintot osztanak szét. öttalálatos szelvény eddig még ezúttal sem akadt, s így az erre jutó összeget a négytalálatos nye­reményekhez csatolják. Négyes találatot 31 fogadó ért el, s nyere­ményük egyenkint 47 370 forint. A háromtalálatos szelvények száma; 2039, a nyeremény egyen­kint 360 forint. A 45 930 kéttalála- tos szelvényre egyenkint 16 forin­tot fizetnek. A közölt adatokban az ellenőr­zés során még lehetnek változá­sok. Vigyázat! Szélhámos! A kép Baróti (Brenner) Lajos, 35 éves Hatvanban született (any­ja; Szabó Anna) hatvani Székely utca 13 szám alatti lakost ábrá­zolja, akinek személylelrása a kö­vetkező: 35 éves, 185—190 centimé­ter magas, haja hullámos, színe vörös, arca és karja erősen szep­lős. Telt arcú, közepes testalkatú, bajúsza nincs, öltözete: szürke egysoros öltöny, barna cipő, ka­lapja, sapkája nincs. Baróti (Brenner) Pest megyé­ben Foton követett el szélhámos­ságot úgy, hogy ott egy nőtől doxaórát és aranykarikagyűrűt kórt él azzal, hogy másnap vlsz- szaadja. Baróti Brennernek per­sze eszeágában sem , volt vissza­menni. A Pest megyei főkapitány­ság a nyomozás során megtudta, hogy főleg fiatal dolgozó nőkkel Köt ismeretséget, nyomozó főhad­nagynak, vagy bányásznak adja ki magát és.komoly összekötteté­seire hivatkozva különböző ügyek elintézését vállalja. Amennyiben megbízást kap, másnapra randevút beszél meg ál­dozatával és hogy a megbízó va­lóban megjelenjék, biztosítékot kér tőle. Ez a biztosíték általá­ban gyűrű, óra, vagy pénz. Más­nap természetesen Baróti Brenner nincs ott a randevún. A Pest megyei rendőrfőkapi­tány ság felhívja a közönséget, hogy amennyiben a fényképen közölt személlyel találkoznék, ad­ja át a legközelebbi rendőrnek, vagy értesítse a Pest megye rend­őrfőkapitányság bűnügyi osztályát (Budapest, VI. Aradi utca 21—23), 124—274 telefonszámon, mert az il­lető veszedelmes szélhámos. Időjárásjeléiitc« Várható Időjárás ma estig: fel­hőátvonulások, ma sok, holnap kevesebb helyen záporeső, ziva­tar. Időnkint élénk nyugati­északnyugati szél. A nappali hőmérséklet keleten és délen csökken, máshol alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 23-26, helyen- kint 26 fok felett. — ELKÉSZÜLT A NAGY­VILÁGON E KÍVÜL .. . címmel — az Austria Wochenschau, Telenews és az UNESCO Filmsection fel­vételeinek felhasználásával — a külföldi lágerekben élő disszidensek életét bemutató riportfilm. — A SZÖVOSZ IGAZGA­TÓSÁGA felhívással fordul a falu dolgozóihoz, a föld­művesszövetkezeti részjegy alapok növelésére. — A SZAKTANÁCS pá­lyázatot hirdet olyan tanul­mányokra és dokumentációs anyagokra, amelyek feltár­ják a magyar munkásosz­tály, a munkásmozgalom kul­turális hagyományait, illetve annak egy-egy részét, a munkásmozgalom kezdetétől 1948-ig. A legjobb pályamű- veket jutalomban részesítik. — KEZDŐDIK a paradi­csom-szezon: 9000 vagon pa­radicsom feldolgozását tűz­ték ki a konzervgyárak. Az idén nagyobb mennyiségű paradiisomkonzervet expor­tálunk. — A NAGYLENGYELI olajmezőn a fúrósok újabb két kutat adtak át az olaj­termelő-brigádoknak. A két új kutat néhány nap múlva bekapcsolják a termelésbe. „Rekordot“ javított egy gombagynjtő Az elmúlt napokban jelen­tettük, hogy egy soproni kis­lány ritkaság számba menő nagyságú, 80 dekás vargánya gombát talált. Csütörtökön Csonka István gazda „rekor­dot javított“: 3,90 kilós, úgy­nevezett tejgombát talált a hegyeshalmi erdőben. Augusztus 15-én kezdik árusítani az iskolaszereket Az 1957—1958. tanévben bi­zonyos tekintetben jobb lesz az iskolaszer-ellátás, mint ko­rábban. A nagykereskedelem már a múlt hónap elején meg­kezdte az áruk szállítását, szétosztását és így 15-én már minden zökkenő nélkül meg­kezdik az árusítást is. — ÖTVENEZERFORIN­TOS KÖLTSÉGGEL új ar- tézikút épül Pándon. A kút villanymotorral működtetve négy vízcsapot lát majd el vízzel. — A MEGYE MEZŐGAZ­DASÁGÁNAK HELYZETÉ­RŐL tárgyal hétfőn délelőtt a Hazafias Népfront mellett működő megyei mezőgaz­dasági bizottság. — HÁROMKILOMÉTE- RES SZAKASSZAL bővítik a tápiógyörgyei villanyháló­zatot. A munkálatok mintegy 220 000 forintos költségeiből 180 000 forintot a községfej­lesztési alapból fedeznek, 40 000 forint értékű társadal­mi munkával pedig a község dolgozói járulnak hozzá a villanyhálózat bővítéséhez. — A VEZETŐSÉG ÚJJÁ­VÁLASZTÓ ÜLÉSÉT Alsó- gödön augusztus 9-én tartot­ta a Hazafias Népfront bi­zottsága. A megválasztott 17 tagú vezetőség azonnal be­kapcsolódott az augusztus 20-i ünnep előkészítésébe. Ügyvédi hír. Dr. Lackner Imre ügyvéd, irodáját Tápió- szecsőn megnyitotta. A fényképész — katonáéknál Sok görögdinnye a piacon A Nagyvásártelepre szombaton reggel 180 vagon és 110 teher­gépkocsi áru érkezett, többek között burgonya 32 vagon, gyü­mölcs 70 és vegyes darabáru 30 vagon. Megérkezett Szegedről a méz­édes esperes körte. Ara az álla­mi boltokban kilónként 5 forint volt. Szatymazról Duránczi őszi­barack érkezett, ára osztályozva 5—12 forint. A dinnyefelhozatal állandóan emelkedik. A ma ér­kezett 32 vagonból 22 vagon gö­rögdinnye. A márkás görögdiny- nyét 2.80, az egyéb minőségűt 2.40 forintért árusították. KITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsarótól Nagymarosig (70) Pedig akkor már szomjunkat is eloltottuk az utunkat keresztező hegyipaták vizével. (Egy-két hónappal ké­sőbb Maszudi sem tudott volna visszatérésre bírni, s valószínűleg meg se kísérelte volna). Lassan elhagytuk a pórit, és újra elértük a Kilima- Ndzsáró sambáit. Milyen öröm... Az akida!... Ott jön velünk szembe, banánát cipelő kísérője társaságá­ban. Ő maga meg egy hatalmas banánsörrel telt lopó­tök-kulacsot emelget felénk... Az akida aztán elmondta, hogy valóban, őt nagyon ■meghhjszolta az elefánt, annyira, hogy még a ruháza­tát képező takaródarab is lemaradt róla. Ezt taposta meg az elefánt, amikor mi a dühös ordítozást, trombi­tálást hallottuk. Bizony, nagyon kókadtan érkeztem haza. Az „öreg magyar afrikánus'1 még a szememre is hányta, miért nem igyekeztem jobban... Utóbb az elefántom mégis meglett, bár — nem a számomra. Megint csak a méz- keresők találták meg, alig száz lépésnyire onnan, ahol a nyomozást reggel abbahagytuk. Ott feküdt egy fo­lyócska medrében. Egy nyugalmazott német gyarmati őrmesteré volt akkor a Kilima-Ndzsáró környékén az elefántvadászat koncessziója. Az őrmester, mint az úgynevezett „nagy vadászjegy“ tulajdonosa, egy sereg bennszülött va­dásszal, úgynevezett makuák'kal vadásztatott elefántra és rinocéroszra. Megtalált elefántom agyarait ez a né­met őrmester a magáénak követelte, noha azokban a napokban a fundijai egészen más vidéken jártak. Nem lehetett ellene semmit se tennem. Mégis, másnap elzarándokoltam első, de meg nem kapott elefántom maradványaihoz, és teljes bizonyos­sággal megállapítottam, hagy a zsákmányt én lőttem. Az 500-as expressz golyói ütötte lyukúkat megtaláltam az állatóriás lapockájában, egyet pedig a medence- csontjában. A fundik kicsiny, durván kovácsolt vasgolyót hasz­náltak elültöltőikhez, tehát ez mindenképp az én ele­fántom volt. Igaz, az elefántagyarak elvesztése éppen­séggel nem bántott, mert nem tudom, hogyan osztoz­tunk volna meg a derék urasággal, akitől egyébként nemsokára végleg elváltam..; * Feltűnik emlékezetemben egy kedélyesen gömböly- ded arc, jólelkűen, s kicsit butácskán pislogó szemek — iki ez a mindig vidám, mindig nevetésre kész em­ber? Hát persze, tudom már, de hogy lehet, hogy eddig nem beszéltem róla, hisz' ez az én kedves ismerősöm, Kvatembo úr, „Bvana Kvatembo", akivel a Kilima- Ndzsáró lábánál találkoztam legelőször. Szép nevet adtak neki a környékbeliek, az bizonyos, mert ,,kva­tembo“ szabadon fordítva azt jelenti, hogy részeges, vagyis pontosabban olyan valaki, aki mindig a pom- bés fazekak mellett ül. Az én öreg barátom azonban nem pombét ivott, hanem inkább chiantit,* és a whisky-szódának se volt nagy ellensége. Hogy a chiantit említettem, mindjárt sejtheti az ol­vasó, hogy ez az én Kvatembo barátom olasz volt, mégpedig nápolyi, aki nem is olaszul, hanem „napoli- tano‘‘** beszélt. Nem is tudott más nyelven csak ola­szul. no meg jól beszélte Kelet-Afrika eszperantó­ját,*** a kiszuahilit, de ezt is csak erősen nápolyi kiej­téssel, tehát a szaruik végét félig mindig elharapva. Eredeti nevén Dicroccénak hívták, s nagyon kedé­lyes, örökké vidám, már-már a butaságig jószívű, és az afrikai mértéken túl is vendégszerető ember volt. Pedig nagyon hányt-vetett, küzdelmes életet tudott * olasz borfajta ** nápolyi tájszólásban *** általánosan ismert nyelvét már maga mögött, mikor esténként kis dukájában* whisky-szódákat méregetett két-három európainak, s mesélgette közben ékes nápolyi kiszauhiliséggel e há­nyatott életnek kalandjait, történeteit. Némelykor szűk volt neki a kiszuahili nyelv szókincse, olyankor aztán egy-két olasz szóval, vagy kerékbétört angol kifejezés­sel segített magán. Afrikai pályájának elején áruszállítással foglalko­zott, csak később lett kereskedő. Teherhordó karavá­nokkal szállította az áruit az ugandai vasútépítkezés számára. Útközben a Kilima-Ndzsárónál szamárvonta szekerekre rakta át a szállítmányt, úgy vonult be újra meg újra Voiba, az Uganda Vasút egyik fontos állo­mására. Szegény fülesek, bizony, nem mindig élték túl az utakat, végzett velük a csecselégy, s az orosz­lánok se mondtak le néhanap egy kis csacsipecsenyé­ről. Mégis, a nagy állatveszteségek ellenére, nem volt ez a transzponálás rossz üzlet, mert a megtérülő szál­lítási költségek arányban voltak az állatveszteségekkel és egyéb gátló körülményekkel. Egy ilyen út alkalmával élte át az én olasz barátom életének leggonoszabb vadászkalandját, amelyet ké­sőbb nem egyszer elmondottunk vele, s amelyen min­dig sokat nevettünk. Tudni kell a történethez, hogy Bvana Kvatembo nem volt valami nagy vadász, kü­lönben is. az olaszok közt sokkal kevesebb a vadász, mint bármelyik más nációnál. Persze, mint minden európai a mi olaszunk is fegyverrel járt mindig, és néha-néha vadászni is elment, különösen ételszűke idején, hogy húst lőjön emberei vagy a maga számára. Történt egyszer, útban az Uganda Vasút felé, hogy késő délután letáborozott valahol a vadonban a csacsi* karaván, Kvatembo barátunk pedig vállára vetette a puskáját. Ólomlövedékes. lőportól fekete, 71-es mintá­jú Mauser volt ez a puska egylövetű, hatalmas hangú szerszám, amely a lövésnél óriási füstöt adott, mégis, jó kézben igen jó fegyvernél; számított. * borjában (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom