Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-10 / 87. szám

2 \'Mtrlap 1957. AUGUSZTUS 10. SZOMBAT Tombol a választási harc Nyugat-Németországban Elég volt a porból! - írják a vecsésiek Kudarcba fulladt Strauss nyugatnémet hadügyminisz­ter müncheni választói nagy­gyűlése. A választási gyű­lésen harcias légkör ural­kodott. A szónok beszédébe percenként közbekiabáltak. Sokan szócsöveken vitát kö­veteltek, lehurrogták a mi­nisztert; Mások fütyüléssel, pfujolással nyilvánították ki ellenszenvüket. Számosán hangosan odakiáltottak Straussnak: },Uszító, uszító!’’ A közbekiáltókat a rendezők többször is erőszakkal távolí­tották el a helyszínről; ★ Ollenhauer szerint Adem­EHentmondó hírek az omani konfliktusról... Amerikai hivatalos körök az Egyesült Államok sem­legességét hangsúlyozzák a muszkati és omani felkelés ügyében* Azok a kijelentések, ame­lyeket Dulles amerikai kül­ügyminiszter legutóbbi sajtó- értekezletén Ománnál kap­csolatban tett, azt mutatják, hogy az Egyesült Államok megkísérli a brit agresszió megszüntetését — állapította meg csütörtökön este a kairói rádió hírmagyarázója; , *,Az arabok hangja* — az egyiptomi rádió külön adása az arab világ számára — csü­törtöki híreiben azt jelentette, hogy a muszkati szultán elő­renyomuló csapatai között lá­zongás tört ki. A rádió ugyan­akkor felszólította a Perzsa­öböl területén élő valamennyi arabot — mindenekelőtt pe­dig a nyugati olajtársaságok alkalmazottait —, hogy álta­lános sztrájkkal támogassák az omani felkelőket. Csak a kecske megmaradjon... Belga-Kongóban halálra ítéltek egy Maszel a nevű bennszülöttet, mert megölte majd megette egy bányász fe­leségét. Maszela a halálos íté­letben megnyugodott, felleb­bezett azonban az ítélet ama rendelkezése ellen, hogy 29 dollárnyi pénzösszeggel és 20 kecskével kártalanítsa az ál­dozat férjét. Hazaindült Párizsból a 25. hazatérő csoport Csütörtökön este indult haza Párizsból a 25. hazatérő cso­port; A csoportban tizenket- ten voltak, közöttük hat kis­korú. További 40—45 fiatalkorú ügye még függőben van. auer kormánya sohasem tud­ja elérni Németország újra­egyesítését. A Szociáldemok­rata Párt elnöke ' felszólította a nyugat-németországi anyá­kat és nőket, hogy ne támo­gassák a „fegyverkezési őrü­let politikáját”; A német nép­nek a nemzetközi enyhülé­si és békepolitikában nem az utolsó, hanem az első helyen kell állnia. Ollenhauer szerint ha a szociáldemokraták győzelme­sen kerülnek ki a választá­sokból, az egész Németország „szabadságát és biztonságát jelentené”; Körmenet, vagy forgalmi akadály? Leállt a forgalom csütörtö­kön este Becs legelőkelőbb fő­útvonalán, amikor egy mezte­len nő jelent meg, kezében feszülettel. Az incidens a zsú­folt Mariahilferstrassén ját­szódott le. A nő a közeli templomból hozta a feszüle­tet, az egyik kapualjban le­vetkőzött, majd anyaszült meztelen sétálni kezdett. A rendőrség gyorsan a közeli rendőrőrszobára kísérte a „forgalmi akadályt”. A tokiói értekezlet augusztus 8-i üléséről A ceyloni küldött javasol­ta, hogy az értekezlet vala­mennyi küldötte sürgesse kor­mányát a tömegpusztító fegy­verek betiltására. Makoto Hori, japán küldött a katonai paktumok és tá­maszpontok problémájáról be­szélve kijelentette, hogy az amerikaiak által támogatott kollektív védelmi szerződések célja amerikai katonai tá­maszpontok létesítése külföl­dön, a szerződést aláíró or­szágok belügyeibe való be­avatkozás katonai tanácsadó csoportok révén és a gazda­sági ellenőrzés kiszélesítése ezen országok felett. Hangsúlyozta, hogy ezek a paktumok a nemzetközi fe­szültség forrásai. A világ­béke és a biztonság legsürgő­sebb feltétele jelenleg e szer­ződések törlése és a külföldi csapatok visszavonása — foly­tatta a japán küldött. Rámu­tatott arra. hogy a Szovjetunió és Kína az Európára és Ázsiá­ra vonatkozó kollektív biz­tonsági szerződéseket külön- külön már javasolta; A rádióaktivitás hatásaival foglalkozó szakértők csopor­tos ülése hangsúlyozta az atomfegyverek veszélyét az emberi életre nézve. A szak­emberek megvitatták a nuk­leáris kísérletekből fakadó lé­gi és szárazföldi szennyező­dés problémáját is. Vecsés egyik legforgalma­sabb útja az állomásra vezető, másfél kilométer hosszú Baj- csy-Zsilinszky út. Mi vecsé­siek, akik évek óta itt la­kunk, kilincselünk, istanciá- znnk, hogy ezt az utat porla- lanítsák. A Bajcsy-Zsilinszky úton ugyanis sok üzlet van, többek között a népbolt, a húsbolt, a patika, sőt az egészségházat is ide építették. Ha egy személy^vagy teher­gépkocsi végigmegy az úton, utána percekig óriási porfel- leg szállong a levegőben, mely mindent megül. Legalább 800- an laknak a Bajcsy-Zsilinszky úton, akik, ilyenkor tavasztól | őszig nem tudják ablakaikat I szellőzés céljából nyitvatarta- ni, de a száradó fehérneműt sem teríthetik ki az udvarra, mert ezt is belepi a por. 1953 óta „labdáznak" az út portalanításával. Egyszer már bitumenezték, háromszor pe­dig felolajozták, a bitumen azonban lekopott, az olajozást pedig elveri az eső, s így a por változatlanul belep min­dent a Bajcsy-Zsilinszky úton. A vecsési tanács — úgy­mond — megtesz mindent. Többször kérte a megyétől az út rendbehozását, innen azon­ban csak ígéretet kapnak. A tanács viszont azzal érvel, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út megyei út lévén, a Pest me­gyei Tanácsnak kötelessége azt rendbehozni. Mi Bajcsy-Zsilinszky úti la­kosok nem törődünk vele, ki pcrtalanítja az utat, most már azonban kérjük, hogy sürgő­sen intézkedjenek ebben a tengeri kígyó-szerű ügyben. Fekete József, a vecsési Híradástechnikai Intézet dolgozója „Maszek" MEH-vállalatoí alapított - három évet kapott Fischer Lajos váci lakos­nak a MÉH vállalattól nyers­bőrvásárlásra szóló igazolvá­nya volt. Fischer az első idő­ben rendesen dolgozott, a fel­vásárolt bőröket tovább adta a MÉH-nek. Később, mikor jó üzletet szimatolt, a MÉH- igazolvánnyal felvásárolt bő­röket’nem adta tovább, ha­nem a lakásán tárolta. összekerült egy régi isme­rősével, egy tímársegéddel, akivel megállapodott', hogy a bőröket feldolgozza, és azokat Fischer „feketén” adja eh. Hogy a bőrök feldolgozása ne keltsen Vácon feltűnést, a cserzést és egyéb munkálato­kat a váci izraelita imaház ri­tuális fürdőjében végezték el. A rendőrség felfigyelt Fi­scher üzelmeire. házkutatást tartott, ahol a feldolgozott és még el nem adott bőröket, va­lamint nagy mennyiségű nylonharisnyát találtak. Megindult ellene az eljárás és ügyét most tárgyalta a Váci Járásbíróság, ahol Fischer La­jost árdrágításért és közellátás érdekeit veszélyeztető cselek­ményért három évi börtönre ítélték. Véget ért a Nemzetközi Kétnapos vita után elvetet­ték a svéd küldöttség kiegészí­tő indítványát és a határozati javaslatot eredeti formájában fogadták el. A kongresszus úgy határozott, hogy Aarto- nen finn professzort „Finn fogyasztási szövetkezet“ című munkájáért a Nemzetközi Szö­vetkezeti Szövetség hagyomá­nyos jutalomdíjával tünteti ki. Megválasztották a Nemzet­Szövetkezeti Szövetség központi bizottságát, amelybe a szovjet szövetkezetek 10 képviselője került be. A köz­ponti bizottság ülésén ismét Brot-t (Franciaország) válasz­tották meg a Nemzetközi Szö­vetkezeti Szövetség elnökévé. Klimov (Szovjetunió) és Bonov (Svédország) alelnök lett. Megválasztották a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség végre­hajtó bizottságának tagjait is. Szövetkezeti Szövetség kongresszusa közi A megyei képviselők fogadónapja Tartósított csecsemőtápszer készül A PEST MEGYEI KÉP­VISELŐ CSOPORT tagjai minden héten szerdán dél­előtt 10 órától délután 3 órá­ig fogadónapot tartanak a Hazafias Népfront Megyei Irodájának helyiségében. (Budapest, V. Városháza utca 7, Megyei Tanács.) A konzervipar most egy újabb készítményével, a tartósított csecsemőtápszerrel kívánja se­gíteni a dolgozó anyákat. A sok vitamint tartalmazó ételeket tu­dományos kutatók előírásai alapján készíti majd a Duna­keszi Konzervgyár. Az új ter­méket a most épülő korszerűen berendezett üzemben gyártják majd. A tartósított csecsemő­tápszer még ebben az évben for­galomba kerül; LOTTO NYERŐSZÁMOK: 8,17,34,51,76 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a lottó 23. heti sor­solását pénteken délelőtt 10 órakor, a siófoki szabadtéri szín­padon rendezte meg. Erre a hétre több mint 1 900 000 szelvény érkezett be s így egry-egy nyerőosztályra körülbelül 730 000 forint jut. Az öt nyerőszám kihúzására az üdülők és a helyi lakosok nagy érdeklődése közben került sor. Időjárásjelentés Várható Időjárás szombaton estig; felhőátvonulások, több he­lyen záporeső, zivatar. Mérsékelt délkeleti-déli, a Dunántúlon ké­sőbb délnyugati-nyugati szél. A hőmérséklet nyugaton kissé csökken, máshol alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma: nyugaton 24— 27, keleten 26—29 fok között. — HÚSZ KÉTSZOBA ÖSSZKOMFORTOS LAKÄS építését kezdik meg Ceglé­den szeptember elején. Va­lamennyi lakóházat Kaspé téglából készítik, amely meg­gyorsítja és olcsóbbá teszi az építkezést. Sínrepedések gépi vizsgálatát vezetik be a MÁV vonalain Ebben az évben a MÁV több vonalán bevezetik a gépi sinre- pedésvizsgálatokat. Egyelőre két ultrahangos készülékkel kezdik meg a munkát. — A SZENTENDREI FE- RENCZY KÁROLY MÚ­ZEUMBAN a Műcsarnok rendezésében augusztus 11- én délelőtt 11 órakor kiállí­tás nyílik Milos Bazowski csehszlovák festőművész al­kotásaiból. — DÖMSÖDÖN IS MEG­ALAKULT A NÓTANÁCS. Az alakuló gyűlésen a döm- södi asszonyok és lányok igen szép számmal vettek részt, s elhatározták, hogy bekapcsolódnak az augusztus 20-i ünnepség előkészítésébe. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT VÁCI VÁROSI BI­ZOTTSÁGA augusztus 11-én, vasárnap délelőtt 10 órakor emlékünnepélyt rendez a Magyar Tanácsköztársaság váci mártírjainak alsóvárosi emlékművénél. — MEGNYÍLIK A GÖ­DÖLLŐI PETŐFI MŰVE­LŐDÉSI OTTHON augusz­tus 10-én. A MÉDOSZ keze­lésében levő kultúrotthon be­rendezése az ellenforradalom alatt megrongálódott, elve­szett. A rendbehozott művelő­dési otthonban biztosítanak helyiséget a gödöllői KISZ- szervezetnek is. — ORSZÁGOS KIRAKO­DÓ- ÉS ÁLLATVÁSÁRT tar­tanak augusztus 19-én, hét­főn Tápióbicskén. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT és a tanács meg­kezdte az augusztus 20-iki ünnepségek előkészítését Gö­döllőn, — AZ ÁLLAMI GAZDA­SÁGOK ebben az évben 20 000 rántanivaló csirkét szállítanak Olaszországba és Nyugat-Németországba. — A ZENEBARÁT KÖ­RÖK hangversenyeket ren­deznek a művelődési ottho­nokban. — A KISIPARI SZÖVET­KEZETEK hétezer gyermek­ruhát gyártanak terven felül. — LEVELEZŐ TANFO­LYAMOK indulnak terme­lőszövetkezeti mérlegképes könyvelői oklevél elnyeré­sére. — IKLAD KÖZSÉGBEN au­gusztus ll-én választják újjá a nőtanácsot. A gyűlésre meghív­ták a megyei pártbizottság, a megyei tanács, és a megyei nő­tanács képviselőit Is, akiket bú­zakoszorúval fognak megajándé­kozni. — A POSTAI TAKARÉK­BETÉT-ÁLLOMÁNY me­gyénkben az elmúlt hóna­pokban jelentősen emelke­dett és növekedett a takaré­koskodók száma is. Az el­múlt negyedévben közel 3 millió forinttal emelkedett a takarékbetét-összeg. Olcsóbb lett a tehéntúró és a tejföl A Nagyvásártelepre pénteken reggel 138 vagon és 94 tehergép* kocsi áru érkezett, többek kö­zött 22 vagon burgonya, 47 va­gon gyümölcs és 50 vagon ve­gyes darabáru. A Földműv’esszövetkezetek Bu­dapesti Értékesítő Vállalata csar­noki árudáiban pénteken reggel a falusi tehéntúrót kilónkint 8 forintért, a tejfölt pedig literen- kint 10 forintért árusították. Piacra került a nyári aszalószil­va is, ára kilónkint 2.80 forint volt. A szövetkezeti boltokban a szőlő kilójának ára 6.80 fo­rintra csökkent. A sárgadinnyét 2.20—2.80, a görögöt 2.40-2.60 fo­rintért árusították kilónkint. A töltenivaló fehérpaprikát 2.00— 2.40, a zöldpaprikát 1.80—2 forin­tért adták kilónkint. A vöröská­posztát 2.80—3 forintért árusí­tották. A csarnoki szövetkezeti árudák a liba és a kacsa-zsira­dékot kilónkint 37 forintért, a zsíros liba- és kacsahúst pedig 36 forintért adták. iimiiHuniHiiiimtmiiifiiioiifiiiNiiniimniimHtiimftiiiniiimiiimiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiniiifiimiinnuiHiiiiiiimnniinlUHH fadarabot, s hozzákötve egy kemény fa-pálcikát, ame­lyet aztán a puhafadarabm illesztettek, és a két te­nyerük közt addig sodorták, amíg a puhafa füstölni, majd izzani kezdett. Akkor száraz mohát vetettek rál, mert azt is hordtak masukkal, és fújták, fújták, amíg a moha lángra nem kapott. Nehéz munka ez nagyon! Sose ismertem olyan európai embe/rt, akinek sikerült volna ily módon tüzet élesztenie. Jómagam százszor láttam, százszor próbál­tam, de soha nem sikerült. Füstig csak. vittem, mint valamikor régen az iskola padjaiban. amikor vonalzó­val reszeltük a puha fenyőfapadot, tanáraink kimond­hatatlan megbotránkozására ... Maszudi tehát mindenáron tüzet akart. Először az ő javaslatát próbáltuk ki. összegyűjtött egy csomó szá­raz füvet, aztán az egyik kísérő lágyékkendöjéröl le­tépett egy darabot, és azt mondta, hogy a rongy- és fűcsomóra szorítsam rá a Mannlicher csövét, és süs­sem el a puskát. (így csinálták ezt állítólag öreg elül- töltőikkel a hajdani rabszolgavadászok). Egy leopárd éppen a közelünkben hörgőit, elsütöt­tem tehát a puskát, de bizony a rongy nem gyulladt meg, s nem kapott lángra a fűcsomó. Végre is Ma­szudi kimondta, hogy erre a célra csak az elültöltő puska felel meg, s aztán a félelem teljesen boron­gássá tette. — Ins Allah! Jöjjön, aminek jönni kell!... Magam sem törődtem az eljövendőkkel, de nagyon erős vélemény alakult ki bennem az én „öreg afriká- nus gazdám" elefántvadász-ismereteiről, hiszen hogy nem hoztunk gyufát, ez főképp az ő bűne volt. Ekkor kezdett el dolgozni a Maszudi által lenézett két „msenzi”, Találtak valami alkalmas botocskát, pudvás fadarab is akadt, és akkor azonnal munkához láttak. Nagy érdeklődéssel és ámulattal figyeltem az igyekezetüket — akkor láttam először a tűzélesztés- vek ezt a módját. Milyen más volt ez, mint gyer­mekkorom kedves olvasmányának, Robinson Crusoe- nak közismert illusztrációja, ahol az állatbőrökbe öl­töztetett Robinson két fahasábot dörzsölget egymáshoz kétségbeesetten. Vezetőim felváltva pödörték a kemény fa pálcikát. Vékony csíkban szállt fel a füst, a szításra lobot ve­tett a száraz moha, aztán a száraz fű, és mi nemsokára — tűz mellett ültünk! Maszudi nem vett részt a meg­vetett „barbárok” munkájában, és nem is volt elisme­rő szava ezért a csodálatos teljesítményért, de azért a tűz fellobbamása nagyon helyrebillentette a bátorsá­gát. Tűz mellett ültünk tehát, és ha nem kinzott volna az égető szomjúság, s annál is jobban a szegény akida sorsa, talán még örömömet is leltem volna az első, sátor nélkül eltöltött vadonsági éjszakában. A két ve­zető is szomorkodott az akida miatt, csak Maszudi maradt ebben a tekintetben is egykedvű, hisz' nem róla volt szó! És aztán mi az, ha „egy msenzi kaputi!?’' Ahogy tanyáztunk a tűz mellett, vezetőim egyszer­re csak felfigyeltek. Éles fülük méhzümmögést hal­lott, ami nem is csoda, hiszen híres mézvadászok vol­tak, és mézkeresve látták meg a mi hatalmas agyarú, elefántbikánkat is, amelyet én, a tapasztalatlan zöld­fülű. könnyelműen megfhuskáztam. Egyikük egy füstölgő fahasábot kapott ki a tűzből, s azzal mászni kezdett felfelé a faóriásra, amelynek a tövében letelepedtünk. Nem telt belé tíz perc, gyö­nyörű lépesmézet adogatott le a „msenzi“ mindnyá­junk nagy örömére. Élveztem nagyon a mézet, de utána a szomjúságom még kínzóbbá vált, nem is tud­tam elaludni miatta. Végre elhalkult a vadon éjszakája. Ritkult a csillag­tábor, és Keleten nemsokára kipiroslottak a felkelő nap hajnalsugarai. Elindultunk újra az elefánt után. Olyan kedvetlen társasággal egész pályám alatt nem indultam elefánt nyomában, mint akkor. Maszudi lehangoltsága a két derék vezetőre is ráragadt lassanként. Mentünk ugyan, mentünk, de Maszudi hamarosan kijelentette, hogy ö nem bírja tovább, és különben is, hiábavaló minden. (Folytatjuk.) KITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (69) Maszudi meg nem az a valaki volt, aiki felszította volna a szegény greenhorn önbizalmát. Ellenkezőleg! ö, a szafiri, a sokat utazott, ő sopánkodott a legjob­ban. Hogy így. meg amúgy! Kivált, mikor egy leopárd kezdett hörögni a közelünkben... Való igaz, hogy olyan görcsösen szorongattam az 500-as expressz nya­kát, mintha egy egész oroszlánsereg akarná ránktá- madni. Később Maszudi azért panaszkodott, némiképp jogo­san, hogy miért nem hoztam gyufát. Valahogy kihá­moztam a panasza értelmét, meg azt a kijelentését is, hogy a mulasztásom miatt most mindnyájunknak el kell pusztulnunk. A sebzett elefánt megkeres majd bennünket az éjjel — s Maszudi mindjárt illusztrálta is remek mozdulatokkal, élénk arcjátékkal, hogy az elefánt miként végez majd velünk. De ha az elefánt nem, akkor majd jön a kifa.ru, az orrszarvú, az meg majd így meg így csinálja... A kisegítő msenzik — így titulálta Maszudi a veze­tőket — közben merész vállalkozásba kezdtek: tüzet alcartak gyújtani. Az akadály „csak” az volt, hogy ők se hozták magukkal a szokásos tűzsodró készséget. A vadonban ugyanis nem dörzsöléssel, hanem pödrősodrás útján élesztették akkoriban a tüzet. Ez, persze, az én kezdő éveimben volt, mert azóta már a kongói pigmeusok is a kibiritit, a gyufát használják. Csak az örök nomá­dok, például a vandorobók és a hasonló törzsek tudják még ma is a tűzélesztésnek ezt az ősi módját. Tűzsodróval úgy történt régen a tüzélesztés, hogy a vadonjárók mindig hordtak magukkal egy lapos puha-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom