Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-09 / 86. szám
1957. AUGUSZTUS 9. PÉNTEK MJ» m teret k'fCirlap Mikor ihatunk ismét a híres magyarkúti Szép legenda járja egy nóg- rádverőcei kis forrás vizéről, az úgynevezett Magyarkútról. Ma már öregasszony, ha ugyan el nem halálozott az az Irma nevű kicsi lány, aki 1879- ben gyógyíthatatlan betegségben sínylődött. Vitték a szülei kuruzslóhoz és orvoshoz, kórházba és szanatóriumba, alföldre és hegyi levegőre, de a leányka állapota sehogyan sem javult. Egyszer aztán szerencséjére Nógrádverőce környékére vetődött, ivott a csodás vízből és menten meggyógyult: ugrált, ficánkolt és tapsolt az immár makk egészséges gyermek, szülei nagy boldogságára. A hálás apa elhatározta, hogy az utókornak is tudomására hozza az ő családja örömét. Kőbe vésette a forrás fölé leánya nevét. Azóta nevezik Irma-forrásnak a magyarkúti kis vízfolyást. Valóságos csoda, hogy a szemfüles papok nem kiáltották ki búcsújáró helynek ezt a vidéket. Talán azért nem, mert akadtak még szemfülesebb- üzletemberek, akik árulni kezdték a vizet s árulták egészen a legutóbbi esztendőkig. Nemcsak Pest megye, de a távolabbi vidékek is megismerkedtek vele. Voltak olyan pesti üdülővendégek, akik nem tudtak leszokni róla. Hazatérve, jónéhány üveggel hoztak belőle, majd évközben is tűvé tették érte az üzleteket. Persze, lehet, hogy van ebben egy adag túlzás, némi verőcei hetvenkedés. Tény azonban, hogy a Közegészségügyi Intézet véleménye szerint is igen jó a víz. A verőceiek szerint jobb, mint a margitszigeti források vize. Kell valami igazságnak lenni a dologban, mert az Irma- íorrás idén újból csodát ejtett. Megszerezte a nógrádverő- ceiek számára a szikvízgyár- tási engedélyt, .ami talán semmivel sem kisebb jelentőségű dolog, mint az egyszeri lányka gyógyulása. ;; Hosszú ideig nem volt a községnek szikvízüzeme, s noha a napi szükséglet 400 és 800 üveg között váltakozik, nekik be kellett érniök annyival, amennyit Vácról éppen kaptak. Pedig két olyan üzem is van a községben, amelyben kötelező védőital a szikvíz. Egyik a téglagyár, a másik a porcelángyár. Ezenkívül a négy földművesszövetkezeti lerakatnak és az öt vendéglátóipari üzemnek is igen nagy a szükséglete. A földművesszövetkezet vette kezébe a szikvízgyártás ügyét. Májustól július derekáig tartották a különböző vízvizsgálatokat. De az Országos Közegészségügyi Intézet szerint a falu egyetlen kútja sem ad megfelelő vizet a szóda- gyártáshoz. Még a cukrászdában is csak lepárlás után engedélyezik a közönséges artézi víz felszolgálását. Szerencsére észbekapott Bánfalvi György, a földművesszövetkezet üzemvezetője és a már-már feledésbe merült Ir- ma-forrás vizét ajánlotta. Be is küldték az egykor híres vizet és a csodatétel ezúttal sem maradt el. Csettintett egyet a nyelvével a Közegészségügyi Intézet és azt mondta: ez már igen! Ez az igazi víz. A vizek vize! Mit, hogy szódát lehet-e belőle gyártani? Hát tessék, gyártsanak, ha egyáltalán érdemes ezt a ió vizet szénsavval elrontani! Gyártják is azóta, vagyis néhány hete Nógrád- verőcén is a szikvizet: kaphatnak belőle az üzemek és a község lakói, amennyi csak jólesik. De megvan az engedélyük arra is, hogy önmagában árulják, mint gyógyhatású vizet, mert hiszen valóban vetekszik a Palatínussal. Nosza kapna is az alkalmon a földművesszövetkezet. Micsoda remek lehetőség! Újabb jelentős melléküzemág, többletjövedelem, hírnév, munka- alkalom egy sereg embernek és ami a fő, hozzájut a környék, sőt az egész ország emésztési zavarokkal, bél- és gyomorhurutos megbetegedésekkel küszködő lakossága a kiváló gyógyvízhez. Már tervezték az üveg feliratát, amelyen feltüntették volna a víz összes jótulajdonságát. Az Országos Közegészségügyi Intézet laboratóriuma végezte el a vizsgálatot, egyelőre csak magánhasználat céljából, dr. Károlyi László kórházi főorvos részére! Aki jól ért a kémiához, nyilván sok tanulságosat talál benne. Van ebben a vízben nátrium-, lícium-, magnézium-, vas- és mangánkarbonát, nátrium- és káliumklorid, nátrium-bro- mid és jodid, kalciumszulfát és stronciumszulfát. Egyszóval minden, ami szemnek és szájnak ingere. Emellett szabad szénsavtartalma is van jócskán, viszont nincsenek benne nitrátok, oxidációs termékek, mikroorganizmusok musz. Szóval és huegeszen hatásos, jó kis címkét lehetett volna kerekíteni, amikor kiderült, hogy a víz és a címke még önmagában nem elegendő, üveg is kellene az elszállításhoz. Másfél literes üvegekre gondoltak, vagyis ezekre vágynak a nógrádverőceiek. Mert hozzájutni egyelőre nem tudnak. Fordultak a földművesszövetkezetek járási és megyei központjához, fordultak közvetlenül a Palatínushoz is, de az üvegproblémát megoldani mindezideig nem sikerült. Szerencsére — ahogy mi tudjuk — megyénkben nem túlságosan sokan bajlódnak a fentebb említett huru- tos megbetegedésekkel és étvágyuk is van megfelelő, mondjuk az aratóknak. Mégis, ha gyógyvíz, legyen gyógyvíz s kapja meg a lehetőséget a Nógrádverőcei Földművesszövetkezet, hogy hírnevet szerezzen a víznek is, meg a községnek is. Bizonyára egyetértenek velünk a megyei és az országos földművesszövetkezeti központ vezetői, amikor a szokásos szólásmondással élünk: Azon (már mint az üvegen) — ne múljék! Holka Vilmos Augusztus 20 előtt Megyénkben szorgos készülődés előzi meg az alkotmány és az új kenyér ünnepét. A járási székhelyeken, a falvakban legnagyobbrészt összeállították a nagy nap műsorát: a lakosság és a helyi népfront-bizottságok ezernyi ötletet és meglepetést tartogatnak augusztus 20 színessé, emlékezetessé tételére. A szigetszentmiklósiak az úgynevezett Kék tó partján látják vendégül a Csepel Autógyár és a Szerszámgépfejlesztő Intézet dolgozóit. Pátyra dorogi bányászküldöttség érkezik, a dabasiak pedig a XI. kerületi üzemekből hívtak meg ötven- tagú küldöttséget. Ugyanakkor Dabasról is ötven látogató érkezik a XI. kerületbe. A megye szlovák, délszláv és németajkú lakosai Tökölön rendeznek egésznapos nemzetiségi találkozót. A műsorban többek között fellép a szigetszentmár- toni német ének- és tánccsoport is. Aszódon a Galga menti községek és falvak fiataljai vetélkednek népviseletben, hogy eldöntsék: melyikük öltözéke a szebb, a díszesebb. Dabason és Ráckevén a munkás hétköznapok eredményeit mutatják be mezőgazdasági kiállításon a falvak lakosai, a Törökbálinti Állami Gazdaság a környék őszibaracktermesztőit hívta meg baráti tapasztalatcserére. AKARATLAN ELSZÓLÁS Berle úr, a Szabad Európa egyeteme tanácsának elnöke, úgy látszik, megszívlelte a fejmosást, amit kenyéradó gazdáitól a magyar ellenforradalom idején tanúsított ügyetlenkedés, mohóság és túlszaladás miatt kapott. Erre mutat, hogy a Szabad Európa Kollégium nyári egyetemének előadássorozatán — ahol ismerve a szereplő személyeket, a hazaárulás nemtelen tudományára oktatják hallgatóikat — figyelemre méltó dolgokat mondott. Megbírálta a magyar „forradalmárokat”, mert „nem juttattak érvényre olyan okos politikát, amely meg tudta volna állítani a forradalmat félúton’“. Ha jól értjük Berle urat, ez értékes beismerés. A volt tőkések és földbirtokosok visszaözönlése, az el» lenforradalmi pártok rohama, a terroristák rémtettei tényleg nem bizonyultak „okos politikának“’ és joggal kesereg Berle úr, hogy az ellenforradalom túl korán kimutatta fogafehérét. A Szabad Európa a gyakorlatban tanulta meg a számára oly szomorú tapasztalatot: a lejtőn felfelé is nehéz megállnia Az akaratlan beismerés önmagában is érdekes és ezt fűszerezi a következő meghökkentő és logikátlan, bár nagyon is érthető fordulat. „A magyar forradalmárok tevékenysége híjéval volt a logikának’“. A Szabad Európáék tehát azért tesznek szemrehányást áldozataiknak, hogy hallgattak rájuk. A szemérmetlenségnek tényleg nincs határa? Egy figyelemreméltó helyi kezdeményezés Alsógödön, egészen pontosan a‘kertvárosban nem mindennapi esemény történt néhány napja. A körzeti orvos betiltotta a piac működését. Indokolás: az árusok a földről árulnak, nincs kút, nincs^ emésztőgödör, ahová a szemetet lehetne rakni és nincs WC. Különösen veszélyes ezek hiánya most, amikor paralízis-járvány van. Nos, ez az eset nagyon felJVewn is rossz ötlet A Váci Bélésárugyárban zömmel nők dolgoznak. Nagy részük asszony, családos anya. A napi munka után bizony nem kellemes számukra odaállni a mosóteknő mellé. Pedig elég sűrűn meg kell ezt tenni, különösen annak, akinek kis gyermekei vannak. A gyár igazgatónője, Búzás Istvánné elvtársnő most elhatározta, hogy segítségükre siet és vesz nekik egy 1 mosógépet. Erre még nincs | pénze, de úgy tervezi, hogy | eladja a gyár három csónak- | ját, ezeket jóformán senki | sem használja, eladja a sen- | ki által sem használt tangó- | harmonikát és dobkészletet. | Ezeknek az árán megveszi | a mosógépet, aminek bizo- § nyára nagyon megörülnek | majd a gyárban dolgozó asz- | szonyok. | Erich Schmitt: NOÉ BÁRKÁJA (XXII) Hiába járási szék. hely Ráckeve ilyenkor nyáron — a munka ritmusát követve oly csendes vasárnapokat él, mint bármelyik isten háta- mögötti kis falu... Na, de azért Ráckeve, csak Ráckeve... Már a HÉV (bocsánat Elővárosi Vasút) állomáson délelőtt a horgászok rohama a beérkező vonat ellen ... (Ez máshol nem igen látható!) A „restiben“ sör. -.. A hírlapárusnál fogytán az újság. S az országúton öreg paraszt permetező masinával karhkázik a falu felé ... De azért vasárnap van. Az egyik vasutas-épület árnyékában pár atyafi kuglizik a spárgás golyóval .. i Végigbaktatunk a főúton. Családok lopakodnak ki a házakból: strandra éhesen. Eltűnnek a dunapart ölén. A házak közt kevesen bóklásznak... de a kocsma bezzeg hangos. És nemcsak az étterem, de a szomszédos cukrászda is. Három napja sok az idegen a faluban. Az evezősök. Itt tartják az országos eve- zősbajnakságot. (Milyen csinosak ezek az evezős-lányok!) Hogy elérkezett az ebéd ideje, mi is betérünk az étterembe... ilyen forgalmat tán még sose bonyolított le a Duna-étterem sze„Csitáék“ a dunapar ton mélyzete (nem irigyeljük őket!). Szerencsére jutott nekünk is harapnivaló, így ebéd után további felfedező útra indultunk. Plakátok szerénykedtek a falon, hogy aszongya: a „Vili bárónőt“ adták a múlt héten a kultúrházban. Na, hát, ha már a Lili bárónőt — szerencsére — nem láthatjuk, csak a Boszorkányt (mivel ezt adják a moziban), de ő már nem érdekel, mivel láttuk: bekukkantunk a „kul- túrházba“. -.. Hát bekukkantottunk ... De igaz, előtte meg is kellett találni. Nem volt könnyű! Ki a csoda gondolja, hogy a legósdibb, legelhanyagoltabb épületet keressük Ráckevén, ha a „kultúrházra“ vagyunk kíváncsiak? Bekukkantottunk... ajtón, ablakon ... Bejutni nem tudtunk ... De amit csak így kikukucskáltunk: untig elég volt. Azt a nemjóját ... szégyen és gyalázat! Nemcsak kívül, de belül is elhanyagolt az épület. S mint megtudtuk, az élete is nívótlan: ezért kevesen látogatják a rendezvényeket. Bánatunkban leültünk a dunapartra. Sokan körénk gyűltek. Na nem bennünket csodálni, hanem az evezősbajnokságot. Jó zenét, s a hangosbemondó szerint „jó sportot“ kaptunk. A zene jó volt: így bizonyára a sport is. Lassan alkonyodon. A Duna tükröt tartott a leáldozó nap elé. A Duna-étterem kerthelyisége felől zene csalogatott.., Ahá! A „Csitáék“... Hgyá is mehetnének este a ráckeveiek, ha nem „Csitáékat“ hallgatni.., De bíz csalódtunk... Sok volt az üres asztal ... Hamarosan rájöttünk, miért? Május óta II. osztályú a Duna-étterem. Az egyetlen ráckevei étterem. A forgalom — pénzben — ugyanannyi mint régen: de hát ezt kevesebben adják össze. Drága a helybelieknek... Pedig a „Csita“, akarom mondani Po- zsár Sándor és zenekara: élmény. Nem elfogultság, helyi sovinizmus, gyönyörűen játszanak. Műsoruk: verbunkosok, magyar nóták, operettrészletek. Nemrég játszanak újból itthon. Mindenáron egy háromtagú tánczenekart akartak az elmúlt éveikben a falu nyakába varrni... Eredménytelenül. Rácke- vének „Csita“ kell. Pozsár Sándor 13 éves korában már prímás volt. 1926-tól 1953-ig muzsikáltak egyhuzamban Ráckevén. Aztán két évig bolygatta a kedélyeket. Nem csoda, hogy az ezt követő ta- nácstagi beszámolón mintegy kétszázan jelentek meg. Az is természetes, hogy legtöbbet a fent ismertetett témáról beszéltek. A beszámolót követően küldöttséget menesztették tt váci járási tanácshoz. Köztük volt az illető tanácstag is, aki kitartóan verekedett a piac zárlatának feloldásáért. A küldöttség nem érkezett üres kézzel. Elhozták és tolmácsolták megbízóik vállalását. Vállalták, hogy a WC építéséhez összeadják a téglát, megássák hozzá a gödröt és elkészítik a szemét- gyűjtőt is. Hat kőműves vállalta, hogy megépíti az illemhelyet. Kutat is csináltatnak, de csak jövőre. Ennek költségeit részben összeadják, részben a községfejlesztési alapból fizetik ki. Addig is a piac rendelkezésére bocsátják a környék kútjait. Vállalták továbbá, hogy a központi piacról egy kihasználatlan asztalsort átvisznek erre a piacra, hogy ne a földről árusítsanak. A járási tanács ezek után feloldotta a zárlatot, de határidőt szabott a vállalás megvalósítására. A kutat kivéve szeptember elejéig mindent el kell készíteni. El kell mondani még, hogy az alsógödiek tdkarítják a piacot. A hulladékot összeszedik és megetetik az állatokkal, a szemetet pedig gondosan összeseprik. Egyébként már hozzáfogtak a fent említett kellékek elkészítéséhez. Nem akarják, hogy megint letiltsák piacukat. .................................................................................................................................................................................................................................................timmitmuimmmHM „ Még tiz százalékuk se mondott köszönetét.. „Sajnos, még nem találták fel a szinesfényképezéstl” „Hát már megint itt ez a fráter az ő amerikai kölcsönével?! Hiábavaló volt hát az egész özönvíz?!”--------SOS----------Potyautas v olt a fedélzeten--------Már e lmenekült — — Mit tegyünk? —--------Szedjétek össze maga- „Éljenek boldogul! És letokat, intézzétek el — — ne gyenek elővigyázatosak, mert várjatok folyton felsőbb a potyautas ma is még kösegítségre — — zöttünk szaladgál!” Lacházán.. , Majd I sehol... Alkalmi mu. 1 zsikusokká „fejlőd. | tek“. Pedig de szép- | ségesen húzzák... S az a fiatal gye- | rek: Bódi Gábor, ki | néha helyet cserél az | öreggel? Nem cső- | dálkoztunk, mikor 1 megtudtuk, hogy a | Zeneművészeti Főis- 1 kólán IV. éves. De megtudtunk | mást is__ Mennyire § bán tja a fülüket, 1 hogy csak négyen | játszhatnak a zene. § karban (két hegedűs | cimbalmos és bőgős). 1 Vérszegénynek érzik | a játékukat. De hát ? hiába: négy tagnál | többet nem szerződ- % tét a Vendéglátóipari 1 Vállalat. Nincs rá ke- § rét! — Pedig de hiány- 1 zik egy klarinétos | meg egy brácsás — | sóhajt „Csita“. — Régen sokat ját- | szőttünk a rádióban 1 is. Az utóbbi évek- | ben elfelejtkeztek ró- | lünk — toldja meg. | S még valami bánt- | ja őket. A bizonyta- | lanság. Mindig csak § háromhónapos szer- 1 ződést kötnek velük. \ Így sose tudhatják, 1 mikor esedékes a 1 „fel is út, le is út“. | A beszélgetésnek, | nótázásnak a gyors 1 sötétet hozó vihar- i felhők vetettek véget. § A vendégek s „Csi- | táék" bemenekedtek ] födél alá, mi pedig 1 szedtük a sátorfán- f kát, hogy Ráckevéról I egy kedves nap em- i ' lékét vigyük haza l Pestre — átázott ru- i ■ ha nélkül. f (alacs) = Az angnsztns 20-át megelőző heti pihenőnap áthelyezése Illetékes helyről kapott értesítés szerint augusztus 17-e és 20-a között a munkaidő beosztása a következőképpen alakul: augusztus 17-én, szombaton rendes hétköznapi munkaidő, augusztus 18-án, vasár- ! nap szombati munkaidő, : augusztus 19-én, hétfőn heti i pihenőnap, augusztus 20-án* i kedden munkaszüneti nap. i A munkaidőbeosztás meg- = változtatása nem vonatkozik a ! folyamatos termelést folytató j vállalatok munkaidőbeosztá- ; sára. A nyílt árusítású üzletek l nyitvatartási idejét a belke- i reskedelmi miniszter szabá- : Iyozza.
