Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-03 / 81. szám

1957. AUGUSZTUS 3. SZOMBAT f*FST MEG yCirlap TÖBB LESZ A MOSÓGÉP A kereskedelem illetékes szervének tájékoztatása sze­rint a következő hónapokban a jelenleginél lényegesen több mosógép lesz az üzletekben. Többek között a Hajdúsági Iparművek is megkezdte a másfél kilós háztartási mo­sógépek gyártását és ígéretük szerint még ebben az évben harmincezer mosógépet ad­nak át a kereskedelemnek. Ezenkívül a napokban már forgalomba kerülnek a hol­land gyártmányú gépek is, ezekhez külön centrifugát is lehet majd vásárolni. Az import gépeket két változat­ban vették meg az importálók, nagyobb és kisebb fajta gé­pek érkeznek; Szőlőművelő kisgépek versengése Budakeszin Budakesziről kiérve, a pá- tyi országút 'két oldalán igen szép szőlőtáblák ragadják meg az utas figyelmét. Kissé távo­labbról, a magaskarójú borsző­lők erdejéből motorberregés hallatszik, de jó ideig kell vá­rakozni, mire előbukkan a sor­végén az ötletes kis masina. Gumikeréken szalad, most kultivátoit húz, de mint veze­tője, Árvái Sándor elmondja, tud ez permetezni is, csak fel kell rá szerelni a tartályokat. Nem sokkal később, amikor el­csendesedik a szél, be is mu­tatják a gép permetező tudo­Dengeleghy, a dunaharaszti disszidens templomrabló „Minden hazánkfia, aki Becsben járt. a legnagyobb ember volt otthon. Az osztrá­kok joggal kérdik: hogyan fér el egy olyan kis országban, mint Magyarország, ennyi nagy em­ber? Erre én csak ezt tudtam felelni: Hja, tehetséges nem­zet vagyunk.” — írta levelében ezt a nagyon találó megállapí­tását május 12-én Dengeleghy László itthonhagyott vadhá- zastársának, Szilágyi Ferenc- nének. Szilágyiné ezt a levelet még szabadlábon olvasta, nem sej­tette, hogy nem is sokára a rendőrségi fogda lakója lesz. Hiszen Dengeleghy azt ígérte, hogy őt is átjuttatja a hatá­ron a „szabad földre”. Nos, Szilágyiné kevésbé szabad föl­dön van most, — joggal. Dengeleghy ugyanis — aki va­lószínűleg mint szabadsághős tetszeleg a nyugatiak előtt — nem más, mint betörő, tolvaj és temploinrabló. Nézzük csak a történetet. Dengeleghy László a Csepel Autógyárban dolgozott 1950- ben. amikor megismerkedett Szilágyi Ferencnével. Csakha­mar közös háztartásba léptek, a boldogság azonban nem tar­tott sokáig, mert Dengeleghyt 1952-ben letartóztatták lopás, okirathamisítás miatt és 5 évi börtönre ítélték; Már majd­nem letöltötte a büntetést, amikor az ellenforradalom jó­voltából kiszabadult és újból összeköltözött Szilágyinéval. Szegeden a Csillagbörtönben összeismerkedett B. Kiss Gyu­la tiszadadai lakossal, akit decemberben felkeresett, majd felhívta magukhoz vendégség­be. Dengeleghynek régi isme­rőse volt Szakmáid László szi­getújfalui lakos. Öt is meg­hívta magához, majd megbe­szélést tartottak, melyen elha­tározták, hogy betörésekből fognak élni; Az elhatározást tett követte; Január 8-án Dengeleghy el­lopta Szigetújfalun Nieder­kirchner Istvánnétól Javva motorját, melyet B. Kiss Gyu­lához szállíttatott le Tiszadadá- ra. Négy nap sem telt el, ami­kor Dengeleghy és B. Kiss Taktakenézre utaztak le, ott betörtek a földművesszövet­kezeti boltba és 104 ezer fo­rint értékű árut és készpénzt zsákmányoltak. Egy ideig volt miből élni. Január 28-án azonban újabb kirándulást tett Dengeleghy B. Kissel, amikor is Sziget- szentmiklóson dr. Kauf Fe­renc orvos Csepel motorkerék­párját emelték el. Február 2-án a Cinkotai Földműves­szövetkezet boltját fosztották ki Dengeleghyék. Február 7-én nagyobb sza­bású betörést akartak elkö­vetni Rákoskeresztúron, az egyik üzletben, az éber kutya azonban 'Dengeleghyt és B. Kisst megzavarta. Hogy még­se menjenek el üres kézzel, Dengeleghy Laczkó György- nétől 11 tyúkot emelt el, amit még aznap este jóízűen elfo­gyasztott a négy jómadár. így következett el a február 10-e. A Dengeleghy—B. Kiss cég Dunaharasztiba rándult le, ahol az éjszaka beálltával feltörték a katolikus templom ajtaját és egy zsákra való kegyszert, oltárterítőt, vala­mint a perselyeket vitték el. Jó zsákmányra tettek szert, mert csak a perselyekből 3 ezer forintnál több készpénzt sikerült zsákmányolni. A következő állomásuk feb­ruár 27-én Szigetszentmárton volt. Itt az üzletből 43 ezer forintnyi árut raboltak el. Áp­rilis 2-án Szigetújfalun özv. Paulhein Ferencné kamrájá­ból 2600 forintnyi élelmiszert vittek el, Dengeleghy és bandája rö­vid pár hónap alatt 200 ezer forintot rabolt össze. Denge­leghy előre megérezte, hogy veszély fenyegeti, elhatározta, hogy mint „politikai mene­kült” disszidál; Május 1-én sikerült átjutnia a határon, míg a többiek itthon marad­tak. A Pest megyei főkapitány­ságon megindított nyomozás szálai röviddel ezelőtt Szilá­gyinéhoz vezettek, nem sok­kal később sikerült kézrekerí- teni B. Kisst és Szakmárit is. Az egészben a furcsa az, hogy Dengeleghyt kiadatási eljárással sem lehet hazaho­zatni, hogy feleljen bűneiért, mert Nyugaton még a temp­lomrablókat is politikai mene­kültként kezelik mányát. De nem úgy ám, ahogy azt Franciaországban a tervezők elképzelték, hanem utánaakasztják a két hektós, 8 forgatható szórófejjel ellátott tartályt, s már kocog is az egész agregét a sorok között. A gumikerekű gépecske húz­za a terhet, a tartály végén el­helyezett szórófejek pedig ki­permetezik két oldalt a fino­man porlasztóit, ködszerű bor­dói levet. Árvái Sándor kitüntetett traktoros: július 5-re már tel­jesítette éves tervét és most 50 százalékos bérpótlékot kap az* év további részében minden fizetéskor. Ha egyébként 2000 forint volna a havi keresete, a rendelet értelmében 3000-et kap kézihez. Ez — gondolom — eszébe sem jut ilyenkor. Teljesen a munkájára összpontosítja a fi­gyelmét ő is, meg a „munka­gép” kezelője is, az a 15 év kö­rüli siheder, aki a szórófejet irányítja. Ahogy elnézem a munkájukat arra gondolok: ezek a szőlővidéken felnőtt emberek mindketten ismerhe­tik a hátipermetezés. a kézi- kapálás és a szőlőművelés egyéb, embertelenül nehéz munkáját. Ez, talán éppen ez az. ami olyan elszánt, dühös akarással tölti el őket. Ez a két ember képes rá, hogy a gépet a lehető legjobb munkára kényszerítse és kivegye belőle mindazt, amit a tervezők elképzeltek. Sőt. még többet is. Hiszen az osztrákok ezt a tartályt ere­detileg gyümölcsfa-permete­zésre tervezték, s íme, ők ar­ra kényszerítik, hogy a szőlő­sorokban is helytálljon. Árvái, az idősebb, talán azért, hogy ne kelljen még egyszer a háti permetezővel folytatnia, a legényke meg nyilván azért, hogy el se kelljen kezdenie az önkínzó kézi munkát. Itt van Csík János, a Gépkí­sérleti Intézet szakembere, megérkezik Herein Gyula üzemegységvezető és Kis Já­nos brigádvezető is. Sorrajár- juk az udvart, a gépszíneket, s dicsekszenek egyre. Volt olyan nap, hogy egyszerre négy gépet üzemeltettek. Két kistraktor kultivátorozott. egy porzott és egy permetezett. Kilenc ember, két ló és négy gép 184 munkás helyett dolgo­zott s aznap — a gépkopást is beleszámítva — megtakarí­tottak több, mint 3000 forin- j tot. Különben is a tavasszal any- ! nyit hátráltatta munkájukat, a sok eső, hogy azt hitték, mind a 81 hold szőlejük belefullad a gazba és a levelét, meg a termést elviszi a peronoszpó- ra. Ekkor 'hozták ki a kísérleti gépeket, egyszerre mintegy 7— 8 fajtát és a kísérletezgetések közben rohamosan fogyott a munka. Az eredmény pedig: ma már az egész üzem- j egységben gyommentesek a ] sorközök és perono6zpóra- I veszélynek nyoma sincs. Kide- I í’ült ugyanis, hogy a Gépkí- j sérleti Intézet nemcsak maga ; igyekszik megoldani a szőlő­munkák gépesítését, hanem fi­gyelemmel kíséri a külföld eredményeit is. Csehszlovák, osztrák, kelet- és nyugatnémet, francia és magyar gépeket próbáltak itt ki. Képviselve van tehát majd minden szőlőtermelő ország I egy-egy mintapéldánnyal. Ám ha a budakeszieknek jól jött is pillanatnyilag ez a sok kí­sérletezgetés a munkák szem­pontjából. egész szőlőművelé­sünk ügyét a sokféle gép nem­hogy külön-külön, de együtte­sen se volna képes megoldani. Nem tökéletesek még a gépek. Mert az csak hagyjon volna, hogy a lánctalpas csehszlovák kisgép permetezés közben egy- harmaddal több bordói lét fo­gyaszt., mint a kézi permete­zők. de homoktalajon nemigen használható: lassan halad és sok üzemanyagot pazarol. Az egyik német porozó viszont éppen a hegyi szőlők kötött talaján nem vált be, mert itt a vízmosás okozta árkok szin­te lehetetlenné teszik az ilyen felépítésű gép munkáját. Ugyancsak nem megfelelő az a magyar gyártmányú mun­kagép sem. amelyre kerekek helyett sítalp-szerű csúszókát szereltek. Lassú, nehéz a von­tatása és a kezelése, mór el is vitték innen. A nagyüzemi szőlőművelés­hez gépek kellenek, de a meg­levők még nem tökéletesek. Hogy mi a végső megoldás? Azon törjék a fejüket a mér­nökök. Amint a Törökbálinti Állami Gazdaság budakeszi üzemegységében láttuk, tö­rik is keményen, nemcsak a mi hazánkban, hanem szerte Európában. Mi most már — így állapodtunk meg a gazda­ság dolgozóival — legközeleb­bi látogatásunk alkalmával a pince gépesítését fogjuk tanul­mányozni, Szükség is lesz ef- félé‘"tanulmányokra, mert' én például — tájékozatlanságom­nál fogva — ma még azt tar­tom: itt a legtökéletesebb gép a lopótök. Nem ám az üveghéber, amely törékenysége mellett még — árulkodik is az ember torkára. Holka Vilmos Nemzetközi ifjúsági találkozó Leányfalun A szentendrei járás nagy­szabású járási ifjúsági talál­kozót rendez augusztus 11-én, jövő vasárnap Leányfalun. Az összejövetelen résztvesznek szovjet, csehszlovák és lengyel vendégek is. A találkozó dél­előtt 10 órakor kezdődik s a változatos sport- és kultúrmű­sor egész napon át gazdag szórakozási lehetőséget nyújt. Este táncmulatság lesz, ez­után pedig tűzijátékban gyö­nyörködhetnek a résztvevők, in ni" 11 in t új mi« ,i i( i ii i ni i ti it i ii 111 ii in in 11 unni, ii üti ii Hinni 11, Többet ér a Csepel autógyári munkás bizalma A Csepel Autógyár gyárve­zetőit. alapszervezeti párttit­kárait és műhelybizottsági el­nökeit július 30-án összehívta az üzemi bizottság, hogy egy kényes, kérdésről tárgyalja­nak. Arról vitatkoztak, ho­gyan hajtsák végre azt a rendelkezést, amely az átlag­bérek szigorú betartásáról szól és a gyárra azt a feladatot rója. hogy — mivel bizonyos mértékben emelkedett az üze­mi átlagbér — most mintegy 8—10 fillérrel csökkenteni kellene. Miből adódott a túllépés? A racionalizálás februártól jú­niusig tartott. Főleg az ala­csonyabb keresetű, kevésbé képzett és begyakorlott mun­kásokat küldte el minden üzemrész. Nyilvánvaló, hogy ezzel az üzemi átlagbér meg­nőtt. Mert minél több kisebb órakeresettel osztják a bér­alapot, az átlagbér annál ala­csonyabb lesz, megfordítva pedig, minél több nagyobb órakeresettel osztódik ez az alap, annál magasabb átlag­bért kapunk eredményül. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, hogy tisztázzuk: ebben a gyár­ban nem az átlagbér indoko­latlan emeléséből származik a már említett túllépés, hanem az elbocsátások következmé­nyeként emelkedett 7 forint 54 fillérről 7 forint 62 fillérre az átlag órabér. A KGM ennek alapján ren­delte el. hogy 7 forint 54 fil­lérre kell levenni az átlag­bért. De a gyárban elkövetett hiba is hozzájárult ehhez a döntéshez. Május 6-án értesí­tették a munkaügyi osztályt, hogy május 9-re küldje be a múlt év harmadik negyedévé­nek megfelelően a fenti idő­pontban állományban levők átlagbérét. Rossz számítás kö­vetkeztében o 7 forint 54 fil­lér helyett csak 7 forint 46 filléres eredményt küldtek be. Amire kiderült a tévedés, már késő volt. Igaz, hogy a KGM- nél azt mondták a gyár kép­viselőjének, hogy ettől függet­lenül csőik 7 forint 54 filléres átlagbért tudtak volna enge­délyezni, ami nem valószínű, hisz a hibás számadaton fe­lül 8 fillérrel többet engedé­lyeztek. Valószínű, ha a he­lyes, 7 forint 54 filléres ered­ményt kapják, ezen felül is engedélyeztek volna bizonyos összeget, mint ahogy utólag tettek is valami engedményt. A fent említett értekezlet részvevői egy küldöttséget küldtek még ugyanaz nap a KGM-be. A küldetés ered­ménnyel járt. mert a júliusi túllépést a béralap terhére tö­rölték. De így Is megmaradt a probléma, mert még mindig körülbelül 4—5 fillért kell le­vonni átlagosan az egy órá­ra eső keresetekből. Könnyen utána lehet számolni, nem vagy összegről van szó. Arról sem lehet beszélni, hogy az autógyáriak általában keve­sebbet keresnek, mint ta­valy, sőt többet, mert ahogy a gyárban számolgattuk, 100— 150 forintos a keresetemelke­dés. Nagyon sok munkásnál ennél sokkal több. Az autó­gyáriak a többi üzemhez ké­pest is előnyös helyzetben vannak, mert tíz százalékos különlegességi pótlékot is kapnak. Akkor miért tesszük mégis szóvá ezt a csekély csökkentést? Szóvá kell tenni, mert mél­tánytalannak tartjuk. Hogy senki ne értsen félre bennün­ket, mindjárt azt is ide kell írni, hogy a kormány intézke­dését. amely szigorú kézzel igyekszik rendet teremteni a bé<-ek területén, helyesnek tartjuk, támogatjuk is. De nem tartjuk helyesnek, hogy erre a rendelkezésre hivat­kozva olyan vállalatokat bün­tessünk, mint a Csepel Autó­gyár, amely nyereségesen dol­gozik és a béralapjából is 1 800 000 forintot fizetett visz- sza az elmúlt évnegyedben, pedig joga lett volna ezt az összeget felhasználni. Nem he­lyeseljük az ilyen elbánást azért sem. mert ezzel megint arra szorítjuk az üzemek ve­zetőit, hogy különböző trük­köket alkalmazva használják fel béralapjukat, például túl­óradíj és különböző pótlékok formájában. Ennek elkerü­lése végett az egyes üzemek helyzetét jobban figyelembe véve kellene az ilyen rendel­kezéseket. végrehajtani. Egy másik dolog, amivel talán kezdeni kellett volna. Helyes-e, hogy fillérek le- csipkedésével bosszantjuk en­nek az üzemnek a munkásait? Nemi így nem szabad ját­szani a munkások bizalmával! Mert megértjük, ha egy válla­lat veszteségesen dolgozik, nyakra-főre túllépi béralapját és ezért rendreutasítják, kö­telezik. hogy teremtsen ren­det a portáján. Ilyen esetben oda lehet állni a munkások elé, hogy ,.nem termelünk annyit, amennyit kellene'1 és meg lehet nekik mondani, hogy meg nem dolgozott mun­káért sehol sem fizetnek. De ahol nyereséggel dolgoznak és vissza is fizetnek a béralap­ból, ilyen fillérlecsipéseket nem igen lehet megmagyaráz­ni. Érdemes ezen elgondolkozni. — kas — \Pest megyei Népbírósági Tanács ítélete a manor i ellenforradalmai nemzetőrök ügyében Vecsési képeslap Szórakozzunk a Buda környéki Vendéglátó­ipari Vállalat üzemegységeiben Dunakanyarban Szentendrén; Leányfalun, Vi- segrádon, ahol kitűnő ételek­kel és italokkal várjuk kedves vendégeinket. lakosság ezt nagy örömmel venné, a szép terv azonban el­akadt a MOKÉP-en. így most a külterü­letiek csak ritkán jutnak) filmhez. A község vezető­ségé a községfejlesz­tési hozzájárulásból igyekszik csinosítani a 22 ezer lakost számláló Vecsést. A sportpálya bekeríté­sére van pénzük, munkaerő is, még­sem tudják a mun­kát elkezdeni, mert nem kapnak sehol betonvasat. Van egy rendes kultúrotthon is Vecsésen, de a másik kultúrotthon romokban hever a község végén. En­nek felépítésére egymillió forint kel­lene. ezt sehonnan nem tudják előkerí­teni. A község jobb víz­ellátása érdekében a közelmúltban törpe­vízmüvet szereltek fel, amely villany­árammal működik. Ez a törpe-vízmű sok ház vízellátását biz- tosítaná — csak ép­pen nem működik. Már három hónap­pal ezelőtt megkér­ték a pesterzsébeti elektromos kiren­deltséget, hogy a vízmű motorját kap­csolják be. Mindig megígérték, de so­hasem végezték el a munkát. Persze. vannak eredmények is. A Halmitelepen rönt­gen-rendelőt létesí­tettek 15 ezer forin­tos költséggel. A ren­delő már működik és jól látja el feladatát. A strandfürdőt a ta­vasszal rendbehoz­ták, csinosították, korszerűsítették 30 ezer forint költség­gel. A kánikulában olyan óriási volt a látogatottság az ed­tójánál fegyvereket kerestek és eközben Misztl belőtt ab­ba a szobába, ahol Hörömpőt sejtette. A Pest megyei Népbírósági Tanács péntek délután négy órakor hirdetett ítéletet. Bű­nösnek mondta ki Szemereit, Misztlt, Koblenczet és Szkre- nyát a népi demokratikus ál­lamrend megdöntésére irányú, ló tevékeny részvételben, ezen­kívül Misztlt szándékos em­berölés kísérletében. Szeme­reit 9 évi. Misztlt 12 évi, Koblenczet 2 év és hat hóna­pi, Szkrenyát pedig 3 évi bör­tönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Kiváló hatású mosószerek kerülnek forgalomba növényolajiparban több gépet helyeznek üzembe, közülük legjelentősebb a szovjet gyárt­mányú magszárítóberendezés, amellyel a győri gyár gyara­podik. Segítségükkel több és jobbminőségű olaj íkészül majd. A háztartásvegyipari cikkek száma a Szuper Rapid és a Szuper Tisztaság nevű ki­váló hatású mosószerrel bővül. A harmadik negyedévben 10— 10 tonna készül az új mosósze­rekből. Az Elida-gyár pedig a műszálból készült fehérneműk tisztítására alkalmas Nylon- Poló mosószerrel könnyíti meg a háziasszonyok munkáját. — Helyzeti hát- \ rányban van Vecsés \ sok Pest megyei köz­séggel szemben — mondja Neuman Mihály tanácselnök —, mert ránktelep­szik Nagybudapest közelségé. Nézzen körül reggel Vecsé- sen. mintha népván­dorlás volna. A falu nagy része vonaton, autóbuszon Buda­pestre igyekszik. Ez a „népvándor­lás“ esténként Bu­dapestről * áramlik Vecsés felé. A dolgo­zók este szórakozni akarnak. Moziba sze­retnének menni, de a \ községben ebből | csak egy akad. A i külterületiek ebbe az \ egy moziba nem | tudnak eljutni. A í helyi tanács több- | szőr tárgyalt már a : Pest megyei Tanács- \ csal és a MOKÉP- \ vei azirányban. hogy I a tanácsházán el- í fekvő keskeny ve- í títőgéppel heten- \ ként kétszer-három- \ szór ellátogathasson ! a külső részekre. A Mint a Pest megyei Hírlap : megírta, a monori ellenforra- i dalmi nemzetőrség négy tag­ját: Szemerei Ivánt, Misztl Lászlót. Koblencz Józsefet és Szkrenya Istvánt a Pest me­gyei Népbírósági Tanács von­ta felelősségre tetteikért. A tárgyalás több napot vett igénybe. Kihallgatták a vád­lottakat és a tanúkat, vala­mint azokat, akiket Szemereiék az ellenforradalom alatt megfélemlítettek és „kihall­gattak”. Bebizonyosodott, hogy Nagy József államvédelmi tisztet Gombai lakásáról Mő- norra kísérték be. és útközben bántalmazták. Hörömpő Jó­zsefnél, a Monori Mag igazga­| A növényclajiparhoz és a \ háztartási vegyiparhoz tarto- \zó üzemek az elmúlt hónapok- | ban nagyszerű eredményeket i értek el. Az első félévben 280 \ tonna pipere- és 1300 tonna \ mosószappannal gyártottak \ többet, mint tavaly a hasonló j időszakban. Ezenkívül a ter- \ vezettnél jelentősen több szin- \ ietikus mosószert és kozmeti- \ kai cikkeket gyártottak, \ Amint a növényolaj és a I háztartásvegyipari igazgató- I ságon elmondották, az elkövet- ! kező időszakban fokozzák a \ termelést, sőt néhány új cik- 5kel bővítik a választékod is, A dig meglehetősen el­hanyagolt strandon, .hogy a befektetett összeg valószínűleg még az idén visszaté­rül. A község további fejlődését a község­fejlesztési hozzájá­rulásból lehet csak biztosítani. A vecsé- siek nem nagyon szeretnek fizetni, azt viszont jóleső ér­zéssel látják, ha köz­ségük évről évre mo­dernizálódik, csino- sodik. Pedig ebben az általuk befizetett község f ejlesztési já­ruléknak is döntő szerepe van. Ahogy Neuman Mihály VB- elnök mondotta: — Aztán írja meg, hogy a tanács min­dent megtesz Vecsés fejlesztésének érde­kében. ezzel szem­ben elvárja a la­kosságtól, hogy a községfejlesztési já­rulékot pontosan fi­zessék be, mert ezt viszontlátják az épít­kezésekben, a köz­ség fejlődésében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom