Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-25 / 99. szám
4 "WCírlap 1957. AUGUSZTUS 25. VASÁRNAP (gg^k> fO#ijvT©k Gondosabban gazdálkodjunk a szerszámokkal A gödöllői Ganz Árammérőgyár központi szerszámraktára mintegy 4000 cikkféle- sóget őriz falai között. A szerszámkészlet értéke 10 millió forintra tehető. E kincsesbánya gazdájával. Rétfalvi Antal raktárvezetővel beszélgettem a minap, miközben magam is megnéztem, mi minden Van itt, de főleg arra voltam kíváncsi, hogy az újra cserélt szerszámok között van-e még használható, vagy kisebb javítással ismét igénybe vehető. Rétfalvi András nagyon megörült, mikor megtudta, mi a célom, mert ő is arra törekszik, hogy minél több szerszámot felújítsanak. Törekvésének van eredménye, de sikertelenségei is akadnak. A kéziszerszámok között Egy ládában gyűjtik a visz- ézaadott kéziszerszámokat. Van itt rossz kalapács, elgörbült, kitörött élű csavarhúzó, íranciakulcs, eltört kombinált fogó stb., stb. Ahogy nézegetjük a láda tartalmát, a roncshalmaz közül kivesz egy fém- fűrészkeretet Rétfalvi Antal. — Látja, ezt kis javítással ismét használhatóvá lehet ten- iii —■ mondja: Megtudom tóle, hogy a szerszámgazdálkodás állapítja meg; melyik szerszámot lehet kicserélni. Ennek ellenére szép számmal található felújítható szerszám. Ö ezeket kiválogatja és meg is javíttatja. , Kezembe veszek két csavar- húzót. Egyiknek letört a sarka, másiknak az éle görbült el. Könnyen meg lehetne javítani mindkettőt. — De nem szívesen viszik >ám el az ilyent, mert nem variami jó anyagból 'készültek — mondja — és romlik a teljesítmény, ha nem tökéletes a szerszám. — De az ipari tanulók használhatnák még az ilyen javított szerszámokat — vetem közbe —, meg aztán a vasipari szövetkezetek, vagy kisebb üzemek is örülnének, ha megkaphatnák a még megjavítható szerszámokat. Ebben igazat adott vendéglátóm és elmondotta, hogy az ipari tanulóknak adnak is át javított szerszámokat, de olyan engedélyük nincs, hogy kisebb üzemeknek, vagy szövetkezeteknek adjanak át ezekből. Pedig adhatnának ilyen engedélyt illetékes helyen, hisz ez kétszeres hasznot hozna. Az üzem is többet kapna érte, mintha ócskavasnak adja el, és az illető kisüzem is olcsóbban jutna hozzá, mint az új szerszámokhoz. Nem árt szóvá tenni, hogy akadnak itt rendeltetésellenes használat folytán eltört szerszámok is. Itt van a már említett törött kombinált fogó. Vagy ráütöttek, vagy ezzel ütöttek valamit. Vegyük csak kézbe a franciakulcsot. Ezt is erőltetéssel tették használhatatlanná. Nem lehetne valamilyen rendszabályt alkalmazni ennek elkerülése érdekében? Közel egy tonna esztergakés Körülbelül hat éve gyűjtögetik a használhatatlanná vált eszterga kés eket a raktárban. Ügy becsüljük, mintegy nyolc mázsányi -gyűlt már össze a különböző vídialapkás késekből.—■ Sajnálom eladni a MÉH- nek — mondja Rétfalvi Antal. — Igen, kár lenne beolvasztani, hisz ezekkel nem kell mást tenni, mint kissé megnyújtani, ráfo-rrasztani új vídialapkát és ismét használhatók. Ügy tudom. valamelyik pesti üzemnek írtak is már ez ügyben a gyárunkból. , Nos. érdemes feljavítani eze- Ikét a késeket? A választ adják meg a számok; Mondjuk, van itt 6000 ilyen esztergakés, de inkább több. Ennek az ára darabonként 28—30 forint körül van. Számolhatunk 30 fo- 1 rinttal, mert az ilyen feljavított kés sem rosszabb az újnál. Tehát az itt heverő meny- nyiség felújítása 180 000 forintot hozna a konyhára. De hever itt egy csomó ese- terga betétkés is. Ezeket automata gépekhez használják. Szabványméretük 6x6x100-as. összesen 10—15 mm-t tudnak elhasználni egy késből, mert ha tovább köszörülik, az automata gépbe már nem jó. Bekerül a raktárba. Szerencse, hogy ebben az üzemben a kisgépműhely és az ipari tanuló műhely ezeket a késeket' fel tudja használni, de más gyárakban, ahol ilyen lehetőség nincs, eldobják e késeket, pedig nem kellene mást tenni, mint a szabványt megváltoztatni 6x6xl25-ösre. Mindjárt i hosszabb lenne a kések élet- ' tartama; Legyen nyoma a fizetésben is Egyik munkás aránytalanul több szerszámot' használ el, mint a másik. Csak egyetlen példát erre ebből a gyárból. Az automata-műhelyben hat gép három műszakban dolgozik, egy-egy beállitóval. Csak két embert állítsunk egymással szembe, Kárászé a István egy műszak alatt csak négy menetvágót használt el. Ugyanannyi idő alatt B. Nagy István, aki már azóta nincs a gyárban, ugyanahhoz az anyaghoz ugyanolyan körülmények között 20 menetvágót használt el. Az első a másodikhoz viszonyítva 16 darab menetvágót takarított meg egy műszak alatt. Mór említettük, hogy egy vágó ára 14 forint. Tehát ez az ember ilyen módon vizsgálva 224 forintot takarított meg, azaz napi keresetének mintegy 2,5 —3-szorosát. Igazságos-e, hogy kettőjük bére azonos volt? Ugye nem. Ez a példa eléggé kirívó. De kisebb aránytalanságok szép számmal találhatók. Helyes lenne tehát, ha valamilyen módon a bérezésnél is figyelembe vennék, ki, menynyi szerszámot használ el. Ezzel megérdemelten jutalmaznánk a gondos munkásokat és gondosabb, figyelmesebb munkára ösztönöznénk azokat, akik csak legyintenek, ha elromlik egy szerszám, mondván, hogy az úgysem az övék. De származna ebből egy harmadik haszon is, kevesebb forint tűnne el a szerszámraktárak ládáinak mélyén. — kas —■ ítélt a népbíróság az alsónémedi ellenforradalmárok bűnügyében Alsónémedin múlt év október 28-án az elleníorradal- márok arra kényszerítették Nagy István tanácselnököt, hogy adja át a tanácsháza kulcsait. Jelen volt ekkor .Surányi Károly és Szlovicsák Ágoston is. Kránitz János ekkor már fel volt fegyverkezve pisztollyal, fenyegető hangú kijelentéseket tett. Surányi Károlynál borozgatás közben elhatározták, hogy leszámolnak Bállá Péterrel, a községi tanács volt elnökével, az Űj Élet Tsz jelenlegi elnökévéi. El is indultak Balláék felé, és itt elkezdtek kiáltozni: ..gyere ki, te piszkos kommunista!’’ A levegőbe lőttek és egy karóval beverték az ablakot. Utána újabb lövéseket adtak le, megint bevertek egy ablakot, úgy hogy az a gyermekkocsi, amelyben Ealla Péter másfél éves unokája feküdt, üvegszilánkokkal telt meg. Innen, mint akik jól végezték dolgukat, elmentek, útközben leszaggatták a földművesszövetkezet cégtábláit, mert azon ötágú csillagot láttak. Ezután nemzetőrökkel találkoztak, kiktől egy marék lőszert kaptak majd betértek Kránitzékhoz. ahol italoztak és eközben elhatározták, hogy Kránitz régi haragosát, a Szta- nyek-családot „kinyírják’’. A társaság újból elindult, megérkeztek Sztanyekékhoz. Belőttek az ablakon és Szta- nyekék csak azért nem sebesültek meg, mert fekhelyük a konyhában alacsonyan volt. Amikor látták az ellenforradalmárok, hogy a szobában nem mozdul semmi, újból lövöldözni kezdtek. Három méteres körzetben mintegy 13 sörétszemet találták a földre hullva és a földbe beékelődve. Sztanyek a lövöldözés közben berohant a szobába, kinyitotta az egyik felső ablakot és segítségért kiáltott. Az eUeníorradalmárok újból lőttek és a Sztanyek-család a szobában levő gabonászsákok között keresett fedezetet. Kránitzék, miután megelégelték a lövöldözést eltávoztak. Az ellenforradalmi banditák elmenetele után Sztanyek fölgyújtotta a villanyt s ekkor megrendülve látta, hogy felesége az átélt borzalmak hatása alatt teljesen megőszült. Kránitzék a tanácshézára mentek, itt betörték az elnöki szoba ajtaját, a rádiót a földhöz vágták, a telefonzsinórt kihúzták és a készüléket' a külső szobába vitték. Már úgy látszott, hogy a tanácsházát teljesen feldúlják, ekkor azonban egy honvédtiszti csapat érkezett meg, mely megfékezte az ellenforradalmárokat. A népbíróság előtt megtartott tárgyaláson a vádlottak igyekeztek menteni tetteiket, s mindent azokra az ellenfor- radalmárokra akartak hárítani, akik azóta külföldre disszidáltak. A bizonyítási eljárás során azonban a tanúk és a vádlottak egymásra terhelő vallomása teljes fényt derített az eseményekre, és bebizonyította bűnösségüket. A népbíróság Kránitz Jánost szándékos emberölés kísérletéért és izgatásért 10 évi börtönre Surányi Károlyt, Szlovicsák Ágostont szándék as emberölés bűntettében való bűnsegédi bűnrészesség és izgatás miatt hat, illetve öt évi börtönre, a fiatalkorú K. Ferencet szándékos emberölés kísérlete és izgatás bűntette miatt két évi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A földművesszövetkezetek rövidesen megkezdik a csipkebogyó felvásárlását A csipkebogyót, ezt a magas c- vitamin tartalmú erdei vadgyü- mölesöt, mind nagyobb és nagyobb mennyiségben gyűjtik, fogyasztják. Az ország egész területén végeznek kisebb-nagyobb mennyiségben csipkebogyó begyűjtést a földművesszovetkezetek, a nagyobb tételeket elsősorban Veszprém, Pest, Nógrád, Heves és Borsod megye adja. A földművesszövetkezetek által begyűjtött áru a „Herbárla” Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Központhoz kerül, amely a csipkebogyót kettéhasítva, kimagozva és megszárítva, csipkehús néven hozza forgalomba. Á csipkehúst és a szárított egész bogyót azonkívül többszáz mázsás tételekben Skandináviába és egyéb északi államokba exportálják. Az exportcsipkebogyóért igen fontos nyersanyagokat kap cserébe a népgazdaság. A begyűjtött és megszárított csipkebogyóból a „Herbária'1 C-vita- min tartalmú csipkeszörpöt és csipkeürmöst is készít. Ezek a készítmények a szalrfizletek közvetítésével kerülnek forgalomba. A csipkeszörpöt a gyárakban, bányákban. üzemekben védőitalként, a kórházakban, napközi otthonokban pedig erősítő italként használják. A csipkebogyó gyűjtés lránt máris nagy érdeklődés mutatkozik országszerte: a füldmüvesszövet- kezetek ugyanis egy-egy kiló nyers bogyóért 5 forintot fizetnek. A szorgalmas gyűjtők napi 80—100 forintot Is megkereshetnek csipke- 1 bogyó szedéssel. Igen jó alma- és szőlőtermés I ígérkezik az állami gazdaságokban | A gyümölcstermelő állami gazdaságokban az utóbbi hetek 1 kedvező időjárása igen megjavította az alma terméskilátásait. I Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, a gyümölcstermelő I állami gazdaságok mintegy 4000 vagon téli almát adnak az I idén a népgazdaságnak. Javultak a szőlőtermés kilátásai is. m te$}euek Matyók" A kis hatéves fiúcskák és lánykák már számlálják; hányat kell ■még aludni a nagy napig, amikor átlépik az iskola küszöbét. De készülnek a nagyobbak is, akik már belekóstoltak a tudomány kenyerébe. 1 Várja az új tanévet, a városi és a tanyai gyerek egyaránt. A szülők is készülődnek. Tanszer és új ruha kell a nebulónak. Ma már milyen természetes, hogy minden szeptember elején kinyílnak az iskolák kapui és beözönlik rajtuk a sok gyerek, Hány apa panaszkodott már, hogy általános iskolás gyermeke kérdésére nem tudott válaszolni. Ó, ha járt is iskolába, ilyen dolgokat, mint amilyent ma tanítanak, még nem hallott. Hát igen. Az apák és a nagyapák idején másként volt. A nagyapák még bizonyára emlékeznek arra az időre, amelyről a Katolikus Szemle 1900- ban így írt: „Az iskolakényszer túllő a célon és a népiskoláknak élőírt tudományhalmaza még inkább. Fennforog-e annak szükségessége, hogy az a jövendő munkás, paraszt, szolga hat-hét éven keresztül, az iskola porát nyelje, botanikai, fizikai, történeti kotyvasz- tékokkal töltsék a fejét csak azért, hogy ismét elfei lejtsen mindent-. Mi csodálni való van azon, hogy a gyermekek, akiket 12—13 éves korig mindenféle úri dolgokkal traktál- tak, fáznak majd a kétliezi munkától, uraknak képzelik magukat, nagyobbaknak, semhogy annak idején elégedett munkások, boldog szolgák, vagy szolgáló- leányok legyenek.“ Egy letűnt világ vallomása ez a pár sor. Amit tartalmaz végleg a múlté. így van ez rendjén. Hadd tanuljanak a mi gyerekeink. Tömjék csak tele fejüket a különböző tudományokkal, . hogy soha többé ne legyenek „boldog szolgák, vagjj szolgálóleányok MÉSZÁROS OTTO: SZÉTHULL A CSALÁI Emberek szívében lobbannak vágyak, s hánynak ki, pici otthonok édes melegében aprócska álmok vernek gyökeret, s kocsmák pultjánál a mocskos lében megcsobban az ötödik ...a tizedik pohár... Ajkak forrnak össze, s az éj csendjét pengéiként hasító részeg bömbölést vernek visz- sza a házfalak. Gyermekek bújnak anyjuk ölébe, s a kérgesen is puha anyakéz beletúr a gyerek hajába, gyermek lapul a sarokban és köny- nyezve, sikoltozva, kis szívében rémült jajokkal nézi az apa ütlegelő kezei között vergődő anyát.. s Családok. Gondokkal, bajokkal, de boldogan. kínnal, könnyel, keservvel, boldogtalanul. A boldogtalanságnak négybelűs szó az oka: Ital! Ital! S akkor nincs család, nincs gyermek, nincs pokol, nincs Isten, semmi sincs. Csak ital- ital... ital... Kérlelések, könnyek, jajok, de semmi, semmi nem használ. Az ital nagy űr! Ha egyszer nyeregbe kap, -nehéz kilökni onnan. Szomszédok pusmogása, koplaló gyermek, megfonnyadt asszony, az esténként mámoros, zavaros szemekkel betántorgó férfi ■— széthull a család. Széthull a család, s rokkant lelkű gyermek merül el az élet örvényeiben, apátiába hullt asszonyt takar a kórház, a szanatórium fala. s a kocsmák pultjánál a mocskos lében csak azért is megcsobban az ötödik... a tizedik pohár ... Hattyú utca 13/b. Apró Utcácska Cegléden, a nagykőrösi útról nyílik. Vakolatlan, pöttöm kis ház. rozzant léckerítés résein orgonái a szél A ház két kis helyiség mindössze. A konyha meg a szoba. A szegényes, kopott bútorok félénk csendben lappangónak a szoba mélyén, s ijedten Webben az olcsó kartonfüggöny a szél cibálása nyomán. Sovány, beesett arcú asszony csetlik- botlik zavartan a bútorok között, s fakó. remegő ajkáról félénken peregnek a szavak: — Igen... iszik... nagyon iszik az uram, s ha ivott... akkor ... akkor nem lehet bírni vele-.-., akkor-.-.i Elhallgat. A félelem apró, riadt lángokat gyújt szemében. s a lángok oltására, tolulnak, tolulnák a könnyek. Légy zümmög a szobában, s künn az udvaron port kavar a szél. Aztán csend lesz. Olyan csend, mint amikor riadtan a szoba sarliába menekülve hallgatják, hogyan közeledik a részeg. vad ikurjongatásokkal hazafelé — a férj, az apa. Deli Sándor jónevű ácsmester Cegléden. A Község gazdálkodási Vállalatnál dolgozik, s azt mondják, hogy ég keze alatt a munka. Munkaidő után ide-oda járogat, kisebb- nagyobb javításokat csinál, szépen keres hát. Sok a pénze, sok mindenre telne abból, de mégsem telik. Mert Deli Sándor iszik ... Ha nem dolgozik, akkor ivás- ból áll a világ. És ha iszik, aikkor nem ismer mértéket. Akkor az ördögi szomj újabb és újabb litereket kíván. S így jut el odáig, hogy le-le- bukva a kerékpárról, mocskos szitkokat szórva, az árokban hemperegve, szinte az eszméletlenségig részegen érkezik haza. Ha egy hónapban két nap akad. amikor nem így van az már ritkaság. S lassan igy van ez már tíz esztendeje. Ivott mindig, ahogy mondja, öt éves kora óta nem múlt el nap. hogy egy-egy pohárral le ne engedett volna a torkán, de csak annyit, amennyit mindenki megiszik. De majdnem tíz esztendeje aztán, átszaluidt a gát. Napról napra több bort kívánt. S ma már csak délelőtt józan, meg 'kora délután: Míg dolgozik. Este soha. A család először hitt, bízott, reménykedett. imádkozott. Tűrte az ütlegeket, a nélküUH zést, az ocsmány szitkokat, amivel a részeg akaratát, emberségét vesztett ember telefröcskölte őket. Aztán összeroppantak. Az asszony szívbajt kapott, olykor hónapokig feküdt a szanatóriumban. Az egykor na- gyon-nagyon szerelmes asz- szony meggyűlölte az urát. Feszülő, kemény húsa eltűnt, lányos melle beesett, leedves arcára kitörölhetetlen, mély átkokat vésett a kin, a szenvedés. S azóta minden évben három-négy hónapot szanatóriumban, kórházban tölt. S utána kezdődik minden elölről. Mert hol a szabadulás? Hová menjek? —motyogja két. ségbeesetten. Annyira beteg vagyok, hogy a ház körül alig tudom ellátni, amit kell. Nem dolgozhatok s mi lesz Marikával, a kisebbik lányommal? Ha ő nem lenne, már elemésztettem volna magam. De nem tehetem. Deli Sándornak két lánya van. Gyönyörű mind a kettő. A nagyobb, alighogy tizennyolc lett, férjhez ment. Menekült az otthonból, mely minden volt, csak nem otthon. Menekült, mert karókat tört el rajta az apja, s kék foltok éktelenkedtek szép leánytestén. Menekült, mert sok-solc téli. éjsza- Jcán hálóingben, mezítláb menekültek a kisebbel, a szomEgy mázsa menetvágó Körülbelül egy mázsa kis méretű menetvágó várja további sorsát egy ládában. Nézegetem és bizony sok jót találok még köztük. Az lehet, hogy az automata gépekben már nem használhatók, de például kézzel hajtva még megfelelnek a célnak. Egy ilyen menetvágó ára 14 forint körül van. Súlya egy deka körüli. Ha minden kilogrammban csak 10 darab jót találunk (ennél több van), akkor is ezer darab használható menetvágót szedhetnénk ki az egy mázsáiból. Ez újabb 14 ezer forintot jelentene, amiről már lemondtak, hisz ezek a menetvágók beolvasztásra vannak ítélve. Ha itt nem is tudják használni, más üzemekben esetleg kapnának utána. Alig pár óra alatt mennyi heverő értéket lehet találni csupán egy szerszámraktárban. Érdemes lenne másutt is körülnézni és a jó gazda szemével felkutatni, előkaparni a ládák mélyén heverő forintokat:
