Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-25 / 99. szám

4 "WCírlap 1957. AUGUSZTUS 25. VASÁRNAP (gg^k> fO#ijvT©k Gondosabban gazdálkodjunk a szerszámokkal A gödöllői Ganz Árammé­rőgyár központi szerszámrak­tára mintegy 4000 cikkféle- sóget őriz falai között. A szer­számkészlet értéke 10 millió forintra tehető. E kincsesbá­nya gazdájával. Rétfalvi An­tal raktárvezetővel beszélget­tem a minap, miközben ma­gam is megnéztem, mi minden Van itt, de főleg arra voltam kíváncsi, hogy az újra cserélt szerszámok között van-e még használható, vagy kisebb javí­tással ismét igénybe vehető. Rétfalvi András nagyon meg­örült, mikor megtudta, mi a célom, mert ő is arra törek­szik, hogy minél több szerszá­mot felújítsanak. Törekvésé­nek van eredménye, de siker­telenségei is akadnak. A kéziszerszámok között Egy ládában gyűjtik a visz- ézaadott kéziszerszámokat. Van itt rossz kalapács, elgör­bült, kitörött élű csavarhúzó, íranciakulcs, eltört kombinált fogó stb., stb. Ahogy nézeget­jük a láda tartalmát, a roncs­halmaz közül kivesz egy fém- fűrészkeretet Rétfalvi Antal. — Látja, ezt kis javítással ismét használhatóvá lehet ten- iii —■ mondja: Megtudom tóle, hogy a szer­számgazdálkodás állapítja meg; melyik szerszámot lehet kicserélni. Ennek ellenére szép számmal található felújítható szerszám. Ö ezeket kiválogat­ja és meg is javíttatja. , Kezembe veszek két csavar- húzót. Egyiknek letört a sar­ka, másiknak az éle görbült el. Könnyen meg lehetne ja­vítani mindkettőt. — De nem szívesen viszik >ám el az ilyent, mert nem var­iami jó anyagból 'készültek — mondja — és romlik a teljesít­mény, ha nem tökéletes a szer­szám. — De az ipari tanulók hasz­nálhatnák még az ilyen javí­tott szerszámokat — vetem közbe —, meg aztán a vas­ipari szövetkezetek, vagy ki­sebb üzemek is örülnének, ha megkaphatnák a még megja­vítható szerszámokat. Ebben igazat adott vendég­látóm és elmondotta, hogy az ipari tanulóknak adnak is át javított szerszámokat, de olyan engedélyük nincs, hogy kisebb üzemeknek, vagy szövetkeze­teknek adjanak át ezekből. Pedig adhatnának ilyen en­gedélyt illetékes helyen, hisz ez kétszeres hasznot hozna. Az üzem is többet kapna érte, mintha ócskavasnak adja el, és az illető kisüzem is olcsób­ban jutna hozzá, mint az új szerszámokhoz. Nem árt szóvá tenni, hogy akadnak itt rendeltetésellenes használat folytán eltört szer­számok is. Itt van a már em­lített törött kombinált fogó. Vagy ráütöttek, vagy ezzel ütöttek valamit. Vegyük csak kézbe a franciakulcsot. Ezt is erőltetéssel tették használha­tatlanná. Nem lehetne vala­milyen rendszabályt alkalmaz­ni ennek elkerülése érdeké­ben? Közel egy tonna esztergakés Körülbelül hat éve gyűjtö­getik a használhatatlanná vált eszterga kés eket a raktárban. Ügy becsüljük, mintegy nyolc mázsányi -gyűlt már össze a különböző vídialapkás kések­ből.­—■ Sajnálom eladni a MÉH- nek — mondja Rétfalvi Antal. — Igen, kár lenne beolvaszta­ni, hisz ezekkel nem kell mást tenni, mint kissé megnyújtani, ráfo-rrasztani új vídialapkát és ismét használhatók. Ügy tu­dom. valamelyik pesti üzem­nek írtak is már ez ügyben a gyárunkból. , Nos. érdemes feljavítani eze- Ikét a késeket? A választ ad­ják meg a számok; Mondjuk, van itt 6000 ilyen esztergakés, de inkább több. Ennek az ára darabonként 28—30 forint kö­rül van. Számolhatunk 30 fo- 1 rinttal, mert az ilyen felja­vított kés sem rosszabb az új­nál. Tehát az itt heverő meny- nyiség felújítása 180 000 fo­rintot hozna a konyhára. De hever itt egy csomó ese- terga betétkés is. Ezeket auto­mata gépekhez használják. Szabványméretük 6x6x100-as. összesen 10—15 mm-t tudnak elhasználni egy késből, mert ha tovább köszörülik, az auto­mata gépbe már nem jó. Be­kerül a raktárba. Szerencse, hogy ebben az üzemben a kis­gépműhely és az ipari tanuló műhely ezeket a késeket' fel tudja használni, de más gyá­rakban, ahol ilyen lehetőség nincs, eldobják e késeket, pe­dig nem kellene mást tenni, mint a szabványt megváltoz­tatni 6x6xl25-ösre. Mindjárt i hosszabb lenne a kések élet- ' tartama; Legyen nyoma a fizetésben is Egyik munkás aránytalanul több szerszámot' használ el, mint a másik. Csak egyetlen példát erre ebből a gyárból. Az automata-műhelyben hat gép három műszakban dolgo­zik, egy-egy beállitóval. Csak két embert állítsunk egymás­sal szembe, Kárászé a István egy műszak alatt csak négy menetvágót használt el. Ugyanannyi idő alatt B. Nagy István, aki már azóta nincs a gyárban, ugyanahhoz az anyaghoz ugyanolyan körül­mények között 20 menetvá­gót használt el. Az első a másodikhoz viszonyítva 16 darab menetvágót takarított meg egy műszak alatt. Mór említettük, hogy egy vágó ára 14 forint. Tehát ez az ember ilyen módon vizsgálva 224 forintot takarított meg, azaz napi keresetének mintegy 2,5 —3-szorosát. Igazságos-e, hogy kettőjük bére azonos volt? Ugye nem. Ez a példa eléggé kirívó. De kisebb aránytalanságok szép számmal találhatók. He­lyes lenne tehát, ha valami­lyen módon a bérezésnél is figyelembe vennék, ki, meny­nyi szerszámot használ el. Ezzel megérdemelten jutal­maznánk a gondos munkáso­kat és gondosabb, figyelme­sebb munkára ösztönöznénk azokat, akik csak legyintenek, ha elromlik egy szerszám, mondván, hogy az úgysem az övék. De származna ebből egy harmadik haszon is, kevesebb forint tűnne el a szerszámrak­tárak ládáinak mélyén. — kas —■ ítélt a népbíróság az alsónémedi ellenforradalmárok bűnügyében Alsónémedin múlt év októ­ber 28-án az elleníorradal- márok arra kényszerítették Nagy István tanácselnököt, hogy adja át a tanácsháza kulcsait. Jelen volt ekkor .Su­rányi Károly és Szlovicsák Ágoston is. Kránitz János ek­kor már fel volt fegyverkezve pisztollyal, fenyegető hangú kijelentéseket tett. Surányi Károlynál borozgatás közben elhatározták, hogy leszámol­nak Bállá Péterrel, a köz­ségi tanács volt elnökével, az Űj Élet Tsz jelenlegi elnöké­véi. El is indultak Balláék felé, és itt elkezdtek kiáltozni: ..gyere ki, te piszkos kommu­nista!’’ A levegőbe lőttek és egy karóval beverték az abla­kot. Utána újabb lövéseket adtak le, megint bevertek egy ablakot, úgy hogy az a gyer­mekkocsi, amelyben Ealla Pé­ter másfél éves unokája fe­küdt, üvegszilánkokkal telt meg. Innen, mint akik jól végez­ték dolgukat, elmentek, út­közben leszaggatták a föld­művesszövetkezet cégtábláit, mert azon ötágú csillagot lát­tak. Ezután nemzetőrökkel találkoztak, kiktől egy marék lőszert kaptak majd betértek Kránitzékhoz. ahol italoztak és eközben elhatározták, hogy Kránitz régi haragosát, a Szta- nyek-családot „kinyírják’’. A társaság újból elindult, megérkeztek Sztanyekékhoz. Belőttek az ablakon és Szta- nyekék csak azért nem sebe­sültek meg, mert fekhelyük a konyhában alacsonyan volt. Amikor látták az ellenfor­radalmárok, hogy a szobában nem mozdul semmi, újból lö­völdözni kezdtek. Három mé­teres körzetben mintegy 13 sörétszemet találták a földre hullva és a földbe beékelődve. Sztanyek a lövöldözés közben berohant a szobába, kinyitot­ta az egyik felső ablakot és segítségért kiáltott. Az eUeníorradalmárok új­ból lőttek és a Sztanyek-csa­lád a szobában levő gabonás­zsákok között keresett fede­zetet. Kránitzék, miután meg­elégelték a lövöldözést eltá­voztak. Az ellenforradalmi banditák elmenetele után Sztanyek fölgyújtotta a vil­lanyt s ekkor megrendülve látta, hogy felesége az átélt borzalmak hatása alatt tel­jesen megőszült. Kránitzék a tanácshézára mentek, itt betörték az elnöki szoba ajtaját, a rádiót a föld­höz vágták, a telefonzsinórt kihúzták és a készüléket' a külső szobába vitték. Már úgy látszott, hogy a tanácsházát teljesen feldúlják, ekkor azon­ban egy honvédtiszti csapat érkezett meg, mely megfékez­te az ellenforradalmárokat. A népbíróság előtt megtar­tott tárgyaláson a vádlottak igyekeztek menteni tetteiket, s mindent azokra az ellenfor- radalmárokra akartak hárí­tani, akik azóta külföldre disszidáltak. A bizonyítási el­járás során azonban a tanúk és a vádlottak egymásra ter­helő vallomása teljes fényt derített az eseményekre, és bebizonyította bűnösségüket. A népbíróság Kránitz Já­nost szándékos emberölés kí­sérletéért és izgatásért 10 évi börtönre Surányi Ká­rolyt, Szlovicsák Ágostont szán­dék as emberölés bűntettében való bűnsegédi bűnrészesség és izgatás miatt hat, illetve öt évi börtönre, a fiatalkorú K. Fe­rencet szándékos emberölés kísérlete és izgatás bűntette miatt két évi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A földművesszövetkezetek rövidesen megkezdik a csipkebogyó felvásárlását A csipkebogyót, ezt a magas c- vitamin tartalmú erdei vadgyü- mölesöt, mind nagyobb és na­gyobb mennyiségben gyűjtik, fo­gyasztják. Az ország egész terüle­tén végeznek kisebb-nagyobb mennyiségben csipkebogyó begyűj­tést a földművesszovetkezetek, a nagyobb tételeket elsősorban Veszprém, Pest, Nógrád, Heves és Borsod megye adja. A földműves­szövetkezetek által begyűjtött áru a „Herbárla” Országos Gyógynö­vényforgalmi Szövetkezeti Köz­ponthoz kerül, amely a csipkebo­gyót kettéhasítva, kimagozva és megszárítva, csipkehús néven hoz­za forgalomba. Á csipkehúst és a szárított egész bogyót azonkívül többszáz mázsás tételekben Skan­dináviába és egyéb északi álla­mokba exportálják. Az export­csipkebogyóért igen fontos nyers­anyagokat kap cserébe a népgaz­daság. A begyűjtött és megszárított csip­kebogyóból a „Herbária'1 C-vita- min tartalmú csipkeszörpöt és csipkeürmöst is készít. Ezek a ké­szítmények a szalrfizletek közvetí­tésével kerülnek forgalomba. A csipkeszörpöt a gyárakban, bá­nyákban. üzemekben védőitalként, a kórházakban, napközi otthonok­ban pedig erősítő italként hasz­nálják. A csipkebogyó gyűjtés lránt máris nagy érdeklődés mutatkozik országszerte: a füldmüvesszövet- kezetek ugyanis egy-egy kiló nyers bogyóért 5 forintot fizetnek. A szorgalmas gyűjtők napi 80—100 forintot Is megkereshetnek csipke- 1 bogyó szedéssel. Igen jó alma- és szőlőtermés I ígérkezik az állami gazdaságokban | A gyümölcstermelő állami gazdaságokban az utóbbi hetek 1 kedvező időjárása igen megjavította az alma terméskilátásait. I Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, a gyümölcstermelő I állami gazdaságok mintegy 4000 vagon téli almát adnak az I idén a népgazdaságnak. Javultak a szőlőtermés kilátásai is. m te$}euek Matyók" A kis hatéves fiúcskák és lány­kák már számlál­ják; hányat kell ■még aludni a nagy napig, ami­kor átlépik az iskola küszöbét. De készülnek a nagyobbak is, akik már belekós­toltak a tudomány kenyerébe. 1 Várja az új tanévet, a városi és a tanyai gyerek egyaránt. A szülők is készü­lődnek. Tanszer és új ruha kell a ne­bulónak. Ma már milyen természetes, hogy minden szeptem­ber elején kinyíl­nak az iskolák ka­pui és beözönlik rajtuk a sok gye­rek, Hány apa panaszkodott már, hogy általános is­kolás gyermeke kérdésére nem tu­dott válaszolni. Ó, ha járt is iskolába, ilyen dolgokat, mint amilyent ma tanítanak, még nem hallott. Hát igen. Az apák és a nagy­apák idején más­ként volt. A nagy­apák még bizo­nyára emlékeznek arra az időre, amelyről a Kato­likus Szemle 1900- ban így írt: „Az iskolakény­szer túllő a célon és a népiskolák­nak élőírt tudo­mányhalmaza még inkább. Fennforog-e an­nak szükségessé­ge, hogy az a jö­vendő munkás, paraszt, szolga hat-hét éven ke­resztül, az iskola porát nyelje, bota­nikai, fizikai, tör­téneti kotyvasz- tékokkal töltsék a fejét csak azért, hogy ismét elfei lejtsen mindent-. Mi csodálni való van azon, hogy a gyermekek, akiket 12—13 éves korig mindenféle úri dolgokkal traktál- tak, fáznak majd a kétliezi munká­tól, uraknak kép­zelik magukat, na­gyobbaknak, sem­hogy annak idején elégedett munká­sok, boldog szol­gák, vagy szolgáló- leányok legyenek.“ Egy letűnt világ vallomása ez a pár sor. Amit tar­talmaz végleg a múlté. így van ez rendjén. Hadd ta­nuljanak a mi gyerekeink. Töm­jék csak tele fe­jüket a különböző tudományokkal, . hogy soha többé ne legyenek „bol­dog szolgák, vagjj szolgálóleányok MÉSZÁROS OTTO: SZÉTHULL A CSALÁI Emberek szívében lobbannak vágyak, s hánynak ki, pici otthonok édes melegében ap­rócska álmok vernek gyöke­ret, s kocsmák pultjánál a mocskos lében megcsobban az ötödik ...a tizedik pohár... Ajkak forrnak össze, s az éj csendjét pengéiként hasító ré­szeg bömbölést vernek visz- sza a házfalak. Gyermekek bújnak anyjuk ölébe, s a kérgesen is puha anyakéz be­letúr a gyerek hajába, gyer­mek lapul a sarokban és köny- nyezve, sikoltozva, kis szívé­ben rémült jajokkal nézi az apa ütlegelő kezei között ver­gődő anyát.. s Családok. Gondokkal, bajokkal, de bol­dogan. kínnal, könnyel, ke­servvel, boldogtalanul. A boldogtalanságnak négybelűs szó az oka: Ital! Ital! S akkor nincs család, nincs gyermek, nincs pokol, nincs Isten, semmi sincs. Csak ital- ital... ital... Kérlelések, könnyek, jajok, de semmi, semmi nem hasz­nál. Az ital nagy űr! Ha egy­szer nyeregbe kap, -nehéz ki­lökni onnan. Szomszédok pus­mogása, koplaló gyermek, megfonnyadt asszony, az es­ténként mámoros, zavaros sze­mekkel betántorgó férfi ■— széthull a család. Széthull a család, s rokkant lelkű gyermek merül el az élet örvényeiben, apátiába hullt asszonyt takar a kórház, a sza­natórium fala. s a kocsmák pultjánál a mocskos lében csak azért is megcsobban az ötödik... a tizedik pohár ... Hattyú utca 13/b. Apró Ut­cácska Cegléden, a nagykőrö­si útról nyílik. Vakolatlan, pöttöm kis ház. rozzant léc­kerítés résein orgonái a szél A ház két kis helyiség mind­össze. A konyha meg a szoba. A szegényes, kopott bútorok félénk csendben lappangónak a szoba mélyén, s ijedten Web­ben az olcsó kartonfüggöny a szél cibálása nyomán. Sovány, beesett arcú asszony csetlik- botlik zavartan a bútorok kö­zött, s fakó. remegő ajkáról félénken peregnek a szavak: — Igen... iszik... nagyon iszik az uram, s ha ivott... akkor ... akkor nem lehet bír­ni vele-.-., akkor-.-.i Elhallgat. A félelem apró, riadt lángokat gyújt szemé­ben. s a lángok oltására, to­lulnak, tolulnák a könnyek. Légy zümmög a szobában, s künn az udvaron port kavar a szél. Aztán csend lesz. Olyan csend, mint amikor riadtan a szoba sarliába menekülve hall­gatják, hogyan közeledik a ré­szeg. vad ikurjongatásokkal hazafelé — a férj, az apa. Deli Sándor jónevű ácsmes­ter Cegléden. A Község gazdál­kodási Vállalatnál dolgozik, s azt mondják, hogy ég keze alatt a munka. Munkaidő után ide-oda járogat, kisebb- nagyobb javításokat csinál, szépen keres hát. Sok a pén­ze, sok mindenre telne abból, de mégsem telik. Mert Deli Sándor iszik ... Ha nem dolgozik, akkor ivás- ból áll a világ. És ha iszik, aikkor nem ismer mértéket. Akkor az ördögi szomj újabb és újabb litereket kíván. S így jut el odáig, hogy le-le- bukva a kerékpárról, mocs­kos szitkokat szórva, az árok­ban hemperegve, szinte az eszméletlenségig részegen ér­kezik haza. Ha egy hónapban két nap akad. amikor nem így van az már ritkaság. S las­san igy van ez már tíz eszten­deje. Ivott mindig, ahogy mondja, öt éves kora óta nem múlt el nap. hogy egy-egy pohárral le ne engedett volna a torkán, de csak annyit, amennyit min­denki megiszik. De majdnem tíz esztendeje aztán, átszaluidt a gát. Napról napra több bort kívánt. S ma már csak dél­előtt józan, meg 'kora délután: Míg dolgozik. Este soha. A család először hitt, bízott, reménykedett. imádkozott. Tűrte az ütlegeket, a nélküUH zést, az ocsmány szitkokat, amivel a részeg akaratát, em­berségét vesztett ember tele­fröcskölte őket. Aztán összeroppantak. Az asszony szívbajt kapott, oly­kor hónapokig feküdt a sza­natóriumban. Az egykor na- gyon-nagyon szerelmes asz- szony meggyűlölte az urát. Feszülő, kemény húsa eltűnt, lányos melle beesett, leedves arcára kitörölhetetlen, mély átkokat vésett a kin, a szen­vedés. S azóta minden évben három-négy hónapot szanató­riumban, kórházban tölt. S utána kezdődik minden elöl­ről. Mert hol a szabadulás? Hová menjek? —motyogja két. ségbeesetten. Annyira beteg vagyok, hogy a ház körül alig tudom ellátni, amit kell. Nem dolgozhatok s mi lesz Mariká­val, a kisebbik lányommal? Ha ő nem lenne, már elemésztet­tem volna magam. De nem tehetem. Deli Sándornak két lánya van. Gyönyörű mind a kettő. A nagyobb, alighogy tizennyolc lett, férjhez ment. Menekült az otthonból, mely minden volt, csak nem otthon. Menekült, mert karókat tört el rajta az apja, s kék foltok éktelenked­tek szép leánytestén. Mene­kült, mert sok-solc téli. éjsza- Jcán hálóingben, mezítláb me­nekültek a kisebbel, a szom­Egy mázsa menetvágó Körülbelül egy mázsa kis méretű menetvágó várja to­vábbi sorsát egy ládában. Né­zegetem és bizony sok jót ta­lálok még köztük. Az lehet, hogy az automata gépekben már nem használhatók, de például kézzel hajtva még megfelelnek a célnak. Egy ilyen menetvágó ára 14 fo­rint körül van. Súlya egy deka körüli. Ha minden ki­logrammban csak 10 darab jót találunk (ennél több van), akkor is ezer darab használ­ható menetvágót szedhetnénk ki az egy mázsáiból. Ez újabb 14 ezer forintot jelentene, amiről már lemondtak, hisz ezek a menetvágók beolvasz­tásra vannak ítélve. Ha itt nem is tudják használni, más üzemekben esetleg kapnának utána. Alig pár óra alatt mennyi heverő értéket lehet találni csupán egy szerszámraktár­ban. Érdemes lenne másutt is körülnézni és a jó gazda sze­mével felkutatni, előkaparni a ládák mélyén heverő forinto­kat:

Next

/
Oldalképek
Tartalom