Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-25 / 99. szám

m AUGUSZTUS 25. VASÄRNAP MEcrrt r&Cirlap cAm.Lt nein szcihml elMei/jü.Pedi9 de ió lem,e f Elég régen megalakult k A hatalmas műhelycsar­nokban olyan könnyedén sik­lik az óriás daru, mintha fél­kilós, nem pedig sok tonnás terheket cipelne. A zakatoló gépek lármája fokozatosan elhalkul, amint felfelé me­gyünk a vaslépcsőkön, a haj­tóműgyár étkezdéjébe. Itt nyi­totta meg a Csepel Autógyár pártbizottsága az ellenforra­dalomról szóló megyei ván­dorkiállítást. ★ Megállók az első tablónál. Fölötte felirat: A párt vezetésével alkotta a dolgozó nép 1945—1956 Nézem a képeket. Az egyi­ken romos gyárépület, meg­görbült vastraverzekkel, a te­tején tátongó nyíláson, át lát­ni lehet az eget'. A géproncso­kat, betontörmelékeket ellepte a gaz. A kép aláírása: a haj­tóműgyár 1945-ben. Alatta ugyanez az üzemrész, újjáépí­tés után. Képek a földosztás­ról, az épülő Sztálinvárosról, a Központi Fizikai Kutatóin­tézet 800 000 voltos kaszkád- generá toráról. A következő tabló az ellen- forradalom ideológiai előké­szítését demonstrálja, külföl­dön és belföldön. Külföld: emigráns és disszidens gyász­magyarok sajtókiadványai, szennylapok özöne. Minden soruk fröcsköl a gyűlölettől, az uszítástól. Belföld: az Iro­dalmi Újság példánya, No- vobáczky Sándor Különös emberek? című cikkével. Má­sik kép: Tardos Tibor felszó­lal a Petőfi Kör ülésén. Alatta Kónya Lajos elmefuttatása A ^politikai’’ foglyokról címmel, melyben az összes politikai el­ítéltek azonnali szabadonbo- csátását, r teljes rehabilitálá­sát követeli. Az elvetett mag kikelt; el­érkezett 1056 október 23-a. Tüntetéssel, 10, 13 14 pontos követelésekkel kezdődött. Iro­dalmi Újság, 1956 október 23. Első oldalán a magyar írók kiáltványa. Hogy is volt? „El kell távolítani közéletünkből a restaurációra törekvő Ráikosi- klikkeí. Méltó helyére kell ál­lítani Nagy Imrét, a tiszta és bátor kommunistát, akiben a magyar nép megbízik.” Miközben az írószövetség egyes tagjai hangzatos kiált­ványokat fogalmaztak, Buda­pest utcáin elhangzottak az el­ső lövések: a csőcselék vörös zászlókat égetett, fegyvereket rabolt, könyveket vetett mág­lyára, s röhögve táncolt a Felszabadulási emlékmű ta­lapzatáról ledöntött szovjet katona szobrán. A képek mel­lett az Igazság című förmed- vény egyik száma. Belső olda­lán „szenzációs” felvétel az alábbi aláírással: Bokáig se- lejtben gázol az utca népe a Kossuth Lajos utcai egykori Horizont előtt. Alatta sok­szoros nagyításban a „selejt”: Lenin válogatott műveinek el­ső kötete, ronggyá tépve; Sosz- takovics-han elemez, négy da­rabban; Petőfi összes költe­ményeinek orosz nyelvű ki­adása. félig elszenesedve .;; Képek, plakátok, újságok, fotóriportok a következő tab­lón. Tizenhárom, tizennégy esztendős gyerekek; vállukon géppisztoly, kezükben benzi­nes palack, övüket lehúzza a sok kézigránát. Hetykén bá­mulnak a fényképezőgép len­cséjébe .;. Hosszú asztalokon különböző gyártmányú és kali­berű fegyverek a „szabad vi­lág” ajándékai a „hős” felke­lőknek ... Plakátok, rajtuk keresztülnyomva a „dicső for­radalom” jelképe, a zöld nyi­laskereszt ..; Egy másik tablón eredeti körlevelek. Szerzőjük az autó­gyári ideiglenes munkásta­nács elnöke. Makai Tibor. Az egyiken az állásukból felfüg­gesztett, gyárból kitiltott kom­munisták névsora. Elrendel­te: Makai Tibor. Másik körle­vél. amely javasolja a dolgo­zóknak. hogy „teljes egészé­ben kapcsolják ki a pártokat a termelő munkából”. Vagyis; ne szervezzenek pártot az üzemben. Dátum: 1956 de­cember. Semmi kétség, az MSZMP-ről van szó. Alá­írás Makai Tibor. Újabb kör­levél, január 4-i keltezéssel: Kurucz elvtársat értesítik benne, hogy a gyáron kívül, a munkásszállóban jelölték ki az MSZMP helyiségét. Ma­gyarán: kitiltották a pártot az üzembői Kitiltotta: Makai Tibor. És végül a számla. Mert az i§ van; sokba került az ellenforradalom Csepelen! íme: 1956 negyedik negyedév­ben kiesett termelés érté­ke: 144 079 000 forint. Fenti időre termelés nélkül kifizetett bér összege: 21 764 000 forint. Elveszett: 20 db gépkocsi, 33 db. kerékpár, 12 db motor- kerékpár. 2 db írógép. 2 db páncélszekrény, 29 db bunda, 3 db bőrkabát, műszerek, elektromos anyagok, élelmi­szerek. munkaruhák, össze­sen- 2 573 912 forint értékben. Pénztárhiány: 56 378 forint. Az ellenforradalom által okozott veszteség összesen: 170 000 000 forint! A gyár dolgozói rendkívül büszkék a lakótelepükre. Ügy hívják: Autóváros. Nos. ebből a 170 millióból három Autó- várost lehetett volna felépí­teni. Harminckilenc három- ! emeletes, modem bérházat, j azaz háromszor 627 egy-, két- | és háromszobás lakást, nyolc tantermes iskolával, bölcsődé­vel és óvodával. Ezt lopta ki az autógyári dolgozók zsebéből az ellenforradalom! te Az utolsó tabló előtt állok. A gyár új életét, a termelés megindulását, a munkásőrség alakulatait mutatják a képek. Elgondolkozom... Jó másfél óráig néztük végig a kiállítást, jó néhány dolgozó fordult meg ezalatt az ebédlőben. »Jöttek, ettek, mentek. Nem egynek a tekintete közömbösen siklott' el a néhány hónappal ezelőtt még szörnyű valóságot muta­tó képek felett. Szerettem volna megrázni őket: nézz oda! Nézz oda és emlékezz! Itt Csepelen lakott az a Kalamár elvtárs — talán ismerted —, akit meggyilkol­tak. Itt. veled egy üzemben dolgozott évekig Micsinai, Turner Kálmán kommunis­ta vasmupkás gyilkosa. Em­lékezz a gyűlölet és az ártat­lanul kiontott vér időszakára, .a dudásokra, az iván-ko- vácsokra, a visszaszivárgott grófokra, a szűkösen mért kenyéradagokra, a vijjogó gép­puskákra. mindenre emlé­kezz! Emlékezz és vigyázz, ne­hogy megismétlődhessen! Nyiri Éva Elég régen megalakult köz­ségünkben már az EPOSZ- szervezet, de sajnos a megala­kulásnál nem jutottunk tovább. A faluban igen sok fiatal van, akik szeretnének szórakozni, ismerkedni egymással, tanulni, de bizony minderre nincs le­hetőség. A DISZ-szervezet ide­jében sok jól sikerült előadást rendezett a fiatalok 'kultúrcso- portja, most azonban nincs semmiféle mozgolódás és min­denki beletörődik abba, hogy az EPOSZ-szervezet csak pa­píron létezik. Jó lenne, ha a járási EPOSZ- cs KlSZ-szerve- zet többet foglalkozna közsé­günkkel és segítséget nyújtana ahhoz, hogy fiataljaink az ifjú­sági szervezet keretén, belül megtalálják tanulási, szórako­zási lehetőségüket. Csemi Magda levelező. Domony t ..... A iy ciímus Magyarországi Üldözöttéi Országos írdávédelmi Szervezetének közleménye Korábbi közlemények hírt ad­tak arról, hogy a Nácizmus Ma­gyarországi Üldözöttéinek Or­szágos Érdekvédelmi Szervezete megalakult. A szervezet céljai közölt szerepel az is, hogy a né­met nemzeti szocializmus intéz­kedései által okozott károk és szenvedések anyagi kártalanítása érdekében igényt kíván támasz­tani a Német Szövetségi Köztár­sasággal szemben. Az igények összeírása végett kérdőívek kerültek kibocsátásra, amelyeket az Országos Takarék- pénztár fiókjai 6 forintért árusí­tanak. A kérdőíveket az azokhoz csatolt tájékoztató szerint kell kitölteni és 1937. szeptember só­ig a szervezetnek ..Budapest, 62/321 számú postafiók” címre beküldeni. Nagykörösön hallottuk.. MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBEREK A TÉZISEKRŐL: Nagyobb bizalmat a szakembereknek kódjának. Munkájuk a semati­kusan kiadott rendelkezések végrehajtására szorítkozott; Ilyen körülmények között • érhettek el eredményeket, ja­víthattak a termésátlagokon, de a termelésnek nem voltak urai. Sajnos, ez megmutatko­zott a hihetetlen magas ön­költségekben is. Megnyugtató azonban, hogy ez az áldatlan állapot szűnő­félben van és mind az állami gazdaságoknál és mind a ter­melőszövetkezeteknél a felet­tes szervek részéről mind ke­vesebbet szólnak bele a gaz­daság irányításába. Ez még nem azt jelenti, hogy a szak­vezetők teljes mértékben és teljes felelősséggel kezükben tartják a gazdálkodást, de ala­pot ad ahhoz, hogy az MSZMP által meghirdetett és az agrárpolitikai tézisekben lefektetett program szellemé­ben olyan fejlődést érjünk el, hogy a szakvezetők kezébe ke­rüljön a mezőgazdasági ter­melés irányítása. Ha ez meg­történik, akkor tudják _ majd a szakemberek betölteni azt a feladatukat. amelyet a népgazdaság elvár tőlük. El­sősorban a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek gazda­ságossá tételét, továbbá az egyéni gazdaságokkal szem­beni fölényük bebizonyítását; Csak ebben az esetben lépnek a még egyénileg dolgozó pa­rasztok tömegei a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A szakem­berek szívesen vállalják a fel* adatot, de nagyobb bizalmat kémek. Az MSZMP agrárpolitikáiáJ nak tézisei jók, csak követke­zetesen végre is kell hajta­nunk azokat. Gáspár László, a Szentendrei Járási Ta­nács mezőgazdasági osz­tályának vezetője; 194$.-ban, mikor megalakult a nagykőrösi Szabadság Ter- melőszövetl<ezet, raktárépület hiányában különböző helyen raktározták el értékeiket. Saj­nos ez az áldatlan állapot az elmúlt évek során nem csök­kent, s így bizony sok kár ér­te a termelőszövetkezetet. Az igaz. hogy amióta Danka Fe­renc a Szabadság Tsz-hez ke­rült mint raktáros, nem tű­nik el semmi. S ez Danka Fe- \ renc jó munkáját dicséri, de ! a termelőszövetkezet figyel­mét felhívjuk, hogy ez még nem minden. Nincs minden a raktárakban s így bizony azoknak könnyen lába kél. Gondatlansággal nem vádol­hatjuk őket, hisz a nagy rak­tárépület építkezését immár egy éve elkezdték. Az alapo­zásnál azonban nem jutottak tovább. Anyaghiányra hivat­koznak, s az ígéretekkel őná- luk sem fukarkodnak. A Hunyadi Tsz a feloszlott Arany János Termelőszövet­kezet területén alakult 1957 februárjában. Felszerelés és állatállomány nélkül kezdték meg igen nehéz körülmények között a munkájukat. A lelki- ismeretes, jó munkájuk nyo­mán rövid idő alatt szép ered­ményeket értek el. Százötven mázsa szabad-gabonát adtak be már eddig... S arra törek­szenek. hogy lehetőleg hitel­mentesen dolgozzanak és a be­ruházásokat is saját erejükből végezzék. Ily rövid idő alatt is elérték, hogy 75 ezer forint van elszámolási számlájukon. szádokhoz, a bortól tébolyodott apa elől, menekült, mert apja soha nem hallott aljas jelző­ket öklendett feléje, menekült, mert elég volt a nélkülözésből, az ütlegekből, a kínból, könny­ből, mindenből. Most boldog, mert férje van, aki szereti, s akit ő is szeret. De ha olykor este hazaszalad, s közben be­toppan az apja, ismét éktelen­kedő kék foltokkal tér vissza férje mellé. A kisebbik lány 15 éves. El­végezte a nyolc általánost, de dolgozni nem veszik fel seho­va. Fiatal, várjon. S várnia kell. még akkor is, ha. ennek a várásnak mindennapja pok­lot jelent, akkor is, ha napról napra jobban és jobban meg­rokkan lelkileg. Akkor is, ha apja nagykéssel támad rá, s apró. csöpp kis ujjait majdnem levagdalja a dühödt a mámor­tól eszét vesztett apa. Várnia kell, mert hol a segítség? Ki segít? Mentek a vállalat­hoz. Könyörögtek, segítsenek rajtuk. Kidobták őket. Nekünk jó így is, Deli — mondták — jól dolgozik. Ö keresi a pénzt, azt csinál vele, amit akar. A tisztiorvoshoz fordultak. Majd ha megbolondult — vág­ta vissza a szót; az orvos, s nem törődött velük. A rendőrségre mentek esde­lkelni. Majd, ha gyilkolt — ez volt a válasz. S hiába mentek bárhová. Nem a mi bajunk, nem érde­kel. Közöny, ridegség, ember­telenség mindenütt. Hogy szét­hull a család? Nem az én csa­ládom, fortyant a hivatalnok koponyákban, s gyártották az aktákat tovább. Még csak em­berséges szóra sem leltek se­hol. S minden panasz után — ha visszajutott Deli fülébe — még vadabb 'ütlegek, még na­gyobb kínok következtek. A rengeteg pénzből 1200-at lök haza a férfi. A többi az italboltok kasszájába, a zug­kocsmák csaposnéjának köté­nyébe vándorol. De nem is a pénzért folyó fcapaszkodás itt az iszonyú. Mert igaz ugyan, hogy hosszú évek óta bepuco- latlan a ház, ruha csak úgy te­lik, ha éheznek, hogy ezer minden kellene. Az az iszonyú, hogy a holtrészeg Delinek még akkor is adnak bort, mikor már felbukik a Pült előtt. Mert az Italboltnak terve van. Hogy széthull a család, hogy az újabb pohár újabb ütleget. jelent a családnak? Az nem számit. A Síp utcabeli Aranyváryék, meg a többi zugkocsma-t'ulaj- donosnak is „terve" van. Hogy ezerszer volt ott könyörögni a család? Nem fontos! Csak a kötő zsebében több legyen a bankó! Nincs, nincs, nincs lelkiis­meretűk. összevert lány, csont­tá aszott, nagyon beteg asz- szony, nem olyan úr, mint a pénz. Nem Aranyváryék nél­külöznek, nem az Italbolt csa­posa lkapja az ütlegeket, akkor hát mi közük hozzá? Vagy mégis lenne? Ha volna lelkiismeretük? az ivásra — mondja Deli. A bánat, a kese­rűség, az emészt, arra kell az ital, mert az asszony beteg! — Maga tette azzá! — Mert a lányom nem sze­ret. — Maga tette ilyenné! — Mert nem szeret senki, röhögnek rajtam. — A részeggel csak ezt te­hetik! — Mert nincs más célja az életemnék, csak az ivás. Ha meghal egyszer a feleségem, még a házat is eliszom. — Miért? — Mert nagy az én bánatom. Beteg a feleségem, nem szeret a lányom ... Beszél, makog, zavaros sze­meivel riadtan, sarokbaszorul- tan pislog össze-vissza. Boros­tás arcán kiver az izzadtság, szeme alatt, a karján, az arcán a részeg hempergések kék folt­jai éktelenkednek. Pálinkaszag dől belőle. Sunyi. Nem néz az emberek szemébe, dé legkedvesebb tár­gya a pohár, meg a cigaretta. A gyomra tönkrement. Regge­lenként a mámor múltával gör­nyedve ébred. A gyomra... S hogy gyógyítsa? Ott a pohár... az a gyógyulás! A család? Felelősség? Apai szeretet? A beteg uszony kí­mélése? Ne■ ■ érdekli. Csak a pohár. Alkoholista. Közbotrányokozá­sért nem egyszer megjárta a rendőrséget. Nem érdekli. Hogy tönkrement a család, hogy a szomszédok undorod­nak tőle, hogy borbarátok züm­mögik körül? Nem érdekli. Alkoholista.­— Úgyis megdöglök egyszer, de addig élek! — S az ivás az élet? — Az. — Más? — Más nem érdekek — A családja se, az asszo­nya se, a gyereke se? — Ha megharagítanak, azok se! — Megharagítják? Mivel? Hallgat. Nem tud mit mon­dani. Talán egy pillanatig ma­ga is érzi, hogy minden, de minden csatk szánalmas kifo­gás. Tenni, tenni, tenni... ez dö­römböl az ember szivében, agyában, ez jajául mindenki­ben, akiben csak van lelkiis­meret. M< ‘ nem egyedül van Deli Sándor. Sokan, nagyon sokan vannak Deli Sándorok, akik „élete célja”: az ivás! S csalá­dok ezrei hullanak szét, gyere­kek rokkannak meg, testileg, lelkileg, aszonyok szíve kalim­pál betegen, örökre gyógyítha- tatlauul. Nem titdok módszereket, Nem vagyok elég okos, képte­len vagyok nemhogy csoda­szert, de még kicsiny orvossá­got ajánlani. A düh, a keserű­ség fojtogat, a szégyen, s a ret­tegés, a Deli Marikákért, a Deli Sándornékért, s a félelem a jövendő Deli Sándoroktól. Tenni kell. Tenni, tenni. Ne­künk. Mindannyiunknak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt agrárpolitikája tézi­seinek tanulmányozása közben önkéntelenül felvetődik min­den szakemberben az a kér­dés, vajon meg tudják-e olda­ni a rájuk váró nagy feladato­kat. A múltbeli gyakorlat azt mutatta, hogy nagyon sok aka­dályt kellett leküzdeniük a mezőgazdasági szakemberek­nek, amelyek néha meghalad­ták erőiket. Mcst, amikor/ az MSZMP .új agrárpolitikát hir­detett. feltétlenül szükségesnek tartom, hogy elmondjam a szakemberek helyzetét, fel­adatát és a mezőgazdaság ki­alakításának lehetőségeit. Mi is lenne — szerintem — a szakemberek feladata a szo­cialista mezőgazdaság kialakí­tásában? 1. Üzemtervek elkészítése, fejlesztési tervek kidolgo­zása, beleértve a növényter­melés, állattenyésztés és segédüzemágak arányainak és nagyságának meghatáro­zását. 2. Ezek megvalósításához szükséges beruházások mér­tékének a megállapítása. 3. Az üzem vezetése a gazdaságosság figyelembe­vételével, felhasználva a tudomány legújabb vívmá­nyait is. Ezeknek a feladatoknak a múltban szakemberek csak kis mértékben tudtak eleget tenni. Hogy ez így történt, azért nem a szakemberek okol­hatók. A kialakult körülmé­nyek nem adtak lehetőséget arra, hogy tudásuknak megfe­lelően szervezzék és vezessék a rájuk bízott mezőgazdasági nagyüzemeket. A merev ter­vezési és irányítási rendszer nem tette lehetővé, hogy ké­pességeiket, elgondolásaikat keresztül vihessék és gyümöl- csöztessék. egyszóval, gazdál­Ami nekem a legjobban tetszett a part mezőgazdasági téziseiből A Magyar Szocialista Mun­káspárt agrárpolitikájának té­zisei szabad és biztonságos termelést biztosítanak az egyé­ni és a termelőszövetkezeti parasztságnak. Igen reális az az elgondolás, hogy a' nem életképes és erőszakkal meg­alakított termelőszövetkezetek feloszlását a párt és a kor­mányzat lehetővé teszi. Öröm­mel üdvözlöm a pártnak azt az elgondolását, mely szerint továbbra is szilárdan kitart a termelőszövetkezetek további fejlesztése és gazdasági meg­erősítése mellett, de oly for­mában, hogy a termelőszövet­kezetek fejlesztése a teljes ön­kéntesség alapján történjen. Éppen emiatt viszont helytele­nítem, hogy az állami szervek az ellenforradalmi események óta általában nem foglalkoz­nak eléggé a termelőszövetke­zeti mozgalommal. Rendkívül jelentősnek tar­tom azt az elgondolást, hogy a gépállomások érdekeltségét biztosítani kell a termelőszö­vetkezetekben, hiszen ez a tény sokkal közelebb hozza a termelőszövetkezeteket a gép­állomásokhoz és fordítva. Ez ösztönözni fogja á gépállomá­sokat a munka elvégzésének gyors minőségi javulására is.; Elengedhetetlen követel­mény a termelőszövetkezetek belső rendjének megszilárdí­tása, a vezetés megjavítása, a szövetkezeti demokrácia meg­erősítése, a tagság szocialista szellemű nevelése. Ezzel kapcsolatban feltétlen gondoskodni kell a termelő­szövetkezeti elnökök rendsze­res továbbképzéséről és véle­ményem szerint fokozatosan biztosítani kell azt, hogy a termelőszövetkezeti elnökök: mezőgazdasági szakképzett­séggel rendelkezzenek. Végül ésszerűnek tartom a földművesszövetkezetek fo­kozottabb térhódítását a mező- gazdaságban és a lenini foko-i zatosság elve alapján az egy­szerűbb mezőgazdasági társu­lások támogatását. Biztos vagyok abban, hogy a párt téziseinek megvalósítá­sa megteremti a mezőgazda­ság szocialista átalakulását és a termelés színvonalának ro­hamos növekedését. Lázár Antal; a Gépállomások Igazgató-' ságának mezőgazdásza; Elektromos motorok javítását és motortekercselést vállalunk. Fővárosi Vili. Vegyesipari Javító Vállalat BUDAPEST, VIII., NÉPSZÍNHÁZ ü; 11. Tel.: 141-293, 130-402; A motor be- és ha­zaszállításáról a megrendelő gondos­kodik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom