Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-23 / 97. szám

Kösmyekkel alszom — könnyekkel ébredek! Mennyi sok szép magya<mó- ta — mennyi sok-sok gyönyö­rű szép költemény igyekszik kifejezni az anyai szeretetek amit pótolni nem lehet, ami a legdrágább a világon. S mégis ellenségeink aljas propagan­dájukkal, sok-sok fiatalt fosztottak meg ettől a szere­tettől ás a meleg békés-boldog családi hajlékot felcseréltették a láger-élet minden szörnyűsé­gével. A honvágytól agyon- kínzott, az éhségtől agyon­gyötört fiatalok ezrei — a könnyező szülők sokaságának vérrel-vercjtékkel és könnyel megírt vádirata gyűlöl, vádol j és követel. Gyűlöli azt a tőkés kapitalistát, aki á szabad világ ura, mert aljas propagandájá­val megfosztotta attól, ami a legdrágább, a legszebb és a legjobb volt. Vádolja azt a rendszert, aki emberi mivoltá­ról megfeledkezve meggátolja megtévedt gyermekét abban, hogy hazajöjjön. Követel min­denkivel szemben, aki csak il­letékes, hogy intézkedjenek! Mert már nem birják tovább, K. I. levelében arra kéri a „szabad világból” édesanyját, hogy az idei friss kenyérből csak egy morzsát küldjön leg­közelebbi levelében. P. 0. pe­dig legutóbb írt levelében ar­ra kéri édesapját, hogy csak néhány szem ugyeri homokot szórjon a levélborítékba, mert úgy véli, hogy a hazai föld egy néhány homokszeme enyhíteni fogja a már-már ki­bírhatatlan honvágyát. Egy más vidékre való ismerősöm könnyező szemmel mesélte a testvérétől kapott levél tar­talmát. Ez a „szabad világba” csábított fiatalember arról számol be, hogy a többi sors­társával együtt igen nagy anyagi áldozatok árán ma­gyarnyelvű hanglemezekhez jutottak. Éjszakánként együt­tesen hallgatták „Hazámba vá­gyom iíuna-Tisza partja vár“ szívszorongató dallamát, ami­kor a lágert orz» csendőrök rá- juk törtek és az egész lemez állományukat porrázúzták. Hát ilyen ez a „szabad vi­lág“! F. I-né november óta súlyos beteg, lelkileg teljesen kime­rült, s csak sír-sír és a legki­sebb neszre is febiadva a kis­ajtóra tapad tekintete. Várja a fiát, de nem jön. S várja vele együtt több ezer magyar anya gyermekét és vádol és követel a Ceglédi Hírlap is, hogy üze­netként jusson ei a megtévesz- tettekhez az, hogy Duna-Tisza partja valóban várja őket. LENCSÉS GÁBOR Dr. Kuczi János úrnak, orvos CEGLÉD Mélyen tisztelt Doktor Ur! Kedves barátom négyéves kislánya egy este hirtelen be­lázasodott; 39,8-at mutatott a höniérő. Apja, ki nemrégen lakik városunkban, tőlem kérdezte meg, kihez forduljon, önt aján­lottam, mint Cegléd egyik jó nevű orvosát s egyben megkísé­reltem, hogy felhívjam Önt telefonon. Ekkor tudtam meg, hogy az ön száma titkos. Higgyen nekem, Doktor Vr: első pillanatban azt gondol­tam, hogij_ Cegléden két dr. Kuczi János van, s az a másik nem orvos, hanem — mit tudom én! — jogász, vagy bíró, de semmi esetre sem egyetemes orvos . «« Önt felhívhatja bármikoi• főnöke, vagy jóbarátai, kiknek megadta titkos számát, ön a szobájában levő készüléken fel­hívhatja a mozit, megkérdezendő, mi az esti műsor; figyelmez­tetheti valamelyik éttermünk főpindérét: gondoskodjék asztal­tól az Ön számára; megtudakolhatja a vonatindulást. , S azok a betegek, akik nem tudják az Ön titkos számát?... Akik számára egy negyedórás késedelem — esetleg — az élet helyett a halált jelenti?,a Távol áll tőlem, hogy Önt — akár a legtiszteletteljesebben — megrójam a titkos számmal kapcso­latos elvi álláspontja miatt. Ehhez nincs jogom. Arra sincsen •— sajnos! — jogom, hogy a posta hatáskörébe avatkozva kö­veteljem, hogy orvostól tagadja meg a szám titkosságát. Nincs jogom és okom kételkedni abban, hogy Ön igaz hivatásának tekinti az orvosi gyakorlatot, melynek legjobb tudása szerinti folytatására esküt tett. Az emberiesség és az újságírói hivatás nevében azonban jogom és kötelességem megkérni önt: mondjon le telefonjá­nak titkosságáról! Hiszem és állítom, hogy e gesztusa fokozná azt a megbecsülést, mely önt hivatásszeretete és tudása révén városunk lakói részéről övezi. Tisztelő híve: Borváró Zoltán Az ellenforradalmárok gálád gaztettei közé tartozott a gyújtogatás is. Ez elsősorban a falu szocialista szektora el­len irányult. El akaták tüntetni termelőszövetkezeteinknek még a nyomát is, porrá, hamuvá akarták változtatni becsüle­tes, szorgalmas dolgozó tsz-parasztok sok évi munkájának eredményét. Az elüenforradalm árok október 30-án többször keresték Németh Sándort, mivel nem találták, házát (Cegléd XI. 912. sz.) felgyújtották. A ház a benne levő értékkel együtt porrá égett. BÜROKRÁCIA!.. ■ • 1 e A belkereskedelemnek több | kabátra volna szüksége. A MÁJUS 1. Ruhagyár ceglédi telepe vállalná a szükséges kabátok elkészítését, ha tele­pét bővíthetné. A Belkeres­kedelmi Minisztérium adott egymillió forintot, hogy lehe­tővé tegye a bővítést. A Ceg­lédi Tatarozó Vállalat vállal­ná a bővítést úgy, hogy január elsején üzemképesen átadná az építményt. Anyaga is meg­van hozzá — mégsem kezdhe­tő meg az építkezés, mert húsz munkást kellene felvennie: a béralap kerete miatt azonban ezt nem teheti. A húsz mun­kás fizetésének megfelelően fel kell emelni a béralapot — a megyei tanács illetékes osz­tálya a felemelést azonban nem engedi. Érthetetlen: megvan az anyag, a pénzügyi fedezet a béralap emelésére, az állam­nak semmi kára nem szár- j mazna belőle — ellenkezőleg: a ruhaiizem kibővítésével 120 nő munkát kapna, sokkal több kabát készülne, a bővítés min­denkire nézve előnyös volna. A Belkereskedelmi Miniszté­rium azzal a feltétellel adja meg az egymilliót, ha a bőví­tett üzem januárban már töb­bet termel. A száraz bürokrá­cia íróasztal mellett az „el­ven" rágódik, „béralap-eme­lés jelenleg nem engedélyez­hető.” Vajon mikor jutunk el oda, hogy „illetékesek” rugalmasan az egyes eseteket külön vizs­gálják meg és a gyakorlati élet érdekeinek megfelelően döntenek — ha abból csak előny származik. aligha térnének be kegyelmetek olyan ruhásboltba, melynek ajtaján molypillék szálldosnak kifelé... Nem bíz’a! Mert tud­ják, hogy a szövet halála a moly. Hát az emberé? Azé meg a légy, a tisztatalanság. Az előbbit csak látni lehet odabenn, de az utóbbi orrot bántó módon már az utcán érezteti jelenlétét a 32. sz. Húsboltban. Ördögadta! Vén ember vagyok már. de ekkora gondatlan, ságot még nem pipáltam életemben; méghozzá a tisztifőorvosi hivatal tőszomszédságában!!! Amondó vagyok, kedves bolt­vezető kartárs, sürgősen tenni kék valamit, míg csak nagyobb galiba nem származik a dologból!..« Tyjaguk bizonyosan hallot- tak arról, hogy milyen jó nevezetű ficsér vagyok én a megyében. A dinnyeveté­sem mindig a legnagyobb rendben van, s akinek a földjét bírom, annak telente nem nagyon fáj a feje azért, hogy miből zsírozzon. De­kát a csányi határ se bír el mindenkit, ezért azután leszoridtam én is, mint so­kan közülünk az Alföldre, egy szatyor dinnyemaggal meg vagy ezer darab meleg- agyi üvegszemmel. Az ipám adott néhány ser írást egy Váróczi nevezetű öregle­gényhez. akinek a földjét sok esztendővel ezelőtt húzogat­ta. Persze, az öregnek még jó hírét se találtam. Meg is halt azóta, hogy az ipám ha­zafüstölt Csányra. A földje, megvolt, csak éppen belesi­mult a Napkelet Termelő- szövetkezet tagjába. Mi a nehézséget csináljak? Nem soká évődtem, hanem rákopogtattam az ajtót a szövetkezet elnökére, úgy gondoltam., hátha ő is kiáren- dál a csoport nevében egy íkaromra megfelelő birtokot. — Hát nézze, ivekünk még sosem volt felesünk! Ugyan nem is nagyon lehetett, hi­szen csak három esztendeje vagyunk. De hát megpróbál­juk! Aztán mennyivel bírna meg? — Utánam jön a felesé­gem, az öcsém meg két fel­nőtt segítség! Ha nem na­gyon nehéz munkálatú a föld. öt holddal meg is bír­nánk! — Feléből? — Úgy szoktuk! A gazdáé a szántás, a trágya meg a fuvar! Akár már meg is ír­hatnánk a szerződést. — Gyerünk rto! Beszél­jünk a két kertésszel. Majd azok is mondanak valamit. Több szem többet lát! Kimentünk az udvarra. A vizes kertészt éppen nagy munkában találtuk. Do­hányt vágott. — István! Ez az elvtárs feliből akar dinnyeföldet. Mit szólsz hozzá? — Te tudod, sógor! Ha le­hetséges, meg a csoport is jól jár, akkor csináld! — Rokonok? — Édes testvérje a felesé­gemnek! Hát akkor nézzük meg a szárazkertészt! Ö t hasonlóan komoly munkában találtuk. Az aratásra való pálinkát fejtette. —! Én nem bánom, sógor? öt holdat a tavasziból köny- nyen kiszorítunk. Ha jónak látod, sógor! — Ő is rokon? — Abbizony! Nászok va­gyunk! De nagyon belevaló ember! A jószágfelelőst a trágya ügyében kerestük. Kis tana­kodás után frissen kimondta a véleményét. — Terajtad áll, Pali bá­tyám! Csináld!! Ahogyan haladtunk ke­resztül a csoport udvarán, hogy az igák ügyében szót értsünk Mihály bácsival, megfordultam. hogy még egyszer szemügyre vegyem a jószágfelelőst. — Talán csak nem rokon ő is? — Hogy a csudába ne! A legkedvesebb sógorom! Ami­kor a feleségemhez jártam, nem volt nagyobb, mint egy valamire való csizmaszár. Aztán látja-e. mivé fejlődőit. Mihály bácsival is elég könnyen boldogultunk. Szó nélkül beleegyesült minden­be. Igazán csak véletlenül kérdeztem meg az elnököt. — Mihály bácsi is rokona magának? — Hát nem ismert rá az elvtárs? Édes öcsém! Hi­szen annyira hasonlítunk egymásra, hogy le se tagad­hatnánk! A szerződést egy nagyon derék, szemfüles fiatalember írta meg. Ö volt a téesz könyvelője. Igazán nagysze­rűen fogott az esze, semmit ki nem hagyott. Mikor aláírtam, már csak inkább komiszságból kérdez­tem meg. — De ez a le (fényke már csak nem rokon? — Dehogy is nem! A fele­ségem első unokatestvér je. De nincsen is rá semmi pa­nasz! Ezzel aztán el is végeztem a dolgom. Az elnök meg a könyvelő barátságosan ki­kísértek egészen a mesgyéig. Még elbeszélgettünk erről, arról. Akkor búcsúztunk el, amikor egy cséza állt meg mellettünk. Jóképű fiatal­ember pattant le a hátsó ülésről. — Virág János, a járás mezőgazdasági, osztályveze­tője! — mutatkozott be mo­solyogva. Kezet fogtunk és elvál­tunk. Még egy ideig álldo­gáltam a mesgye szélén és utánuk bámultam. Az elnök néhány lépés után hátrafor­dult. aztán hirtelen odajött hozzám. — Ugye. elvtárs, most azon tanakodik, hogy ez a legény rokon-e vagy se? — Igen! j^rohát ne tanakodjon! il Mert nem rokon! Azaz, hogy még nem,. Mert egye­lőre még csap ja1 a szelet a lányomnak s ha minden jól bevág, majd a zárszámadás után meglesz az esküvőjük! JZcfirÁJoSSuik azt a „tervteljesítést segítő“ gyakorlatot, amely szerint a ceglédi vasúti vendéglő peron- büféjében nem lehet bort kap­ni, csak — odabenn; termé­szetesen a megfelelő százalé­kok lerovása mellett. A legtá­volabb áll tőlünk, hogy e bolt- politikát burkolt árdrágítás­nak gyalázzuk; mégis tartunk attól, hogy a borbarát fogyasz­tóközönség egy része nem tájé­kozott ennyire a gazdasági élet rejtelmeiben. Érdemes az Utasellátó Vállalatnak néhány fillérért a maga zsugori hírét költenie?... Nem hisszük. FEGYVERREJTEGETÉS büntette miatt 2 évi és 6 hó­napi börtönbüntetésre ítélte a Ceglédi Járásbíróság Varga István, Cegléd, XI. k. 746. sz. alatti lakost. Varga István anyjának szőlőjében a Ceglédi Földmüvesszövetkezet üzlethe­lyiséget bérelt. A szövetkezet a helyiség átalakítási munká­latait kőművesekkel végeztette el, akik az átépítés következ­tében a falba befalazva talál­tak puska és nehézpuska löve­dékeket, amiről a rendőrség­nek azonnal jelentést tettek. A rendőrség házkutatást tart­va az épület sertésóljában egy rozsdás kannába rejtve két hadi puskához való látcsövet, egy céllövő-, egy forgó-, egy Frommer- és egy katonai pisztolyt találtak, ugyanitt volt miég több különböző töl­tény. gyujtózsinór, fél kg pus­kapor is. Az épület kemencé­jében egy puskacső volt el­rejtve. A padláson egy rossz vederben több mint 100 darab különböző puskatöltényt talál­tak. k anyakönyvmelö hírei Születtek: Tarkó Ilona Katalin« Lengyel József Sándor, Povázsony Piroska, Bekő János. Czerván Má­ria, Kiss Ferenc, Kiss István, Sa­lamon Klára, Csáki Piroska, Pap Márta, Lukács Pál, Ványi Ildikó Ágnes, Juhász Erzsébet, Gábor Mihály, Mellár András Zoltán, Saí- ranyik János, Hunka Éva, Iíóté Rozália, Mama Eszter, Molnár Ká­roly. Drávái Éva, Baranyi Ferenc, Tugyi László, Bállá Éva, Sehlänger Mihály Béla, Csicsó Sándor, Tur­csik Ilona, Kormos Mária, Varga József. Házasságot kötöttek: Makula Já­nos és Rafael Anna. Dávid Imre és Albert Ilona Veronika, Annus Péter és Varga Mária. Sánta Béla és Ecserl Margit, Fábián Sándor és Horváth Rozália, Baranyi Ká­roly és Karai Mária, Csajági Jó­zsef és Kontró Erzsébet, Szakter Gvözö István és Sepsl Erzsébet Mária, Kiss Pál és Terjéki Rozália, Kosa Viktor és Gianotti Irén Te­rézia. Elhaltak: Száraz Mátyásné Ju­hász Mária 72 éves, Kis-Tamás Sándor 9 hónapos, Orbán Lajos 42 éves, Staudinger Imréné Spánytk Ilona 81 éves, Halmi Ferenc 74 éves, Banai János 57 éves, Pataki Ferenc 72 éves. Bamóczkv István­ná Hafíay Zsuzsámra 23 éves, Pal- csik Tibor 31 éves. K’ss István S7 éves, Kánya Sándor 74 éves. ORSZÁGOS VÁSÁROK 1957. augusztus 23. Albertirsa, Fülöpszállás, Hatvan, Kecskemét, Kunszentmárton, Kunszentmlklós, Vác. aug. 27. Nagykáta, Szokolya, aug. 28. Vámosmikola, aug. SO. Aszód, aug. 31, Klskunmajsa, szept. 1. Cegléd, Gyón. Kisújszál­lás, Kunhegyes, Kunmadaras, Szarvas, Tiszaföldvár, Tiszapüspö- kl, Túrkeve. szept. 2. Bugyi. Pécel, Ráckeve, szept. 3. Jászfényszaru; szept. 4. Túra, szept. 5. Jásztelek, szept. 6. Aszód, Mezőtúr, sze.pt. 7. Csépa. MEGALAKULT a pedagó­gus KISZ-szervezet, amelyr* szép feladatok várnak; S'fzú-rt LABDARÚGÁS i Nagyon értékes győzelemmel kezdte a CVSE a bajnoki idényt! A Gyulai MEDOSZ el­len Gyulán l:0-ra győzni azt jelenti, hogy a csapat komoly erőt képvisel, együtt van és még több; feljövőben van! Rendkívül nagy gyulai nyo­mással indult a mérkőzés s az első 15 percben alig jutottunk szóhoz, olyan iramot diktáltak a helyiek. Már-már végzetes dolgokra kezdtünk gondolni, de a védelem olyan remekül állt a lábán, hogy lassanként felőrölte a támadások soroza­tát és mi is támadásba lendül­tünk, Voltak is helyzeteink, de nem . tudtuk kihasználni, hátul pedig Fodorral és Madarassal az élen mindent hárítottunk. Gól nélküli első félidő után ismét mi irányítottuk a játé­kot, de csatársorunknak kon- veniált legkevésbé az egyenet­len talaj, nehezen született meg a győzelem. Végre Botos három védőt is kicselezve el­futott s az alapvonalról be­ívelt labdáját Csemai a ki­mozduló kapus mellett a há­lóba fejelte. Ezután is akad­tak még helyzeteink, amelyek­ből egy rendkívül nagynak a kihagyása Gyura nevéhez fű­ződik, egy pedig az egyébként kitűnően működő játékvezető előnyszabály-kihagyásának esett áldozatul. Óriási erővel lángolt fel az egyenlítés vágya a hazaiakban, kihagyott hely­zeteinken felbuzdulva s az utolsó 15 perc*megint az övéké volt, védelmünk azonban jól állt a lábán. Általánosságban öröm volt, hogy a csapat to­vábbi javulásról tett bizonysá­got. Különösen kiváló volt ál­lóképességben. Imponáló volt látni, hogy a gyulaiak által diktált hatalmas iramot jobban bírtuk, mint ők: Fodor volt a védelem hőse! Kitűnően ját­szott, rengeteg labdát adott társainak és nem volt ellen­félhez adott passza az egész mérkőzés alatt. Várkonyi dr; következett utána a rangsor­ban, földön és levegőben is „úr” volt, hatalmas munka­bírással: Madaras remekül vé­dett, nagy rutinjával fő része­se volt a győzelemnek. Gyikó és Pintér volt még igen biztos bázis a védelemben. A csatár­sor még adós maradt, csak Bo­tost lehet dicsérni, sokat vál­lalt magára és jó segítő volt hátul ÍS; A Termény forgalmi vállalat ceglédi telepe a következő sza­badárakat fizeti: búza 213 pt rozs i92 „ árpa sió „ tavaszi sörárpa 28# „ zab 200 „ Házvásárlók figyelem! ! Cegiédbercelen eladó I kétszobás „ konyha, i kamra, istálló és egyéb gazdasági épületekkel, 1100 négyszögöl jobb j termő telekkel. Főút- I vonalon. Iparosnak I forgalmas jó hely. j kertészetre, jószág­tartásra igen alkalmas hely, Ceglédbercel, Pesti út 205. Budai úti daráló mel­lett 800 négyszögöl szántó eladó. Érdeklő­dés: Zrínyi u. 21. Ház eladó, Déli út 29. szám. Sürgősen eladó 200 öl házhely, VI. kér. Bod­rog utca 25. sz. alatt. Eladó: a pesti betonút mellett 400 négyszög­öl szőlő sok gyü­mölcsfával. Nefelejts u. 5. sz. porta szőlő­vel. gyümölcsfával, drótkerítéssel bekerít­ve. 1 db. 125 kem-es motorkerékpár. Érdek­lődni lehet délután 4 órától, vasárnap egész nap. X. kér.. Felház u. 4. sz. vtais Egy fél porta és egy varrógép eladó. IV. kér. Zöldfa utca 8. sz. alatt. Eladó egy jó állapot­ban levő fehérre fes­tett dupla ajtó, nagy­méretű kétrészes üvegfal, egy karika­hajós varrógép és egy konyhaszekrény. Víz utca 9. Eladó kettő ezer db. egyfalcos cserép. Sü­tő u. 11. Egy darab 230 literes szőlőprég eladó. ÜL, Jászberényi út 3. Sürgősen eladó szek­rény. asztal, székek, varrógép. kredenz, festmények. összekő- tő üt. 431. szám. ______ É pületdeszka van el­adó, m. kér. Reggel utca 5. Mészpürgető Nagy­boczonádi eladó. Ceg­léd, Jókai u. 2. sz. 2 szárnyas ajtó tokkal eladó. Szőlő u. 16. Nőtlen férfi bútoro­zott szobát keres al­bérletbe. Cím a ki­adóban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom