Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-23 / 97. szám

1957. AUGUSZTUS 23. PÉNTEK “<JClrlap 5 Halálra ítélték Iván Kovács Lászlót Korszerűsítik a cukorgyárakat A Pest megyei Népbíróság csütörtökön folytatta Iván Ko. vács László ellenforradalmi Corvin közi fővezér bűnügyé­nek tárgyalását. A bizonyítást befejezték és e napon a per- \ beszédekre került sor. Hadanics Gyula dr. ügyész ' beszédének bevezetőjében ! megállapította, hogy Iván Ko­vács az ellenforradalom egyik legjelentősebb személye volt, aki közvetlen kapcsolatban ál­lott Dudással, Szabóval Maié­terrel és Kopácsival. — Az ő lelkén szárad — szól a vádbeszéd —, hogy 14 éves gyerekehet pusztulásba és halálba kergetett, számot kell most adnia 400 ember halálá­ról. Megállapította, hogy már október 23-án a rádiónál részt vett a d iák kü ldöttségben. sze­mélyesen tárgyalt a nyugati hatalmak ügynökeivel és nyi­latkozott a nyugati újságírók­nak^ — Mindez nem volt elég — folytatódik a beszéd — mert amikor már helyreálhott a rend, Iván Kovács haditerve_ két készített, Maiétert akar. ta kiszabadítani és május el­sején fegyveres felkelésre ké­szült. Fő célja volt az, hogy nem szabad a kommunista pártnak újjáéledni. Iván Ko­vács tudatos ellenforradalmár, aki világpolitikai méretekben j elemezte az eseményeket. — Vajon mögötte állt-e a I ttép? — tette fel a kérdést. ' Nem. Tudta is ezt. és ezért jegyzeteiben ilyeneket írt: „A tétlenül szemlélő vidék ellen örök vádat emelek, az idege­nek segítenek, de a magyar most közömbös, marad, de a közömböseket még a haza földje sem fogadja be”. — Hittek-e a munkásság­ban? Válasz erre újból: nem. Hiszen ezért akarták a Turul pártot Munkás pártnak elne­vezni. Iván Kovács program­ja a könyörtelenség volt. Új­ból a feljegyzései beszélnek. Itt ezt írja „Felelősségre kell vonni mindenkit, aki magyar­ellenes tevékenységet foly­tat. a harcnak ki kell terjedni a kommunisták és a zsidók ellen is, kiirtandó az orosz nép | is, utána pedig visszaállítjuk 1 N agy-Magy arországot’ ’. — Iván Kovács most azzal védekezett — folytatta vád- j beszédét Hadanics dr. — hogy | a magyar munkásság érdé- ! keiért harcolt. Ez nem igaz. j Iván Kovács imperialista ér. j dekekért fogott fegyvert, hi­szen erről így ír feljegyzései­ben: „Hol van az megírva, hogy Magyarországon csak szocialista társadalom lehet?” j De a nyugati segítséggel sem j volt megelégedve és ezt le is | rögzíti „Imákat küldenek, míg ti vérezve véditek a nyugat kapuját”. Napról napra várja az ENSZ segítséget, ez nem jön s emiatt elégedetlenkedik: „Az ENSZ-ben csak vitatkoz­nak és szavazgatnak, de nem tesznek egyebet”. — Ivén Kovács most már nyíltan fasiszta tevékenysé­get fejt ki, röplapjainak hang­ja a Stürmer stílusára emlé­keztet. Az egyik röplap töb­bek között ezt tartalmazza: „írjátok ki az ávós lakásokra: gyilkosok! Az ávósok nem em­berek”. Szítja a sztrájkot, a halál némaságát akarja Ma­gyarország felett. Erről így ír: „Meg kell ölni azokat, akik többet termelnek, mint ameny- nyi a létfenntartáshoz kell.” — Iván Kovács László — folytatta vádbeszédét Hada­nics dr. — mészárszéket akart teremteni, ahol a neki nem tetsző elemeket; a párthoz hű munkásokat, parasztokat, kom­munistákat és zsidókat le­siette volna. Ezért Iván Ko­vács László büntetése csak egy lehet: halál! Vén István szerepével fog­lalkozva megállapította: hogy jóhiszeműen keveredett a tün­tetésbe, később Iván Kovács befolyása alá került. Horváth Zsuzsa harmadrendű vádlott súlyosan vétett a fennálló tár­sadalmi rend ellen, Frey Er­zsébet cselekménye kisebb súlyú. Végül összefoglalta a tár­gyalás anyagát és így szólott: Az ítéletnek az élet igenlésé­neik kell lennie ezért kemé­nyen kell lecsapnia arra, aki az élet' ellen tör. A népbíróság a védőbeszé­dek elhangzása után délután A nagy hőségben a kukorica Iközt rekedt levegő az úttestre is rátelepedett ahogy bekocogtunk Kecs­keméti György 11 holdas gazdálkodó udvarára. Kecskemétiék húsz évvel ezelőtt 5 hol­don kezdtek gazdál­kodni. Eleinte kézi erővel öntözték ' a földet, s lassacskán barkácsolták össze, hogy ma már 11 mé­teres ikerkútból szi­vattyúzzák a vizet, mely ikutak percen­ként 250 litert ad­nak. Az Öreg Kecs­keméti bácsi SÍ éves, a' városban lakik. Két fia folytatta ap­ja munkáját, illetve ma már csak az egyik. Kecskeméti György öccse pár éve tragikus körül­mények között halt meg. mikor a ce­mentkutat csinálták, s a gyűrű odacsípte a kezét, s hiába szál­lították kórházba, pár nap alatt meg­halt. négy órakor hirdetett ítéletet. Iván Kovács Lászlót bűnös­nek mondotta ki a demokrati­kus rendszer megdöntésére irányuló szervezkedés vezeté­sében és ezért halálra ítélte. Vén Istvánt és Horváth Zsu­zsát szervezkedésben való te­vékeny részvétel miatt mon­dották ki bűnösnek, ezért Vént nyolc évi, Horváth Zsu­zsát pedig hat évi börtönre ítélték. Frey Erzsébet ügyét elkülönítették és kisebb bű- nösségi foka miatt rendes bí­róság elé utalták. Az ítélet Indokolása megál­lapítja, hogy Iván Kovács és ellenforradalmór társai bűnö­sen kihasználták a legszen­tebb érzést: a hazaszeretetei arra, hogy mellette megsüt­hessék egyéni pecsenyéjüket. Iván Kovács személyével fog­lalkozva a bíróság tényként vette, hogy nem csupán a Cor­vin köziek parancsnoka volt. hanem véres kezű ellenforra­dalmár, aki mindenkit ki i akart „nyírni”, aki nem értett vele egyet. Gyilkolt' és em- ! berek ezreit vezette félre, po­litikai pozíciót alkart saját vágyai beteljesülésére. Ebben a perben sokkal többről volt szó, mint a Corvin közi har­cokról. Itt kiderült: Iván Ko­vács a vér és a harc híve volt, aki ellenszegült sokszáz mil­lió ember óhajának és a leg­ádázabb harcot folytatta a bé­ke ellen. Az ítélet nem jogerős. A Cukoripari Kutató Inté­zetben széleskörűen kutatják a cukorgyárak korszerűsítésé­nek lehetőségeit. Egy-egy új gép mintapéldányának gyár­tása és kipróbálása után fo­lyamatosan ellátják a cukor­gyárakat új gépekkel. Legutóbb sikeresen fejezték be a kísérleteket az új hazai gyártmányú forgó dobszűrő- veL Eddig úgynevezett rá­más szűröket használtak a cukorlé szűréséhez, s ezek kezeléséhez igen nagy erőki­fejtésre volt szükség. A rá­más szűrőt több ember kezel­te, s nagy költségeket emész­tett fel maga a szűrőanyag is. Az újfajta, forgó dobszűrőt mindössze egy ember kezeli, s ez gyáranként több százezer forintos megtakarítást jelent. A forgó dobszűrőt a Mezőhe­gyes! Cukorgyárban sikeresen kipróbálták s most az ország többi cukorgyárát is sorra el­látják ezzel a korszerű beren­dezéssel. __________ M EGALAKULT A TERMÉSZETJÁRÓ ALSZÖVETSÉG A Pest megyei Természetjáró Alszdvetség a napokban tartotta : alakuló ülését. A szövetség többek között, a működő természetjáró l szakosztályok megerősítését, s újak létrehozását tűzte ki célul. Az ideiglenes vezetőségbe a követ­kezőket választották: Thoma Fe­renc, Kovács Gyula, Zircher Ká­roly, Márkus Andor. A szövetségi napot minden szer­dán IS órakor tartják a megyei sportfelügyelőségen. sedésben, sem a szaktudásban hiány. Jól tudják, hogy az érési idő előreho­zásával a fertőzés veszélye fokozódik. Ennek kiküszöbölé­sére is mindent meg­tesznek. Néha ki-kihagy a szivattyú-motor.. — A szabályozóval van valami baj — veti oda Kecskeméti György. De a néha előfor­duló motorhiba nem okoz fennakadást munkájukban, hisz víitartalékuk hat nap és hat éjjel is képes üzemzavar esetén szolgáltatni a szükséges vízmennyi­séget. Szorgalmas mun­ka folyik a Kecske­méti tanyán, s e lelkes emberek va­lóban megérdemlik, hogy minden támo­gatást megkapjanak. (alacs) K. P. A nagykőrösi Kecskeméti tanyán Kőrösön idén fejezte ök a nagykőrösi paradicsom megho­nosítói, kiktől a nagykőrösi gazdák kedvet kaptak, hogy szintén öntözéses formában foglalkoz­zanak a jiaradicsom. termesztéssel. A K 42-es paradicsomot ők honosították meg, ezért két éve okleve­let is kaptak, s ál­landóan újabb és újabb fajták megho­nosításával kísérle­teznek. Pár na.pja jártak Mészöly Gyula igaz­gatónál, aki állan­dóan segíti őket. s állandóan küld újabb fajtákat kísérletezé­si célból. Munkájuk sok. Az egész család, hőség ide, hőség oda — dolgozik, most már nagyobbik lányuk is, Erzsiké. A kisebbik. Mária, be a második gim­náziumot, ő Papp La­ci bácsi szemefénye, s a kertészeti főisko­lára készül. Terveik ? Az eddigi egy hol­das paradicsom te­rületét csökkenteni akarják jövőre. In­kább kisebb terüle­ten, de még koraibbá akarják termelvé- ny eiket tenni. A fennmaradó terüle­ten kukoricát vet­nek majd. így hizla­lásra is sor kerülhet. De nemcsak a pa­radicsomot, paprikát, de a kukoricát és lu­cernát is vízzel árasztják ... Megéri. Készülnek arra, hogy a terület egy részét üveggel borít­ják, a szögvasas ke­reteket házilag már készíti is az öreg. Nincs sem a lelke­ROMÁNIA GYÖNGYEI C sodálatosan szép a Feke­te-tenger! Ha kél a nap, violaszín fátyolba burkolja a hajnal, azután bíborszín palástba, majd ezüst köntöst borít rája. Amikorra arany­fényeit önti a nagy bolygó az azúrkék égről, újból más ru­hába öltözködik a hatalma­san lusta víztömeg. Halvány- sárga a homc/kfövény, a ten­ger széle halvány zöld. bel­jebb halványkék, sötétkék — itt-ott egy fehér vagy ezüst esik szeli keresztül, s távo­labb, messze, fekete. Néha tükörsima, szinte meg se csobban, máskor fehértarajos vad hullámhegyek ostromol­ják a sárgaszélű partokat. Itt, a tengerparton épültek Románia legszebb fürdőhe­lyei: Eforia. Mamaia és Va­sile Roiata. Még a királyság idején kezdték az építkezést. Hófehér paloták és szállodák sorait építették a Fekete-ten­ger partjára, szinte föléje a víztükörnek. A fehérpaloták a süppedő homokpartok az úriosztály kényelmét szolgál­ták, az egyszerű nép gyer­mekei legfeljebb cselédnek kerülhettek ide. Így volt 13 évvel ezelőtt. Ma pedig, ameddig a szem ellát, Románia dolgozói úsz­kálnak a habokban, napoz­nak a forró homokon. Zsi­vajt, hancúrozást, boldog lár­mát hord a tenger hátán futó szél. És kacagás mindenütt, önfeledt, boldog kacagás. Ro­mánok, magyarok, együtt él­vezik a természet szépségeit. Mert sok itt a magyar. A tengerparti üdülőkben talán minden tizedik ember ma­gyarul beszél. Megtalálhatók kolozsvári orvosok, marosvá­sárhelyi tanárok, brassói vas- munkásak, vannak karcsú csíki székelylány ök, barázdás arcú. nehézkes parasztembe­rek az erdélyi falvakból. Üdülnek, szórakoznak a Ro­mán Népköztársaság jóvoltá­ból, 75 leiért két hétig. És gyógyulnak. Mert sok a gyógyfürdő. Mint említettem három tengeri fürdőhely, három kis gyöngyszem épül Konstanca kikötőváros közelében. Vasi­le Roiátát kezdték építeni először. 1889-ben épült az el­ső szállodája. Akkor még Carmensilva volt a városka neve. Néhány éve keresztelte el Vasile Roiatának kegye­lettel a román dolgozó nép egy vértanúhalált halt mun­kásharcosáról. Vasile Roiata, fiatal munkásgyerek volt. 1933-ban nagy sztrájkharcoi kezdtek a tőkés kizsákmá­nyolókkal szemben a román dolgozók. Az egyik bukaresti gyárban az if jú Vasile Roiata húzta meg a sztrájk kezdetét jelző vészféket. Felfedezték a csendőrök, de ő mit sem tö­rődött ezzel, csak hújzta-húz- ta a vészféket, s megindította a sztrájkot. Agyonlőtték érte, az urak parancsára. De az eszme győzött, amelyért fia­tal életét feláldozta. Ma a róla elnevezett üdülőben 40 ezer dolgozó nyaral egy-egy turnusban. Az itteni iszap­fürdőben dolgozók ezrei nye­rik vissza munkaképességei- I két, gyermekszanatóriumá­ban pedig rengeteg gyerme­ket gyógyítanak meg. Mamaia 10 kilométerre fek­szik Konstancától. Valamikor a török uralom alatt nagy vajgyár volt itt. arról kapta a nevét, (Maia törökül vajat jelent.) Ez az üdülőhely messze földön híres, ritkán található széles, selymes puhasága homokstrandjáról. Közvetlenül a tengerpar­ton épült 1938-ban egy gyö- nyörű szálló, a Casino. Híres, kedvelt játékkaszinója volt ez régen az uralkodó osz­tálynak. Ma szalkszervezeti üdülő, s a dolgozó nép ké­nyelmét szolgálja. Mamaiá­ban mindig sok gyermek ta­lálható. Legkevésbé van kiépülve, de talán a legszebb üdülője Eforia lesz a Fekete-tenger­nek Romániában. A tenger­parton végighúzódó krém színű, halványkék ablakos üdülőházak, szállodák sor­falán szikrázva törik meg az égető nap heve. Strand­jának egyes részein 100 mé­terre is be lehet menni a tengerbe, alig derékig ér a víz. Eforrának van egy ér­dekessége: a nudista strand, ahol anyaszült meztelen strandolnak és napoznak. Persze külön a férfiak és kü. lön a nők. Óvatlan, hogy né­zői; ne akadjanak, de ez vajmi kevéssé érdekli a nu­distákat. Természetesen nem ez az elterjedt strandolási mód. inkább csak egyes kü­löncök fürdőznek így. Az üdülők tömegei fürdőruhá­ban fűrödnek és napoznak itt is, bár igaz. a hőség olyan nagy, hogy senki nem pa­naszkodhat fázásról. A déli. \kora délutáni órákban el­csendesedik a tengerpart. Csak a legmerészebb ben- szülöttek bírják reggeltől estig a nap égető sugarát. Hanem amikor lenyugszik a nap, megváltozik az idő. Kellemes, hűsítő szelek fúj- dogálnak a tengerről, ma­gukhoz térnek, s édes illatot árasztanak a virágos parkok. Szinte fellélegzik, felélénkül az egész vidék. Csönd lesz, csaík a tenger mormol tovább. Eforia napról napra épül. Reggeltől estig újból és íjupefteof.esseoe út... I a jacCartney professzor úr a messzi Angliában „Októ- | 1 1V1 bér 15“ címmel könyvet írt. A könyv körül nagy 1 I hűhót csap a nyugati sajtó, s a nyugati rádiók műsorában \ 1 szinte napról napra szerepel a könyv egy-egy fejezete. A | | londoni rádió is egyik minapi adásában MacCartney pro- = 1 fesszor úr könyvének azon részletével foglalkozott, ame- | 1 lyik Horthy Miklós őfőméltóságú kormányzó úr egyénisé- | 1 gét és „halhatatlan“ érdemeit méltatja. | | Ki hogy van vele, nem tudom, de én igen csak etíű- | I n&dtem ezen a részleten. Ugyanis a professzor úr azon 'ki- § I vül, hogy unos-untulan megdicsérgeti volt kormányzó = | urunk öfÖméltóságát, igencsak ráhúzza, magyarán szólva | 1 a vizes lepedőt is. Így aztán végül nem tudja az ember, | 1 hogy mit is higgyen: a dicséretet, avagy a vizes lepedőt. S | I akaratlanul is eszébe ötlik az embernek a kérdés: ejnye, | 1 ejnye, professzor úr, még önmagával is ellentmondásba | i keveredik? Mert hogy az igazsággal ellentmondásban áll, § I az még csak hagyján. De hogy még önmagával is, az már § 1 egy professzornál mégis csak furcsa... A professzor úr fejtegetései elején azt ívja: „Horthy § I egyéni jellemét tekintve becsületes ember, egyenes t>olt, í I udvarias, bőkezű, nyílt és melegszívű.“ Szép dolog, ha va- § 1 lakiben ennyi jó tulajdonság szorul, csak éppen van itt 1 | egy kis hiba. Ki hiszi el mindezt Horthy Miklósról? Lehet, | 1 hogy a ködös Albionban sokan, de Magyarországon, bt- | 1 zony igencsak kévésén. Avagy Albionban a melegszívű- § = séghez tartozik a Héjjas-különítmény kegyetlenkedése, a | 1 Franczia-Kiss Mihály-féle tömeggyilkosok mentegetése? | 1 Mert mindez őfőméltóságú urunk meleg szíve árnyékában | 1 zajlott le. A bőkezűség, hát igen, akasztófát, börtönt, nyo- | I morúságot, ínségkonyhai kosztot igencsak bőkezűen ősz- f 1 fogatott Horthy Miklós úr. Udvarias, hát igen. Tiszti- § I különítményei fehér kesztyűben akasztották.. MacCartney professzor úr tesz egy-két „negatív" | 1 megjegyzést is. íme egy-két idézet különösebb kommen- | I tár nélkül: „Horthy megvesztegethet6 volt a maga nemé- | | ben. Roppantul szerette hallani hangját és megszokta, hogy § | ő hangadó. Annyi bizonyos, hogy elméje nem volt a leg- | I korszerűbb teljesítményű neonfényszóró, csupán egy ha- | 1 tározottan divatjamúlt régi lámpa és csak azzal világít- § 1 hatott, amije volt. Nem volt igazi intellektuel, nem volt | I könyvolvasó természet, járatlan volt az irodalomban, a | 1 történelemben, a politikai és gazdaság tudományban még | | ennél is járatlanabb.“ Professzor úr, úgy józan ésszel összefogva a maga | 1 legutóbbi idézetét: a lényeg az, hogy őfőméltóságú urunk | | műveletlen és buta volt, de tele a legféktelenebb hata- | | lomvággyal. a z ellenforradalom napjaiban ezek a „divatja múlt 1 sx régi lámpások“ igen csak elkezdtek pislákolni és 1 1 attól lehetett tartani, hogy felgyújtják a házat. De pro- 1 | fesszor úr tudja, mi már szeretünk a legkorszerűbb nagy- | 1 teljesítményű neonfényszórókkal világítani: a szocializ- | | mus neonfényszóróival, s a Horthy-féle divatja múlt régi § | lámpások dicsérgetését, ajnározását önöknek hagyjuk. Mészáros Ottó X = nituniiuimiiiHiuiKiiifUiilUiimnmiiinHiimiiiiiMmiiiiiinittnHiiiiiiHiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiniuiiiiiiiiuiittitiitMiiiiHmtiiiiiiiW? A Jászberényi Állami Méntelep csikósai a kisújszállási mezőgazdasági kiállításon Növekedik a nemzetközi távbeszélőforgalom A posta nemzetközi távbe­szélő kapcsolatai évről-évre erősödnek. Jelenleg Európában — Spanyolországot kivéve — újból gazdagabb lesz egy betonúttal. vagy egy park­kal. Pedig óriási erőfeszítés­be kerül itt egy virágágy, park vagy különösen erdő létesítése. A tengeren innen elterülő Dobrudzsa nagy ré­sze kietlen, homokos, siva­tagos talaj. Hiába ültetik el a fákat, sok közülük ki­szárad egy-két éven belül. A parkok létesítéséhez külön fekete földet szállítanak ide más vidékekről. Különösen befolyásolja Eforia jövőjét az is, hogy közelében van a Tekergyió- tó, amely ötször sósabb a tengernél. Iszapfürdője a reumatikus betegségek leg­jobb gyógyszere. A legen­da szerint egyszer régen egy török bég — Telcer- gyió — erre járt, megfürdött a tóban, s egyből meggyó­gyult betegségéből. Róla kapta nevét a tó. A román kormány nem sajnálja az anyagi áldoza­tot a tenger partjainak épí­tésére. Nyaralók, szállodák újabb százait fogják építeni az elkövetkező esztendőkben, hogy minél többen tölthessék ott szabad idejüket. Mert gyönyörű a Fekete-tenger! zépségét osztja min­denkinek románoknak, cseheknek, magyaroknak egyaránt. Szebelkó Erzsébet valamennyi országgal van táv­beszélőösszeköttetésünk. Ezen­kívül lehetőség van telefonbe­szélgetésre a világ majdnem minden államával. Január óta állandóan növekedett a külföl­di beszélgetések száma, amely már elérte, sőt túlhaladta a tavalyi legmagasabb forgalmat. 1948 óta most bonyolítja le a posta a legtöbb külföldi beszél, getést. Rendelésre készítünk ( Kői kosztümökéi, kabátokat, ruhákat, férfi öltönyöket, kabátokat és férfi ingeket, nős fehérneműket, hozott és saját anyagból. GAZDAG SZÖVETVÁLASZTÉK CEGLÉDI RENDELT RUHA­IPARI VÁLLALAT, Cegléd. Szabadság tér 1. Tel.: 75.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom