Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-30 / 77. szám

4 '"iL’/Círlan 1957. JÚLIUS 30, KE1J», Sok a megoldásra váró probléma a szövetkezetek felvásárlás' és értékesítési munkájában A napokban tartotta meg ez évben első ülését a Pest me­gyei földművesszövetkezetek választmányának felvásárlási és termeltetési szakbizottsága Adárn Imre elnökletével. Az elmúlt években hasznos mun­kát végzett ez a bizottság, kár. hogy csaknem egy évig nem került sor összehívására. Ép­pen az értekezlet igazolta, mi­lyen fontos a felvásárlási és termeltetési szakbizottság te­vékenysége. Annak ellenére, hogy a me­gyei földroűvesszövetkezetek felvásárlása zöldség-, gyü­mölcsfélékből 2 százalékkal kevesebb volt, mint az elmúlt évben, a tavalyi első félév időszakából képest 156 vagon­nal több zöldséget, gyümölcsöt A termelők is hibásak sok esetben A felvásárlásnál a másik hi­ba az. hogy a termelők egy része, a korai, primőr árukat saját maga értékesíti a pia­con, vagy a magánkereske­dőknek adja el. De amikor az áru tömegével jelentkezik, s azt sem a maszekok, sem a Közért és egyéb vállalatok nem akarják felvásárolni, sőt a piacon sem tudja eladni áru­ját, a termelő felesleges áru­ját a földművesszövetkezethez viszi. Persze, ilyen esetben éppen az értékesítési nehézsé­gek miatt, a szövetkezet som tud minden árut felvásárolni, s így az áru tekintélyes része , megsemmisül. Találunk példát ■ erre az idén a salátánál, zöld­borsónál, karalábénál. Gátolja az áruk szövetkeze­ti átvételét a jelenleg érvény­ben levő felvásárlási ár­rendszer is. Az állami szervek, magánkereskedők rendszerint magasabb árat kínálnak az áruért, mint a szövetkezet. Például az aszódi járásban a zöldborsót a szö­vetkezet —,90—1,20 forintért vásárolta fel, ugyanakkor a konzervgyár 2 forintot fize­tett érte. Vagy Jászkar a jenőn, amikor megkezdődött az ex­port felvásárlás, megjelent a Közért, s magasabb árat fize­tett, meghiúsította, hogy jó áron exportálni tudjunk nagy mennyiségű árut. Legveszélyesebb a szövetke­zeti felvásárló kereskedelemre a maszekok tevékenysége. A maszek minden esetben ma­gasabb árat tud fizetni az áruért, nem terheli annyi költ­ség, s ennek eredménye, hogy a termelők inkább nekik ád- ják el áruik javát. Megyénk területén a maszekok meg­bízásából felhajtóik, a fcupec- kedők összegyűjtik az áruféle­ségeket, s éjjelenként egész teherautó karavánok szállítják azt a fővárosba; Nagykőrösön pl. a Ceglédi úton, a konzerv­gyár 2. sz. telepe előtt tábo­roznak a maszek kereskedők, oda hordják a termelők a szerződéses árut . is. Ellenük tenni nem lehet jelenleg sem­mit. Éppen ezért sürgősen rendezni kellene a magánkis- I kereskedők tevékenységét. Javaslatot készítenek a Minisztertanács és a SZÖVOSZ elé Az ülés részvevői elhatároz­ták. hogy a tapasztalt hiá­nyosságok megszüntetése ér­dekében, mivel ezek orvoslása meghaladja a földművesszö­Halígasson rám! Termeljünk korai paradicsomot exportáltak, összesen 456 va­gonnal. Abban, hogy mennyi­ségében visszaesett a felvá­sárlás, a földművesszövetkeze­tektől független körülmények is közrejátszottak; A földművesszövetkezetek politikai és anyagi érdekelt­sége azt kívánja, hogy a ter­melők által megtermelt áru­féleségeket minden kínált mennyiségben vásárolják fel. Sajnos, a Pest megyei Zöld­ség-Gyümölcs Értékesítő Szö­vetkezeti Központ olyan kö­rülmények között végzi az ér­tékesítés munkáját, amely le­hetetlenné teszi számára, hogy valamennyi szabadárut érté­kesíteni tudjon. Ezért csak olyan mennyiségben és azokat az árukat veszi át; melyeket biztosan értékesíteni tud; vetkezetek hatáskörét, augusz­tus első napjaiban javaslatot dolgoznak ki és azt felterjesz­tik a Minisztertanácshoz és a SZÖVOSZ igazgatóságához, | muMortok1 A Tápiószentmártoni Földművesszövetkezet színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatta be a községben két alkalom­mal is, telt ház előtt az „Irány Caracas“ c. színművet. A si­keres, mai témájú darabnak hamar híre ment a járásban, s máris öt községből kérték fel a tápiószentmártoniakat, náluk is adják elő az Irány Caracas-t. A színjátszók eleget tesznek a meghívásnak, de csak a cséplési munkák befejezése után, mert most nagyon sok a dolguk. Úgy tervezik, nemcsak a nagykátai járásban adják elő műsorukat, hanem a megyé viás földművesszövetkezeteihez is ellátogatnak. Egyelőre dolgoznak, s szabad idejükben új színművet pró­bálnak. Az alkotmány ünnepén akarják bemutatni a község­ben. A darab címét nem árulják el senkinek, meglepetésnek szánják. Az biztosra vehető, nem lesz rossz műsor, hiszen a szentmártoniak eddig is fejlett műsorpolitikai érzékről tettek tanúbizonyságot. Évente három színdarabot szoktak betanulni, s bemutatnia Az Irány Caracas előtt az Aranycsillag, ezt megelőzőleg pedig a Borjú című színművel álltak a közönség elé. Még több mai tárgyú színművet vinnének színre, de nehezen találnak meg­felelőt, amit viszonylag kis színpadukon is elő tudnának adni. Szívesen veszik a segítőszándékú bírálatot, avagy éppenséggel egy pompás, előadható színművet. Vidám balatoni kirándulás Jólsikerült hét­végi kirándulást rendezett a Men­del Földművesszö­vetkezet. Ötvenötén in­dúltak el szomba­ton délután, ké­nyelmes autóbusz- szal, Mendéről Balatonaligára. Induláskor az eső szemerkélt, majd Budapest után zá­poreső csapkodta az autóbusz abla­kait és a kirándu­lók aggódva vizs- gálgattáík az eget, vajon másnapra kiderül-e ? Mire Aligára megérkeztek, már el is vonultak a zivataros felhők és bizakodó jó­kedv lett úrrá a kis csapaton. Szál­lásukon lerakták csomagjaikat és máris levonultaik a Balatonhoz, hogy megmárt­sák magukat a jó, langyos vízben. A fürdőzés után jól esett a csomagok­ból előkerült ha­zai vacsorára va­ló. Vacsora után a séta közben is­merősökre buk­kantak az egyik vendéglőben. A gyömrői Lose György és zeneka­ra voltak azok, akik húzták ott a szép magyar nó­tákat. Ebből a ta­lálkozásból aztán az kerekedett Sei, hogy éjfél után 3 óráig ropták a táncot, víg nötá- zás közben a fá­radhatatlan ki­rándulók. Reggel 6-kor azonban már min­denki talpon volt, hogy résztvegyen a hajókirándulá­son. Siófokról— Tihanyba. Ez volt a kirándulás leg­szebb része. Fe­lejthetetlen él­mény marad mindegyik szá­mára. A gyönyö­rű táj, a hegyre kacstkaríngozó út, az előtoppanó me­semondó kis leánykákkal, akik némi jutalom re­ményében mond­ják el, Iki tudja hányadszor, a ba­latoni kecskekör­mökről szóló ver­ses mesét. Délben indul­tak vissza a fél­szigetről és a ra­gyogó napsütés­ben a Balaton minden szépségét megcsillogtatta. Visszaérve Ali­gára közös ebé­den vettek részt. Délután pedif) új­ra. a Balaton si- —tnogató hullámai­ban frissítették fel magukat. Este 7-kor in­dultak haza. A kitűnően megrendezett ki­rándulást a men- dei földművesszö­vet}, ezet igazgató­ságának elnöke, Ferenczi Lajos szervezte, akinek ezúton is köszö- netüket fejezik ki a felejthetetlen szép napért a kirándulók. RENDŐRKÉZEN A NYÁRSAPÁTI JZÍRKIRÁLY* Az igazgatóságok jogairól A minap részt vettem a Nagykátai Földmű vessző vetke­zet igazgatósági ülésén. Ele­ven, sokatérő vitának voltam tanúja. Öröm volt látni, mi­lyen gonddal, alapossággal, hozzáértéssel vitatkoztak a szövetkezet választott vezetői a szövetkezet, a tagság érdeké­ben. De egyszercsak alábbhagyott az érvelés hevessége. Kedvü­ket vesztve, elkeseredetten mondták: Minek akkor az igazgatóság, ha még ebben a kérdésben sem dönthetünk? Miről volt szó? A szövetkezet igazgatósága a község vezetőivel egyetértés­ben elhatározta, hogy vendég­lője, étterme részére új bolt­vezetőt alkalmaz. Helybelit akartak mindenáron, mert az idegenek általában eddig min­dig becsapták a szövetkezetei, s mikor baj volt, odébbálltak búcsúszó nékül. A megyei köz­pont vendéglátóipari osztályá­nak vezetője, Kreisz Lajos elvtárs, felhívta az igazgató­ság figyelmét arra, hogy az ét­terem új vezetőjének szakem­bernek kell lennie. Hogy az ki lesz, abba az igazgatóságon kí­vül senki nem szól bele. Ezt a tényt az igazgatóság úgy értékelte, mint jogainak megcsorbítását, döntésébe való beavatkozást és elhangzott a kérdés: „Hát miben dönthet akkor az igazgatóság?". Az igazgatóság irányítja gyakorlatilag a földművesszö- vetkezetet. Minden szövetke­zetre vonatkozó személyi, gaz­dasági, pénzügyi kérdésben csak az igazgatóság jogosult dönteni, határozatot hozni, amit aztán a szövetkezet fize­tett alkalmazottai kötelesek az igazgatóság elnökének vezeté­sével végrehajtani. Hangsú­lyozzuk, minden szövetkezet­re vonatkozó kérdésben csak az igazgatóság jogosult dönte­ni. Csupán egy kikötés van. Ha az igazgatóság döntése ellenkezik a választmány ha­tározatával, a szövetkezetre is Vonatkozó törvények* rendele­tek előírásaival, a felettes szerveknek nemcsak jogában álL de kötelessége is az igaz­gatóság által hozott hely teleli, törvényekkel ellenkező hatá­rozat megsemmisítése. Erre csak két példát. A Ká­ka* Földművesszövetkezet a közelmúltban határozatot ho­zott, hogy mivel községük a vasútállomástól messze fek­szik. „a kiszállások napidíja ezentúl nem 31 forint, hanem 62 forint lesz”. Vagy nézzük meg a nagykátai példát: ér­vényes SZÖVOSZ rendelkezés szerint éttermet, vendéglőt csak több éves gyakorlattal, papírokkal rendelkező szak­ember vezethet. Fenti esetekben az igazgató­ság határozataiba a felettes szerv mindenképpen jogosan, kötelességszerűen szólt bele, s ezzel egyáltalán nem kisebbe­déit az igazgatóság jogköre, felelőssége. Ellenkezőleg, fel­hívta figyelmüket, hogy fele­lősségteljes munkájuk során a jövőben még körültekintőbben járjanak el határozataik, dön­téseik meghozatalánál. £.*fluiiniiimmuuiinuinmiiiiiiiiiiimnininiiimiiimmi>D'£ HITEL NINCS, | NE IS KÉRJEN! j 1 Ezt a felírást minden 1 | földművesszövetkezeti | | boltban olvashatják a ve- 1 I vök, fogyasztók. Ennek el- § | lenére az utóbbi időben el- | 1 harapódzott az a; szokás, 1 | hogy a szövetkezeti bolto- | | sok hitelben adtak el kü-§ | lönböző árucikkeket, sőt | | még az italboltokban is hi-1 1 telben isznak a vendégek. § 1 Az aszódi járásban, Túra | 1 és Calgahévíz községekben | 1 leplezték le ilyen szabály- | ^ellenes dolgot az ellenőrök. § 1 Sajnos, az a tapasztalat, | | hogy egyes községekben 1 | éppen az igazgatóság tagjai | | közül akadnak néhányan, | I akik kémek hitelt és kap- § 1 nak is a boltosoktól. Nehéz | I dolog a hitelbe adott ital, § | vagy áru ellenértékét utó- I 1 lag behajtani, és ennek a | 1 boltvezető „issza“ meg u | | levét. 1 A szövetkezet érdeke is, | | hogy hitelbe árut, italt se- | | hol ne adjanak - boltosok. f | Ellenőrizzék a igazgató-1 1 súg tagjai enr a rendel-1 1 kezesnek a b, irtását a | | szövetkezeti tagság érdeké-1 | bem, | Az ország legrégibb és egyik leg­nagyobb paradicsomtermelő me­gyéje Pest megye. A paradicsom vetésterület a felszabadulás óta évről évre nő, és ma már 8231 holdon folyik részben szerződéses, részben szerződésen kívül terme­lés. A paradicsomot sokfélekép­pen lehet felhasználni, ezért a pi­acon igen keresett cikk. Az első termések mint csemege, nyersfo­gyasztásra, később a napi fogyasz­táson kívül házi és gyári konzer­válásra kerül, majd a fagyok be­álltával a töveken maradt zöld gyümölcsöt savanyításra lehet fel­használni. A paradicsomtermelésnek Pest megyében régi hagyományai van­nak. Somos András professzor zöldségtermesztési tankönyvében azt írja, hogy Főt községben a pa­radicsomtermelés 1870—1890 között honosodott meg. Hazánkban a na­gyobb arányú termelés épp Pest környékéről terjedt el a XX. szá­zad elején. Ma már a megye te­rületén számos paradicsom tájter­mőterület alakult ki, melyek kö­zül legjelentősebbek a Főt és kör­nyéke, Vecsés és környéke és 1953 óta jelentős export tájtermö terü­letté fejlődtek Pilis és Pécel köz­ségek mintegy 400—400 hold vetés- területükkel. Ha az időjárás melegebbre for­dul, úgy még ebben a hónapban kb. 100—110 vagonnal, augusztus 10-ig pedig 500—600 vagonra lehet növelni az export szállításokat. 1955-ben július végén (26—28-án) 1956-ban július 16-án, 1957-ben jú­lius 13-án raktuk a megye terüle­tén az első export vagonokat. Az egyre növekvő exportot a terme­lők szaktudásán és gyakorlatán felül a paradicsomtermeléssel fog­lalkozó szövetkezeti és konzerv­ipari agronómusok áldozatkész munkája segítette elő. Exporttermelésre Pest megye területén eddig legjobban a Bolgár Népköztársaságból importált „He- terozis” paradicsomok váltak be. Jelenleg a megye területén két „Heterozis’’ fajtát termelnek, „Zárja-Kommet" „Bizon-No. 10.” keresztezésből előállítottakat. Mindkét „Heterozis” fájta igen ko­rán érő, de különösen a „Bizon- No. 10.”- kereszteződése, mintegy Mint minden kertészeti terme­lésnél. úgy e termelési ágban is az első termések a legértékeseb­bek. Nem szabad sajnálni sem a befektetést, sem a fáradságot, mert mindez az első termések ma­gasabb árában bőségesen megtérül a termelőnek. Július 9-én voltam Foton, több termelővel beszéltem, akik már akkor másod Ízben szed­ték a paradicsomot. Nyuka Sándor ez alkalommal mintegy 300 kg. termést szedett le, amelyet az ak­kori piaci árat figyelembe véve kb. 4500 forintért adott el. Ha ezt az összeget a paradicsomtermelés fej­lesztésére — melegágyi ablak vá­sárlására használta" volna fel, ak­kor 30 db. beüvegezett melegágyi ablakot vehetett volna érte, amely alatt másfél holdra szükséges pa­radicsompalánta nevelhető meg. . Paradicsom terméséből Pest me­gye a felszabadulás óta egyre töb­bet szállít külföldre. Az exportnak egyik legfontosabb követelménye, hogy az augusztus 10-ét megelőző időben minél nagyobb mennyisé­get tudjunk leszállítani, mert az ezt követő időszakban már azok­ban az országokban is megkezdő­dik a paradicsom érése, ahová azt szállítjuk. Pest megye 1951-től egyre több paradicsomot szállít külföldre. 6-8 nappal megelőzi a másik he- terózis fajtát is. A fajta megválasztáson kivül Igen fontos, hogy a termelők a pa­lánta előnevelését az eddiginél na­gyobb gondossággal végezzék el. A korai paradicsom termelésnek — fajtamegválasztáson felül — legfontosabb követelménye, hogy a palántákat kétszer, de legalább egyszer tűzdeljük. Pilis községben igen sok termelő 6—8 melegágyi ablak alatt termeli meg az egy holdra szükséges palántát, így azt tűzdelni nem tudja. Éppen ez.ért, hogy a kiültetésig palántái ne nyúljanak meg, a vetést későbben végzi el, aminek következtében termése is későbben lesz. Az idén a fóti termelőkkel szemben a pi­lisieknek mintegy 10—14 nappal későbben kezdődött meg paradi­csomszedésük. Pálos László oszt. vez. Zöldért intézkedés, segítségkérés vé­gett; A javaslatban szerepelni fog, hogy a termelési szerző- déselfc kötését utalják a föld­művesszövetkezetek hatáskö­rébe. így lehetővé válna, hogy a földművesszövetkeze­tek az alakulóban levő terme­lési szakbizottságok révén fo­kozottabban közreműködje­nek a termelés irányításában. A felvásárlásnál mindenkép­pen hasznos lenne, ha a fel­vásárlást a falun kizárólag a földművesszövetkezetek bo­nyolítanák le. A maszekok te­vékenységét korlátozni kellene oly módon, hogy árut bizonyos körzethatárokon belül csak saját standjuk részére vásá­rolhassanak fel. Helyes len­ne felülvizsgálni a kiadott iparengedélyeket, s visszavon­ni azoktól, akik visszaélnek a kormány által biztosított lehe­tőségekkel. A járások, községek terüle­tén a felvásárlási és termelte­tési szakbizottságok a napok­ban mindenütt megbeszélése­ket tartanak és a javaslato­kat, észrevételeket összegyűjt­ve kidolgozzák azokat a javas­latokat, amelyeket a Minisz­tertanács és a SZÖVOSZ igaz­gatósága elé terjesztenek. Er­ről hírt adunk lapunkban, is. Terroelőszövcikozeti vezetőképző iskolák nyílnak november 1-én A Földművelésügyi Miniszté­rium Mohácson, Kiskunhalason, Hódmezővásárhelyen és Berety- tyóújfaluban november 1-én ter­melőszövetkezeti vezetőképző tanfolyamokat indít. A tanfolya­mok kétszer négy és félhónapo­sak, s a tanulás a téli hónapok­ban lesz. Nyáron a hallgatók visszatérnek a gazdaságukba, hogy a gyakorlatban alkalmaz­zák a tanultakat. A tanfolyamok tanárai a gyakorlati időre fel­adatokkal látják el a hallgató­kat, s azok végrehajtását idő- közönkint ellenőrzik. A tanfo­lyamokra csak termelőszövetke­zeti tagok jelentkezhetnek, s számukra az állam a tanulás idejére kereset-térítést ad. A je­lentkezéseket a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályain lehet benyújtani. Kisvendéglő nyílt Tinnyén Szombaton délután ünnepé­lyes külsőségek között, a járás vezetőinek képviseletében , megnyílt Tinnye községben a földművesszövetkezet új kis­vendéglője. A modern, több helyiségből álló, kerthelyisé­ges kisvendéglő építésére száz­ezer forintot, költött a Perbál és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet. Az új kisvendég­lő megnyitásával egyidőben bezárták a régi. lebujszerű italboltot. az Érd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet érdi húsüzleténe.k ajtaján. Igaz, ép­pen ebédidő van, de ha nyitva a bolt, akkor sem sokat lehet itt vásárolni. Néhány füstölt sonka, kevés zsír, füstölt sza­lonna található benne csupán. Húst csak szombaton reggel mérnek. Ilyenkor hétkor nyit az üzlet, de 9 órára már csak a veszekedő vevőket, s az iz­zadt boltost látni benne. A hús elfogyott. Legközelebb egy hét múlva árusítanak újból húst, A ceglédi járási kapitány­ság most fejezte be a nyomo­zást ifjú Perna Pál nyársapáti lakos bűnügyében, aki az el­lenforradalom utáni időkben csaknem félszázezer forintot szerzett üzérkedéssel és feke- tézéssel. Ifjú Perna Pál az ellenfor­radalom alatt a Váci Forte- gyárban elhagyta munkahe­lyét és hazament szüleihez. Csakhamar felismerte az el­Aki felvágottat, kolbászt vagy más hentesárut akar vá­sárolni, az ne is keresse a hús­üzletben. Nincs. Miért? Mert a szövetkezet hetenként csak 7 mázsa húst kap két érdi és egy százhalombattai húsüzlete szá. mára. A helybeliek a főváros­ból hoznak maguknak húst. Valamikor, nem is olyan ré­gen, néhány éve csupán, csak ebben az egy húsboltban 25—■ 30 mázsa hús fogyott el heten- ként. Ha ennyit nem is, de va­lamennyivel többet nem lehet- ne juttatni az érdieknek? ienforradalom utáni meglehe- tűsen laza ellenőrzés általi le­hetőséget és akcióba lépett; Gépkocsit bérelt s múlt év novemberétől ez év április 14- íg 15 hektoliter bort szállított fel Budapestre • az Élmunkás leire, ahol azt kicsinyben ki­mérte. Ezen az. üzleten .11000 forintot keresett. A fővárosban januárban . ^meretséget kötött Szabó P ’'Pozsonyi út 16. szám alatt lal zöldség- és gyümöleskiskerc keáővel. Perna megállapock. Szabóval, hogy Nyársapától! részére felvásárlóként fog nű- ködni. Szabó és Perna — miután senkisem szólt bele fekete fu­varjaikba — üzleti működésü­ket kiterjesztették. Elmentek a nagykőrösi Rákóczi Tsz-be. ahol 8 darab borjút vettek 3112 forint értékben. Úgy látszik, a borjú-üzlet nagyon tetszett. A „tippet’* Szabó továbbadta barátainak: Bognár Józsefnek és Men- dalmann Hermannak. Bogná- rék leutaztak Nyársapátiba, megállapodtak Pernával és a már kipróbált recept szerint átkocsiztak Nagykőrösre a Dó­zsa Tsz-hez. Ha lúd, legyen kövér — gondolták — ér, most már 20 darab borjút vásárol­tak, amelyekért 13 000 forin­tot fizettek ki. Az út \ yanaz volt, mint az előbbiek . Fel­vitték az állatokat r nun- kás térre és itt ig< idő alatt szétmérték. Perna Pál ezi folytatta tevék kete-üzletekbc szedett össze dolta, pihen rendőrség a: a pórul járt ideig „pihei 1951-ben 53 vagon 1952-ben 12,3 vagon 1953-ban 27 vagon 1954-ben 257 vagon 1955-ben 219 — vagon 1956-ban 411,5 vagon 1957 július 26-ig 70 vagon volt a kivitek A redőny lehúzva _ . ? i '' . | 5ü ' \ - - S v; ^ 1 ;• ív «.»£■>. ' - * V-tV V A <í', ’ >■ ■ c + ' <' & 1 % é fi ■-ű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom