Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-30 / 77. szám

1*957. JÚLIUS 30. KEDD «st »IECYEI Adriai) Levelezőink fóruma riiiiiiiiiHiiiiiiiiiitiiiiniiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiniiiiiiiiiniiiiii v Újra hizlaljanak sertéseket a földműves­szövetkezetek Az fmsz-ek sertéshizlalási tevékenysége nem újkeletű. A korábbi hizlalási munkát azonban hátrányosan befolyá­solta, hogy az fmsz-ek nem rendelkeztek megfelelő szak­mai gyakorlattal. Ennek kö­vetkeztében nem biztosították a megfelelő szállásteret, a fal- kásítás jelentőségét lebecsül­ték, az ivartala jutást elha­nyagolták, a takarmányozás mennyisége és minőségi össze­tétele sem felelt meg a köve­telményeknek még ott sem, ahol megfelelő takarmánybá­zissal rendelkeztek. Nagy hi­ba volt az, hogy az fmsz-ek nem megfelelő sertésegyedeket állítottak be és így a kívánt súlyhatárt nem tudták elérni. Természetesen hiba volt az fa, hogy a sertések részére nem állt módunkban olcsó ta­karmányt biztosítani, ide a szö­vetkezetek sem tettek meg mindent a melléktakarmányok felhasználása érdekében. . Ezek a hiányosságok okozták, hogy a sertéshizlalás többsé­gében deficites volt és emiatt az fmsz-ek vezetői idegenked­tek a hizlalási tevékenységtől. A megye területén jelenleg mintegy 350 db. sertést hizlal­nak a szövetkezetek, de csak azokon a helyeken,, ahol a hiz­laláshoz szükséges adottságok biztosítva vannak. Igaz viszont az is, hogy je­lenleg a megyei központtól is nagyobb segítséget kapnak te­vékenységükhöz, mert a szö­vetkezet saját takarmánya mellé biztosítjuk a darálók vámkeresményeit cs központi készletből 'kiutalt takarmányt is juttatunk részültre. A sertéshizlalási tevékenység igen fontos feladat a lakos­ság hús- és zsírellátásának javítása érdekében, de nem mindegy az, hogy ez az üzem­ág jövedelmezően, vagy eset­leg ráfizetéssel működik. A szövetkezetek ennek alakulá­sát nagymértékben befolyá­solhatják a különböző mellék­takarmányok felhasználásával. Jelenleg a megyében három szövetkezet foglalkozik inten­zíven isertéshizlalással és a jú­niusi daraértékesítési százalé­kok azt mutatják, hogy az eredmények sem maradnak el. Megyei viszonylatban 18,52 ázálék a daraértékesítés. A áci fmsz hizlaldája ugyan acsonyabb százalékot éri cl a* araértékesítésben, mint pl. ■laglód, mégis említésre mél­tó, mert olyan nagymennyisé­gű melléktakarmányt hasz­nált fel takarmányozás céljá­ra, ami egyébként veszendőbe ment volna, amiért dicséret illeti a váci fmsz-t. Pató János ........................................................................................................................hűi T öbb támogatóst érdemelnek a törzsállattenyésztő szakcsoportok liiimiiitimiimiiiiiiHitiiiHiut'itiHuiii Községünk dolgozói szeretik a földet, az állatokat, és úgy igyekeznek munkájukat vé­gezni, hogy itt minden jó le­gyen. A jó gazda gondosságá­val nevelik a teheneiket, hogy azok a legjobban tejelők le­gyenek. Ezért határozták el 1956 februárjában, hogy a földművesszövetkezet kebelén belül törzsállattenyésztő szak­csoportot alakítanak. Huszon­hat gazda fogott össze a szak­csoportban és a munkát 28 darab tehénnel kezdték meg. Nem volt könnyű a munka. A korábban érvényben levő rendelkezések miatt a társu­lásban résztvevő gazdáknak is kötelezően be kellett vetni földjük csaknem felét kenyér- gabonával, negyedét takar­mánygabonával, 15 százalékát ipari növénnyel, a megmaradt kevés területen pedig burgo­nyát, zöldségfélét termeltek, vagyis a takarmány termesz­tésére szinte semmi területük nem maradt. Ennek ellenére vonzó volt a törzsállattenyész­tő szakcsoport munkája. Ezt igazolja az, hogy tavaly szep­temberben újabb 59 gazda csatlakozott a szakcsoporthoz, 62 darab tehénnel. A szövet­kezet igyekezett segíteni raj­tuk. Központi keretből kap­tunk kevés szénát, de répa­szeletet, szörpöt semmit. Pe­dig úgy gondoljuk, nem mind­egy államunknak sem, hogy egy-egy tehén naponta csak 4—8 liter tejet ad-e, vagy ép­penséggel 25—30 litert. Ez az út vezetne ahhoz, amit a tápiógyörgyei törzsál­lattenyésztő szakcsoport tag­jai is maguk elé tűztek célul, hogy jó minőségű tehénállo­mányt tenyésszenek ki. Ennek országosan is nagy a jelentő­sége. A szakcsoport minden tehene törzskönyvezett. Közsé­günkben mintegy 800 darab kevert fajtájú tehén van, s csak összesen 110 törzsköny­vezett tehén található, ezek tulajdonosai 1—2 gazdától el­tekintve tagjai szakcsopor­tunknak. A földművesszövetkezet — a gazdák érdeklődését kielé­gítve — elősegíti a sertés törzsállat tenyésztő szakcso­portot, s folyamatosan kicse­réli a korcs sertésállományt kiváló sertésekre. Véleményem az, hogy több kedvezményben kellene része­síteni kellő felülvizsgálás után az ilyen és ehhez ha­sonló szakcsoportokat, hogy munkájukat eredményesebben végezzék és sokkal többen csatlakozzanak hozzájuk. A kedvezmények adásánál gon­dolunk például arra, hogy tökmag-darát, jó szálas takar­mányt stb. kedvezményes áron kaphatnának meg. Érdemes lenne erről tanácskozni az ér­dekeltekkel. Skrób Béla Tápiógyörgyei Földműves­szövetkezet ig. elnöke Józsefnek, a Tápiószelei Föld­művesszövetkezet igazgatósá­gi tagjának is, sőt hozzátette, hogy az MSZMP országos pártkonferenciája helyesen mutatott utat a földműves­szövetkezeti mozgalom fejlő­désének. De nem elég csak kívánni azt, hogy erősödjék a faluban a földművesszövetke­zet és a dolgozó parasztság kapcsolata. Ezért tenni is kell, még hozzá nem is keveset. El­sősorban azokat a mesterséges akadályokat kell lebontani, amelyek jelenleg megvannak. A földművesszövetkezettől több feladatkört elvettek az utóbbi évékben, és ezt a fel­adatkört a lebonyolító válla­latok többsége túlságosan ma­gas létszámmal, ennél is na­gyobb költséggel végzi, még­hozzá sokszor a földműves­szövetkezeti tagságra sérel­mes módszerekkel. Nem hisz- szük, hogv ez államunknak hasznos. Csak egy példát em­lítek: A Tápiószelei Földműves­szövetkezet taglétszáma ez év­ben 82 fővel növekedett. A vezetőség és a dolgozók mint­egy 40 000 forint értékű (iga­zolt) társadalmi munkát vé­geztek el. Mégis, a szövetke­zet tagjai nincsenek teljesen megelégedve a földművesszö­vetkezettel. Pedig kapható a falu korszerű boltjaiban minden, ami csak kell. De ez kevés, a szövetkezetnek nem kielégítő a kapcsolata, a tö- megbefolyása a dolgozó pa­rasztokra. A földművesszövetkezet nemcsak fogyasztási szövetkezet Aí utóbbi időben gyak­rabban hoztak felsőbb szövet­kezeti szervek olyan helyes határozatokat, melyek célja az, hogy föidművesszövetkeze- teink megfeleljenek rendelte­tésüknek. ne csak a kereske­delemmel foglalkozzanak, ha­nem' támogassák hathatósan a mezőgazdasági termelés fej­lesztését is. Az 1949—50-es években egyes termelési fel­adatok megvonásával a föld­művesszövetkezeteket szinte rákényszerítették, hogy szakít­sák meg kapcsolatukat a falu dolgozó, termelő parasztságá­val, s kizárólag kereskedelmi tevékenységgel foglalkozzanak; A pulgatáció. a mezőgazda- sági kisgépek forgalomba ho­zatala, élelmiszer és egyéb cikkek árusítása nem tette különösebben érdekeltté, fon­tossá a földmű vesszöivetkeze- tet a parasztság szemében. Akadtak olyanok, akik .azt mondták, hogy a földműves- szövetkezetek felett „eljárt az idő“. Az idő ég a forradalmi munkás-paraszt kormány ha­tározatai igazolták, hogy té­vesek, helytelenek voltak ezek a nézetek, nagyon is nagy szükség van a földművesszö- vetkezetekre. Ez a véleménye Mészáros Ennek oka Szomorú nyara volt a méhészeknek Bolondos időjárás volt az idén. s ez alaposan elkeserí­tette a méhészeket. Gyenge volt a méztermés, jóval a várt termés alatt maradt. Szépnek ígérkezett a tavasz, de a gyümölcsfák virágzásá­ra újra elromlott az időjárás. Lassú ütemben fejlődtek a méhcsaládok, mert a hűs idő­ben nem tudtak megfelelő mennyiségű virágport gyűjte­ni Az isaszegi és a gödöllői er­dők hatalmas akácosai hófe­hér ruhába öltöztek ugyan, de az erős éjszakai lehűlés miatt a nappalok sem tudtak kellően felmelegedni, elma­radt a nektárképződés. Több mint álláshalmozás Nem nagy község Tápiószecső. A lakosság többsége ugyan földműveléssel foglalkozik, de jócskán akadnak olyanok is, akiknek nincs földjük, vagy ha van. nem terem meg azon min­den zöldség, gyümölcs, amire szükségük volna. Régi kívánsá­got teljesített a helyi földművesszövetkezet, amikor megnyi­totta a községben a zöldség-gyümölcs árusítással foglalkozó szaküzletét. Ez a tény mindenképpen dicsérendő, ám az már nem. hogy a zöldség-gyümölcs bolt vezetője az a Varga Lajosné, aki egy­ben a szövetkezet felvásárlója is. Varga Lajosné becsületes asszo v. De ha ő irányítja a felvásárlást is, a boltot is, az már nem Ugyanis, ha sok a felvásárlásnál a munka, bezárja a zöld altot, elvégre ő a felvásárló. Ha jól megy a bolt, nem tud gezni felvásárlási teendőit, mert ő a boltvezető. / sem helyes, hogy ő vásárolja fel azt. az árut. amit mér ki a vevőknek. 'an is a dolog, no meg vagy a vásárlók, vagy az szándékozó termelők isszák meg a levét annak, •gyidőben két állást is betölt. Talál megfelelő ivesszövetkezet a bolt vezetésére csak körül mostani megoldás a lehető legrosszabb, mert itásnak teszi ki elsősorban Vargánét. s vagy vásárlás vallja kárát. — cs — Most újra reménykednek a méhészek. Talán a legutolsó mézelő növény, a tisztesfű, meghozza munkájuk, fárado­zásuk gyümölcsét, s kiperget­hetik a várt mennyiségű mé­zet. Az esős időjárás nagyon kedvező a tisztesfűnek. Békés, Bocs és Fejér megyékben a palánták nagyon szépek, és ez önt reményt a méhészekbe. Ha nem válik be a számítá­suk, nem tudnak eleget ten­ni a mézszállítási szerződések­ben vállalt kötelezettségeik­nek sem. Ha gyenge is volt a méz­termés, mostoha az időjárás, mégis alakullak újabb mé­hész szakcsoportok megyénk­ben, több mint tavaly ha­sonló időszakban, összesen 10 új szakcsoport alakult, és ez­zel a méhész szakcsoportok gondozásában levő méhcsa­ládok száma meghaladta a húszezret. A földművesszövetkezetek szakszerűen lelkiismeretesen intézik a méhész szakcsopor­tok irányítását, s ha kell, anyagilag is támogatják azo­kat. A Ceglédi Földművesszö­vetkezet például 45 ezer fo­rint értékű méhészeti cikket (nagyboconádi kaptár és egye­bek) juttatott olcsó áron a szakcsoportoknak. Sajnos, akadnak még olyan földmű­vesszövetkezetek, ahol sem­mit sem törődnek a méhé­szekkel, a méhész szakcsopor­tokkal. Pedig a méhészek megérdemlik, hogy támogas­sák őket. Závodi Ferenc Méhész szaktitkár egyszerű és er­ről nemcsak a szövetkezet te­het. A termelők minden igé­nyét a szövetkezet elégíti ki, azonban közvetlen termelési !kapcsolatban már nem ő. ha­nem a Borforgalmi Vállalat, a cukorgyár, a Termény forgalmi Vállalat, az Állatforgalmi Vál­lalat stb. áll a termelőkkel. Több földművesszövetkezeti tag, például Kornis Kálmán is megkérdezte már. miért nem adhatja el ő termékeit a földművesszövetkezetnek? Miért nem gyakorolja a föld­művesszövetkezet azokat a tevékenységeket, melyeket ko­rábban olcsóbban és jobban le tudott bonyolítani? Véleményem az, hogy a Tápiószelei Földművesszövet- kezetet lassan meg lehetne változtatni „Tápiószelei Fo­gyasztási Szövetkezetre'’ is. Helyes lenne, ha a földműves - szövetkezetek az elkövetke­ző években több feladatkört kapnának vissza. Ebből hasz­na lenne az államnak is, a parasztságnak is. A város, az ipari munkásság által ter­melt cikkek a jöldművesszö- vetkezeten keresztül jutnak el a dolgozó parasztokhoz. Ugyanezen az úton kellene eljutni a városiakhoz a me­zőgazdaság megtermelte áru­cikkeknek is. Olcsóbban, gyorsabban meg tudja olda­ni ezt a földművesszövetkezet. Valykó István Nagykáta Erik az őszibarack Országszerte híres a budai járás a bársonyos tapin- | tású. enyhén pirosló, zamatos levű őszibarackjáról. A föld- | művesszövetkezeti felvásárlótelepekre, például Sóskáira | is jóformán csak őszibarackot visznek eladásra a terme- § lók. Naponta 40—50 mázsát vásárolnak fel. pedig a szezon | csak most kezdődik. Szekereken, kerékpárokon, targoncákon hozzák a fel- I vásárlótelepre a pompás gyümölcsöt. Józsi bácsiék szűr- \ kületkor érnek a sóskúti szövetkezet felvásárlótelepére. 1 Időben jöttek, mert éjfélkor a gyümölcs mér a főváros- I ban lesz. vagy éppenséggel külföldre induló vagonokban. 1 Óvatosan kell bánni az őszibarackkal. Mint a himes I | tojást, úgy csomagolják és osztályozzák átvétel előtt. I | Kocsis Lászlóné és Kiss Erzsébet villámgyors mozdulatok- 1 | kai, szakavatott módon dolgozik. Megy is a munka, ami 1 | nem csoda, hiszen segít a termelő, Szalai Andrásné is, | | unokájával együtt. De mennyivel jobb lenne, ha a terme- | | lök már szedéskor osztályoznák a gyümölcsöt! Akkor nem 1 | törne, több pénzt is kapnának érte, mert a szövetkezet 1 | jobban megfizeti a fajta, minőség és nagyság szerint ősz- 1 | tályozva átadott gyümölcsöt. Smmmmutf ...................................................iiiiininiiimuii...........................tMMMH....nmimi L aciié etviats Mm fá étvei Szakemberek dolgában nin­csenek elkényeztetve a föld­művesszövetkezeti boltok me­gyénkben. így van ez még Tápióságon is. ahol pedig négy vegyesboltja van á föld­művesszövetkezetnek. A leg­több földművesszövetkezeti bolt az idén már szerződte­tett tanulót, akikből idővel, néhány év múlva kitűnő szak­ember lesz. Gulyás István tápiósági boltvezető szorgalmazta, még­hozzá igen erősen, kapjon leg­alább az ő boltja is egy tanu­lót, akit kiképeznek, s nye­Dicséretet érdemelnek Nem kell arra gondolni, hogy valamiféle korszerű gépet vásároltak meg, vagy valami új módszert alkalmaznak gaz­dálkodásukban. Ilyen is akad, de mi most inkább arról szó­lunk, méghozzá dicséröleg. hogy a szeleiek mennyire halad­nak a korral, mennyire érdeklődnek a megye, s a világ ese­ményei iránt. Tavaly október elsején 67 darab megyei lap (Pest megyei Népújság) járt a községbe. Ez év júliusában a földművesszö­vetkezet igazgatósága és dolgozói akciót indítottak, hogy mi­nél több ember kezébe jusson el a megyei lap, a Pest megyei Hírlap, mely bőségesen közöl, különösen keddi napokon, föld­művesszövetkezetekkel foglalkozó írásokat is. Eddigi eredményük nagyszerű, noha még nem zárták le a nemes vetélkedést. Jelenleg 80 darab Pest megyei Hírlap jár a községbe, s ebben nagy érdeme van a fáradhatatlan Tég­lás Antalnénak, a kultúrbolt vezetőjének és Galgóczy László­nak, a szövetkezet igazgatósága elnökének. Azt szeretnék, ha községükbe legalább száz megyei lap járna naponta. Re­méljük, sikerrel jár fáradozásuk. ■k A ráckevei járás földművesszövetkezeteinek dolgozói jú­lius hónapban mozgalmat indítottak, hogy minél több föld­művesszövetkezeti tag olvassa a Pest megyei Hírlapot. A szö­vetkezeti dolgozók fáradozása eredménnyel járt. Eddig 315 előfizetőt szerveztek, naponta 200 darab Pest megyei Hírlapot adnak el, sőt bizománybán a keddi napokon még 91 lapot is árusítanak. resége lesz a szövetkezetnek; Gulyás nagyszerű szakember, sokat tanulhatna tőle egy ta­nuló. Sajnos, a jelek szerint mégsem lesz tanuló Tápió­ságon. Jelentkező lenne, ki tudnák választani a legmegfelelőbbet is, de a szövetkezet igazgató­ságának elnöke. Laczkó Jó­zsef, nem engedélyezi a tanuló felvételét. Azzal érvel, hogy a tanuló sokat lesz távol az üz­lettől, ideje nagyobb részét tanulással tölti. Mármint a szakma tanulásával. Ejnye, ejnye Laczkó elv­társ. hogy lehet ilyen kicsi­nyed? Igaz, a tanuló havonta 150 (!) forintjába van a szö­vetkezetnek. de higgye el, megéri, ha szorgalmas, ta- nulni vágyó fiatalt alkalmaz­nak. Ebből csak haszna lesz a szövetkezetnek. A VÁCI HÚSIPARI VÁLLALAT új kirendeltséget nyit GÖDÖLLŐN, A FO TÉREN. Értesíti a gödöllői és a Gödöllő iárásbeli közületeket. népbol­tokat. vendéglátóipari vállala­tokat és földművesszövetkeze­teket. hogy július 29-től hús­igényeikkel a gödöllői kiren­deltségnél ielentkezzenek megbeszélés végett. Szlovik Pál igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom