Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-30 / 77. szám
1*957. JÚLIUS 30. KEDD «st »IECYEI Adriai) Levelezőink fóruma riiiiiiiiiHiiiiiiiiiitiiiiniiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiniiiiiiiiiniiiiii v Újra hizlaljanak sertéseket a földművesszövetkezetek Az fmsz-ek sertéshizlalási tevékenysége nem újkeletű. A korábbi hizlalási munkát azonban hátrányosan befolyásolta, hogy az fmsz-ek nem rendelkeztek megfelelő szakmai gyakorlattal. Ennek következtében nem biztosították a megfelelő szállásteret, a fal- kásítás jelentőségét lebecsülték, az ivartala jutást elhanyagolták, a takarmányozás mennyisége és minőségi összetétele sem felelt meg a követelményeknek még ott sem, ahol megfelelő takarmánybázissal rendelkeztek. Nagy hiba volt az, hogy az fmsz-ek nem megfelelő sertésegyedeket állítottak be és így a kívánt súlyhatárt nem tudták elérni. Természetesen hiba volt az fa, hogy a sertések részére nem állt módunkban olcsó takarmányt biztosítani, ide a szövetkezetek sem tettek meg mindent a melléktakarmányok felhasználása érdekében. . Ezek a hiányosságok okozták, hogy a sertéshizlalás többségében deficites volt és emiatt az fmsz-ek vezetői idegenkedtek a hizlalási tevékenységtől. A megye területén jelenleg mintegy 350 db. sertést hizlalnak a szövetkezetek, de csak azokon a helyeken,, ahol a hizlaláshoz szükséges adottságok biztosítva vannak. Igaz viszont az is, hogy jelenleg a megyei központtól is nagyobb segítséget kapnak tevékenységükhöz, mert a szövetkezet saját takarmánya mellé biztosítjuk a darálók vámkeresményeit cs központi készletből 'kiutalt takarmányt is juttatunk részültre. A sertéshizlalási tevékenység igen fontos feladat a lakosság hús- és zsírellátásának javítása érdekében, de nem mindegy az, hogy ez az üzemág jövedelmezően, vagy esetleg ráfizetéssel működik. A szövetkezetek ennek alakulását nagymértékben befolyásolhatják a különböző melléktakarmányok felhasználásával. Jelenleg a megyében három szövetkezet foglalkozik intenzíven isertéshizlalással és a júniusi daraértékesítési százalékok azt mutatják, hogy az eredmények sem maradnak el. Megyei viszonylatban 18,52 ázálék a daraértékesítés. A áci fmsz hizlaldája ugyan acsonyabb százalékot éri cl a* araértékesítésben, mint pl. ■laglód, mégis említésre méltó, mert olyan nagymennyiségű melléktakarmányt használt fel takarmányozás céljára, ami egyébként veszendőbe ment volna, amiért dicséret illeti a váci fmsz-t. Pató János ........................................................................................................................hűi T öbb támogatóst érdemelnek a törzsállattenyésztő szakcsoportok liiimiiitimiimiiiiiiHitiiiHiut'itiHuiii Községünk dolgozói szeretik a földet, az állatokat, és úgy igyekeznek munkájukat végezni, hogy itt minden jó legyen. A jó gazda gondosságával nevelik a teheneiket, hogy azok a legjobban tejelők legyenek. Ezért határozták el 1956 februárjában, hogy a földművesszövetkezet kebelén belül törzsállattenyésztő szakcsoportot alakítanak. Huszonhat gazda fogott össze a szakcsoportban és a munkát 28 darab tehénnel kezdték meg. Nem volt könnyű a munka. A korábban érvényben levő rendelkezések miatt a társulásban résztvevő gazdáknak is kötelezően be kellett vetni földjük csaknem felét kenyér- gabonával, negyedét takarmánygabonával, 15 százalékát ipari növénnyel, a megmaradt kevés területen pedig burgonyát, zöldségfélét termeltek, vagyis a takarmány termesztésére szinte semmi területük nem maradt. Ennek ellenére vonzó volt a törzsállattenyésztő szakcsoport munkája. Ezt igazolja az, hogy tavaly szeptemberben újabb 59 gazda csatlakozott a szakcsoporthoz, 62 darab tehénnel. A szövetkezet igyekezett segíteni rajtuk. Központi keretből kaptunk kevés szénát, de répaszeletet, szörpöt semmit. Pedig úgy gondoljuk, nem mindegy államunknak sem, hogy egy-egy tehén naponta csak 4—8 liter tejet ad-e, vagy éppenséggel 25—30 litert. Ez az út vezetne ahhoz, amit a tápiógyörgyei törzsállattenyésztő szakcsoport tagjai is maguk elé tűztek célul, hogy jó minőségű tehénállományt tenyésszenek ki. Ennek országosan is nagy a jelentősége. A szakcsoport minden tehene törzskönyvezett. Községünkben mintegy 800 darab kevert fajtájú tehén van, s csak összesen 110 törzskönyvezett tehén található, ezek tulajdonosai 1—2 gazdától eltekintve tagjai szakcsoportunknak. A földművesszövetkezet — a gazdák érdeklődését kielégítve — elősegíti a sertés törzsállat tenyésztő szakcsoportot, s folyamatosan kicseréli a korcs sertésállományt kiváló sertésekre. Véleményem az, hogy több kedvezményben kellene részesíteni kellő felülvizsgálás után az ilyen és ehhez hasonló szakcsoportokat, hogy munkájukat eredményesebben végezzék és sokkal többen csatlakozzanak hozzájuk. A kedvezmények adásánál gondolunk például arra, hogy tökmag-darát, jó szálas takarmányt stb. kedvezményes áron kaphatnának meg. Érdemes lenne erről tanácskozni az érdekeltekkel. Skrób Béla Tápiógyörgyei Földművesszövetkezet ig. elnöke Józsefnek, a Tápiószelei Földművesszövetkezet igazgatósági tagjának is, sőt hozzátette, hogy az MSZMP országos pártkonferenciája helyesen mutatott utat a földművesszövetkezeti mozgalom fejlődésének. De nem elég csak kívánni azt, hogy erősödjék a faluban a földművesszövetkezet és a dolgozó parasztság kapcsolata. Ezért tenni is kell, még hozzá nem is keveset. Elsősorban azokat a mesterséges akadályokat kell lebontani, amelyek jelenleg megvannak. A földművesszövetkezettől több feladatkört elvettek az utóbbi évékben, és ezt a feladatkört a lebonyolító vállalatok többsége túlságosan magas létszámmal, ennél is nagyobb költséggel végzi, méghozzá sokszor a földművesszövetkezeti tagságra sérelmes módszerekkel. Nem hisz- szük, hogv ez államunknak hasznos. Csak egy példát említek: A Tápiószelei Földművesszövetkezet taglétszáma ez évben 82 fővel növekedett. A vezetőség és a dolgozók mintegy 40 000 forint értékű (igazolt) társadalmi munkát végeztek el. Mégis, a szövetkezet tagjai nincsenek teljesen megelégedve a földművesszövetkezettel. Pedig kapható a falu korszerű boltjaiban minden, ami csak kell. De ez kevés, a szövetkezetnek nem kielégítő a kapcsolata, a tö- megbefolyása a dolgozó parasztokra. A földművesszövetkezet nemcsak fogyasztási szövetkezet Aí utóbbi időben gyakrabban hoztak felsőbb szövetkezeti szervek olyan helyes határozatokat, melyek célja az, hogy föidművesszövetkeze- teink megfeleljenek rendeltetésüknek. ne csak a kereskedelemmel foglalkozzanak, hanem' támogassák hathatósan a mezőgazdasági termelés fejlesztését is. Az 1949—50-es években egyes termelési feladatok megvonásával a földművesszövetkezeteket szinte rákényszerítették, hogy szakítsák meg kapcsolatukat a falu dolgozó, termelő parasztságával, s kizárólag kereskedelmi tevékenységgel foglalkozzanak; A pulgatáció. a mezőgazda- sági kisgépek forgalomba hozatala, élelmiszer és egyéb cikkek árusítása nem tette különösebben érdekeltté, fontossá a földmű vesszöivetkeze- tet a parasztság szemében. Akadtak olyanok, akik .azt mondták, hogy a földműves- szövetkezetek felett „eljárt az idő“. Az idő ég a forradalmi munkás-paraszt kormány határozatai igazolták, hogy tévesek, helytelenek voltak ezek a nézetek, nagyon is nagy szükség van a földművesszö- vetkezetekre. Ez a véleménye Mészáros Ennek oka Szomorú nyara volt a méhészeknek Bolondos időjárás volt az idén. s ez alaposan elkeserítette a méhészeket. Gyenge volt a méztermés, jóval a várt termés alatt maradt. Szépnek ígérkezett a tavasz, de a gyümölcsfák virágzására újra elromlott az időjárás. Lassú ütemben fejlődtek a méhcsaládok, mert a hűs időben nem tudtak megfelelő mennyiségű virágport gyűjteni Az isaszegi és a gödöllői erdők hatalmas akácosai hófehér ruhába öltöztek ugyan, de az erős éjszakai lehűlés miatt a nappalok sem tudtak kellően felmelegedni, elmaradt a nektárképződés. Több mint álláshalmozás Nem nagy község Tápiószecső. A lakosság többsége ugyan földműveléssel foglalkozik, de jócskán akadnak olyanok is, akiknek nincs földjük, vagy ha van. nem terem meg azon minden zöldség, gyümölcs, amire szükségük volna. Régi kívánságot teljesített a helyi földművesszövetkezet, amikor megnyitotta a községben a zöldség-gyümölcs árusítással foglalkozó szaküzletét. Ez a tény mindenképpen dicsérendő, ám az már nem. hogy a zöldség-gyümölcs bolt vezetője az a Varga Lajosné, aki egyben a szövetkezet felvásárlója is. Varga Lajosné becsületes asszo v. De ha ő irányítja a felvásárlást is, a boltot is, az már nem Ugyanis, ha sok a felvásárlásnál a munka, bezárja a zöld altot, elvégre ő a felvásárló. Ha jól megy a bolt, nem tud gezni felvásárlási teendőit, mert ő a boltvezető. / sem helyes, hogy ő vásárolja fel azt. az árut. amit mér ki a vevőknek. 'an is a dolog, no meg vagy a vásárlók, vagy az szándékozó termelők isszák meg a levét annak, •gyidőben két állást is betölt. Talál megfelelő ivesszövetkezet a bolt vezetésére csak körül mostani megoldás a lehető legrosszabb, mert itásnak teszi ki elsősorban Vargánét. s vagy vásárlás vallja kárát. — cs — Most újra reménykednek a méhészek. Talán a legutolsó mézelő növény, a tisztesfű, meghozza munkájuk, fáradozásuk gyümölcsét, s kipergethetik a várt mennyiségű mézet. Az esős időjárás nagyon kedvező a tisztesfűnek. Békés, Bocs és Fejér megyékben a palánták nagyon szépek, és ez önt reményt a méhészekbe. Ha nem válik be a számításuk, nem tudnak eleget tenni a mézszállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeiknek sem. Ha gyenge is volt a méztermés, mostoha az időjárás, mégis alakullak újabb méhész szakcsoportok megyénkben, több mint tavaly hasonló időszakban, összesen 10 új szakcsoport alakult, és ezzel a méhész szakcsoportok gondozásában levő méhcsaládok száma meghaladta a húszezret. A földművesszövetkezetek szakszerűen lelkiismeretesen intézik a méhész szakcsoportok irányítását, s ha kell, anyagilag is támogatják azokat. A Ceglédi Földművesszövetkezet például 45 ezer forint értékű méhészeti cikket (nagyboconádi kaptár és egyebek) juttatott olcsó áron a szakcsoportoknak. Sajnos, akadnak még olyan földművesszövetkezetek, ahol semmit sem törődnek a méhészekkel, a méhész szakcsoportokkal. Pedig a méhészek megérdemlik, hogy támogassák őket. Závodi Ferenc Méhész szaktitkár egyszerű és erről nemcsak a szövetkezet tehet. A termelők minden igényét a szövetkezet elégíti ki, azonban közvetlen termelési !kapcsolatban már nem ő. hanem a Borforgalmi Vállalat, a cukorgyár, a Termény forgalmi Vállalat, az Állatforgalmi Vállalat stb. áll a termelőkkel. Több földművesszövetkezeti tag, például Kornis Kálmán is megkérdezte már. miért nem adhatja el ő termékeit a földművesszövetkezetnek? Miért nem gyakorolja a földművesszövetkezet azokat a tevékenységeket, melyeket korábban olcsóbban és jobban le tudott bonyolítani? Véleményem az, hogy a Tápiószelei Földművesszövet- kezetet lassan meg lehetne változtatni „Tápiószelei Fogyasztási Szövetkezetre'’ is. Helyes lenne, ha a földműves - szövetkezetek az elkövetkező években több feladatkört kapnának vissza. Ebből haszna lenne az államnak is, a parasztságnak is. A város, az ipari munkásság által termelt cikkek a jöldművesszö- vetkezeten keresztül jutnak el a dolgozó parasztokhoz. Ugyanezen az úton kellene eljutni a városiakhoz a mezőgazdaság megtermelte árucikkeknek is. Olcsóbban, gyorsabban meg tudja oldani ezt a földművesszövetkezet. Valykó István Nagykáta Erik az őszibarack Országszerte híres a budai járás a bársonyos tapin- | tású. enyhén pirosló, zamatos levű őszibarackjáról. A föld- | művesszövetkezeti felvásárlótelepekre, például Sóskáira | is jóformán csak őszibarackot visznek eladásra a terme- § lók. Naponta 40—50 mázsát vásárolnak fel. pedig a szezon | csak most kezdődik. Szekereken, kerékpárokon, targoncákon hozzák a fel- I vásárlótelepre a pompás gyümölcsöt. Józsi bácsiék szűr- \ kületkor érnek a sóskúti szövetkezet felvásárlótelepére. 1 Időben jöttek, mert éjfélkor a gyümölcs mér a főváros- I ban lesz. vagy éppenséggel külföldre induló vagonokban. 1 Óvatosan kell bánni az őszibarackkal. Mint a himes I | tojást, úgy csomagolják és osztályozzák átvétel előtt. I | Kocsis Lászlóné és Kiss Erzsébet villámgyors mozdulatok- 1 | kai, szakavatott módon dolgozik. Megy is a munka, ami 1 | nem csoda, hiszen segít a termelő, Szalai Andrásné is, | | unokájával együtt. De mennyivel jobb lenne, ha a terme- | | lök már szedéskor osztályoznák a gyümölcsöt! Akkor nem 1 | törne, több pénzt is kapnának érte, mert a szövetkezet 1 | jobban megfizeti a fajta, minőség és nagyság szerint ősz- 1 | tályozva átadott gyümölcsöt. Smmmmutf ...................................................iiiiininiiimuii...........................tMMMH....nmimi L aciié etviats Mm fá étvei Szakemberek dolgában nincsenek elkényeztetve a földművesszövetkezeti boltok megyénkben. így van ez még Tápióságon is. ahol pedig négy vegyesboltja van á földművesszövetkezetnek. A legtöbb földművesszövetkezeti bolt az idén már szerződtetett tanulót, akikből idővel, néhány év múlva kitűnő szakember lesz. Gulyás István tápiósági boltvezető szorgalmazta, méghozzá igen erősen, kapjon legalább az ő boltja is egy tanulót, akit kiképeznek, s nyeDicséretet érdemelnek Nem kell arra gondolni, hogy valamiféle korszerű gépet vásároltak meg, vagy valami új módszert alkalmaznak gazdálkodásukban. Ilyen is akad, de mi most inkább arról szólunk, méghozzá dicséröleg. hogy a szeleiek mennyire haladnak a korral, mennyire érdeklődnek a megye, s a világ eseményei iránt. Tavaly október elsején 67 darab megyei lap (Pest megyei Népújság) járt a községbe. Ez év júliusában a földművesszövetkezet igazgatósága és dolgozói akciót indítottak, hogy minél több ember kezébe jusson el a megyei lap, a Pest megyei Hírlap, mely bőségesen közöl, különösen keddi napokon, földművesszövetkezetekkel foglalkozó írásokat is. Eddigi eredményük nagyszerű, noha még nem zárták le a nemes vetélkedést. Jelenleg 80 darab Pest megyei Hírlap jár a községbe, s ebben nagy érdeme van a fáradhatatlan Téglás Antalnénak, a kultúrbolt vezetőjének és Galgóczy Lászlónak, a szövetkezet igazgatósága elnökének. Azt szeretnék, ha községükbe legalább száz megyei lap járna naponta. Reméljük, sikerrel jár fáradozásuk. ■k A ráckevei járás földművesszövetkezeteinek dolgozói július hónapban mozgalmat indítottak, hogy minél több földművesszövetkezeti tag olvassa a Pest megyei Hírlapot. A szövetkezeti dolgozók fáradozása eredménnyel járt. Eddig 315 előfizetőt szerveztek, naponta 200 darab Pest megyei Hírlapot adnak el, sőt bizománybán a keddi napokon még 91 lapot is árusítanak. resége lesz a szövetkezetnek; Gulyás nagyszerű szakember, sokat tanulhatna tőle egy tanuló. Sajnos, a jelek szerint mégsem lesz tanuló Tápióságon. Jelentkező lenne, ki tudnák választani a legmegfelelőbbet is, de a szövetkezet igazgatóságának elnöke. Laczkó József, nem engedélyezi a tanuló felvételét. Azzal érvel, hogy a tanuló sokat lesz távol az üzlettől, ideje nagyobb részét tanulással tölti. Mármint a szakma tanulásával. Ejnye, ejnye Laczkó elvtárs. hogy lehet ilyen kicsinyed? Igaz, a tanuló havonta 150 (!) forintjába van a szövetkezetnek. de higgye el, megéri, ha szorgalmas, ta- nulni vágyó fiatalt alkalmaznak. Ebből csak haszna lesz a szövetkezetnek. A VÁCI HÚSIPARI VÁLLALAT új kirendeltséget nyit GÖDÖLLŐN, A FO TÉREN. Értesíti a gödöllői és a Gödöllő iárásbeli közületeket. népboltokat. vendéglátóipari vállalatokat és földművesszövetkezeteket. hogy július 29-től húsigényeikkel a gödöllői kirendeltségnél ielentkezzenek megbeszélés végett. Szlovik Pál igazgató