Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-30 / 77. szám

2 '7&£irlap 1957. JÚLIUS 30, KEDD FÖLDRENGÉS MEXIKÓ­BAN. A vasárnap hajnali érákban erős földrengés súj­totta Mexikó fővárosát és Aca­pulco tengerparti fürdőhelyét. A vasárnap esti rádiójelenté­sek szerint a földrengésnek 41 halálos áldozata van. Legalább 65 ember súlyosan megsérült. A fővárosban több épület JSsszeomlott, köztük eg/' 12 emetes lakóház, amelyben 12 család lakott. A ház lakóinak sorsa még ismeretlen. VÉGET ÉRT a nukleáris fegyverek eltiltása ügyébén összehívott össz-indiai kong­resszus. A kongresszuson megválasztották azt a 14 tagú küldöttséget, amely képvisel­ni fogja Indiát az atom- és hidrogénbombák betiltása ügyében Tokióban tartandó világértekezleten. DAMASZKUSZBAN hétfőn délelőtt közölték, hogy Szíria és Egyiptom képviselői vasár­nap Damaszkuszban tanács­koztak az omani helyzetről. AZ AL-DZSAMHUR hétfőn jelentette, hogy a szíriai kül­ügyminisztérium vasárnap fel­kérte az Egyesült Államok kormányát az omani angol ag­resszióval kapcsolatos állás­pontjának tisztázására. MUHAMMED ZAHIR SAH, Afganisztán királya, aki egy Idő óta a Szovjetunióiban tar­tózkodik, a Szovjetunióban tett körútjáról a kíséretében levő személyiségekkel együtt hétfőn visszaérkezett Moszk­vába. A pályaudvaron a ki­rályt és kíséretét ünnepélye­sen fogadták. A KLM holland légiforgal- íni társaság pilótái hétfőn sztrájkba léptek. A légiforgal­mi vállalat igazgatósága be­jelentette, hogy a bérvitát döntőbíróság elé terjeszti. AZ OSZTRÁK FOLYAM- HAJÓZÁSI TÁRSASÁG ve- zÁMgazgatósága közölte, hogy a magas vízállás miatt átme­netileg megszüntetett dunai hajóközlekedés hétfőn újra megindulj aimiiiiiuiiimiiuiiiimiiiiiiiimimmiiiitmiiiiiuiinniiiiiiii^ | REPÜLŐTOLVAJOK | Az Oregon-állambeli Sa- § 1 lem repülőteréről szómba- | | ton két körülbelül 11 éves § | fiú ellopott egy kétüléses | 1 magánrepülőgépet. A fiúk | | körülbelül egyórás repülés | I után a várostól 30 kilomé- | I térré egy felszántott termő- | I földön leszálltak. A fiúk | 1 leszállás után megszöktek | 1 és nyomuk veszett. A re- | 1 pülőgépet teljes épségben | = hagyták ott. Újabb légiakciók várhatók az omani felkelők ellen Bernard Burrows angol po­litikai főbiztos szombaton fel­kereste a muszkati szultánt, majd később kijelentette, „le­hetséges, ’hogy újból sor ke­rül repülőgépek bevetésére.” Burrows hozzáfűzte, hogy szű­kíteni fogják a gyűrűt a fel­kelők körül, de a csapatok nem veszik fel velük az érintke­zést. Egyes meg nem erősített je­lentések szerint angol véde­lem alatt álló környező feje­delemségekben Oman felé irá­nyuló csapatmozdulatokat fi­gyeltek meg. A jelentések beszámoltak arról is, hogy a sardzsahi lé­gitámaszponton hatra emelke­dett az angol légierő rakéta­lövedékekkel felszerelt léglö- késes repülőgépeinek száma. Az omani helyzetről Lehetséges, hogy Dulles—Brentano találkozóra kerül sor Nem-lehetetlen, hogy Von Brentano szövetségi külügy­miniszter Dulles londoni tar­tózkodása alkalmával politikai megbeszélést folytat az ameri­kai külügyminiszterrel. A két politikus eszmecseréje — je­lentette ki hétfőn Bonnban a külügyminisztérium szóvivője — Dulles terveitől függ. Né­met részről semmit sem ter­veznek. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy Dulles esetleg nem kíván Brentanóval talál­kozni. A' szóvivő fenti kijelen­téseivel válaszolt azokra a washingtoni sajtójelentésekre, amelyek szerint bizonyosra vehető, hogy sor kerül a Dul­les—Brentano találkozóra. Az Arab-félsziget délkeleti part­vidékén fekvő Muszkát és Oman szultanátus területén az omani imám (muzulmán egyházi méltó­ság) vezetésével lázadás tört ki Nizva városban az angolokkal szövetséges szultán ellen. A láza­dás gyorsan terjedt (térképünk a július 26-1 helyzetet mutatja) és a felkelő arab törzsek az imám fekete zászlóit több fontos város­ra, így pl. Ibrire is kitűzték, s az olajban feltehetően gazdag Burai­mi oázishoz vezető stratégiai pon­tokat is elfoglalták. Nagyon is le­hetséges, hogy az angol imperia­lista elnyomás elleni jelszóval küz­dő imám zászlója mögött egy nagyhatalom áll. Ezt a feltevést erősíti meg mindenesetre az an­gol lapokban megjelenő cikkek so­rozata, melyek szerint a felkelők modern amerikai fegyverzettel vannak ellátva, s szervezett akció­ik külföldiek jelenlétét bizonyít­ják. Köztudomású, hogy Muszkat- Oman szultanátus és Szaud-Ará- bla közötti határvonal a kietlen Rub el Chali homoksivatag terü­letén húzódik, jelenleg sincs pon­tosan megállapítva és így a fegy­vercsempészést meglehetősen ne­héz megakadályozni. Szaud-Arábia is érdekelve lehet a történtekben, mert az omani szultán brit segít­séggel foglalta el tőle 1955-ben a már említett Buraimi oázist. A szultán ismét brit pártfogóihoz fordult katonai segítségért. Az an­golok Ciprusból és Afrikából csa­patokat küldtek; hadihajóikkal le­zárták a Perzsa-öbölben és Arab­tengerben a muszkat-omani felség­vizeket; lökhajtásos repülőikkel pedig támadják a felkelők köz­pontjait. Akármilyen gyártmányú fegyve­rek harcolnak is egymás ellen az Arab-félszigeten, a lázadás legmé­lyebb okait valószínűleg az angol Irak Petroleum Oil Co. és az ame­rikai Rockefeller érdekeltségű ARAMCO közötti olajért folyó harcban kereshetjük. Mindeneset­re az omani szultanátus területén folytatott harcokból is látható, hogy Anglia a -saját bőrén is* kénytelen érezni az Eisenhower doktrína áldásos hatását. (Terra) Az Aurore Dulles londoni útjának hátteréről A szélsőjobboldali párizsi Aurore „Dulles londoni villám- látogatásának igazi oka: az omani konfliktus megvitatá­sa” című cikkében a követke­zőket írja: „A közel-keleti és főként az arab félsziget délke­leti részén lejátszódó esemé­nyek késztették az amerikai külügyminisztert arra, hogy váratlanul az angol fővárosba utazzék és Macmillannel, va­lamint Selwyn Lloyd-dal ta­nácskozzék. Az omani ügy ugyanis sokkal súlyosabb, mint az az első időben látható volt. Az imámhoz hű törzsek láza­dása, illetve e lázadás ered­ménye fogja megmutatni, hogv Nagy-Britanniát a közel-keleti forgalomból kiebrudalják-e vagy sem.“ Heves francia politikai személyiségek a francia-lengyel viszony megszilárdítása mellett szálltak síkra A Párizsban megjelenő Wíadomosci című lengyel nyelvű napilap a lengyel nem­zeti ünnep alkalmából közölte több neves francia politikai személyiség nyilakozatát a francia—lengyel kapcsolatok­ról. Jacques Duclos. a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára hangoz­tatta: Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából biztosítani kívánom a lengyel népet ar­ról, hogy a francia kommunis­ták tőlük telhetőén mindent megtesznek s a jövőben is mindent meg fognak tenni a hagyományos francia—■-lengyel barátság megszilárdítása ér­dekében. Franciaország és Lengyelország régi keletű ba­rátságát még jobban megerő­síti majd a lengyel és a fran­cia nép közös harca a német militarizmus feléledésének ve­szélye ellen, az Odera-Neisse békehatár védelmében és az európai kollektív biztonság megteremtéséért. Jacques Miterrand a Fran­cia Unió tagja kijelentette: figyelembe véve az elmúlt idők történetét és a német milita­rizmus feltámadásának jelen­legi veszélyét, a franciáknak és a lengyeleknek szorosabbra kell fűzniök kapcsolataikat, amelyek mindig összekötötték őket. Marcel Pellenc szenátor, a radikálszocialista csoport tag­ja rámutatott: úgy vélem, hogy Franciaország és Len­gyelország gazdasági kapcso­latait jelentős mértékben fej­leszteni lehetne mindkét or­szág előnyére. A Franciaor­szágba irányuló lengyel ex­port 90 százaléka szén, amely­nek a francia gazdasági élet szűkében van és előrelátható­lag ugyanaz lesz a helyzet még néhány éven keresztül. Megnőtt a kukorica... A kiadós esőknek és a jó munkának köszönhető, hogy két méter fölé nyúlik a kukorica a ceglédi határban. iiiimiimiiiiiiumtiitiiiitiMitiiiiiiiiiimimiiiiiHmtiMiitittHttttiiiiiitiiiitiimiiiiiitMiiiitiiiiHitititimittmiiitiiiHiiiittiiitiiiimiii Időjárásjelcntés Várható időjárás kedden estig: változó felhőzet, néhány helyen kisebb záporeső. Mérsékelt, időnklnt élénkebb nyugati, északnyugati szél. A nappali hő­mérséklet kissé emelkedik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden 23-26 fok között. — KIKÖVEZIK A SZI- GETSZENTMIKLÖSI SZI­LÁGYI UTCÁT az ez évi községfejlesztési terv kere­tében. — FELAVATTÁK Med- gyesi Alajos 1919-es kom­munista új síremlékét Nagy­kőrösön. Az avatóünnepsé­gen megemlékeztek a város felszabadulás utáni első rendőrkapitányának és ké­sőbbi lapszerkesztőjének pél­damutató életéről. Súlyos motor- kerékpdrgózolds A dabasi rendőrőrs előtt, a Szent István és Kossuth Lajos utca kereszteződésénél Heffler Ferenc dabasszőllői lakos sza­bálytalanul kanyarodott be Cse­pel motorjával és elütötte Span- ga Józsefné dabasi lakost, aki kerékpárral haladt előre. Spangánét a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállí­tották kórházba. Heffler ellen a rendőrség megindította az eljá­rást. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik drága férjem és édesapánk halá­lával fájdalmunkban osz­toztak, ezúton mondunk köszönetét. Furulyás család Vác Mérsékelt áron üdülhet Balaton legszebb helyein. Keresse fel a Hungária— Balaton utazási irodáját, ahol minden felvilágosítást megkap. Budapest, V., Váci utca 11/a. Telefon: 189—725, 189—615. Megjött a kecskeméti törpeparadicsom — Nagy kínálat savanyítani való áruban Megjelent a piacon az új kü­lönlegesség: a kecskeméti törpe- paradicsom, amely nyers fo­gyasztásra és befőzésre is kivá­lóan alkalmas. Ára az állami boltokban 3.80 forint volt kilón- kint. Az almaparadicsomot 3.20— 3.40 forintért árusították kilón- kint. Savanyítani való árukban kínálat és árcsökkenés volt. így a kovászolni való uborkát a földművesszövetkezeti árudák kilónkint 2.00—2.20 forintért, a salátának valót pedig 1.00—1.10 forintért árusították. A hegyes paprikát kilónkint 2.60, az egyéb paprikafajtákat 3.00—3.20 forint­ért kínálták. A gyümölcsök kö­zül a sermina ringlószilvát 6.40 az apró, gömbölyű szilvát 2.00— 3.50 forintért adták. Az osztályo­zott őszibarackot az állami bol- . tok 5.20—14 forintért árusítot­ták. A cukordinnye 4.00—4.50, az ananász dinnye 5 forintjával ke­rült forgalomba. A magánkiskereskedőknél a pa­radicsom 5—8 százalékkal drá­gább volt, mint az állami bol­tokban. ■itimimiinHniiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiinnftimiininmniniiiiiiininmiiiiitiifiiiiimitiiHfiiiitiiininiititiiinmiimRnfmtiiittminiinNinfiiiiiiiiiiniiiitiiniiiiiiHHiiiiiiiiiiiniiiiiiiilufiiiiiiimiiiiitiimtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiinf itittiiiiiiiiMitiHintii.nnMiiiiiiiiiitiitiiimiuiimiiiiiiimimmimifi.mimMi KITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (59) Jó példát nyújtanak erre a szárnyas dögevők, a hol­lók, a kányák, a keselyűk életszokásai. Óriási magas­ságban keringve észrevesznek minden véres, földi tra­gédiát, s a tragédiák enyészetre ítélt áldozatait. Elég. hogy csak egy is észrevegyen valamit, az első lecsa­pásai rögtön meglátja egy másik, ezt meg a harmadik, s hamarosan zúgó-sivító szárnyakkal húz a tragédia színhelyére a légi sírásók tömege. Valóban, az ő megjelenésük mindig katasztrófát, mindig pusztulást jelent. Dúló hadak hűséges kísérői voltak ők, ezért a megjelenésüket a régebbi időkben mindig a vészes idők közeledtével hozták összefüggés­be az emberek. Emlékezzünk csak Arany János gyö­nyörű soraira a Keveházában: Mért vijjog a saskeselyű? Miért szállong a turul s ölyű? Hadintéző, baljós madár. Széles Dunának partinál? Azér’ vijjog a keselyű. - Azér’ szállong turul s ölyű, Mert holnap ilyenkor, halott Százezrivel fog veszni ott.,. Vagy emlékezzünk azokra az apró, de pontos megfi­gyelésekre, ahogyan kitűnő novellistánk, Tömörkény István rögzíti le írásaiban a népiélek félig tapaszta­lati, félig babonás hiedelmeit a madarak járásJkelé- séről. Egy helyen például ezt írja a pusztán szekerező Jegenye Andrásról, korai novelláinak kedvelt hőséről: „Károg a varjú — dünnyögte csak úgy magában Je­genye András, — nagyon csúnyán károg... Nini — motyogta megütődve ■— tán háború lesz... Majd vi­szik a sok katonát a gránic*-ra, majd lű a puska.. Persze, Jegenye András varjai nem feltétlen a köze­ledő háború miatt károgtak, de a félálomban eltűnődő parasztember gondolatai ősi tapasztalatokat vetettek itt is felszínre. Nálunk különben ritkán kering ma már a keselyű: a civilizáció ritka vendéggé tette nálunk ezelvet a szárnyas dögevőket. Messze délen, Afrika pusztaságai­ban azonban mindennapos látvány. Es ott, a legtöbb esetben nem is baljós madár, mert az afrikai vadon- ság nomád népeinek könnyen elérhető lakomát jelez a keselyűhad keringése. Azt jelzi csalhatatlanul, hogy arrafelé az éjszaka leütött valami vadat az oroszlán, vagy más ragadozó és a szárnyas sírásók hada most a maradványok fölött kavarog. • A vadonság húsra éhes lakói ilyenkor gyors iram­ban vonulnak a tetthelyre, és ha nagyon gyorsak, csakugyan jut nekik is a zsákmányból. De csak akkor! Mert ha nem sietnék, bizony csak a fehérre letisztí­tott csontokat találják a szérűszerűen letiport, tollák­kal teleszórt tetthelyen, hisz’ a civakodó keselyűk se­rege roppant gyorsan elvégzi a temetés munkáját, (Egyszóml, Afrikában szószerint igaz a régi latin köz­mondás: Sero venientibus —ossa!)** A keselyűk keringése azt is megmondja a vadon fiának, hogy a zsákmányoló ragadozó ott tartózko dik-e még a zsákmánya mellett, vagy már elment on­nan. Az előbbi esetben fönt keringenek a madarak, s csak nagy körökben szállnak alá, hogy tisztes távolból figyeljék a lakmározó ragadozót. Néha, persze egy-egy vakmerőbb kipanga vagy keselyű közel merészkedik a ragadozóhoz, de az ilyen szemtelenkedöt gyorsan fel­rebbenti a zsákmányát féltő gazda. (Ezek a gyors fel- rebbenések a legbiztosabb jelei, hogy a zsákmányoló * országhatár. •* Későn jövőknek — csontok! még ott van a préda mellett.) Ha pedig emberek tar­tózkodnak a zsákmány körül, akkor a keseíyűhad nagy körben a környező fákra telepszik, s ott várja gubbaszikodva, civakodva, mikor lesz már szabad a vásár..i Nézzünk most már egy párat azokból a babonás hiedelmekből, amelyek a madárvilághoz kapcsolódnak. Van olyan nyár, hogy egy nagyon szép tollazatú ma­dár látogat el hazánkba: a rózsás-seregély, a pásztor- madár. Messze Keletről érkezik ez a vendég, s nagy csapatokban vonul be országunkba. Valamikor a nép rossz jelnek tartotta a rózsás-seregélyek feltűnését: háborút, dögvészt, sáskajárást, s mindezek nyomában éhhalált jelentett. Ebben annyi az igazság, hogy ezek a pásztormadárak rendszerint sáskajárásos években jönnek el hozzánk, ezért nevezte el a nép ezt a gyö­nyörű tollú, szorgos sáskapusztítót sáskamadámak is. Pállasz Athéné• bölcs madarai: a nesztelen röptű, ijesztő hangú baglyok világszerte mint baljós mada­rak szerepelnek a népi köztudatban. Nálunk a legki­sebb bagolynak, a kuviknak van a legrosszabb híre: öt nevezi a nép halálmadámak, s azt tartja róla a közhiedelem, hogy akinek az ablaka előtt felhangzik a kuvik „csuvik-kuvik"-ja, az készüljön a hosszú útra, mert nemsokára itt hagyja az árnyékvilágot. Közép-Afrikia törzseinél nem a kuvik, hanem a leg­nagyobb bagoly, az uhu áll ilyen baljós, halálthozó hírben. A nomád vadásztörzseknél pedig baljós hírho­zónak számított a. tűzszövő madár. Ha a vadászatra in­duló előtt felrebben tűzvörös nászruhájában, akkor a hiedelem szerint jobb a Vadásznak mindjárt vissza­fordulni, mert bizonyosan valami szerencsétlenség éri az útján. * Paliasz Athéné: a tudományok, művészetek és a mesterségek istennője a régi görögöknél — szobrain bagollyal ábrázolták. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom