Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-26 / 74. szám
1957. JŰL1US 26, PÉNTEK “hírlap 3 Életképes-e a dunakeszi Új Élet Tsz? KtiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMniitiiiiiiiiiiniiiitHiiiiiiuimuniiiiiiimi! | ÚJ TENGERJÁRÓ HAJÚ 1 i A magyar tengerhajózás egy | I új, a Duna nevű tengerjáró 1 | hajóval gazdagodott. Az új ha- S | Jót ezen a héten még egyszer | 5 megvizsgálják, s a jövő héten 1 = a Csepel) Szabadkikötőben g | megkezdi a rakodást. Csepe- = | len mindössze 150 tonna vegyes | 1 rakományt vesz majd fel, s| = utána leúszik Bralla román = | kikötőbe, mert ott szerelik rá § 1 a felépítményt. Ha Budapesten | s szerelnék, a hidak miatt nem | | tudna lejutni a hajó a tenger- % | hez. A román kikötőben 10—141 1 napot időz maid, s onnan pe-| i dig Izmir, Ladhikija, Beirut, g = Alexandria lesznek útjának | | következő állomásai. I Az új hajó a Földközi ten- = | geren vállal majd szállításokat, f 1 Budapestre hosszú ideig nem | i tér vissza, mert hiszen előző-1 | leg ismét le kell róla szedni al | felépítményt. A selyemipari mintázó özem gazdag választékikai rendelkező, a legújabb divat- inak megfelelő bőséges kollekciót állított össze az új gyártmányokból. Több olyan kelme gyártását kezdik meg ismét, amely évekig hiányzott az üzletekből. Ezek között található majd az elnyűhetetlen tisztaselyem-burett, amely ebben a negyedévben már forgalomba is Ikerül. Ezt az anyagot a selyemgubó kezdeti és 'gyengébb végszáladból szövi 'a Kispesti Textilgyár. Eddig ezeket a szakadékonyabb szálakat mint hulladékot külföldire adtuk el, de hazai feldolgozása sokkal gazdaságosabb. A tiszta selymek készítésénél újra alkalmazzák a fémsós kezelést, amitől az anyag suhogó lesz. Ez az eljárás nem új, de nálunk még nem alkalmazták, mert a selyemszövő- gyáraink a háború előtt osztrák és cseh üzemek leányvállalatai voltak, s Magyarországon szövették a selymeket, de á több hasznot hozó kikészíA kérdés ilyetén való feltevése egészen újkeletű. Ismeretes ugyanis, hogy az előző években néhány ember elhatározása a szövetkezet alakítására elegendő volt — ha nem is voltak meg a feltételek — ahhoz, hogy jelentős állami támogatást élvezzenek. A párt és az állami szervek sem igen vizsgálták meg egy- egy szövetkezet alakulásánál, hogy életre való-e, lesz-e belőle valaha is fejlett mezőgazdasági nagyüzem. A számszerűség volt a fontos, még akkor is, ha egy-egy álszövetkezet test már a helyszínen végez- tették a külföldi cégek. A selyemipar a Szovjetunióból szerezte be ehhez a kikészítési módhoz szükséges vegyi- anyagot, a fémsót. A sok szebbnél szebb selyem közül is kitűnik a fémszállal1 díszített tisztaselyem, amelyet az érettségiző lányoknak szántak estélyi ruhára. A báli szezonra különben már most javában készülnek a selyem- gyáraik, 18 féle mintás, koo- kás taftot terveznek. Új lottó-jutalom készül : a kombinált zeneszekrény A lottó tárgynyeremény sorsolásain az öröklakás és a Wartburg személygépkocsi mellé harmadik díjként rövidesen vonzó, új nyereménytárgy: kombinált zeneszekrény kerül. A szépkivitelű „zenekombinátból” a Fővárosi Hanglemezgyártó Vállalat egyedi darabokat készít. Árusításra sehol sem kerül, csak lottón lehet megnyerni. megalakításával csak károsodás érte a szövetkezeti mozgalmat. Ennek az áldatlan állapotnak vége. Ma sokkal körültekintőbben történik a szövetkezetek fejlesztése. Éppen ezért sor kerülhet — alapos előzetes vizsgálat után — olyan szövetkezetek feloszlatására, amelyek kárára vannak a szövetkezeti mozgalomnak, Ilyen vizsgálatot folytatott nemrégen a váci járási párt- bizottság és a tanács a duna koszi Uj Élet Tsz-ben, amelynek során megállapították, hogy ez a szövetkezet nem érdemű meg az állami támogatást, s a működési engedély visz- szavonását javasolták. Lássuk csak, mi késztette őket erre az elhatározásra? Több éven át működött a községben termelőszövetkezet: az Előre. A tagság munkája azonban nem nyerte meg a község parasztságának tetszését. Ezt bizonyítja, hogy évről-évre csökkent a taglétszám. Hogy véglegesen el ne fogyjon, még a tisztántúlról, Turikevéről is „hozattak“ szövetkezeti tagokat. Ezzel a megoldással sem sikerült az Előré- be lelket önteni, ellenkezőleg. Az „importált“ szövetkezeti tagok még inkább kisebbítették tekintélyét. Miután „megmelegedtek“ és lakást szeretek, ki is léptek a tsz-ből. Ennek a szövetkezetnek a tagsága az ellenforradalom alatt és után szót is széledt. 1957 március 4-én alakult a szóban forgó Uj Élet Tjpz. Már az alakuló gyűlés előtt arról kezdtek beszélni a községben, hogy kizárólag a munka nélkül kínálkozó jó jövedelem készteti arra azt a két-három családot, amely a szövetkezet megalapításán gondolkodott. Miről van ugyanis szó? Miután feloszlott az Előre és a földeket szétménték azoknak, akik földdel léptek be, megmaradt — méghozzá ősziekkel bevetve — a községi tanács által juttatott tartalék terület. Pontosan 32 hold rozs és 30 hold őszi árpa. A községi tanács volt elnöke — akit azóta törvénysértés miatt felfüggesztettek állásából — nekik ígérte a tsz volt földjeit, beleértve a vetést is. Ha csupán a- bevetett terület jövedelmét számolták is az új tsz- tagok, úgy gondolták, semmiképp sem járhatnak rosszul. A harminc hold őszi árpának holdja 16 mázsát adott, összesen tehát 480 mázsát. A 32 hold rozs várható termése mintegy 450 mázsa. Az őszi árpa és a rozs értéke — mindkettőt csupán kétszáz forinttal számítva — 185 600 forint. A zöldleltár szerint az őszi árpa és a rozs kataszteri holdjáért átlagosan 600 forintot kell „majd“ fizetniók, összesen tehát alig 40 ezer forintot. A többi tiszta haszon. Csaknem 150 ezer forint! A község közvéleménye az volt és jelenleg is az, hogy kizárólag ezért a 150 ezer forintért alakult a szövetkezet és az ősszel feloszlik. Az alakulás körülményei és a tagság létszámának „gyors” csökkenése ugyancsak gondolkodásra késztette a járás vezetőit. Vajon miért? Az alakuló közgyűlésre a járási tanács is elküldte képviselőjét. Hcgyan-lhogyan sem, ő nem találta meg az új tagokat, hiába kereste őket a tanácsnál és minden olyan helyen, ahol elképzelhető volt az alakuló gyűlés. Az alakulás körülményeiről a járási pártbizottság és a tanács az itt felvett jegyzőkönyvből értesültek. Ez pedig azt tanúsította, hogy megvan az alakuláshoz szükséges 10 tag. Az igazság viszont az, hogy a tavaszi munka megkezdésekor csak hét tag állt munkába. Ez is négy családból tevődött össze. „Érős a gyanúm, hogy már az alakuló közgyűlésen sem volt jelen a tíz tag”; Ez a véleménye Szabolcsi János elvtársnak, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének. Ez feltevés ugyan — noha kétségtelenül gondolkodásra késztet — és elképzelhető az is, hogy tíz tagnál kevesebb is tud eredményesen gazdálkodni. De lássuk csak, miként oldották meg az Üj Élet tagjai a közös gazdálkodást? Azt elsőnek kijelentették, hogy ők nem jogutódai az Elő. rének (az őszieket pedig annak tagjai vetették, s a haszon mégis az övék). Az Előre volt tagságából négyen tagjai az új szövetkezetnek, s közülük csak egy, Szakács Sándor a dolgozó paraszt. Nyilvánvaló hogy nem vállalhatták azt a tetemes adósságot, amelyet az Előre „szerzett“. Nem vették át azt az épülőfélben lévő gazdasági épületet sem, amelyet állami segítséggel épített az Előre, s amelyre, ha jelenleg nem is. de a későbbiek során — ha valóban gazdálkodni akarnak — szükségük lenne. Vagy nem? Most 120 hold földje van a tsz-nek, s nyolc tagja. A 120 holdból 62 hold a kalászos. A tervezésnél azonban eléggé elszámították magukat — vagy már akkor is arra gondoltak, hogy majd idegen munkaerőt, azaz napszámosokat alkalmaznak —, mert nem kevesebb, mint hat hold kertészetet létesítettek (csupán ennek megművelése Igénybe venné a nyolc tag munkaerejét). S valóban: a kukorica kapálásához idegen munkaerői,' alkalmaztak, s a rozsot is részért arattatták. Az őszi árpát kombájnnál aratták. Más szövetkezetekben is cselekedtek így, mégsem vall szocialista gazdálkodásra a dunakeszi Űj Élet tagsága részéről az idegen munkaerőre való apel- lálás. Olyan vetéstervet kellett volna késztíeniök, hogy a föld megművelését maguk is elvégezhessék. Az elmondottakból következik, hogy bizony nincs sok tekintélye az Üj Élet Tsz-nek Dunakeszim De akkor biztosított-e a továbbfejlődés? Vannak olyan tervek, hogy máshonnan hoznak tagokat a szövetkezetbe. Ezzel egyszer már próbálkozott az Üj Élet elődje, s nem sokra ment vele. A szövetkezeti mozgalmat Dunakeszin is a község parasztságára kell építeni. „Ha nem sikerül a fejlesztés. ősszel adunk le földet“ — mondja Darvas Pál. a tsz elnöke. A jelenlegi létszám mellett nincs mód az állat- tenyésztés fejlesztésére (egy pár lovuk van), s keveset segít az is, ha megszabadulnak bizonyos mennyiségű földtől, így még inkább csökken a nagyüzemi jelleg. Szűkkörű embercsoport társulása marad, amely már a megalakulás körülményeivel szinte elvágta a továbbfejlődés lehetőségét. A működési engedély megvonása után — a Földművelésügyi Minisztériumban van a javaslat — igaz, nem lesz termelőszövetkezet a községben. Joggal lehet azonban kérdezni: van-e gyakorlati jelentősége olyan „termelő- szövetkezetnek“ — s főleg támogatásának —. amely nemi képezi alapját a szövetkezeti gondolat továbbfejlődésének Dunakeszin. Nincs. Látszólag visszaesést mutat így a szövetkezés, de ha rossz példa nem gátolja, újra előrelendül. Példa is van erre. Máris működik egy szőlőszaporító szakcsoport a községben, amely idővel termelőszövetkezetté fejlődik. Ügy gondoljuk, ez a reális helyzet, s ezzel szembe kell néznünk éppen a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében. Milliók Sándor iitiiiiiiniHiiiiiiiimiMiiiiHiiiiiimiiiiiiMiimtMitiiHMniiHMmiiiiMMiimmwiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiniimiiiHiiiiiiimmMiitHiHfiimi ÖREGSZÜNK... A cukrászda előtt sokan ülnék. A melegben mindenkinek jól esik valami hűsítő. Minden asztal foglalt. Idős, görnyedt asszony közeledik apró ma- dárléptekkel. Tétován néz körül. Szeme megcsillan, amikor észrevesz egy üres, püha- párnás széket. Bo- csánatkérő mosolyt küld az eddigi „tulajdonosnő” felé, majd elhelyezkedik a székben. Tejeskávét kér sdk habbal. Szomszédja is ezt rendel. Úgy látszik, a közös Ízlés összehozza őket, szóbaele- gyednek. A szeszélyes időjáráson kezdik, a kávén folytatják, aztán nemsokára már a gyerekeikről, azok férjéről, feleségéről folyik a beszéd. — Tudja, drágám — mondja az első nő, aki kövér, 60 év körüli, arcán az izzadtságtól csomós púderrel —. olyan ízléstelenek ezek a mai nők. Hol térdig érő szoknyát hordanak, hol meg féllábszárig érő micsodákat. — Nézze csőik azt a nőt! A kezén nylonkesztyű, a lábán meg nincs harisnya. A kezét félti, de az nem számít, ha a sarkán ujjnyi vastagon a por. A vékonyarcú társnő tétován bólogat. Pár perc múlva a másik újabb témába kezd. — Hát bizony, öregszünk, öregszünk... Nemsokára meglesz a harmadik unokám. A kisebbik fiam az ősszel nősül. Rossz érzés arra gondolni, hogy „kimentünk a divatból”.Elmúlt a fiatalságunk ... Sóhajt. Előveszi púderdobozát. És talán, hogy megvigasztalja önmagát a soha vissza nem térő évekért, még egy púderréteget ken arcára, arra pirosítót mázol, s közben mosolyogva, mint aki maga sem hisz igazában, ismételgeti: öregszünk... öregszünk... ÜinmiiiiiiiiitiiiiiiiiimiiMiiiiiiiiiiiiiniimmitHitiiiiiMiiiii; A vecsési megfigyelőtoronyban A termés betakarításakor nagy gondot fordítanak falvaink- ban arra, hogy tűzkár ne keletkezhessek. Még a kis úttörők is részt vesznek ebben a munkában, ők is őrzik a holnap kenyerét. Képünkön Beker József és Simon Sándor úttörők a vecsési megfigyelőtoronyból figyelik a határt Suhogó selyem, selyembureit, fém fonalas táncruhaanyag A selyemipar líjdonságai FURCSA ÜZLETEK A termelőszövetkezetek egy része vidéki és a pesti piacokon elárusítóhelyet létesített, ahol termelvényeit árulja. Az árusítás eleinte a legteljesebb rendben ment, addig, míg a múltból ittmaradt „élelmes” üzletemberek nem jöttek rá, hogy részükre itt milyen szép haszon terem. Felajánlották szolgálataikat a termelőszövetkezeteknek, ahol a jóhiszemű vezetők azt el is fogadták. Hogy ezeknek az elemeknek a tevékenysége mit jelentett, arra olyan példákat hozunk fel, melyekre időközben a hatóságok is felfigyeltek. Túrán a Galgamenti Tsz elhatározta, hogy három árusítóhelyen adja el terményeit. A gondolatot tett követte. Eladóhelyet létesítettek Budapesten a Bosnyák téren. Újpesten és Vecsésen. Most már csak arról kellett gondoskodni, hogy ki legyen az elárusítóhelyek vezetője. Nem kellett sokat kutatni, megtalálták a „fontos" személyt, Tellér Ferencet, Pest- szer.tlőrincen, a Kossuth Lajos utca 39. szám alatt. Teliér megállapodott az árusítás vezetésére és ezzel egyidejűleg tagja lett a tsz-nek. Úgy egyeztek meg, hogy Teiler a bruttó jövedelem 10 százalékát kapja majd. Megkezdődött az árusítás. Teliér két alkalmazottat vett fel, akiket még az SZTK-ba sem jelentett be. Május 16-án ejtették meg az első elszámolást, amikoris Teliér a tsz-től 28 700 forint jutalékot vett fel négy hónapra. Ezenkívül Teliér kezeli a tsz forgótőkéjét is. 150—200 000 forintot. Nem kell különösebb képzelőerő elképzelni azt, hogy ezt a pénzt hányszor forgatja meg két elszámolás között. Most már csak az a kérdés — hisszük azonban, hogy kiderül —, miként néz ki egy ilyen Qalgamenti—Teliér elszámolás? Az Örkényi Uj Élet Tsz is árusít a piacokon. Ök azonban már nem komplikálják elszámolással, forgótőkével és egyéb üzleti sallanggal kereskedelmi tevékenységüket, hanem ezt teljesen leegyszerűsítették. Megállapodtak Kiss Jenő budapesti Visegrádi utca 40 szám alatti lakossal — egy régi nagykereskedővel —, hogy a tsz felszállítja a standra az árut, Kiss kifezeti és utána azt csinál vele, amit akar. Hát nem szép és egyszerű? Eddig a két kiragadott példa. Tanulság? Jól nézzék meg a tsz-ek, nehogy kecskére bízzák a káposztát.. > Rendelet a vadászati tilalomról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeletet adott ki a vadászati tilalomról. A rendelet kimondja: hasznos vadra csak a vadászati idényben szabad vadászni, amit évenként, illetőleg a /'szükséghez képest esetenként határoznak meg. Vadászni csak lőfegyverrel szabad. Egy évig terjedő börtönbüntetés jár annak az orvvadásznak. aki: idegen területen vadászengedély nélkül vadászik, aki tilalmi időben vadászik, vagy védett vadra vadászik. Megbüntetik a vadászt akkor is, ha nem nevére szól az engedély. Aki ez ellen vét. fegyvertartási engedélyét és fegyverét bevonják. Ezer forintig terjedő pénzbírság jár annak, aki' a számyasvad tojásainak szedésére vonatkozó rendeletet megszegi, vagy aki az úgynevezett kíméleti területen hasznos vadra vadászik. A rendelet szerint: a vadászatra jogosult köteles minden intézkedést megtenni, hogy a területén tenyésző szarvas, dám és vaddisznó a vadász- területen és a területet környező mezőgazdaságban kárt ne okozzon. A túlságosan elszaporodott vadállományt a szükséghez képest csökkenteni keik A földtulajdonos, akinek földjén a nagyvad kárt okoz. a vadkár elhárításában köteles részt venni. Ha vadkár elhárítási kötelezettségének eleget tett, de mégis kárt szenvedett, tényleges kárát pénzben meg kell téríteni; Négy forintért árulta a kenyér kilóját az érái „maszek" pék Az elmúlt hónapokban sütőipari en-gedélyt adtak Érden Surányi Józsefnek. Az engedélyhez lisztkiutalást is kapott, hogy a vásárlóiközönséget kellő mennyiségű kenyérrel lássa el. Surányi azonban keveselte a forgalmat és furcsa módon igyekezett vevői számát megnövelni. Megállapodott a helybeli népbolt vezetőjével, hogy az állandóan lássa el őt finomliszttel. Ez azért kellett, mert a népboltból vásárolt finomlisztet összekeverte a kiutalt liszttel, a kenyér színe fehérebb lett és ezt a kenyeret 4 forintért adta el; Furcsa az ügyben az, hogy nyílt üzletben hónapokig árusított, amíg a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának fülébe jutott a 4 forintos kenyér, kimentek a helyszínre és megállapították az árdrágítást; Surányi pékségének rolóját azonnal lehúzták, s egyben feljelentést tettek ellene árdrágítás miatt. Surányin kívül eljárás indult a népbolt vezetője ellen is, aki a finomlisztet Su- rányinak adta el ahelyett, hogy a fogyasztóközönség rendelkezésére bocsátotta volna. iiiiiiiiiifiitiiiiiiiiimiiiiiiiiiniHtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihHinHf „Ejnye-ejnye libusok, ne szaladjatok annyira, mert nem érlek utol benneteket". A kis gyömröi libapásztornak bizony akad szaladnivalója.
