Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-26 / 74. szám
f “‘%#írfap 1957. JÚLIUS 2», PÉNTEK A hibákat a pártoktatási munkában is ki keli iavítanunk Gyakran hangoztatják ezt az elvtársak, amikor az alap- szervezetekiben az oktatásról beszélgetnek, az ezzel kapcsolatos határozatokat szövegezők. Helyes a megállápítás, mert ez a munka is csak akkor lesz eredményes, ha megszüntetjük — mint más területeken is — a régebben elkövetett hibákat. Ha azt kutatjuk, milyen hibák voltak az oktatással, először is azt kell megállapítanunk, hogy az utóbbi években hallatlanul csökkent a pártoktatás jelentőségei Ehhez hozzájárult az, hogy a legtöbb esetben rosz- szul állapítottuk meg a tematikát. Egyik helyen túlságosan sokat és magas színvonalon követeltünk. Más helyeken viszont alacsony színvonalú volt az oktatás. Rosszak voltak a módszerek is. Ennek aztán az lett a következménye, hogy ha egy idős parasztember -— előképzettség hiányában — nem tudta például helyesen, elvi szinten és szabályos politikai terminológiával kifejteni a dolgok lényegét, akkor nem egyszer lekicsinylőén megbírálták, önérzetében is megsértették. A máíik dolog, ami távol- taríotta az embereket az oktatástól, hogy az elmúlt években az oktatásnak nem volt szoros kapcsolata az élettel, ezért nem érdekelte az embereket. Hiába beszélt az előadó péktóul a társas gazdálkodás előnyeiről,- amikor a paraszt azt látta, hogy az ő helybeli termelőszövetkezetük gazdasága elhanyagolt, hogy alacsonyabb a holdankénti termésátlag, mint az egyénieknél. Hiába magyarázták a középparaszt megnyerésének jeléntőságét, amikor a hallgatók azt látták, hogy a kulá- kokkal együtt a középparasztokat is korlátozzák, gazdaságilag lehetetlenné teszik. Fellehetnénk ezután a kérdést: milyen légyen tehát az 'oktatás, hogy elkerülhessük a múlt hibáit? Az a helyes álláspont, amit a Központi Bizottság irányelvei ezzel kapcsolatban meghatároznak. Ebből kitűnik, hogy a legképzettebb elvtársak egyetemi színvonalon is tanulhatnak a marxista—leninista esti egyetemen és a megyei politikai akadémiáikon. Nagy jelentősége van az önálló tanulásnak is. Ebben a témakörben vagy a politikai gazdaságtant, vagy a (filozófiát, vagy a magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozhatják két éven keresztül. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy akik kedvet éreznek hozzá, egy-egy speciális területét tanulmányozhatnak. Nagyon helyes, hogy a községekben leginkább az „Időszerű kérdések“ és a fejlettebb elvtársaik részére „A marxizmus—len inizmus kérdései“ tanfolyamot hozzák létre. Ez lehetővé teszi például a helybeli problémák megvitatását is, amelyekre eddig nem volt lehetőség és amélyek leginkább kapcsolódnak a helyi feladatokhoz. Az is nagyon helyes, hogy kevesebb oktatási forma lesz, miint az elmúlt években volt. Ez megkönnyíti a szervező és irányító munkát. Ennek eredményeként a pártbizottságok sokkal többet segíthetnek majd az alapszervezeteknek — a csökkentett létszám ellenére is — mint eddig bármikor. Nyilvánvaló, hogy ilyen, körülmények között az oktatás is eredményesebb lesz. Azt*is meg kell mondanunk azonban: bármilyen jó a Központi Bizottság 1957/58-as oktatási évre kiadott tematikája, de ha rossz módszerekkel hajtjuk majd végre, nem érhetünk el kielégítő eredményeket. Nagyon vigyázzunk arra például, hogy né számszerű eredményekre törekedjünk. A kiadott utasítások alapján egyes alapszervezetefeben már megkezdődött az előkészületi munka. A gyömrői községi párt- szervezet vezetősége például vezetőségi ülésen beszélte meg a feladatokat és elhatározta, hogy taggyűlés elé terjeszti a javaslatot. Eszerint 54 elvtárs vesz részt majd a pártoktatásban. Huszonhat párttag „A marxizmus— leninizmus kérdései“ tanfolyamon, huszonkettő és hat pártonkívüli pedig az „Időszerű kérdések“ tanfolyamán tanul majd. Kijelölték a csoportvezetőket és a csoportvezető-helyetteseket. A taggyűlés határozata után pedig megindítják az agltációt is. Bogár László Kormányrendelet ai állategészségügyi szolgálat szabályozásáról A hivatalos lap pénteki számában közzétett kormányrendelet újból rendezi az állategészségügyi szolgálat egyes kérdéseit. A rendelet értelmében a bejelentési kötelezettség alá tartozó íertőző állatbetegségek, valamint a földművelésügyi miniszter által meghatározott állatbetegségek megelőzésével, felderítésével és leküzdésével kapcsolatos, továbbá a hatósági rendelkezéssel megszabott egyéb tennivalókat az állami állatorvosok (állategészségügyi technikusok és állategészségőrök) díjtalanul látják el. A díjazás ellenében végezhető állatorvosi szolgáltatásokat és a dijak mértékét, valamint az Ingyenesen kiszolgáltatható oltóanyagokat a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. Az állami szervek, vállalatok, gazdasági és egyéb intézmények állatállományának állatorvosi kezelését és felügyeletét az. állatorvosok a munkáltatóval kötött szerződés alapján végzik. A szerződéskötés országosan egységes főbb irányelveit a földművelésügyi miniszter állapítja meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek állatai állatorvosi kezelésének és felügyeletének költségeit a földművelésügyi miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott mértékben az állam vállalja. Azok az állami állatorvosok, akiknek beosztásuknál fogva nincs lehetőségük magángyakorlat folytatására és prémiumot nem kapnak, átlagosan havi 12 százalék bérkiegészítésben részesülnek. A bérkiegészítés mértékét mtmkakö- rönkint a földművelésügyi miniszter. illetve az illetékes tanács végrehajtó bizottságának elnöke állapítja meg. A rendelet augusztus l-én lép hatályba. ,,Homloküreges“ kaptár Igazságos arányokat! Egy felkelés háttere — különös tekintettel az angol-amerikai barátságra Még szombaton jött a hír: Ománban felkelés tört ki a brit protektorátus alatt levő Maszkát szultánjának uralma ellen. (Oman, mint ismeretes, kis szultfanátus az arab felszí- get délkeleti részén. Lakossága, körülbelül 600 ezer fő, többségében nomád arab). Az ügy hátteréről a következőket kell tudni: Oman 1955 végéig független szultanátus volt. Ekkor azonban a szomszédos brit protektorátus. Maszkot szultánja jól felfegyverzett csapatokkal betört Oman területére s uralkodóját, Haleb Ben Ali imamot elkergette. Az esemény — nem véletlenül — röviddel azután történt, hogy területén gazdag kőolajlelőhelyeket fedeztek fel, amelyeket Haleb Ben Ali imám nem volt hajlandó átjátszani az angol érdekeltségű Iraki Petróleum, Társaság kezére. Továbbá az sem volt véletlen, hegy a társaság röviddel az imám etkergetése után koncessziót kapott a kőolajföldekre. Ennyiben tehát az eset világos lenne, még az is magától értetődő, hogy az angolok minden erejükkel támogatják a maszkati szultánt é felkelés elfojtásában. Amint azt a Reuter hírügynökség is jelentette, Adenböl angol csapatokat szállítanak repülőgépeken Maszkáiba, a szultán segítségére. Igen ám, csakhogy hamarosan kiderült (már a felkelés másnapján), hogy az omani törzseket nem lesz könnyű leverni. Ahhoz képest ugyanis, hogy kóbor beduinokról van szó, bámulatosan jól vannak, fölfegyverezve. S ez már a felkelés hátterére vet igen jellemző fényt. A londoni Sunday Express külön cikkben foglalkozik a fölkeléssel, amelynek megszervezését Ibn Szaudnak. ßzaud- Arábij királyának tulajdonítja. De hát Szaud' király, akinek amerikai kapcsolatai közismerték. vajon egyedül a maga szakállára dolgozik-e ?- „Gyanítanunk kell — írja a Sunday Express —, hogy az amerikai petróleum-anágná- sok loomalyan támogatják Ibn Szaudot. amikor az ki akarja kergetni az angolokat Ománból. Az omani harcokban az angolok lét- fontosságúan érdekeltek,- mert \ ez az olajért és a közép-keleti \ hatalomért folyik’“. És ami a \ legfontosabb: a Sunday Ex- I press a „gyanú““ bizonyítéka- \ ként végül kiböki, hogy az l omani törzsek amerikai fegy- j Kerekkel harcolnak. Ehhez \ már aligha kell kommentár, s \ a lap nyilvánvalóan csak a f „szövetséges“ iránti kötelező \ udvariasságból teszi, hogy l megmarad a „gyanú“ fogai- I mánál. A Sunday Express persze l rendkívül magabízó konklú- \ zióiban, kincstári optimizmu- \ sa egyenesen példaképe le- \ hetne a hasonló műfajok ked- \ velőinek. „Az amerikai pet- 1 róleum-mágnásoiknak és Ibn l Szaudnak tudniok kellene 1 valamit — írja. Nagy-Britan-1 niát már eddig is túl sok kő- | zép-keleti birtokától fosztot-f tok meg, semhogy hajlandó 1 lenne Ománról lemondani'“. I Hát ,az persze megtörténhet. | hogy Anglia nem akar majd | lemondani Ománról, de hogy § valóban nem mond majd le I róla, az már kérdés. A Sunday f Express megfogalmazásával I élve, minekünk is élnünk kell \ ugyanis a gyanúperrel. Az el- \ múlt években bőségesen be- { bizonyosodott az. amit az an-1 góloknak kellene tudniok: \ hogy tudniillik, ha az ameri- \ kaiak valahonnan ki akarják ] őket túrni, onnan előbb-utóbb \ ki is túrják, í Jakus Lajos penci általános Iskolai igazgató négy éve mé- hészkedik. Nyolc családja és két raja van. „llomloküreges” kaptárját — bátyjával közös elgondolás alapján — saját maga készítette. (Vona Béla felvétele) A z ellenforradalom első ténykedései közé tartozott, hogy igyekezett szétzúzni mindenütt a tanácsapparátust, s ha ez nem sikerült, akkor legalább azt elérni, hogy lehetetlenné tegye a tanácsok munkáját. Ez a legtöbb helyen sikerült. Ennek ellenére a tanácsapparátusban dolgozók s a tanácstagok nagy része is kiállta a próbát, s a lidérces ellenforradalmi napok után megindult a munka. Ma már tanácsszerveink a maguk területén mindenütt kezükben tartják a helyi élet irányítását. Éppen azért, hogy tanács- szerveink munkája még jobb lehessen, szóvá kell tenni olyan jelenségeket, amelyek egészségtelenek, s melyek csak terhet jelentenek a tanácsok. tanácsi szervek működésében. A z egyik ilyen alapvető kérdés a tanácsok „elöregedése“. A megyei tanát» 108 tagjából egyetlen 25 éven aluli sincs, s a 30 éven aluliak száma is mindössze három. A választójogosultságtól — tehát a tizennyolc éves kortól — harminc éves korig terjedők száma a megyében több mint 10 százalék, ezzel szemben képviseletük százalékaránya csak 2,9. Ugyanez a helyzet a Budai Járási Tanácsnál is, ahol 60 tanácstag közül egyetlen 25 év alatti sincs, s 3 a harmincat még be nem töltött tanácstagok száma. Az elmúlt1* esztendőkben igen sok szó esett a fiatalokról. s arról is. hogy sokkal többet kaptak, mint amennyit megérdemeltek. Ez igaz. Igaz az is,, hogy az ellenforradalmi napokban nagyon Sok fiatal megtévedt. sőt: nagyon sok fiatal megmutatta, hogy nem barátunk, hanem ellenségünk. Be ugyanakkor nem egy. hanem ezer és ezer olyan fiatal Volt. aki becsülettel helytállt, ha kellett a halálig is. S ennek az ifjúságnak kell, hogy helye legyen a tanácsokban, mindenütt. A Kommunista Ifjúsági j Szövetség megyénkben a becsületes. a néphatalomhoz, a párthoz hű fiatalok ezreit tömöríti magában. Van honnan válogatni. S a legérettebb, legbecsületesebb. legpéldamutatóbb fiataloknak legyen helye az államhatalom szerveiben! A községekben sem sokkal különb a helyzet, sőt nem egy helyen még az említetteknél Is rosszabb. Jóra ez nem vezet. A helyi államhatalmi, ál- ’amigazgatási szervek csak akkor ismerhetik meg az ifjúA 6ág problémáit, csak akkor tudnak eredményesen közreműködni a fiatalok nevelésében, formálásában, segítésében, ha közvetlen kapcsolatot tartanak azokkal, ha helyet biztosítanak a fiatalabbaknak maguk között. másik alapvető kérdési hogyan tükrözi a tanácsok összetétele a megye lakosságának megoszlását; A kapott kép itt még rosszabb. A megyei tanács 108 tagjából 12 munkás. 44 paraszt, értelmiségi 21, egyéb 31. A 12 munkás 11 százaléknak felel meg, s ugyanekkor a megye lakosságának 44,4 százaléka munkás. Tehát 33,3 százaléknak nincs képviselete! A paraszt lakosság százalékaránya a megyében 38,8 százalék, • őket a tanácsban 44 tanácstag, azaz 41 százalék képviseli; Az értelmiségiek képviselete ismét aránytalan. A megye lakosságának 8,2 százaléka értelmiségi, s ugyanekkor az értelmiségi tanácstagok 19 százalékot tesznek ki, tehát több mint a kétszeresét annak, mint amire alap lenne. A legnagyobb eltolódás pedig az egyéb foglalkozásúaknál található. A megyében egyéb foglalkozásúak százalékaránya 8,6, s ugyanekkor a tanácsban 29 százaléknyi egyéb foglalkozású van, tehát több mint a háromszorosa a reális állapotnak. A Budai Járási Tanácsnál, több községi tanácsnál, így például Ceglédbercelen hasonló a helyzet. Ez az állapot természetesen tarthatatlan, Tarthatatlan, hogy a munkások több mint egyharmadának nem jut képviselet, de ugyanakkor az egyéb foglalkozásúakat háromszor annyian képviselik, mint amennyi jogos lenne. Egy cilck keretében nem le-, hét elemezni és megjelölni azokat az okokat, amelyek a jelenlegi állapothoz vezettek,' Ez most már csak az okulásért lenne tanulságos. De azt, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan, a felsorolt számok mindennél ékesebben bizonyítják. Elsősorban & helyi államhatalmi szervekben kell biztosítani a munkásosztály nevelő szerepét, elsősorban a helyi államhatalmi szervekben kell a lakosság összetevődésének megfelelő1 arányait tükrözni. Bizo- nyosfokű eltolódások természetesen lehetnek, de semmiesetre sem olyan nagyok, mint a példaként említett esetekben. s elsősorban ne a munkásosztály kárára történjék ez az eltolódás. Többeket kooptáltak tanácsainkban az elhunyt vagy ellenforradalmi tevékenység miatt leváltott tanácstagok helyére. De a kooptáláskor sem vették ezeket a tényezőket tekintetbe. N em rideg, merev számsze- rúség hajhászást kell megkívánni ezeknek a kérdéseknek a megoldásánál. Nem lenne helyes, ha pusztán a számszerűség kedvéért tehetségtelen. rátermettséggel nem. rendelkező embereket választanának be tanácsainkba. A politikai megbízhatóság, megfelelő képzettség, rátermettség — ezek legyenek a fő követelmények, s ezek figyelembevételével próbálják tanácsaink megtalálni a megfelel* arányokat. A közeljövőben tanácstagi pótválasztásokat tartanak a megyében, s ezért most nagyon aktuális ezeknek a kérdéseknek a felvetése. Állítsanak a pótvála'ztásokon olyan jelölteket, akik a követelményeknek mindenben megfelelnek, de ugyanakkor rajtuk keresztül igazságos arányban megfelelő képviselethez jut a megve lakosságának minden rétege. Mészáros Ottó Börzsönyi képeslap uralkodó fái af- különböző fajú tölgyek. Főleg kocsánytalan, molyhos és csertölgy. Már téli, lombtalan állapotukban, a riigy- fakadás előtt is köny- nyen felismerhetők törzsükről, koronájuk alakjáról és rügyeikről. A tölgyfajok kérge hosszában párhuzamos, ri- pacsos pántokra ha- sadozik. A molyhos tölgyet legkönnyebben molyhosodó hajtásairól és bársonyosan fakadó rügyeiről ismerhetjük fel, A kocsánytalan tölgy törzse rendszerint egészen a lombkorona tetejéig függőlegesen nő, néha a 30 méter magasságot is eléri. Levelei hosszú nyelűek, nevét onnan kapta, hogy tér mos virágai és a makktermést körülvevő gubacsok kocsány nélküliek, szemben a síkságon is otthonos kocsányos tölggyel, amelynek levelei igen rövid nyelűek, güba- csai viszont hoszszabb-rövidebb kocsány úak. A kocsánytalan tölgy fája tartóssága, sűrűsége és rugalmassága miatt értékes. A talajt javítja, hummz- rétegét gazdagítja, A csertölgy ripacsos pántjai vastagabbak és domborúbbák a többi fajokénál. Ágai csaknem derékszög alatt, vízszintesen állnak. Makkja bozontos gubacsban ül. A gyertyánnal és virágos kőrissel társulást alkotó tölgyesek aljnövényzete kora tavasztól r késő őszig gazdag. Kelti- ke, nőszirom, harangvirág, fehér var- júháj, stb. teszik változatossá a gyepszint növényvilágát. A Nyugati-, Ma- gas- és Északi- Börzsöny területét összefüggő erdőség borítja. Az északi lejtőket már 250 méter, a délieket 500 méter felett bükkösök fedik. Az aljnövényzet gyér, helyenként teljesen hiányzik, A bükkerdő alJöjjön szórakozni, oihennj A GÖDÖLLŐI Blaha-strandra! Autóbuszjárat a villamostól Büfé. hides? ételek. Ualokt v | a Börzsöny hegy- | sL ség növényföld- | rajzi szempontból a I Magyar Középhegy- I ség flóraterületéhez, I az Ös-Mátrához tar- I tozik. | A Bözsönyt hajdan i hatalmas erdőrenge- I teg borította. Az er- ! dőség később a ma- | gasabb részekre hú- ! zódott vissza. A kör- 1 nyezö falvak népé- 1 nek szántóföldre, le- I gelöre, fára volt | szüksége, ezért egyre | tíibbet irtott ki ab- I bál. Ezek he: lyén, Nógrádverö- I ce—Nagymaros, Ze- | begény és Szob kö- I zött, valamint a Dé- \ li-Börzsöny oldalán I besüllyedt szokolyai, | kóspallagi és má- I rianosztrai meden- | céhen, sok a megmű- | veit terület. Jó bor, | finom illatú dohány 1 és ízes gyümölcs teurem a vidéken. A | nagymarosi hegyol- 1 dalban Nagy Z-ajos | király szelidgeszte- | nye-ültetvényei he- ! Igén málnaligetek | díszlenek. Nagyma- I ros környékén azon- | bon ma is találha- | íófc szelidgesztenye- § erdők. | A Déli-Börzsöny i megmaradt erdeinek jóba lombfakadás | után kevés fény jut, | ezért az állandó alj- | növényzetet kis fény_ 1 igényű növények ál- | kotják. Tavasszal § viszont, lombfaka-1 dás előtt dús az alj- | növényzet, amely ko-1 ra tavasszal virágzó | növényekből áll. A Csóványos és I Magosfa északi lej-1 tőin a gyöngyperje. | az édesper je, a szirti 1 páfrány díszük. Hé-1 Igenként fekete áfo-| nya is található. A \ mély, sziklás völ- f gyekben a juharfa ér f a magas kőris társu- 1 láza telepszik meg. § Egyik jellegzetes nö- | vénye a holdviola I amelynek illatos, li I la virágai a kerti via- | Iára emlékeztetnek. 1 A Börzsöny nő- 1 vényvilága csodáin- | tosan szép lapja ha- 1 zánk képeskönyv6-1 nek. Igazán értékel-1 ni csak az tudja ezt s a lapot, aki fárasztói munka után süppedt 1 már térdig a virágos § hegyi rétek puha 1 szőnyegébe, ame-1 lyet megszámlálna-§ tatlan színes virág-1 bői mesteri ,kézzel s szőtt a természet. | Kiss Jánosné. 1 a TTIT tagja
